Somogyi Néplap, 1964. január (21. évfolyam, 1-25. szám)
1964-01-18 / 14. szám
Somom Néplap .Z MS'ZMP MEGYEI BIZOTTSÁGA ES A MEGYÉI TANACS IfPJ A . VÉDELLMÉBEN Meddig tart az erülorna? / Hamunk a szakszerve- zetckkel karöltve so- ' * kát javított a dolgozók élet- és munkakörülményein. A dolgozók egészségének és testi épségének védelmével kapcsolatos rendelkezéseket mindig az hatotta át, hogy szocializmust építő társadalmunkban legfőbb érték az ember. A szakszervezetek nagy gonddal foglalkoznak a munkásvédelemmel, az Elnöki Tanács éppen ezért tovább növelte hatáskörüket és felelősségüket Az 1963. évi 34. számú törvényerejű rendelet az MSZMP VIII. kongresszusának határozatát tükrözi: -A szocialista demokrácia fejlődésének fontos követelménye; hogy a lakosság minél szélesebb rétegei kapcsolódjanak be közvetlenül is a közügyek intézésébe.« A szakszervezetek magyarázzák meg e munka jelentőségét, hogy egyre többen vegyenek rész a közügyek intézésében. Keltsék föl mindenkiben a társadalom ügye iránti szenvedélyes érdeklődést. Mind nagyobb erkölcsi és politikai felelősséggel védjék a dolgozók érdekeit. Ezzel előmozdíthatják, sőt meggyorsíthatják a népgazdaság fejlődé- séÉ javíthatnak a dolgozók élet- és munkakörülményein, kialakíthatják a szocialista jellemvonásokat az emberekben. Az új rendelet hűen tükrözi társadalmunk fejlődését, a végbement változásokat. Az utóbbi tíz-tizenkét évben megnőtt a szakszervezeték szerepe, bővült a vállalatok hatásköre, megváltoztak a műszaki feltételek, ezért volt szükség az új rendeletre. V alamivel több mint tíz éve foglalkoznak a szakszervezetek a baleset-elhárítással. Eddigi tevékenységük azt bizonyítja, hogy képesek önállóan szabályozni^.— az illetékes állami szervekkel együtt — az egyes munkavédelmi rendelkezéseket. A szakszervezetek eddig is eredményesen végezték munkájukat. Részt vettek az óvó rendszabályok kidolgozásában. Munkásvédelmi aktívák tízezreit nevelték, megszervezték az országban a munkásvédelmi szakfelügyeletet. Megvalósították a munkás- védelmi szakmérnök- és szaktechnikusképzést. Ezek az intézkedések meghozták gyümölcsüket: országosan csökkent’ a balesetek száma: a halálosaké 40, az egyebeké 20 százalékkal. Egyre eredményesebben dolgoznak a társadalmi ellenőrök is. Az új rendelet tervezetének megvitatásakor a hozzászólók megállapították, hogy a szak- szervezetek magasra emelték a munkásvédelem színvonalát az elmúlt évtizedben. Ez a biztosítéka, hogy képesek megoldani a nagyobb feladatokat is. A rendelet növeli a szakszervezetek hatáskörét és felelősségét, a szakfelügyeleti szervek jogkörét. Tíz évvel ezelőtt még indokolt volt a megkülönböztetés, ma azonban mór nem, ezért a rendelet egyforma-jogokat ad a szakszervezeti és az állami munkásvédelmi szakfelügyeleti szerveknek. Bővül a vállalatok, üzemek vezetőinek jogköre is. Elsősorban tőlük függ, hogyan fejlődik tovább a munkásvédelem. N agy jelentőségű, hogy az új rendelet egységesíti és korszerűsíti a munkásvédelmi szabályokat. A rendelet végrehajtásával tovább javulnak a dolgozók élet- és munkakörülményei. Sok lehetőség rejlik a törvényerejű rendeletben, tőlünk függ, hogyan aknázzuk ki a köz javára- Suhajda János, az SZMT munkásvédelmi bizottságának vezetője Csak sajnálni lehet azo- kát az édesanyákat, akik mélykocsiban tolják gyermeküket a Hippi-Rónai utcai bölcsődébe, mert olyan a járda mind a két oldalon, akár egy akadálypálya. Amióta hide-, gebbre fordult az idő, leállt az építkezés, a járdán azonban ott maradtak a téglarakások, építőanyagok, gépek, s akadályozzák a közlekedést. Legjobban a József Attila utca felől érkező édesanyák izzadnak meg. Akár az egyik, akár a másik oldalon mennek, csak hatalmas erőtornával juthatnak el a bejáratig. A széles mélykocsikat nagyon nehéz »végigvezérel- nü< a téglarakások közt kanyargó csapán. Hoj a kerék ütődik a téglákhoz, hol a kocsioldal. Elég egy bizonytalan mozdulat, s már megrekedt a kocsi a hóban A másik oldalon kényelmesebb a közlekedés, itt csak akkor jön a haddelhadd, amikor a mamák átkelnek a túloldalra. A hepehupák, buckák majd kirázzák a kocsiban fekvő csöppségek lelkét. A bölcsőde előtt salakot szórtak az úttestre, ez azonban amiyit ér, mint lyukas kalap mellett a bokréta. Nemcsak a bölcsődébe járó édesanyák és édesapák bosszankodnak a forgalmi akadályok miatt, hanem az utcában lakók is, mert sötétedés után szinte életveszélyes a közlekedés. Ha esik a hó, ha fagy, még nagyobb erőtorna kell az átkeléshez, a téglarakások kerülgetéséhez. A bölcsődébe járó szülők arra kérik a városi tanácsot, hogy minél előbb tetesse szabaddá az utat legalább azon az oldalon, amelyiken a kocsikat tolják L. G. Veszélyes szabálytalanságok Síkosak, a hótól keskenyebbek, nehezen járhatók az utak. Nagyon kell vigyázniuk a gépkocsivezetőknek és a gyalogosoknak, hogy elkerüljék a balesetet. Kaposváron, a 651- es, a 67-es úton és a 7-es főútvonalon jártunk a napokban Horváth János őrmesterrel, a megyei rendőr-főkapitányság közlekedési csoportjának munkatársával. Már utunk elején megállapítottuk: sok a figyelmetlen, gondatlan gyalogjáró, gépkocsivezető. Ne haragudjanak, vidéki vagyok... Kaposváron, a Petőfi téri körforgalomban egy kosarat cipelő asszony igyekszik az állomásról a piactér felé. Mellette teherautó, mentőkocsi, taxi húz el, s bizony némelyik gépkocsivezető öklét rázza mérgében. — Hová tart, nénikém? — A kórházban voltam, a piacra megyek... — S éppen itt, ahol egymást érik a gépjármüvek? — Vidéki vagyok, ne haragudjanak. Nagy Józsefné Nagyberkiben lakik, s állítása Szerint először van a városban. Ez azonban nem ok arra, hogy megszegje a közlekedési szabályokat. Maguk kivettek valamit? Egy darabka drót kell csak, s a hozzáértő tolvaj nyugodtan odébbállhat a kocsival, vagy pedig kiszedheti a benne levő holmit. A Május 1. utcában nyitva a CF 57—42 rendszámú Trabant ajtaja. Néhány perc múlva ott terem a kocsi tulajdonosa. Amikor az őrmester megmondja neki. milyen helytelenül tette, hogy kocsiját nyitva hagyta, egy kissé gúnyosan jegyzi meg: — Maguk kivettek valamit? Nem sok mindent lehetett volna kivenni, mert mindössze egy benzineskanna volt benne. Dr. Czeglédi Mihály lengyeltóti állatorvosnak a baiatonbog- lári élelmiszerbolt előtt nyitva hagyott kocsijával azonban már jól jártak volna a tolvajok: bőrkabát, orvosságok, egyéb könnyen elmozdítható tárgyak voltak benne. Van esze, csak nem üt el... Jutában 10—15 ember bandukol az úttest szélén. Csúszkálnak, botladoznak, noha a járdán könnyebben mehetnének. — Miért nem a járdán megy? — kérdezzük Csima Dé- nestől. — Mert’ ott csúszósabb ,.. — És ha kocsi jön, s az megcsúszik?... — Van esze, csak nem üt el... Nem ezen múlik. Keskenyek az utak, s a járművel nehéz kitérni. Patkó nélkül Somogyjád közelében feltűnik egy lovas szón, amely az út bal oldalán halad Osztopán felé. — Nem ismeri a közlekedési szabályokat? — De igen, csak az egyik ló lábáról az előbb leesett a patkó és csúszik ... Azért megyek a bal oldalon — védekezik Bogdán Imre hajtó. A lovak hátsó lábain sincs patkó. Csúsznak, botladoznak az állatok. Az eddei tsz vezetőinek nem szabadna őket a közútra kiengedni patkolatla- nul. Helyszíni bírságolás Látrány előtt állítjuk meg a viszi Zöldmező Tsz pótkocsis vontatóját. — Cementért megyek Boglárra ... Az építőbrigádnak kell— magyarázza Kovács Rudolf vontatóvezető. Kiderül azonban, hogy nem a termelő- szövetkezeté, hanem a pótkocsin ülő Haraszti Jánosnéé lesz a cement. A tsz adminisztrátora mégis közületi, nem pedig TEFU-menetlevelet adott a szállításhoz. Szabálytalan volt az is, hogy a billenős pótkocsin utasokat szállított. A helyszíni bírság összege 40 forint. Ennyit kell fizetnie Vogel Ferencnek, a so- somogysámsoni Törekvő Tsz vontatóvezetőjének is. Tudta, hogy tilos, mégis szállított utasokat a Zetorjához kapcsolt pótkocsin. Sz. L. Sok lottó- tárgynyeremény került Kaposvárra (Tudósítónktól.) A legutóbbi rendkívüli tárgynyeremény-sorsoláson kaposvári fogadók 2 televíziót — az egyiket a Bőripari Ktsz egyik lottózó csoportja —, 1 db 2000 Ft-os vásárlási utalványt, 1 db Mambó-magnetofont és 4 db 1000 Ft-os vásárlási utalványt nyertek. A rendes tárgynyeremény-sorsoláson, amelyen az 51. játékhét szelvényei vettek részt, két tranzisztoros rádiót", egy karórát és két db 2000 Ft-os vásárlási utalványt nyertek kaposvári fogadók. a • » O « rgnl juh ' SíJfZOK Virágot láttam, egy kis virágot. Jégcsapok között kandikált ki a fagyos világba, s szinte évődött a téllel: Itt vagyok, ragyogok, hiába ijesztgetsz, nem félek. Akár egy centire is lehetnél tőlem, jégcsap nem tudsz ártani nekem, mert itt, a melegházban én vagyok az úr. Ha kisüt a nap, te elolvadsz, én viszont annál szebben pompázok majd. Fehér a ruhám, akgr a hó, de bennem élet van, melegség. Hess, csúnya jégcsap, menj, add át a helyed! Hát nem veszed észre, hogy én következem? — pgy — Orvoslakás, csecsemővédő, művelődési ház, buszváróterem épül a község fejlesztési alapból a kaposvári járásban (Tudósítónktól.) A kaposvári járás falvai az idén 11 000 000 forintot használhatnak fel községfejlesztésre. Attalában például orvoslakást építenek csaknem félmillió forintból; Somógy- szilban a pedagóguslakás építésére 60 000 forintot fordítanak a községfejlesztési alapból. Könyvtári könyvek beszerzésére 70 000 forintot költenek, az önkéntes tűzoltóknak 46 000 forintért ruhát vásárolnak. Tűzoltószertárat építenek Ka- posfüreden és Magyaregresen. Szentbalázson és Bőszénfán az általános iskolák udvarait rendbe hozzák. Sportfölszerelések vásárlására 29 OÖO, óvodák csinosítására 31 000 forintot fordítanak. A csombárdi művelődési ház fölszerelésére 60 000, a rinyakovácsi művelődési ház építésére 130 000 forintot használnak fel. További 130 000 forintot költenek a hed- rehelyi művelődési házra. Magyaregres és Mernye buszvárótermet épít. Gölle—Inám- puszta és Bárdudvarnok külterülete villanyt kap. Hedre- helyen parkosításra, Kapospu- lán a törpe vízmű bővítésére fordítják a községfejlesztési alap egy részét. Az egymillió forintba kerülő somogyszili törpe vízmű építési költségeiből 190 000 forint a községfejlesztési alapot terheli.' Fonóban orvosi váróteremre, Ka- posfőn csecsemővédő- és . tanácsadó-helyiség építésére fordítják a pénzt. A járás 28 községében összesen 34 360 folyóméter szilárd burkolatú járdát építenek. Zi- mányban például 3, Nagyberkiben 2, Golíében pedig 1,5 kilométer hosszú járda készül. Nagy forgalom volt a tegnapi piacon (Tudósítónktól.) Nem volt irigylésre méltó dolga annak a sok száz eladónak, aki áruja mellett topogott a tegnapi piacon. A kereslet meglepően nagy volt. A so- mogygeszti Űj Barázda Tsz pavilonjában rövid idő alatt 360 db tojás, 100 liter tejföl, 75 kg túró kelt el. A MÉK 2—3. sz. standján nagy sikere volt a szép almának, 400 kg fogyott el belőle 3,50-es áron. Élő baromfit egyedül a kaposvári,Latinka Tsz hozott piacra — kg- ként 28 Ft-ért. Nagy sikere volt a felfűzött otelló szőlőnek, ezt magánosok kínálták 6—7 forintért. Egy-két ár: Tojás 2,20—2,30, lencse 18, fehér bab 6,50—8, zeller 5, alma 2,80—6,50, kelkáposzta 2, méz 24 Ft. A minap a barátnőmmel találkoztam. Már rég nem láttuk egymást, s beszédbe elegyedtünk. Ö kezdte: — Visszatekintve megállapíthatjuk, hogy elég mulasztás történt. Ennek persze objektív okai is voltak. Jó hozzáállással kijavíthatjuk hibáinkat. — Jó, jó, de hogy vannak a gyermekeid? — Az ifjúság nevelése állandó, folyamatos munkát követel. Kampányszerűen semmit sem lehet elérni. Szakadatlan, rendszeres munkával kell felszámolni azokat a problémákat, amelyek egyik napról a másikra megoldhatat- lanok ■ .. Ismét a szavába vágtam, és egészségi állapota felől érdeklődtem. — Kielégítő egészségi állapotom a változatos, vitamin- dús tápláléknak, a ÚőfakiÍK oltok korszerű fölszerelés* nek, a jobb munka- körülménynek, az ésszerűbb időbeosztásnak köszönhető... Más mederbe szerettem volna terelni a beszélgetést, de ismét hibáztam, amikor megkérdeztem, mennyi most a fizetése. — Életszínvonalam személyi jövedelmemtől függ. Globálisan nézve az eszközök reális tervezése lehetővé teszi az alapok tervszerű elosztását. Egyelőre azonban a mérlegben a kiadások jutottak túlsúlyba a bevételekkel szemben. A dolog már idegesített, s ezért föltettem még egy gyakorlati kérdést: — Jó, kérlek, de munkád mellett hogyan látod el a háztartásodat? — Nálam otthon a kölcsönös segítség- nyújtás, a tökéletes egyetértés és egyenjogúság alapján vaelIósí tollúk meg munkamegosztás vét... Rezignál tan kérdeztem most már: Jár-e szórakozni? Gondolkodás nélkül válaszolta: — A művelődés és a szórakozás az elmúlt időszakban objektív okoknál fogva meglehetősen háttérbe szorult. Nem magamat akarom ezzel tisztára mosni, csupán a konkrét tényeket sorolom fel. Miután azonban magam is beláttam ezt a hiányosságot, egyesült erével igyek. szünk majd helyrehozni a mulasztást. Miután már aggasztani kezdett barátnőm lelkiállapota, halkan még egy utolsó kérdést tettem fölt — Mondd, honnan jössz? — fin? Értekezletről. En vezettem a JEGYZŐKÖNYVET. P. ZS. Egy hideg téli vasárnapon a kis templom papja a pokolról beszél: — Állandóan ég ott a tűz,híveim, hatalmas kondé- rokban rotyog a forró víz, vörös lángnyelvek világítják meg a falakat... — Gyönyörű! — mondja halkan az egyik hivő —, és az elkárhozottak hová kerülnek, tisztelendő úr? ... — Nagyon beszédes a feleséged? — Nem nagyon. De a napokban megfáztam, és any- nyira berekedtem, hogy három napon át egy hangot sem tudtam kiejteni. A feleségem beszélgetés közben észre sem vette. Milyen színűek vtiStak „össziüeink“? Dr. Walter E. Lammerts- nek, a livermore-i tudományos intézet genetikusának föl tették a kérdést: Fehér vagy színes bőrű volt-e Ádám és Éva? (Jellemzően amerikai probléma.) A tudós a kérdésre a kaliforniai pedagógiai tanácsnak a következő választ adta: »Ezt persze pontosan megállapítani nem lehet, de véleményem szerint ősszüleink, mondhatnám, félbarnák voltak, és hozzájuk képest az emberiség egy részének bőrszíne világosabb, másik részéé sötétebb lett.« * * a Egy dollárt sem ér... Egyszer — a sajtó ünnepén — egy amerikai mágnás találkozott Bemard Shaw- val, aki gondolataiba merülve ült. — Hajlandó vagyok egy dollárt adni, Mister Shaw, ha megmondja, hogy mire gondol. — Ö — rezzent föl az író —, az én gondolataim egy dollárt sem érnek. — Mégis — firtatta a pénzember —, mire gondolt? — Önre — válaszolt kedvesen Shaw. ... Öt óra a vulkán kráterében Genrih Stejnberg fiatal szovjet tudós öt órát töltött a teames atka! Avacsinszki vulkán kráterében. A vulkanológus — megszívlelve a tavalyi tapasztalatokat, amikor bár gázáiarc- ban volt, mégis gázokat lélegzet* be — elhatározta, hogy oxigénkészüléket használ. A leszállás megkezdése előtt robbanások reszketették meg a kráter környékét. A lazán álló kövek, amelyek az első érintésre lavinaként megindulhattak volna, a kráterbe zuhantak. A roooantasoiucai megsemmisítették a leszállást megnehezítő meredek kőtömböket is. Stejnberg szavai szerint a vulkán kráterének feneke viszonylag egyenletes, vízszintes felület, amelyet homok és kőtörmelék borít. Hőmérséklete 100—iso fok. A rengeteg repedésből sisteregve és sivítva tör fel a gáz. Stejnberg a leszállást követő napon megismételte előző napi vállalkozását, mivel erre az időjárás rendkívül megfelelőnek mutatkozott. Ez alkalommal a látási viszonyok kitűnőek voltak. Stejnberg szemrevé- ; telezte a vulkán fenekét, ezenkívül további talajmintákat ho- 1 zott fel. Somogyi Néplap Az MSZMP Somogy megyei bizottsága és a Somogy megye- Tanács lapja. Főszerkesztő: WIBTH LAJOS. Szerkesztőség: Kaposvár. Latinka Sándor u. 2. Telepe 15-10, 15-íl. Kiadja a Somogy megyei Lapkiadó Vállalat, Kaposvár Latinka S. u. 2. Telefon 15Felelős kiadó: Szabó Gábor Beküldött kéziratot nem őrzöm, meg, és nem adunk vissza. Terjeszti: a Magyar Posta. Előfizethető a helyi postahivatalokná* és postáskézbesffőknél. Előfizetési díj egy hónapra 12 Ft Index: 2506? Készült a Somogy megyei Nyomdaipari Vállalat kaposvári- üzemében Kaposvár, Latinka Sándor utca &
