Somogyi Néplap, 1964. január (21. évfolyam, 1-25. szám)

1964-01-18 / 14. szám

Somom Néplap .Z MS'ZMP MEGYEI BIZOTTSÁGA ES A MEGYÉI TANACS IfPJ A . VÉDELLMÉBEN Meddig tart az erülorna? / Hamunk a szakszerve- zetckkel karöltve so- ' * kát javított a dolgo­zók élet- és munkakörülmé­nyein. A dolgozók egészségé­nek és testi épségének védel­mével kapcsolatos rendelkezé­seket mindig az hatotta át, hogy szocializmust építő tár­sadalmunkban legfőbb érték az ember. A szakszervezetek nagy gonddal foglalkoznak a mun­kásvédelemmel, az Elnöki Ta­nács éppen ezért tovább nö­velte hatáskörüket és felelős­ségüket Az 1963. évi 34. szá­mú törvényerejű rendelet az MSZMP VIII. kongresszusá­nak határozatát tükrözi: -A szocialista demokrácia fejlő­désének fontos követelménye; hogy a lakosság minél széle­sebb rétegei kapcsolódjanak be közvetlenül is a közügyek intézésébe.« A szakszervezetek magyarázzák meg e munka je­lentőségét, hogy egyre többen vegyenek rész a közügyek in­tézésében. Keltsék föl minden­kiben a társadalom ügye irán­ti szenvedélyes érdeklődést. Mind nagyobb erkölcsi és po­litikai felelősséggel védjék a dolgozók érdekeit. Ezzel elő­mozdíthatják, sőt meggyorsít­hatják a népgazdaság fejlődé- séÉ javíthatnak a dolgozók élet- és munkakörülményein, kialakíthatják a szocialista jellemvonásokat az emberek­ben. Az új rendelet hűen tükrözi társadalmunk fejlődését, a végbement változásokat. Az utóbbi tíz-tizenkét évben meg­nőtt a szakszervezeték szere­pe, bővült a vállalatok hatás­köre, megváltoztak a műszaki feltételek, ezért volt szükség az új rendeletre. V alamivel több mint tíz éve foglalkoznak a szakszervezetek a baleset-elhárítással. Eddigi te­vékenységük azt bizonyítja, hogy képesek önállóan szabá­lyozni^.— az illetékes állami szervekkel együtt — az egyes munkavédelmi rendelkezése­ket. A szakszervezetek eddig is eredményesen végezték munkájukat. Részt vettek az óvó rendszabályok kidolgozá­sában. Munkásvédelmi aktí­vák tízezreit nevelték, meg­szervezték az országban a munkásvédelmi szakfelügyele­tet. Megvalósították a munkás- védelmi szakmérnök- és szak­technikusképzést. Ezek az in­tézkedések meghozták gyümöl­csüket: országosan csökkent’ a balesetek száma: a halálosaké 40, az egyebeké 20 százalékkal. Egyre eredményesebben dol­goznak a társadalmi ellenőrök is. Az új rendelet tervezetének megvitatásakor a hozzászólók megállapították, hogy a szak- szervezetek magasra emelték a munkásvédelem színvonalát az elmúlt évtizedben. Ez a bizto­sítéka, hogy képesek megolda­ni a nagyobb feladatokat is. A rendelet növeli a szakszerve­zetek hatáskörét és felelőssé­gét, a szakfelügyeleti szervek jogkörét. Tíz évvel ezelőtt még indokolt volt a megkülön­böztetés, ma azonban mór nem, ezért a rendelet egyfor­ma-jogokat ad a szakszervezeti és az állami munkásvédelmi szakfelügyeleti szerveknek. Bővül a vállalatok, üzemek ve­zetőinek jogköre is. Elsősorban tőlük függ, hogyan fejlődik to­vább a munkásvédelem. N agy jelentőségű, hogy az új rendelet egysé­gesíti és korszerűsíti a munkásvédelmi szabályokat. A rendelet végrehajtásával to­vább javulnak a dolgozók élet- és munkakörülményei. Sok le­hetőség rejlik a törvényerejű rendeletben, tőlünk függ, ho­gyan aknázzuk ki a köz javá­ra- Suhajda János, az SZMT munkásvédelmi bizottságának vezetője Csak sajnálni lehet azo- kát az édesanyákat, akik mélykocsiban tolják gyer­meküket a Hippi-Rónai utcai bölcsődébe, mert olyan a járda mind a két oldalon, akár egy aka­dálypálya. Amióta hide-, gebbre fordult az idő, le­állt az építkezés, a jár­dán azonban ott marad­tak a téglarakások, építő­anyagok, gépek, s akadá­lyozzák a közlekedést. Legjobban a József Attila utca felől érkező édes­anyák izzadnak meg. Akár az egyik, akár a má­sik oldalon mennek, csak hatalmas erőtornával jut­hatnak el a bejáratig. A széles mélykocsikat na­gyon nehéz »végigvezérel- nü< a téglarakások közt kanyargó csapán. Hoj a kerék ütődik a téglákhoz, hol a kocsioldal. Elég egy bizonytalan mozdulat, s már megrekedt a kocsi a hóban A másik oldalon ké­nyelmesebb a közlekedés, itt csak akkor jön a haddelhadd, amikor a mamák átkelnek a túlol­dalra. A hepehupák, buc­kák majd kirázzák a ko­csiban fekvő csöppségek lelkét. A bölcsőde előtt salakot szórtak az úttest­re, ez azonban amiyit ér, mint lyukas kalap mellett a bokréta. Nemcsak a bölcsődébe járó édesanyák és édes­apák bosszankodnak a forgalmi akadályok miatt, hanem az utcában lakók is, mert sötétedés után szinte életveszélyes a közlekedés. Ha esik a hó, ha fagy, még nagyobb erőtorna kell az átkeléshez, a tég­larakások kerülgetésé­hez. A bölcsődébe járó szülők arra kérik a vá­rosi tanácsot, hogy minél előbb tetesse szabaddá az utat legalább azon az ol­dalon, amelyiken a kocsi­kat tolják L. G. Veszélyes szabálytalanságok Síkosak, a hótól keske­nyebbek, nehezen járhatók az utak. Nagyon kell vigyázniuk a gépkocsivezetőknek és a gya­logosoknak, hogy elkerüljék a balesetet. Kaposváron, a 651- es, a 67-es úton és a 7-es főút­vonalon jártunk a napokban Horváth János őrmesterrel, a megyei rendőr-főkapitányság közlekedési csoportjának mun­katársával. Már utunk elején megállapítottuk: sok a figyel­metlen, gondatlan gyalogjáró, gépkocsivezető. Ne haragudjanak, vidéki vagyok... Kaposváron, a Petőfi téri körforgalomban egy kosarat cipelő asszony igyekszik az ál­lomásról a piactér felé. Mellet­te teherautó, mentőkocsi, taxi húz el, s bizony némelyik gépkocsivezető öklét rázza mérgében. — Hová tart, nénikém? — A kórházban voltam, a piacra megyek... — S éppen itt, ahol egymást érik a gépjármüvek? — Vidéki vagyok, ne hara­gudjanak. Nagy Józsefné Nagyberki­ben lakik, s állítása Szerint először van a városban. Ez azonban nem ok arra, hogy megszegje a közlekedési sza­bályokat. Maguk kivettek valamit? Egy darabka drót kell csak, s a hozzáértő tolvaj nyugod­tan odébbállhat a kocsival, vagy pedig kiszedheti a benne levő holmit. A Május 1. utcá­ban nyitva a CF 57—42 rend­számú Trabant ajtaja. Néhány perc múlva ott terem a kocsi tulajdonosa. Amikor az őrmester meg­mondja neki. milyen helytele­nül tette, hogy kocsiját nyitva hagyta, egy kissé gúnyosan jegyzi meg: — Maguk kivettek valamit? Nem sok mindent lehetett volna kivenni, mert mindössze egy benzineskanna volt benne. Dr. Czeglédi Mihály lengyeltó­ti állatorvosnak a baiatonbog- lári élelmiszerbolt előtt nyitva hagyott kocsijával azonban már jól jártak volna a tolva­jok: bőrkabát, orvosságok, egyéb könnyen elmozdítható tárgyak voltak benne. Van esze, csak nem üt el... Jutában 10—15 ember ban­dukol az úttest szélén. Csúsz­kálnak, botladoznak, noha a járdán könnyebben mehetné­nek. — Miért nem a járdán megy? — kérdezzük Csima Dé- nestől. — Mert’ ott csúszósabb ,.. — És ha kocsi jön, s az megcsúszik?... — Van esze, csak nem üt el... Nem ezen múlik. Keskenyek az utak, s a járművel nehéz ki­térni. Patkó nélkül Somogyjád közelében feltű­nik egy lovas szón, amely az út bal oldalán halad Osztopán felé. — Nem ismeri a közlekedé­si szabályokat? — De igen, csak az egyik ló lábáról az előbb leesett a pat­kó és csúszik ... Azért megyek a bal oldalon — védekezik Bogdán Imre hajtó. A lovak hátsó lábain sincs patkó. Csúsznak, botladoznak az állatok. Az eddei tsz veze­tőinek nem szabadna őket a közútra kiengedni patkolatla- nul. Helyszíni bírságolás Látrány előtt állítjuk meg a viszi Zöldmező Tsz pótkocsis vontatóját. — Cementért megyek Bog­lárra ... Az építőbrigádnak kell— magyarázza Kovács Ru­dolf vontatóvezető. Kiderül azonban, hogy nem a termelő- szövetkezeté, hanem a pótko­csin ülő Haraszti Jánosnéé lesz a cement. A tsz admi­nisztrátora mégis közületi, nem pedig TEFU-menetlevelet adott a szállításhoz. Szabály­talan volt az is, hogy a bille­nős pótkocsin utasokat szállí­tott. A helyszíni bírság össze­ge 40 forint. Ennyit kell fizet­nie Vogel Ferencnek, a so- somogysámsoni Törekvő Tsz vontatóvezetőjének is. Tudta, hogy tilos, mégis szállított uta­sokat a Zetorjához kapcsolt pótkocsin. Sz. L. Sok lottó- tárgynyeremény került Kaposvárra (Tudósítónktól.) A legutóbbi rendkívüli tárgynyeremény-sorsoláson ka­posvári fogadók 2 televíziót — az egyiket a Bőripari Ktsz egyik lottózó csoportja —, 1 db 2000 Ft-os vásárlási utal­ványt, 1 db Mambó-magneto­font és 4 db 1000 Ft-os vásár­lási utalványt nyertek. A ren­des tárgynyeremény-sorsolá­son, amelyen az 51. játékhét szelvényei vettek részt, két tranzisztoros rádiót", egy kar­órát és két db 2000 Ft-os vá­sárlási utalványt nyertek ka­posvári fogadók. a • » O « rgnl juh ' SíJfZOK Virágot láttam, egy kis virágot. Jégcsapok között kandikált ki a fa­gyos világba, s szinte évődött a téllel: Itt vagyok, ragyogok, hiába ijesztgetsz, nem félek. Akár egy centire is lehetnél tőlem, jégcsap nem tudsz ártani nekem, mert itt, a melegházban én vagyok az úr. Ha kisüt a nap, te el­olvadsz, én vi­szont annál szeb­ben pompázok majd. Fehér a ru­hám, akgr a hó, de bennem élet van, melegség. Hess, csúnya jég­csap, menj, add át a helyed! Hát nem veszed észre, hogy én követke­zem? — pgy — Orvoslakás, csecsemővédő, művelődési ház, buszváróterem épül a község fejlesztési alapból a kaposvári járásban (Tudósítónktól.) A kaposvári járás falvai az idén 11 000 000 forintot hasz­nálhatnak fel községfejlesz­tésre. Attalában például or­voslakást építenek csaknem félmillió forintból; Somógy- szilban a pedagóguslakás épí­tésére 60 000 forintot fordíta­nak a községfejlesztési alap­ból. Könyvtári könyvek beszer­zésére 70 000 forintot költenek, az önkéntes tűzoltóknak 46 000 forintért ruhát vásárolnak. Tűzoltószertárat építenek Ka- posfüreden és Magyaregresen. Szentbalázson és Bőszénfán az általános iskolák udvarait rendbe hozzák. Sportfölszere­lések vásárlására 29 OÖO, óvo­dák csinosítására 31 000 forin­tot fordítanak. A csombárdi művelődési ház fölszerelésére 60 000, a rinyakovácsi művelő­dési ház építésére 130 000 fo­rintot használnak fel. További 130 000 forintot költenek a hed- rehelyi művelődési házra. Ma­gyaregres és Mernye buszvá­rótermet épít. Gölle—Inám- puszta és Bárdudvarnok kül­területe villanyt kap. Hedre- helyen parkosításra, Kapospu- lán a törpe vízmű bővítésére fordítják a községfejlesztési alap egy részét. Az egymillió forintba kerülő somogyszili törpe vízmű építési költségei­ből 190 000 forint a községfej­lesztési alapot terheli.' Fonó­ban orvosi váróteremre, Ka- posfőn csecsemővédő- és . ta­nácsadó-helyiség építésére fordítják a pénzt. A járás 28 községében össze­sen 34 360 folyóméter szilárd burkolatú járdát építenek. Zi- mányban például 3, Nagyber­kiben 2, Golíében pedig 1,5 ki­lométer hosszú járda készül. Nagy forgalom volt a tegnapi piacon (Tudósítónktól.) Nem volt irigylésre méltó dolga annak a sok száz eladó­nak, aki áruja mellett topogott a tegnapi piacon. A kereslet meglepően nagy volt. A so- mogygeszti Űj Barázda Tsz pavilonjában rövid idő alatt 360 db tojás, 100 liter tejföl, 75 kg túró kelt el. A MÉK 2—3. sz. standján nagy sikere volt a szép almának, 400 kg fogyott el belőle 3,50-es áron. Élő ba­romfit egyedül a kaposvári,La­tinka Tsz hozott piacra — kg- ként 28 Ft-ért. Nagy sikere volt a felfűzött otelló szőlőnek, ezt magánosok kínálták 6—7 forintért. Egy-két ár: Tojás 2,20—2,30, lencse 18, fehér bab 6,50—8, zeller 5, alma 2,80—6,50, kel­káposzta 2, méz 24 Ft. A minap a barát­nőmmel találkoztam. Már rég nem láttuk egymást, s beszédbe elegyedtünk. Ö kezdte: — Visszatekintve megállapíthatjuk, hogy elég mulasztás történt. Ennek per­sze objektív okai is voltak. Jó hozzáál­lással kijavíthatjuk hibáinkat. — Jó, jó, de hogy vannak a gyerme­keid? — Az ifjúság ne­velése állandó, fo­lyamatos munkát kö­vetel. Kampánysze­rűen semmit sem le­het elérni. Szakadat­lan, rendszeres mun­kával kell felszámol­ni azokat a problé­mákat, amelyek egyik napról a má­sikra megoldhatat- lanok ■ .. Ismét a szavába vágtam, és egészségi állapota felől érdek­lődtem. — Kielégítő egész­ségi állapotom a változatos, vitamin- dús tápláléknak, a ÚőfakiÍK oltok korszerű fölszerelés* nek, a jobb munka- körülménynek, az ésszerűbb időbeosz­tásnak köszönhető... Más mederbe sze­rettem volna terelni a beszélgetést, de is­mét hibáztam, ami­kor megkérdeztem, mennyi most a fize­tése. — Életszínvonalam személyi jövedel­memtől függ. Globá­lisan nézve az esz­közök reális terve­zése lehetővé teszi az alapok tervszerű elosztását. Egyelőre azonban a mérleg­ben a kiadások ju­tottak túlsúlyba a bevételekkel szem­ben. A dolog már ide­gesített, s ezért föl­tettem még egy gya­korlati kérdést: — Jó, kérlek, de munkád mellett ho­gyan látod el a ház­tartásodat? — Nálam otthon a kölcsönös segítség- nyújtás, a tökéletes egyetértés és egyen­jogúság alapján va­el­Iósí tollúk meg munkamegosztás vét... Rezignál tan kér­deztem most már: Jár-e szórakozni? Gondolkodás nélkül válaszolta: — A művelődés és a szórakozás az el­múlt időszakban ob­jektív okoknál fog­va meglehetősen hát­térbe szorult. Nem magamat akarom ez­zel tisztára mosni, csupán a konkrét té­nyeket sorolom fel. Miután azonban magam is beláttam ezt a hiányosságot, egyesült erével igyek. szünk majd helyre­hozni a mulasztást. Miután már ag­gasztani kezdett ba­rátnőm lelkiállapo­ta, halkan még egy utolsó kérdést tet­tem fölt — Mondd, honnan jössz? — fin? Értekezlet­ről. En vezettem a JEGYZŐKÖNYVET. P. ZS. Egy hideg téli vasárna­pon a kis templom papja a pokolról beszél: — Állandóan ég ott a tűz,híveim, hatalmas kondé- rokban rotyog a forró víz, vörös lángnyelvek világítják meg a falakat... — Gyönyörű! — mondja halkan az egyik hivő —, és az elkárhozottak hová kerül­nek, tisztelendő úr? ... — Nagyon beszédes a fele­séged? — Nem nagyon. De a na­pokban megfáztam, és any- nyira berekedtem, hogy há­rom napon át egy hangot sem tudtam kiejteni. A fele­ségem beszélgetés közben észre sem vette. Milyen színűek vtiStak „össziüeink“? Dr. Walter E. Lammerts- nek, a livermore-i tudomá­nyos intézet genetikusának föl tették a kérdést: Fehér vagy színes bőrű volt-e Ádám és Éva? (Jellemzően amerikai probléma.) A tudós a kérdésre a kali­forniai pedagógiai tanácsnak a következő választ adta: »Ezt persze pontosan meg­állapítani nem lehet, de vé­leményem szerint ősszüleink, mondhatnám, félbarnák vol­tak, és hozzájuk képest az emberiség egy részének bőr­színe világosabb, másik ré­széé sötétebb lett.« * * a Egy dollárt sem ér... Egyszer — a sajtó ünne­pén — egy amerikai mágnás találkozott Bemard Shaw- val, aki gondolataiba merül­ve ült. — Hajlandó vagyok egy dollárt adni, Mister Shaw, ha megmondja, hogy mire gondol. — Ö — rezzent föl az író —, az én gondolataim egy dollárt sem érnek. — Mégis — firtatta a pénzember —, mire gondolt? — Önre — válaszolt ked­vesen Shaw. ... Öt óra a vulkán kráterében Genrih Stejnberg fiatal szov­jet tudós öt órát töltött a team­es atka! Avacsinszki vulkán krá­terében. A vulkanológus — megszívlelve a tavalyi tapaszta­latokat, amikor bár gázáiarc- ban volt, mégis gázokat léleg­zet* be — elhatározta, hogy oxi­génkészüléket használ. A leszállás megkezdése előtt robbanások reszketették meg a kráter környékét. A lazán álló kövek, amelyek az első érintés­re lavinaként megindulhattak volna, a kráterbe zuhantak. A roooantasoiucai megsemmisí­tették a leszállást megnehezítő meredek kőtömböket is. Stejnberg szavai szerint a vulkán kráterének feneke vi­szonylag egyenletes, vízszintes felület, amelyet homok és kő­törmelék borít. Hőmérséklete 100—iso fok. A rengeteg repe­désből sisteregve és sivítva tör fel a gáz. Stejnberg a leszállást követő napon megismételte előző napi vállalkozását, mivel erre az időjárás rendkívül megfelelő­nek mutatkozott. Ez alkalom­mal a látási viszonyok kitűnő­ek voltak. Stejnberg szemrevé- ; telezte a vulkán fenekét, ezen­kívül további talajmintákat ho- 1 zott fel. Somogyi Néplap Az MSZMP Somogy megyei bizottsága és a Somogy megye- Tanács lapja. Főszerkesztő: WIBTH LAJOS. Szerkesztőség: Kaposvár. Latinka Sándor u. 2. Telepe 15-10, 15-íl. Kiadja a Somogy megyei Lapkiadó Vállalat, Kaposvár Latinka S. u. 2. Telefon 15­Felelős kiadó: Szabó Gábor Beküldött kéziratot nem őrzöm, meg, és nem adunk vissza. Terjeszti: a Magyar Posta. Elő­fizethető a helyi postahivatalokná* és postáskézbesffőknél. Előfizetési díj egy hónapra 12 Ft Index: 2506? Készült a Somogy megyei Nyomda­ipari Vállalat kaposvári- üzemében Kaposvár, Latinka Sándor utca &

Next

/
Thumbnails
Contents