Somogyi Néplap, 1964. január (21. évfolyam, 1-25. szám)
1964-01-15 / 11. szám
SomogyiMéplap AZ MSZMP MEGVEI BIZOTTSÁGA ESiA MEGYEI TANACS L^PJA Másfél évtized súlyos baleset nélkül e..íz-0.»k IQOR BEZRODNIJ , HEQEDÜESTJE Egy világhírű muzsikus, Igor Bezrodnij (Szovjetunió) vendégszereplése ígért élményekben gazdag estet a bérleti sorozat negyedik előadásán. Várakozásunkat ez a vendégjáték csak részben, főleg a műsor második részében igazolta hiánytalanul. Kezdeti csalódottságunkat csak mélyítette a bérletes koncertlátogatók közönye — ez ugyanis a hétfői hangversenyen a »sokévi átlagot-« is meghaladta. Bizony sok üres, foghíjas széksor hiába várta gazdáját, és valószínű, hogy ez a körülmény is hatással volt a vendégművész érezhetően indiszpozíciós játékára a műsor első felében. Händel E-dúr szonátájának előadásakor még nem talált önmagára Igor Bezrodnij. Korrekt és árnyalt játéka nem forrósodott érzelmi azonosulássá; erre való törekvéseit csak egy- egy zenei gondolatban — például a Largo-tétel fenségesen áradó témájában — éreztük meggyőzőnek. Fakónak, fénytelennek hatott Schubert D- dúr szonatinájának tolmácsolása is, noha a második tétel vágyakozást sugárzó fő tárná-, jának hangvételében már fölcsillant a művész átlagon felüli képessége. Bezrodnij előadói nagysága két grandiózus -műben teljesedett ki: Cézár Franck A-dúr hegedű-zongora szonátájában és a Bolgár rapszódiában. Az A-dúr szonáta rendkívül igényes, virtuóz feladat minden erre vállalkozó művésznek. Első tételének bensőséges hangulatú fő témá- jijftan még — partnerével együtt — nem mindenütt sikerült színekkel gazdagítania játékát. A mély — főleg a piano és a pianisszimo — hangközök, hangzatok intonálását néha szürkének, erőtlennek s a zongora kádenciákban elmo- sódottnak éreztük. Különös szépséggel csillogtak azonban Bezrodnij hangszerének magas hangjai a szonáta második és harmadik tételében, s a befejező tételnél is abban a kristálytisztán szárnyaló hegedűhangban, azokban az erőteljes crescendókban és biztos intonációban gyönyörködhettünk, melyek Igor Bezrodnij művészi sikereinek forrásai világszerte. Játékának nemes egyszerűsége, a népzene bensőséges szeretete és a virtuóz fölényes biztonsága uralta P. Vla- gyigerov Bolgár rapszódia (Vardar) című alkotásának bemutatását. A széles színskálán fölcsendülő pizzicatok, az erősen szinkópázott ritmusú népdalelemek és a visszatérő fő téma ujjongó szárnyalása nyújtottak különös élvezetet ebben a műben. Hasonlóképpen a modern hangzatokkal átszőtt Sosztakovics-Ciganov: Tíz prelúdium hullámzó, ellentétes hangulatainak, a Rachmanyinov-románcnak és ráadásként hallott Debussy- prelúdiumnak átélt, érzelemgazdag tolmácsolása is emlékezetes hangversenyélménnyé avatta ezt az estét. Aram Makarov zongorajátéka, sajnos, művészileg nem követte partneréét a magaslatokra Néhol (például a Schubert- szonatina befejező tételében) lendületében szinte visszafogta a hegedű játékot, s az A-dúr szonátában sem bizonyult a zongora egyenrangú koncertező társnak. Wallinger Endre Hollandiának küldte az idei e!si exportszállítmányt a keteüzem ■ .■* A Kaposvári Kefeanyag-ki- készítő Vállalat a múlt évben mintegy hatvan tonna árut exportált. Az üzem az idén 72 tonna árut szállít külföldre. Hollandia és Nyugat-Németország ugyanis továbbra is igényt tart jó minőségű termékeire. Az üzem az idei első export- szállítmányt legrégibb kereskedő partnereihez, a hollandokhoz küldte el néhány nappal ezelőtt: körülbelül 2500 kilogramm festett marhafarkot indított útnak. 1 A szállítmányt határidőben adták postára. A BOrjpari Ktsz vette ál a Mértékutáni és Vegyesruházati Vállalat cipörészlegét A megyei tanács vb nemrég úgy határozott, hogy a Mértékutáni és Vegyesruházati Vállalat cipőrészlegét a Bőripari Ktsz-hez kell csatolni. A tanács végrehajtó bizottsága azért döntött így, hogy a cipőkészítést és -javítást az iparpolitikai tervnek megfelelően egy kézbe adja, korszerűbbé tegye. A Mértékutáni és Vegyesruházati Vállalat ugyanis a szükségesnél kevesebb gondot tudott fordítani a cipőrészlegre. Ennek következtében nem tudta kialakítani a korszerű termelést. A Bőripari Ktsz-nél viszont nem okoz különösebb gondot a cipőkészítés korszerűsítése, a szolgáltatás, tehát a javítás meggyorsítása, hiszen ez a fő feladata. A megyei tanács határozatát máris végrehajtották. A ktsz átvette a cipőrészleget és hat fiókját. A ktsz foglalkoztatja a Mértékutáni és Vegyesruházati Vállalat cipőrészlegének azokat a dolgozóit, akik a szövetkezetben kívánják folytatni munkájukat. A fehér porcelánsoron feszülő vezetékek között két ember dolgozott. Az egyik szakember, a másik segédmunkás. Már csak néhány csavar megerősítése volt hátra. A fiatal szakmunkás cigarettára gyújtott, és intett a másiknak. — Nyugodtan elmehet, a többit már megcsinálom ... A következő pillanatban velőkig hatoló, borzalmas sikoltást hallott. A figyelmetlen fordulás következtében a segédmunkás hozzáért a magas- feszültségű vezetékhez. Keze- lába a szó szoros értelmében elégett. — Borzalmas volt látni. Nem tudom elfelejteni... A szörnyű baleset óta elszaladt néhány évtized. A szakmunkásból, Czirják Gyulából azóta műszaki vezető, főellenőr lett. Fáradhatatlan harcosa a munkásvédelemnek. Egy szakszervezeti tanácskozáson hallottam róla először. Az egyik felszólaló az elszomorító baleseti statisztika ismertetése után ezt mondta: »Tanácskozásainkon általában mindig a munkásvédelem árnyoldalairól beszélünk. Pedig vannak eredményeink is. Érdemesnek tartanám például, ha egy alkalommal meghallgatnánk Czirják Gyula elvtársat, a balatonszabadi rádióállomás vezetőjét. Ez az ember igen sokat tett a munkásvédelemért. Saját munkaterületén tizennégy esztendeje nem fordult elő súlyos baleset. Nem titkolja módszereit. Nemrég munkásvédelmi albumot készített. Ennek nagy hasznát veszik a szakmában mindenütt. Tanuljunk az életmentőktől, hogy még több életet tudjunk megmenteni...« Most itt ülünk a rádióállomás irodájában. A régi szerencsétlenség fölidézése után néhány percig csönd szakad közénk. — Azóta mindig arra gondolok — folytatja —, hogy nagyon kell vigyáznunk egymásra. Felbecsülhetetlen értékű műszerek vannak gondjainkra bízva, azt mégsem szabad elfelejteni egy pillanatra sem, hogy az ember a legnagyobb érték. A műszert lehet pótolni, de az embert nem ... Majd negyven éve dolgozik az elektromosszakmában. Sok súlyos balesetet látott. Égést, szemsérülést. Kezembe adja a munkásvédelmi albumot, és közben magyaráz: — A mi szakmánkban is gyakran találkozni olyan hősködőkkel, akik egy vállrándítással elintézik a munkásvédelmi előírások megtartását. S ha megvan a baj/akkor rémüldöznek. A vezetése alatt álló állomáson majd másfél évtizede ismeretlen a súlyos baleset. ' Mi a módszere? A kérdés után végigvezet a modern munkatermeken. — Együtt öregedtem az elektrotechnikával. Ma ott tartunk, hogy elmondhatjuk: majd mindent megtettünk a munkásvédelemért. Rendelkezésre állnak a legmodernebb biztosító-védő eszközök. Ha használja a munkás, és nem téveszti szem elől az előírásokat, nyugodtan dolgozhat. Ar-I ra törekedtem mindig, hogy beosztottaimat rendszeretetre, pontosságra, a szabályok állandó megtartására neveljem. Ha mulasztással találkozom, és nem használ a szép szó, a dolgozó érdekében pénzbüntetést vagy egyéb felelősségre vonást alkalmazok. — Tapasztalatai? — A mai fiatalok sokkal idegesebbek, mint mi voltunk annak idején. Persze ez érthető is. Nekik jóval gyorsabban kell megtanulniuk azt, amit mi harminc vagy negyven esztendő alatt sajátítottunk el. Mi együtt nőttünk a fejlődéssel, ők viszont belecsöppentek égy bonyolult újba. Türelmes szóval, jóindulattal kell segíteni őket. Megéri, érdemes fáradozni, mert kitűnő szakembereket lehet nevelni belőlük... Az országos főigazgatóság őt bízta meg egy kétszer harminc- perces, baleset-elhárítással foglalkozó film forgatókönyvének megírásával és a film rendezésével. Azt hiszem, jól választottak ... Németh Sándor ywvvY¥wvvY¥vwvwvwyywvwvwvw. ywwvwwwwyywwyyww iwwwwwwww — Miért nem jön össze egyszer a John Birch társaság tagjaival? — kérdezte egyik ismerősöm, akit lapja szintén az ENSZ-hez delegált. Az ajánlat először megdöbbentett. Emlékeztettem ismerősömet, hogy az amerikai fasiszta párt főhadiszállásának ajtaján a következő felirat olvasható: »Hívatlan látogatókat golyóval fogadunk!-« — Nem szükséges feltétlenül a Pravda tudósítójaként bemutatkoznia — volt a válasz.-.. öten vagyunk a XIV. Lajos Étterem egyik sötét tónusú helyiségében, New Yorkban. Akkor ismerkedtem meg velük. Amikor bemutatkoztunk, egyikük Stanleynek nevezte magát. Szakállas barátjának csak a keresztnevére emlékszem: Rudolf, s a társaságunkban található hölgyet Katrin néven szólították. Stanley »olajban« dolgozik, Rudolf kereskedő a New York melletti New Rochelle-ben, s Katrinnak s-'"-dái vannak Kaliforniában. A program ■ «- A kommunizmus mindenütt előretör — kiáltja Stanley magából kikelve, s kését a tányérjára dobja. — Már a torkunkat szorongatja! És azok, akik ezt gyávaságból nem akarják észrevenni, bármilyen magas állást töltenek is be nálunk, a kommunizmus segítőtársai! Igen, uram, ez a szomorú valóság! — Meg tudná, nekem mondani, hogy mi a társaság programja? — kérdeztem. — Valamennyi amerikai kommunista letartóztatása — válaszolja Stanley habozás nélkül. — Azonnal be kell tiltani minden békemozgalmat. Haladéktalanul meg kell szakítani a diplomáciai kapcsolaot á Szovjetunióval. Az USA 'pjen ki az ENSZ-ből. Az A JOHN BIRCH TÁRSASÁG VENDÉGE VOLTAM UímMoh táUfyatá yokfát kap Hitte* eyyUMi fté<zeiei tíf faunában-» «<lóamfnunístadleHCsek fa közpantfa kommunistaellenes kátyúba jutna. Háromszoros mozgalom Jnkább atomfertőzés, mint vörös veszély“ egész földkerekségen fegyveres védekezés a kommunizmus előretörése ellen. Kuba felszabadítása fegyveres erővel! — Ez azt jelentené, hogy hajlandóak lennének belemenni az atomháborúba is? Az önök éllenfelei • is rendelkeznek atomfegyverekkel. — Hát igen... — mormogja Stanley válasz helyett, s újabb szivarra gyújt. — Van egy jelszavunk: Jobb halottnak lenni, mint vörösnek! A leggazdagabbak társasága Mr. Stanley nem akarja, hogy ezt a kérdést tovább feszegessük. Barátja, Rudolf siet segítségére. — Nagyon befolyásos emberek állnak az oldalunkon — kezdi. — A John Birch társaság tagjai közé sorolhat sok kongresszusi tagot, tábornokot, admirálist és diplomatát. Különösen erősek összeköttetéseink Texasban, Kaliforniában és Massachusettsben. Érti, hogy miért? Azonnal megmagyarázom. Texas az olajmilliomosok fellegvára. Kalifornia olyan állam, ahol minden ötödik üzletembernek állami megbízatása van. Massachusetts — hogyan is mondjam — az amerikai bankemberek hazája. Nagyon büszkék vagyunk, hogy a John Birch társaság tagjai közül sokan az Iparosok Nemzeti Szövetségéhez is tartoznak. — Megtudhatnám, hogy hányán? — Sokan — válaszolja Stanley köhögve. — Tudna említeni néhány szenátort is, akik a birchisták közé tartoznak? — Talán ne említsünk neveket — válaszolja Stanley. — Azt viszont közölhetem, hogy az 1964-es elnökválasztáson Goldwater szenátort fogjuk támogatni. Azt a Barry Goldwater szenátort, akit csak úgy emlegetnek, mint »aki a XX. századot hatályon kívül fogja helyezni«. Ö az amerikai ultrák politikai és szellemi vezére. F. Lewis újságíró szerint — aki nem titkolja, hogy a legszélsőségesebb jobboldaliakhoz tartozik — kijelentette: — Goldwater nélkül az egész kommunistaellenesek — Hányán tartoznak körülbelül az önök szervezetéhez? — Soraink állandóan gyarapodnak. Minden más antikom-* munista mozgalom úgy érzi, hogy hozzánk tartozik. Bennünket ismernek el vezérként. A többi antikommunistától való megkülönböztetésként háromszoros kommunistaelleneseknek neveznek bennünket. — Milyen konkrét feladatot hajtanak végre? — kérdeztem Stanleytől. — Ó, igen sok munkánk van. Kommunistaellenes irodalmat adunk ki és terjesztünk. Feladatunknak tekintjük, hogy a vád alá helyezett Walker tábornok érdekében kampányt folytassunk. Képzelje csak el, az USA egyik legderekabb tábornokát vád alá helyezték, mert meg akarta akadályozni, hogy a négerek bejussanak az egyetemre. Edwin Walker tábornokot az amerikai sajtó mint az ultrák eljövendő nagy vezérét emlegeti. Lovaglókorbácsával kezében vezette rohamra a fajgyűlölőket a négerek ellen. Amikor az FBI washingtoni nyomásra letartóztatta, aktatáskájában több olyan tiszt nevét találták följegyezve, akik a jobboldali mozgalomnak tagjai, s a Pentagonban is felelős állást töltenek be. Krákogva és könnyeit töröl- getve folytatja Stanley: — Rövidesen kampányt szervezünk, és tiltakozni fogunk az atomkísérletek betiltása ellen. Megszervezzük, hogy üzleteinkben ne árulhassanak olyan árukat, amelyek a vasfüggöny mögül származnak. Aki nem engedelmeskedik bojkottfelhívásunknak, annak á kirakatára másnap kiakasztjuk: »Csak az vásárol itt, aki a kommunistákat# segíteni akarja!« Az amerikaiak egy része már rájött, hogy az ultrák nagy veszélyt jelentenek az USA számára. A Newsweek a következőket írta: »Az amerikai ultrák mozgalma szennyes dolog. Főleg azok csatlakoznak hozzájuk, akik a legfelső és a középrétegekhez tartoznak. Azok, akiknek jelentős vagyonuk vagy magas állásuk van, olyan új világra bukkannak, amely megakadályozza, hogy újabb előnyökhöz, haszonhoz jussanak. Nem értik meg, miért veszítettük el Kínát, miért foglalunk el ilyen álláspontot a berlini kérdésben. Csak úgy vaktában szembe szállnak mindennel, ami céljainkat ellenzi.-« El tudom képzelni, hogy Mister Stanley álmában idegesen forgolódik, s összeszorított fogai között ezt suttogja: »A kommunizmus előretör — a kommunizmus előretör...« B. Sztrelnyikov Fordította: Szentirmai László A gólya és a béka A béka vitatkozni kezdett á gólyával: — Melyikünk szebb? — Én! — mondta magabiztosan a gólya. — Nézd csak, milyen szép lábaim vannak! — Nekem viszont négy van. Neked csak kettő! — vágott vissza a béka. — Igen, nekem csak két lábam van, de hosszú! — mondta a gólya. — De én tudok kuruttyol- ni, te pedig nem! — De én repülök, te meg csak ugrálsz! — Repülsz, de nem tudsz víz alá bukni! — De nekem van csőröm! — Na, ne mondd! Csőröd! Mire kell az? — Majd meglátod! — gurult méregbe a gólya, és... bekapta a békát. Nem hiába mondják, hogy a gólya azért nyeli le a békát, hogy ne kelljen fölöslegesen vitatkoznia vele. * * * Szabá’ysértö autós A rendőr (megállítja a. szabálysértőt): — Hova rohan? Nem látta a jelzést? A vezető: — A jelzést láttam, csak magát nem. * * * Nevet cserélnek az Anderssonok Svédországban nem kevesebb, mint 380 000 embernek Andersson a vezetékneve. Az 1964. január 1-i új törvény értelmében most lehetővé vált, hogy a feleség megtartsa leánynevét a házasságban, és esetleg a gyermekei is az ő vezetéknevén szerepeljenek. A törvényre azért volt szükség, mivel Svédországban a lakosságnak mintegy 60 százaléka összesen 150 fajta vezetéknevet visel. A legáltalánosabb név az Andersson, így hívják a svédek 5 százalékát. A stockholmi telefonkönyvben 50 oldalt töltenek be az Anderssonok. * * * . A Taskentböl Termez felé vezető út mentén egy több mint ezeréves platánfa áll egy forrás fölött. A fa odvábán, amely majdnem szoba nagyságú, ágyat, asztalt székeket lehet elhelyezni. A fa törzsét hét ember sem tudja átfogni. Az évezredes platán alatt épített teázóban kötetnyi legendát tartanak nyilván az üzbég erdők veteránjáról. * * » „Földalatti“ érdekességek A világ különböző városaiban 28 földalatti vasút működik: 17 Európában, 7 Amerikában, és 4 Ázsiában. Ausztráliában és Afrikában még 1 nincs földalatti vasút. A legrégibb földalatti Londonban van: 1863-ban épült. A leghosszabb New Yorkban: 380 kilométer. A legrégibb és egyben a . legrövidebb földalattik közé 5 tartozik az 1896-ban épült 5 budapesti is. ! Somogyi Néplap Az MSZMP Somogy megyei 3izottsága és a Somogy megye! Tanács lapja. Főszerkesztő: WIRTH LAJOS. Szerkesztőség: Kaposvár, Latinka Sándor u. 2. Telefon - 15-10, 15-11. Kiadja a Somogy megyei Lapkiadó Vállalat, Kaposvár. Latinka S. u. 2. Telefon 15-16. Felelős kiadó: Szabó Gábor. Beküldött kéziratot nem őrzünk meg, és nem adunk vissza. Terjeszti: a Magyar Prtsta. Előfizethető a helyi postahivataloknál és postáskézbesítőknél. Előfizetési díj egy hónapra 12 Ft. Index 250R7 Készült a Somogy megyei Nyomdaipari Vállalat kaposvári üzemébe® Kaposvár, Latinka Sándor utca f.