Somogyi Néplap, 1964. január (21. évfolyam, 1-25. szám)

1964-01-16 / 12. szám

VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK.! ÁRA: 50 FILLÉn SomogulNéplap AZ MSZMP M EGY El Bl ZOTTS ÁG A ÉS A MEGY EI TA N ÁC S L APJA XXI. ÉVFOLYAM 12 SZIM CSÜIÖRTÜX, 1964 JANUÁR. 16 Mai számunk tartafmábőft Megyénk 1964. évi népgazdasági feladatairól (3. o.) Miről beszélnek a leitárj egyek? (5. o.) Hogyan látja el az utasokat az Utasellátó ? (6. n.) Az MSZMP Kaposvári Városi Bizottságának ülése A Magyar Szocialista Mun­káspárt Kaposvári Városi Bi­zottsága kedden délután a megyei pártbizottság székhá­zának nagytermében ülést tartott. Az ülésen részt vett Németh Ferenc elvtárs, a megyei pártbizottság első tit­kára és dr. Nagy Lajos elv­társ, a megyei pártbizottság titkára Az előterjesztett javaslat alapján az ülés Somogyi Jó­zsef elvtársat — aki eddig a megyei tanács építési, közle­kedési és vízügyi osztályának vezetője volt — egyhangúlag megválasztotta a városi párt- bizottság tagjának, a városi párt-végrehajtó bizottság tag­jának és a városi pártbizott­ság első titkárának. Egybehívták az NDK népi kamaráját Berlin (ADN). Az NDK népi kamaráját ja­nuár 23-ára összehívták a tör­vényhozói ciklus harmadik plenáris ülésére. Az ülés összehívásáról az NDK Államtanácsa szerdai ülésén döntött. Az ülésen az államtanács elé terjesztették az atomenergia-törvény módo sítására vonatkozó javaslatot. Az államtanács ülésén Otto Winzer helyettes külügymi­niszter beszámolót tartott az NDK külpolitikájáról. (MTI) {*' irvi/E-' • Walter Ulbricbt levele Erhard kancellárhíz Berlin (MTI). Walter Ulbricht, a Német Demokratikus Köztársaság Ál­lamtanácsának elnöke január 6-i keltezéssel levelet intézett Erhard nyugatnémet kancel­lárhoz. Ebben javasolja, hogy a Német Demokratikus Köz­társaság és a , Német Szövetsé­gi Köztársaság mondjon le az atomfegyverekről. Walter Ulb­richt a levélhez csatoltan erről szerződéstervezetet is küldött Erhardnak. Walter Ulbricht levelében hangoztatja: — Napjainkban olyan helyzet alakult ki, hogy a nukleáris fegyverekkel ren­delkező ország összecsapás ese­tén közvetlenül magára vonja a szembenálló fél atomtámadá- sát. Németország számára az lenne a legbiztosabb garancia, ha lemondana az atomfegyve­rekről, és a NATO, a Varsói Szerződés, valamint az ENSZ tagállamai szavatolnák, hogy egy harmadik állam sohasem alkalmaz atomfegyvereket né­met területek ellen. A háború és a béke kérdésé­ben — mutat rá az államta­nács elnöke — nem presztízs­érdekekből és a kölcsönös el­ismerés kérdéséből kell kiin­dulni, hanem mindenekelőtt a német nép létérdekeit kell fi­gyelembe venni, ha itt egyál­talán beszélni lehet elismerés­ről, akkor csupán annak a szükségszerűségnek az elisme­réséről lehet szó, hogy szám­űzzük a német nép megsem­misülésének veszélyét — han­goztatja Walter Ulbricht. Javasolja, a fentiek figye­lembevételével a Német De­mokratikus Köztársaság és a Német Szövetségi Köztársaság kormánya kössön megállapo­dást arról, hogy kölcsönösen lemond az atomfegyverekről. Walter Ulbricht befejezésül indítványozza, hogy a véle­ménycserék módozatainak és témakörének eldöntésére ne­vezzenek ki megbízottakat, akik hamarosan érintkezésbe léphetnének egymással. * * * A Német Demokratikus Köz­társaság által kidolgozott szer­ződéstervezet négy cikkelyből áll. A többi között javasolja, hogy az NDK és az NSZK ne gyártson atomfegyvereket, ne törekedjék nukleáris fegyve­rek megszerzésére vagy bir toldására, ne vegyen részt atomfegyver-kísérletekben, és területén ne tároljon nukleáris fegyvereket A szerződéstervezet hangsú lyozza, hogy a két félnek arra kell törekednie, hogy a NATO, a Varsói Szerződés és az ENSZ tagállamai szavatolják, hogy a Német Demokratikus Köztársaság és a Német Szö­vetségi Köztársaság területét atomfegyvermentes területté nyilvánítják, és ellene soha­sem alkalmaznak atomfegyve­reket A szerződéstervezet indítvá nyozza, hogy a megállapodás betartását a NATO és a Var­sói Szerződés tagállamai ellen­őrizzék. A megállapodáshoz csatla­kozhat Nyugat-Berlin is. Nkrumah elnök vacsorát adott Csou En-laj tiszteletére Accra (MTI). Nkrumah ghanai elnök az accrai várban kedden díszva­csorán látta vendégül a Ghá­nában tartózkodó Csou En- laj kínai miniszterelnököt és kíséretét. A díszvacsorán po­hárköszöntőt mondott Nkru­mah elnök és Csou En-laj mi­niszterelnök. A ghanai elnök Kína pél­dájára utalva hangoztatta, hogy véleménye szerint egy kontinentális afrikai egység­kormány nem csupán lehető­ség hanem realitás. — Harcunk, amelyet a gyar­matosítók és az imperialisták ellen vívunk — mondotta Csou En-laj felé fordulva — része a világbékéért folyta­tott küzdelemnek. Csou En-laj válaszul han­goztatta, hogy Ghana békés és semleges külpolitikájával pozitív szerepet tölt be a nemzetközi politikában. A Kí­nai miniszterelnök dicséret­tel emlékezett meg arról a tényről, hogy Ghana támogat­ja a szabadságukért és füg­getlenségükért küzdő afrikai népeket és ezzel elősegíti Af­rika teljes felszabadulását Belga kommunista képviselők felhívása Brüsszel (TASZSZ). A belga kommunista kép­viselők parlamenti csoportja levelet juttatott el a külön­böző pártok képviselőházi és szenátusi parlamenti csoport­jainak elnökeihez. A levélben a kommunisták felszólítanak az 1964-es katonai költségve­tés csökkentési lehetőségének tanulmányozására. Megállapítva, hogy a Szov­jetunió lényegesen csökkenti katonai kiadásait, a levélírók kifejezik azt a véleményüket, hogy Belgiumnak is követnie kell ezt a békés kezdeménye­zést. Javasolják, hogy a poli­tikai pártok és a nemzetvé­delmi parlamenti bizottság képviselői folytassanak esz­mecserét erről a problémá­ról. (MTI) Nag:y sikert ara­tott a vásárlókö­zönség körében a műanyagcikkek árának leszállítá­sa. A fonyóiU Ba­laton Áruházban mintegy 20 szá­zalékkal emelke­dett ezeknek az áruknak a for­galma január másodika óta, hi­szen most már valóban Igen ol­csó áron besze­rezhetők. Külö­nösen az import mosdótálak, Vöd­rök örvendenek nagy népszerű­ségnek, de a ha­zai cikkek is ke­resettek. Helyreállítják a diplomáciai kapcsolatokat Panama és az Egyesült Államok között Panama (MTI). Az Amerikai Államok Szer­vezetének az Egyesült Álla­mok és Panama közti viszály rendezése céljából Panamába küldött békéltető bizottsága szerdán, a kora hajnali órák­ban bejelentette, hogy megál­lapodás jött létre, amelynek értelmében a két ország mi­előbb helyreállítja a diplomá­ciai kapcsolatokat egymással. A diplomáciai kapcsolatok új- rafelvételétől számított 30 na­pon belül az Egyesült Álla­mok és Panama kormánya tár­gyalásokat kezd a két orszá­got kölcsönösen érdeklő kér­désekről. Nyugati hírügynökségek je­lentése szerint Panamában lát­szólag nyugalom van. A szó­rakozóhelyek, a sportpályák újból megnyitották kapuikat, a nemzetközi légiforgalom is helyreállt. Az AFP tudósítója azonban megjegyzi, hogy lép- ten-nyomon az amerikaelle- nesség megnyilvánulásaival ta­lálkozik. Sok szórakozóhelyre nem engednek be amerikaia­kat. A panamaiak sok papír­pénzre piros tintával felírták: »Jenkik, menjetek haza!« Sok amerikai laptudósító jobbnak találtS. hogy kanadainak, an­golnak, vagy franciának adja ki magát. A kubai külügyminisztérium kedden este hivatalos nyilat­kozatban cáfolta meg Rusk amerikai külügyminiszter állí­tásait, amelyek szerint a pa­namai eseményekhez a kubai kormánynak bármi köze volna. A nyilatkozat hangsúlyozza, .hogy a panamai válságot az amerikaiak gyarmatosító poli­tikája és a latin-amerikai or­szágok szuverenitásának sem­mibevevése robbantotta ki. A kubai kormány nem tartja szükségesnek, hogy felelőtlen vádakkal szemben védekezzék, ugyanakkor azonban egyálta­lán nem titkolja, hogy erköl­csileg Panama népe mögött áll. A latin-amerikai közvéle­mény túlnyomó többsége vál­tozatlanul hangot ad annak a meggyőződésének, hogy a pa­namai válságért az Egyesült Államok agresszív körei a fe­lelősek. Több dél-amerikai vá­rosban tüntettek Panama mel­lett. Sok politikai és társadal­mi szervezet biztosította együttérzéséről a jogaiért küz­dő panamai népet Erhard megérkezett Londonba London (MTI). Erhard nyugatnémet kan­cellár Schröder külügyminisz­ter kíséretében szerdán dél­előtt kétnapos hivatalos láto­gatásra Angliába érkezett. A nyugatnémet államférfia­kat a londoni Victoria pálya­udvaron sir Alec Douglas- Home brit miniszterelnök és Butler külügyminiszter üdvö­zölte. Erhard londoni tartózkodá­sa alatt találkozik Wilsonnal, a munkáspárti ellenzék vezé­rével is. Erhard londoni útjávál kap­csolatban a nyugatnémet la­pok szerdán arról írtak, hogy az eszmecsere középpontjában ugyan a kelet—nyugati vi­szony kérdése és a nyugat­európai országok közötti vi­szony problémáinak megvita­tása áll majd, ezenkívül azon­ban Erhard fel fogja használ­ni az alkalmat arra is, hogy az angol kormányt az úgyne­vezett sokoldalú atomhaderő tervéhez való csatlakozásra sürgesse. A "sokoldalúság« látszatának megőrzése érde­kében ugyanis Bonn úgy véli, hogy feltétlenül szükség van London csatlakozására, s a lapok azt írják hogy Erhard és Schröder »nyomatékosan előterjesztik majd Londonban a terv megvalósítása mellett szóló politikai érveket«. A kubai kormány nyilatkozata Havanna (TASZSZ). A TASZSZ jelentése alapján közöljük a kubai forradalmi kormány nyilatkozatát. Dean Rusknak, az Egyesült Államok külügyminiszterének az a vádaskodó kijelentése, hogy a kubai kormány úgyne­vezett ügynökei beavatkoztak a panamai drámai események­be, végtelenül ostoba; ez a vád egyáltalán nincs hatással a világ közvéleményére, amely egyértelmű felháborodással fo­gadta az amerikai hadseregnek a panamai polgári lakosság el­len elkövetett véres garázdál­kodását. A tragikus panamai esemé­nyekért a felelősség teljesen az Egyesült Államok imperialista kormányára hárul, amely eb­ben a latin-amerikai országban fél évszázadon át a területbi­torlás, a gazdasági kizsákmá­nyolás és a nemzeti megalázás politikáját folytatta. A forra­dalmi kubai kormány ellen emelt vád, hogy állítólag, be­avatkozott ezekbe a tragikus eseményekbe, még jobban alá­ássa a földrész és az egész világ közvéleménye előtt az Egyesült Államok kormányá­nak tekintélyét. A panamai események ar­ról tanúskodnak, hogy az amerikai földrészen a béke­bontás oka nem Kuba, ha­nem á gyarmatosító politika, a latin-amerikai országok szu­verenitását ezen országok né­pei nemzeti méltóságát sem­mibevevő politika. A tények megcáfolhatatla- nul bizonyítják, hogy csak az amerikai imperializmus ve- lyezteti a békét., és idéz elő a maga gyarmatosító politiká­jával olyan konfliktusokat, amelyek súlyosan veszélyezte­Megnyílt a ciprusi értekezlet London (MTI). | tanácskozó értekezlet. Az ér­Londonban szerdán meg- tekezlet munkájában a cip- nyílt a ciprusi alkotmányról Irusi kormányküldöttség, vala­______________________________ mint a sziget görög és török ~ nemzetiségű lakosságának kül­döttei vesznek részt. . Részt vesz a tanácskozásokon Palamasz görög és Erkin tö­rök külügyminiszter, valamint anglia több képviselője is. Az 1959-es zürichi és londoni szerződésben ugyanis e há­rom ország vállalta, hogy "garantálja« Ciprus alkotmá­nyát. Az Egyesült Államok kor­mánya által megsértett béke helyreállításának egyedüli módja a latin-amerikai orszá­gok önrendelkezésének, füg­getlenségének, szuverenitásá­nak és méltóságának feltétlen tiszteletbentartása. Kuba népe és forradalmi kormánya, amelynek nincs szüksége arra, hogy védekez­zék az Egyesült Államok ma­kacs és durva taktikájával ösz- szefüggő felelőtlen vádaskodá­sok ellen, nem titkolja, hogy erkölcsileg támogatja a pana­mai nép jogos ellenállását. (MTI) A Zanzibar? események ghanai visszhangja Accra (MTI). A ghanai Times vezércik­kében üdvözli a Zanzibarban bekövetkezett változást. A lap szerint a Zanzibar! feu- dalista rendszer megdöntése újabb bizonyítéka annak, hogy senki sem élvezheti egyszerre a neokolonializmus és a nép támogatását. De Gaulle az amerikával való kiegyezés lehetőségeit keresi — írja a Rheinische Post Bonn (MTI). A Rheinische Post párizsi tudósítója azt írja, hogy De Gaulle — miután Johnson el­nök nem fogadta el a Francia Antillákon való találkozó- ter­vét —, most újabb lehetőséget keres, hogy felvegye a közvet- .en érintkezést az amerikai el­nökkel. »Párizs egyre jobban szemé­re veti Schröder külügyminisz­ternek — folytatja a tudósító —, hogy hangsúlyozottan, sőt állítólag egyenesen franciael­lenes éllel játssza ki az an­golszász kártyát. De Gaulle környezete szerint ennek kö­vetkeztében csábítóvá válhat a tik a nemzetközi bizton ságot. | tábornok számára az, hogy Schröder e játszmáját a frán- cia—amerikai barátság ki­hangsúlyozásával keresztez­ze. A Franciaország és Ameri­ka közötti stratégiai megegye­zés úgyis egy~e inkább kény­szerítővé válik. A francia atomhaderő már létezik, és gyengesége ellenére is megvan a súlya ahhoz, hogy keresztez­ze Amerika atomterveit. Wa­shingtonnak ezért érdekében állna, hogy elfogadja a ko­ordinálásra vonatkozó francia ajánlatot, ezzel pedig teljesed­nék De Gaulle-nak az az 1958- 'ian előterjesztett kívánsága, hogy Franciaország részt ve­gyen a nagy atomstratégia ki­dolgozásában.«

Next

/
Thumbnails
Contents