Somogyi Néplap, 1964. január (21. évfolyam, 1-25. szám)

1964-01-12 / 9. szám

SOMOGYI NÉPLAP 2 Vasárnap, 1064. január & Nyugat-Bcngáliában már két napja tartanak a vallási zavargások a hindu és a mo­hamedán lakosok között. Je­lentések szerint 25 ember meghalt, 100 pedig megsebe­sült. Csou Ena-laj kínai minisz­terelnök szombaton Tuniszból hivatalos látogatásra Accrába érkezett. A Kínai Népköztár­saság miniszterelnöke hama­rosan baráti látogatásra Ke­nyába utazik. Sukarno indonéz elnök No­rodom Szihanuk kambodzsai államfő meghívására szomba­ton négynapos látogatásra Phom Phenbe érkezett. Martin Ferenc, a Magyar Népköztársaság varsói nagy­követe bemutatkozó látoga­tást tett Eugeniusz Szyrnél és Franciszek Vaniolkánál, a lengyel minisztertanács elnök- helyetteseinél. H. Drimmel osztrák okta­tásügyi miniszter pénteki saj­tókonferenciáján bejelentette: Ebben az évben nyitják meg Varsóban Ausztria kulturális intézetét, majd Budapesten nyit az osztrák állam hasonló intézményt. Szombaton a Kremlben szovjet—bolgár tárgyalások kezdődtek a két ország közöt­ti gazdasági együttműködés­ről. Az Obrazcov Bábszínház pénteken befejezte egyhóna­pos kanadai vendégszereplé­sét. A kanadai lapok elisme­rő kritikát írtak a szovjet vendégművészek fellépéséről. Japán 1964-ben összesen 260 milliárd jent — a múlt évinél 32 milliárddal többet — fordít fegyveres erőinek fejlesztésére. Az előirányzatok szerint Hokkaido szigetén irá­nyítható rakétákat helyeznek el, és arányosan fejlesztik a hadsereg valamennyi fegyver­nemét. A Prawo 1 Zycie című két­hetenként megjelenő lengyel jogi folyóiratban Henryk Trojanowski, a lengyel szejm- iroda .nemrégiben Magyaror­szágon járt munkatársa nagy cikket írt a magyar parla­ment interpellációs gyakorla­táról. Ez már a magyar par­lament munkájával foglalkozó második cikk, amely lengyel folyóiratban a közelmúltban megjelent. Saubt Bataure Saint Nazal­re kikötővárosban, a francia vasipar egyik központjában nagyszabású tüntetések vol­tak. Mintegy 8000 munkás vo­nult fel a város utcáin. A dolgozók az egyik kohászati üzem bezárása ellen tiltakoz­tak. Bonn és a Hruscsov-üzenet Bonn (TASZSZ). A nyugatnémet kormány hi­vatalos képviselőjének koráb­bi bejelentése szerint Bonn tárgyalásokat folytat a nyugati szövetségesekkel arról, milyen választ adjanak Hruscsov üze­netére. Ezzel kapcsolatban Bo- riszov, a TASZSZ hírmagyará­zója a következőket írja: — Bár a formális válasz még nem született meg, Bonnban valóságos had­járat kezdődött a szovjet békekezdeményezés ellen, amely a világ legnagyobb ré­szében pozitív visszhangra ta­lált. A nyugatnémet kormány köztudomásúan az egyetlen Európában, amelyik nyíltan ál­lami politikájaként követeli a második világháború után megállapított határok megvál­toztatását. Ennek ellenére úgy döntöt­tek, hogy nem utasítják vissza egyértelműen a szovjet javas­latot. A hivatalos Bonn helye­sebbnek tartotta a manővere­zést, a válasz késleltetését. Egyidejűleg kampányt indítottak a Hruscsov-Ievél tartalmá­nak elferdítésére és hatá­sának csökkentésére. A kormányhoz közel álló la­pok — például a Frankfurter Allgemeine Zeitung — nyíltan követelték a javaslat elutasí­tását. Még világosabban vallott színt Krone különleges megbí­zatású bonni miniszter. Egy cikkében nyugtalanul jelenti ki, hogy a szovjet javaslatok elfogadása a meglevő határok szentesítését jelentené. A hadjáratba bekapcsoló­dott maga Erhard kancellár is. Nagyszabású propagandaak­ciónak titulálta a szovjet ja­vaslatot. Jellemző, hogy alig néhány nappal ezelőtt egyik újévi üdvözletében a kancellár kijelentette: Kormánya az 1937-es német birodalom hatá­rainak visszaállítása mellett száll síkra. Ezzel az ErharJ-kabinet teljes mértékben átvette Aden­auer kormányának állás­pontját. Egyes sajtójelentésekből az tűnik ki, hogy az NSZK kor­mánya nemcsak maga helyez­kedett szembe a szovjet kor­mányfő levelével, hanem szö­vetségeseit is igyekszik állás­pontjának elfogadására bírni. A szövetségesekkel folytatott tanácskozások során, amint a DPA hírügynökség tudósítója megállapítja, az NSZK kor­mánya a legteljesebb tartózko­dást fogja indítványozni (MTI) II Fr»c$a Komnumfeía Fárt Központi Bizottságának öltse Párizs (MTI). Léderer Frigyes, az MTI pá­rizsi tudósítója jelenti: Az FKP Központi Bizottsá­ga pénteken este befejezte Ivryben tartott kétnapos tel­jes ülését. A Központi Bizott­ság tanácskozásának napi­rendjén két kérdés állt : a március második felében meg­tartandó járási választások és az FKP XVII. kongresszusá­nak előkészítése. A járási választásokon Szaj­na megye kivételével vala­mennyi megyében újraválaszt­ják a tanácsokat. A jelenlegi járási tanácsok még az 1958 előtti időkből valók. Jelentős részükben túlsúlyban vannak a demokratikus ellenzéki erők. A De Gaulle-i rendszer külön­böző közigazgatási reformok­kal igyekszik a helyi és a terü­leti önkormányzat hatáskörét csökkenteni. Ez a törekvés a tanácsok kemény ellenállásába ütközik. A járási választások a demokratikus erők és a gaulle-izmus nagy erőpró­bájának ígérkeznek. Jelentőségüket csak fokozza a jövő évben esedékes elnökvá­lasztás. A Központi Bizottság Jac­ques Duclos beszámolója után kimondotta, hogy az FKP a de­mokratikus egység követelésé­vel indul a választási kam­pányban. A választások első menetében az FKP lehetőleg minden körzetben önálló je­löltet állít. Ahol az első me­netben egyik jelölt sem szerzi meg az abszolút többséget, ott a kommunista szavazók a má­sodik fordulóban a legesélye­sebb demokratikus jelöltet tá­mogatják. A kommunista párt a választási kampányban a. je­lenlegi alkotmány helyett egy új, demokratikus al­kotmány kidolgozásáért száll síkra. Ezt a követelést a többi ellen­zéki párt eddig nem tette ma­gáévá. A Központi Bizottság másik feladata a XVII. pártkongresz- szus előkészítése volt. A kong­resszust március végén Lilié­ben kellett volna megtartani, a Központi Bizottság azonban úgy határozott, hogy a járási választásokra való tekintettel május 14—17 között rendezi meg a kongresszust Párizsban. A pártkongresszus dokumen­tumait Jeanette Vermeersch és Georges Marchais, a Poli­tikai Bizottság tagjai terjesz­tették a Központi Bizottság elé, amelynek határozatait az elkövetkező hónapokban va­lamennyi pártszervezetben megvitatják. A Központi Bizottság nagy fontosságú határozatait az el­következő napokban hozzák nyilvánosságra. Folytatódnak az ellenségeskedések Panamában (Folytatás az 1. oldalról.) gesztette Washingtonnal. Hír- ügynökségi jelentések szerint Panamában az amerikai nagykövetség kiürítését megkezdték. A diplomáciai képviselet sze­mélyzete Johnson elnök utasí­tására hozzálátott az iratok megsemmisítéséhez. A panamai elnöki hivatal titkársága bejelentette, hogy Panamának a kapcsolatok helyreállítására egy feltétele van: az Egyesült Államok sza­vatolja, hogy haladéktalanul megkezdődnek a tárgyalások a csatomaövezet ellenőrzésére vonatkozó szerződés revíziójá­ról. Nem hozták nyilvánosság­ra, milyen értelmű módosítá­sokat követel Panama. Goldwater szerint az amerikai rakéták nem megbízhatóak Washington (TASZSZ). Goldwater szenátor, aki tud­valevőleg minden követ meg­mozgat, hogy a köztársasági párt őt jelölje az Egyesült Ál­lamok elnöki tisztségére, a mi­nap beszédet mondott a New Hampshirei állambeli Ports- mouth-ban. Beszédében kije­lentette, hogy az amerikai in­terkontinentális ballisztikus rakéták nem megbízhatóak. — Az igazat megvallva — mondotta —, én egyáltalán nem bízom rakétáinkban, és szeretném, ha a hadügyminisz­térium megmondhatná a nép­nek, valójában mennyire nem megbízhatóak az alakulataink fölszereléséhez tartozó rakéták. Goldwater a szenátus had­ügyi bizottságának és a kato- .nai felkészültség kérdéseivel foglalkozó szenátusi albizott­ságnak a tagja, és így hoz­zájuthat bizalmas katonai ér­tesülésekhez. Ilyenformán nem meglepő, hogy a Pentagon gyorsan válaszolt a rakétákról tett kijelentésére. McNamara hadügyminiszter nyilatkozatot adott ki, amely szerint Gold­water állítása teljesen hamis képzeteket kelt, felelőtlen, és a nemzetbiztonság szempont­jából káros. McNamara éles válasza azonban nem hallgattatta el Goldwatert. Továbbra is han­goztatja véleményét, sőt azt követeli, hogy a szenátus in­dítson vizsgálatot az amerikai interkontinentális rakéták megbízhatóságáról. A szenátor kijelentette, hogy az, amit ő az amerikai rakéták megbíz­hatatlanságáról mondott, hó­napok óta széles körben isme­retes az amerikai fegyveres erők körében, sőt ezen kívül is. (MTI) Amerikai beavatkozás Brit-Guayana heiügyeibe Folytatódnak az ellenségeskedések Miközben a Biztonsági Ta­nács és az Amerikai Államok Szervezete ülésezett, magyar idő szerint a szombatra virra­dó éjjel a Panama-csatorna övezethatárán felújultak az el­lenségeskedések. Panamai kor­mányközlemény szerint amerikai katonák a zóna- haiárról ismételten tüzet nyitottak panamai terü­letre, s ennek következtében hatan könnyebben megsebesültek. Az NBC amerikai rádióadó vi­szont azt közölte, hogy az ame­rikai zónában házakat, szállo­dákat kellett kiüríteni, mert panamai részről tűzzel vála­szoltak. A Fehér Ház legutóbbi be­jelentése szerint az amerikai katonai erő, úgymond, megfe­lelő a tüntetés nyomán kiala­kult helyzet ellenőrzésére... Kilenc ezer amerikai katona tartózkodik a csatornaövezet­ben, s további 1800 tengerész- gyalogost küldtek ide, hogy — a válságtól függetlenül — ka­tonai gyakorlatokat végezze­nek. Thomas C. Mann, a latin­amerikai ügyekkel foglalkozó amerikai külügyi államtitkár pénteken este Panamába érke­zett, hogy tárgyalásokat foly­tasson a kormány vezetőivel. Moszkva (TASZSZ.) — Attól tartva, hogy Brit- GüSyana második Kubává válhat, az Egyesült Államok gazdasági blokádot létesített az ország körül, megtagadta a segélyt a Jagan-kormánytól — írja a Trud szombati számá­ban V. Vaiutyin. — Az ameri­kai beavatkozás keretében kí­sérletek történnek a Jagan- kormány megbuktatására. Eh­hez az ország reakciós erőit használják fel, de szerepet kaptak benne az amerikai mo­nopóliumokat hűségesen ki­szolgáló észak-amerikai szak- szervezeti vezető körök is. A cikkíró elmondja, hogy Brit-Guayanában a Jagan-kor- mány uralomra kerülése óta igen gyakorivá váltak az észak-amerikai szakszervezeti küldöttek látogatásai. E megbízottak tanfolyamokat és szemináriumokat tartanak, melyeken szakszervezeti funk­cionáriusokkal megvitatják a Jagan-kormány elleni harc problémáit. A cél, hogy Brit- Guayanában megmaradjon az amerikai monopóliumok befo­lyása, az ország ne kapja meg a függetlenséget, és előbb­utóbb meg lehessen buktatni a haladó szellemű Jagan-kor- mányt. (MTI) Szökjél 1 rí zíiiásá rí ás az Egyesült Allamoklsan Moszkva (TASZSZ). A Szovjetunió 1 millió ton­na búzát vásárol az Egyesült Államokban. Az erről szóló szerződést szombaton írta ala Moszkvában Leonyid Matve- jed, az Exporthieb szovjet tröszt elnöke és Roy Folk, a Continental Grein amerikai részvénytársaság alelnöke. (MTI) Adoula Bonnban kilincseit Bonn Adoula kongói miniszterel­nök — mint már jelentettük — néhány napos látogatás után elutazott Nyugat-Német- országból. Előzőleg több vá­rosban előadást tartott, s a bonni kormány képviselőivel tárgyalt Kongónak nyújtandó gazdasági segélyről. A bonni külügyminisztériumnak a tár­gyalásokról kiadott közlemé­nye azt hangoztatta, hogy mind a világpolitikai helyzet meg­ítélésében, mind pedig a két ország közötti szoros gazdasá­teljea gi együttműködésben egyetértés jött létre. Adoula nyugat-németországi előadásaiban azt hangoztatta, hogy Kongó még hosszú ideig nem tud megállni a saját lá­ván, éppen ezért »-baráti se­gítségre« van szüksége. Adou­la nagyobb arányú tőkebefek­tetésre szólította fel a nyugat­német gazdasági köröket, és biztosította őket arról, hogy a befektetett tőke »gyümölcseit« zavartalanul learathatják. (MTI) Mengele panaszt emel Bonn Joseph Mengele, az ausch­witzi haláltábornak az orvosi hivatást megcsúfoló szadista főorvosa ismét hallat magáról. A tömeggyilkos orvos — mint ismeretes — Dél-Amerikába menekült. Bár Nyugat-Német- országban elfogató parancsot adtak ki ellene, befolyásos tá­mogatói segítségével mind­máig 13 tudott bújni a kihall­gatás alól. Közben a frankfurti egyetem, ahol Mengele 1938- ban orvosi diplomát szerzett, megvonta tőle a doktori címet. Mengele azonban úgy lát­szik teljesen biztonságban ér­zi magát, és még a doktori címről sem akar lemondani. Dél-amerikai közjegyző útján panaszt emelt egy nyugatné­met bíróságnál a doktori cím megvonása ellen, s miután pa­naszát elutasították, most még fellebbezett is. A fellebbezést Nyugat-Németországban élő felesége nyújtotta be a frank­furti közigazgatási bíróságnál a Mengele által kiállított és egy dél-amerikai közjegyző ál­tal hitelesített meghatalmazás alapján. (MTI) Új szocialista párt alakult Olaszországban Róma (MTI). Szombaton délelőtt az olasz szocialista balszárny országos tanácskozásán Tullio Vecchiet- ti bejelentette az új szocialista párt megalakítását. Az új párt neve a Proletáregység Olasz Szocialista Pártja. (Az új párt az 1943-ban az illegalitásban újjáalakult és az 1947-es sza­kadásig működött szocialista párt nevét vette fel. A szerk.) Ezzel az Olasz Szocialista Párt kettészakadása ténnyé vált. Vecchietti, a balszárny ve­zetője beszámolójába» az áj párt tevékenységéről, program­járól részleteket nem közölt. Utalt azonban arra, hogy a párt csak akkor tudja betöl­teni legfőbb feladatát és fűz­heti szorosabbra kapcsolatát a munkásosztállyal, ha konstruk­tív politikát folytat, nem en­gedve azoknak a kísértések­nek, amelyek elszakítják a realitástól. Szombaton délután megkez­dődött a vita Vecchietti be­számolója fölött. fz ürgoud-iigy sötét meüétshajtása Párizs (MTI). Párizsban megnyugvást kel­tett, hogy Erhard kancellár a szövetségi gyűlésben rendkívül tapintatosan beszélt az Ar- góud-ügyről. Francia részről ezzel biztosítva látják, hogy az OAS-vezető elrablásának ügyét sikerül jogi útra terelni, amennyiben a döntést egy jo­gászokból álló vegyes bizott­ságra bízzák. Az Argoud-ügynek azonban egy sötét mellékhajtása van, amelyet hosszasan szellőztet­nek a francia lapok. A mün­cheni ügyészség értesítette a francia hatóságokat, hogy le­tartóztatta, és át akarja adni Jacqueline Galland 41 éves francia állampolgárnőt. a Szajna megyei bíróság a múlt év júliusában távollétében 5 évi szabadságvesztésre ítélte kiforga­76 éves sikkasztott, teljesen tott vagyonából egy öregasszonyt. Jacqueline Gal- land a lopott pénzből két mu­latót és házat vásárolt Mün­chenben. A francia bíróság kiadatási kérelme ellenére eddig senki sem zavarta Galland-t. Az Ar- goud-perben a védelem egyik tanúja rávilágított a hirtelen változás okaira. Galland-nak nagy érdemei vannak abban, hogy Argoud a francia titkos ügynökök kezére került, sőt a tanú azt is elmondotta, hogy a Szajna megyei bíróságon kö­zölték vele, az elítélt asszony kiadatási ügyét »felülről« leál­lították. A müncheni ügyész­ség most, hogy bosszút álljon az Argoud-ügyért, felajánlotta Galland-t a francia szervek­nek, amelyek szívesebben vet­ték volna, ha a kellemetlen ta­Galland-t, mert 800 000 frankot | nú Münchenben marad. London isméi megliálrált az amerikai nwomás élőit Angliát a hátsó ajtón át vonszolják be a multilaterális Polaris-flottába London (MTI). Londonban pénteken hivata­losan is megerősítették azokat A washingtoni értesüléseket, amelyek szerint az amerikai nyomásnak engedve az angol kormány végül is hozzájárult, hogy részt vesz a tervezett multilaterális Polaris-flotta kí­sérleti hajójának gyakorlatain. A tervek szerint vegyes le­génységű amerikai hajó »ösz- szeszoktató« gyakorlatain a parancsnokot és a személyzet felét az Egyesült Államok ad ja, a másik felét pedig nyu­gatnémet, olasz, görög, török és angol tengerészekből verbu­válják. Az angol külügyminiszté­rium szóvivője hangoztatta, hogy a kísérleti hajó gyakorla- 'án való részvétel még nem je­lenti Nagy-Britannia végleges elkötelezettségét a vegyes le­génységű NATO-atomflotta létrehozásában való részvétel­re is. A kormányhoz közel álló források olyan értelmezést igyekeznek adni az újabb meg­hátrálásnak, hogy London tu­lajdonképpen időt nyert ezzel az engedménnyel. A Daily Te­legraph szerint a kormánynak sikerült elkerülnie, hogy az angliai általános választások előtt állást foglaljon a Wa­shington és Bonn által szor­galmazott atomhaderő kedé­sében, és így majd a követke­ző kormányra vár az a kéz:, es feladat, hogv végleges \ 's! kozzon Anglia részvételéről. Az angol lapok emlékeztet­nek rá, hógv a Munkáspárt e’- lenzi a NATO színeivel álcá­zott amer!!vJ -nyugatnémet atomtársulás tervét, továbbá, Daily Express. hogy az angol vezérkar is vi­szolyog az úgynevezett önálló NATO-atomhaderőtől, mert attól tart, hogy a nyugatnémet vezérkar nagyobb beleszólást kap a nukleáris ügyek intézé­sébe az angol atomhatalmi stá­tus rovására. A konzervatív Daily Express éles hangú vezércikkben fi­gyelmeztet: Angliát a hátsó aj­tón át orránál fogva vonszol­ják bele egy olyan katonai programba, amelyről a brit katonai s?r.ktekintélyek, köz­tük - , -ír -/ tábornok is, :1 nyi­. »A vegyes légénysé- ater Ms flotta katonai ég, amelynek az az len é lelme, hogy életben t az amerikai—nyugatné­met« — írja a a lévai latkozt gü múl képtele egye tarts met

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents