Somogyi Néplap, 1964. január (21. évfolyam, 1-25. szám)

1964-01-11 / 8. szám

SOMOGYI NÉPLAP 2 Szombat, 1964. január LL r Élesedik az angol-amerikai vita a Kubának eladott autóbuszok miatt Castro-rendszerrel szemben, amelyet nemcsak a floridai partok ellen irányuló katonai fenyegetésnek tekintenek, ha­nem az egész nyugati félteké­hez intézett marxista kihívás­nak, s ezért a keresztes hábo­rúk fanatikus vakbuzgóságával támogatják a tengerzár-polfti- kát abban a hitben, hogy any- nyira megnehezíthetik a kubai­ak életét, hogy ez belső zendü­lésekhez és a Castro-rendszer megdöntéséhez vezethet. Ang­lia a legszilárdabban ellenez minden kereskedelmi bloká­dot Kuba ellen, mert meg van győződve, hogy kereskedelmi nyomás sohasem vezethet egy rendszer megdöntéséhez, sőt ellenkezőleg, Castro mögött tö­möríti az egész nemzetet. Még ,a New York Times is beval­lotta a kubai forradalom évfor­dulóján, hogy a Castro-rend- 'szer kétségkívül nagyon erős, és valószínűleg sokkal erő­sebb, mint valaha. Tanácskozás Washingtonban a leszerelésről London (MTI). Mind élesebben folyik az angol—amerikai vita az angol autóbuszok Kubának való el­adása körül. Az angol közvé­lemény növekvő ingerültség­gel és aggodalommal állapítja meg, hogy most már nemcsak egyetlen üzletről, nem is csu­pán a Kubába irányuló ex­portról van szó, hanem az egész kelet—nyugati kereske­delem szabadságáról. A kon­zervatív vezető körökhöz kö­zel álló Yorkshire Post írja vezércikkében:. Az angol visz- szahatás az amerikai jogtalan, beavatkozás ellen erőteljes és egészséges. Csak az a kár, hogy keletnémet hajók fogják szál­lítani az angol autóbuszokat Kubába, mert az amerikaiak feketelistára vétellel fenyege­tik az angol hajókat. Még bel­politikai indokokkal sem lehet menteni ezt a legújabb ame­rikai őrültséget, kereskedelmi ellentétek néha súrlódásokat idéznek elő a szövetségesek között, főként, ha létérdekek forognak kockán. Azonban rendszerint az amerikaiak pa­naszkodnak. A leghevesebb vihart rob­bantották ki, amikor azt hit­ték, hogy Anglia acélcsöveket szállít a Szovjetuniónak, vagy egy kis szovjet olajat vásárol, hogy hajórendeléseket kap­jon. Keservesen panaszkodtak, amikor Anglia néhány elavult repülőgépet adott el Kínának. Dühtől fuldokoltak ezek az amerikaiak, amikör Kanada búzát exportált a Szovjetunió­nak. De sohasem tudhatjuk, milyen mértékben alapulnak az amerikai panaszok külpoli­tikai szempontokon és a szö­vetség érdekein, és mikor ala­pulnak belpolitikai és keres­kedelmi szempontokon. A Financial Times latin­amerikai levelezője írja: Szin­te elképzelhetetlen mértékű az amerikaiak ellenszenve a Washington (MTI). Az Egyesült Államok, Nagy- Britannia,'Kanada és Olaszor­szág képviselői a washingtoni külügyminisztérium épületé­ben csütörtökön kétnapos ta­nácskozásra ültek össze. A megbeszéléseken a január 21- én kezdődő tizennyolc hatalmi leszerelési értekezletről van szó. Franciaország megfigyelő­Bécs (MTI). Az egyik bécsi bíróság csü­törtökön tárgyalta a Josef Klaus, az Osztrák Néppárt el­nöke által indított becsületsér­tési pert. Az Osztrák Szocia­lista Párt egy tavaly ősszel Oláh belügyminiszter által ve­zetett vitaestjén az egyik fel­szólaló elmondotta: Klaus 1938-ban a hitleri SA tagja­ként megakadályozta, hogy a náci koncentrációs táborból szabadon bocsássák Standot, a ként vesz részt a tanácskozá­sokon. Washingtoni hivatalos körök bejelentették, hogy a szövetsé­gesek képviselői egy javaslat- tervezetet vitatnak meg, ame­lyet az Egyesült Államok ter­jeszt majd elő a genfi leszere­lési értekezleten. Ez a javas­lat még nem készült el végle­gesen, és csak közvetlenül a genfi tanácskozások megkez­dése előtt ölt majd végleges formát. keresztényszocialista szakszer­vezetek elnökét, s ezzel részese volt az antifasiszta politikus meggyilkolásának. A védelem több tanú, köztük neves po­litikusok megidézését kérte, akik tanúsíthatják Klaus sze­repét az említett ügyben. A bírósági tárgyalást elnapolták, s az osztrák közvélemény nagy érdeklődéssel várja a . nem mindennapi ügy fejleményeit. Folyamatban van egy másik hasonló per is, amelynek fő­szereplője Franz Josef Könnt Waidhofen osztrák városnak ugyancsak a néppárthoz tarto­zó polgármestere. Az egyik osztrák karikaturista Kohutot, mint az ausztriai neonácizmus A gyarmatosítás felszámolásáért küzdő új politikai szervezet alakult Afrikában SA-tag volt az Osztrák Néppárt elnöke? koordinációs bizottságába, amely a függőségben levő te­rületek nemzeti felszabadító mozgalmainak nyújtandó se­gítség kérdéseivel foglalkozik, az úgynevezett kilences bizott­ságba vegyék be az új afrikai szervezet képviselőit is. (MTI) jelképét ábrázolta egyik raj­zán. A polgármester a máso­dik világháborúban a hitleri hadseregben harcolt katonák bajtársi szövetségének egyik V" tője, és újfasiszta, anti­szemita kijelentéseiről ismert. A gyarmati uralom örökségét akarták kihasználni az orani puccsisták Ben Bella beszéde Dares Salaam (TASZSZ). A még gyarmati függőség­ben levő afrikai területek nemzeti mozgalmainak képvi­selői a tanganyikai Dar es Sa- laamban új politikai szerveze­tet hoztak létre: a függőségben levő afrikai országok szövet­ségét. George Szilundika, a dél- rhodesiai Zimbabwe Afrikai Népi Unió képviselője, az új szervezet intéző bizottságának titkára csütörtökön sajtóérte­kezletet tartott. Közölte, hogy a függőségben levő afrikai or­szágok szövetsége azzal a ké­réssel fordul az afrikai egy­ségszervezethez, biztosítsák számára ugyanazokat a jogo­kat, amelyeket annak végre­hajtó szervei élveznek. Javasolják, hogy a független afrikai országoknak abba a Algír. Az AFP jelentése szerint Oranban folytatódott az ítélke­zés azoknak az ügyében, akik kedden ellenforradalmi tünte­tésekben vettek részt. Kilenc vádlottat ~ akik többek kö­zött üzleteket fosztottak ki — 6—12 hónap börtönbüntetésre ítéltek. Egy másik AFP-jelentés ar­ról tájékoztat, hogy Ben Bel­la elnökletével csütörtökön reggel háromórás ülést tartott az algériai kormány. Ben Bel­la elnök beszámolót tartott az oráni helyzetről. Ben Bella csütörtökön rádió­nyilatkozatban is foglalkozott az oráni ellenforradalmi puccs­kísérlettel. A nyilatkozat egy algíri szövetkezeti vállalat fel­avatásán hangzott el. Ben Bel­la kijelentette, hogy Algériát semmi sem tántoríthatja el a szocialista fejlődés útjáról. »Szétzúzzuk a burzsoáziát és a kizsákmányolást, miként az ellenforradalom mesterkedé­seit is« — mondotta. Az algériai elnök rámutatott, hogy hazájában valóban bo­nyolult a gazdasági helyzet, számos nehézség van, és so­kan vannak munka nélkül. A 132 esztendőn át tartó gyar­mati uralomnak ezt az örök­ségét akarták kihasználni az orani puccsisták. »Az ellenfor­radalomnak azonban semmifé­le programja nincs a nehéz-é,- gek megszüntetésére, mi vi- zont következetesen végrehajt­juk a szocializmus felépítését — hangoztatta. — Ezen az úton Algériát a szocialista országik tapasztalatai vezérlik.« (MTI) Ciprus legnagyobb részét továbbra is katonai alakulatok ellenőrzik Nicosia (MTI). Peter Young, a Cipruson ál­lomásozó egyesített török, an­gol és görög csapatok főpa­rancsnoka csütörtökön nyilat­kozatban közölte, hogy a sziget legnagyobb részét továbbra is katonai alakulatok ellenőrzik. A főparancsnok hangoztatta, hogy a szemben álló felek a barikádok nagy részét már le­bontották. »-Cipruson növek­szik a forgalom, és nő a lakos­ság bizalma« — állította. Hírügynökségi jelentések vi­szont a feszültség újabb növe­kedéséről adnak hírt. A kor­mány hivatalos közleménye szerint csütörtökön Ciprus északkeleti részén török fegyveres csopor­tok támadást intéztek négy görög teherautó el­len, és tüzet nyitottak rá­juk. A lövések akkor dördültek el, amikor a teherautók kénytele­nek voltak megállni egy mes­terséges torlasz előtt. Az egyik sofőr megsebesült, háromnak azonban sikerült . sértetlenül elmenekülnie a törökök golyó­zápora elől. Lisszaridesz, a ciprusi kép­viselőház tagja, a ciprusi afro­ázsiai szolidaritási bizottság tagja levelet intézett az afro­ázsiai szolidaritási mozgalom­hoz. Üzenetében arra kéri az afro-ázsiai országokat, hogy szükség esetén gyakorlati tá­mogatásban részesítsék Ciprus népét. A levél felhívja az af­rikai és az ázsiai országok la­kosságát, hogy tüntessenek Ciprus önrendelkezési joga mellett, és így tiltakozzanak Törökország agressziója ellen. A képviselőház tagja levelé­ben rámutat, hogy. a gyarmatosítók a nem­zetközi erkölccsel és jog­gyakorlattal ellentétes megállapodást kényszerí­tettek a sziget lakoságára. A külföldi hatalmak jogot for­máltak arra, hogy beavatkoz­zanak Ciprus belügyeibe, csa­patokat vezényeltek a szigetre, és Ciprus népét valójában megfosztották az önrendelke­zés jogától. Az országgal olyan alkotmányt fogadtattak el, amely lehetetlenné tette az ál­lam zökkenésmentes működé­sét. Lisszaridesz a szigeten kez­dődött zavargásokról szólva hangsúlyozta, hogy a ' ciprusi török kisebbség az ankarai so­viniszták támogatását élvezve viharos összetűzéseket provo­kált a fővárosban és az ország többi részén. A cél az volt, hogy lehetővé tegyék Tö­rökország beavatkozását és in­vázióját, s fenntartsák a nép­szerűtlen és a gyarmati időket tükröző szerződéseket. . tOYES: A NEMZETISÉGEK MEGOSZLÁSA (§Q P [& öö *Í) SZIGETÉN A Földközi- tenger keleti me­dencéjében fek­szik a 9250 négy­zetkilométernyi, tehát Fejér és Veszprém megye összesített terüle­tével mintegy azo­nos nagyságú — Ciprus szigete. Lakói több évig tartó fegyveres partizánharc (melyben főleg a görög nemzetisé­gű ciprusiak vet­tek részt), továb­bá hosszú jogi tárgyalások ered­ményeként, nyolc évtizedes brit gyarmati uralom után 19G0 augusz­tusában nyerték el politikai füg­getlenségüket. Ciprus nemzeti szuverenitását azonban súlyosan sértette az a tény, hogy a sziget két körzetében (Dhekhelia és Akrotirí településken, valamint környékü­kön) brit katonai támaszpontok maradtak, melyek jelenleg is Nagy-Britannia szuverén területei. Ciprus tényleges függetlenségéért vívott küzdelmét, valamint belpo­litikai helyzetét az utóbbi évek­ben igen megnehezítene a török nemzeti kisebbség kérdése. A Ke­reken 580 000 lakosú Cipruson ugyanis mintegy 105 000 török él, azaz az összlakosság 18 százMé*?*» A ciprusi törököknek az összla­kossághoz viszonyított aránya a Leíka—Paphos—Limassol városok bezárta területen — azaz a sziget nyugati partvidékén — is csupán egy-két tizeddel emelkedik a 29 százalék fölé. Ezen a területen, továbbá a sziget többi részén a görög és török lakta települések az évszázadok folyamán területi- , leg teljesen összekeveredtek. Még a nagyobb városokban sem (mint pL az 52 000 lakosú Nicosiában, az ország fővárosában, a 401)00 fős Limassolban, a 30 000 lakosú Famagustában, a 20 000 lakosú Larnacában) sem lehet a ciprusi görögök és törökök lakóhelyei kö­zött határozott vonalat meghúzni, annak ellenére, hogy némely vá­rosokban török lakta negyedek alakultak ki. A ciprusi görög—török nemzeti­ségi probléma mesterséges kiéle­ződését, mely a török nacionaliz­mus formájában jelentkezett, az »oszd meg és uralkodj« elve alap­ján épp a gyarmatosító hatalom, Nagy-Britannia használta fel, s a függetlenség megadását is a kér­dés körül kialakult elkeseredem viták miatt tudta elodázni, illető- lek olyan alkotmányt kényszeríte­ni a ciprusiakra, amely %leve beí- politikai feszültséget rejtett magá­ban. A múlt év karácsonyán kirob­bant rendkívül véres összetűzések után a ciprusi török kisebbség ve­zetői a szigetnek etnográfiai al­pokon nyugvó görög—török terü­letre való felosztását vetettek föL A ciprusi lakosságnak 78 százalé­kát, azaz a 450 000 görögöt Képvi­selő kormány azonban e teljesen irreális követelmény elől elzárkó­zik. Ciprus (a görög és török lakos­ság), Nagy-Britannia, Görögország és Törökország képviselőinek rész­vételével előreláthatólag január 13-án nemzetközi konferencia kez­dődik Londonban a ciprusi nemze­tiségi probléma rendezésére. Francia vélemények Erliard beszédéről Párizs (MTI). Erhard csütörtöki beszédét — a kancellárnak Párizzsal szemben használt békülékeny és barátságos hangja ellenére — tartózkodással fogadta a francia sajtó. A kormányhoz közel élló lapok kiemelik Er- hardnak a német—francia ba­rátságot méltató szavait, de egyelőre nem kommentálják a beszédet. Erhard számára — írja az Aurore — a francia—német barátságnak annyiban van ér­téke, amennyiben a motor sze­repét játssza egy olyan európai integrációban és atlanti kö­zöségben, amelyet De Gaulle sohasem támogatott határozot­tan. Ami Európát illeti, De Gaulle ellenzi az integráció el­vét és Nagy-Britannia csatla­Washington (Reuter, AFP, DPA). A washingtoni Fehér Ház pénteken nyilatkozatot adott ki és ebben Johnson elnök kifejti a küszöbönálló genfi leszerelési értekezlettel kap­csolatos álláspontját. Az elnök hangsúlyozza, hogy az Egyesült Államok igen nagy jelentőséget fűz a január 21-én kezdődő tizen­nyolc hatalmi genfi leszerelési értekezlethez. A legutóbbi események — mondotta az elnök — azzal a reménnyel* kecsegtetnek, hogy siker ko­ronázhatja a katonai kiadá­sok korlátozását, illetve csök­kentését szolgáló fáradozáso­kozását — Erhard tegnap új­ból kifejtett politikájának két alapelemét. A L’Humanité kommentár­jában két jellemző következ­tetést von le a kancellár be­szédéből. Az egyik, hogy Bonn és Párizs szövetségében egyre inkább Bonn kezébe megy át a vezető szerep; a másik, hogy az NSZK vezetői határo­zottan ellenzik a német kér­dés békés rendezését. Ha Er­hard most kijelenti, hogy De Gaulle-lal kötött szövetségé­nek nem centrifugális, hanem centripetális hatást kell kifej­tenie, akkor ebből mindenki megértheti, hogy nem Párizst, hanem Bonnt akarja központ­ként elismertetni — hangoz­tatja a L’Humanité. kát. »A magam részéről sze­mélyesen nagy érdeklődéssel követem a genfi tanácskozá­sok menetét«. Johnsbn ugyanakkor szük­ségesnek tartotta, hogy hoz­záfűzze: Nem táplál semmifé­le illúziókat arról, hogy gyors és könnyű sikert lehetne el­érni a genfi megbeszéléseken. A Fehér Ház közleménye végül hivatalosan bejelenti, hogy a genfi tanácskozásokon részt vevő amerikai küldött­séget M. William Foster, az Egyesült Államok leszerelési és fegyverzetellenőrzési hiva­talának igazgatója vezeti. (MTI) (1 pápa látogatása Segninél Róma (MTI). Csütörtökön este bejelentet­ték; hogy a pápa szombaton, január 11-én hivatalos látoga­tást tesz Antonio Segni köz- társasági elnöknél a Quirinale- palotában. Harmadszor történik, hogy egy pápa ellátogat az olasz államfőhöz. Először 1939. de­cember 28-án XII. Pius pápa látogatta meg Victor Emá- nuelt; másodszor tavaly, 1963. május 11-én XXIII. János pá­pa tett látogatást Segni köz- társasági elnöknél, aki átadta neki a békedíjat. ffiíinssn a genfi leszerelési értekezletről

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents