Somogyi Néplap, 1964. január (21. évfolyam, 1-25. szám)
1964-01-11 / 8. szám
Szombat, 1964. január 11. 3 SOMOGYI NÉPLAP Üj. hasznos kezdeményezés: T$Z-SZ^KKÖR ALAKULT HOMOKSZENTGYÖRGYÖN TERMELŐSZÖVETKEZETI KLUB illetve ahogy elnevezték, szakkör alakult HOmok- szentgyörgyön. Lehet, hogy a mindennapi munkába siető vagy elfáradt, gondokat hordozó ember elsiklik e fölött az újsághír fölött, s legföljebb már a következő sorokat olvasva nyugtázná magában: igen, alakult, rendben van. Pedig — úgy érzem — érdemes elgondolkodni az első pillanatban talán nem nagy jelentőségűnek tetsző híren. Érdemes, sőt szükséges is... Ha végigmegyünk egy falun, csupán a külsőből is sok mindent megállapíthatunk. Sorra tünedeznék el a régi, földhöz lapult házacskák, s helyettük újak épülnek. Eltűnőben van a hajdani különbség a falusi és a városi ember öltözködése között, s mindjobban fejlődik a lakáskultúra is: perzsaszőnyeg, divatos bútor, képek, rádiók és egyre több televízió ... Mi más ez, ha nem az igények növekedése, a kulturált életkörülményekre való törekvés? Miért mondom ezt? Mert a fejlődő, alakuló falu jellemzői ezek —- viszont többé-Revésbé külső megnyilvánulások, örvendetes, hogy így van, de az előrelépés csak úgy teljes, ha legalább ugyanígy törekszik a falusi ember a belső átalakulásra is. Mert ha jól utánanézünk, látjuk, hogy a szellemiek iránti érdeklődés még nem ilyen mértékű, néni minden családban törekednek az ismeretek bővítésére úgy, mint pL egy mosógép megvásárlására. FIGYELTEM AZ EMBEREK ARCAT, amikor beléptek a harminc személy befogadására alkalmas, korszerűen berendezett klubba. Félrehajtva az ajtót takaró nehéz körfüggönyt, egy pillanatra megálltak, arcukon mosoly, tekintetükben csodálkozás. A mondottakat és a gondoltakat két asszony, Vámosi Ferencné és Tóth Pálné szavaival idézem: — Az ember hirtelen nem is tud lépni. Hogy milyen szép lett ez a helyiség! És milyen jó, hogy, már ez is van! Jó, hogy van .... Igen. Régen is működtek falun különféle körök. De csak egy-egy réteg, egy-egy csoport tartozott hozzájuk. Olyan szakkör azonban csak most alakult, amely az egész falut összefogja. — Közgyűlési határozatra, azzal a céllal hoztuk létre — mondta Berki József tsz-elnök —, hogy erről a helyről is terjesszük a szakismereteket. Azt szeretnénk, ha az előadásokon, a kötetlen beszélgetéseken, vitákban fellendülne a szellemi élet. Tudja mindenki azt, hogy mit, miért csinál. A szorgalommal nincs baj, de eredményesebb a munka, ha tudatosan végzi az ember.., ÖNKÉPZÉSSEL PÓTOLNI, ami hiányzik — új dolog ez ilyen formában, és feltétlenül fontos. Harminc-harmincöt ember fér a helyiségbe, s ennek , megfelelően határozták meg a negyedéves programot. Exner Zoltán és Papp János szakmérnökök, dr. Szerb Imre állatorvos, aztán az elnök, a járási és megyei előadók mondanak majd vitaindítót. — Jó ez a módszer — jegyezte meg Bojtor János —, mert bár lehet, hogy a megjelentek közül csak három ember beszél, de olyasmiről, ami esetleg problémája a másik húsznak is... S miről lesz majd szó? A növénytermelés agrotechnikájáról, a talajerő-gazdálkodásról, az állattenyésztés időszerű kérdéseiről, a növényápolás tudnivalóiról, az állategészségügy követelményeiről, a gépesítésről, a közös gazdaság céljáról és alapelveiröl, a pénz- és hitelgazdálkodásról, a tagok jogairól, kötelességéről, a nők munka járóL KÖNNYEBB A VEZETŐKNEK, eredményesebb a termelés, ha például a műtrágyát szóró tsz-tag nemcsak azt tudja, hogy ezt a mennyiséget ekkora területre el kell osztania, hanem tisztában van a miértekkel is, tudja, hogy a szuperfoszfát vagy a kálisó milyen hatással van a növény fejlődésére. A termelőmunkában nemcsak a fizikai erőre, hanem mindinkább a tudásra is szükség van. A tudás megszerzését hivatott előmozdítani a homokszentgyörgyi termelőszövetkezeti szakkör. Az első alkalommal vezetők és meghívott tagok vettek részt a szakköri összejövetelen, azért, hogy a programot jóváhagyják. Máris hangzottak el hasznos tanácsok, ésszerű javaslatok: — Üljenek össze néha a csapatvezetők, a brigádvezetők egy-egy munka megkezdése előtt, s vitassák meg, mit és hogyan kellene csinálni, hiszen rengeteget lehet tanulni egymástól — mondta Szájdli Géza. — Bár ilyen klub nincs, de a tervben szereplő beszélgetésekre kerüljön sor Marietta- pusztán is, mert az ottani tsz- tagok igénylik ezt — vetette föl Jég er János. VALAMI ÜJ, NAGYON HASZNOS kezdődött el Ho- mokszentgyörgyön azzal, hogy berendeztek egy helyiséget, szerveztek egy szakkört. Ha a célokat sikerül elérniük — az érdeklődés megvan —, akkor eredményes lesz a tagságnak ez a kezdeményezése. Föllendíteni a szellemi életet — örömmel nyugtázhatjuk, hogy a Zöldmező Tsz-ben ily módon is hozzáfogtak ehhez. Vörös Márta A bolgár lakásépítés idei terve Huszonhétezer-négyszá/5 lakás- avatás egyeilen év alatt — 75 boldog családi ünnepet jelent naponta és persze ugyanannyi új lakást is. Színhely: Bugária, idő: 11)64. _ A nyolcmillió« ország hallatlan ütemben épül és építkezik. 1945 óta az egész lakosságnak jóval több mint egyliarmada új lakásba költözött, az új évben pedig újabb 27 400 lakás készül el. Az idei állami költségvetés 33 millió levát • fordít lakóház-építkezésre; a , Bankok további 107 millió levát j kölcsönöznek azoknak, akik szö- I ve.kezet:, társas- vagy egyéni © KJ kezesekbe kezdenek, a munka egyébként korszerű módon, az előregyártott elemek széles körű alkalmazásával folyik. A fővárosban a lakóházak 46,7 százaléka ké- . szül így. Osztályszemlélet, osztályharc, szövetségi politika Ma már nálunk a politikai gondolkodásban közhelynek számít, hogy az osztályharc a munkásosztály politikai hatalmának megteremtésével nem szűnik meg: a szocializmust osztályharcban kell fölépíteni. Ezt az elméleti tételt a mi tapasztalataink teljesen igazolták; a kizsákmányoló osztályok hatalmuk elvesztése után is szívós ellenállást fejtettek ki, és a szocialista építés során a régi világ erőit gyakran csak igen kemény küzdelemben tudtuk leküzdeni. Ebben a küzdelemben az osztályfrontokat elhomályosító, ködösítő nacionalista, revizionista nézetekkel szemben a kommunisták mindig a tudományos és forradalmi osztályszemléletet képviselték. A jelenlegi szakasz sajátosságai A politikai irodalomban, újságokban, beszédekben és előadásokban az utóbbi években sok szó esik a szövetségi politikáról. A párt VIII. kongresz- szusa a szocialista nemzeti egység megteremtésének lehetőségéről és szükségességéről beszélt; a kongresszus megállapította, hogy államunk a proletárdiktatúra államából fokozatosan egyetemes népi állammá, az egész nép államává alakul át. Sokakban felmerül a kérdés: mindez hogyan egyeztethető 'össze a forradalmi osztályszemlélettel, az osz- táyharc elvével? Sok, régi kommunistában, párton kívüli munkásban és volt szegényparasztban, aki az osztályhare- tan nevelkedett, és saját bőrén tanulta meg az osztályharc törvényét, megszólal az aggodalom: nem adtuk-e fel forradalmi elveinket? Mások, akik korábban szembeszálltak a marxizmus forradalmi osztályszemléletével, megpróbálják korábbi hibás álláspontjukat igazolni; no lám — mondják —, még sincs szükség osztályharcra, osztályszemléletre, az osztályharc és az osztályszemlélet csak bajt és nehézséget hozott. Akik így gondolkoznak, mélységesen félreértik a marxizmus tanítását az osztályokról és az osztályharcról, s egyáltalán nem értik meg társadalmunk jelenlegi helyzetét meg a szocialista építés mostani szakaszának sajátosságait. Először: Az osztályhárc a kommunisták számára sohasem volt öncél; az osztály harc elvét a kommunisták sohasem tekintették valami örök elvnek, amely a társadalom fejlődésére minden időben érvényes. Ellenkezőleg, a marxisták célja a kizsákmányoló osztálytársadalom megszüntetése és az osztály néküli társadalom megteremtése, egy olyan társadalomé, amelyben nincsen kizsákmányolás, nincsenek osztályok, következésképpen nincsen osztályharc sem. A marxisták azonban föismer- ték azt is, hogy ezt a célt csak a munkásosztály osztályharcával lehet elérni, ha a munkás- osztály szövetségben más dolgozó osztályokkal legyőzi és megsemmisíti a régi uralkodó osztályokat. Az osztályharc tehát nem öncél, nem örök elv, hanem történelmi szükségszerűség, amely a társadalom adott szerkezetéből, a szocializmusért folyó harc feltételeiből következik. Ezért a forradalmi szemlélet azt követeli, nogy mindig konkrétan vizsgáljuk ezeket a föltételeket, és a ténylegesen ható osztályerők alapján vonjunk le következtetéseket az osztályharcra. Másodszor: A földreform, az államosítás és a ' szövetkezeti mozgalom győzelme következzetében, az osztályviszonyokban végbement átalakulásokkal hazánkban nagy lépést tettünk előre az osztály nélküli társadalom felé. Társadalmunkban nincsenek többé kizsákmányoló osztályok. A dolgozó osztályok és rétegek — az ország lakosságának elenyésző kisebbségétől eltekintve —• társadalmi helyzetüket nézve szocialisták, szocialista állami üzemek, intézmények . vagy szövetkezetek dolgozói. A volt kizsákmányoló osztályok tagjainak és leszármazottainak a többsége is fokozatosan beilleszkedik a társadalom új rendjébe. A szocializmussal szemben ellenséges erők mindjobban visszaszorulnak és elszigetelődnek. Az osztályellenségnek ma főlég a múltból örökölt és megcsontosodott szokásokban, a polgári és kispolgári ideológia maradványaiban, az emberek gondolkodásában vannak pozíciói. Éppen a marxista osztályharcos szemlélet követeli, hogy vegyük figyelembe az új helyzetet: ne szítsuk a harcot ott, ahol már nincs alapja, mert az ellenséges erőket alapjában véve megvertük, és irányítsuk oda a harc tüzét, ahol az ellenséges erők még ellenállnak; ne növeljük az ellenség táborát azokkal, akik helyzetüknél fogva a mi szövetségeseink, vagy azok lehetnek, és szigeteljük el a tényleges ellenséget. A párt forradalmi politikája csak a valóságos helyzet pontos számbavételére és marxista elemzésére épülhet. Az osztályharcos szemlélet ezt követeli meg, nem pedig üres frázisokat, az osztályharc jeltében a társadalmunk szerke- | szavának elvont ismételgetését. Néhány következtetés A valóságos helyzet józan elemzése több fontos következtetés levonását tette lehetővé a VIII. kongresszuson a párt szövetségi politikájában és az osztályharc vitelében. Ziergiebel (67) — Elvonulnak. — Mi történt? — kérdeztem csodálkozva. Ferenc kinyitotta a lakásajtót. Néhány asszony és férfi állt előtte, és kezét nyújtotta. István szólalt meg: — Ezek a szomszédaink, egyhangúan sógorom védelmére keltek. — Nem tudták, hogy kommunista? — Természetes, hogy tudták, mindenki tudja ... Megkönnyebbülve és megnyugodva búcsúztam félóra múlva barátomtól és hozzátartozóitól. * * * Kinn nem változott a kép. Az utcákon még mindig teherautók száguldoztak, sihederek lengették a kitépett círnerű zászlókat. A hangszóró a Himnuszt közvetítette. Néhány nappal előbb még nem tudtam meghatottság nélkül hallgatni ezt a dallamot. A magyar Himnusznak mind szövege, mind dallama meghatóan szép. Most, hogy az utcán két- órárvként természetellenes érzelgősséggel elkántálták, legszívesebben befogtam volna a fülemet. Kimerültén érkeztem éjfél után a szállodába. A portás feltartóztatott: — Már érdeklődtek ön után, Seiser úr. A zenészküldöttség holnap tíz óra tájt elhagyja a várost, legyen készenlétben. Autóbusz viszi önöket az osztrák határra. — Köszönöm. Szobámba mentem, felöltözve feküdtem a heverőre. A Duna túlsó partjáról lövések zaja és tüntetők rekedt kiáltozása hatoltak fülembe. Sokáig nem tudtam elaludni. A barátomnál átéltekben volt valami megnyugtató. Egyszerű emberek léptek közbe érte, egy kommunistáért... Holnapra talán már el is múlik az egész rémlátás... • * • Hajnalban ébredtem. Tíz óráig elég időm volt még, hogy Ferenctől elbúcsúzzam. A portás figyelmeztetett, hogy veszélyes az utcára lépni, szovjet csapatok jöttek a városba páncélosokkal. — De a bíboros szabad — tette hozzá. A bíboros — amikor még a jelentéktelen Pehm névre hallgatott, Horthy megbízható szövetségese volt. Később magyarosított, és felvette a Mindszenti nevet. Azt remélte, hogy így könnyebben megnyerheti az egyszerű hívőket. Minthogy nyílt gyűlölködéssel uszított a munkáshatalom ellen; börtönre ítélték, és egy kastélyban volt őrizetben. Az egyház annak idején kevésbé szelíden járt el ellenfeleivel szemben — erre a célra hozta létre az inkvizíciót. — A pápa levelet írt a bíborosnak — mondta a portás. — Vajon mit ír a jó Isten titkára? — kérdeztem ironikusan. Rosszallóan nézett rám, mégis elővette az újságot, és fordított: — Tehát Pius pápa így ír: »Szeretett fiunk! A történelem orgonáin az Isten játszik...« Nem jutott tovább, mert ebben a pillanatban heves robbanás következett be a szálló közelében, mintha csak »a történelem orgonáit« akarná kommentálni. A portás sietve elbújt fülkéje mögé, és egyelőre nem lehetett rábírni, hogy az isteni üzenet folytatását továbbolvassa. A pesti Duna-parton csak bukdácsolva juthattam előre. Szakadatlanul lövések vagy becsapódó lövedékek záporoztak az utcán. Befordultam egy mellékutcába, és néhány lépés után elszörnyedve álltam meg. Az emberségéből kivetkőzött tömeg két férfit lincselt. Néhány lépéssel odább sajtófényképészek álltak és egy amerikai autóbusz. Egy filmvállalaté volt. Eljött a fasiszta szabadság »Isten kegyelmével« megáldva. Két utcával odább egy csatornafedelet nyitottak ki. Kommunistákról beszéltek, akik a csatornarendszerben rejtőznek. Egy fegyveres bandita gázbombákat hajított a csatornába. A másik oldalon egy házból kiáltások hangzottak — tombolt a fehér terror. A bel- és külföldi fasiszták jól készítették elő a puccsot. Amerikai televíziósautók száguldozta^ és filmeztek az utcákon, ahol embereket gyilkoltak; külföldi rádióbemondók kommentárokat mondtak szalagra. A Rákóczi úton, az egyik sarkon két teherautó állt. Tele voltak kézifegyverekkel. Néhány huligán fegyvereket oszO Az egyik ilyen következtetés az, hogy új lehetőség nyílt a dolgozó osztályok szövetségének kiszélesítésére és elmélyítésére. Népi demok- , ratikus rendszerünk alapja 5 mindig is a munkásosztály és togatott az autorol. Akárki szerezhetett magának fegyvert.. ...... , , Tizennégy, tizenöt éves fiúk, |a többi dolgozo réteg szövetsé- tele romantikával és hamis »ge volt. Addig azonban, amíg ideálokkal, karabélyokat ésjtársadalmunkban voltak a szo- géppisztolyokat aggattak ma- cializmussal szemben ellensé- gukra, utcalányok nyúltakJ . , , fegyverért — vissza akarták \®es osztályok es retegek, kiszerezni elveszett »szabadság zsákmányoló osztályok és magukat«. (iradványaik, ez a szövetség ^ terjedhetett ki az egész nemzetre, a társadalom valalet a Körút és a Rákóczi út.kereszteződésénél, tegnap reggel még a legmodernebb és legta- karosabb boltok egyike, kifosztva és összetörve állt az égő házak között. Egy ruházati boltból füstfelhők törtek elő. Az összezúzott kirakatüvegen keresztül fegyveres alakok ug-, róttak be, és ruhadarabokkal tértek vissza, megvolt a szabadságuk, de másnap vagy a következő héten az egész népmennyi rétegére. A szocializmus alapjainak lerakása után, miután a kizsákmányoló osztályok felszámolása befejeződött, a dolgozó osztályok szövetsége nemzeti egységgé szélesedik. Ez a nemzeti egység csak a szociaizmus alapjain jöhet létre. Ameddig a szocianek kellett százszoros árat fi-i lista viszonyok nem voltai» álzetnie érte. Lehetetlen volt továbbjutni, i Feldöntött villamoskocsik mö-jj gül fasiszta csapatok lőttek] mindenkire, aki mutatkozott. 5 talánosak a népgazdaság minden ágában, addig még a dolgozó osztályok soraiban is érvényesültek olyan ellentétes ... . , ...............törekvések, amelyek akadáf] u ,, , _ Jlyoztak a szocialista nemzeti elő, és lőtték a barikádokat. Egy kapu alá menekültem. Tele volt emberekkel. Magyar, német és angol beszédtöredékek kavarogtak össze-vissza. Honfitársaimat kerestem, és egység kialakulását. Ami pedig a jövőt illeti: a szocializmus teljes győzelme és a ném- Jzeti -egység összekovácsolódása f'Jegymástól elválaszthatatlan. M »Mindaz, ami a szocializmus felfedeztem őket, amint kéti^ íölépitését fékezi aka angolul beszelő civillel társa- j dályoz2a a nemzeti é ki. 1 Arftolr A rí ArfíYÍ Ír r,l « fCnrr, Y.1 W lógtak. Az egyik elsőemeleti lakásból rádiózene hallatszott. — Egyszerűen ostobaság az angoloktól, hogy pont most támadtak rá Egyiptomra — hallottam, amint honfitársam éppen szenvedélyesen magyarázott —, hogyan viselkedjék alakulását is. A szocializmus 1 teljes győzelméért vívott harc a szocialista nemzeti egység kialakításának fő eszköze. A A másik fontos következtetés az osztályharc formáira, eszközeire és mód- ' szereire vonatkozik. A társamost a szabad világ? Fog-e az\dalmunkban végbement váltóönök elnöke csapatokat külde-J^s?/c^°^ a. szocializmus épi- - . \ te seben élért sikerekből és a ni Magvarorszagra? f f megoldandó feladatokból kö(Folytatjuk.) *vetkezik, hogy az osztályhárc súlypontja ma a gazdasági épt- tőmunkara és a tömegek tie velősére, az eszmei harcra tevődött át. A szocializmus ellenségei ma ezeken a területeken tudnak leginkább ártani, és nekünk is ezeken a területeken kell eredményt elérni ahhoz, hogy teljesen megverjük, legyőzzük a kapitalizmust. Ez a harc jóval bonyolultabb, mint amikor a szocializmus hívei és ellenfelei politikai pártokba tömörültek, vagy amikor fegyverrel kellett harcolni a munkáshatalom védelmében. A szocializmus ellenségei ma már csak ritkán lépnek föl nyíltan. A szocializmus teljes fölépítését azonban nemcsak a szocializmus tudatos ellenfelei fékezhetik; az eredményes gazdasági munkát nehezíti, hogy a régi világ sok szokása még ma is tovább él, sok dolgozó fejében még hatnak a kapitalista világ eszméi. Ezekben az esetekben nem a szocializmus ellenségeiről van szó, hanem a szocializmus híveinek gondolkodásában meglevő káros nézetekről, a szocializmustól idegen és ellentétes szokásokról. Éppen azért itt nem emberek ellen kell harcolni, hanem az emberek megváltoztatásáért. Ennek megfelelően a harc fő módszerei a szervező munka, a nevelés, meggyőzés. Az elmondottak tanúsítják, hogy a párt politikáját változatlanul a marxizmus forradalmi szelleme hatja át, ami megköveteli azt is, hogy a marxizmus tanítását mindig a változó körülményekhez alkalmazzuk. Hazánk az elmúlt évek sikeres munkája eredményeként közel került a szocializmus teljes győzelméhez. Ebben a helyzetben az egyetlen lehetséges forradalmi politika az, amely elősegíti a szocializmus teljes fölépítését, és ennek a célnak az elérésére, tömöríti népünk minden erejét. Wirth Ádám, ’ Társadalmi Szemle munkatársa
