Somogyi Néplap, 1964. január (21. évfolyam, 1-25. szám)

1964-01-11 / 8. szám

r n if) VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXI. ÉVFOLYAM 8. SZÁM ★ SZOMBAT, 1964.JAKUAR.II Osztályszemlélet, osztályharc, szövetségi politika <3. o.) Jövő heti rádió- és televízióműsor (5. o.) Levél az emberi jogokról (6. o.) Mai számunk tartalmából: MSZMP MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA /^v-"jRTí (» INTÉS? Súly os incidens a panamai csatornaövezetben A panamai kormány felfüggesztene kapcsolatát Washingtonnal, s panaszt emel a Biztonsági Tanácsban Panama. Az amerikai megszállás alatt levő panamai csatorna­övezetben véres tüntetések voltak a péntekre virradó éj­jel, amelyekbe beavatkoztak az amerikai egységek. A pa­namai kormány felfüggesztet­te diplomáciai kapcsolatát W a shi ng tonnái. A csatorna mentén fekvő amerikai zónában már kedd óta folytak a tüntetések. Az amerikai kormány 1963 ja­nuárjában elvben elismerte Panama felségjogait a csator­naövezetben is, s ekkor el­rendelték, hogy a középüle­tekre az amerikai zászló mel­lett a panamai zászlót is föl kell vonni. A Panamában tanuló amerikai diákok kedden megakadályozták, hogy az övezetben levő iskolaépü­letekre kitűzzék a pana­mai zászlót is. Panamai diáktársaik ez ellen hevesen tiltakoztak. Csütörtö­kön délután — magyar idő szerint éjféltájban — 2—300 panamai diák két nemzeti zászlóval a csatornaövezetbe vonult. Az amerikai diákok megtámadták őket,' és vere­kedés tört ki. Később jóval nagyobb, 2—3000-es tömeg hatolt be a zónába, gépkocsikat gyújtottak fel, és betör­ték néhány amerikai lakta ház ablakát. A tüntetőknek eredetileg az volt a szándékuk, hogy ér­vényesítsék az övezetben is a panamai jogokat. A tüntetés akkor fajult véres tragédiá­vá, amikor a csatornaövezet­ben állomásozó amerikai ka­tonai alakulatok — állítólag a panamai kormányzó kérésére lőfegyverrel támadtak a tüntetőkre. Később a panamai kormány cáfolta, hogy beavakozásra kérte föl Andrew O’Meara tá­bornokot, az amerikai had­sereg karibi főparancsnokát. Szemtanúk szerint az övezet_ határon összevont gépesített katonai egységek tüzet nyi­tottak a tömegre, s a brutá­lis támadásnak állítólag hat halálos, és körülbelül 40 se­besült áldozata volt. Az amerikai hatóságok rögtönítélő bíráskodást vezettek be a csatornának ellenőrzésük alatt álló két oldalán. Az amerikai főparancsnok fel­szólította mindazokat, akik­nek lakóhelye az övezeten kí­vül van, hogy hagyják el a zónát. A panamai kormány, amely évek óta időről időre fölve­tette az övezethez fűződő jo­gainak kérdését Washington­nak de amely az elutasító válaszban mindig könnyen belenyugodott, most igen éle­sen reagált az eseményekre. Chiari köztársasági elnök haj­nali rádióbeszédében bejelen­tette, hogy tanácskozásra visszarendelte a washingtoni nagykövetet, s egyidejűleg felfüggesztette az ország diplomáciai kapcsolatát az Egyesült Államokkal. Közölte, hogy kormánya az Amerikai Államok Szervezetében az agresszió vádját emeli a washingtoni kormány ellen, s hasonló panaszt nyújt be az ENSZ Biztonsági Tanácsá­ban is. Az amerikai külügy­minisztérium a diplomáciai viszony felfüggesztéséről még nem kapott hivatalos értesí­tést. (MTI) A 7. amerikai Ilona terjeszkedése az Indiai-óceánon: nyílt kihívás Moszkva (TÁSZSZ). A Pentagon délkelet-ázsiai agresszív, terveit kommentálva J. Primakov a következőket írja a Pravda pénteki számá-. ban: A 7. amerikai flotta műkö­dési területének kiterjesztése az Indiai-óceánra a »globális-« nukleáris veszély mellett ko­molyan fenyegeti e térség több államának függetlenségét. ZŰZMARÁS FÁK A Pentagon jelenlegi táma­dó stratégiájában — folytató­dik a cikk — óriási jelentősé­get tulajdonít az atomtöltetű rakétákkal fölszerelt, atom- meghajtású tengeralattjárók­nak. A Csendes-óceán és a Földközi-tenger térségében már állomásoznak Polaris-ra- kétákkal fölszerelt amerikai tengeralattjárók. A Pentagon ezeket a tengeralattjárókat most az Indiai-óceánra is sze­retné becsempészni. ’ A 7. amerikai flotta egysé­geinek átcsoportosítása nyílt kihívás e térség országai túl­nyomó többségének (Tanga­nyika, Kenya, Szomáli, India, Ceylon, Burma, Indonézia, Kambodzsa el nem kötelezett­ségi politikájával szemben. Látnunk kell — írja a cikk szerzője —, hogy az amerikai hadihajók szakadatlan cirkálása e térség partmenti vizein, megsérti ezeknek az or­szágoknak a semlegességét. (MTI) Hatalmas népi tiltakszás Olaszországban a fasiszta merénylet ellen Róma (MTI). Az olasz munkások milliói csütörtökön néhány órára, il­letve fél napra abbahagyták a munkát a CGIL iránti szolida­ritásuk és a gálád fasiszta me­rénylet elleni tiltakozásuk je­léül. Negyvenhat tartományban voltak sztrájkok; tiltakozó gyűléseket szerveztek, amelye­ken munkások százezrei vet­tek részt. A dolgozók élesen elítélték a CGIL. római szék­háza ellen elkövetett merény­letet és annak szervezőit. A legnagyobbszabású tilta­kozó gyűlést a CGIL római székháza előtt tartották, ahol felszólalt a kommunista Agos­tinó Novella és a szocialista Fernando Santi, a CGIL főtit­kára, illetve titkára. A gyűiés részvevőihez szoli­daritási üzenetet küldött Pal- miro Togliatti a kommunisták nevében; De Martino a szocia­listák nevében, továbbá Piet­ro Nenni miniszterelnök-he­lyettes, valamint különböző szakszervezeti szervek. Éles vita után a nyugat-berlini képviselőház jóváhagyta a berlini megállapodás jegyzőkönyvét Nyugat-Berlln (MTI). Több mint nyolcórás éles vi­ta után, amelyben a szónokok nemegyszer gorombaságokat is vágtak egymás fejéhez, a nyugat-berlini képviselőház csütörtökön késő este jóvá­hagyta a december 17-én alá­írt berlini megállapodás jegy­zőkönyvének szövegét. Nyu- gat-Berlin másfél évtizedes történelme során most fordult elő először, hogy a CDU egy fontos kérdésben a szenátus el­len szavazott. Franz Amrehn, az ellenzék­ben levő CDU vezérszónoka főleg azért támadta a megál­De Gaulle ellenjelöltje az elnökválasztásról Párizs (MTI). Gaston Defferre, Marseille szocialista polgármestere, De Gaulle valószínű ellenjelöltje az elnökválasztáson a Temoig- nage Chretien című lapban ki­fejtette véleményét az elnök- választásról. Defferre cikkében cáfolja azókat a véleményeket, mintha megválasztása esetén De Gaulle hatalmi módszereit kívánná folytatni, és. függetle­níteni akarná magát az őt tá­mogató politikai pártoktól. — Teljesen világos — írja Defferre —, hogy a jelöltet csakis politikai program alap­ján lehet megítélni. Ugyanígy nyilvánvaló az is, hogy a »De Gaulle nélküli degaulleizmus« folytatása súlyos tévedés len­ne, amit a magam részéről so­hasem követek el. Ha jelölé­sem véglegessé válik, a szak- szervezetek, a pártok, a poli­tikai klubok feladata lesz, hogy meghatározzák annak a programnak az alapelveit, me­lyet meg ákarok védeni. Defferre ezzel magáévá tet­te a Francia Szocialista Párt álláspontját. A SFIO február 1-ére és 2-ára összehívott rend­kívüli kongresszusán dönt vég­legesen Defferre jelöléséről. A Francia Kommunista Párt elvben ugyanezt az állás­pontot vallja. A politikai bi­zottság legutóbbi ülésén leszö­gezte: »Nem arról van szó, hogy egy személyt egy másik­kal helyettesítsünk, hanem ar­ról, hogy a személyi hatalom képviselőivel szemben egy kö­zös program alapján álló kö­zös jelöltet állítsunk.« A kommunista és a szocia­lista párt között azonban lé­nyeges ellentét áll fenn ab­ban, hogy a szocialista párt a Francia Kommunista Párt nélkül akarja kidolgozni az el­nökjelölt programját lapodást, hogy miért engedte meg a szenátus az NDK alkal­mazottainak nyugat-berlini működését, s azt, hogy egy NDK-államtitkár ugyancsak Nyugat-Berlinben felügyeletet gyakoroljon munkájuk felett; miért ment bele a szenátus egy olyan megállapodásba, amely szerint a nyugat-berli­niek kedvezőtlenebb elbírálás­ban részesültek, ha Berlin má­sik részébe akartak utazni, mint a nyugatnémetek? Am­rehn ezek után dicsérőleg em­lékezett meg Erlerről, az SPD bonni parlamenti frakciójának elnökéről, aki a napokban el­lenezte az NDK és a szenátus közti tárgyalások folytatását Amrehn a szociáldemokrata Erler állásfoglalását szembeál­lította az ugyancsak szociál­demokrata többségű ’ szenátus politikájávaL A képviselőház végül a koa­líciós pártok: az SPD és az FDP szavazataival 85:39 arány­ban jóváhagyta a szenátus po­litikáját Folyamatosan munkához látnak a keltetőállomások Hárommillió csibe kel ebben az évben — Fűtött kocsiban utazik a naposbaromfi — Márciusban kikelnek az első kacsák Kint még csikorog a hó, de a keltetőállornások gépeinek egy része már működik. Az idén hárommillió naposcsibét várnak a megye keltetőállo­másaitól a termelőszövetkeze­tek és a háztáji gazdaságok. A folyamatos ellátás biztosításá­ra a Kaposvári Keltetőállomás gépeit már a múlt év végén üzembe helyezték. Ha csők­Lóról, csikóról Potonyban Este beszélgetünk a potonyi Petőfi Termelőszövetkezet iro­dáján. Elsőként a közelgő zár­számadás kilátásairól van szó, aztán a múlt év időjárását, a termelés főbb tapasztalatait vesszük sorra. Közben egy fényképet pillantok meg: Kiin­ger Sándor elnököt ábrázolja, amint egy szürke lónak a kan­társzíját fogja. Autós ember létére ilyen becsben tartja a lovat is? — vetődik fel ben­nem a gondolat. S a kimondott kérdésre ér­dekes lovastörténetekkel vála­szol. Látszik, kedvenc témájá­hoz jutottunk el, inert szinte ki sem fogy élményeinek idé­zéséből. Mindig is szerette a szép paripákat, a jó járású iga­vonókat, Gép ide, traktor oda, a tsz-ben is nagy gondot for­dít a lovaknak nemcsak a tar­tására, hanem tenyésztésére is. — A kezdet kezdetén össze­szedtük a csikókat. Karámban töltötték a fél telet, mert nem volt hely, ahova beköthettük volna őket. Mire sikerült fö­delet teremtenünk föléjük, úgy megnövesztették a szőrü­ket, mint birka a gyapját. Nem betegedett meg egy sem — magyarázza. — Nevelnek-e csikókat az­óta is? ■— Hogyne nevelnénk! Kell az utánpótlás. Az alakuláskor behozott lovak fölött is eljár az idő. Folyamatosan ki kell cserélni őket. Vegyünk talán drága pénzért, amikor közben mi olcsóbban tenyészthetünk? Inkább úgy számolunk, hogy mi adhassunk el fiatal lovakat is. Tavaly újsághirdetésre jöt­tek hozzánk vevők még a mar­cali járásból is. Ha jói emlék­szem, Somogysámsonba vittek el tőlünk egy pár csikólovat. Most a potonyi szövetkezet­nek 18 vemhes lova van. A kancáknak több mint fele ez. Ügy mondja Kiinger elvtárs, hogy a környéken egyetlen tsz ‘sem foglalkozik ilyen mérték­ben csikóneveléssel. Pedig szükség van, szükség lesz a jövőben is lóra. És nem első­sorban virslibe kell, hanem azért, hogy kocsit, boronát, ló­kapát húzzon. A külföld to­vábbra is érdeklődik a magyar igásló iránt. Nemrégiben a szomszédos Bar anyában 24 000 forintért kelt el két gyönyörű jószág. Igaz, rajzolni, festeni sem lehetett volna szebbeket, megérték hát azt a pénzt. Megint a képet nézem. Mi van a gyors lábú szürke kan­cával? Az utóbbi években el­vesztette ugyan a szeme vilá­gát, de még mindig nem akad olyan párja, amelyik rendesen megjárna vele. Ezért is tart­ják meg továbbra is, és azért, hogy neveljen minél több utó­dot. Mert a traktor csak az eke elől, a barázdából szorí­totta ki szinte egészen a lo­vat. Más munkára még ké­sőbb is kell. S a potonyiaknak bizonyosan lesz mit kocsiba fogniuk a jövőben is. És nem­csak azért, mert elnökük au­tót, traktort, lovat egyaránt szeret, hanem azért is, mert nem feledték, hogy a csikóra majd csak két-három éves ko­rában tehetnek hámot, nem pedig világrajöttének pillana­tában. K. J. kenteit kapacitással is, de már megállás nélkül dolgoz­nak. A múlt szerdán ezen az állomáson már kikeltek az el­ső kiscsibék. A 10 690 darab csibe azóta már a kadarkúti és a sávolyi termelőszövetkezet­ben van. A jövő heti kelés gazdái — a nagyszakácsiak, a balatonkilitiek, a nagyatádi Rákóczi Tsz és a csurgói Bú­zakalász is — készülnek már a »vendégek« fogadására. Egyelőre még csak a terme­lőszövetkezetek vásárolnak, mert a háztáji baromfitartók félnek a hideg időtől. Az utób­bi évek tapasztalatai azt bizo­nyítják, hogy a kistermelők csak márciusban vásárolnak naposcsibét, pedig a torlódások elkerülése végett helyes len­ne, ha azok a tsz-tagok, akik­nek fűthető helyiségük van, szintén igényelnének már a februári kelésből is A növekvő igények kielégí­tésére megkezdték a tojásbe­rakást a megye másik három keltetőállomásán is. Február­tól már ezek is folyamatosan adnak naposcsibét. Nagy gondot fordítanak ar­ra, hogy a fiatal csibéket meg­óvják a megfázástól. Ezért a Baromfifeldolgozó Vállalat fű­tött autókon szállítja őket a megrendelőknek. Márciustól már a kacsák is kelnek a karádi keltetőállo­máson, Kaposváron és Csoko- nyavisontán pedig áprilisban megjelennek az első pulykák. Ebben az évben mintegy 50 000 gépi keltetésű kacsát és 110 000 pulykát adnak át a gazdasá­goknak.

Next

/
Thumbnails
Contents