Somogyi Néplap, 1964. január (21. évfolyam, 1-25. szám)

1964-01-07 / 4. szám

Kedd, 1964. január 7. 3 SOMOGYI NÉPLAP A FONYÓDI SZIKVlZÜZEMBEN naponta 2000 egyliteres üveget töltenek meg. Az üzem nyolc vízzel. községet lát el szóda* Mérlegen a megye gépállomásainak tavalyi munkája A múlt esztendőben, de kü-' Ionosén az év végéhez köze­ledve, a vezetési munkák fini­sében azt tapasztalhattuk, hogy szervezettebben dolgoz­nak, szaporábban teljesítenek egy-egy részfeladatot megyénk termelőszövetkezetei, mint 1962-ben. Előmozdította a munkák kellő időben való el­végzését a korábbinál nagyobb, szorgalom, a közös gazdaságok gépállományának gyarapodása és a gépállomások hathatós se­gítsége is. Több mint 1300 erőgéppel dolgozott tavaly megyénk ti­zenhárom gépállomása. A ké­sői kitavaszodás miatt össze­torlódtak a ' tennivalók; sok mindent rövidebb idő alatt kellett elvégezni. Jóllehet nö­vekedett a tsz-ek gépparkja, ám rövidnek bizonyult a ren­delkezésre álló idő ahhoz, hogy a saját gépeikre tervezett munkákat önerőből oldják meg. Nagy Sándor, a gépállo­mások megyei igazgatóhelyet­tese elmondotta, hogy trakto­raik jóval többet dolgoztak a közös gazdaságokban, mint amennyire számítottak. Több mint 130 százalékra teljesítet­ték tervüket már a tavaszi idényben, és egy traktoregy­ségre 255 normálholdnyi tel­jesítés jutott. Különösen a Da­rányi Gépállomás rukkolt ki szép eredménnyel: traktoregy­ségenkénti teljesítménye meg­haladta a 300 százalékot. Ez a gépállomás, valamint a kapos­váriak és a marcaliak dolgoz­tak a legegyenletesebben egész éven át. Gondoktól a múlt év sem volt mentes. Nehézségekbe üt­között egyes alkatrészek be­szerzése; hátráltatta a gépek •folyamatos munkáját az ideig­lenes üzemanyaghiány; helyen­ként hiba csúszott a szervezés­be. Mindez azonban nem oko­zott számottevő lemaradást. Igaz, ha nincsenek ezek a hiá­nyosságok, most még nagyobb eredményt mondhatnának magukénak gépállomásaink. A tavasszal és a nyáron két­százezer normálholdnyi mun­kát végeztek a gépállomások a termelőszövetkezetekben. Ez a teljesítmény nem kisebb az előző év azonos időszakában elért eredménynél, jóllehet ta­valy lényegesen kevesebb idő állt rendelkezésre. Az igyeke­zet az ősszel sem hagyott alább, s így összességükben az év mindhárom idénytervét túlteljesítették a gépállomá­sok, és a tervezett 920 000 he­lyett 1 150 000 normálholdnyi munkát végeztek. S mindezt olyan évben, amikor a tsz-ek fokozódó, gépesítése miatt egy­re több 'traktoros ment át a gépállomásoktól a termelőszö­vetkezetekbe. Ezekben a napokban téli nagyjavítás folyik valamennyi gépállomáson és a 'Mernyei Gépjavító Állomáson. Űj fel­adatot kell megoldaniuk az idén, ismét csatasorba kell ál­lítaniuk a gépeket, mihelyt ki­tavaszodik. Mintegy 200 darab, főképp G—35-ös traktort kise­lejteztek a télen, és csaknem ugyanennyi erőgépet adnak el a tsz-eknek, ezzel szemben 60 új traktort kapnak a megye gépállomásai. Tehát az idén kevesebb gépük lesz, mint ta­valy, és arányosan csökken feladatuk is, hiszen jelentősen gyarapszik a szövetkezeti gép­park. Gondoltak arra is, hogy a Nagyatádi Gépállomáson pél­dául univerzális traktorokkal pótolják a kiselejtezett kor­mosokét, mert itt sok volt a kis teljesítményű gép. Az utóbbi esztendők tapasz­talata azt mutatja, hogy éven­te mintegy két és fél millió normálholdnyi munkát végez­nek a megyében a szövetkezeti és a gépállomási traktorok együttvéve. Az idén már erő­sen a szövetkezetek javára billen a gépesítés mérlege: itt van az erőgépek 70 százaléka. A gépállomások 800 000 nor­málhold munkát terveztek er­re az évre. Most, a felkészülés idején igyekeznek megalapoz­ni idei tervteljesítésük sikerét. (63) Mit szól hozzá, doktor úr, Müllert tegnap szabadon en­gedték, hiszen tudja, • azt a nagy kövért a huszonnégyes cellából, annak idején lóver­seny-csalásokat követett el. Fél évet kellett volna még ülnie. Viszont a Bilschutzkyt tegnap három évre ítélték. Ha ön véd­te volna, olcsóbban megússza... — Igen, igen, nagyon érde­kes — válaszolt dr. Werner a beszédes fogház-tisztviselőnek. A vizsgálati fogház keskeny folyosóján mentek végig. »Holnapután — fontolta meg az ügyvéd — sajtókonfe­renciát hívok össze. Ha a fő- államügyész ennyire fél a nyil­vánosságtól, feltétlenül sejt valamit a sebhelyes disznósá- gairól.“ — Hogy áll a védence, dok­tor úr? Hisz rövidesen meg­tartják a tárgyalást. El fogja érni, hogy felmentsék? — Igen, igen, nagyon érde­kes — ismételte dr. Werner gondolataiba mélyedve. A tisztviselő lemondott ar­ról, hogy beszélgetést kezdjen. A látogatószobához értek. Dr. Wemer átadta az ott várako­zó börtönőrnek azt a cédulát, amelyet a fogházba lépésekor Igazolásul kapott. A tisztviselő időközben kihozta a foglyot a cellából. Néhány perc múlva vele együtt tért vissza. — Seiser úr Werner doktor úr hívására! Az ügyvéd kezet nyújtott ügyfelének. Beléptek a látoga­tó-szobába, amelyben hásom szék és egy asztal állt. — Hogy van, Seiser úri — Köszönöm. — A letartóz­tatott kérdően nézett az ügy­védre. — Olvasta a feljegyzé­seimet, doktor úr? — Olvastam. Szünet állott be. Dr. Wemer első ízben nézte meg a foglyot különleges figyelemmel. Most, hogy annyi mindent tudott ró­la, mintha egy egészen új em­ber állt volna előtte. Egyszer­re minden érdekes volt rajta: keskeny, finoman tagolt zon­goristakeze, arca, amely első pillantásra kissé durvának és komornak látszott, úgyhogy csak magas, meredeken felfe­lé törő homloka tanúskodott erősen fejlett intellektusáról, végül ez alatt a homlok alatt világoskék színű, nagy és jó­ságos szeme. — Mit néz ügy rajtam? Dr. Wemer egy mosolyt nyomott el. — Látom — mondta tréfál­kozva —■, hogy rosszul van bo­rotválva. Seiser kedvetlenül felelt: — Talán el sem hiszi, amit írtam. Nem mondhatok önnek mást ma sem. De tudom, hogy egy szép napon már késő lesz, hogy a sebhelyest ártalmat­lanná tegyék, és akkor sokat dicsőített nyugati demokráciá­juknak maradékát is megfojt­ják ... — iSsr nincs sok megfojta- nivaló, Seiser úr. Tökéletesen egy véleményen vagyok önnel, tennünk kell valamit, amíg nem késő. De előbb megnyug­tatására: hiszek önnek, és azt is tudom, hogy hol tartózkodik a sebhelyes. Klaus Seiser aggódó feszült­séggel figyelte az ügyvédet. — ön tudja a címét?-- Annál sokkal többet tu­dok!— Dr. Werner elmondta a történteket. — A törvény sze­rint ez a Jakutek nem marad­hat már szabadlábon három napnál tovább, hiába vannak összeköttetései. Seiser bosszúsan felnevetett. — A törvény szerint! Hát- ­A KGST keretében Ma­gyarország eddig több mint kétszáz gépipari termék és be­rendezés gyártási jogát kapta meg. Gazdaságos szérianagy­ságban gyárthatunk például 30 féle vegyipari gépet, 21 féle komplett élelmiszeripari be­rendezést, 16 szerszámgéptí­pust, 23 fajta kábelgépet, s ezekből több baráti ország szükségletét is kielégítjük. Le­mondunk viszont bizonyos ter­mékek gyártásáról, hogy azo­kat valamelyik KGST-ország olcsóbban, korszerű formában szállítsa nekünk. A növekvő nemzetközi munkamegosztás­nak haszonélvezője minden részvevő ország. A szakosítási döntéseket az illetékes KGST-szakbizottsá- gokban megelőzi az alapos nemzetközi szintű műszaki és gazdasági elemző munka. Ilyenkor összehasonlítják a KGST-országokban gyártott termékcsoport műszaki, kor­szerűségi, minőségi jellemzőit, a gyártás termelékenységét, s közvetlen célként a világszín­vonal elérését jelölik meg. A szakosítás eredménye, hogy a gyártásban és a fejlesztésben csökken az egyes országok kö­zötti párhuzamosság, s ezzel arányosan növekszik a műsza­ki kultúra, a termelés gazda­ságossága. Az összefogás már egy-egy üzemi brigádban is megnöveli a tagok teljesítményét, a KGST-ország'ok gazdasági kö­zössége viszont új, hatalmas termelőerőket szabadít fel. Minden ország azt gyártja, ami társadalmi, gazdasági, ter­mészeti adottságainak legin­kább megfelel, ami nemzetkö­zi szinten a leggazdaságosabb Az egyes országok hazai szük­ségletüket az általuk nem gyártott termékekből szintén korszerűbb színvonalon elégít­hetik ki. A nemzetközi mun­kamegosztásban minden or­szág jól jár. Ezt bizonyítja két magyar szakosítási példa is. A Vörös Csillag Trak. torgyárat jelölték ki a D—4K típusú, négy kerék meghajtású traktor szakosított gyártására. A választás azért esett a magyar traktorgyárra, mert ez a géptípus konstruk­cióját tekintve eléri a világ- színvonalat. A szocialista or­szágokban páratlan ez a kor­szerű agrotechnika által igé­nyelt, gyorsszántásra alkal­mas, kéttonnás vonóerejű, négy kerék meghajtású trak­tor. Ilyent a fejlett kapitalista országok közül is csak néhány gyárt. A Vörös Csillag Trak­torgyár szerkesztőmérnökei azzal nyerték el a KGST-or- szágok bizalmát, hogy nem­zetközi viszonylatban is szá­mottevő értéket alkottak. milyen törvények uralkodnak Németországnak ebben a ré­szében? Ezek a törvények megengedik, hogy a sebhelyes máig is háborítatlan marad­jon, sőt kémkedésért kapott pénzeiből gyárat rendezhetett be magának. A törvény szerint nyomják el a kommunistákat, míg a régi nácik befolyásos állásokban ülnek. Ki ítélkez­zék tulajdonképpen a sebhe­lyes felett, doktor úr? Saját elvbarátai talán? — Túloz, barátom, vagy ta­lán nem akarta-e ön is itt el­fogatni őt? Tehát ön is hitt törvényeinkben. — Hittem? Nem, de akkor még volt némi reményem. Be­számolója hallatán azonban tudom, hogy a sebhelyest,- alias Jakuteket így nem lehet ártal­matlanná tenni. — Mit javasol? — Fel kell lármázni a nyil­vánosságot ... — Meg fog történni, Seiser úr. — De nem elégedhetünk meg valami egyszerű közléssel, egy újsághírrel. Ha a sebhe­lyest nem teszik ártalmatlan­ná, szörnyű szerencsétlenség éri népünket. Dr. Werner elgondolkozva mondta: — Különös, hogy ön a seb­helyest a fasizmussal azonosít­ja. Kufrat valami hasonlót mondott tegnap, mikor befe­jezte elbeszélését. — A fasizmus mindenütt ott van — felelte a letartóztatott sötét arccal -r> ahol a történe­A KGST döntését a mérnö­kök csak előlegezett bizalom­nak tekintik, s a határozat je­lezte zöld út ismeretében még inkább szaporázzák lépteiket. A 65 lóerős, , négyhengeres traktornak két hónap alatt el­készítették a 90 lóerős, hat­hengeres változatát. A 20 da­rabos nullszéria gyártását — megfelelő üzemi próbák után — 1964 márciusában kezdik el, s a jövő .év augusztusában megindul a sorozatgyártás, is. A gyárbeliek jól tudják, hogy nem lehet egypercnyi pihenőt sem tartani, a technika fejlő­dése nem ismer megállást. A Vörös Csillag kollektívája a gyártmány korszerűségével nyerte el a szakosított gyártás jogát, s további fejlesztő mun­kával máris a sokoldalú fel­használáson, a piac szélesíté­sén munkálkodnak, hogy ez­zel megalapozzák a gazdasá­gos, nagy sorozatú gyártást. A traktorhoz különböző kiegé­szítő berendezéseket: rakodó­kanalat, földgyalut, után- akasztható útépítő berende­zést, fadöntő és leközelítő csör- lőt szerkesztenek, s jövőre el­készítik a D—4K rakodó alap­gép kísérleti példányát. A gazdaságos, nagy sorozatú gyártáshoz ugyanis nem elég csupán a szériát megszervezni, már ma kell biztosítani öt-tíz évre előre a piacon a termék korszerűségével és sokoldalú­ságával az eladhatóságot. Az idén még csak 1400 D—4K ké­szül, 1970-re pedig szeretnénk elérni a nyolc-tízezres szériát, később pedig a 18—20 000 da­rabot. Ez már világviszonylat­ban is nagy sorozatnak számít, s lehetővé teszi a legkorsze­rűbb módszerek, a célgépesí­tés, az automatizálás, a futó­szalagos szerelés, a teljesen mechanizált folyamatos anyag- mozgatás alkalmazását. Ez a sorozatnagyság minőségileg is új helyzetet teremtett a gyár­ban. Eddig lényegesen kisebb traktortípusokból is legföljebb csak két-háromezer készült évente. Ki mint veti ágyát, úgy alussza álmát — tartja a közmondás. Nos, az EMAG- gyár vezetőinek és munkásai­nak bizony lehettek nyugta­lan éjszakái, mikor az idén meg kellett szüntetni az évti­zedes kombájngyártást. Egyál­talán nem véletlen, hogy ép­pen a magyar kombájn hullott ki a nemzetközi munkameg­osztás rostáján. Az EMAG-ban a konstrukciót nem fejlesztet­ték megfelelően, a gyártmány műszaki teljesítménye elma­radt a követelményektől, ba­jok voltak a kombájn minősé­gével, üzembiztonságával is. Hazai kombájnosaink is mind a korszerűbb SzK—3-as gépre akartak ülni, és nem akadt lem kerekét vissza akarják, fordítani, ahol puccskísérlete-, két szerveznek szocialista or-, szágok ellen, ahol egy új há-( borút készítenek elő. Akarja, tudni, hol bukkantam rá még, egyszer a sebhelyesre? ... — Hogyne. Mondjon el min-, dent, amit róla tud. Elsősor­ban tényekre, további tények-j re'van szükségem. Beszélje el, sorban ... Klaus Seiser egy pillanatra, elgondolkodott. — Tények! Alapjában véve az önök egész állami rendjei egyetlen tény a seb helyes el-i len. 1953. június tizenhetedi-' ke* tény volt. De az ilyen bűn- cselekményeket itt nyilvám nem büntetik. Mit mondjaki még önnek? Berlini találkozó-' sunk után meg kétszer futot­tam össze vele. Első alkalom­mal szörnyű időkben láttam^ viszont. Három évvel váratlan^ felbukkanása után volt ezt gazdája az EMAG masináinak! Amíg a magyar B—S2-es kom­bájnok átlagteljesítménye nem éri el egy idényben a 300 hol­dat, a szovjet gépek átlaga en­nél lényegesen nagyobb, csúcs­teljesítményük pedig 1000 holdnál is több. S bármilyen furcsán hangzik, a nagy telje­sítményű szovjet kombájnok kiszolgálásához mindezek el­lenére két munkással keve­sebbre van szükség. Mindezért persze igazságta­lanság volna kizárólag az EMAG fejlesztőit és munká­sait elmarasztalni. Az igazság­hoz tartozik, hogy a szovjet gyárban több mint 80 000, az EMAG-ban viszont csak két- háromezer kombájn készül, il­letve készült évente. A szov­jet gyárban és tervezőintéze­tekben a mieinknél sokszorta több fejlesztő mérnök dolgoz­hatott az arató-cséplő gépek korszerűsítésén. Végül is alul­maradtunk a szocialista orszá­gok között folyó egészséges versenyben. A népgazdaságnak célszerűbb import útján be­szerezni a korszerű szQvjet kombájnokat, s az import el­lentételét az idehaza is gazda­ságosan előállítható munka- igényes, nagy szaktudást kí­vánó műszerek és híradás- technikai berendezések gyár­tásával biztosítani. Ebből a munkából most az EMAG kol­lektívája is részt vállal. A gyá­rat július elsejével összevon­ták a Híradástechnikai Gép­gyárral és a Fúrógépgyárral. E két gyár 1964 január 1-ig át­költözött az EMAG telephelyé­re, és elkezdődött a bonyolul­tabb gépek alkatrészeinek gyár­tása. Így lehetőség nyílik az EMAG szakmunkásainak át­képzésére. A nemzetközi mun­kamegosztásban a szerszám­gép- és célgépgyártók min­den bizonnyal jobban megta­lálják helyüket, és a népgaz­daságnak nagyobb hasznára lesznek, mint az egykori kom- bájngyártók. A nemzetközi gyár­tásszakosítás még az utóbbi esetben is — amikor- lemondtunk egy' termék gyár­tási jogáról — előnyös az or­szágnak. A kombájn- és a trak­torgyár példája egymás mel­lett világosan mutatja, hogy ebbe a nemzetközi együttmű­ködésbe nincs állandó belépő, csak a minden szempontból korszerű és szüntelen fejlődő gyártmánynak van létjogo­sultsága. E két példa határo­zottan arra inti a baráti orszá­gok szükségletére dolgozó üze­meinket, hogy a több évre szó­ló, hosszú lejáratú egyezmé­nyek sem ringathatnak senkit illúziókban: »Van piacunk, így függetlenül a termék minősé­gétől és korszerűségétől öt évig el tudjúk sózni gyártmányain­kat.« Ahol így gondolkoznak, ott bizony ma már egyre in­kább csalódnak. Csökkent pél­dául a varrógép-, a motorke­rékpár-rendelés, és más ter­mékeknél is adódhatnak meg­lepetések, ha nem számolnak a szocialista világpiac növek­vő igényeivel* és nem tesznek meg mindent, hogy a gyárt­mányok korszerűsége, minősé­ge kiállja a legigényesebb pró­bákat is. A szállítási határidő és másfajta szükségletek ru­galmas kielégítésében ugyan­csak parancs a baráti rendelők kérése. A fejlődő, az új iránt fogé- i kony szocialista rendszerben csak a minden szempontból 'korszerűnek és élenjárónak van létjogosultsága. A szocia­lista nemzetközi munkameg­osztásban való részvétel fe­gyelmet, tervszerűséget és nagyfokú igényességet követel. | Kovács József Mint már egy ízben, akkor ísjeck gyula: csak néhány lépés választott éli* VÜQQ' — Hol találkozott vele? ^ Hl©ZOQ’CtzdctSCIC|,CI — Magyarországon. ^ A. szerző bemutatja, mii ven tar­_ M aé varországon *> Hoc , sadalmi viszonyok közepette dől— magyarorszagon . riog,. •<■ «ozrLak; a parasztok a világon, s került a sebhelyes Magyaror--'<:z egyes társadalmakban milyen z - fielet jut oszlályrészükQ1. Országo­sba,.,ra . ^kon és földrészeken vezeti végig Klaus Seiser leült, és fejétolvasót; mindenütt a mezőgaz­aasag helyzetét, a gepek, a mo- két kezébe támasztotta. ? dem gazdálkodást formák meg­* honosodását vizsgálja, összehason- (Folytatjuk.) *Iítva a kapitalista és a szocialista \ mezőgazdasági nagyüzemet. A Vi- f Iá gesem ények Dióhéjban Kiskönyv­. )tár sorozatában megjelenő brosű­Ellenlorradalmi puccski- Árát mélynyomásos képanyag U* sérlet az NDK-ban. (A fordító.) Ausztrálja, (Kossuth)

Next

/
Thumbnails
Contents