Somogyi Néplap, 1964. január (21. évfolyam, 1-25. szám)
1964-01-28 / 22. szám
Kedd, 1964. január 28. 5 SOMOGYI NÉPLAP A realista színjátszás mestere 120 éve született Újházi Ede Milyen kár, hogy Gyulai Pál — a kor egyik legkiválóbb kritikusa, aki látta Újházi Edét első pesti szerepében, Shakespeare Vili Henrikjének Wolseyében — csak becsülte, ám nem írta le a színészi munkát cikkeiben. S hogy Ambrus Zoltán, aki leveleiben a nagy rajongás hangján szól Újházi Bölcs Náthánjáról és Zala- meai bírójáról, szintén azt a színikritikai hagyományt követte, amely a színészekről csak szűkszavú értékítélet jelzőit közli, s nem törekszik a nézői élmény megörökítésére. így csak elég rosszul író kritikusok és nem elég megbízhatóan értékelő írók tanúvallomására kell szorítkoznunk, amikor azt a három évtizedet akarjuk fölidézni, amely alatt — 1870-től egészen századunk kezdetéig — a szülővárosából, Debrecenből Pestre került Újházi Ede a magyar realista színjátszásnak azzá a tisztelt, • nagy mesterévé — sőt a minden jelzőt nélkülöző, nagybetűs Mesterré — lett, akinek őt működése utolsó éveinek szemtanúi, köztük a színesen, érdekesen valló Hevesi Sándor és a ma is köztünk élő Csathó Kálmán megismerhették. És bár ebben az időben is volt néhány igazán remek szerepe és szereplése — például a Crampton mester vagy a Constantine abbé, örök kár, hogy nincs elég hiteles irodalmi rajzunk arról a korszakról, amikor — még viszonylag fiatalon — megragadta a közönséget Csiky Gergely Proletárok című darabjának öreg Mosolygójával vagy a Lear király Bolondjával. Bródy Sándor korabeli cikkei és a nyolcvanas évek Újházijára emlékező írásai kifejezik azt a légkört, melyet a Nemzeti Színház »Pau- lay-korszak«-a s benne elsősorban Újházi játéka, színészi és emberi egyénisége jelentett, de ezek az írások túlságosan is szubjektivek. Bródy csak nézőtéri (és kulisszák mögötti) élményt ad az olvasóknak, semmi értékítéletet. De lehet-e egyáltalán — akár a legtudósabb író és _a legíróibb tudós tolla segítségével is — igazán hitelesen visszatükrözni, mit is jelent, mit is ad a pillanatnak és ugyanakkor nemcsak a pillanatnak egy jelentős színészi alakítás? »A színjátszás a valóság legendája« — mondotta Sztanyiszlavszkij, s ez a »le- gendásság« elsősorban magára a színészre vonatkozik. De ha nem is lehet szavakkal, de még állófényképekkel sem igazán megközelíteni a színésznek a változásokat megrögzítő és a szavakban kifejtett megrögződéseket sokszor egy egészen apró gesztussal megváltoztató, izgalmasan bonyolult munkáját, helyénvaló az a tétel is, hogy ha valakivel, hát a színésszel kapcsolatban a legenda is valóság. Az, hogy Újházit tíz- és százezrek szerették, hogy aki csak a század végén és a század elején színházba ment, az a színész fogalmát elsősorban az ő alakjával azonosította, és hogy számtalan kedves anekdota keringett róla és körülötte, mind azt bizonyítja: Újházi Ede művészete lenyűgöző volt. S ez annál é rtékesebb mert Újházi — és erről számtalan dokumentum van — sohasem »dolgozott-« olcsó eszközökkel. Olyan időszakokban is, amikor (Paulay föllépése előtt) a kárpithasogató, hamis pátosz uralkodott a Nemzeti Színházban, ő egyszerű akart és tudott is lenni, puritán, köznapi. És később, arr'kor a párizsi »társalgási komédiák« nyomán, a rendezők és színészek többsége azt tartotta csak mulatságosnak, ami frivol, s egy szűkkörű »társaság« érdeklődéséhez szóló, Újvári mélyről patakzó, régi humora mindig sokakhoz szólt. Romantikus, naturalista és frivol darabokban egyaránt realista maradt: ojyan színész, aki nem merült el a részletekben, és arra törekedett, hogy — nemegyszer kitörve az adott szövegek rácsain is — elhitesse, ábrázolja a figurát, akit játszott. Hevesi Sándor egy ifjúkori, tévedéseivel együtt is érdékes írásában — amelyre többek között éppen az Újházi játéka okozta élmény ihlette, s amelynek Tanulmányok a realizmusról a címe — élesen megtámadta a század elején széles körben hódító »a világ csak hangulata-e lvet. Kifejtette, hogy nemcsak a drámaíróknak, hanem a dráma előadóinak is át kell érezniük, sőt átélniük a világ konfliktusait és az élet igazságát. Sztanyiszlavszkij — később — szabatosabban és gazdagabban fejtette ki, milyen objektív törvények szabják meg a színész sokak által »csak hangulatnak, »öncélú játék«-nak nevezett tevékenységét. Bizonyos azonban, hogy kevés olyan tudatos előfutára volt — s nemcsak Magyarországon, hanem egész Európában — a realista színművésznek, mint éppen Újházi Ede, aki Szerdahelyi Kálmántól vette át a valóság lényegét ábrázolni törekvő színjátszás fáklyáját, hogy aztán hamar túlszárnyalja mesterét. Szerdahelyi nélkül, Paulay nélkül, s tegyük rögtön hozzá, olyan — »testére szabó« — szerzők nélkül, mint elsősorban Csiky Gergely, nem fejlődhetett volna azzá, aki lett. Ám a kor minden követelménye és legjobbjainak segítsége is kevés lett volna, ha Újházi nem hozza magával Debrecenből népsze- retetét, meleg kedélyét, magyaros zamatú humorát. HOSSZÚ Utat, több mint négy évtized új és új magaslatokat meghódító útját tette meg Wolseytól a Crampton mesterig, Az ember tragédiája Péter apostolától — Péter apostolig. És még hosszú ideig emlékezni fogunk rá, bár már kevesen élnek, akik láthatták még játszani őt. A színész munkáját — mondják — megöli a függöny legördülte. A nagy színész, az élet szépségét és győzelmét százféle — egymástól különböző — szerepben is hirdetni tudó »komédiás« azonban nem függ sem valóságos, sem jelképes függönyöktől. Ott játszik ő az alkotó képzelet le nem rontható színpadán... KIHASZNÁLJÁK A TÉLI NAPOKAT HŰÉ y Y . f • ímMi ■ W :.?|Á i- VK > : m sÉÉ : . . Nagy György, Olasz János és Szabó Sándor, az öreglaki Állami Gazdaság fogatosai és társaik kihasználják a téli időt. Szánnal, kocsival hordják a trágyát. Több gondot a talajerő-gazdálkodásra ISMERETES, hogy az ötéves terv célul tűzte a mezőgazdasági termelés nagyarányú fokozását. Az életszínvonal emelésének elengedhetetlen föltétele, hogy teljesítsék nagyüzemeink ezt a feladatot. Sok mindenben siet a mezőgazdaság segítségére a tudomány, s ismert az is, hogy az állam maximális támogatást nyújt a terme "szövetkezeteknek. Gondoljunk csak többek között az évről évre nagyobb mennyiségű műtrágyára, a vegyszerekre, a gépekre. Azonban akármilyen fontos mindez, magukba véve nem elegendőek ahhoz, hogy a hozamok a kívánt mértékben emelkedjenek. A termelés fokozásának egyik legfontosabb feltétele az okszerű talajerő-gazdálkodás, illetve a talajerő minél nagyobb mérvű visszapótlása, ezen belül a szerves trágya szakszerű kezelése és felhasználása. A szerves trágya nemcsak az elhasznált táplálóanyagokat Antal Gábor | pótolja, hanem előmozdítja a G yuri bácsi minden__ bizonnyal megsértődne, ha valaki rá akarná fogni, hogy közte és a sokat idézett mesehős, Háry János között valami rokoni kapcsolat van. Pedig, pedig ...Ha netán egyszer megrendeznék a füllen- tők »Ki mit tud-e versenyét — ezt csak úgy magunk között mondom —, Gyuri bácsi egykét kupica kisüsti után bízvást kerülhetne a győztes három közé. Mit nem mondok itt, első is lehetne! És ami lényeges, alig kellene megerőltetnie magát. Hogy miért? A télen is sokszor találkozik utazás közben országúton átfutó tapsifii- lessel, rókával, őzzel vagy szarvassal. A látvány a leg- jámborabb atyánkfiában is fölébreszti a vadásszenvedélyt. — Ha most nekem puskám volna! Mit mond erre Gyuri bácsi? — Puska? Barátom, puskával a bolond is tud vadat ejteni. De fegyver nélkül! Az az igazi, pajtikám, puszta kézzel, vagy még azzal sem, csak csa- varintos ésszel. __ c4 reMm tk eletleJL ujjmÍ- h tigsiíio ailá — A nyuszikák, akár háziak, előlép az ember, és kiválasztja nyes, ha valaki visszamorog akár mezeiek, egyformán sze- a legszebb példányt. rá. Ezt tudni kell. Azt is, hogy rétik a káposztát. Ez a legked- — És a többi? addig kell menni-mendegélni a vesebb csemegéjük, kilométe- — Ugyan! Sovány zsákmány teknővel, amíg az ember mor- rekről megérzik a káposztáit- nem zsákmány. A többi elsze- gást nem hall a feje fölött, latot. lel, amikor észhez tér. Fölnéz, leméri a zsákmányt, _ Persze. Megérzik, és ész Hálás nevetés a dija a ki- aztán, ha kielégítőnek találja, n élkül hurokba futnak! oktatásnak. Mind azt ígérjük, visszamorog, de olyan haragoJaj neked, istentelen közbe- hogy kipróbáljuk, amint lehet san, hogy ugrásra ingerelje ve- Vidékiáró ember szóló, ha nem tudsz parancsol- ezt a vértelen vadászatot. le a behemót macskát. A tigviaenja u ni a beszélhetnékednek. Soha — Mondd, Gyuri bácsi, csak ris nézi az embert, az ember nem tanulhatod meg, miként ilyen kert alatti vadászélmé- nézi a tigrist, ingerkednek válhat valakiből rettenthetet- nyeld vannak? egy darabig, aztán amikor len vadász. — a csudákat. Azt már me- mür nem. lehet tovább feszíte— Hurok? Hurokvetést nem séltem, hogy Indiában... ° húrt, támad a fenevad, csinál rendes ember. Hanem. (Ahol legföljebb álmában r!lint a pokol tüze. Sebaj! Az fogja szépen azt a nagy ká- járt!) posztáskövct, és kiviszi a kert _ lndiában tigrisekre va- végébe. Persze ez még nem Másztam, de nem ám imilyenelegendő az üdvösséghez. Jóféle házilag őrölt paprikával be kell hinteni a követ, aztán fogja magát az ember, és elbújik oda, ahonnan szemmel lehet tartani a csalétket. Na- mármost... ott illatozik a káAhá/ez az. Ez az az elnéző Ppsztáskö. A nyuszikák meg ngy jönnek erre az illatra, mint a nyitva hagyott mézesköcsögre a méhek. Elöl lohol télen a le9m°hóbb, a legsoványabb. Odaér, nagy gyönyörűséggel szippant a káposztáskő illatából, teleszalad az orra paprikával — és ... hapci!... — Egészségedre, Gyuri bőéivé mosolygás, amivel minden me se kezdődik. — Tudjátok is ti, bikficek, hogyan kell például nyálra vadászni! Most kivárja, amíg mindannyiunkban fellángol a tud- nivágyás. Sürgetni szigorúan ügyes vadász villámsebesen hanyatt vetődik, a teknő úgy borul rá, mint a szemfedő. Biztos a védelem, sejti ezt a vad is, mert mind nagyobb dühvei körmöli a teknő fenekét egészen addig, amig át nem ütnek rajta a körmei. Akkor elő a kalapácsot, sorra begörbíteni vele a vérszomjas démon körmeit, akár a vasszögeket. Így se támadni, se menekülni nem bír. Hű, de kimelegedtünk, mert amolyan módon, mert kellett a zsákmány. — Ez is puska nélkül ment? — Naná! Másként nem is lehet. A tigrist el lehet ejteni egy fateknővel meg egy kalapáccsal. (Hűha! Háry János bátyánk meséi közben éppen ilyen pillanatot használt ki a diák, hogy nagyot tüsszentsen, de ez ám a kaland, az igazi, ezekmit lehet itt tenni? Gyuri bá- kel a teknős tigrisekkel. tilos. Következhet a körülmé- nyeskedő rágyújtás a nagyobb cs*- hatás kedvéért, azután: — Tökfejek, nem én — No... a gondos háziasz- szentek, hanem a nyúl. szony maga savanyította ká- val... tüsszent, posztárai táplálja a családját olyan nagyot, hogy esi esetében legföljebb a mezei nyulak tüsszöghetnek.) — C-c-c... — Az úgy volt, hogy rettentő korán keltem akkoriban. tüsz- Fogtam a kis lapos üveget, Szó- nyeltem néhány korty sziverő- méghozzá sítőt, és útnak eredtem válla- az orrát mon a fateknővel, zsebemben a télen, következésképpen igen beleveri a káposztáskőbe any- fegyverzettel, a kalapáccsal, sok házban van káposztáskor- nyira, hogy elájul. De ez még Arra mentem, amerre mondáé és annak legfőbb kelléke, semmi, a vadász nem moccan- ták a tigrisjárást. Ez olyan káposztáskő. Tudjátok, amit hat, mert jönnek a többiek, s macskaféle állat, csak jóval nyomtatásra használnak. mind úgy jár, mint az első. nagyobb, és egyáltalán nem Hát éppen tudjuk, tudjuk, Amikor aztán ott hever már valami h-ró áros. Sőt reitende hogyan lesz ebből nyúl? eszméletvesztve bt-hat füles, tőén vérengző, kivált arra kivagy mégsem? Ügy látszik, nem, mert biztatás nélkül kerül sorra a következő mese: — Az még semmi, hanem amikor én... Summa summárum, nincs olyan vadászélmény, aminél ne akadna érdekesebb. Ezt én készségesen el is hiszem, de nekem ne merje azt mondani senki, hogy a vadászok — puskások és csavaros eszű ruskátlanok — nem Háry le- lármazottai mindahányon! László Ibolya talajélet kifejlődését, javítja a talajvíz- és levegőgazdálko' dását, hozzájárul a morzsalé- kos szerkezet kialakításához, biztosítja a talajbaktériumok működését. Mindezek kedvező hatása a hozamok növekedésében nyilvánul meg. A jó minőségű szerves trágya négy-öt éven át érezteti hatását. MEGYÉNKBEN 550 000 hold az a terület, amelynek termőerejéről gondoskodni kell. Ebből a szempontból elsődleges jelentősége van az istállótrágyának. Ha minden trágyát ésszerűen használnak is fel a szövetkezetek, akkor sem tudnak gondoskodni ezzel a talajerő teljes visz- szapótlásáról. Ezért elgondolkodtató és figyelmeztető mindaz a hanyagság és hiba, amely a trágyakezelésnél tapasztalható. A helytelen kezelés következtében a trágya vészit hatóanyagából. A 20—25 százalékos veszteség mintegy 27 500 vagon szerves anyagot jelent — tehát korszerű kezelésnél ennyi trágyát lehetne megmenteni. Ez 55 200 mázsa pétisóval, 57 600 mázsa szuperfoszfáttal és 31 340 mázsa kálisóval egyenértékű. Tehát 144 140 mázsával több műtrágyát lehetne felhasználni a megyében, ha szövetkezeteink nagyobb gondot fordítanának erre a munkára. A megyei szakvezetés minden módon igyekszik előmozdítani a helyes talajerő-gazdálkodást. Ezért rendezték meg — Somogybán első ízben — a trágyakezelési tanfolyamot. Sajnos, még erre sem küldött hallgatót minden szövetkezet. Pedig megállapítható, hogy kevés kivételtől eltekintve termelőszövetkezeteinkben a trágyának sem a kezelése, sem a felhasználása nem megfelelő. Többnyire úgy végzik ezt, mint valami kényszerű munkát. Nem tervszerűen, hanem alkalomszerűen. Bizonyítja ezt az is, hogy az ősszel, amikor némi mélyszántás kivételével gon-' dósán elvégezték az időszerű tennivalókat a szövetkezetek, tervezett területnek csak Újjászületik a mezőgazdasági kiállítás Kőbánya határában — 33 hektár területen — ácsok, kőművesek, tervezők és kertészek már a nyarat varázsolják: építik, augusztusi nyitásra készítik a két év óta alvó mezőgazdasági kiállítási területet. Ácsok bontják a régi épületeket (nagyobbak, korszerűbbek lesznek) : a megszokott kedves, nád- tetejű halászcsárdából már csak bontási anyag, törmelék látszik, helyébe a SZÖVOSZ toronyszerű kiképzéssel, modern vendéglátó kombinátot épít. Nagyobb, korszerűbb lesz majd a mezőgazdasági kiállítás: l 2CK) 000 látogató a »terv«, de a rendezőség reméli, hogy ennél jóval több vendége lesz. hiszen idegenforgalmi szerveink már most társasutazásokat szerveznek a kiállításra. 74 százalékát trágyázták meg. Jóllehet az időjárás kedvező volt. SOK TSZ-BEN nem kezelik a trágyát úgy. ahogy kellene. A legtöbb helyen — mint például eddig Tapsonv- ban is — az istálló mellé rakják le a trágyát. Jobb esetben kiviszik — mint Meszteg- nyőn —, de össze már nem rakják. Csak néhány községben végzik olyan szakszerűen ezt a munkát, mint Szentgá- loskéren, ahol naponta szarvasba hordják a trágyát. Így kellene tenni mindenütt, kivált most, télen, amikor van mód a felgyülemlett mennyiség kihordására. i Sokfelé látni a mezőkön trágyakupacokat a hó tetején. Arra várnak, hogy bemunkálják őket á talajba. Helytelen ez, hiszen — nem beszélve arról, hogy csökken a hatóanyag — tavasszal nehezebb megmunkálni a talajt, később mehetnek rá a gépek a nedvesség miatt. A kupacok aljába leszivárgott tápanyag pedig bujafoltossá teszi a vetést. Az sem helyes, hogy a trágya nagyobb részét csak ősz végén és télen hordják ki A tavasszal leszántott trágyából nem tárolódik fel elég táplálóanyag a tavaszi vetésű növények részére, kivált fejlődésük kezdeti szakaszában. SOROLHATNÁNK MÉG a hiányosságokat, amelyek mind arra figyelmeztetnek, hogy igen sürgős a talajerő-gazdálkodás megjavítása tsz-einkben. Talajerő-visszapótlás nélkül nem számíthatunk a hozamok növekedésére. Itt az ideje, hogy megszívleljék ezt minden gazdaság vezetői! A növénytermesztés kölcsönhatásban van az állattenyésztés fejlesztésével, ez utóbbi pedig föltétele az istállótrágya-gaz- dálkodás megjavításának. Sokkal felelősségteljesebben, megfontoltabban, nagyobb gonddal kell törődni ezzel az eddig kissé elhanyagolt munkával, a talajerő-gazdálkodással. Vörös Márta Művelődéi CSIKY GERGELY SZÍNHÁZ Délután 3 órakor: A potyautas. Táncsics ifjúsági bérlet. VÖRÖS CSILLLAG FIMSZlNHAZ Szigorúan titkos. Korhatár nélkül. (Január 29-ig.) Előadások kezdete: 5, 7 és 9 órakor. SZABAD IFJÜSAG FILMSZÍNHÁZ Szerelmesek találkozása. Korhatár nélkül. (Január 29-ig.) Előadások kezdete: 4, «, • órakor.
