Somogyi Néplap, 1964. január (21. évfolyam, 1-25. szám)
1964-01-05 / 3. szám
Vasárnap. 1964 járni ár 5. 3 SOMOGYI NÉPLAP Munkatársunk fölkereste Bőhm József elvtársat, a Somogy megyei Tanács Végrehajtó Bizottságának elnökét, hogy nyilatkozatot kérjen tőle az 1963. év eredményeiről, tapasztalatairól, s arról, hogy mit várhat Somogy lakossága 1964-től, hogyan emelhetjük tovább a tanácsi munka színvonalát, hogyan erősíthetjük a tanácsok tömegkapcsolatát. Alább közöljük Böhm elvtársnak a kérdésekre adott válaszát. Milyen eredményekkel, tapasztalatokkal hagytak magunk mögött az 1963. évet Somogybán? — Az 1963. év eredményeit értékelve megállapíthatjuk, hogy helyesen alkalmaztuk a párt és a kormány gazdasági és politikai irányelveit — mondotta Bőhm elvtárs. — A gazdasági, a társadalmi és a kulturális életben nagy lépest tettünk előre az MSZMP Vili. kongresszusán meghatározott úton. A múlt év gazdálkodásáról kilenc hónap eredményei állnak rendelkezésünkre, az utolsó negyedévről előzetes számításaink vannak. Megállapítható, hogy a tanácsi beruházási terveket teljesítettük. Eredményeink értékéből azonban sokat levon, hogy több, a népgazdaság és a lakosság szempontjából fontos létesítmény — elsősorban építőipari kapacitáshiány miatt — nem készült eL Községfejlesztési feladatainkat nem sikerült teljesen megoldani. A tanácsi ipar teljesítette 1963. évi termelési tervét; az ipari termelés mintegy 9 százalékkal haladja meg az előző évit. Néhány vállalatunk — mint pl. a Somogy megyei Nyomdaipari Vállalat és a Kaposvári Kefeanyag-kikészítő Vállalat — lényegesen túlteljesítette tervét. A minisztériumokhoz tartozó üzemek szép eredményeket értek el termelési, termelékenységi és önköltség-csökkentési tervük teljesítésében. Jól dolgozott, a többi üzemnek is példát mutatott a Famutíonó-ipari Vállalat kaposvári gyára. A termelékenységi és önköltség-csökkentési terveket a tanácsi ipar nem teljesítette, bár akadnak olyan üzemeink, amelyek önköltségcsökkentéssel megtakarítást értek el, s így dolgozóik tekintélyes összegű nyereség- részesedésre számíthatnak. Az építőipar — elsősorban a Somogy megyei Tatart ózó Vállalat — nem teljesítette 1963. évi termelési tervét. Az építőiparban tapasztalható lemaradás különösen fájó, mert emiatt lakások, szociális és kulturális intézmények, termelőszövetkezeti és üzemi épületek építkezése maradt befejezetlenül. Megyénk mezőgazdasága nem teljesítette 1963. évi kenyérgabona-termelési tervét. Ennek több oka van. 1962 őszén mintegy 14 000 kát holdon nem vetettük el a kenyér- gabonát. Az elvetett kenyérgabonából 2500 kh-t ki kellett szántani. A rossz áttelelést aszályos nyár követte, s így alacsony lett a kenyérgabona átlagtermése. Nem dicsekedhetünk a burgonya és a kukorica hozamával sem: kukoricából 13, burgonyából 60 mázsa körül volt a holdankénti átlagtermés. Ez jóval kevesebb az 1962. évinél. Termelőszövetkezeteink vezetőinek több helyütt nagy gondot okoz a burgonya tárolása és értékesítése. Reméljük, hogy e gondokon az országos vezető szervek támogatásával enyhíteni tudunk. Említésreméltóan emelkedett viszont a tejtermelés. Az 1962. évhez viszonyítva tavaly mintegy 300 literrel nőtt a tejhozam tehenenként, ez 15— 18 százalékos emelkedést jelent. Az állatok és az állati termékek felvásárlási tervét globálisan túlteljesítettük, ez országosan is jo eredmény. Megyénk mezőgazdasága a szokatlanul nehéz év ellenére jól kiállta a próbát. Termelő- szövetkezeteink nagyobb megrázkódtatások nélkül, eredményesen gazdálkodtak. Állattenyésztésük pl. 35 millió forinttal jövedelmez többet a tervezettnél. Közös gazdaságaink tovább erősödtek, szilárdultak. A várható részesedés a termelőszövetkezetek egy részében nem éri el a tervezettet, ám a tagság ennek tudatáéul is példamutatóan, szorgalfiz óeszleni eredményeiről, a; áj év feladatairól Is a taoicssk üímÍvalóiról nyilatkozott Bőhm József elvlárs, a megyei tanács vb-elnöke másán dolgozott. Kiemelkedő munkasikernek tartjuk, hogy termelőszövetkezeteinle optimális időben elvetettek, betakarították az őszieket, gondoskodtak nagy mennyiségű siló- és alomszalmapótlásról. Megyénkben még soha nem végeztek olyan nagy területen őszi mélyszántást, mint 1963- ban. Dicséret és elismerés illeti mindezért a termelőszövetkezeti tagokat, traktorosokat, vezetőket és a munkában segítő apparátust. A megye kiskereskedelme 105 százalékra teljesítette áruforgalmi tervét. A kereskedelmi forgalom az előző évihez képest 9 százalékkal emelke- f dett, ezen belül a szövetke- I ieti kereskedelmi forgalom növekedése 9,5, | az állami kereskedelmi for- I galomé 8,5 százalékos. 1963- ban is elsősorban a tartós fo- 1 gyasztási cikkek iránt volt nagyobb az érdeklődés. Az év kilenc hónapjában porszívóból 220-szal, mosógépből 1200-zal, kerékpárból 1100-zal, nagy motorkerékpárból ,360- nal, televízióból 1405-tel, bútorból hatmillió forint értékkel többet 1 adott el a kiskereskedelem, mint 1962 azonos időszakában. A takarékbetét-állomány 30 százalékkal nőtt egy év alatt. Ezek a számok azt mutatják, hogy megyénk dolgozóinak életszínvonala — ha szerény mértékben is — tovább emelkedett Említésre érdemes eredményeket értünk el a kulturális és egészségügyi ellátottság tekintetében is. Látrányban, Szentbalázson, Gomogyváron és Balatonkilitiben állami beruházásból iskolát építettünk, ezenkívül még hat tantermet adtunk át 30 új nevelő állt munkába, és 21-gyel gyarapodott a napközis csoportok száma. Az általános Iskolát végzett tanulók 44 százaléka iratkozott be középiskolákba. 34-gyel nőtt a középiskolai tanárok száma. Kaposváron megkezdte működését az új, 20 tantermes Munkácsy Mihály Gimnázium, ezenkívül Barcson és Fonyódon új, 8 tantermes gimnáziumban kezdődött meg a tanítás szeptemberben. Nagyatádon és Tabon 4—4 tanteremmel bővítettük a korábban is működő középiskolákat Az általános iskolák esti és levelező tagozatain 4522, a középiskolákban pedig 4073 felnőtt dolgozó tanul. Ez több mint kétszerese a múlt évben beiratkozottak számának. 1963-ban 60 pedagóguslakást építettünk, és 11 lakást vásároltunk pedagógusoknak. Elkészült a megyei kórház gyermekpavilonja; ez az ország egyik legkorszerűbb gyermekosztálya lesz. A kórházi orvosok munkájának megkönnyítésére újabb 17 körzeti ápolónői létszámot kaptunk. Elkészült és megkezdte működését a megyei rendelőintézet új részlege. Kétmillió forintból felújítással 60 ágyas, korszerű tbc-beteg szociális otthont létesítünk Segesden. Megkezdődött a lad—gyöngyöspusztai kastélyépület átalakítása 150 személyt befogadó szociális otthonná. Az elmondottakból is megállapítható, hogy megyénk társadalmi, gazdasági és kulturális fejlődése töretlen, pozitív irányú, üteme megfelel a második ötéves terv célkitűzéseinek. Eredményeinket a pártszervek irányításával, a lakosság támogatásával értük eL Terveinket azonban nem tudtuk részleteiben is teljesíteni. Legfontosabb feladatunk, hogy 1964-ben teljesítsük a termelékenység emelésére és az önköltségcsökkentésre vonatkozó előirányzatokat is. Ezért mindnyájunknak jobban kell dolgozni! A szociális ellátás színvonalának emelése, a tervezett lakások megépítése, a megye ivóvízellátásának javítása, a községfejlesztési tervek hiánytalan teljesítése elsőrendű feladatunk. Beruházási terveink megvalósításában, az építőipari kapacitás növelésében, a lakosság társadalmi tős műszaki fejlesztésre dolgoztunk ki terveket. Lényeges feladatunknak tartjuk a dolgozók munkakörülményeinek javítását. Megyénk iparosítása — figyelembe véve a népgazdaság anyagi teherbírását — a következő években sem lehet olyan mérvű, hogy foglalkoztatási gondjainkat teljesen megoldja. Ezért igen fontos feladatunk az ipari jellegű szolgáltatások kiterjesztése, s az is, hogy a lakosság mezőgazdaságban való foglalkoztatásában az eddiginél sokkal nagyobb eredményeket érjünk el. munkára való szervezésében van még tennivalónk. A mezőgazdasági tervek teljesítésével — gondolva a háztáji állatállományra is — meg kell alapoznunk felvásárlási feladataink pontos megvalósítását. Tovább kell javítani termelőszövetkezeteink vezetését. A szocialista nagyüzemek gazdálkodása színvonalának emelése mellett fontos feladatunk a gyenge termelőszövetkezetek fokozott támogatása, a velük való állandó foglalkozás, a segítségnyújtás, hogy az e termelőszövetkezetekben dolgozó parasztcsaládok életkörülményei is gyorsabban javuljanak. Mit várhatunk az 1964. évtől? Milyen lehetőségei vannak a további iparosításnak, hogyan növelhetnénk a foglalkoztatottságot? — Megyénk az iparosításban még mindig elmaradt. Az utóbbi években tett erőfeszítések csak részeredményeket hoztak, lényeges változást nem. Ezért a jövőben még nagyobb erőfeszítéseket kell tennünk a megye iparosításáért. Megyénk e nagy problémájának megoldására több segítséget várunk az országos vezető szervektől is. Terveink szerint az idén 650 fővel — az 1963. évi növekedésnek kétszeresével — emelkedik az iparban foglalkoztatottak száma. Kaposváron kívül Marcaliban, Fonyódon, Csurgón és Barcson tervezünk jelentősebb előrehaladást Kaposváron befejeződik az autójavító és szervizállomás építése, megkezdődik az új autóbusz-pályaudvar, valamint a GELKA kaposvári üzletházának építkezése. Az idén elkészül a tahi zsák- és ponyva- izem. Tovább fejlesztjük a Finommechanikai és Gépjavító Vállalat marcali üzemrészét, új szolgáltatóüzemeket létesítünk Marcaliban, Nagyatádon és Fonyódon. Terveink erre az évre 20 százalékos termelésnövekedést írnak elő a tanácsi iparban. Célul tűztük ki, hogy a termelés növekedésének nagyobb része a termelékenység emelkedéséből adódjon, ezért jelenAz ipar fejlesztése mellett — megyénk sajátos helyzetéből adódóan — a fő figyelmet továbbra is a mezőgazdasági termelés növelésére kell fordítani. Ennek feltételeit az állam támogatásával, az anyagi, technikai bázis további javításával teremtjük meg. A termelőszövetkezetek tulajdonában levő traktorok száma 20 százalékkal növekszik, s 1964 végére megközelíti az 1900-at, a pótkocsik száma 30 százalékkal növekszik. A mezőgazdasági gépek kétharmada a termelőszövetkezetek tulajdonában lesz. A gépállomások egy részén több millió forintos beruházással korszerű gépműhelyek létesülnek, hogy a sajátjukon kívül a termelőszövetkezetek gépeit is kellő időben és jó minőségben kijavíthassák. 1964-ben több mint 7000 vagon műtrágyát használunk fel. Az 1 kh közös területre jutó műtrágya mennyisége megközelíti a 200 kilót, ez a múlt évihez viszonyítva több mint 30 százalékos emelkedést jelent. Továbbra is nagy segítséget nyújtunk a gyenge termelőszövetkezeteknek. Különösen a tahi, a csurgói, a nagyatádi járás és a Zselicség gyenge termelőszövetkezeteit kell megkülönböztetett figyelemmel támogatni. A tabi járásban és a Zselicségben nagyobb arányú talajvédelmi munkát kell végezni. Okvetlenül biztosítani kell, hogy a megye 1964-ben teljesítse gabonafelvásárlási tervét. A termelőszövetkezeti vezetőkkel és tagokkal meg kell értetnünk, hogy csak a családi szükségletnek megfelelő kenyérgabonát osszák szét, az azt meghaladó mennyiséget a termelőszövetkezet adja el az államnak. Nem engedhető meg, hogy miközben az állam külföldről valutáért szerzi be a kenyérgabonát, némelyek ha csak szórványosan is — a kenyérgabonát takarmányozásra használják fel. Tovább fejlesztjük iskolahálózatunkat. Az általános iskolát végzett tanulók 47 százalékát akarjuk középfokon beiskolázni, így a középiskolákba beiratkozottak száma az eddigi nagy számhoz viszonyítva is tovább emelkedik. Bővítjük a barcsi, a fonyódi, tovább építjük a marcali gimnáziumot. Kaposváron befejeződik az új gépipari és mezőgazdasági technikum építése. Üj művelődési otthont építünk Segesden, Mesztegnyőn, Balatonsze- mesen. A betegellátás javítására tervbe vettük egy 50 személyes tbc osztály létesítéséi Mosdóson. Balatonszentgyör- gyön, Csokonyavisontó,n, Csákányban új körzeti orvosi állásokat szervezünk, Csurgón új mentőállomás épül. A megyei Párt- és tanács- <■ »ÄiilÄ: . üsüt vezetésnek igen nagy gondot okoz Kaposvár kommunális helyzetének javítása. Elfogadott, anyagilag is megalapozott terveink vannak a vízellátásnak a közeli években való jobbá tételére. Az észak- nyugati városrészben 1964- ben jelentős lakásépítkezéseket kezdtünk. 1965 végéig több mint 600 lakást kell itt átadni. Épül a lakosság egészségügyi céljait szolgáló termálfürdő. A városi tanács házi kivitelezésben — elsősorban a szanálások megoldására — tovább folytatja a lakásépítkezést Mindezek persze nem jelentik a problémák végleges és azonnali megoldását. Megértésre, több társadalmi támogatásra és munkára van szükség. Ezt kérjük a város lakosságától, s ha megkapjuk, gyorsabb lesz az előrehaladás. 1964. évi feladatainknak csak egy részét soroltam fel. Ügy látjuk, hogy terveink, céljaink megalapozottak, reálisak, a lakosság egyetértésével, támogatásával teljesíteni tudjuk őket Ismételten szeretném hangsúlyozni, hogy a tervek teljesítése fegyelmezettebb, hatékonyabb munkát követel az iparban és a mezőgazdaságban dolgozó vezetőktől, munkásoktól. Fontos feladatunk a munkafegyelem állandó javítása, mert ez a tervek teljesítésének egyik fontos feltétele. Milyen f6 feladatok várnak a tanácsokra? Miben segíthetné jobban a lakosság a tanácsókát? — Ahhoz, hogy tanácsaink élvezhessék a lakosság cselekvő támogatását — ami egyúttal a megye gyorsabb fejlődésének egyik feltétele —, az kell, hogy a tanácsok hivatásuk magaslatán álljanak. Tovább kell javítanunk, magasabb színvonalra kell emelnünk a tanácsi szervek munkáját, növelni kell bennük a szocialista demokratizmust. E tekintetben nagy és felelősségteljes feladat vár a tanácsi vezetőkre. Olyan vezetőkre van szükség, akik gondolkodva, önállóan, határozottan dolgoznak, mert a legjobb szándék is megbukhat, ha nem •fl sgfelelő módon és időben valósítják meg. A tanácsok munkájának színvonala a tanácsi dolgozók hozzáértésétől, szorgalmától és lelkiismeretességétől függ. A tanácstagok és a tanácsi dolgozók fejlődésének iránya pozitív, de azokhoz a sokirányú feladatokhoz képest, amelyeket az élet elénk állít, a jelenlegi színvonal és a munka hatékonysága még sok javításra szorul. A szocialista építés magasabb színvonalú munkát követek Az állami tevékenység ma már a termelő munka minden területére kihat. Az állami munka alkotómunka ott is, ahol nem vés* részt közvetlenül a termelésben vagy a kutatásban; színvonala és hatékonysága nagymértékben befolyásolja a termelésben elé: \. eredményeket. Őszinte és nyílt légkört kell teremtenünk, egységes szemléletet kell kialakítanunk a főbb gazdasági, társadalmi és kulturális kérdésekben. Olyan szellemben kell nevelni a dolgozókat, hogy mindenki felelősséget érezzen ne csak saját munkájáért, hanem az egész kollektíva tevékenységéért is. A tekintélyt azonban csak tudásra, példamutatásra, határozottságra, humanizmusra és nem hatalmaskodásra lehet alapozni. Nagy figyelmet kell szentelni a szocialista erkölcs normáinak megtartására és a közélet tisztaságára. A tanácsi dolgozóknak tinituk kell, hogy a közvélemény a látszatra is ad; egy-egy tanácsi dolgozó súlyos tévedése nem csupán egy személy bukását jelenti* mert a közvélemény szemében a tanácsi vezető az állam szimbólumaként jelenik meg. Határozott intézkedésre, bátor helytállásra is csak olyan vezető képes, aki nem fél a támadásoktól, vagy ahogy mondani szokták,-akinek nincs vaj a fején. A személyi követelményeken túl van néhány szervezeti követelmény is, amelyekről szólni kell. Az eddiginél nagyobb körültekintéssel kell gyakorolni a gazdasági vezetést. Az elemzés legyen elmélyült, okuljunk a munkában tapasztalt fogyatékosságokból, és kerüljük el a hibák megismétlődését. A testületi szervek határozatai általában jók, végrehajtásuk ellenőrzése azonban nincs kellően megszervezve, hatékonyságuk vizsgálata, tanulmányozása nem megfelelő. E munkába az eddigieknél fokozottabban be kell vonni a végrehajtó bizottság nem függetlenített tagjait és az állandó bizottságokat is. Az 1963. február 24-i választások előtt a jelölő gyűléseken elhangzott közérdekű bejelentéseket tanácsi szerveink feldolgozták, ám ezzel nem szabad befejezettnek tekinteni ezt a munkát Napról napra nagy figyelmet kell fordítani a lakosság— és elsősorban a tanácstagok — által föl re tett problémák elintézésére. A tanácstagok kérdéseire nem szabad felszínes, formális választ adni, érdemiben kell velük foglalkozni. Föl kell lépnünk az olyan szemlélet ellen amely a munkában tapasztalt fogyatékosságokat csak a munkát végző és irányító személyen kívül álló objektív okokkal kívánja magyarázni. Az objektív tényezőket természetesen figyelembe kell venni, de nem szabad mentegetni saját magunk fogyatékoságait, mulasztásait. A költségvetési gazdálkodásban az év elejétől szigorú tervszerűséget és felelősséget kell érvényesíteni. A költségvetési előirányzatokat januártól kezdve folyamatosan, gazdaságosan és célszerűen, a lakosság érdekében kell felhasználni.. A kivitelezői kapacitás növelése nem utolsósorban a termelőszövetkezeti építőibrigádok és a községek saját rezsis tevékenységének hatékonyságától függ. Ezért a tanácsi szerveknek ezzel rendszeresen foglalkozniuk kell. Előbbre kell jutnunk a községfejlesztési beruházások megvalósításával is. A község fejlesztési tervek készítésekor messzemenően figyelembe kell venni a lakosság javaslatait és szükségletét. Ez az első feltétele annak, hogy a lakosság társadalmi munkával is hozzájáruljon a szükségletét kielégítő létesítmények megvalósításához. Feladatainkat csak a pártszervek és pártszervezetek irányításával, összefogással, állhatatos, szívós munkával, a megye lakosságának támogatásával tudjuk végrehajtani. Bízunk abban, hogy megyénk lakossága egyetért velünk, támogat bennünket terveink megvalósításában. Megígérjük* hogy erőnket nem kímélve munkálkodunk 1964-ben is megyénk fejlesztésén — mondotta befejezésül Bőhm József elvtárs. V. X
