Somogyi Néplap, 1964. január (21. évfolyam, 1-25. szám)

1964-01-24 / 19. szám

SOMOGYI NÉPLAP 2 Péntek, 1964. Január ti. Még mindig feszült a helyzet Panamában Panama City (MTI). Hírügynökségi jelentések szerint Panamában a helyzet változatlanul feszült. A csa­tornaövezet amerikai hatósá­gai és az ország lakossága el­lenségesen áll egymással szemközt, s a lángot bármely szikra ismét fellobbanthatja. Szerdán • Washingtonban csaknem egész nap tárgyalt az úgynevezett Amerika-közi békéltető bizottság, hogy va­lamiképpen közelebb hozza egymáshoz a panamai kor­mány és az Amerikai Egyesült Államok kormányának ál­láspontját. Miguel Moreno, az Amerikai Államok Szerveze­tének új panamai nagykövete a békéltető bizottság ülésén viszont leszögezte: Panama csak akkor ren­dezi kapcsolatait az Egye­sült Államokkal, ha Wa­shington ünnepélyes ígé­retet tesz arra, hogy fe­lülvizsgálja a csatorna­szerződést. Enélkül — mondotta — nem lehet szó a két ország diplo­máciai kapcsolatainak újrafel- vételéről. Az Amerikai Államok Szer­vezetének új panamai nagy­követe később újságíróknak kijelentette, hogy kormánya panaszt szándékszik előter­jeszteni az Egyesült Államok gazdasági agressziója miatt. Moreno a TASZSZ tudósító­jának adott nyilatkozatában hangsúlyozta: a maga részé­ről mindent megtesz, hogy igazságot szerezzen Panama ügyének. — Felhatalmaztak — mondotta —, minden esz­közzel arra törekedjek, hogy az Egyesült Államokat meg­bélyegezzék az ellenünk el­követett agresszió miatt. Ha nem sikerül biztosítani a la­tin-amerikai kormányok több­ségének támogatását — habár tudjuk, hogy a latin-amerikai népek velünk tartanak —, akkor fenntartjuk magunknak azt a jogot, hogy a kér­dést a Biztonsági Tanács elé terjesszük, vagy az ENSZ-közgyűlés rendkívüli ülésszakának azon­nali összehívását kérjük — fe­jezte be a TASZSZ-nak adott nyilatkozatát Moreno. Az angol csapatok támogatják a ciprusi török rendbontókat Nicosia (TASZSZ). Ä nicosiai lapok a TASZSZ tudósítóinak jelentése szerint szerdán arról számolnak be, hogy a szigeten tartózkodó an­gol csapatok nyilvánvalóan elősegítik a török közösséghez tartozó szélsőséges elemek rendbontó tevékenységét. Szá­mos olyan esetet sorolnak fel, amikor a török fegyveresek an­gol katonák jelenlétében hajtották végre akcióikat. Kedden este a külügymi­nisztériumban sajtóértekezle­tet tartottak, s azon Kemal Husszein — egy török fogság­ból menekült görög — nyilat­kozott a bel- és külföldi új­ságírók előtt. Hangoztatta, hogy a szélsőséges terrorcse­lekményeket külső erők támo­gatják, és a ciprusi törökök döntő többsége nem táplál el­lenséges érzelmeket görög pol­gártársaival szemben, s velük együtt a béke mielőbbi helyre- állítását kívánja. Az angolok magatartását kommentálva a lapok rámu­tatnak: Azok az erők érdekeltek a zavargások megújulásá­ban, amelyek Makaijosz kormányát rá akarják kényszeríteni az ország nemzeti érdekeinek fel­adására. »►Ismeretessé vált — jelenti az Elefteria —, hogy Anglia sa­ját tervet akar előterjeszteni'a ciprusi helyzet rendezésére, s ebből a célból követelte a ga­rantáló országok külügymi­nisztereinek újabb találkozó­ját.« ATHÉN A Vima című burzsoá lap szerint a londoni értekezlet tel­jes kudarca esetén sor kerülhet arra, hogy NATO-csapatokat külde­nek Ciprusra. Az Avgi megbízható forrá­sokra hivatkozva rámutat, hogy r Centrum Unió Párt, a Nemzeti Radikális Unió és az ügyvivő kormány támogatja a NATO ciprusi behatolásának tervét a londoni konferencia eredménytelensége esetén. (MTI). Saint Nazaire-ben 30 000 ember tüntetett a munkanélküliség ellen Párizs (MTI). A nyugat-franciaországi Saint Nazaire kikötővárosban szerdán hatalmas tüntetés zaj­lott le. Harmincezer főnyi tö­meg tiltakozott a hajógyári és vasipari munkások elbocsátá­sa ellen. A városban délután mindenütt leállt a mun­ka, a kereskedők is be­zárták üzleteiket, és az is­kolákban szünetelt a ta­nítás. A tüntetéshez a környékbeli parasztok is csatlakoztak. Az alacsony felvásárlási árak miatt elégedetlen kistermelők előre hozták másnapra terve­zett tiltakozógyűlésüket, hogy a munkásokkal együtt tüntes­senek. A 40 000 lakosú Saint Na­zaire legnagyobb ipari létesít­ménye a hajógyár, amely egy sor vasipari üzemet foglalkoz­tat. A hajógyártás jövedelme­zősége az utóbbi években csök­kent. A vállalat tulajdonosai nagyarányú leépítésre készül­nek. Az elmúlt hetekben csak­nem 700 munkás kapott fel­mondólevelet, és további ezreket fenyeget az elbocsátás veszélye. A munkanélküliség elleni mozgalomban az egész kör­nyék lakossága szolidáris a hajógyári és vasipari munká­sokkal. Angol parlamenti tagok pártközi küldöttsége Sir Sy­ril Osberno konzervatív kép­viselőnek, az angol—szovjet parlamenti bizottság elnöké­nek vezetésével fölkereste Home miniszterelnököt, s igyekezett meggyőzni, hogy a legnagyobb mértékben fontos és kívánatos volna, hogy Anglia, az Egyesült Államok és a Szovjetunió parlamenti képviselőinek találkozóját rendezzék meg a kelet—nyu­gati problémák megvitatásá­ra. A szlovák megyékből ja­nuár 18-ig több mint 33 000 kérés érkezett magyarországi látogatásokra. A rendkívüli érdeklődésre való tekintettel a tavaszi és a nyári idényben közvetlen autóbuszjáratokat indítanak Pozsonyból, Nyitrá- ról, Kassáról és Besztercebá nyáról Budapestre, illetve a Balatonhoz. A Szakszervezeti Világszö­vetség felhívással fordult a világ dolgozóihoz, hogy vál­laljanak szolidaritást azzal a harccal, amelyet Aden népe vív az önrendelkezési jogért és az angol gyarmati rendszer ellen A nukleáris fegyverek ellen küzdő mozgalom amerikai bi­zottságának meghívására New Yorkba érkezett Kovanov pro­fesszor vezetésével a szovjet békebizottság küldöttsége. A küldöttség két hetet tölt az Egyesült Államokban. Goldwater szélsőjobboldali amerikai szenátor választási körútja során New Hampshi- re-ban ismét Kuba megtáma­dását sürgette. »Előbb vagy utóbb — jelentette ki Gold­water —, akár tetszik7 nekünk, akár nem, az Amerikai Ál­lamok Szervezete vagy az Egyesült Államok bizonyos erőinek meg kell ismételniük az inváziót, ha meg akarjuk szabadítani a nyugati félteke testét ettől a veszedelmes rá­kos daganattól.« U Thant ENSZ-főtitkár föl­kérte a dél-afrikai kormányt, engedélyezze, hogy a Bizton­sági Tanács határozata értel­mében létrehozott szakértő bizottság Dél-Afrika területé­re léphessen, és ott szabadon közlekedjék a faji megkülön­böztetés ellenőrzése céljából. Rusk kirohanása a Kubával kereskedő tőkésországok ellen New York (MTI). Dean Rusk amerikai külügy­miniszter a Barnard Főiskola fennállásának 75. évfordulóján elhangzott külpolitikai előadá­sában szokatlanul élesen ki­rohant azok ellen a tőkésor­szágok ellen, amelyek Kubá­val kereskedelmet folytatnak. Rusk felszólította az Egyesült Államok nyugati szövetsége­seit, hogy ne kereskedjenek Kubával, ne szállítsanak a ku­bai gazdaság számára fontos cikkeket, mert — úgymond — az ilyen kereskedelem kudarc­ra ítélheti a kubai kommunis­ta veszély csökkentése céljá­ból tett erőfeszítéseket. Husk hangoztatta: az Egyesült Álla­mok nem fogadhatja el azt az álláspontot, hogy a Kubával való kereskedelmi kapcsolat összehasonlítható bármelyik más szocialista országgal fenn­tartott szokásos kereskedelmi viszonnyal. Rusk azzal a kép­telen váddal illette Kubát, hogy terrorizmust exportál, s hogy a panamai zavargásokat — idézzük szavait — »Kubá­ban kiképzett terroristák hasz­nálták ki«. Itt az ideje, hogy véget vessenek a halál lovagjai karrierjének Varsó (MTI). A csütörtöki lengyel lapok elégedetten számolnak be Hans Krügernek tisztségéből való felfüggesztéséről. A lapok ezzel kapcsolatban ismételten közlik Krüger lengyelországi bűnlistáját, amely szerint a nyugatnémet miniszter lelki­ismeretét több ezer gyilkosság­ban való felelősség és részvé­tel terheli. A Trybuna Ludu a hírrel kapcsolatban közli Janusz Gumkowskinak, a Lengyelor­szágban elkövetett náci bűn- cselekményeket kutató bizott­ság elnökének nyilatkozatát. — Krüger'chojnici bűnlajst­romát elküldtük a frankfurti per megindulása előtt a meg­felelő szerveknek — mondot­ta Gumkowski. — Nagy elég­tétel számunkra, hogy erőfe­szítéseink nem voltak hiába- valóak. Igen jellemző azon­ban, hogy egy ilyen múlttal rendelkező ember, aki szám­talan hitlerista kitüntetés tu­lajdonosa, ilyen magas poszt­ra emelkedhetett Nyugat-Né- metországban. A lap a továbbiakban rá­mutat arra, hogy a magabiz­tos, revansista Krüger 1959- ben, amikor De Gaulle az Ode­ra—Neisse határ elismerése mellett szólalt fel, mint az át­települtek egyik vezetője rend­kívüli kongresszust hívott ösz- sze tiltakozásul, s azon hatá­rozatot hoztak a nyugati or­szágokban való revansista pro­paganda fokozásáról. Mint a miniszter kijelentette, a »ha­táron túli területek visszaté­rése, a német birodalom meg­teremtése mellett vagyok«. Itt az ideje — hangsúlyozzák a lapok —, hogy a hitlerizmus halállovagjai nyugat-németor­szági karrierjének véget ves­senek. Calcuttában ismét minden csendes... Űj-Delhi (MTI). Calcuttában, Nyugat-Bengá- lia fővárosában a vallási okokból kitört véres zavargá­sok után ismét visszatért az élet rendes medrébe. Hivata­los adatok szerint a hinduk és muzulmánok közti össze­csapások során 160 ember vesztette életét, és ezernél több megsebesült. A felizga­tott tömegek sok házat is le­romboltak vagy felgyújtottak, s becslések szerint ennek kö­vetkeztében mintegy nyolc­ezer ember vált hajléktalan­ná. A nyugat-bengáliai kor­mány úgy döntött, hogy Cal­cutta több városrészében fel­oldja a kijárási tilalmat, vagy pedig jelentős mértékben csökkenti annak időtartamát. Az indiai központi kormány azonban egyelőre készültség­ben tartja Calcuttába küldött katonai egységeit, minthogy attól tart, hogy a felszított vallási ellentétek bármely pil­lanatban ismét lángra lobban­hatnak. GULLIV Brazíliai útijegyzetek (4) A salario minimo Az országban nagyon sokat hallottam ezt a két szót: sala­rio minimo. Ez magyarra for­dítva a törvény által meghatá­rozott legkisebb fizetés. Az iparosodó Brazília lakosságá­nak zöme — már aki dolgozik — ezt a fizetést kapja. A kis­korúaknak ez havi 17 000, a felnőtteknek 28 300 cruzeirót jelent. Ennyit keresnek, ha nincs szakképzettségük. Ez kö­rülbelül 17—28 dollárnak felel meg. A pontos összeg megha­tározása nagyon nehéz, mert már évek óta inflációval küsz­ködnek, a cruzeiro rohamosan veszít értékéből, a dollár árfo­lyama pedig ennek természe­tes következményeként ugrás­szerűen emelkedik. Az újon­nan épülő gyárakban, de a kis­iparban is a munkások zöme szakképzetlen munkaerő, aki­ket betanítanak bizonyos tér« melési folyamatok elvégzésére, és így nem kell szakmunkás- bért fizetniük nekik, csupán a salairo minimót. Hogy mire elég ez? Ahhoz kevés, hogy emberi körülmé­nyek között leliessen belőle élni, de ahhoz sok, hogy bárki is éhen haljon. Az európai mértékkel mért lakás — két szoba-összkomfort — bére a nagyvárosokban meghaladja a kétszeres salario minimót. Ezt a fényűzést tehát a munkások nem engedhetik meg maguk­nak, csak abban az esetben, ha öten-hatan dolgoznak a csa Iádból. Az élelem viszonylag olcsó, különösen nemzeti ele­delük, a bab és a rizs. Az ala­csony fizetések következtében még az olyan »kirakatváros«, mint a világ egyik legszebb vá­rosa — Rio de Janeiro — is tele van nyomornegyedekkel, deszkaviskókkal. Ezeket a viskókat »favela«- nak hívják. Lakóit pedig fave- ládónak. A hipermodern fel­hőkarcolók mellett épülnek ezek a város kellős közepén, a domboldalakon. A hatóságok semmit sem tehetnek ellenük Kénytelenek megtűrni őket. A törvények értelmében ugyanis azokat a házakat nem szabad lebontani, amelyek huszon­négy órán belül épülnek. A gyümölcsösládákból és kon­zervdobozokból összetákolt építmények inkább hasonlíta­nak ólakhoz, mint házakhoz, de mivel emberek lakják őket, az utóbbi kategóriába sorol­ják. A faveládók zöme munka- nélküli. A lányok egészen fia­talon magukat kezdik árulni, hogy a rendszerint nagylétszá­mú család nyomorán enyhít­senek. A férfiak egy részét a nyomor a bűnözés útjára ta­szítja, másik részük alkalmi Jretéből 1960-ban négymilliárd munkákból tengeti életét. I dollár vándorolt Guanabarába, Akiknek szerencséjük van, és (főleg a Lacerda melletti pro­sikerül állandó álláshoz jut­niuk, azok is csak nehezen szabadulnak ki a favelák kü­lönleges, de nyomorúságos életéből, mert a lakások bére eléggé magas. Több a salario minimónáL paganda céljára. így lett kor­mányzó, és ma már olyannyi­ra megnövekedett az étvágya — nyilván jenki sugallatra —, hogy készülődik az 1965-ös ösz-szövetségi elnökválasztás­ra. Szeretne Goulart helyébe lépni. Lacerda nyíltan USA- barát, és megrögzött üldözője minden haladó mozgalomnak. Sztriptíz Krisztus nevében A munkások és a parasztok nem nyugosznak bele sorsuk­ba, harcolnak az elnyomatás ellen. A kommunista párt ille­galitásba kényszerült, de befo­lyása érvényesül a szakszerve­zetekben és más társadalmi szervezetekben is. A Brazil Egyesült Államok (Estados Unidos do Brasil) huszonnégy tagállamból és négy autonóm területből álL Az egyes köz­társaságokban más és más po­litikai irányvonal uralkodik. Az egyiket lojálisabb politiku­sok, a másikat jobboldali beál­lítottságúak irányítják. Ettől függően szemet hunynak, vagy üldözik a kommunistákat. Brazília modern inkvizítora kétségtelenül Carlos Lacerda Guanabara állam kormányzó­ja. (Székhelye: Rio de Janeiro 3 millió lakossal.) Az amerikai nagykövetség egyéb dotációk céljára fenntartott költségke­Rendőrségének kegyetlenségei­ről borzalmas történetek ke­ringenek nemcsak az ország­ban, hanem az egész világon. Amikor ott jártam, éppen akkor folytatott vizsgálatot a szövetségi parlament Lacerda rendőrsége ellen. íme a meg­döbbentő história, ami miatt a szövetségi kormány kénytelen volt vizsgálatot elrendelni. 1982. december 12-én egy Ce­lia Lima nevű lány, Clodomir dós Santos Morais ügyvéd és Jósé Francisco da Silva gépko­csivezető éppen fehér autójuk kerekét javították, amikor a rendőrség mindhármukat le­tartóztatta. A rendőrlaktanyá­ba kísérték őket, ott a lányt elkülönítették a férfiaktól. Rendőrök vették körül, és reg­gel négyig kérdezgették. Ekkor az egyik detektív felajánlotta, töltsön vele néhány napot, és akkor megszökteti. Nem állt kötélnek. Ekkor jött át a má­sik szobából a főnök, ahonnan az ügyvéd és a gépkocsivezető jajgatása hallatszott. — Hagyjuk az ügyvédéket pihenni, most te kerülsz sorra — mondta fenyegetően. Újabb kérdések peregtek. Arra akarták kényszeríteni, vallja be, hogy kommunista, és fegyvercsempészéssel foglalko­zik. A lány egy szót sem szólt. — Majd megtanulod, hogy a abok itt beszélnek, vagy ha­lottként hagyj ék el az épüle­tet. Vedd le a ruhádat — pa­rancsolta a főnök.

Next

/
Thumbnails
Contents