Somogyi Néplap, 1964. január (21. évfolyam, 1-25. szám)

1964-01-24 / 19. szám

Péntek, 1964. j*n»»5r 24. 3 SOMOGYI NÉPLAP Milyen támogatási ad az állam a talajjavításhoz és -védelemhez? lírivatalos adatok szerint hazánk mezőgazdasági­lag hasznosított területének több mint a fele erodált, javí­tásra szoruló, szikes, illetve ho­moktalaj. Vannak az ország­nak olyan vidékei, ahol külö­nösen mostohák a talajviszo­nyok, s emiatt az ott működő gazdaságok alacsony termelési eredményeket érnek el. Ah­hoz, hogy az ilyen rossz adott­ságok között működő nagyüze­mekben is lényegesen emel­kedjen a termelés színvonala, nélkülözhetetlen a talajjaví­tás. Államunk igen nagy gon­dot fordít erre, s hatalmas ösz- szegű támogatást ad a terme­lőszövetkezeteknek a gyenge talajok megjavításához, to­vábbá talajvédelemre, vízren­dezésre, rét- és legelőjavítás­ra, tereprendezésre. Arról, hogy a legutóbbi években hogyan növekedett a megjavított talajok területe a szövetkezeti földeken, képet adnak a következő számok: 1958-ban 32 277, két év múlva 69 257, tavaly hozzávetőlegesen 155 000 hold talaját javították meg. Az idei tervek mintegy 190 000 holdon irányoznak elő talajjavítást. Ahhoz képest természetesen, hogy milyen sok munka vár még ránk ezen a téren, nem mondhatjuk nagy­nak a talajjavításban elért eredményeket. A szövetkezeti parasztság azonban jól tudja, hogy a maga erejéből milyen keveset tudott volna megva­lósítani az eddig végrehajtott talajjavítási programból. A termelőszövetkezetek állami támogatásának rendszeréről szóló kormány- határozat és végrehajtási utasítása részletesen felso­rolja azokat a kedvezménye­ket, amelyeket a talajjavítás­ra, a talajvédelemre és hason­ló célokra nyújt az állam. A népgazdasági tervben kiemelt kfirzetekben, a komplexjaví­tásra szoruló területeken mű­ködő tsz-ek kapják a legna­gyobb támogatást. Ilyen helye­ken a talajjavítás, a talajvé­delem, a vízrendezés, a rét- és legelőjavítás, a gyümölcsös- és szőlőtelepítés céljából tör­ténő tereprendezés összes költ­ségeire, de a szükséghez ké­pest az említett munkákkal összefüggő egyéb beruházások­ra is teljes összegű támogatási nyújt az állam. Ezt a támoga­tást nem kell visszafizetni. Azok a tsz-ek, amelyek nem a kiemelt körzetekben vannak, a talaj javítási és mésztrágyá- zási, továbbá az üzemen be­lüli lecsapolási és más vízren­dezési munkákhoz vehetnek igénybe vissza nem térítendő állami támogatást. Ugyanez vonatkozik a talajvédelmi lé­tesítmények (fásítás, vízmosás­kötés stb.), valamint az ültet­vénytelepítések, teraszépíté­sek megvalósításához szüksé­ges talajjavító anyagok, mész- trágya és egyéb anyagok el­lenértékére. A gépi talajjavítás, a mély termőréteget kialakító homok­talajjavítás, különféle talaj- védelmi gépi munkák, alag- csövezés esetén a gépi munka költségeinek felét vállalja ma­gára az állam. A kedvezőtlen természeti adottságok között gazdálkodó tsz-ek még na­gyobb mértékű, 80 százalékos támogatásban részesülnek. TjT iterjed a vissza nem té- rítendő állami támoga­tás a talajjavításhoz, a talaj- védelmi és az üzemen belüli vízrendezés munkáihoz szük­séges szakvélemények és ter­vek költségeire is. Ha a ter­melőszövetkezet saját maga végzi el az üzemen belüli víz­rendezés kézi és gépi földmun­káját — akár bérelt gépekkel is —, akkor a földmunka min­den köbmétere után tíz forin­tot kap. A szántóföldi művelésre ke­vésbé alkalmas területek (ho­mokbuckák, domboldalak stb.) fokozottabb hasznosításá­nak elősegítésére is messzeme­nő segítséget nyújt az állam. A telepítések előtt végzett sán­colás, teraszépítés és terepren­dezés esetén az anyagköltége- ken felüli költségek nyolcvan százaléka erejéig vehető igény­be vissza nem térítendő álla­mi támogatás. Tereprendezés­nél a betelepítendő terület minden holdja után legföljebb hétezer forint jár. Ez a támo­gatás akkor is megilleti a tsz-t, ha a tereprendezést saját ki­vitelezésében végzi eL Vissza nem térítendő állami támogatást vehet igénybe a termelőszövetkezet a szőlő- és gyümölcsös-, valamint a spár­ga- és komlótelepítés tervezé­si munkáira s a termőre for­dulásig terjedő szakmai fel­ügyelet költségeire is. C okirányú és nagy összegű ^ az a segítség, amelyet az állam a talajjavításhoz és -vé­delemhez nyújt a nagyüzemi társasgazdaságoknak. Ennek a támogatásnak eredményekép­pen évről évre új területek válnak termővé, értékesebbé, hoznak nagyobb hasznot a szö­vetkezeteknek, az országnak. Gulyás Pál Magyar gyártmányú erőművet helyeznek üzembe Jasiban és Nagyváradon Magyarország számára Ro­mánia új piacot jelent pél­dául a teljes hőerőmművek exportja szempontjából. Ma­gyarországon készült erőművi berendezések felhasználásával még az idén megkezdik a jasi és a nagyváradi erőművek szerelését. Szállítunk úszó- és portáldarukat, műszereket, te­lefonközpontokat, röntgenké­szülékeket, gyógyszereket és gyógyszer-alapanyagokat. Mi sok fontos ipari nyers­anyagot és különféle gépeket szerzünk be Romániától. A többi között piritet, fűrész­árut, sót, kőolajipari beren­dezéseket, olajbányászatunk fejlesztésére mélyfúró beren­dezéseket. A korábbi megál­lapodásnak megfelelően éven­te 200 000 000 köbméter föld­gáz érkezik a Román Népköz- társaságból. és az idén a ko­rábbi évekhez hasonlóan is­mét 600 román gyártmányú tehervagonnal gyarapszik a MÁV kocsiparkja. Egyre gyümölcsözőbb az együttműködés másik módja, a műszaki tudományos tapasz­talatcsere is. Évente majd­nem 100 műszaki téma köl­csönös tanulmányozására ke­rül sor. A magyar szakembe­rek a többi között az olaj­bányászat és az olajfeldolgo­zás módszereit, az olajtüzelé­sű erőművek és a földgáztü­zelésű ipari kemencék műkö­dését tanulmányozzák Romá­niában. (MTI) CSÖíYlENDI DOHÁN YSIMÍTÓK Porhavat kavar a csípős alakult, minden évben termel­szél a csömendi majorban. A környék látszólag teljesen ki­halt. Sokáig nem mutatkozik ember az épületek körül, az tán kinyílik az egyik istálló aj­taja, s egy babos kendős fia­tek dohányt. — Így legalább télen is van munkájuk az asszonyoknak — mondja az elnök. — És elég szép jövedelmet ad a dohány. A múlt években mindig meg­talasszony szapora léptekkel a hozta holdanként a 10—12 000 A simiiőban. Tiltakozott, de a tizenöt rendőr, aki körbe vette, ének­szó és nevetés kíséretében még a legintimebb ruhadarabokat is letépte róla. S elkezték üt­ni, verni. Fülébe elektromos­ságot vezettek. Négyórai kín­zás, többszöri elájulás után aláírta a nyilatkozatot, a vallo­másáról előre elkészített jegy­zőkönyvet Csak ezután szállí­tották át a főkapitányságra. Később kínzója, a rendőrfőnök is elmondotta vallomásában, hogy a lány beismerte bűnös­ségét, de — mivel nagyon'val­lásos ember, a »Nossa Senho­ra de Penha« katolikus egylet tagja — esküvel nem erősítet­te meg vallomását. S ez már gyanús volt, és őt is kérdez­gették. — A kommunistákat likvi­dálni kell Brazíliából, ez az én elvem — védekezett a bi­zottság előtt Nos, Lacerda megtűri az ilyen rendőröket, sőt buzdítja őket Az egyes köztársaságban, bár üldözik a kommunistákat, a párt dolgozik, él, és szerve­zi a brazil dolgozókat. A kom­munista mozgalomnak nagyok a hagyományai. A párt főtitká­ra, Prestes elvtárs a nemzet­közi munkásmozgalom kiemel­kedő egyénisége. A párt félil­legális állapotok között műkö­dik: a választásokon hivatalos jelölteket nem állíthat, nin­csenek képviselői sem a parla­mentben, sem a szenátusban. Ennek ellenére nagy a politi­kai befolyása nemcsak a dol­gozó emberek körében, hanem az ország vezetői is figyelem­be veszik tanácsaikat. Jelentős szerepe volt a pártnak abban is, hogy normalizálódott Bra­silia kapcsolata a szocialista „Gyermekkórház” EGY HÁROM ÉV KÖRŰ- telmi fokán került kórházba. Az iharosberényi tanács ja U, rövid hajú, barna kis- Az orvosok fejcsóválva állták vasolta állami gondozásba vé- lány öleli át dr. Simon La- körül. Gyermeket ilyen álla- telét, miután anyja egy este jósnak, a Gyermek- és Ifjú- pótban még nem láttak. kitette az országúira a hideg­ságvédelmi Intézet igazgatójá- Éviké felgyógyult, s most be. Vendi már megszokta az nak nyakát. Nevet, csacsog, vidáman szaladgál az intézet- intézetet, büszkén feszít a csí- sötét szempillái alól huncutul ben, kacagása földeríti a töb- kos pizsamában. Most éppen ragyog elő a szeme. Talán bieket is. Mert rajta kívül papucsáért aggódik, mert nem már el is felejtette azt a kör- több lakója is van a múlt év találja. Magától értetődően fo- nyezetet, ahonnan nem olyan szeptemberében megnyílt új, gadja el két nagyobb lánytól régen ide került. Évikét az negyven gyermeket befogadó a meghámozott narancsot, s édesanyja halálra ítélte. Asz- intézetnek, amelynek a volt hangosan követeli, hogy me- tallábhoz kötözve napokat zárda, majd a gimnázium sét olvassanak neki. töltött a kisgyermek étien- épületében adott helyet a me- a »MINDENESSZOBA« szomjan a csupasz földön, gyei tanács. , hangos a gyerekzsivajtól. Itt Ütéssel, rúgással némították Dr. Simon Lajossal az új töltik a nap nagy részét a el, ha sírni próbált. Beszélni intézményről beszélgetünk. — felügyelőnőkkel. Körülveszik nem tudott; kilenckilósan, egy Állami gondozásba vett gyér- az igazgatót. Valamennyien kilenchónapos csecsemő ér- mekeket helyeznek el itt át- szeretik, mert érzik, hogy menetileg —__ mondja —, hogy szinte saját gyermekeinek te­fölkészítsék őket a megfelelő, kinti őket. Minden apróság­véglegesnek tekinthető intéze- nak jut a simogatásból, a sze- ti vagy nevelőszülőknél való rétéiből. Az általános hancú- elhelyezésre. . rozásból csak három nagyobb — Eddig a nagykanizsai lány és a tizenöt éves Orsós Gyermek- és Ifjúságvédelmi Sanyi nem veszi ki a részét. Intézet küldött megyénk ne- Sanyi tanul. A szemüveg »kis- velőotthonaiba kiskorúakat — okos« kifejezést kölcsönöz ar- mondja —, ez ideig 456 gyér- cának, s boldog mosollyal mek került ilyen módon so- mutatja füzetét, mogyi nevelőotthonokba. Hogy _ Szépen írtam? intézetünkre milyen nagy Az általános iskola első osz- szükség van, azt az mutatja a tályának anyagát tanulja, legjobban, _ hogy szeptember- Még nem halványult el ben- től több mint százhúsz gyér- ne a kúntelepi múlt, ahol ne­mék fordult meg nálunk. Most velőszülőknél élt, akik még huszonegy állami gondozottra azt sem engedték meg neki, ügyelünk. hogy a lakás küszöbét átlépje. NEHÉZ, ÁLDOZATOS és Az istállóban aludt nagyon sokoldalú munkát — Üj kislány érkezett ma, a helyesebben hivatást — vá- szöszke Gyöngyike. Egyelőre lasztottak az intézet dolgo- még idegenül lépked egyik zói. Ápolók ők, hiszen lelkileg gyerektől a másikig, de azok sérült gyermekek vannak már maguk közé fogadták, gondjaikra bízva. Azt kell Az esetek többségében jó adniuk, amit a kis lakóktól nevelőszülőkhöz kerülnek in- eddig megvontak: szeretetet nen a gyerekek. Pár napja és türelmet. Az igazgatón és Ladra vittek el egy kisfiút, helyettesén kívül egy főhiva- Balogh Ferencné fogadta ma tású ápolónő és nevelőnő meg négy felügyelőnő vigyáz a gondozottakra. Feladataik kö' zé tartozik többek tervszerű gondozással, a já- simí­országokkal mind diplomáciai, mind kereskedelmi téren. A párt egyik legfontosabb feladatának most azt tekinti, hogy harcoljon az ország teljes politikai és gazdasági függet­lenségéért. Igyekszik megértet­ni valamennyi brazillal, hogy a teljes felszabadulásukhoz vezető úton az első lépés meg­szabadulni a jenkik »gazdasá­gi segítségétől«, amely óhatat­lanul azzal a következménnyel' jár, hogy politikai életüket is igyekeznek befolyásolni. A brazil nép szimpatizál azzal a' változással, amelyet a nyugati félteke egyetlen valóban sza­bad országában, Kubában vég-1 rehajtottak. Egyre többen van­nak azok, akik hajlandóak kö­vetni ezt a példát, mert fölis­merik, hogy országuk mérhe­tetlen gazdagságának gyümöl­csét csak így tudják maguk élvezni. A másik közismert esete La- cerdának, amely nagy port vert föl, a koldusok kitiltása Rio de Janeiróból. Amikor a szép szó ellenére sem tűntek el a városból a nyomorultak, »radikális« eszközhöz folyamo­dott. Egyáltalán nem érzelgős rendőrségével összeszedette a kéregetőket, teherautókon ki­szállította a városból őket, ési ott valamennyit a mocsárba! dobatta. Az egész ügyre úgyr szemben levő ház felé veszi útját. Hátán jókora csomó, zsi­nórra fűzött leveles dohányt cipel. Bent az épületben, a pattogó kályha mellett sokkal kelleme­sebb. Hosszú, gyalulatlan asz­talok mellett olyan húsz asz- szony simítja az olajbarnára száradt leveleket, s közben vi­dáman fűzik a szót. — Már vége felé rank a tásnak — mondja Tálos László tsz-el- nök. — Decem­ber közepén kezdtük, s az­óta az ünnepek kivételével mindig ezzel foglalkoznak az asszonyok. Reg­gel általában kilenc-tíz óra körül kezdik el, s dolgoznak sokszor este ti­zenegyig is. Figyelem a fürgén mozgó kezeket, s a kimért mozdu­latok láttán ar­ra gondolok, hogy milyen fárasztó lehet — Bizony az — mondja az egyik pad szé­lén ülő fiatal- asszony —, es­tére kelve már lassabban mo­zog a kéz, meg a derék is megfájdul. Azt tartják, hogy az ülés­ben is majdnem úgy el lehet fáradni, mintha egész nap hajlongva dolgozna az ember. De azért az asszonyok nap nap után jönnek szorgalma­san. Van közöttük olyan is — mint pl. Németh Istvánné, Rojt Istvánná, Eszter Lajosné aki majdnem mindennap itt volt. Igaz, keresni is jól le­het, mert minden tizennyolc kiló lesimított dohányért egy munkaegységet írnak jóvá. Amióta a szövetkezet meg­forintot. Előzetes számítások szerint most is meglesz annyi. A szépen kisimított levele­ket azután gondosan válogat­ják nagyság és minőség sze­rint. A válogatásnál, ha lehet, ott van Vida Józsefné dohány­termelési felelős is. Nehogy a jó minőségű levelek közé gyengébb kerüljön, mert ez rontaná a minőséget. gához, akinek meghalt a fia. — Megfogta a szívét a gye­rek. Csak néztek egymásra, között aztán Baloghné őt kérte... — foglal- emlékezik vissza az igazgató. koztatással megállapítani azt a Gondozási díjat fizetnek a szellemi szintet, ahol a gyér- gyermekekért, ellátják őket mek áll. Nem egyszerű ez, minden szükséges holmival. A hisz ahány gyerek, annyifé- nagyobbak kollégisták, ipari le. tanulók; úgy jönnek az inté­Az igazgató végigvezet a zetbe, mintha haza jönnének, termeken. A cserépkályhák GONDOSKODIK A TÄR- kellemes meleget árasztanak; „ SADALOM ezekről az elta­“ Ilyen dohány termett — mondja Vida Józsefné. Az elnök egy másik épü­letbe vezet bennünket. Alig lehet mozogni a halmokká nőtt dohánytömegtől. Szépen sorjába rakva a lesimított le­velek már a szállításra várnak. Már megkezdték a szállítási előkészületeket is. Kosztics Já­nos, Francsics János, Király Imre, Lukács László és Fran­csics László 80—90 kg-os bá­lákba rakják a csomókat. Mert másnap szállítják a beválté­hoz. Reggel csak felteszik a vontatóra, s máris indulnak. K. L derült fény, hogy egy élelmes ?a fehér szekrények a virágos riporter ugyancsak az autók-f terítővei letakart gyermek- szított gyerekekről. Sajnos, a kai tartott, és lefényképezte aj ágyak barátságossá, meghitté létszám szaporodik. S bármi­kéi dusprobléma »megoldását«'teszik a hálókat. Csak Vendi lyen jó helyük van az ottho_ Ellehet képzelni mdyen ala-J fekszik, a többiek a »mm- nokban> intézetekben, az ott- potok következnének Brazília-tdenesszobaban« tartózkodnak, bon 3z édes otíhon melegét ban. ha Carlos Lacerdának si-Jaz épület másik szárnyában. nerr| pótolja semmi Látva kerülne az elnöki széket meg-J Azaz csak feküdt a kisfiú, kaparintani. t mert ahogy meglát bennünket ? hí Bécs István ’harsány »igazgató bácsi« kiál­Következik: \ fással dr. Simon Lajos karjá- J ba csimpaszkodik. Értelmes, ’ okos arcú kisgyerek, ő Is töl­ezeket a szép, értelmes gye­rekeket, arra gondolok: vajon nyugodt-e az álma annak a szülőnek, aki könnyelműen kilökte gyermekét az utcára? KIJÁTSZOTT YÜRVÉNYEK tött néhány napot kórházban. Strubl Márta ií*uu*u,urí a C.hüiUOKat.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents