Somogyi Néplap, 1964. január (21. évfolyam, 1-25. szám)

1964-01-22 / 17. szám

Tartalmas művelődési élet Tapsonyban — Minek ide ekkora hodály! — mondogatták néhányan Tapsonyban, amikor elkezdték építeni a művelődési otthont. Most, a fő szezonban bebi­zonyosodott, hogy nem is olyan nagy az augusztus 20-án fel­avatott művelődési otthon. Az emberek szívesen látogatják a rendezvényeket. S az utóbbi­ból bőségesen volt a múlt hó­napban. December 5-én telt ház előtt fogadták a Télapót az úttörők. Karácsonykor a KISZ-szervezet tagjai szóra­koztatták a falu lakóit: a Bi- Uaviadal című színdarabot ad­ták elő. A vöröskeresztes szer­vezet bált rendezett karácsony másnapján. Az óévet tánccal, vidámsággal búcsúztatták a művelődési otthonban. Jól kezdődött a január is. A Csiky Gergely Színház művé­szei A potyautas című darab­bal látogattak el a faluba. Olyan hatszázan tekintették meg a vígjátékot két előadás­ban. A nézők 85—90 százaléka helybeli volt. Egyre élénkebb a klubélet. Nagyon sokan láto­gatják a klubtermet, nézik a televíziót. Szakkör is műkö­dik, s újabb van alakulóban. Bizony olykor teremhiányra panaszkodnak a látogatók és a szervezők. Rendszeresen meg­tartják az ismeretterjesztő elő­adásokat. Ezeket ugyancsak sokan látogatják. Németh Józsefné Tapsony Baj van az átkeléssel Egy tanácstagi beszámolón már felhívtam az illetékesek figyelmét, hogy burkolják le az átjárókat a Berzsenyi ut­cában. Mert mi a helyzet. A benzinkúttól a gőzfürdőig egyetlen átjáró sincs lekövez­ve a kapubejáratokkal szem­ben. Azaz, hogy egy le van kövezve — az Építőipari Vál­lalat telepénél —, itt azonban egy-egy esőzés után bokáig ér a sár. A gyalogosok kénytele­nek átkelőhelyet keresni — ke­vés sikerrel. Ha az úttestről kí­ván a járdára jutni az em­ber, a nagy forgalom miatt nem sokat keresgélhet. A Ber­zsenyi utcában aszfaltoztak, az említett helyen azonban nem csinálták meg az átkelőt. Jó lenne, ha legalább a József Attila utcávan szemben levő átjárót szilárd burkolattal lát­nák el az illetékesek. A gyógy­szertárral szemközti buszmeg­állót is meg kellene csinálni. Az utasok sárba lépnek a rossz helyen megálló jármű­ről. A megállóval szemben la­kó egyik ember salakot szór a megállóhelyre, dicséret illeti érte. Ez azonban nem végle­ges megoldás. Várkonyi József Kaposvár, Kanizsai utca 17. AZ ÚJ IGAZGATÓ Sokáig nem felej­tem el első találko­zásunkat. Kopogtak irodám ajtaján, majd belépett egy idős férfi. Fölkeltem, hellyel kínáltam. Mi­előtt leült, így szólt hozzám: — Kanizsai János a nevem, az általános iskola igazgatója le­szek ... — Én meg Horváth Gyöngy vagyok, a tanács elnöke. A bemutatkozás után helyet foglal­tunk. Még arra sem volt időm, hogy kér­désen törjem a fe­jem, mert Kanizsai János beszélni kez­dett: — Az első utam ide vezetett.. . Sze­retnék megismerked­ni a tanács dolgozói­val. A járási műve­lődésügyi osztályon azt mondták, hogy nagyon sok tenniva­lóm lesz ebben a fa­luban. Azt pedig egyedül nem lehet elvégezni, csak kö­zösen. Egj'etértésre és összefogásra van szükség. Megköszöntem új igazgatónknak a fel­ajánlott segítséget, s elmondtam, hogy mi­lyen feladatok előtt állnak a somogyara- csiak. Kanizsai János ne­kilátott az oktató­nevelő munka irá­nyításának. a végre­hajtó bizottság rá­bízta a községi könyvtárt, s fölkérte a művelődésügyi teendők elvégzésére is. A határt minden­hol hó borította de­cember 16-án. S még mindig esett, úgy hogy száz méterre sem lehetett látni. Hazafele menet ösz- szetalálkoztam a ta­nítókkal. Babócsán jártak értekezleten. — Miért nem kér­tek fogatot? Ilyen időben nem kellemes gyalog menni az öt kilométerre eső Ba- bócsára. — Nono, azért még nem vagyok olyan vén, hogy ne bírnék tíz kilométert gya­logolni! —■ vágott vissza a hatvanhar­madik évét tipró igazgató. Kanizsai János négy hónapja vette át a községi könyv­tárt, s azóta 210 szá­zalékra nőtt az olva­sók száma. Az úttö­rők színdarabot ta­nulnak az igazgató vezetésével. Január 8-án meg­kezdődött a tanítás a dolgozók esti isko­lájában. Tizenöten ültek be a hetedik osztály padjaiba. Az ünnepi megnyitón a párttitkár és a ta­nács vb-titkára be­szélt a tanulás jelen­tőségéről. Az igazgató ered­ményesen dolgozik. Az iskolapadban ülő felnőttek közül né­hányan már 1922-ben is tőle tanulták a tudományt. Horváth Gvorgy vb-elnök, Somogyaracs. Öregek nap^a DCap as (-lire den AZ ILLETÉKESEKÉ A SZÚ Megváltoztattuk a menetrendet Szászy Zoltán patcai olva­sónk lapunk december 11-i szá­mában szóvá tette, hogy a busz nem ment be a községbe december l-én, pedig a menet­rend szerint Patcán is meg kell állnia. A 13. számú Autóközlekedé­si Vállalat a következőket fűz­te a Minek a menetrend? cím­mel közölt panaszhoz: «•A Kaposvárról 14 óra 20 perckor induló busznak nem kell bemennie Patcára, csak a Szilvásszentmártonból jövő já­ratnak. Igaz, hogy a menetrend feltünteti a Patcára való beté- rest, a menetrendet azonban hivatalosan megváltoztattuk. Erről értesítettük az utazókö­zönséget meg a községi taná­csot. Különben a buszon egy patcai volt kifele menet, s ket­tő visszafele.« Kivehetik a süteményt a vevők a kosárból Komoróczky Pál (Kaposvár, Virág utca 4.) levelét Nem mindegy, hogy ki fogja meg a süteményt címmel közöltük a lap november 27-i számában. Olvasónk furcsállotta, hogy az ÉDOSZ művelődési otthonnal egy házban levő üzletben nem vehetik ki a kosárból a süte­ményt. Véleménye szerint ez nem önkiszolgálás. Tóth János, az Élelmiszer­kiskereskedelmi Vállalat meg­bízott igazgatója elismerte, hogy visszás helyzet alakult ki a boltban. A süteményeskosár fölött táblát helyeztek el, ezen arra kérik a vásárlókat, hogy egyszeri érintéssel ve­gyék lei a süteményt, ne fog- dossák össze. Ha a vevők nem sértik meg az utasítást, to­vábbra is kiszolgálhatják ma­gukat. Ellenkező esetben a bolt kénytelen lesz a hagyományos módon árusítani a kiflit és a zsemlét. A megyei tanács kezdeményezésére volna szükség Fekete Károly kaposvári ol­vadónk levelét Miért nem fejlő­dik a csokonyavisontai gyógy­fürdő? címmel közöltük a lap november 20-i számában. Sze­rinte a SZOT építhetne Csoko- nyavisemtán egy kisebb gyógy­üdülőt. Lassan fejlődik a gyógyfürdő. Temesi József, a MÉSZÖV Igazgatóságának elnökhelyette­se a következő tájékoztatást adta olvasónk javaslatával kapcsolatban: »Egyetértünk Fekete Károly írásával. A csokonyavisontai gyógyfürdő fejlesztésének ügye már 1957 májusában na­pirendre került. A községi ta­nács hiába kért segítséget, nem kapott. A helybeli föld­művesszövetkezet azonban vál­lalta a fürdő fejlesztését. Az fmsz jóval nagyobb összeget ruházott be a szerződésben vállaltnál. Anyagi erejéhez ké­pest mindent elkövetett, hogy kulturáltabbá tegye a gyógy­fürdőt. Természetesen a mind nagyobb igényeket már kép­telen volt kielégíteni. Ez nem is tartozik rá. A múlt év vé­gén a Csokonyavisontai Köz­ségi Tanács elhatározta, hogy az idén már ő üzemelteti a gyógyfürdőt. A földművesszö­vetkezet feladata a vendégek ellátása lesz. Igaza van Fekete Károly- nak, hogy a gyógyfürdő továb­bi fejlesztéséhez a megyei tanács kezdeményezése szük­séges. A SZOT és az Egész­ségügyi Minisztérium az ö ké­résükre biztosan megfontolná egy minden igényt kielégítő gyógyüdülő fölépítését.-» A legényszállás lakóinak kell rendet tartaniuk Schaffer Ferenc művezető ki­fogásolta, hogy a Pamutfonó­ipari Vállalat kaposvári gyára nem fordít kellő gondot a le- gényszállóra. Zsúfolt a szállás, nem elég tiszta, a szállásdíjat mégis fölemelték. Róna Imre gyárigazgató nem értett egyet a panaszossal. Közölte, hogy a gyár nem emelte föl a térítési díjat, 1961. május 15-e óta szedik a mostani összeget. Az üzem a szállást a IV. kategóriába so­rolta, pedig a III.-ba is vehette volna. A szállás a gyár terü­letén van, lakói bármikor használhatják a kulturális és étkezőhelyiségeket. A IV. kate­góriába sorolt legényszállásnál nem írják elő, hányán lakhat­nak egy szobában. .A legény­szállásnak van takarítónője, az ágyneműt rendszeresen cseré­lik. A levélíró három dolgozó­nak a szobájában sokszor nagy a rendetlenség. Oda nem való dolgokat is tartanak ben­ne. A legényszálláson a gyár biztosította az egészségügyi és a szociális feltételeket, s a la­kóktól függ, hogy milyen lesz a kollektív szellem, a tisztaság, a rend. Kedves ünnepségre gyűltek össze január 14-én a kaposfü- redi Aranykalász Termelőszö­vetkezet idős tagjai. Százhet­venöt munkában megfáradt, ünneplőbe öltözött asszony és férfi foglalt helyet a művelő­dési otthonban. Várakozással telve lesték, hogy mikor kez­dődik meg az ünnepség. Koletár Józsefné párttitkár üdvözölte az idős tsz-tagokat, majd az óvodások és az általá­nos iskolások köszöntötték az ünnepeiteket. Perger István tsz-elnök minden szavából ér­ződött, hogy tisztelik és szere­tik az öregeket a szövetkezet­ben. Elmondta, hogy a hatszáz­hetven tag közül kétszázan kapnak munkaképtelenségi és öregségi járadékot. Felhívta a figyelmet az öregek megbecsü­lésére. Hangsúlyozta, hogy a jelenlevők még nagyon sokat segíthetnek a közös munkában. A széksorokban ülő idős fér­fiak és asszonyok megköny- nyezték a szívhez szóló szava­kat. A termelőszövetkezet el­nöke ezután harmincezer fo­rintot osztott ki. Személyen­ként 200—300 forint jutalmat kaptak az öregek. Miután át­vették a borítékot, forró rumos teával vendégelték meg őket A tsz-elnök zenészről is gon­doskodott, hamar fölcsendült, hogy »Száz forintnak ötven a fele». A hetvenéves Hardi Jó­zsef táncba vitte a hasonló ko­rú özvegy Hegedűs Sándornét. — Reggelig, Mariskám! — rikkantott özvegy Tóth János- né, Biró LÁszlóné és Bíró Jós­ka bácsi. A tánc után az öregek oda­telepedtek a televízió elé, s megnézték a műsort. Kazári Vince vb-titkár, Kaposfüred aL/msm€)M. Az alkalmatlanság címén való felmondás szabályairól A vállalat alkalmatlanság cí­mén is felmondhat a dolgozó­nak. A Munka Törvénykönyve 29. paragrafusa 1. bekezdésének c) pontja szerint a vállalat a határozatlan időre szóló mun­kaviszonyt ieimonaassai meg­szüntetheti, ha a dolgozó mun­káját ismételten nem végzi el megfelelően, vagy annak ellá­tására alkalmatlan. A tapaszta­latok azt bizonyítják, a vállala­tok sokszor nem gondolnak rá, hogy ez tulajdonképpen két fel­mondási ok. Ha a dolgozó rosz- szul végzi munkáját, és emiatt munkaviszonyát felmondják, akkor az ismételtség bizonyítá­sa a vállalatot terheli. Figyel­meztetésekkel kell az ismételt rossz munkavégzést a vállalat­nak alátámasztania. Nem szük­séges föl-tétlsn írásban figyel­meztetni a dolgozót. A figyel­meztetésnek azonban — ha szóban hangzott is el — ko­molynak kell lennie, hogy a dolgozó megértse belőle: maga­tartásán változtatnia kell. Az alkalmatlanság mást je­lent. Míg a figyelmeztetések hatására a dolgozó változtathat magatartásán, javíthat a mun­káján (jobban, fegyelmezetteb­ben dolgozik), alkalmatlanság esetén magatartása megváltoz­tatásától nem várható ered­mény. Ilyenkor tehát a figyel­meztetéssel nem éri el célját a vállalat, mert az alkalmatlan­ság olyan — a dolgozóban rej­lő — fogyatékosságból ered, amelynek megszüntetése nem a dolgozótól függ. Például egv épííőinarl vállalatnál az egyik auvanyozomunKasnaK teraszo- nya van, nem tud a magasban dolgozni, mert szédül. Nyilván­való, hogy hiába figyelmezte­tik, ezen nem tud változtatni. Ilyenkor a vállalatnak gondos­kodnia kell a dolgozó olvan munkakörbe vagy munkahely­re való helyezésről, amelyben alkalmatlansága ellenére teljes értékű munkát tud végezni. Ha erre nincs lehetőség, akkor a dolgozó alkalmatlanságára való hivatkozással lehet a munkavi­szonyt felmondani. Ugyancsak alkalmatlanságára lehet hivat­kozni annál a dolgozónál, aki előzetes letartóztatásban van, vagy börtönbüntetését tölti, mert az ilyen dolgozó munká­jának ellátására — éppen tá­volléte miatt — nem alkalmas. Természetesen nem kell a le­tartóztatott vagy börtönben levő dolgozónak föltétien fel­mondani, mert olyan emberről is lehet szó, akit a vállalat visz- szavár. Alkalmatlanságot je­lenthet bizonyos munkakörök­ben a tiszta erkölcsi bizonyít­vány hiánya, vagy ha az előírt határidőn belül a dolgozó nem szerzi meg a munkakörében kötelező képesítést, és a képe­sítés nélkül ilyen munkakör­ben már senki nem dolgozik. A fontiekből következik, hogy helyes részletesen is meg­jelölni a felmondás okát a törvényhelyre való hivatkozá­son kívül. Az indokolásban pe­dig érdemes részletesen kifej­teni: mi a felmondás alapja. Dr. K. J. Munkaszüneti nap díjazása Egy nagyatádi olvasónk azt kérdi, hogy a fizetett ünnepre jár-e díjazás annak a dolgozónak, akinek azon a napon van a heti szabad­napja. A Munka Törvénykönyve végrehajtási rendeletének 120. paragrafusa értelmében a mun­kaszüneti napra díjazás nem fizethető a havidíjas dolgozó­nak, mert bére a munkaszüne­ti nap díjazását már magában foglalja, továbbá annak a dol­gozónak, akinek a munkaszü­neti nap a heti pihenőnapjával esik egybe; az ötnapos munka­héttel dolgozóknak, ha a mun­kaszüneti nap a hatodik napra esik; végül nem fizethető an­nak a dolgozónak, aki a mun­kaszüneti napot megelőző vagy követő hat-hat munkanapból egy vagy több napot igazolat­lanul mulasztott. Ez utóbbi esetben a havidíjas dolgozótól le kell vonni az e napra eső bért. Huszonöt családi ház Több mint tíz éve dolgozik a Baross utcai düledező épü­letben a Nagyatádi Épületta­tarozó és Mezőgazdasági Ktsz. A szövetkezet 1961-ben még csak négy, a következő évben tizenhárom, tavaly pedig már huszonöt családi házat épített. A ktsz 120 százalékra teljesí­tette építési tervét. Az utóbbi időben egyre többen bízták rá­juk az építést, ugyanis beköl­tözhetően adják át a lakást, az építtetőnek nem kell iparosok után szaladgálnia. 1964-re ti­zenöten rendelték meg lakásu­kat náluk. Sajnos, kevés a ktsz szakmunkása. Tavaly huszon­egy ipari tanulót foglalkozta­tott a szövetkezet, az utánpót­láshoz azonban ez is kevés. A ktsz eddig csak cementla­pot és kútgyürűt gyártott, ta­valy azonban már ötszáz-öt­száz redőnyt és kisbútort is ké­szített. A szövetkezet tavaly száznyolcvanezer forintot köl­tött gépekre. A ktsz még ebben a hónap­ban egyesül a Vegyesipari KtSz-szel »Komfort« néven. Nagy Ferenc elnök szerint a Hunyadi utcában lerakják az új épületek alapjait. Nemcsak műhelyek épülnek itt, lesz öl­töző, fürdő, üzemi konyha és ebédlő is. Bognár M. Gyula , levelező HOZZÁSZÓLÁS CIKKEINKHEZ Még tart a vizsgálat a csurgói útépítés ügyében Lapunk december 8-1 számá­ban cikket közöltünk Úszik négyszázezer forint címmel. Szóvá tettük, hogy a Somogy megyei Útépítő Vállalat nem teljesítette csurgói út- és jár­daépítési kötelezettségét. A Zrí­nyi utcában dolgozó gépeket például két nap múlva másho­va vezényelték. Garamvölgyi Aladár, a me­gyei tanács építési, közlekedé­si és vízügyi osztályának he- helyettes vezetője megvizsgál­ta a csurgói útépítés ügyét. Megállapította, hogy a fel­újításhoz 697 000 forint hi­telt kapott a tanács. A Somogy megyei Útépítő Vállalat a har­madik negyedévig 83 000, de­cember 9-ig 200 000, december 9-től 30-ig 71 000 forint, a köz­ség pedig saját vállalkozásban 224 000 forint értékű munkát végzett. A község tehát 578 000 forintot költött 1963-ban az út­építésre, maradt 119 000 forint­ja. A Csurgói Községi Tanács a teljes felújítási keretre kö­tött szerződést a Somogy me­gyei Útépítő Vállalattal, pedig csak 283 000 forintnyi munká­ra volt jóváhagyott terve. Még most sincs elfogadott terv a többletmunkára. A vállalat igazgatója az aszfaltozógépe­ket a csurgói munkahelyre irá­nyította. A nagyatádi építés- vezetőség mulasztást követett el, hogy novemberben elvezé­nyelte a gépeket a Zrínyi ut­cából. Az útépítés ügyében még tart a vizsgálat. Nincs szükség sebességkorlátozó táblára Több gondot a cseri város­rész fejlesztésére című írásuiík« ban többek között javasoltuk* hogy a Gárdonyi Géza Általá­nos Iskola előtt állítsanak fel sebességkorlátozó táblát. Zsila Géza, a KPM Közúti Igazgatóságának vezetője kö­zölte, hogy nem tartja szüksé­gesnek a kért tábla felállítá­sát. Ugyanez az álláspontja a Rendőrkapitányság Közleke­désrendészeti Alosztályának is. A Közúti Igazgatóság a vá­rosi tanács építési és közleke­dési osztályát is értesítette ha­tározatáról. Bővítjük a Tóth Lajos utca sarkán levő boltot Melyik fontosabb? című írá­sunkban helytelenítettük, hogy a Marx Károly utcai szövet­kezeti lakótelepen szabóságot és cipőjavltó műhelyt nyitnak élelmiszer-csemegebolt helyett. A megyei tanács kereskedel­mi osztálya a következőket vá­laszolta cikkünkre: »A megyei tervosztály fel­ajánlott a Hársfa utcai fron­ton épülő ház földszintjén két 50 négyzetméteres helyiséget. Ilyen kis alapterületű helyű ségben nem lehet korszerű boltot nyitni, a kereskedelmi osztály nem fogadta el. A KISZÖV viszont igen. A vá­rosi tanács építési és közleke­dési osztálya nem engedélyez­te, hogy a megyei kereskedel­mi osztály üzletközpontot épít­tessen. Javasolta, hogy az egyik ház földszintjén nyissa­nak megfelelő nagyságú boltot. Mivel módosítani kellett vol­na a típustervet, a tervosztály nem engedélyezte az elképze­lés megvalósítását. Az év ele­jén megnyílik a minden igényt kielégítő piac. A Tóth Lajos utcai boltot bővíteni fogjuk. Tehát a cikk állításával ellen­tétben sem ez, sem a Zalka Máté utcai bolt nem szűnik meg. A második ötéves terv­ben viszont föltétlenül szükség lesz egy élelmiszerboltra a la­kóközpontban.» Művelődéi Ezután ellenőrizzük a Műsorkalauz anyagát Lapunk 1963. december 12-i számában cikket közöltünk Nem lehet mindegy! címmel. Kifogásoltuk, hogy a városi ta­nács művelődésügyi osztályá­nak kiadásában megjelenő Ka­posvári Műsorkalauz vitatható ismertetőket közöl primitív, hozzá nem értő módon és stí­lusban. Nagy Előd, a városi tanács művelődésügyi osztályának vezetője a következőket fűzte cikkünkhöz: »A Kaposvári Műsor Kalauz elődjét, a Kaposvári Műsor­naptárt a városi művelődés­ügyi osztály egyik dolgozója szerkesztette, s az osztály ad­ta ki. A kiadvány a múlt év októbere óta Kaposvári Mű­sorkalauz címen jelenik meg a Magyar Hirdető kaposvári fiókjának gondozásában. A cikkeket a hirdető gyűjti össze és lektorálja. A művelődés- ügyi osztály csak mint kiadó szerepelt, ténylegesen nem működött közre a kiadásban. Megbíztuk Szukics Józsefet, osztályunk dolgozóját, hogy ellenőrizze a megjelenő anya­got. A következő számokban minden ismertető alatt feltün­tetjük a cikkíró nevét.» CSIKY GERGELY SZÍNHÁZ Este 7 órakor: A potyautas. Bérletszünet. VÖRÖS CSILLAG FILMSZÍNHÁZ Egy házasság hétköznapjai. 14 éven alul nem ajánlott. (Január 22-ig.) Előadások kezdete: 5 és 7 órakor. SZABAD IFJÚSÁG FILMSZÍNHÁZ Egy szélhámos vallomásai. 14 éven alul nem ajánlott. (Január 22-ig.) Előadások kezdete: 4, 6, 8 órakor. LATINRA SÁNDOR MŰVELŐDÉSI HÁZ 3 és fél 6 órakor: Manók, az eszkimó. (Amerikai achív­film.) Fél 6 órakor: A híradás- technikai sorozat második elő­adása. 6 órakor: A dolgozók anya­gi felelőssége. (A közgazdasá­gi akadémia nyolcadik elő­adása.)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents