Somogyi Néplap, 1964. január (21. évfolyam, 1-25. szám)
1964-01-19 / 15. szám
SOMOGYI NÉPLAP 20 Vasárnap, 1964. Január 19. Terjedelmesebbek lettek a napilapok DISZNÓÖ LÉS Túlságosan nagy adag vasárnapi újságot vett be.;. (Erdei Sándor rajza) \ — Még egy ilyen zárszámadási bankett, és nem lesz mit osztani. (Fülöp György rajza) a 1065 I mXrcÁPR- MÁJ JUHJUL’ AUű| SZOTÓKTliil £• SB lljpisjfí t£ rr.nrpTö?'! JP íriJ1 |f i X . 3 I Javíthatatlan — Marika, feljönne hozzám? Isteni lemezeim vannak! Munkaegység-kimutatás a nyugodalmas pipázás tükrében. (Szűr-Szabó József rajza) (Balogh Bertalan rajza) MIND MESSZEBB TERCSITŐL Az énekkar lelkesen fújta a pattogó indulókat; a falakat grafikonok diszí.ették; maga a tanácselnök végezte az eske- tést. Hiába, nagy ünnepség ez: Sajnos Szilárd, a nagyszerű íőagronómus cskjiszlk Lilbus Tercsivel. A férfi elég késön szánta rá magát az édes rabságra, közelebb állt már a negyvenhez, mint a harminchoz. Arra az álláspontra helyezkedett, hegy ha másnak vau felesege, minek nösüijön a föagronémus? Terest a föid- művesszövetkezeíl bolt könyvelőjének lg éves, szép, szőke leánya volt. Az agglegénykor határmezsgyéjét taposó Sajtos annak rendje és módja szerint belcbolondult a kislány tengerkék szemébe, karcsú derekába, kedves, kislányos mosolyába. Nem az első, nem is az utolsó, aki igy jár. Amikor hazamentek, és Sajtos Szilárd most már a Magyar Népköztársaság törvényeinek keretében jól megölelgette az újdonsült menyecskét, elkezdték jövendő életüket tervezni. — Ne hidd — mondta eközben a föagronómus —, hogy én benned csak a kívánatos, ifjú nőt emeltem magamhoz. Nekem ele l Ars keil, velem egyenrangú, egész ember. Tercsi hozzásimult, úgy suttogta: — Én is igy képzeltem, habár te toronymagasan állsz fölöttem. Mindenesetre megpróbálom. Apuka biztosan bo tudna hozni a tsz-be könyvelőnek. Sajtos elgondolkozott. — Tudod, mütyürkc — mondta —, én nem így gondoltam a Jövőt. Én szépen keresek, el tudlak tartani a magam fizetéséből is. Az én feleségem ne dolgozzon. Itthon is találsz te munkát magadnak, ha nagyon akarod. Nem ezen múlik, hidd el. Nemsokára megjelent Sajtos- nénál a helyi nőtitkár. A házaspár kávéval kínálta, kapott két szál rúzsát is. Politikára terelődött a szó. Sajtos Szilárd lelkes szavakkal szidta a megyei tanácsot, bírálta traktorainkat, a televízió műsorát. A vendég egyszer csak kibökte, miért jött tulajdonképpen. — Sajtos elvtárs igazán széles látókörű ember — mondta —, de te, szívem (és itt Tercsihez fordult), hallgatsz, ha politikára terelődik a szó. Egy főagronómusné nem lehet ilyen manapság. Mit szólnál hozzá, ha mint aktíva részt vennél a nőtanács munkájába u.’ Tercsi fülig pirult, ötőlt- hatolt. Végül kimondta, amit férjén kívül másnak nem mondott még el: — Aztán meg... kisbabám lesz... — Annál inkább — mondta az elnök. — Egy okkal több: a gyerek jövőjéért. — Hagyja, elvtársnő — mondta ekkor Sajtos idegesen. — Ez nem való neki. Az én feleségem ne politizáljon, ezt bízza énrám. Van neki dolga elég amúgy is. Megjött a kisfiú, ifj. Sajtos Szilárd. Kettős ünnep volt a háznál: a föagronómus két nappal utóbb kapta meg agrármérnöki diplomáját. De nem pihent babérjain: azonnal beiratkozott a gépészeti karra, és első vizsgáit jó eredménynyel tette le. Élete szemmel láthatóan jó kerékvágásban volt. A csöppség is szépen fejlődött, kilenchönapos korában felállt egyéves se volt, és már kimondta, hogy -vetésztciv-. Éppen ott ült náluk a gazdaság könyvelője, Sulii Csaba. — Most már két szakember van a családban — mondta a jó humorú, fiatal könyvelő —, itt az ideje, hogy Tercsiké la beiratkozzon valami iskolába. —Gondoltam rá már én is — mondta az asszony szemlesütve. — Gondoltál, nem gondoltál — szóit a föagronómus nyersen. — Mi szükséged van rá? Nem jó igy? Mondd csak meg bátran! Az én feleségem pelen- kázzon, vasaljon Inget, főzzön, de ne biflázzon, az istenért, az istenit! Mint vezető értelmiségit meghívták a megye húszéves távlati fejlesztési tervét kidolgozó testületbe. Ott albizottság! elnök lett; országos konferenciákon keljeit majdan a megyét képviselnie. Négy nap után tért csak haza. Kisfia elébe futott a kertben. Tercsi a fürdőszobában pelenkát mosott. — Nem is jössz elém? — kérdezte a föagronómus az előszobából haragosan. — Látod, dolgom van — Jti- áltotta az asszony. — Ez a kópé sohasem lesz szobatiszta, úgy látszik. Tíz perc múlva jövök. — Elmaradtál a fejlődésben — mondta neki utóbb idegesen Sajtos Szilárd. — Egy fö- agronúmusné mással is törődhetne, mint a mocskos rongyokkal: Félek, hogy el fogsz veszíteni. Ne felejtsd el, milyen magasra emelkedtem. Már tűi nagy kettőnk között a különbség. A kisfiú mit sem sejtve matatott az ágy alatt. A férfi odalépett hozzá. Hát uramfia! Egy idegen lábat rángatott a kölyök. A föagronómus egyetlen rántással kihúzta az addig ott lapuló ifjú könyvelőt, Suhl Csabát. — Azt vizsgáltam — mondta a hiányos öliözékú fiatalember zavartan —, nem. romlik-e ebben az esős időben a parketta. Az asszony félretolta. — Mit hszudozzunk? Megtörtént. Hát igen, te nagyon magasan főiem emelkednék Kellett valaki, aki nincs olyan elérhetetlenül) fölöttem. Ha nem dolgozhatok, nem politizálhatok, nem tanulhatok, veled nem beszélhetek — valamit csak kell csinálnom! Máté György Tizenhét nap egyedül a tajgán A tengermelléki (Távol-Kelet) erdőgazdasági dolgozókat igen nyugtalanította Raiszo Roste 28 éves munkásnőnek a »magashegyi" fakitermelő állomásról való eltűnése. Erdészeti repülőgépek szálltak fel, mentőcsoportok indultak felkutatására. Raisza Reste, aki a fakitermelő állomás Pavlov nevű munkásával együtt egy erdőirtást mért föl, a tajgán elvesztette tájékozódóképességét és eltévedt. 17 napot töltött a tajgán, éjjel-nappal ment anélkül, hogy emberi nyomra akadt volna. Fakérget evett. A tajgán a nappalok és az éjszakák teljesen egybefolytak számára. Ruhájából és cipőjéből csak foszlányok maradtak. Egyszer hallotta a helikopter zúgását, de a pilóta nem vette őt észre. Utolsó erejét összeszedve eljutott a taj- gai folyóhoz. Partján egy medvével találkozott. A medve, amely a folyóból halat fogott, nem volt éhes, és Raiszát nem bántotta. Az élőhalott Raisza Restét ennél a folyónál találta meg az »Orocs« erdészeti állomás két gépkocsivezetője. Raisza, akit nagy akaratereje tartott életben, egy kórházba került, majd visszatért a «►magashegyi- fakitermelő állomásra. A bátor asszony a kiállt hosszú éhezés és fagyoskodás ellenére egészséges. Folyékony kés A titánt a jövő lémének nevezik a technikában. Pompás szerkezeti anyag ez a fém új gépek és készülékek építéséhez. Amellett különleges termokémiai aktivitása folytán rendkívü. li módon is fel lehet használni. A tiszta oxigénben hevített titán már 500 fokos hőmérsékleten égni kezd, és nagy meny- nyiségű hőt sugároz. Ha oxigén atmoszférában -meggyújtják«, 3000 fokos hőmérsékletet is fejleszt. J. Kalacsov szovjet feltalálónak ez adta az ötletet találmányához. Szerszáma tulajdonképpen egy cső, amelyben izzó titánszál szalad. A csőbe oxigént nyomnak. A folyékony titán sokféle tűzálló anyagot megolvaszt. A csőből kiáramló titánsugár kiválóan alkalmas kerámiai lapok, vasbeton és kőzetek vágására. Szótárakról Mennyi időbe telik, amíg egy újonnan képzett szó belekerül valamelyik értelmező szótárba? Az angol rádió előadása szerint ez a szótárkészítőkön fordul meg. A világ legalaposabb szótára az ún. Oxford Dictionary. Szerkesztését 1878-ban kezdték meg, és utolsö lapja 1928-ban került nyomdába. Ötven év telt el tehát, amíg az első teljes kiadás elkészült; mire a szótár megjelent, első része már nagyrészt elavult. Az angol rádió szerint a szótárit eszitok manapság nem válogatnak »jó« illetve »rossz« szavak között. Feladatuk nem az, hogy bíráljanak, hanem az, hogy gyűjtsék és megmagyarázzák a kifejezéseket. De á-ltalában az a szokás, hogy valamely szó csak azután szerepelhet az értelmező szótárban, ha már nyomtatásban megjelent. Ebből néha furcsaságok születnek. Angliában például legutóbb egy szótárszerkesztő köszönő levelet írt egy nyelvészeti szaklapnak, amiért leközölt egy bizonyos cikket. A cikkben ugyanis szerepelt egy olyan szó, amelyre a szótárkészítő már régóta »lesett«, hogy szótárában szerepeltesse, miután nyomtatásban megjelent. Egyébként minden értelmező szótárban szereplő szóértelmezés ugyanolyan jogvédettséget élvez, mint bármely más irodalmi alkotás. Aki értelmező szótárt akar készíteni, csak Önállóan megszövegezett értelmezéseket nyomathat ki, más szótárak értelmezéseit nem veheti át. A jogvédelem nemcsak az értelmezések szövegére, hanem a szógyűjtemény megválasztására is kiterjed. Felvetődik a kérdés: Ha egy szótárkészítőt a szerzői jogok megsértése miatt bepörölnek, kié marad az utolsó szó? + Családi állapotok a Szovjetunióban Az Ogonyok című folyóirat decemberi számában statisztikai kimutatás jelent meg a családi állapotokról a Szovjetunióban. A szovjet férfiak általában 23 éves korukban nősülnek és 21 éves lányt vesznek feleségül. A legtöbb házasságot ősszel és tavasszal kötik. A házasságok többnyire tartósak: ezer lakosra átlag 13 válás jut. A gyerekek száma városi lakosoknál átlagosan -másfél-«, falusiaknál -csaknem kettő«. A Szovjetunióban évente 2 250 000 házasságot kötnek, vagyis minden ezer lakosra 10 házasságkötés jut, ami igen magas arányszám. Az NSZK- ban ezer lakosra számítva a házasságkötések évi száma 9,2, az USA-ban 8,5, Franciaországban 6,5. A Szovjetunió 225 milliós lakossága közül 86 millió ember él házasságban. Az 1959. évi népszámlálás szerint 50 millió családba 187 millió személy tartozik. A nőtlenek és hajadonok száma viszonylag igen kevés: minden ezer ember közül mindössze 45 a magányos, és ötvenheten élnek távol otthonuktól, de a családi költségvetés keretében. Miért nem fúlnak vízbe a krokodilok? Hogyan képesek a krokodilok órák hosszat légzés nélkül feküdni a víz fenekén? Hiszen nem kopoltyújuk, hanem tüdejük van. Anderson norvég fiziológus megmagyarázta ezt a kérdést. Megállapította, nogy an. kor a krokodil víz alatt van, vérkeringése az agyat és a sz'vizmot kivéve az egész szervezetében kikapcsolódik. Érdé ;esen megy végbe a vérben tartalékolt oxigén felhasználó ;ának szabályozása. Rövid ideig tartó merülésekkor az á lat vérében levő oxigénkészlet 50 százaléka az első húsz pe ’eben felhasználódik. Ha a víz alatti tartózkodás elhúzódik, a -kor az oxigén fennmaradó 5 . százaléka még 100 percre elegendő. Eközben a szívmunka annyira lecsökken, hogy pul usszám percenként 3 sőt 2 lesz. Ám az agy továbbra is bőségesen kap vért, s az állat eszmélete alámerülve is -víz fölötti« szinten marad. Száz éven belii’ úiabb földrengés San rranciscóban? Megkérdezték a neves szeizmológust, Pierre Saint-Amand-t, keli-e San Francisco városában újabb nagy földrengéssel számolni? A szakértő kijelentette, hogy véleménye szerint száz éven belül majdnem bizonyosra vehető, hogy újabb hatalmas földrengés történik San Francisco területén. A várható elemi csapás esetleg ugyanolyan erővel sújtja a várost, mint a katasztrofális 1906-os földrengés, amely teljesen elpusztította San Francisco belterületét. A probléma néhány hónappal ezelőtt került előtérbe, amikor a Pacific Gas and Electric Company engedélyt kapott, hogy a San Francisco melletti Bodega Bay öbölben hatalmas nukleáris erőművet építsen. Az erőművet a vállalat egy geológiai vetődés tetejére építené; ez a vetődés mintegy ezer kilométer hosz- szúságban húzódik a nyugati tengerpart mentén, és áthalad San Francisco legsűrűbben lakott területén. Ez a geológiai képződmény 1800 óta eddig ötvennyolcszor volt kisebb- nagyobb földrengések színhelye. A Bodega öbölbeli atomerőmű megépítésének ellenzői százával bocsátották fel a röpcédulákat hordozó léggömböket tiltakozásul azellen, hogy a város közelében atomerőmű létesüljön. Attól tartanak, hogy földrengéskor az atomerőmű radioaktív lecsapódással árasztaná el San Franciscót. Fűrész helyett vízsugár A fűrészüzemekben a faanyagnak körülbelül a huszadrészéből forgács és fűrészpor lesz. Ez látszólag nem sok ugyan, de ha figyelembe vesztük* hogy az évente kivágott erdő mennyiségei muno Koometereií- ben mérik, érthető, hogy miért dolgoznak a tudósok olyan erőtelje sen a fahulladék csökkentese proDiemajanak megoldásán. Az egyik külföldi la- Doratonumoan laresz helyett vízsugarat próbáltak alkalmazni. Per sze nem úgy, ahogyaj a konyhai csapból foly dogá!, hanem nagy nyo mású vízágyúból kilő vellt sugár formájában A mindössze két ezred milliméter vastag sugá úgy vágja a fát, mini kés a vajat, és kőzbci pormentes, tiszta marat a levegő. Érdekes az is hogy a »vízfűrésszel- bármilyen profilú rész ki lehet vágni a fából Ez az új módszer igei nagy előnye, t
