Somogyi Néplap, 1963. december (20. évfolyam, 280-303. szám)

1963-12-13 / 290. szám

Hogyan segítsünk kisiskolás gyermekeinknek ? SZEPTEMBER ELEJÉN mindnyájunkat valamiféle nagy érzés fogott el, amikor k'slányunik, kisfiúnk először lépte át az iskola kapuját. Büszkék voltunk: lám, meg­nőtt a gyerék. Aztán sajnál­koztunk is: szegénykéknek a nyakukba szakadt a rendsze­res munka. Akadtak édesapák, édesanyák, akik azóta büszke­ségből meg sajnálatból egy­folytában »ellenőrzik« gyer­meküket A másik szülő pedig úgy véld, hogy most az ő sze­repe lejárt, s ami ezután tör­ténik, az már az iskola és a tanító néni dolga. Egyik tá­bornak sincs igaza. Abból kell kiindulnunk, hogy az első osz­tályban végzett munka jellege és színvonala alapvetően be­folyásolja a gyermekek továb­bi iskolai életét és eredmé­nyeit. De mi történik az iskolá­dban? Heti húszórai oktatás. Év végére az olvasásban a ta­nulóknak el kell érmük, hogy a betűket' biztosan ismerjék, és megtárgyalt, de nem gyako­rolt szövegeket tudjanak szó­tagolva, helyes kiejtéssel, be­tűcsere, kihagyás nélkül- üte­mesen olvasni, és az írásjelek­nél tartsanak szünetet Ugyan­csak követelmény, hogy a ta­nulok év végére értsék meg a mondatokat illetve a rövid ol­vasmányokat s az olvasottak tartalmából adott kérdésekre értelmesen válaszoljanak. Az írás tantárgynak követebné- pye, hogy év végére a tanuló ismerje az írott kis- és nagy­betűk szabályos vonalvezeté­sét helyes kötését kapcsolá­sát, a betűarányökat szóközö­ket Tudjon rövid mondatokat írott szövegről másolni. De tá­jékozottságot kell mutatnia a nyomtatott szövegek másolásá­ban, a mondatoknak szavakra, a szavaknak szótagokra és be­tűkre bontásában a nagybetű, az írásjelek használatában, a szótagolásiban, elválasztásban, a hangok hosszúságának jelö­lésében. FVimtos ^követelmény, hogy írásbeli rmir1,' Hvk kül­alakja rendes és tiszta legyen. A környezetismeret témái á- bam a régi »Beszéd- és érte- iernigyákorlat«-hoz hasonlít. Ebben a tárgyban a fő cél, hogy a tanulók aktívan vegye­nek részt a közös és az önálló, egyéni megfigyeléseiében. A számtan és mértan »tudo­mányában« követelmény: a húszas számkörben -való eliga­zodás. De ezenkívül jártasnak kell lennie gyermekünknek ' a kétjegyű számok helyi érték szerinti bontásában, értelme­zésében, írásában és olvasásá­ban, a mérésben, az egyszerű szöveges feladatok megoldásá­ban. Nagy célok ezek! S mindeze­ket a tanuló úgy éri el, hogy az iskolában olvasással. írás­ul heti tíz, számtannal és mérfannal heti öt órában foglalkoznak. A maradók öt érátukban egyet a környezet- ismeret, ugyancsak egy-egy órát a gyakorlati foglalkozás °s az énék, két órát pedig a testnevelés foglal éL A tané'/ 33 szorgalmi hét­ből áll. .Tó, ha a szülőknek megfelelő tapasztalatuk van gyermekük és az iskola kap­csolatáról. Miben és hogyan KALAP ÉS SÁL A vadnyugati lovasok nyakában látható színes kendő nemcsak dísznek szolgál. Gyors vágtánál az orruk alá kötik úgy, hogy a szájuk és a nyakuk fedve legyen, és az erős lég­áramlás ne érje közvetlenül a hőmérséklet ingadozásnak ér­zékeny torkukat. Sárguló pergamentek is följegyzik, hogy lovas őseink ha­sonlóan gondoskodtak egészségük védelmének e fontos mód­járól. A tapasztalt lovasok tudták, hogy ha a levegő meg­csapja őket, különféle betegségeket kaphatnak, és különösen a makacs köhögés kínozza majd azokat, akik nem védik kel­lően torkuk környékét. A harminéves háborúban Wallenstein Albrecht a kiváló hadvezés Horvátországból toborozta híres lovasait. 'A horvá- tok, akiket németesen kroatéknak neveztek, ugyancsak se­lyemkendőt kötöttek a nyakuk köré. Róluk lett e viselet neve kroate, majd kravatte. Ebből a szóból származik a nyakken­dő régi magyar neve, a kravátli. A francia forradalom idején a férfiak már hosszú ken­dőket tekertek a nyakuk köré: később, amikor a múlt szá­zad elején megjelent a kemény gallér, a nyakra tekert ken­dőből külön viselet alakult ki, a ma is kedvelt sál. A hőmérséklet ingadozására olyan érzékeny torkunk tá­jának a védelme különösen téli időben fontos. Amikor a jól fűtött szobából kilépünk a szabadba, kellemes védelmet nyújt a nyaknak a sál, a fejnek a kalap vagy más, a fejet be­fedő megfelelő viselet. Viszonylag kevesen vannak, akik — alaposan meg nem magyarázható okból — fedetlen fővel, szabadon hagyott nyakkal, kihajtott inggallérral járnak télen is. Azt hiszik, hogy viseletűkkel egészségükért szolgálják. Azt hirdetik, hogy a kalap viselete kopaszságot okoz. A kopaszságnak számos oka van. Kétségtelen hogy en­nek a helytelen kalapviselet is oka lehet, de ki kell emel­nünk, hogy a hangsúly a helytelen szón nyugszik. A kalapot és sálat sokan célszerűtlenül viselik. A meleg fejfödö és a nyakat borító kendő vagy sál akkor sem kerül le róluk, amikor jól fűtött helyiségbe lépnek. Különösen falu­helyen szokásos a meleg kendőt és a kucsmát a nyakon, a fejen »felejteni«. A fej bőre védekezik a nem kívánatos melegforrás ellen, izzadni kezd. De hasonló módon izzadságot termelnek nem­csak a befedett, hanem a szabadon maradt testfelületek ve­rejtékmirigyei is. Ha az ilyen módon kiizzadt ember kimegy a hideg, esetleg szeles, szabad levegőre, fedetlen arcbőre hir­telen hűl le, és szervezete ilyenkor fokozottan fogékonnyá válik olyan kórokozókkal szemben, melyek rendes körülmé­nyek között nem ártanak neki. A fokozott izzadás káros hatású. Különféle betegségek­nek, közöttük többfajta gombás ártalmaknak a gyors terje­dését mozdíthatja elő. Nyakunk és fejünk védelme hideg időben rendkívül fon­tos, de ne a divathoz, hanem elsősorban a szükségletekhez igazodjunk. A kalap és a sál úgy hasznos, ha akkor viseljük, amikor az időjárási viszonyok indokolttá teszik. Csupán néhány mozzanatot vetettünk fel az öltözködés­sel kapcsolatos egészségügyi problémákról, de akiket részle­tesebben érdeke] a kérdés, olvassák el dr. Grubich Vilmos »Az időjárás és az ember« című könyvét, amely erről a kér­désről sok hasznos tanácsot ad. Dr. V. P. segítsék tehát leányaikat, fiai­kat és az iskolát munkái ük­ben? ELSŐSORBAN AZZAL SE­GÍTSEN A SZÜLŐ, hogy ne akarjon »pápább lenni a pá­pánál«, és első osztályos gyer­mekét ne tekintse dolgozó fel­nőttnek, ne fossza meg a játék erőmétől! »Játék! Hát nem eleget játszott a gyermek óvo­dás korában?« — mondhatná valamelyik szülő. Az iskolás gyermek — s kü­lönösen a kisiskolás — életé­nek éppoly eleme a játék, mint a víz. a napfény, a leve­gő! Csak ahogyan nem itatunk velük literszámra vizet, vagy alkonyaikor nem küldjük nap- fündőzni őket, így meg kell ta­lálni a játéknak is a helyes arányait a gyermek életében. Még csak azt sem mondanánk, hogy játszani csak akkor sza­bad a gyereknek, ha készen van a leckével! A fáradéko­nyabb gyerekeknél különösen bevált az a módszer, hogy az iskolai munka és az otthoni tanulás közé az étkezések mel­let beiktatjuk a játékot is. Le­het, sőt legyen a játéknak af­féle jutalmazó szerepe is. Pél­dául így lehet szólni a kis diákhoz: — Sok szépet hallottam ró­lad a tanító nénitől! Ezért ma megengedem, hogy elimenj a legjobb barátodhoz — vagy idejöhet ő —, és egészen a sö­tétedésig játszhattok! Többet ér ez, mintha pénzt adnánk a gyereknek egy-egy jó szerepléséért. Az iskola min­dent megtesz azért, hogy a kö­rülményekhez képest legjobb feltételeket biztosítsa a tanu­lásihoz. Kövesse ebben a szü­lői ház is az iskolát. Hogyan? Csekélységgel! Teremtsünk a gyermeknek az egy-két órás tanulásához egy tiszta, világos, nyugodt zugot, ahol nem. za­varja a rádió hangja vagy egyéb zaj. Ezenkívül sok szüléd ötlettel, leleményességgel lehet és kell megkedvelteim gyermekeink­kel a tanulást, de sohasem szabad lemondanunk gyerme­keink tanulmányi munkájának ellenőrzéséről, arról, hogy kö­vetkezetesen megköveteljük tőlük figyelmük összpontosítá­sát A 6—7 éves permek ki­tartása ugyanis még nem elég fejlett, ezt ösztönző jelzőkkel ió szóval fejlesztenünk kell. Ha azt vesszük észre, hogy fá­radékony a gyerek, tápláljuk vitamindúsabban, küldjük töb­bet leveaőre. ÖSSZEGEZVE: Látogassuk meg a tanévben legalább két­szer a tanító nénit, és kértünk tőle is útbaigazítást. Fogjunk össze az iskolával, hogy a szü­lök tábora egy tábor legyen: a jövő nemzedékét nevelők egészséges tábora! Kolozsvári Gyula KONYHA VAGDALT ÖZ- VAGY SZARVASHŰS Fél-háromnegyed kg meg­tisztított húst nyolc-tíz deka füstölt szalonnával együtt hús­darálón ledarálunk. Adunk hozzá két egész tojást, két evő­kanálnyi lisztet, törött borsot, fokhagymát és annyi zsemle- morzsát, hogy szeleteket for­mázhassunk belőle. A szelete­ket forró zsírban kisütve tá­laljuk. Készíthetjük vadasan elkészített maradék húsból is, és a kisütött szeleteket leönt­hetjük vadas mártással.' PÁRIZSI (üüattiidé S’j.tch’ Párizs évtizedek óta a di­vat központja, s a nők több­sége azt hiszi, hogy ami Pá­rizsból jön, az mind jó, ele­gáns, tele van sikkel, s kö­petni kell, vagy legalábbis illik. A nagy divatházak ed­s dig nem az utcának tervez­„ „ , , f tek; az idén, úgy látszik, TEJFÖLÖS GOMBAMÄRTÄS j 7r^gvaltozott a de egy­A langyos vízben megmosott két divathóbort most is akad. gombát egyenletes darabokra (i Ha végigmegyünk Párizs va­vágjuk. Finomra vágott hagy­mát kevés zsírban üvegesre pá­rolunk, hozzátesszük a gom­bát, megsózzuk, finomra vá­gott petrezselyem zöldjével és törött borssal ízesítjük. Gya­kori keveréssel, erős tűzön zsírjára pirítjuk, maid kevés liszttel megszóriuk, és jól át­keverve tejjel fölein,gedjük. Né-, hány percnyi forralás után le­véve a tűzről teiföllel ízesít­jük. Tetejére tükörtojást te­hetünk. KOLOZSVÁRT APRÓ PECSENYE A marhahúst (vesepecsenye J vagy felsál) ujjnyi darabokra J vágjuk. Zsírban hagymát pá-J rólunk, beletéve a húst áfke-j verjük, maid kis tűzön lassan J pároljuk. Félpuha állapotban; sózzuk. Mikor majdnem elké­szült, simára eldolgozott fok­hagymát és jó marék finomra' vágott petrezselyem zöldjét? adunk hozzá. Körítésnek pu-j liszka vagy hagymás tört búr-* gonya illik hozzá. lamelyik előkelő utcáján, órákon■ át csodálkozhatunk. A nők angolos, sportos ruhá­ban járnak (egyszerű fazo­nok, szép kelmék, szoknya­pulóver, ballon-, bőr- és an­tilop kabát, kosztüm). A tavalyi hideg tél döntő szerepet játszott az. idei téli divat kialakításában. Az új divat azt mutatja, hogy jö­het akár 30 fokos hideg is, fázni a francia nők nem fog­nak. A rövid szárú kiscsiz­Megfelelően lakunk-e? Amikor időnként meglátogatjuk barátainkat, ismerőseinket, s be­pillantunk lakásukba, sok ízléses és kevésbé Ízléses dolgot látha­tunk. Ezért joggal gondolunk arra, nem kellene-e komolyabban fog- * lalkoznunk ezzel a kérdéssel. \é modem ember nem kérkedni akari otthonával, hiszen az elsősorban \ lakásul szolgál. De nem Is akar? akárhogyan lakni. A modern ott-f bonban a kellemes környezet meg-i teremtésének feltétele a bútoroki célszerű elhelyezése. A mai nő? nem akar lakásának rabszolgája f lenni, porronggyal a kezében szó-a ma már tavaly bárói szobára futkosni, folyton' parkettet fényesíteni, szőnyeget porolni. Ezért a mai családok nem igényelnek nagy lakóterületet, ha­nem inkább ügyes és célszerű be­osztású, kisebb lakást akarnak. Ez az elv vonatkozik a bútorra is. A hatalmas bútordarabok és fő­ként a bútorkészletek helyett egy­re kedveltebbek a sok előnnyel rendelkező varlabútorok. Sokkal olcsóbbak, mint az asztalossal csi­náltatott bútorkészletek, mentesek minden fölösleges díszítéstől, és könnyen kombinálhatok. A lakásberendezéseket látva mégis sok Ízléstelenséggel talál­kozhatunk, s ebből az következik, hogy sok családban változtatni kel­lene ttt életmódon és némely szo­kásokon. Még ma is gyakran elő­fordul, hogy a fiatalok tanácstala­nul állnak a bútorüzletek kiraka­ta előtt, s nem tudják eldönteni, milyen típusú bútort válasszanak. A bútor kiválasztásakor sokszor a régi életmóddal összefonódott, el­avult nézetek a döntőek. Lehet, hogy éppen e miatt a maradlság miatt nem éri cl lakáskultúránk színvonala főképp egyik-másik északi országét. Ez a körülmény nemcsak a bútorokban nyilvánul meg, hanem a * kisebb képzőművé­szeti tárgyakban Is. amelyek kelle­messé teszik a lakást — egyszóval emelik a lakáskultúra színvona­lát. 3. rajz: Princess zru ha hurka- szerűen visszadolgozott nyak- megoldással, fél masniba meg­kötve. Raglánszabású, kettős karcsúsító szabásvonallal. Há­ta ldssé buggyos. A szembe- ránc ala« a nyaknál cipzárral. kezdett di­vatba jönni — igen csinosak és melegek —, de túlzott mé­retével, mellyel már gázló csizmának is beillik, nem­igen nyeri meg m messziről jött idegen tetszését. Vissza­tért az úgynevezett skót ha­risnya nagy kockás gyapjú­ból. A kabátok gallérja leg­többször magasan álló és zá­ródó, szinte orrig ér; a ka- bátlwz tartozó sál ugyanezt a celt szolgálja, hogy minél többet lehessen fedni az orr­ból. Vonala hátán egyenes rású. A kabátok, ruhák, japán, elöl ragián ujjbevar- kosztümök válla tömött, a túlzás itt sem szép. A ruhák domináló vonala a princessz, elöl-hátul erősen karcsúsí­tott (derékban azért nem vág be)', vagy elöl karcsúsít­va, hátul lezseren vissza­buggyantva vagy kissé lezse- rebbre hagyva. Fölötte ■— Téli bőrbántalmak A téli bőrelváltozások leg­gyakoribb előidézője a fagyás. Ellnek okait az egyén szerve­zetének sajátosságaiban talál­hatjuk mag. A vérszegények, rosszul tápláltak, szívbetegek fokozottan érzékenyek a hideg­gel szemben. A tapasztalat azt mutatja, hogy nem annyira a hideg, hanem a hűvös, páratelt levegő idézi elő a fagyást. Er­re mutat az is, hogy már jóval a december beállta előtt je­lentkeznek a fagyásira jelleg­zetes elváltozások: a megfa­gyott rész vöröses elszíneződé­se, duzzadása és sokszor a tü-r- hetetienségág fokozódó viszike- tegség. A gyógykezelésnek elsősor­ban a testalkat erejének, el­lenállóképességének fokozásá­ból kell állnia. Helyes táplál­kozással, megfelelő gyógysze­rekkel és célszerű téli spor­tokkal kell szervezetünket megedzeni. Fontos az érzékeny bőrierület kellő hőfokon és száraz állapotban tartása. Ezt legjobba*1 célszerű öltözködés­sel, kellő bőségű kesztyű és ci­pő viselésével érhetjük eL A szűk kesztyű és lábbeli a vér­keringést nehezíti, helyi vér- szegénységet okoz, és így elő­mozdítja a fagyás kifejlődé­sét. A már kifejlődött fagyás esetén az erek tonnáztatásával a vérszegénység megszünteté­sére kell törekednünk. Ezt a célt szolgálják a válogatott hi­deg és meleg fürdők. A fagyott végtagokat 2—2 percig felvált­va, egymás után többször for­ró, majd hideg vízben fürdet­jük, utána íagykenőccsel be­dörzsöljük. A vérkeringés ja­vítására szolgálnak még a hő­lég, a masszázs, a villanyozás, a rövidhullám, a magas frek­venciás sugarak stb. Minden gyógykezeléssel dacoló fagyás esetében röntgenbesugárzás jö­het számításba. A kellemetlen viszketegsóget és a fagyás okozta duzzanatokat jól befo­lyásolják az ultraviola sugarak (kvarcfény), melyeknek gyó­gyító hatása abban áll, hogy a 1. rajz: Raglánszabású teli- íva bat magasan felszabott gal­lérral, szőrmesapkával és szőr- inével szegett kiscsizmával. 2. rajz: Kétsoros tweedkabát levehető sállal, skót kockás gyapjúharisnyával, nyúíszőrka- lap a szélén szőrmével. szintén karcsúsított derék alatt — 5—6 cm-ig érő lás spencereket viselnek. A kosztümöknél kezd visszatér­ni a klasszikus forma, erő­sen karcsúsítva, a csipán gömbölyítve. A szoknyák vo­nala egyenes vagy kissé bő­vülő, lépésbőség nélkül. Di­vatos a szoknyamellény szö­vetből vagy kötöttből. Érde­kes tünet Párizsban: a söté- tebb tónusú színekben a fia­talok, az éléhkebb színekben 4. rajz: Bör- öves kötött mellény két oldalán káli­két gombbal. Fekete puló­ver, fekete­vörös noppos, élére tűzött tweed szok­nyával. A szoknya vona­la kis trapéz. az idősebb nők járnak. Ural­kodó színek a bíborvörös különféle árnyalatai és az elefántszürke, estére szinte kizárólag a fekete. Az öv, } akár keskeny, akár széles, t mindig derékban van. Az al- lcalmi ruháknál az empire vonal tér vissza. Sok a szőr­me, a sál, a gallér és a kucs­ma. A ruhák, kabátok, kosz­tümök gyakran kétsoros gombolásúak. fagyott szövetelemeket felszí­vódásra bírják. A téli bőrelváltozások közü­li gyakori még az orr- és arc­vörösség, valamint a bőr idő­leges eldurvulása. Az ilyen ér. zékeny bőrűeknek nappal túl- zsórozott kenőccsel és higany- mentes, zsíros púderral kell megvédeni arcbőrüket. Ezeket az óvintézkedéseket ne tévesz- szük szem elől, mert a fagyás veszedelmes ellensége a szép­ségnek, és eltekintve a kelle­metlen, fájdalmas tünetektől, esztétikailag is csúnya. Művelődéi Férli és nőt sokat, önálló kubikos brigádokat budapesti munkára azonnali belépéssel felveszünk. Szociá­lis juttatásokat a törvényes keretek között biztosítunk. Jelentkezés személyesen». ÉM. 43. sz. Állami Építőipa­ri Vállalat, Budapest, V., Kossuth tér 4., fsz. (4144) ____________________________ C SIKY GERGELY SZÍNHÁZ Este 7 órakor: Sztambul ró­zsája. (Blaháné bérlet.) VÖRÖS CSILLAG FILMSZÍNHÁZ Az ördög és a tízparancsolat. 14 éven alul nem ajánlott. (December 15-ig.) Előadások kezdete: 5, 7 és 9 órakor. SZABAD IFJCSAG FILMSZÍNHÁZ A hosszútávfutó magányossá­ga. Csak 18 éven felülieknek. (December 16-ig.) Előadások kezdete: 4, 6 és 8 órakor.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents