Somogyi Néplap, 1963. december (20. évfolyam, 280-303. szám)

1963-12-13 / 290. szám

A Csárdáskirálynő új Szilviája ' MS'Z.MP MEGVEÍ míÖTTSÁGA ES Á -MEGYÉI TANACS LfPJ A Ahol meg a levegő is édes... Jól esik nézni a cukrász­dákban a hűtőszekrények gaz­dag, változatos tartalmát. Kré- mesek, torták, roládok sora­koznak étvágygerjesztőén, né­ha frissen, néha nem. Aligha gondolná valaki, hogy Kapos­várt mindössze két cukrász­brigád, húsz-egynéhány ember látja el cukrászáruval. Milyen is az élet az ízek »boszorkánykonyháján«? A Kaposvári Cukrászüzembe kí­váncsiskodtunk el. Az élet édes a szó szoros értelmében. A torták marcipánok társasá­gában még a levegőnek is ilyen íze van. A szakmabeliek már megszokták, de a kívül­állók bizonyára csodálkozással Vegyes sóvárgással nézegetik a félkész áruk raktárában fel­halmozott rengeteg édességet, a 30 literes edényekben levő csokoládékrémet, a töménte­len gesztenyepürét. Látogatásunkkor a Tóth- brigádot találtuk műszakban. Mindenkinek megvan a maga dolga, ég a kezük alatt a mun­ka, beszélgetésre nincs sok idő. Tölösi Ferenc pozsonyi kifliket készít boszorkányos ügyességgel. Egymás után ke­rülnek ki a keze alól, s áll­nak harci rendbe a kiflik. — Melyik a kedvenc süte­ménye? — kérdezem, s kíván­csian várom a választ, arra gondolva, hogy ha senki más nem, de az édesipar mesterei biztosan tudják, hogy mi a jó. — Mindegyik, amiben rum van — válaszolja. — Persze különösebben nem rajongok az édességért. Mindent meg kell kóstolni, eltelik vele az ember. A krémest egyáltalán nem szeretem, mert sokat kell BjiMálni belőle. / Mahon Ferenc masszázó a gépeket figyeli, Tóth József a kemencék körül sürög-forog. Harminckilencezer forintos új Sabaria gépet kapott az üzem a közelmúltban. Nagy segítsé­get jelent: 30 kg masszát ver föl egyszerre. Az egyik asztalnál Lestyán Ferenc cukrásztanuló tojáso­kat tör fel. Arcán látni, hogy mérgelődik. — Ezerötszáz tojást dolgo­zunk fel naponta — mondja — s jelentős részük hosszú idő óta ekkora... — emel föl néhány galambtojás nagysá­gú tojást. Valóban, ezek a pici tojások sikeresen szerepelhetnének -a legkisebb« címért folytatott versenyen, azonban a cuk­rásziparban sok gondot okoz­nak. A brigád vezetője, Tóth La­jos régi cukrász. Nagy szaktu­dását, gyakorlatát harminchat év alatt szerezte. Nehéz lenne elhelyezni azt a sok süte­ményt, amit ez idő alatt ké­szített. Ö tájékoztat az anyag­felhasználásról. Érdekes ada­tokat ismertet. Egy-egy nap alatt például négyszáz darab dobostorta, kétszáz darab puncstorta, nyolszáz—ezer da­rab minyon »lát napvilágot« többek között az üzemben. Kilenc-, tíz-, tizenkétezer forint ára anyagot dolgoz­nak fel naponta. Meg­említs, hogy a termelé­kenységet száz százalékkal nö­velhetnék, ha az üzem kor­szerűbb lenne, Lukics László üzemvezető egy másik üzemrészbe, az elő­készítőbe kalauzol. Az előbbi helyen csak férfiak dolgoztak, itt meg csak nők vannak. Szó­kéné és Kádárné minnyont Látogatás az ízek „boszorkánykonyháján* a Kapó vári Cukrász* üzemben húz át, Lukács Éva és Hor­váthné tortákat díszít. A dí­szítés »művészi« részét Lukács Éva végzi: különféle színű anyagokból pillanatok alatt szép rózsákat készít. Elmond­ják, hogy a dísztörta nagyon »divatos«, volt már rá példa, hogy egy-egy lakodalomra 60- 80 darabot is rendeltek. A megnövekedett forgalom­hoz képest kicsi az üzem, ezért a nyár óta egy »gyer­meki-üzemet is létesítettek a Dózsa György utcai borkóstoló helyén. Itt készítik a krémes lapokat, a linzerkoszorúkat. Az üzem dolgozói újdonsá­gokkal is kedveskednek a ka­posváriaknak. Űjdonság a pichinger szelet; készítettek különféle desszerteket, cseme­géket is. — Szükség van rájuk — mondja Lukics László —, mert az a tapasztalatunk, hogy a város lakosai nagyon szere­tik az édességet. Nemcsak vi­rágos, hanem édességet ked­velő város is Kaposvár... Tiboldy Mária fiatal szubreit, aki Szegedről szerződött a Fő­városi Operettszínházhoz, nagy sikerre! játssza első fővárosi szerepét: a Csárdáskirál; nő Szilviáját. Most készül a legköze­lebbi bemutatóra. A Helgái Jenő ^Tündérlaki lányok« című mü­véből készült operettben látjuk ismét. Első ízben rendezik meg megyénkben a politikai könyvek hetét Strubl Márta UTCAI PILLANATKÉP Érdekes vállalkozásba fo­gott a Hazafias Népfront és a Kossuth Könyvkiadó: elha­tározták, hogy az idén első íz­ben megrendezik a politikai könyvek hetét a megyében. Mint a Kossuth Kiadó megyei kirendeltségén mondották, a jelentős esemény sikeres lebo­nyolítására megtették az elő­készületeket. A megye nagyobb községei­ben olvasóankétokat, szerzői esteket, író-olvasó találkozó­kat rendeznek. Az esemény- sorozatot — mint már jelez­tük — Nagyatádon nyitják meg szombat este. Itt a Viha­ros tavasz című regény írója, Földes Mihály találkozik az ol­vasókkal. A regény cselekmé­nye 1919 júniusában zajlik a Vörös Hadsereg egyik tör­vényszékének tárgyalásán. Marcaliba Urbán Ernő látogat el a Nagy kaland című köny­vének olvasóankétjára. A Ta­nácsköztársaság egyik somo­gyi harcosának, Krénusz Já­nosnak az életét dolgozta fel Egy ballada története című könyvében Kubinyi Ferenc. Az író Böhönyén találkozik majd a regény hősének isme­rőivel, az olvasókkal. Gála- bárdi Zoltán A világ rendje című regénye lesz a témája annak a barcsi ankétnak, me­lyen az író is részt vesz ja­nuárban. Sipds Gyula A nagy éjszaka című kötetével Göllé- be látogat el, s találkozik ol­vasóival. Ezenkívül még né­hány községben rendeznek író-olvasó találkozókat. A Népfrontbizottságok a tö­megszervezetek és mozgalmak aktíváival együtt könyvvásá* róhat rendeznek, s fölkeresik otthonukban az embereket, hogy megismertessék velük a Kossuth Könyvkiadó gondozá­sában megjelent politikai és szépdrodalmi műveket. v A könyveket mindjárt meg is vásárolhatják a könyvterjesz­tő társadalmi aktíváktól. Negyedmillió dollár váltságdíjat zsaroltak ki az emberrablók Siaatra sajióértekeilele elrablásának körülményeiről Hollywood. A kíváncsi újságírók egész hada rohanta meg Frank Si­natra elvált feleségének ott­honát, ahol Sinatra 19 éves fia, Frankie sajtóértekezletet tartott, hogy beszámoljon va­sárnapi elrablásának körülmé­nyeiről. A Sinatra csalad majd negyedmillió dollár vál­ságdíj ellenében kapta vissza 'Uafiifitat Égy délelőtt, amikor éppen a kisebb városba is beillő új ta­nácsházán lábatlankodtam, be­állít a titkári szobába egy fér­fi. Jegyzeteimet rendezgettem, fél füllel mégis oda figyeltem. A beszélgetésből megtudtam, hogy az illető a megyei párt- bizottság vagy a tanács osz­tályvezetője, megyei tanácstag, és ma van a fogadónapja. Hi­vatali teendőjét azonban egy­be kívánja kapcsolni egy na­gyon dicsért háromholdas ba­rackos megtekintésével, s már­is indul. Bemutatkoztam. — Nem volna egy hely a kocsijában? — Dehogynem... Kijönne? — Ha kivisz! — Szívesen, tessék! Negyedóra múlva a kocsi befordtUt egy tanyaudvarba. Az udvar közepén óriás eper­fa, lombja hús sátorként bo­rult a barackot osztályozó, cso­magoló leányok, kamaszok fö­lé. Lehettek tizenöten is. Né­hány erősebb lány és fiú szün­telenül hordta a tanyát körül­ölelő barackosból a csodálatos gyümölccsel rakott ládákat. Egy Icis termetű, de egye­nes, büszke tartású öreoasz- szony jött elénk. Férfias 0 ha­tározott kézfogásában, üdvöz- • lésében tartózkodás érződött, de azért szívélyesen tessékelt bennünket beljebb. «— Hogy van, Erzsi néném? — kérdezte a bennünket kísé­rő tanácselnök-helyettes. — Jól, Pista fiam, igen jól!... Hóttig mán biztosan eltartok!... — felelte nyomban, huncut kis mosollyal, s várakozóan 'né­zett ránk. — A ... hallottunk a szép barackosukról, azt szeretnénk megnézni... Ha nem zava­runk! — mondta a megyei ta­nácstag. — Lehet, tessék csak! — bó­lintott az öregasszony. Aszott, enyhén májfoltos arcán ezer­nyi ránc, ajka betöppedő, csak a szeme, a fekete, szúrós sze­me lobog fiatalosan. Ebben a pillanatban előbuk­kan a barackosból egy hatal­mas termetű, középkorú, bo­rostás arcú férfi. Mezítláb van, pantallója a homokot sepri, gombolatlan ingéből elősötét- lik fekete szőrrel fedett, bolto­zatos mellkasa. — No, ott jön mán János! — int apró, ősz fejével az öregasszony a férfi felé. Néhány pillanatig őszinte ámulattal nézzük a lomhán közeledő fiatalembert. — De szép szál fia van, Er­zsi néni! — szólal meg végre elismerően a tanácstag. A csepp asszony fekete sze­me megvillan, összeszűkül, ar­ca keserű fintorba rándul, de aztán elömlik rajta az asszo­nyos diadallal leplezett mo­soly. <— Fiam?..i A férjem! — mondta büszkén az öregasz- szony, s úgy félmozdulattal végigsimított élénk mintás, vi­lágos kartonruháján. Zavar, makogó magyarázko­dás következett, mindannyian beleizzadtunk. A barackost a házaspár mutatta meg, én az asszonyhoz szegődtem, beszél­gettem. Nem vplt nehéz meg­tudnom, hogy a férje harminc évvel fiatalabb, hadifogságból jött haza 1946-ban, s beszegő­dött hozzájuk Egy hónap múl­va felakasztotta magát a ta­nya gazdája, még egy hónap, es az asszony törvényes felesége lett fiatal szeretőjének Aki természetesen a földért, a szép tanyáért vette el. Nem hagyott békén a bor­zongató, sötét világ, s megír­tam egy novellát, melynek a különös házaspár mellett egy nagy testű, tizenkilenc éves, kívánatos, rokoni látogatóba érkező lány is szereplője. Ezt a novellát olvastam fel leg­utóbb azon a vidéken, egy másik faluban. Az ezután következő iró-ol- vasó találkozót borozás követ­te. Balról a körzeti földmű­vesszövetkezeti központ elnö­ke ült mellettem, jobbról a he­lyi vegyesbolt vezetője, aki igen szereti a könyveket, s ki­vételes buzgalommal beszéli rá vevőit a könyvvásárra. A helybeli árudavezető negy- ven-valáhány lehetett, köze­lebb a negyedik ikszhez, mint az ötödikhez, csak mély rán­cai árulkodtak nem könnyű életéről. Mellette egy alacsony, pufók képű, erősen őszülő idős asszony ült. Csak nézett ben­nünket, ampán néma bóloga- tásával vett részt a beszélge­tésben. De olyan egyetértéssel, olyan melegséggel tudott bólo­gatni, mosolyogni, hogy több­ször is rajta feledtem a sze­mem. Megittunk már néhány pohárral a palackozott szent- györgyhegyi rizlingböl. Nagy barátkozó, emberszerető ér­zéssel hajoltam hozzájuk, és azt kérdeztem a férfitól, a fe­jemmel az asszony felé intve: — A mama? A férfi arca megdermedt, s abban a pillanatban tudtam, hogy micsoda szörnyen ostoba tapintatlanságot követtem el. — Nem... dehogy!.a... feleségem! Az asszony tálán megsajnált bennünket, mert halkan, ked­ves, bölcs évelődéssel fölneve­tett. — No, úgy ne járjunk mán, mint Erzsi néniék a novellá­ban! ... Keserves percek voltak azok, nem segített rajtam a magyarázat sem, melyben mindhárman egyetértettünk, hogy igen, igen, a hosszú együttélés egymáshoz csiszolja a házastársakat. Akkor kínomban fogadalmat tettem, hogy efféle kérdést so­ha többé ki nem ejtek a szá­mon. Gergely Mihály a fiatalembert az emberrab- lóktól. A tudósítók legnagyobb csalódására azonban Frankie Sinatra úgyszólván smmitsem vodt hajlandói elárulni, mert a Szövetségi Nyomozó Iroda megtiltotta neki a részleteli kifecsegését. Az FBI korábban valószínűleg azt a tanácsot adta Sinatráéknak, hogy elé­gítsék ki a zsarolók anyagi követelését. A Los Angeles-i rendőrfő­nök leplezetlen haraggal szólt az FBI eljárásáról, s azt mondta, hogy a Szövetségi Nyomozó Iroda teljesen ki­hagyta a rendőri hatóságokat az ügyből. A kaliforniai rend­őrség különben állítólag foly­tatja az emberrablók felkuta­tására irányuló hajszát. Ifjabb Sinatra a hírek sze­rint hamarosan visszautazik a Nevada állambeli Statelinebe, és folytatja szereplését mint dzsesszénekes. (MTI) Tovább fejlődőit a szovjet és az amerikai afomtudosok együtiműködése A szovjet atomtudósok kül­döttségének az Egyesült Ál­lamokban tett látogatásáról nyilatkozott Petroszjanc pro­fesszor a sajtó képviselőinek. A Szovjetunió állami atom­energetikai bizottságának el­nöke kiemelte, hogy szorosabb kapcsolatok alakultak M a két ország atomtudósai között, és tovább fejlődött együttműkö­désük. A látogatás idején megállapodást kötöttek a két ország atomfizikusainak hosz- szabb lejáratú cserelátogatá­saira. — Az Egyesült Államokban a szovjet küldöttséget minde­nütt jó, baráti fogadtatásban részesítették — mondotta. tMXU mso&oK Felfedezlek a legkisebb állócsillagot? A Havard College Obszer- vatórium tudósai valószínű­leg a látható legkisebb álló­csillagot fedezték föl. Az ún. Fehér törpék kategóriájába tartozó csillag átmérője nem egészen 1600 km. * * * Önkiszolgáló benzin­kutak A szovjet motorkerékpá­rok, robogók, segédmotorok tulajdonosainak nemsokára rendelkezésükre állnak majd az önkiszolgáló benzinkutak. A nyolc típusú kút öt- vagy tizenöt kopek es érme bedo­bására működik. A Föld lakossága A népesedést tanulmányo­zó tudósok kiszámították, hogy 1000-ben mindössze 275 000 000 ember élt a föl­dön. Ez a szám 1500-ban el­érte a 446 000 000-t, 1800-ban a 906 000 000-t, 1900-ban az 1 608 000 000-t, 1960-ban pe­dig a 3 milliárdot. A leg­utóbbi adatok szerint 3 200 000 000 ember él a Földön. Miniatűr mikrofon A szovjet állami filmipari bizottság központi tervező­intézetének munkatársai töl­tőtoll nagyságú, zsebben vagy nyakkendő alatt visel­hető miniatűr mikrofont szerkesztettek. A színész za­kójának oldalzsebében szi­varhoz hasonló kis adó van, s a teremben fölszerelt ve­vőikészülék felfogja annak jeleit, és felerősíti a színész hangját. „Judo-tviszt" Az angol fiatalok közked­velt új játéka a cselgáncs- tviszt. Sok benne a judo elem, ugyanakkor nagyon hasonlít a tvisztre, és visí- tozás, sóhajtozás, jajveszéke­lés meg kiabálás kíséri. A világ legnagyobb órája A világ legnagyobb órája az NDK-ban, Rostock kikö­tőjének bejáratánál van. Sú­lya 7 tonna, számlapjának átmérője pedig 4 méter. Az óra négyoldalú. Az idő, ame­lyet muitat, a szárazföldről is és a tengerről is látható. * * » A festők szoboralkofása címen tárlatot rendeztek Pá­rizsban. Többek között kiál­lították Salvador Dali milói Vénuszát is. A Dali-féle Vénusz teste tele van fiókokkal, a női test kiemelkedő részed szolgálnak a fiókok fogantyújaként. * * * * A manilai repülőtér váró­csarnokában olvasható az alábbi figyelmeztető szöveg: »Idejében kezdjen hozzá az ölelkezéshez, csókolózás­hoz, hogy repülőgépeink me­netrendszerűen indulhassa­nak/« Somogyi Néplap Az MSZMP Somogy megyei Slzoltsága és a Somogy megyei Tanács lapja. Főszerkesztő: WIRTH LAJOS. Szerkesztőség: Kaposvár, Latinka Sándor u. 2. Telefon 15-10, 15-11. Kiadja a Somogyi Néplap Lapkiadó Vállalat, Kaposvár, Latinka S. u. 2. Telefon 15-10. Felelős kiadó: Szabó Gábor. Beküldött kéziratot nem örzünk meg, és nem adunk vissza. Terjeszti: a Magyar Posta. Elő­fizethető a helyi postahivat-aloknáJ és postáskézbesítőknél. Előfizetési díj egy hónapra 12 Ft. index: 25067 Készült a Somogy megyei Nyomda­ipari Vállalat kaposvári üzemében KaposvAc. Latinka Sándor utca t

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents