Somogyi Néplap, 1963. december (20. évfolyam, 280-303. szám)

1963-12-13 / 290. szám

SOMOGYI NÉPLAP 2 Péntek, 1963. december IS. Folytatta munkáját az SZKP Központi Bizottságának plénuma Moszkva (TASZSZ). Az SZKP Központi Bizottsá­gának plénuma csütörtökön folytatta Nyikita Hruscsov be­számolójának megvitatását. Elsőnek Vaszilij Kavum, a Vinyicai terület (Ukrajna) a XII. Kongresszus elnevezésű kolhozának elnöke szólalt fel. Elmondotta, hogy a kolhozpa­rasztok a plenum javasolta programban a pártnak a me­zőgazdaság haladásáról és a nép jólétéről való gondosko­dását látják. Vaszilij Ivanov, az észak­kaukázusi gazdasági körzet népgazdasági tanácsának el­nöke hangsúlyozta: Eszak­Kaúkázus természeti kincsek­ben való gazdagsága lehetővé teszi, hogy 1965-re egyharma- dával növeljék a vegyipar termelését s ezen belül 70 százalékkal az ásványi mű­trágyagyártást. A gazdasági körzetben hatalmas vegyipari központokat létesítettek. A. Pelse, a Lett Kommunis­ta Párt Központi Bizottságá­nak első titkára reálisnak ér­tékelt azt a Nyikita Hruscsov A hondurasi felszabadítási mozgalom három harcosa el­foglalta a tegucigalpai rádió- állomást, megkötözte az igaz­gatót, és magnetofonra vett politikai programbeszédet su­gárzott az éterbe. Hafez, a Szíriái forradalmi parancsnokság nemzeti taná­csának elnöke életfogytiglani kényszermunkára változtatta a -''július 18-án megkísérelt kor­mányellenes puccs három részvevőjének halálos ítéletét. Hét héttel letartóztatásuk után az egyik rabati katonai bíróság elé állították a Marok­kói Kommunista Párt három vezetőjét: Ali Jatát, A. Bur- kiát és Lajahit. Az állam kül­ső biztonsága elleni támadás­sal vádolják őket. A három po­litikus hozzátartozói XI. Hasz- szán királyhoz intézett leve­lükben aggodalmuknak adnak kifejezést a bebörtönzöttek to­vábbi fogva tartása és rossz egészségi állapota miatt. A há­rom kommunista vezetőt már a francia uralom idején is hosszú évekre börtönbe vetet­ték és megkínozták. A helytartó című színdarab szerdai párizsi előadását ismét megzavarták a szélsőjobboldali tüntetők. Egyesek közülük az .emeleti páholyokból a színpad­ra ugrottak, és megtámadták a színészeket, mások röpcédulá­kat és bűzbombákat dobtak a nézőtérre. Mintegy 20 tüntetőt őrizetbe vettek a rendőrök. Némelyek közülük Hitlert él­tették, és antiszemita jelszava­kat hangoztattak. A helytartó Rolf Hochhut nyugatnémet szerző műve, a hitleri fasizmus vádirata, de XII. Pius pápá­nak a zsidóüldözéssel szemben tanúsított közömbösségét is elítéli. Az egyházak angliai taná­csának tanulmánybizottsága megvizsgálta az angol függet­len atomfegyver kérdését. Je­lentésében kimondja, hogy minden keresztény kötelessége segíteni megszabadítani a vi­lágot az atomháború fenyege­tésétől és megfékezni az atom­fegyver borzalmas pusztitó ha­talmát. Az egyoldalú atomle­szerelés pártolása lelkiismereti okokból értékes tiltakozás a jelenlegi helyzet szörnyűségei ellen — állapítja meg a je­lentés. beszámolójában megszabott feladatot, hogy a balti köz­társaságoknak a mezőgazda­sági termelésben el kell ér­niük a skandináv országok színvonalát A műtrágya és egyéb ve­gyi anyagok alkalmazása le­hetővé teszi Svédország és Finnország mezőgazdasági ter­melésének utolérését, sőt, túl­szárnyalását. Ezzel a korsze­rű gazdálkodással évente 100—120 millió púd gabonát 1 600 000 torma tejet és 150— 200 ezer tonna húst adhatnak a népgazdaságnak terven fe­lül. Nyikolaj Szemjonov Nobel- díjas akadémdkús felszólalá­sát az elméleti kémia és a termelés közötti kapcsolat kérdésének szentelte. Hang­súlyozta, hogy minimálisra kell csökkenteni azt az időt, amely alatt a tudományos föl­fedezés eljut) a termelésben való alkalmazásig. Az akadé­mikus megjegyezte, hogy az elméleti kémia némely terü­letein a szovjet tudomány .úlhaladta az Egyesült Álla­mok tudományos szintjét — Szocialista országunkban minden lehetőség adva van a legkorszerűbb vegyipar meg­szervezéséhez — mondotta Szemjonov. Példaképpen meg­emlékezett a sebességi repü­lés, a rakétagyártás és az atomenergetika egyes bonyo­lult problémáinak gyors meg­oldásáról. Hasonló szervezési módszereket alkalmazva meg­teremthetjük a világ legkor­szerűbb vegyiparát — hangoz­tatta. , A plénum N. Hruscsov el­nökletével bizottságot válasz­tott a határozati javaslat ki­dolgozására. Az SZKP KB ülése ma foly­tatja munkáját Francia­nyugatnémet erőpróba Brüsszelben Bonn nem akar megháirálni a Közös Piac vitában Bonn (MTI). Nyugatnémet politikai körök figyelme most teljes mérték­ben Brüsszel felé fordul, mi­után a vártnál hevesebben lángoltak fel az ellentétek a Közös Piac konferencián. Bonn­ban általában azt hangoztat­ják, hogy a nyugatnémet kül­döttség továbbra is határo­zott és kemény magatartást tanúsít majd Brüsszelben, és nem ijed meg a franciák fe­nyegetőzéseitől Általában kizártnak tartják, hogy a Közös Piac a mostani civakodás miatt széthullhatna. Bonnban ezzel összefüggésben rámutatnak arra, hogy a Kö­zös Piac felbomlásával Fran­ciaország sajátmagának is na­gyon nagy kárt okozna, továb­bá arra hivatkoznak, hogy Franciaország esetleges kilépé­se jogilag is lehetetlen, mivel a Közös Piacot létrehozó római szerződés nem tartalmaz olyan paragrafust, amely lehetővé tenné a szerződés felmondását. Több lap hangsúlyozza, hogy a vita oka a kölcsönös bizal­matlanság, mivel Bonn úgy érzi, nem honorálták kellőkép­pen Franciaországnak tett ko­rábbi engedményeit s éppen ezért most nem hajlandó újabb előzetes engedményeket tenni. A Frankfurter Rundschau sze­rint Erhard mindenképpen meg akarja akadályozni azt, hogy a Közös Piac De Gaulle elképzeléseinek megfelelő, ön­ellátásra berendezkedő zárt kö­zösségé váljék. Erhard dilem­mája a lap szerint abban rej­lik, hogy ezt a magatartását Johnson amerikai elnök nyil­ván kellőképpen értékelni fog­ja, De Gaulle azonban minden bizonnyal nem marad tétlen. A szociáldemokrata Westfa­lische Rundschau így ír: — Itt az ideje, hogy Bonn ne tekintsen mindig úgy Pá­rizsra, mint az ijedt nyúl a kí­gyóra. Eddig De Gaulle szab­ta meg a cselekvés törvényét. Az angol csatlakozásról foly­tatott tárgyalások megszakítá­sával kezdődött ez és azóta is sokféle formában folytatódott. De Gaulle-nak végre meg kell tudnia, hol vannak az általa eddig oly dölyfősen követelt engedmények határat Brüsszel. Két eredménytelen naj> után az Európai Gazdasági Közösséghez tartozó országok földművelésügyi miniszterei a harmadik országokból szárma­zó rizsbehozatallal kapcsolatos problémák megvi tatásával "odytatták munkájukat. Mint hírügynökségi jelenté­sek rámutatnak, ezúttal sem került közelebb egymáshoz, Franciaország és Nyugat-Né- metország álláspontja. Az el­lentétek lényege abban foglal­ható össze, hogy Franciaor­szág, amely nagy mezőgazda- sági feleslegekkel rendelke­zik, minél előbb az árak ala­csony szinten történő egysé­gesítését akarja, hogy el­áraszthassa a nyugatnémet piacokat és európa -kenyérko­sarává-« válhasson. Ezzel ugyanis a Közös Piac legerő­sebb tagja lehetne. A nyugat­német kormány ellenben, amely magas szubvenciókban részesíti a parasztokat és igényt tart szavazataikra, ki aikarja rekeszt eni Franciaor­szágot a hazai élelmiszerpia­cokról. Biztosítani kivánja a nem közös piaci élelmiszer- szállítóinak érdekvédelmét is, mert ezek a harmadik orszá­gok egyúttal a nyugatnémet iparcikkek jelentős felvásár­lói. A nyugatnémet küldöttség tovőábbra is ragaszkodott ah­hoz, hogy az NSZK közös me­zőgazdasági politika életbelé- se után is a jelenlegi szin­ten tarthassa amerikai rizs- behozatalát A közös mező- gazdasági politika ugyanis azt eredményezné, hogy az ame­rikai rizs körülbelül 30 szá­zalékkal drágább lenne, mint a Franciaországban és Olasz­országban termelt rizs. Miközben a miniszterek Brüsszelben harmadik napja Mit mond a tudós ? Pauling professzor előadása Linus Pauling amerikai tu­dós, aki kedden vette át a No­bel béke-díjat szerdán előadást tartott Oslóban. Bevezetőben a leszerelés problémájával foglalkozott és részleges intézkedéseket java­solt, mivel — mint mondotta — a jelenleg meglévő atom­fegyverek megsemmisítése nem várható néhány éven belül. Így például indítvá­nyozta, hogy az atomnagyha­talmak helyezzék az ENSZ felügyelete alá ilyen fegyve­reiket. Pauling rámutatott, hogy a másik azonnali teendő a bioló­giai és kémiai hadviselési esz­közök szerződéses megtiltása megfelelő ellenőrzési rendszer létrehozása mellett. Egy ilyen Felfüggesztenék Strauss mentelmi jogát Bonn (ADN, DPA, Reuter). A nyugatnémet szövetségi parlament! egyhangúlag hatá­rozatot hozott Josef Strauss volt hadügyminiszter mentel­mi jogának felfüggesztéséről- Ezzel a határozattal lehetővé válik, hogy tisztázzák, mi­lyen büntetendő cselekménye­ket követett el Strauss, «mii­kor 14 hónappal ezelőtt a Spiegel-botrány kitört A bűnügyi eljárás azonban leg­főképpen Ahlersnek, a Spie­gel szerkesztőjének Spanyol- országban történt letartózta­tása körülményeivel és Straussnak ebben játszott sze­repével függ össze. Az egy csapás jobbra, egy csapás bal­ra elve alapján Strauss-szal együtt felfüggesztették Ger­hard John és Hans Merten SPD-képviselők mentelmi jo­gát is. Náluk arról van szó, hogy a hadügyi bizottság egyes okmányainak fotókópiáit to­vábbították a Spiegel című fo­lyóirathoz. (MTI) általános egyezmény meg­szüntethetné azt a szörnyű ve­szélyt, hogy kalandorok vala­milyen csoportja ilyen titkok birtokába jutva, támadást in­dít Pauling kijelentette, véle­ménye szerint a leszerelés megvalósítása Kína részvétele nélkül lehetetlen. »-Kína elis­meréséért dolgozni tehát any- nyi, mint a békéért dolgozni.« Pauling a moszkvai atom­szerződést a világ átalakulásá­nak első nagy szakaszaként jellemezte. »Ez az átalakulás a felnőtt kor irányába mutat, amelyben a háborút eltörlik és a világtörvény foglalja majd el helyét Hiszem, hogy a jövő történészei e szerződés megkötését a legfontosabb cse­lekedetnek tekintik majd, amelyet bármikor is végrehaj­tottak a nemzetek kormányai.« Ezzel kapcsolatban elismerés­sel adózott az elhunyt Ken­nedy elnök fáradozásainak.. Pauling végül derűlátóan nyilatkozott a jövőről. »Hi­szem, h jgy nem lesz soha többé nagy világháború.« A világ számára tehát az egyedüli egészséges politika a háború eltörlésének politikája, ennek kell ma az atomhatalmak és az összes többi nemzetek ki­nyilvánított céljává válnia. (MTI) GORDOIÖ CSAPÁGY JAVÍTÁS RÖVID HATÁRIDŐRE S , * ,Tt, AZ ORSZÁG LEGRÉGIBB JAVÍTÓÜZEME i.* eredménytelenül próbáltak megoldást találni ezekre a bonyolult szakkérdéseikre, a figyelem Párizs és Bonn "felé fordult, ahol szerdán minisz­tertanácson foglalkoztak a mezőgazdasági közös politika kérdésében zsákutcába jutott brüsszeli értekezlettel. Mint ismeretes, mindkét kormány leszögezte, hogy kitart állás­pontja mellett és ezzel a ha­tok hétfőn kezdődött »ma- rathoni értekezlete« gyakor­latilag holtpontra jutott, még mielőtt a politikai kérdések megvi tatására sor került vol­na. Nyugati hírügynökségek kommentárjai egyöntetűen hangsúlyozzák, hogy a francia küldöttség nagy nyomást gya­korol az értekezletre. Az EGK köreiben ugyan »mérsé­keltnél:;« minősítik a bonni kormány szerdai nyilatkoza­tát és mivel úgy vélik, hogy Pán.«# is »bölcs magatartást tanúsít«, nem tartják valószí­nűnek, hogy az értekezlet zá­tonyra futna, még mielőtt a külügyminiszterek a jövő hét közepén — maguk is tár­gyalóasztalhoz ülnének. Min­denesetre azonban az a véle­mény, hogy a fTancia kül­döttség az elkövetkező napok­ban mindent elkövet majd, hogy a Közös Piacon belül mi­nél jobban elszigetelje Nyu- gat-Németországöt Az UPI amerikai hírügy­nökség brüsszeli tudósítója úgy vélekedik, hogy a francia ultimátum súlyoson fenyegeti a Közös *Piac létét. A DPA brüsszeli tudósítója figyelmeztet: az értekezlet az elkövetkező napokban a fran­cia—nyugatnémet erőpróba színhelye lesz. A tudósító úgy vélekedik, hogy a nyugatné­met küldöttség több taktikád hibát követett el és Fran­ciaország előnyösebb helyzet­ben van. Bonnban — hangzik egy másik DPA-tv.c’ősítás — ko­moly aggodalmat okoz a fran­ciák merev magatartása * brüsszeli tárgyalásokon. Ügy ■'’élik, hogy ez a magatartás tehertétel a francia—nyugat­német kapcsolatok szempont­iából, de nem számítanak ar­ra, hogy Brüsszelben kenyér- törésre kerül sor. Biesheuvel holland földmű­velésügyi miniszter, a brüsz- szeli értekezlet jelenlegi el­nöke kijelentette, lehetetlen­nek látszik, hogy a miniszte­reik december 21-ig elvégez­hetnék az előttük álló felada­tokat. Ezért — tette hozzá — most azt kell megvizsgálni, hogyan folytathatnák a tár­gyalásokat akár december vé­géig, akár — ami ellentmond a francia álláspontnak — ja­nuár elején. (MTI) Kenyatta beszéde a függetlenségi ünnepen Nairobi (MTI). Kenya elnyert függetlensé­ge alkalmából a nairobi sta­dionban rendezett ünnepségen Jorno Kenyatta miniszterel­nök és kormányának tagjai letették az esküt. Utána Ke­nyatta beszédet mondott, s ebben egyebek közt kijelen­tette: »A múlt tragédiái és félre­értései már hátunk mögött vannak, elkezdjük az új Ke­nya építését«. A továbbiakban rámutatott arra, hogy az ország kapcsola­tát a nemzetközösség keretén belül Nagy-Britanniával új szakaszba léptek. Hangoztatta, hogy a szabadság önmagában nem elegendő, meg kell szaba­dítani a népet’ a szegénység­től, betegségtől és tudatlan­ságtól, mert csak így van ér­telme a függetlenségnek. »Kötelességünk a. világ béké­jéért dolgozni, s barátainknak tekintjük mindazokat, akik erőfeszítéseket tesznek a bé­ke érdekében.« — fejezte be beszédét a kenyai miniszterel­nök. „Hajózási“ háború Európa és az Egyesült Államok között London. Az Egyesült Államok és Eu­rópa közt fenyegető hajózási háború feszült légkörében kezdi meg londoni tanácskozá­sait tizenegy európai hajós­nemzet közlekedésügyi mi­nisztere, hogy tiltakozzanak az Egyesült Államok hatósá­gainak egyoldalú önkényes be­avatkozása ellen más orszá­gok hajós vállalatainak üzleti ügyébe, amelyek díjszabásai felett ellenőrzést akarnak gya­korolni. A közvetlen összeütközés! pont az amerikai tengerhajó­zási bizottság utasítása, amely- lyed követelte angol és más nemzetiségű hajós vállalatok­tól, hogy január 20-ig mutas­sák be díjszabásaikra vonat­kozó bizalmas okmányaikat Így akarja az amerikai kor­mány kiszorítani az idegien hajózási vállalatokat az észak- atlanti teherszállítási forga­lomból. (MTI) A pápa palesztínai útja Róma. Luigi Caputo, az MTI tudó­sítója írja: Rómában általában pozitív visszhangot keltett az a beje­lentés, hogy a pápa január 4- én Palesztinába utazik. A kü­szöbönálló utazás azonban, a jelek szerint politikai bonyo­dalmakat támaszt. A kairói lapok az elmúlt na­pokban rámutattak: az a tény, hogy a pápa izraeli területre is ellátogat, az izraeli politika vatikáni részről történő jóvá- I hagyását jelenti s ezért az arab népek nem nézik jó szem­mel VI, Pál pápa útját A Vatikán a maga részéről félhivatalos nyilatkozatot tett, amelyben hangoztatja, hogy s pápa útja kizárólag egyházi jellegű, cáfolva egyes amerikai és francia újságoknak azokai az állításait, hogy a pápa köz­vetíteni szándékozik az arabot és a zsidók között. Bonyodalmat jelent a pápa: út szempontjából az is, hog> Atanagorasz, a görög orthodox egyház feje találkozni óhaji VI. Pállal. A két egyházfő ta­lálkozásán újból szóba kerülne a keresztény egyházak egyesi tésének a kérdése. (MTI) téli könyvvásár I

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents