Somogyi Néplap, 1963. december (20. évfolyam, 280-303. szám)

1963-12-10 / 287. szám

SOMOGYI NÉPLAP

2

Kedd, 1963. december 10.

N. Sz. Hruscsov beszámolója

az SZKP Központi Bizottságának plénumán

(Folytatás az 1. oldalról.)

víteni a vetésterületet, vagy növelni a szemes termények hektáronkénti hozamát?

Hruscsov a közgazdászok számításai alapján határozottan állást foglalt a második út mellett.

Nyikita Hruscsov javasolta: gondosan állapítsák meg, hogy Ukrajna déli körzeteiben és néhány más köztársaság aszályos területein mit előnyösebb termeszteni.

»Megvitatjuk, elvtársak — mondotta Hruscsov — a műtrágyagyártás növelésének

nagyszabású programját. Ennek megvalósításához több év szükséges. A párt úgy irányítja az erőket, hogy rövid idő alatt felépüljön az új üzemek sora, bővüljön a vegyipar nyersanyagbázisa«.

Az SZKP Központi Bizottságának első titkára kifejezte azt a reményét, hogy az előirányzott intézkedések már a következő évben jó eredményeket hoznak. Az 1964-ben felhasználandó hétmillió tonna trágya 14—20 millió tonna terven felüli gabonatermést hozhat.

Az öntözött földművelés problémáiról szólva Hruscsov megállapította hogy a középázsiai köztársaságokban, Kazahsztánban, az Orosz Föderációban, az Ukrán SZSZK-ban és Moldvában a következő években újabb 2 800 000 hektár földet lelhet öntözés alá venni.

»Meg kell találnunk annak lehetőségét, hogyan termelhetünk az öntözött földeken mintegy kétmilliárd púd ctß-< honát, különösen rizst, kukoricát, őszi búzát. Ez megfelelő ^ biztonsági alap lesz, reménykeltő biztosíték arra, hogy meghatározott mennyisé*, gű gabonát kaphassunk függetlenül az időjárási viszonyoktól,«

»A műtrágyagyártásban komoly lemaradásunk van — jegyezte meg Hruscsov. — Ebből éred a terméshozamban, a szántóföldek hektáronkénti hozamában mutatkozó lemaradásunk is«.

Azokról az okokról szólva, amelyek előidézték a Szovjet? unióban a mezőgazdasági kémia fejlesztésének komoly le* rnairadiásiát, Hruscsov hangsúlyozta: »Nálunk a füves-he- rés földművelési rendszert al- kalmazták, amely lényegében tagadta a műtrágya szerepét es hatékonyságát«.

Egészen 1953-ig tartott a vegyipar lebecsülése. »Az 1948-ban elfogadott úgynevezett természetátalakítási terv csupán a füvesítésre és a mezővédő erdősávokra szorítkozott.

A párt Központi Bizottsága intézkedéseket tett az elkövetett hibák kijavítására. A párt mélyrehatóan és sokoldalúan megbírálta a füves—he- rés földművelési rendszert, megmutatta azokat a károkat, amelyelcet az a mezőgazdaságnak okozott« — mondotta Hruscsov.

Az SZKP Központi Bizottságának első titkára hangsúlyozta: »A műtrágyagyártás a mezőgazdaság további fellendítésének döntő alapja«, majd ismertette a műtrágyagyártás programjának két szakaszát.

Nyikita Hruscsov kiemelte a vegyiparnak az állattenyésztésben játszott szerepét. Hangsúlyozta, hogy ha a takarmányokat bizonyos vegyi anyagokkal dúsítják akkor ilymó- don gyorsan csökkenteni lehet az egy takarmányegységre eső költségeket és növelni lehet a takarmányok felhasználásának hatékonyságát.

Hruscsov »Az állattenyésztés legnehezebb és legnagyobl, problémájának« az állatok fehérjééi! átását nevezte. Sokat- ígérőinek értékelte a szovjet tudósoknak azt a javaslatát, hogy kőolajszármazékokból és termékekből vonjanak ki fehérjeanyag okst.

Az előadó javasolta, hogy az országban alakítsanak magasan képzett agrokémiai szolgálatot és »jelentősen növeljék a mezőgazdasági különleges káderek képzését«. Indítványozta, hogy a mezőgazda- sági tanintézetekben vezessenek be elvileg új tantervet. »Ennek alapját Prjanyisnyi- kov alcadémikus munkája képezné, aki megteremtette az agrokémiai iskolát«.

Hruscsov utalt arra, hogy a legközelebbi években jelentős mértékben kell növelni a ruházati cikkek és a lábbeli termelését, majd rámutatott, hogy e tárgyak előállításában minid nagyobb szerepet játszanak a szintetikus anyagok,

A műanyagszálak termelése. 1970-ben a tervek szerint körülbelül 1 350 000 tonnára emelkedik. Ezen belül a műszálak részaránya az ország

textilnyerssnyag-ellátásában az említett időszakra 38,5 százalékra növekszik.

A közszükségleti cikkek termelésének a vegyipar segítségével történő növelésévé1 együtt javítani^ kell e cikkek minőségét, tetszetősebbé kell tenni őket, és javítani kell kidolgozásukat — mondta' Hruscsov. — Nem törődhetünk bele a jövőben, hogy szöveteink, cipőink és egyéb fogyasztási cikkeink bár tartósak, külsőleg gyakran kevésbé tetszetősök, mint a külföldi készítmények.

Hruscsov hangsúlyozta hogy határozott intézkedéseket kell tenni az állami és tervfegye lem megszilárdítására, meg kell szüntetni a feldolgozó üzemek és a nyersanyag-előállító üzemek közötti teljesítménykülönbséget. A vegyiparba és a műanyagok felhasználásával közszükségleti cikkeket gyártó könnyűipari ágakba 1970-ig több mint 11 milliárd rubel beruházást kell eszközölni.

A közszükségleti cikkek termelésével összefüggő vegyipari ágazatok fejlesztése az ország további gazdasági fellendítésének egyik fontos feladata — hangsúlyozta Hruscsov.

A beszámoló szerint 1970- ben a Szovjetunióban 3,5—4 millió tonna műanyagot és műgyantát fognak előállítani, tehát a jelenlegi mennyiség 6— 7-szeresét.

Hruscsov megjegyezte, hogy a legnagyobb haszon várható a színes fémek műanyagokkal való helyettesítéséből az elektromos iparban, a vegyipari és olajipari gépgyártásban, valamint az építőiparban.

Hruscsov a vegyipari gépgyártást a vegyipar gyorsított fejlesztési programjának egyik kulcskérdéseként méltatta. Az SZKP Központi Bizottságának 1958. májusi plénuma után a vegyipari berendezések gyártása növekedett, megszilárdult a vegyipari gépgyártás tudományos-kutató és tervező bázisa, több mint kétszeresére nőtt az iparágban foglalkoztatott mérnökök és technikusok száma.

A működő gyárak termelési kapacitásának ésszerű kihasználása lehetővé teszi a vegyipari berendezések gyártásának olyan mérvű fokozását, hogy ez elérje az évi 520 millió rubel értéket. Ezenkívül évi 500 millió rubel értékű berendezés gyártására új üzemeket kell építeni.

»A berendezések hazai üzemekben való termelésének továbbfejlesztése nemcsak nem zárja ki, hanem fel is tételezi e téren a többi szocialista országgal való együttműködés fokozását — mondotta Hruscsov. — Vegyiparunk fejlesztéséhez jelentékenyen hozzájárultak Csehszlovákia, a Német Demokratikus Köztársaság, Lengyelország, Románia, Magyar- ország és Bulgária tudósai, tervezői, mérnökei • és munkásai. A vegyipari berendezések behozatala ezekből az országokból a hétéves terv öt éve alatt megközelítőleg kilencszeresére emelkedett.

Hruscsov hangsúlyozta:

»Alapvetően meg kell javítani a vegyipari vállalatok építésének megszervezését, tökéletesíteni kell berendezésüket.« Az SZKP Központi Bizottságának első titkára miután megjegyezte, hogy az 1958-as májusi plénüm után a vegyipari beruházások összege több, mint háromszorosára emelkedett, elmondotta, hogy körülbelül 700 millió rubel felhasználatlanul maradt azokból az ősz- szegekből, amelyeket az utóbbi öt évben a vegyipar rendelkezésére bocsátottak.

A szónok bírálta a vegyipari vállalatok nem megfelelő elhelyezését. A műanyag-, műgumi- és műrostgyártásnak körülbelül a fele például a Szovjetunió európai részeinek olcsó nyersanyagot, fűtőanyagot és villamosenergiát nélkülöző központi körzeteiben összpontosul.

Hruscsov a tudósok fő feladataként jelölte meg a korszerű vegyi eljárások gyorsütemű kidolgozását az ipar számára.

»Most az a feladat — hangsúlyozta az előadó —, hogy gyorsabban profilírozzuk és specializáljuk a vegyipari kutató intézeteket, kiemeljük azokat a vezető tudományos intézményeket, amelyek fontos elméleti problémák kidolgozásáért és a vegyipar egyes ágainak technikai haladásáért felelősek. Komolyan meg kell javítani a tervező, tudományos-kutató munkát.«

Nyikita Hruscsov kijelentette, hogy a Szovjetunióban megvannak azok az anyagi feltételek, hogy a világon a kémiai ismeretek tekintetében az első helyet foglalja el.

Az előadó kijelentette: »1984-től 1970-ig az ipar és a mezőgazdaság kemizálását szolgáló intézkedésekből származó összejövedelem 57 milliárd rubel lesz. Ugyanebben az időszakban a beruházások összege 42 milliárd rubelt tesz ki. Következésképpen a hét év alatt a vegyipar fejlesztésére kiadott költségek nemcsak megtérülnek, hanem az országnak körülbelül 15 milliárd nyereséget is hoznak.«

Hruscsov a plénum részvevőihez fordulva hangsúlyozta: »A vegyipar fejlesztésének az egész párt, az egész nép ügyévé kell válnia.«

»A szovjet emberek forrón támogatják a párt intézkedéseit a gazdaság további fejlesztésére és a népjólét emelésére.« »A Szovjetuniónak a kommunista építésben elért sikerei örömmel töltik el barátainkat« — jelentette ki Hruscsov.

»A burzsoá sajtót olvasva — jegyezte meg a továbbiakban az előadó — látni lehet, hogyan fűti ellenségeinket a gyűlölet. Örvendeznek azon, hogy kedvezőtlen mezőgazdasági évünk volt, és ezért úgy gondolják, a Szovjetunióval szemben politikai követelésekkel lehet fellépni, és térdre lehet kényszeríteni. Erre szólítanak fel a szocializmus legádázabb ellenségei, mint Adenauer és a hasonszőrűek. Nyíltan kijelentik hogy a Szovjetunióval szemben politikai feltételeket kell támasztani, mielőtt búzát vagy vegyipari felszereléseket adnának el neki.«

Hruscsov kijelentette: »-Imperialista urak, az ehhez hasonló nyilatkozatokkal csak gyengeségüket bizonyítják az új világgal szemben. A szovjet szocialista rendszer nem az önök jóindulatából született, mi nem az önök támogatásával élünk és fejlődünk, és az előttünk álló hétéves tervet ugyancsak nem az önök segítségével akarjuk végrehajtani, hanem saját erőnkből, felhasználva tartalékainkat és lehetőségeinket. Rosszindulatú számításaik nem fognak beválni. Ne próbáljanak politikai feltételeket diktálni a Szovjetuniónak, mert amint mondják, mi sem ijedünk meg a saját árnyékunktól.«

Az SZKP Központi Bizottságának első titkára megállapította, hogy a Szovjetunió mifiden eszközzel fejlesztve gazdasági kapcsolatait és együttműködését a testvéri szocialista országokkal, síkra- száll a kapitalista országokkal fenntartott üzleti kapcsolatok kiszélesítése mellett is. »Szívesen adunk megrendeléseket a kapitalista országok cégeinek vegyipari üzemek egész komplexumára és más berendezésekre, és megfizetünk érte, ahogyan azt a kereskedelmi feltételek előírják.«

»Súlyos kiábrándulás vár azonban azokra — tette hozzá

Hruscsov —, akik busás profitot akarnak zsebrevágni ezen az üzleten' kihasználva az állítólag kedvező konjunktúrát, akik arra számítanak, hogy a Szovjetunió rákényszerül bármilyen egyezményre, mert úgymond, nincs más választása. Ismétlem, aki becsületesen akar dolgozni, annak adunk megrendelést, ha hitelt biztosítanak, mivel ez már a gazdasági kapcsolatok normájává vált. Azok, akik másképpen kalkulának, hoppon maradnak.«

»A szovjet állam most oly erős és hatalmas, hogy csak az hiszi, hogy megzavarhatja terveink végrehajtását, aki elvesztette az eszét — jelentette ki Hruscsov. — Mi magabiztosan haladunk előre és minden újabb évvel, minden újabb gazdasági sikerrel, nagyobb léptekkel, gyorsabban közeledünk a kommunizmus felé.«

»Megalkotjuk a Világ leghatalmasabb gazdaságát fő célunk elérése jegyében. Ez a cél a kommunizmus felépítése, a nép jobb életkörülményeinek megteremtése, a dolgozók alkotó energiájának kibontakoztatása, minden ember tehetségének és képességeinek kivirá- goztatása. Ebben van a kommunizmus hatalmas vonzereje a kapitalista országokban élő dolgozók milliói számára.«

Hruscsov rámutatott: A Szovjetunió és a testvéri szocialista országok kommunistái a szocializmus és a kommunizmus építésének időszakában »bebizonyítják, hogy helyesen tudják alkalmazni a marxizmust—leninizmust, annak forradalmiságát, elsősorban a gazdasági építés frontján«. A szónok hangsúlyozta: »Itt, az anyagi termelés területén mérünk döntő csapást a régi világra, itt bizonyosulhat be megcáfolhatatlanul a szocializmus fölénye a kapitalizmussal szemben.«

»A jelenlegi viszonyok között hazánkban a kommunizmus gazdasági bázisának megteremtéséért, a többi szocialista országban pedig a szocialista gazdaság megteremtéséért vívott harc — o nemzetközi téren vívott osztályharc egyik fő formája.«

»A kapitalizmus fölött aratott teljes győzelem szilárd alapjait — jegyezte meg Hruscsov — nem túlzó forradalmi frázisok, hanem a millióknak az anyagi termelés területén végzett lankadatlan munkája teremti meg. Ez a munka erősíti a szocializmus általános frontját, ez sokszorozza meg erőit a világ népeinek forradalmi harcában.«

Mint Hruscsov rámutatott: »A kommunizmus építésének a- Szovjetunióban kivívott sikereivel lenini pártunk, az egész szovjet nép nagymértékben hozzájárul a szocialista világ- rendszer megerősítésének általános forradalmi ügyéhez, ahhoz a harchoz, amelyet minden ország munkásosztálya vív a kizsákmányolás és az elnyomás ellen, hozzájárul ahhoz a harchoz, amelyet a népek vív? nak az imperializmus és a gyarmati rendszer ellen, szabadságukért és nemzeti függetlenségükért, a társadalmi haladásért. így járulunk mi hozzá a béke, a demokrácia és a szocializmus ügyéért folytatott küzdelemhez.«

»A kommunizmus építésében elért eredményeink megmutatják a világ dolgozóinak, hogy mire képes a munkás- osztály, a dolgozó nép. ha kezébe ragadta a hatalmat« —

mondotta Hruscsov. — »Minél erősebb a Szovjetunió és j minden szocialista ország gazdasága, annál jobban megiúu- tatkozik a szocialista rendszer fölénye, annál nagyobb lesz forradalmasító, lelkesítő hatása a világ dolgozóinak agyára és szívére, azoknak a népeknek a tudatára, amelyek felszabadultak, vagy amelyek harcolnak nemzeti felszabadulásukért és az új élet építésének útjára lépnek.«

* * *

Az SZKP Központi Bizottságának plénuma Hruscsov négy és fél órás előadói beszéde után szünetet rendelt el. A plenáris ülés ma, moszkvai idő szerint délelőtt 10 órakor folytatja munkáját. (MTI)

fiz ez évi ‘ 1 ‘ ’1 'nyilatkozott Mulató János külkereskedelmi miniszterhelyettes

Mulató János külkereskedelmi miniszterhelyettes nyilatkozott a Magyar Távirati Iroda munkatársának az ez évi gabonabehozatalról. Elmondotta, hogy ez évben — mint ismeretes — a kedvezőtlen időjárás miatt az előirányzottnál lényegesen kevesebb lett a gabonatermés. Ezért a kormány a szükséglet kielégítése céljából — a felvásárolt mennyiségen kívül — mintegy nyolc- százezer tonna kenyér- és takarmánygabona importját határozta el. A határozat alapján külkereskedelmi vállalataink megvásárolták a szükséges gabonamennyiséget. Az importgabona 55 százalékát Európában, 45 százalékát pedig az USA-ban vásárolták meg világpiaci áron, a jelenleg kialakult fizetési feltételekkel. A gabonaszállítmányok túlnyomó része még ez évben, a fennmaradó mennyiség pedig 1964. február végéig beérkezik az országba.

Kenyérgabona szükségletünk így teljes mértékben, a takarmánygabona ellátás pedig kielégítően biztosított. (MTI)

Kádár János üdvözlő távirata a zanzibari miniszterelnökhöz

Kádár János, a forradalmi munkás-paraszt kormány elnöke táviratban üdvözölte Sheikh Mozahammed Shamte Hamadit, Zanzibar miniszter- elnökét országa függetlenségének kikiáltása alkalmából.

A táviratban Kádár János közölte a zanzib'ari miniszter- elnökkel, hogy a Magyar Nép- köztársaság Zanzibart szuverén és független államnak ismeri el. (MTI)

Ülést tartott a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság elnöksége

A KNEB elnöksége tegnap ülést tartott. Ezen részt vettek a megyei és a fővárosi kerületek népi ellenőrzési bizottságainak elnökei.

Az értekezlet — a KNEB tájékoztatója alapján ■— megtárgyalta a népi ellenőrzés 1964. első félévi munkatervjavaslatát. (MTI)

Erhardot megfenyegették

Bonn (MTI).

Vasárnap mintegy húszezer volt hadifogoly vonult fel Bonnban, hogy tüntessen a kormány ellen. A város főterén rendezett gyűlésen a volt hadifoglyok szervezetének szónokai azt követelték, hogy a kormány fizessen kártérítést a hadifogságban eltöltött évekért. A szónokok éles kirohanásokat intéztek Erhard elleni mivel a kancellár elutasította követeléseiket, és bem volt hajlandó tárgyalni megbízot- taikkah

A nyugatnémet titkosrendőrség most szigorú elővigyázatossági intézkedéseket lépte tett életbe a kancellár személyes biztonságának megőrzésére. Ismeretlen telefonáló ugyanis bejelentette, hogy megöli a kancellárt, ha teljesíti a hadirokkantak és a volt hadifoglyok követeléseit.

Bonni politikai körökben egyébként meglehetősen izgatottan tekintenek a mai események elé, _ ugyanis 40 000 hadirokkant érkezik autóbuszon és vonatokon az ország minden részéből Bonnba, hogy nagyszabású tüntetésen sürgesse járadékai azonnali fölemelését, tiltakozzék Erhard kancellár magatartása ellen, aki a költségvetés egyensúlyának megőrzésére hivatkozva, csak részben hajlandó teljesíteni a hadirokkantak követeléseit.

Tudtuk, hogy az elnök Dallasba utazik, s valamit tenni akartunk

Weissmann nyilatkozata a New York Timesben

New York (TASZSZ).

A New York Times tudósítója nyilatkozatot kapott Bernard Weissmanntől, a Dallas Morning Newsban Kennedy meggyilkolása előtt néhány órával megjelent uszító közlemény aláírójától. A közlemény élesen támadta Kennedy elnököt »a kommunizmussal szemben tanúsított gyö:v geségéért«. /

Mint a New York Times Scöziii, Weissmann kijelentései hemzsegtek az efféle kitételektől: »Belső kommunista veszély«. Mindamellett tVeiss- man elutasította azt a lehető* séget, hogy Kennedy! az ultrareakciósok uszításra gyilkolták meg.

Azt is elmondta, hogy a dallasi lapban hirdetmény formájában megjelent köziemé nyért 1464 dollárt fizetett. Az összeget ő maga és »konzervatív nézeteket valló dallasi barátainak« egyike gyűjtötte össze. Nem volt hajlandó megnevezni e »dallasi barátait«. Csali annyit mondott, hogy néhányan közülük talán a John Birch-tcírsaságnak nevezett szélsőjobboldali szervezet tagjai.

Weissmann nyilatkozata a továbbiakban igen ködössé válik. November 5-én autón Dallasba ment, lakást vett ki. A városiban ügynökként azonnal munkát kapott. Ekkou kezdték gyűjteni a pénzt a Kennedyt támadó közlemény megjelentetéséhez. A közlemény megjelenése után, de lehet hogy már előtte Weiss- inann hirtelen eltűnt Dallas póL

— Tudtuk, hogy az elnök \ Hasba ‘ utazik, valamit tenni akartunk — mondotta Weissmann (MTI)

r

Újabb áremelkedés Olaszországban

Róma (MTI).

Luigi Caputo, az MTI tudósítója jelenti:

Tíz nap alatt az olasz munkások és alkalmazottak reálbére legalább tíz százalékkal csökkent. Nagyszabású áremelkedés megy végbe, amely kiterjed a legkülönbözőbb termékekre. Az áremelkedés egybeesik a kereskedelem karácsonyi vásárával, amely évről évre megismétlődik, amióta a munkások kivívták maguknak az év végi prémiumot.

Az idén különösen felszökött a hagyományos év végi ajándéktárgyak ára. Az olaj, a tej,

a gyümölcs, a hús, a zöldség, a tojás jóval többe kerül. A gazdasági szakértők szerint 1964 januárjában az idei év első napjaihoz képest mintegy húsz százalékkal lesznek magasabbak a megélhetési költségek. A monopóliumok így már felemésztették a dolgozók által kiharcolt béremeléseket.

Az olasz dolgozók ezért aggodalommal és elégedetlenséggel tekintenek a Moro-kor- mány gazdasági programjára, amely nem irányoz elő hatékony intézkedéseket az árak és a bére : egyensúlyának helyre- állítására, az inflációs veszély megszüntetésére.

i

01530148010000