Somogyi Néplap, 1963. december (20. évfolyam, 280-303. szám)
1963-12-10 / 287. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! ÁKA. gQ FILLER SomogyiNéplap AZ MSZMP MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJ] XX. ÉVFOLYAM 287. SZÁM ★ KEDD, 1963. DECEMBER 10. Mai számunk tartanából: A tizenkettedik hónapban í3. o.) Gjnlőlködők (5. o.) Sztambul rózsája (6. o.) Elemezzük részletesen a gazdálkodást, készítsük elő politikai munkával a zárszámadó közgyűléseket Tanácskozás a megyei pártbizottságon a mezőgazdaság időszerű kérdéseiről Tegnap a megyei pártbizottságon a mezőgazdaság időszerű kérdéseiről tanácskoztak a járási pártbizottságok első titkárai, a járási tanácsok vb- elnökei és a mezőgazdaságban dolgozó pártmunkások. Ezen részt vettek Németh Ferenc, a megyei pártbizottság első titkára, Illés Dezső és dr. Nagy Lajos, a megyei pártbizottság titkárai és Böhm József, a megyei tanács végrehajtó bizottságának elnöke. Bevezetőben Németh elvtárs értékelte a mezőgazdasági termelés ez évi főbb tapasztalatait. Elmondotta, hogy nehéz esztendőnek a vége következik, sok nehézséget kellett az idén leküzdeni. Az erőfeszítések eredményeként az előirányzatot főbb vonásaiban sikerült teljesíteni. Amiben lemaradás van, azt többnyire az időjárás kedvezőtlensége idézte elő. Ez tehát semmit sem von le atsz- tagok, termelőszövetkezeti vezetők és a mezőgazdaság pártós állami irányításában dolgozó vezetők és beosztottak áldozatos munkájának értékéből. A tsz-ek többségének, a termelőszövetkezeti pártszervezetek egy részének erősödése a vezetés és irányítás javulásáról is tanúskodik. Az, irányításban az általános intézkedések helyett mindinkább a konkrét szervező munka kerül előtérbe. Növekedett az idén a hozzáértés, a felelősségérzet és hivatástudat. Ezt a mezőgazda- sági apparátusok dolgozói a vetés szervezésében, segítésében végzett munkájukkal bizonyították legjobban — hangsúlyozta Németh elvtárs, s tolmácsolta a részvevőknek a két végrehajtó bizottság elismerését és köszönetét. Ezután Illés elvtárs ismertette részletesen a termelőszövetkezeti zárszámadások előkészítésének és a jövő évi végleges tervek összeállításának legfontosabb gazdasági és politikai tennivalóit. Tájékoztatójában abból indult ki: valamennyi szövetkezetben el kell érni, hogy a gazdasági helyzetet a valóságnak megfelelően, tehát minden szépítés nélkül mérjék föl az év végén. Összegezzék és mélyrehatóan elemezzék az esztendő eredményeit, fogyatékosságait, sikereit és mulasztásait egyaránt. Elengedhetetlenül fontos, hogy . ne csak egyszerűen közöljék a közgyűlésen a termelés és gazdálkodás számadatait, hanem magyarázzák is meg részletesen az eredményeket hozó vagy kieséseket előidéző okokat. így például őszintén és nyíltan kell beszélni a fogyatékosságok között a kenyérgabona és a burgonya termelésének kedvezőtlen tapasztalatairól — folytatta Illés elvtárs. Külön felhívta a járási vezetek és a pártmunkások figyelmét a gyenge és a közepes tsz-ek zárszámadásai készítésének segítésére. Beszélt a továbbiakban a jö- vedelemelecv+ás és a közvetlen anyagi ösztönzés tanulságai pontos számbavételének szükségességéről, majd kiemelte a közgyűlések politikai előkészítésének jelentőségét A vezetőség a zárszámadási beszámolóban értékelje saját tevékenységét is, az egyes brigádok, munkacsapatok, tehát a tagság kisebb vagy nagyobb csoportjának munkáját is. Olyan legyen a közgyűlési beszámoló, hogy elismeréssel adózzon a szorgalomnak, a példás helytállásnak, és bírálja, ostorozza a hanyagokat, s mindezzel keltse fel és erősítse az egyén felelősségérzetét a közösség ügye iránt. A közgyűlés csak akkor töltheti be ezt a szerepét, a beszámoló csak akkor elemezhet ilyen mélyrehatóan, ha a vezetők előzetesen megismerik, számba veszik a tagság véleményét. Ajánlatos ezért csoportosan tanácskozni a szövetkezeti gazdákkal, a pártszervezet aktivistáival. Ezeken a megbeszéléseken kialakíthatják a közös értékelést a tsz-vezetők munkájáról is. A józanul gondolkodó termelőszövetkezeti gazdák meg tudják ítélni elnökük, brigádvezetőik, agronó- musuk, könyvelőjük tevékenységét, és elismerik, méltányolják jó vezetőik erőfeszítéseit. Ilyen gondos politikai előkészítés eredményeként elérhetjük, hogy nyílt, őszinte légkörben zajlanak le, s munkaértekezletek jellegét öltik majd a tsz-ek életében oly jelentős zárszámadó közgyűlések. Illés elvtárs befejezésül az 1964. évi végleges tervek elkészítésének néhány irányelvét fejtette ki. Felhívta a figyelmet ennek kapcsán minden talpalatnyi szántóföld gondos művelésére és hasznosítására, a vetésszerkezet kívánatos módosítására. A takarmánytermesztésben a hozamok növelését, a nagyobb tápértékét adó növények vetésterületének célszerű kialakítását említette fontos feladatként. Beszélt a cukorrépa, a dohány, a burgonya, a napraforgó és a konzervipari paradicsom termelési előirányzata teljesítésének szükségességéről. Az állattenyésztés fejlesztésének jövő évi programjáról szólva kiemelte: biztosítani kell, hogy a koca- és a tehénállomány a tervben meghatározott ütemben és mértékben növekedjen. Így például meg kell teremteni annak alapját, hogy a tsz-ek 1964 decemberében együttvéve 20 000 db tehenet és vemhes üszőt tartsanak. A tanácskozás részvevőit Tihanyit Zoltán, a Magyar Nemzeti Bank megyei igazgatóságának vezetője a tsz-beruházá- sok helyzetéről tájékoztatta. A többi . között megemlítette, hogy 7.S milliós terven felüli keretből is vásárolhatnak még az idén gépeket, zömben munkagépeket a tsz-ek. Ezeket az AGROKER — a megállapodás értelmében — december 23-a előtt átadja. K. J. Magyar küldöttségek Csehszlovákiában tál vezetett küldöttség az 1964. N. Sz. Hruscsov beszámolója az SZKP Központi Bizottságának plénumán Az SZKP Központi Bizottmánynak ezeket az intézkedé- tervnek az ipari termelésre seit« — mondta Hruscsov. vonatkozó előirányzatait. Prága (MTI). Tegnap délután három magyar küldöttség érkezett Csehszlovákiába: az Erdélyi Károly külügyminiszter-helyettes vezette delegáció tárgyalásokat folytat Prágában a két ország között 1064. január 1-vel életbelépő turistaforgalom megkönnyítéséről. Sebes Sándor, a belkereskedelmi miniszter első helyettese ólévi magyar—csehszlovák áru- asereforgalmi megállapodás belkereskedelmi vonatkozású problémáiról tanácskozik. A két ország közötti kereskedelmi és hajózási egyezményről tárgyal az a küldöttség, amelyet dr. Katona Péter, a Külkereskedelmi Minisztérium jogügyi főosztályának vezetője vezet, Moszkva (TASZSZ). N. Sz. Hruscsov, az SZKP Központi Bizottságának első titkára hétfőn a Kreml kongresszusi palotájában a Központi Bizottság plénumán beszámolót tartott »A vegyipar gyorsított fejlesztése — a mezőgazdasági termelés fellendítésének és a népjólét emelkedésének legfontosabb feltétele« címmel. A szovjet vegyipar fejlesztésének az elkövetkező hét évre előirányzott méretei példa nélkül állanak a világ gyakorlatában — állapította meg Hruscsov. A vegyiparba és a mezőgazdaság komplex kemizálásába osaközlendő beruházások teljes összege több mint 42 milliárd rubel lesz. A párt és a kormány a szovjet hatalom évei során először kapott lehetőséget arra, hogy ilyen hatalmas beruházásokat hajtson végre az ipar azon ágazataiban, amelyek közvetlen kapcsolatban vannak a nép szükségleteinek kielégítésével —i mondotta Hruscsov. A szovjet nép a párt vezetésével elsőrendű nehézipart hozott létre. Az. állam most óriási anyagi eszközöket fordíthat a vegyipar, á mezőgazdaság és a könnyűipar fejlesztésére annak érdekében, hogy több élelmiszert és egyéb, a nép szükségleteinek kielégítésére szolgáló árucikket termeljen. »A szovjet emberek jólétének fokozását célzó feladatok megoldása szilárd alapra helyeződik« — jelentette ki a Központi Bizottság első titkára. Az utóbbi tíz évben az ipar összes termelése 2,7-szeresére nőtt. Csaknem kétszeresére emelkedett a munka termelékenysége, 8500 új nagyüzemet létesítettek. Hruscsov megállapította, hogy az SZKP-t egész tevékenységében, változatlanul Leninnek azok az utasításai vezetik, amelyek szerint a forradalom győzelme után a faomnvunlizlmusért folytatott harc fő munkaterülete a gazdasági építés, a gazdasága sógának első titkára összehasonlító adatokat közölt' az utóbbi tíz év különböző ipari termelési ágak növeléséről. A mezőgazdaság jelentős sikereiről szólva Hruscsov hangsúlyozta, hogy »ez az év időjárási szempontból rendkívül kedvezőtlen volt. A zord tél, majd a kegyetlen szárazság kárt okozott az ország legfontosabb mezőgazdasági területeinek. A terméshozam kisebb volt a múlt évinél, és sok millió hektáron elpusztultak az őszi vetések.« »Csak a kolhoz- és szovhoz- rendszeren alapuló mezőgazdaság tudott szembe szegülni az elemek ilyen támadásával.« Bár az idén 836 millió púddal több szemes terményt bocsátottak az állam rendelkezésére, mint 1953-ban, »ebben az évben a szemes termények, főképpen a búza mégsem fedezik a szükségletet«. »A kormány kénytelen volt bizonyos mennyiségű gabonát külföldről beszerezni. Vannak emberek, akik így vélekednek: miképpen lehetséges az, hogy régebben, amikor kevesebb volt a szemes termények össz- hozama, gabonát adtunk el, most pedig vásárolunk.« Az ilyen véleményekre válaszolva Hruscsov a következőket mondotta: »Ha a lakosságot Sztálin és Molotov módszere szerint látnánk el gabonával, akkor ebben az évben is adhatnánk el gabonát külföldre. A módszer a következő volt: eladtunk a külföldnek gabonát, és egyes vidékeken az emberek gabonahiány miatt az éhségtől felfúvódtak, sőt meghaltak. Igen, elvtársak, tény, hogy 1947-ben sok helyen az országban, például a kurszki területen emberek éhen haltak, s ugyanakkor eladtak gabonát.« Hruscsov hangsúlyozta: »A párt határozottan elítélte, és mindörökre elvetette az ilyen módszereket.« *Az SZKP Központi Bizottsága és a kormány a nép érdekeit szem előtt tartva — hogy a lakosságnak ne támadjanak fölösleges nehézségei — elhatározta: megvásárolja a szükséges szemes terményt. Úgy gondolom, hogy minden szovjet ember helyesli a Központi Bizottságnak és a korA mezőgazdasági termelés növekedését elemezve a szónok kiemelte, hogy határozottan megváltozott az állami felvásárlások, különösen az állattenyésztési termékek felvásárlásának struktúrája. Ezt a változást nagy társadalmi és politikai győzelemként értékelte. »Most a kolhozok és szovho- zok — vagyis a szocialista szektor —, nem az egyéni parasztgazdaságok fedezik az ország gabona- és más élelmiszerszükségleteit, látják el az ipart mezőgazdasági nyersanyaggal. Jogosan vagyunk büszkék erre a győzelemre.« A kolhoz- és szovhozterme- lés teljes győzelme tönkreveri az ellenségnek azt az állítását, hogy az egyéni magángazdálkodás valamifajta előnnyel rendelkezne a szocialista gazdálkodással szemben. A társadalmi termelés gyors növekedése révén a nemzeti jövedelem egy évtized alatt 2,3-szeresre gyarapodott. A dolgozók reáljövedelme (egy dolgozóra számítva) 61 százalékkal emelkedett. A lakosság a társadalmi alapokból 17 milliárd rubellel többet kapott juttatásókra és kedvezményekre, ami 2,3-szeres növekedést jelent. A szónok megemlékezett a lakásépítésben a múlt évtized alatt elért eredményekről és közölte, hogy a városokban és munkás lakótelepeken több mint 17 millió lakás, a falvakban kb. 6 millió ház épült. A Szovjetunió lakosságának majdnem fele, 108 millió ember költözött új lakásokba. Nyikita Hruscsov megállapította, hogy a gazdaság fejlődésében óriási szerepet játszott a pártnak a műszaki fejlesztés gyorsítására tett irányvonala. A múlt tíz évben a Szovjetunióban a tudomány és a technika korszerű színvonalán álló több mint 22 000 új típusú gépet, mechanizmust, készüléket és különböző berendezést teremtettek meg. A múlt öt évben termelési állóalapok majdnem felét felújították. Hruscsov kifejezésre juttatta azt a meggyőződését, hogy a szovjet nép határidő előtt teljesíti, sőt túlteljesíti a hétéves Ezután szólt azokról az okokról, amelyek miatt a párt olyan figyelmet fordít a vegyiparra, s hangsúlyozta, hogy ez a rendkívül fontos kérdés érinti a kommunizmus anyagitechnikai alapjának megteremtését szolgáló célszerű utakat és eszközöket. A vegyipar azért kerül most első helyre a népgazdaságban, mert a vegyipari termékek és a műanyagok alkalmazása mélyreható minőségi átalakításokat tesz lehetővé az anyagi termelés legfontosabb területein —1 hangoztatta Hruscsov, A vegyipar fejlesztésének alapvető feladataival foglalkozva a szónok megállapította* hogy hét év alatt körülbelül 200 új üzemet kell építeni, és több mint 500 működő üzemet felújítani. Közgazdászok számításaira hivatkozva Hruscsov bejelentette, hogy a vegyipar bruttó termelése a szóbanfor- gó időszakban 3—3,5-szörösére növekszik. »Nem túlzó az a megállapítás — jegyezte meg a szónok —, hogy a gépesítés mellett a kémia meghonosítása forradalmasítja a mezőgazdaságot, utat nyit a legmagasabb munkatermelékenység eléréséhez.« A központi statisztikai igazgatóság adataira hivatkozva a beszámoló megállapítja, hogy 1970 végére a Szovjetunió lakossága mintegy 250 millió* 1980 végére pedig körülbelül 280 millió lesz. Magától értetődően már most mindent el kell követnünk annak érdekében, hogy megfelelő mennyiségben biztosítsuk az országok akkori szükségletei számára a fogyasztási cikkeket és termékeket, lehetőséget kell adnunk népünknek, hogy élvezze a kommunista társadalom javait. »Ennek a szintnek az elérése a párt és a nép fő feladata a mezőgazdaság fejlesztésében. Ez lesz pártunk programjának gyakorlati megvalósítása.« A szovjet kormányfő ezután rámutatott, hogy valamennyi* illetve csaknem valamennyi mezőgazdasági termék termelése egyenesen és közvetlenül összefügg a gabonagazdálkodás fejlődésével. Ha lesz gabona, akkor lesz hús, tej és más — mondotta Hruscsov. A szónok a legközelebbi évek legfontosabb feladatának nevezte a szemes termények termesztésének 5—7 milliárd púddal történő növelését, azaz évi 14—16 milliárd púdra kell emelni az össztermelést. Az SZKP Központi Bizottságának első titkára hangsúlyozta, hogy ma az az előnyös, ha a vegyipar fejlesztésére, a műtrágya- gyártásra fordítják a rendelkezésre álló eszközöket, és nem a vetésterület növelésére. Hruscsov a fejlesztés alapvető kérdésének nevezte a mezőgazdasági termelés intenzívebbé tételét. Hruscsov ilyen szempomtibcC vizsgálta a mezőgazdaság konkrét feladatait. »Ha a hektáronkénti 10 mázsás terméshozamból indulunk ki — mondotta — akkor ilyen mennyiségű szemes termény (14—16 milliárd púd) termeléséhez 230 millió hektárt kell bevetni szemes terményeknél. Mi pedig jelenleg 135 millió hektáron vetünk szemes terményeket. Mint látják, még 94 millió hektárnyi földet kell találnunk. Ha azonban találnánk is ilyen kiterjedésű földet, akkor is felmerül a kérdés: mi az előnyösebb, bőCFolytatás a %. oldalon.) COOCOOCCCOC<X)C)OOOOCXXXX)OCXXXXXX!OOOCOOOOOOOOOOOOOOOOC ocoooooooooooo tij háztartási önkiszolgáló bolt nyílt Kaposváron a Május 1. utcában. Az új üzletben havonta 150—200 ezer forintos forgalomra számítanak.
