Somogyi Néplap, 1963. december (20. évfolyam, 280-303. szám)

1963-12-28 / 300. szám

TERVEK, KÍSÉRLETEK, ÚJDONSÁGOK ÉS JÓL BEVÁLT MÓDSZEREK A GYÓGYÍTÁSBAN Izgalmas hírek, érdekes cik­kek, csodálatos fölfedezések beszámolói sorakoznak nap nap után az újságok és a folyó­iratok hasábjain. A betűszere­tő ember falja a sorokat, fel­ragyog a szeme, és rohan or­vosához vagy a gyógyszertár­ba, hogy megvásárolja vagy kérje a legújabb gyógyszert, esetleg részesüljön a gyógyí­tás korszakalkotó, legújabb módszereiben. Azután csaló­dottan hazatér, és hazugság­gal vádolja a sajtót, szidja az orvosokat, mert rosszakara- túak, szívtelenek, vagy a — legjobb esetben — nem halad­nak a kox’ral, és nem ismerik a legújabb fölfedezések eredmé­nyeit. Pedig nincs igaza! Az újság nem hazudik. A fölfedezések, az újítások, az új módszerek valóban megvannak, de beve­zetésük vagy kidolgozás alatt áll, vagy olyan tudományos ritkaság, aminek gyakorlati felhasználása egyelőre a lehe­tetlenséggel határos. A leg­főbb bajuk ezeknek a fölfede­zéseknek az, hogy időnap előtt kerülnek a köztudatba. Nem arról van szó, hogy a sajtó ne írjon a rendkívüli eredményekről, hanem arról, hogy írja meg azt is, hogy a fölfedezés egyelőre csak tudo­mányos megállapítás, és hosz- szú idő kell ahhoz, amíg beke­rülhet a gyógyítás mindenna­pos gyakorlatába. Az elmélet és a gyakorlat messze áll egymástól a gyógyí­tás területén is. Lám, milyen hosszú idő, milyen körültekin­tő munka kellett ahhoz, amíg a jól bevált cserszömörcetea beköltözött a gyógynövényüz­letek polcaira. A cseresznye­szárról is sokat írnak és be­szélnek. Bizonyítékok vannak gyógyító hatása mellett, még­sem kerül forgalomba, amíg be nem fejeződik a körülötte kerekedett vita. A gyöngyvi­rág, a kukoricabajusz, a fok­hagyma hatásairól is sokat vi­tatkoznak. Itt-ott főleg a házi gyógyításban használják is, és némelyek esküsznek rájuk. Mégsem elismert, bevezetett gyógyszerek, amíg nem igazol­ják hatásukat úgy, mint a ka­milla, a borsosmenta vagy a hársfavirág gyógyító erejét. A módszerek, az eljárások területén még nagyobbak az ugrások. Komoly erőfeszítésbe került, amíg köztudottá vált, hogy a rákbetegség kezdeti állapotában műtéttel és suga­ras kezeléssel eredményesen gyógyítható. Nemrég azonban megjelent egy ismertetés ar­ról, hogy újabban a rákot baktériumokkal is gyógyítják, mert fölfedezték, hogy né­mely baktériumok olyan enzi­meket termelnek, amelyek szétbontják a rákos sejteket. Azóta tömegével jelentkeznek műtét előtt álló rákbetegsé­gek és baktériumos gyógy­szert követelnek, mert nyil­ván irtóznak az operációtól. Pedig hol van még az az idő, amikor majd ezt a tudomá­nyos megállapítást — ami igazság — gyakorlati apró­pénzre válthatják! A villamos eszközök és mé­rőműszerek bevezetése való­ban forradalmat jelentett az orvostudományban. A szív és az agy saját áramait mérő elektrokardiográf és enkefa- lograf ma már széltében-hosz- szában használatos. De a kö­zelmúltban megjelent két igen érdekes hír: feltalálták a le­nyelhető rádióadót, és a testbe becsavarható elektromos szív­szabályozót. Ezék a csodálatos szerkezetek valóban megvannak. Az, egyik egy parányi adóállomás, ami az emésztőcsatornában ván­dorolva, felfogható jeleket su­gározva a belső hőmérséklet­ről, a nedvek kénhatásáról, a másik önálló villamos áramá­val a rendetlen szívműködést szabályozza, és — valóban — évekig bevarrva maradhat a beteg szervezetében. Sőt nem­régiben megjelent egy közle­mény arról, hogy szerkesztet­tek egy elektromos műkezet, amit az agyban keletkezett áramok mozgatnak. Tehát fel­találták a műkezet, amelyet gondolattal mozgat a csonka kezű ember. Vajon hazugságok, kitalált mesék ezek? Nem! Éppúgy nem, ahogyan a szaruhártyára simuló láthatatlan szemüveg, a pápaszem szárába beépített hallókészülék, a fogatlan száj­ba beoperált, műcsonkra sze­relt állandó fogsor, a művese, a műszív és a vastüdő sem az. De amíg vastüdő ma már min­den nagyobb kórházban, mű­vese és műszív minden szak­klinikán van, amíg kontakt szemüveget és pápaszemkeret- be épített hallókészüléket mindenki vásárolhat, akinek a láthatatlan használat feltétle­nül szükséges, no meg akinek pénze van rá, sőt műcsonkos fogsort is készíttethet, aki a többszörös műtét kellemetlen­ségeit vállalja az egyszerű, be­rakható fogsor helyett, addig az újság is elismeri, hogy szívszabályozó készülék Ma­gyarországon egyetlenegy van, de lenyelhető rádió és gondo­lattal mozgatható műkéz még egyetlenegy sincs. Sőt talán igen kevés vagy csak egyetlen­egy van annál, aki megszer­kesztette, aki kitalálta először és elkészítette. Egy szóval sem mondhatjuk, hogy az újságok ne írják meg a csodálatos fölfedezéseket, vagy ne vegyük komolyan az újságok és a folyóiratok ró­luk szóló közléseit, de tanul­juk meg értékelésüket. Minden találmány közkinccsé válik, ha a gya­korlatban hasznosítható. De amíg ezt el nem éri, addig csak érdekes tudományos rit­kaság, elképzelés, kísérlet vagy a legjobb esetben: meg­állapítás, amiből a közönség­nek csak annyi haszna van, hogy bizonyít, lehetőségeket teremt, irányt mutat, és mun­kára ösztönzi a gyakorlat le­hetőségeinek kutatóit, a kivi­telezés szakembereit. De vigyázzunk, mert a hírek a felületes olvasókat tévútra vezethetik, mert azt hiheti va­laki, hogy amit fölfedeznek, az már meg is van a gyakorlat­ban. A rosszul értelmezett hír téves irányba tereli a betege­ket. A gyógyítókat pedig meg­zavarja, mert olyasmiket kénytelenek látszólag megta­gadni, amiknek az ideje még el sem érkezett. Ügy vagyunk ezekkel az eljárásokkal is, mint a Holdra repüléssel: két­ségtelen, hogy az ember rövi­desen elrepül a Holdra, de a gyógyítás útját akkor járjuk helyesen, ha egyelőre a Föl­dön maradunk. Dr. Buga László A jó modor egyik alapja az önfegyelem. Ne cselekedjünk harag vagy szen­vedély hatása alatt. A harag rossz tanácsadó, s olyan cse­lekedetre késztethet, amit min­dig nagyon megbánunk. Ezért meggondoltan cselekedjünk. Az önfegyelmezés gyakran saját hangulatunk fékezését is jelenti. Csupán a hangulat ha­tására ne nyilvánítsuk rokon- szenvünket vagy ellenszenvün­ket. Semmivel sem bocsátható meg, ha a közös asztalnál fel­tűnően helyet cserélünk azért, mert a mellettünk ülő nekünk nem rokonszenves. Ezt csak az alkalmas pillanatban tegyük meg anélkül, hogy vszomszé- diuik észrevenné, tehát feltű­nés nélkül és tapintatosan. Ha ilyen ember beszédbe elegye­dik velünk, kérdéseire figyel­mesen, röviden, de ne eluta­sítóan válaszoljunk. Ha nem így járunk el, zavarba hoz­zuk egész környezetünket, fő­leg a vendéglátót, és joggal minősíthetnek bennünket ne­veletlen embereknek. HŐ MÁR VAN... — Hó már van, vegyünk ródlit — kérte édesapját a kis­gyerek. Az igazán téli vásár után jókedvűen távozik a boltból az apa és a kisgyerek a ródlival. Néhány konyhatechnikái művelet az ételek készítéséhez ftalok szilveszterre CSAJA Hozzávalók 4 személyre: 1 evőkanál tea, negyed rúd va­nília, 1 liter víz, 15 deka cu­kor, 1 dl rum, citrom. 2 Kanál cukrot világosbar­nára pirítunk, hozzáöntjük a vizet, a többi cukorral és a va­níliával felforraljuk, a teát le­forrázzuk vele, 2—3 percig rajta hagyjuk, hozzáöntjük a rumot, csészékbe szűrjük. Mindegyik tetejére 1 szelet citromot teszünk. BORLIKCR Hozzávalók: 1 liter vörös bor, fél liter rum, 1 rúd vaní­lia, 40 dkg porcukor. Az anya­gokat összekeverjük, a vaní­liát kettéhasítva tesszük bele (helyette 2 csomag vaníliás cu­kor). 2 literes üvegbe öntjük, és naponta jól felrázzuk. Ha gyorsabb fogyasztásra kell, akkor a cukrot 2 dl meleg bor­ban előbb feloldjuk. FORRALT BOR Hozzávalók 4 személyre: 6 dl bor, 3 dl víz, 10—12 dkg cukor, fahéj, szegfűszeg, fél citrom leve és héja. Az anyagokat összevegyít­jük, és fél órán át állni hagy­juk. Egyszer felforraljuk, hoz­záöntjük a citrom levét, és poharakba szűrve forrón tálal­juk. Finomabb, ha fehér és vörös borból vegyesen készít­jük. KÁVÉLIKÖR Hozzávalók: G dkg kávé, 3 dl tiszta alkohol, fél rúd vaní­lia, G dl víz, 30 dkg cukor. A kávét frissen megpörköl­jük. és 3 dl vízzel erős kávét főzünk belőle. 30 dkg cukor­ból és 3 dl vízből szirupot fő­zünk, a vaníliával és a leszűrt kávéval összevegyítjük. Egy tölcsérbe vattát teszünk, a szi­rupot átszűrjük rajta, és a szeszt hozzáöntjük. Néhány napig jól ledugaszolva tart­juk. Hogy jól füthessük lakásun­kat, elsősorban jó kályhára és megfelelő tüzelőanyagra van szükség. Az olcsó fűtésről azonban már nem lehet egyet­len mondatban beszélni, ezért az alábbiakban néhány hasz­nos tanácsot adunk. A helyi körülmények isme­rete legalább annyira fontos, mint a jó kályha és a megfe­lelő tüzelő, Bár az északra néző ablakokon nem tudunk vál­toztatni, s az sem mindegy, hogy a legfelső emeleten la­kunk-e, ahol fölöttünk a leg­jobb esetben padlás van, vagy az első emeleten, ahol alulról és felülről is jól fűtött szobák »szigetelik«' lakásunkat. Vi­szont lehet és kell is gondos­kodnunk arról, hogy az adott körülmények között karban­tartsuk lakásunkat: ne hiá­nyozzanak az ablakok, az ab­lak- és az ajtóréseket huzatzá­rókkal lássuk el. Figyeljünk arra is, hogy az alattunk levő pincében jól záródjon az ab­lak, s a padlásablakok, a lép­csőházi kapu és ablak csukva legyenek. Fűtésre legalkalmasabb a pormentes szén. A dió- és da­rabos szenek portartalma a szénosztályozókban 20 száza­lék körül mozog, de ez a szál­lítás és a hosszú raktározás közben megnő. Ezért a port el kell távolítani a szénből, és megnedvesített állapotban fá­val vegyesen kitűnően el lehet égetni. Téves az a felfogás, hogy a brikett kormoz. A jelenleg használt, csaknem teljesen kö­tőanyag nélküli, szárazon saj­tolt szénbrikettek megjelelő tüzeléssel füst- és korommen­tesek, természetesen akkor, ha a brikettet is pormentes álla­potban tüzeljük el. Külön kell szólnunk a tüze­lés módjairól. A legtisztább és Ételeinket általában liszttel sű­rítjük'. Ezt több féle módon teez- szük. HANTASKESZITES A zsírt megíorrósítjuk, hozzá­adjuk a lisztet, és együtt forró- sítva gyakori kavargatással a rán­tást megpirítjuk. A pirítással nyers Izét a liszt elveszíti, az éte­leknek jeUegzetes szint és Ízt ad. A forró rántást hideg vízzel, a hideg rántást meleg vízzel enged­jük fel. A vizet fokozatosan ad­juk hozzá, és állandóan kavargat­leggazdaságosabb az egyaknás (más néven samottos) kályhá­ban a felülről lefelé történő tüzelés, az úgynevezett gyer­tyaégés. Ilyenkor a teljesen tiszta kályhába annyi darabos szenet vagy tiszta brikettet ra­kunk, amennyi lehetőleg egy teljes napi fűtésre elegendő. Erre felül teszünk előbb né­hány hasáb tűzifát, némi gyűj­tést és papírt. Amíg a fa el nem égett, és a szén nem gyul­lad be, addig hagyjunk egy ki­csiny rést a felső tüzelőajtón vigyázva arra, hogy ne füstöl­jön a kályha. Ha a szénoszlop átizzott, az alsó és a felső aj­tót is be kell zárni, csak a raj­ta levő tolókán át adagoljunk kevés levegőt. Jó példa a felső égetésre: E sorok írója a múlt évben rendszeresen poros brikettel fűtött, természetesen a port teljesen elkülönítve péppé nedvesítette. A széniszapot a darabos brikettel együtt töl­tötte be úgy, hogy a kályha egyik felébe adagolta lapáttal a nedves port, a másik oldalon ezzel párhuzamosan gyarapí­totta a brikettoszlopot. Ilyen­formán az egyik oldalon jó légcsatorna alakult ki, s az ezen át betóduló levegő által a brikettoszlop hamarosan át­izzott. Közben begyulladt a nedves szénporréteg, és együtt égett le a brikettel. Ilyen tü­zelési módnál vigyázni kell, nehogy a »kombinált oszlop« erősebb rázkódástól egybe­omoljon, mert akkor az égés megszűnik. A jól leégett kály­ha huszonnégy órán át min­den kezelés nélkül adta a me­leget Vörös László gépészmérnök juk. hogy csomós ne legyen. A rántás készítésének többféle fo­kozata van, mely függ az ételek fajtájától és az ízléstől. HABARÁS A habarás liszt és viz keverése!. A tüzet tejjel, tejföllel egészíthet­jük kJ. A habarás készítésekor ügy járjunk el, hogy egy tálba tesszük' a lisztet, hozzáadjuk fo­kozatosan a vizet, tejet vagy tej­fölt, és habverővel szép simára kavarjuk. Minden esetben lewes- szűróvel átszűrve adjuk az éte­lekhez, A habar as ne legyen sű­rű, mert különben a levesben ap­ró galuskák keletkeznek. A haba­rást a főzés végén adjuk az éte­lekhez. SŰRÍTÉS TOJÁSSARGAu. Finom habarásnak is nevezzük. A tojássárgákat kész ételekhez adjuk olyanformán, hogy előbb elkeverjük tejszínnel, tejjel vagy vízzel, egy keveset a forró étel­ből hozzáadunk, majd a többi anyaghoz öntjük. A tojássárgával az ételeket tovább már nem főz­zük. A krémleveseket, zöldség-, gyümölcs- és beesináltleveseket sű­rítjük tojássárgával. TEJFÖLHOZZAADAS A magyar konyha jellegét erő­sen kidomborítja a tejföllel való ízesítés. Ez ételeinket táplálóbba, ízlel énebbé sűrűbbé teszi. Mindig az ételek befejezésekor adjuk a tejfölt a készítményekhez. A tej-- föllel az ételeket már nem főz­zük, esetlég némely ételeknél egyet forraljuk. Leveseknél, főze­lékeknél a tálalótálha helyezzük a tejfölt, és az ételek tetejét lo­csoljuk meg vele, ez egyúttal tet­szetős külsőt is ad a tálalásnak? A tejfölözéssel azonban ne .men­jünk túlzásba, mert az ételek eredeti ízének rovására megy. A gondos főzés hiányát tejföllel nem pótolhatjuk. VAJHOZZAADAS A készételek dúsítására hasz­náljuk. Abból áll. hogy az apróra vágott vajdarabkákat a készételek tetejére helyezzük, vagy elkever­jük velük. A nyers vaj Illata és íze .az ételeket igen kellemessé teszi. Nem kell több belőle, mint személyenként fél deka. CSXKY GERGELY SZÍNHÁZ Este 7 órakor: Anna Kare­nina. Ódry-bérlet. VÖRÖS CSILLAG filmszínház Epekedő szerelmes. Széles­vásznú francia film. (Decem­ber 29-ig.) Előadások kezdete: 5, 7, 9 órakor is. A jó és olcsó fűtésről Szerezzen be permetezőgépet és alkatrészeket. Kaph tók még drótfonat minden méretben, továbbá szivattyúk, motorok és egyéb mezőgazdasági kisgépek. Címünk: Mezőgazdasági szakiizlet, Kaposvár, Ady Endre a. 3. <410 >1 ____________________________________________________ F ogyasztóink figyelmébe ! Értesítjük fogyasztóinkat, hogy december 30-én, Gyors- és gépírMt hétfőn leltározunk. fölvesz Ez időben as úruhtadás szünetel. a Csurgói Faipari ÁFÜR GÁZTELEP, Kaposvár, Árok utca 7. Vállalat * (4193) (4177) SZABAD IFJÚSÁG FILMSZÍNHÁZ Korzikai testvérek. Korhatár nélkül. (December 29-ig.) Elő­adások kezdete: 4, 6, 8, óra­kor. LATINRA SÁNDOR MŰVELŐDÉSI HÁZ 19 órátóh Táncest.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents