Somogyi Néplap, 1963. december (20. évfolyam, 280-303. szám)

1963-12-20 / 295. szám

t Iskolai szünidő és a kisdiák PRÉMEKRŐL A szőrme az idén divatosabb, mint valaha. Díszítik vele a bundákat, a sapkákat, a gallé­rokat a kézelőket. Felhasznál­ják a kabátok, sőt a ruhák ékesítésére is. Persze, az igazi prém nem olcsó mulatság. A nemes, valódi szőrmék különö­sen drágák. Ámde a szőrmedi­vatot még költségesebbé teszi a szakmunka. Azok a nők, akik különösen kedvelik a szőrmét, találéko­nyan olyan megoldásokat ke­resnek, amelyek a rendelkezé­sükre álló egyes darabok sok­oldalú felhasználását, viselé­sét teszik lehetővé. Rajzunk olyan megoldás okát ábrázol, amelyek az egyes szőrmedara­bok többféle felhasználására alkalmasak, függetlenül a dí­szítendő ruhától. Bemutatunk egy keskeny szőrmesálat. Ez kabátra, ruhá­ra egyaránt alkalmazható. Rög­zítése mindössze egyetlen nagy gomblyukkal történik. Bemuta­tunk továbbá egy vakondok- prémből készült »kendőt-«. Ez szövetcsíkra van rádolgozva. Fej kendőnek is alkalmas. Ka­bátra kámzsaszerűea illeszthe­tő. Sokan viselik ruhához is. A nagy, szögletes gallér alakú lé- lekmelegííö kabáton és ruhán egyaránt csinos, mutatós. Leg­szebb darabjai perzsából ké­szülnek. Figyelmet érdemel végül a szörmestóla. Sokan . arabosan, fejre-nyakrr. csavarva viselik. De csupán a. nyak és a váll körül elrendezve is szép. Több­nyire este ' viselik, színházba vagy pedig estélyi ruhához. Az anyaga lapos szőrme. ÜNNEPI EBÉD Megérkezett a régen várt téli szünet. Szüksége van erre a kisdiáiknak és a nagynak egyaránt. Négyhónapi megfe­szített munka után hagyomá­nyos »jutalom« ez a pihenő. Az ilyen munka megszakítások szükségesek a diák életében. Sok évtizedes tapasztalatok bizonyítják; hogy a téli _ szü­net után nagyobb lendülettel és kettőzött buzgalommal fo­lyik a diákok iskolai munká­ja­Mindig? Minden esetben? Ugyanis nem egyforma ér­demmel kezdik meg a téli szünetet a diákok. Nagyobb részük becsülettel állta meg helyét, odaadással, jól és so­kat tanult. Egy másik részük azonban csak teneet-len^ett az iskolában, »átvésze'te« nagy üggyel-bajjal az időt a kellemes pihenőre várva. Melyik diák hogyan töltse tehát a szünidőt? Általában a szülők két nagy táborba sorolhatok. Akadnak, akik úgy vélik, hogy a vaká­ció a teljes munkaszünetet je­lenti. Közülük sokan így be­szélnek: »Szegény gyerek, hadd pihenjen.^ Vagy: »Agyon­hajtották szegényt az iskolá­ban, most legalább kipihenhe­ti maigát." Az ilyen megjegy­zéseket a helytelen szeretet mondatja a -szülővel. Ez a fel­fogás a diák elksén yeztetéséhez vezet. Az ilyen szülő az ágy­ba viszi gyermekének a reg­gelit, s mentesíti még a leg­csekélyebb házimunkától is. Pedig ha alaposabban utána­nézne gyermeke addigi isko­lai helytállásának, azonnal rá­jönne: Nem történt semmiféle agyonhajszolás. Sem az isko­la nem terhelte túl a gyere­ket, sem a gyerek nem haj­szolta magát még a szükséges mértékben sem. Akadnak persze olyan szü­lők is. akik az iskolai téli szünetben vasszigort alkal­mazva kényszerítik gyermekü­ket a még fokozottabb tanu­lásra. Azt mondogatják: »Most nagyon ráérsz, még is­kolába sem kell menned, most aztán előre megtanulha­tod az anyagot. Hasznod lesz belőle. A többiek elé kerülsz.« Nagyon káros szemlélet ez. Megfosztja a gyereket a pi­henéstől, csökkenti érdeklő­dését a jövőbeli munka iránt s^ib. Egyik véglet sem helyes. Per­sze az »arany középút« sem ajánlatos. Minden kis diák egy-egy külön eset. Meg kell keresni a neki legjobban meg­felelő módszert és arányt. Ab­ból kell kiindulni, hogy a téli szünet valamelyes kikapcsoló­dás a munkából. Semmi hiba nem származik hát abból, ha a kisdiák egy órácskával to­vább pihen, többet játszik önfeledtebben szórakozik. Játsszon pajtásaival, szabad egy kissé későbben lefeküdnie, és végignéznie vagy végiigr hallgatnia a neki megfelelő televízió- vagy rádióműsort. Tegyük lehetővé, hogy a meg­felelő keretek között a kis­diák jól szórakozzon. De legyen gondunk arra, hogy a szünet ne csupán a vég nélküli szórakozás vagy ép­pen az üres semmittevés idő- izaka legyen. A délelőtti órák mindenképpen alkalmasak ar­ra, hogy a diák egy kissé for­gassa tankönyveit, rendezze füzeteit, rendet teremtsen fiókjában, karbantartsa hasz­nálati tárgyait. Ami pedig az esetleges mulasztásokat illeti, a téli szünet kiválóan alkal­mas ezek könnyű pótlására. Egyetlen diákot sem terhel meg az sem, ha a kötelező ol­vasmányokat előre elolvassa. Több ideje marad majd ké­sőbb a tanulásra. Célszerű és szórakoztató egy-egy múzeum­látogatás, a könnyed sporto­lás és a kirándulás is. És a házimunka ? Nemcsak a szünidőben, ha­nem az egész iskolaév idején is a házimunka nemcsak kívá­natos, hanem szükséges is. Más-más időben, más-m-ís mértékben. A diák, akár ki­csiny, aikár nagy, mindenkor végezzen valamiféle házimun­kát, segítsen a családi közös­ségnek. A szülő csak arra ügyeljen, hogy a házimunka kedvéért a tanulmányi mun- 'ca ne szoruljon háttérbe. A téli szünet kivá1ó«n al­kalmas arra, hogy a diák ma­fla fabrikáljon ajándékozásra alkalmas apró tárgyakat. Min­dig akad a ház körül olyan ügyességiét igénylő apró mun­ka, amit a diák elvégezhet. vzemyi tapasztalat bizonyítja, hogy az a törölközőtartó, láb­törlő vagy egyéb apróság, amelyet a diák készített el, a : ókedv és az önbizalom for­rása tud lenni. Ilyenkor nem a fizikai munka az egyedüli cél, hanem a hasznosság is, ami fejleszti a gyermek ön­érzetét. A vakáció a modem diák életében olyan pihenő, minta hegycsúcsra törekvő turistáé útközben. Jó megállni néhány pillanatra, de közben fölfelé nézni és előre, a csúcsra, ame­lyet el kell érni... Hozzávalók: 1 db pulyka, 4 dkg só, 1D dkg zsír, 20 dkg füstölt sza­lonna, 1 dkg majoránna, 40 dkg sertéshús, 1,5 dl tej, 75 dkg gesz­tenye, 5 dkg vaj, 2 db zsemle, 1 csomag petrezselyem, 2 db tojás, 2 g törött bors. A gesztenyét egy kicsit elősüt­jük, lehéjazzuk, és puhára főzzük. Mielőtt kész, a tejjel felforraljuk. Lehűtjük. A gesztenyéből éa a megadott anyagokból (a húst, az áztatott zsemlét és a gesztenyét át­daráljuk) tölteléket készítünk. RÁCPONTY Hozzávalók: 2 kg ponty. 3 dkg só, 20 dkg hagyma, 10 dkg zsír, 2Ó dkg füstölt szalonna, 2 dkg piros- paprika, 2 dkg liszt, 1 kg főtt bur­gonya, 3 dl tejföl, fél kiló konzerv- lecsó. . A megtisztított, megmosott pon­tyot fölszeleteljük, bevagdossuk, és a nyílásokba szalonnaszeleteket tűzdelünk. Besózzuk, behintjük pirospaprikával. Egy nagyobb, DOBOSTORTA Hozzávalók az alaphoz: 6 tojás, 6 kanál cukor, 6 kanál liszt. Cso­koládékrém: 2 dl feketekávé, 25 dkg cukor, 4 szelet puhított csoko­ládé vagy 5 dkg kakaó, fél rúd vanília. Az alaphoz való anyagokból ren­des piskótamasszát készítünk. A torta forma alsó lapját megvajaz­zuk, liszttel gyengén megszórjuk, és egyenként 6 vékony lapot sü­tünk. A lapokat vékony késsel még melegen leválasztjuk a sütő aliáról. Meggyorsítja a munkát, ha két egyforma tort^lanformánk van. esetleg egy megfelelő nagysá­gú lábas alj^n is süthettük a la­pokat. Ha a laook kihűltek, c^oko- ládévrémmel állítsuk össze. Mind- egvik lapot vékonyan megkentük, a legsimább lapot félretesszük te­tőnek. A torta ö*dalait is vonluk be, de előbb éles késsel eg ven es re ’ igazítjuk. Egy kanálra valót díszítésre félreteszünk a krémből. A cukrot a feketekávéban fel­old luk. hozzáadluk a puhított cso­koládét vagy kakaót, s ft fél rúd ALL AZ ASSZONY a kony­hában, a forró tűzhely vagy a gázláng kék lobogjása előtt. Arca kipirult az izgalomtól, a munkától, a kedves gondtól. Készül az ünnepi ebéd. Malac­sült ropog zsírjában, töltött káposzta zubog a fazékban, pi­ruló cuikor illatát árasztja a sütőből a bejgli. A háziasszony főz, süt, mosogat, számol és számol — és beoszt. És mikor eljön az ünnepi dél, hófehér ingű, borotvált férfiak, hancú- rozó gyerekek sereglenek ' a szobába... Szépen terített asz­H#oszorú és bálabda barácsonyfa-iügseiéknek Két tojásfehérje, 14 dkg porcu­kor. A tojásfehérjét hahiistbcu felverjük, hozzáadjuk a cukrot, és gőz fölött addig verjük pár csöpp ecettel, amíg a habverőn hegyes formában nem lőg, s a hab ke­mény formát nem hagy maga után. Csillagos csövei ellátott nyomó- zsákba tesszük, és zsírozott, lisz­tezett sütőlemezre koszorúkat nyo­munk belőle. Langyos sütőben megszáritjuk. Hólabdának nem csillagos csővel, hanem csak sima csővel vagy ká­véskanállal ötforintos nagvságú halmok”! rakunk. Tetejét kristály- cukorral beszórjuk, ettől lesz csil­logó. Sütőben megszárítjuk, s egvet-egyeí egy kis megmaradt habbal összeragasztunk, kö-éjo té­ve 6 cm duplán összehajtott ezüst zsinórt. Megtöltjük vele a tisztára mosott, kibelezett, megsózott pulykát, a nyílást cérnával bevarrjuk. Kívül­ről Is megsózzuk a húst, beborít­juk szalcmnaszeletekkel, és lassú tűzön, zsír, víz hozzáadásával kö­rülbelül másfél óra hosszat párol­juk. Utána leszedjük róla a szalon­naszeleteket, és pirosra sütjük. Feldarabolása előtt 15 _50 percig f élretesszük. (Könnyebben szeletel­hető.) Saját pecsenyelevével, pirí­tott burgonyával és vegyes salátá­val tálaljuk. mély tűzálló tálat Hzslrozunk, az aljára karikára vágott sült burgo­nyát teszünk. Ráhelyezzük a hal­szeleteket, hagymakarikákkal be­borítjuk, és ráöntjük a levét. Meg­öntözzük olvasztott zsírral, és for­ró sütőbe tesszük. Körülbelül 20- 30 perc múlva megöntözzük a liszt­tel behabart tejföllel, & további 10 percig sütjük. vaníliával sziruppá főzzük. A szi­rup eleinte habosán fő, ezért foly­tonosan keverjük, hogy ki ne fus­son. Akkor van készen, amikor nagy hólyagokat vet, és vízbe esöppentve nem fut Szét, hanem összeáll, golyót formál. A tűzről levéve egy-két percig hűtjük, az­után még melegen hozzáadunk 20 dkg vajat. Habüstbe v,*»y porce­lán tálba kiöntjük, langyosra hűt­jük, és habverővel addig keverjük, arnig világosszínűvé nem válik, és habos nem lesz. Bevonat: 10 dkg cukrot világos­barnára pirítunk, hozzáadunk 2—3 csöpp eoetet, gyorsan, egyseire az egész anyagot a torta felső lap- iára öntlük, szükség szerint me­leg késsel a be nem takart he’yet. elsimítjuk, és a már előre elkészí­tett, vaja zott késsel gyorsan' 16 szeletre vágluk. A szeleteket ráhe­lyezzük a torta teteiéré. A mara­dék krémmel a szélét díszítjük, de ha a bevonat szép sima, ez el is maradhat, mert egy szép kara- mellbevonal magában i> fUs*. tál várja őket — s egy fáradt és álmos asszony. Ha még te­lik erejéből, mosolyog, s pa­lástolni igyekszik kimerültsé­géi A családfőnek, a gyere­keiknek, a vendégeknek nem kell tudniuk, hány munkaórá­jába, nappaljába és éjszakájá­ba került, hogy így ragyog a lakás; mennyi aprólékos .szá­molgatásba, cipelésbe, hogy így roskadozik a sok finom ételtől az asztal... DE VAJON MI LENNE, ha nem »színlelés«, önfegyelem, kötelező udvariasság volna a háziasszony mindenkiről gon­doskodó, fáradhatatlan kedves­sége? Ha a családanya úgy tekintené a karácsonyt, hogy az nemcsak a többiek ünnepe, hanem az övé is... Hiszen ,r.em az étel mennyiségién, sok­féleségén múlik az ünnepi hangulat, a jókedv és a jóér­zés. Gyatra öröm az, ha annyit sütünk-főzünk, hogy a fele megmarad; igénytelen ünnep az, ahol. a fő tartalom a mér­téktelen evészet a gyomorron- tácig, s utána a hegynyi mo- satlan edény... A hagyományos magyar ven­dégszeretet, melynek oly nagy mesterei hazánkban az asszo- nj’ok, nem elsősorban sokat, zsírosat, túlzottat jelent. Sok­bal inkább a sziveslátást, a kedvességet, a családiasságot, az összetartozás, a barátság melegét, az együttlét örömét. Mindennek csak egyik — és nem is a legfontosabb — té­nyezője a dúsain megrak asztal. Több, fontosabb ennél a szívből jövő nyájasság, a va­lódi figyelem, amellyel a sok jót adják. És épp ezért nem szükségszerű — még háromna­pos ünnepek idején sem — az asszonyok hajszoltsága, fáradt­sága. A TAKARÍTÁST fokozato­san több napra beosztva, ap­ránként is el lehet végezni, kis adagodban csakúgy, mint. a be­vásárlást. A malacsült, a bejg­li, a töltött káposzta ebben a hideg fehérségben még hűtő- szekrény nélkül is eláll egy­két napig, sőt tovább is. Keve­sebb a rohammunka, ha az asszonyok átgondoltan k 'szül­nek fel a tennivalókra, és ra­gaszkodnak ahhoz a fontos elv­hez, hogy az ünnepi este nap­ja már csak az »utolsó simítá­sok«^ való, a leves bezöldsó- gelésére, a szép terítésre,- és arra, hogy a háziasszony a több napos erőfeszítés után pi­henjen, fürödjön, hozza rend­be a haját, kezét ápolja, ledől­jön pár órára, és utána kipi­hentem, jókedvvel öltözködjék ünneplőbe, amint ez az öröm­teli együttlét szertartásainak láthatatlan karmesterét megil­leti. A HÄZ ASSZONYA — jel­képesen és a valóságban — az 3 hősugárzó központ, akiből és aki által az otthon meghitt melege árad. Ö a család jólé­tének és jóérzésének letétemé­nyese, ezekben a napokban még inkább, mint máskor. Az ő kezében van'a többiek szép ünnepe: a családiasság, a de­rű, a nyugalom, á biztonság- érzet és a jókedv. ~N edz afándékőzíu műoíszeíe TUT űvészet? Mindenesetre jobb, ha ennek fogjuk fel, J-TX mint robotnak, fárasztó kényszerűségnek. Az áru­házak ugyanis tele vannak olyan emberekkel, akik a köte­lességtudás zordon ábrázatával — és hegyes könyökével — törnek utat emeletről emeletre, pulttól pulttig. A zsebekben és a kézitáskákban a százasok mellett listák lapulnak: ki­pipált, aláhúzott és megkérdőjelezett tételekkel. Néha szinte nehezen hisszük el, hogy a szeretet ünnepe közeledik, s hogy nem csak kapni, hanem adni is öröm. Az ajándékozás (igenis) művészetének vannak általáno­san elfogadott és vannak vitatott illemszabályai. Az előbbi csoportba tartozik, hogy nemcsak az árcédulát vesszük le minden ajándéktárgyról, hanem a minőségére, drágaságára vagy olcsóságára vonatkozó szóbeli utalásokat is mellőzzük. Nyílt kérdés viszont, hogy milyen értékű ajándékot illik ad­ni. Álláspontunk: nem olyan drágát, hogy a nemes gesztus anyagi romlásba döntsön bennünket, a megajándékozottat pedig lelkiismereti válságba sodorja. ÍV émelyek szerint a karácsonyi ajándék csak meglepe- tés lehet. Szerintünk nem. Egyrészt: vannak tár­gyak (ruhanemű, sőt esetleg könyv vagy hanglemez is), me­lyeknek sikeres bevásárlásához a leendő tulajdonos "jelenléte szükséges. Csak így kerülhető el az átadáskor a kényszere­dett mosoly, utólag a csereberélés, sértődés, keserűség. De másrészt — s ez legalább ilyen fontos szempont — akadnak olyan emberek is, akik nem kedvelik a meglepetést, még a kellemes fajtájút sem. Ha valóban örömet akarunk szerez­ni, velük együtt menjünk vásárolni, így pótajándékként még a böngészés, válogatás kellemes izgalmát is megszerezzük nekik — ugyanazért az árért. Persze azért a karácsonyfa alatt sorakozó csomagok je­lentős részét titokban vesszük meg, és gondosan elrejtve tart­juk egészen a nagy napig. Eltaláltuk-e á kívánságokat? — ez jórészt attól függ, hogy a szeretet és a figyelem szép eré­nyét csak ünnepen vagy hétköznapokon is gyakoroljuk-e. Általánosan elfogadott szabály: az ajándékot ízlésesen, kedvesén »tálaljuk«, csomagoljuk, esetleg díszítjük is. Csak egy példa: ha a nagymamának gyapjúfonalat vettünk, egy motringot legombolyítunk egy nagyobb és egy kisebb go­lyóvá, ezekből kismadarat állítunk össze, fadarabkákból ké­szítve lábat, kartonpapírból csőrt, szárnyat, farktollakat, szí­nes — rí hói még szemet is öltögethetünk. A / itatott probléma: ajándék-e a praktikus, szükséges ’ holmi, adhatunk-e ünnepre olyasmit, amit úgyis meg kellett volna vennünk a »megajándékozottnak«, vagy ő szerezte volna be magának. Véleményünk: ez nem illem vagv szokás, hanem pénz kérdése. Akinek ingekre, tréning­ruhára, meleg papucsra van szüksége, jobban örül, ha ezeket kapja, mint ha »előkelő«, haszontalan dísztárggyal lepik meg. Persze jó, ha a célszerű holmit jobb minőségben, szebb kivitelben vehetjük meg, mint máskor tennénk, vagy mint amit ő vásárolna magának. (Selyempuplin ing, szőrmés pa­pucs stb.) És még jobb, ha jut még valami kis ráadás-aján­dékra is, a józanságon felül egy kis kedves könnyelműségre. Ennek igazán nem kell drágának lennie, hiszen elsősorban érzelmi értéke van. HASZNOS TANÁCSOK A varrógép tisztítására nem szabad étolajat használni. A szíjat le kell venni, a hajócs­káit szintén. Tiszta benzint vagy petróleumot fecskendez­zünk bele. A gép többi részé­vel szintéin úgy járjunk el, majd hajtsuk a gépet elő­re, hátra. Ezután nyissuk fel a felső géprészt, és puha ru­hával jól töröljük meg. Az alkatrészeiken időközben fel­puhult az olaj, ezeket is gon­dosan töröljük szárazra. Ak­kor tegyük a gép felső ré­szét a helyére, az alkatrésze­ket pedig jó gépolajjal ola­jozzuk meg. Eire a célra ne használjunk petróleumot. A gumiból való csévegyűrűt gli­cerinnel kenjük be. Ha fehér­neműt varrunk, dörzsöljük be a tűt és az anyagot szappan­nal Jódfoltot a ruhaneműből vagy a testről a következő módon lehet eltávolítani: Fel­oldunk egy kanál vízben hat szem nátriumszulfátot. Ebből az oldatból teszünk néhány cseppet a foltra. Utána vízzel ki-, illetve lemossuk. • • • Burgonyapirításhoz a zsírt mindig előre jól torrósítsuk meg, csak úgy rakjuk bele a burgonyaszeleteket, így ha­marabb és egyenletesebben pirul. • * * A bundázott vagy lisztbe és tojásba mártott húsféléket, halakat stb. bő, forró zsírban, a natúrsülteket kevés forró zsírban sütjük. Művelődéi CSIKY GERGELY SZÍNHÁZ Este 7 órakor: Karenina An­na. Bemutató. Csiky-bérlet. VÖRÖS CSILLAG FILMSZÍNHÁZ A szélhámosnő. Szélesvásznú magyar film. (pecember 25-ig.) Előadások kezdete: 5, 7 órakor. SZABAD IFJÚSÁG FILMSZÍNHÁZ Alba Regia. Magyar film. Korhatár nélkül. (December 20-ig.) Előadások kezdete: 4, 6 8 órákon. Dr. D. P. KARÁCSONYI RECEPTEK GESZTENYÉVEL TÖLTÖTT PULYKA

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents