Somogyi Néplap, 1963. december (20. évfolyam, 280-303. szám)

1963-12-20 / 295. szám

Somogyi Néplap Új első osztály indul a barcsi kihelyezett mezőgazdasági technik am ban A SZÍJGYÁRTÓ Negyedik éve működnék So­mogybán a Kaposvári Mező­gazdasági Technikum kihelye­zett osztályai. A csurgói járás kivételével minden járásban folyik a mezőgazdasági techni­kumi felnőttoktatás. Főleg a járási székhelyeken (Marcali, Nagyatád, Siófok) és a megye nagyobb községedben, mint például Böhönyén, Lábodon, Kadarkútan, Nagybajomban, Hetesein, Lengyeltótiban, Ga- másan, Somogyváron indultak ilyen technikumi osztályok. Á hallgatók száma a most szer­vezett és januárban induló új első osztályokkal együtt meg­közelíti a hatszázat. Ez a szám a nem somogyi (budapesti, keszthelyi) szervezésű techni­kumi osztályokkal együtt sem pótolja a jelenleg és a kö­vetkező években mutatkozó szakemberhiányt. Ezért min­den újonnan meginduló tech­nikumi osztály különös fi­gyelmet érdemel, hogy hall­gatói erős akarattal, áldozat- készséggel, nfunkatársaik tá- nyárt. mőgatásával és bátorításával sikeresen el is jussanak a ne­gyedik év végéig. Barcson három éve indult egy ilyen osztály. Azóta hiá­bavaló fáradozás volt minden hasonló kísérlet: tavaly is ku­darcot vallottak az új techni­kumi osztály szervezésével. Most azonban a járási pártbi­zottság, a KISZ és más tö­megszervezetek támogatásával, hatékonyabb szervező mun­kájával harminchatan vállal­koztak a technikumi végzett­ség megszerzésére. A jelentke­zők közül többen — mint pél­dául Haraszti Pál (Bolhó) — most végzik az általános is­kola VIII. osztályát. Erről a bizonyítványt az első félévi vizsgák előtt, 1964 nyarán be kell mutatniuk. Z. Szabó Jó­zsef Csokonyavisontáról je­lentkezett a technikumba, miután iskoláskorú kislányá­val együtt az idén fejezte be az általános iskolai tanulmá­A tapasztalatok szerint a je­lentkezők többsége szükséges­nek tartja — különösen T’ezető (tsz-elnök, brigád- és mun­kacsapat-vezető) beosztásban — a tanulást. Olyan véle­ményt, hogy szakmai tovább­fejlődés nélkül is boldogulhat­ni hasonló munkakörben, mind ritkábban hallani, de még elő­fordul. A többség azonban megérti, miért szükséges ta­nulni. ösztönző hatású az is, hogy ma már mind több egy­szerű tsz-tag is bekancsolódik a felnőttoktatásba. (Talán en­nek köszönhető, hogy a barcsi járásban már csak három tsz- elnök tanul általános iskolá­ban, a többi már elvégezte, illetve magasabb fokú okta­tásban vesz részt.) A 36 jelentkező felvételi vizsgáit nemrég tartottéit meg. Az előkészítő munkát dicséri, hogy mindannyian megfelel­ték. A járás öt körzetében matematikából és helyesírás­ból a helyi pedagógusok ké­szítették föl a jelentkezőket az első erőpróbára. A tanítás — heti egy konzultációs nap­pal — előreláthatólag január második felében kezdődik meg az új első éves hallgatók ré­szére a járási székhelyen, a gimnázium tantermeiben,. W. E. — Nálunk már karácsony van! Apukám a néninek azt mondta, angyalkám gyere be, nincs itthon a feleségem!! (Endrődi István rajza) A félíetős pia­ci házikó legna­gyobb falát dí­szíti a mesterség címere: egy kan­táros, fekete ló. Fölötte a név: Lovtó Sándor szíj gyártó-mester. Nikkel- és réz­veretű szerszá­mok lógnak a rudakon. Jön­nek, mennek az emberek. A mű­hely itt van mindjárt- a piac főutcáján. De senki sem vet ügyet a szerszá­mokra. Más ér­dekli az embere­ket. Deres hajú, zöld pulóveres ember a mester. Kérdem tőle, mi­lyen a forgalom. Kinéz a nyitott ajtón. Odakint éppen a reklá­mos kiabál: . — Ide nézze­nek, emberek! Ezt vegyék, ezt vigyék, ezért nem szól az asz- szony, nem szól az ember, áldani fogják a ne­vemet ... Mérgesen ledöfi maga mel­lé a varróárt. — Semmilyen. Kinek kell ma lószerszám? Ebben a pillanatban megje­lenik az ajtóban egy fekete ruhás, kampósbotos öreg. — Szakmabeli vagyok én is. Azaz csak voltam. Van ne­kem két egész lószerszámom. Szép, mutatós, igazi mester­munka. Ha tudna rá vevőt, megköszönném nagyon ... Reménykedve jött ide az öreg, és most csalódottan tá­vozik. Somogyi siker Kőszegen (Tudósítónktól.) A szombathelyi MÉSZÖV a közelmúltban rendezte meg a dunántúli népi zenekarok ta­lálkozóját Kőszegen. Nyolc jó képességű zenekar állt a zsűri elé, hogy számot adjon tudásá­ról. A körmendi, a sümegi, a kapuvári, a sárbogárdi és más zenekar mellett a marcali föld­művesszövetkezet népi zene­kara is részt vetít a találkozón. A vetélkedésre a kőszegi Ju- risich-vár színháztermében ke­rült sor zsúfolt nézőtér előtt. A zsűri elnöke dr. Volly Ist­ván, az ismert népdalgyűjtő volt. A marcali népi zeneka. szereplését osztatlan elismerés égadta. A közönséget is, a zsűrit is meghódította játéká­val Népdalokat, nótákat, csór dósokat adott elő. A vetélkedő első díját a marcali ímsz népi zenekara kapta meg. Kiemelték Szálai Lajos prímás és Dingó Ferenc cimbalmos játékát Á marcali zenekart a ' kőszegi sikerek eredményeképpen rádiófelvé­telre hívták meg. — Mit csinál hát a mai szíj­gyártó? — Halad a technikával. Di­vatba jött a motorülés. Annyi most a motor, mint régen a ló. És ha elkopik a gépi mun­ka, jönnek a motorosok, mond­ják: csináljak már nekik kéz­zel varrott, igazi ülést. Azzal bajlódok éppen most is. Több­nyire ilyen munkákra tudom megtanítani a tanulómat. Pattanásos, szőke gyerek a tanuló. Amíg mestere beszél, szaporán forgatja a töt — Cikk a bőrtáska? Csiná­lunk azt. Kapós a vadászföl­szerelés? Rátérünk arra. Szük­ség van bőrlabdákra? Gyár­tunk azt is. — Szóval munka azért akad. — Akad, csak hát meg kel­lene változtatni a mesterség címerét... Az ajtón tréfás felirat: »•Szíves marasztalásomat ne /egye komolyan. Az idő pénz.« — Azért írtam ki, mert nem lehet beszélgetéssel tölteni az időt. Az üres fecsegésből nem lehet megélni... Nem is tartottam fenn to­vább ... N. S. jy ancso, nyurga és min­" dig mosolygó sofőrünk gyorsan vezette a kocsit Az­tán hirtelen lassított. Fejével a járdaszegély felé intett — Nézzék, ezek a legjobb munkások Blagoevgrádban! A járdát övező pázsdtszö- nyegen, egymástól öt-hat mé­ternyi távolságban, csővázas keretbe szerelve férfi- és nő­portrékat láttunk. Az élmun­kások fényképének sorfala kö­zepette lehet megközelíteni a textil- és a dohánygyárat Mi gyárba készültünk men­ni, és egy szemét gyönyör-, ködtető, jól árolt parkban ta­láltuk magunkat Viruló ró­zsák, örökzöld bokrok, hófe­hér törzsű nyírfák, haragos- zöld fenyők, piros, kék, sárga padok, kosárlabda-, kézilab- dapályák, egy hat starthelyes, 50 méteres úszómedence és egy korszerű vonalú, színes, sok ablakos épület. Ez az utóbbi a Goce De’esev T--W1- kombónát Szomszédságában egy földszintes, modem ház áll. — Ez az üzemi orvosi ren­delő — mondta Vanc.so. Goce Delcsev macedón szo­cialista forradalmárról ne­vezték el a gyárat 1959-ben kezd+ék éríteni. Árut 1961-ben termelt először. A főmérnök és a pártszer­vezet titkom focr°dott ben­nünket. Grigor Grigorov, a főmérnök fiatal ember, mind­össze 35 éves. S mint már az e1 ózó fejezetben írtuk Georgi Bacsev párttá flórról hamarosan kiderült, hogy an­nak idején .nálunk harcolt. Trades volt az I. Bolvár i.dseiegben; jól emlékszik Qjőlgái tájak — luágAÍf mibwek. 3. TEXTIL ÉS DOHÁNY Pécsre, Szekszárdra, Kapos­várra, Nagykanizsára. A korszerűen fölszerelt, NDK-beld, csehszlovák és ha­zai gépekkel jól ellátott üze­meket járva kísérőink külön­féle adatokkal tágították is­mereteinket. Íme közülük néhány: 1961-ben, a termelés meg­kezdésének évében 780 tonna gyapjút fontak meg, és 6 000 000 méter textilt szőt­tek. Idei tervük 2300 tonna gyapjú megíonása és 10 800 000 méter textil előállítása. 1944- ben Bulgária egész évi textil- termelése 12 000 000 méternyi volt. Most ez az egyetlen — és nem is a legnagyobb — gyár majdnem annyit produ­kál, mint a cári rendszer tex­tilipara összesen. A kombinát 900 dolgozójá­nak mintegy 70 százaléka nő; S akárcsak némely hasonló üzemekben nálunk, a vezetés­ben való arányuk meglehető­sen alacsony. Így például a kilenc mérnök között mind­össze három nő található. Ügy látszik, itt is nehezen birkóznak meg a nők helyze­tére vonatkozó légi. megcson­tosodott szemlélettel. 47 brigád küzd a kommu­nista munkabrigád címért, 7 brigád már elnyerte. A ver­senyfeltételek hasonlóak a ma szocialista brigád-mozgalmun­kéihoz: tervteljesítés, szak­mai és általános továbbkép­zés, kollektív élet stb. A kártolóműhelyben megis­merkedtünk Georgi Hrisztov brigádjával. Nyolcán vannak. Két éve dolgoznak együtt. Át­lag 85 leva a havi keresetük. — De van nálunk sokkal jobb brigád — mondotta sze­rényen. — Nem is egy, és tagjaik százhúsz leva fizetést is megkeresnek havonta. — Százötven kiváló dolgo­zónk van, közülük tizenöt már kormánykitüntetést kapott — mondotta a főmérnök. — ök a mi törzsgárdánk, akikre min­dig bátran számíthatunk. Fölkerestünk egy kiváló dolgozót. Idősebb, tapasztalt munkásnőre számítottunk. Be­mutattak egy vékony lányt. Violetta Sztojanova alig 23 éves, és 26 szövőgépen dolgo­zik. Nézzük a szociális helyze­tet. A kombinátban 80 leva az átlagkereset. A lakbér 6—8 leva. Az üzemi konyhán ét­lap szerint választható azétel. Egy ebéd 30—33 sztoünka. Aki reggelit és vacsorát is ’ akar, az ebéddel együtt ha­vonta 30 levát fizet. Az ételt haza is lehet vinni. Több dol­gozót lakáshoz juttattak. Je­lenleg 36 lakást épít a gyár. Ezeket a tavaszra adják át. Jövőre befejezik a 100 szemé­lyes üzemi bölcsőde építését A textilkombinát szomszé­dos a dohánygyárral. A gyá­rát övező park még talán szebb a textileseknél is. Ja­nos Markov műszaki vezető és Konsztantin Szjurov üzem­vezető — s akárcsak szom­szédjaik, ők is fiatalok, az előbbi 27. az utóbbi 25 éves. — szegődött mellénk vezető­nek. Ami az első benyomásomra a legjobban tetszett: ingerlőén kellemes , dohányiMat lengede­zett körülöttünk. Megálltunk a gyár termé­keit bemutató vitrin mellett. Itt készül az Udarnik — a néhány éve nálunk is meg­ismert — Arda, a Burludzsa cigaretta. A mutatósán cso­magolt, kitűnő minőségű Sip­ka és Lajka cigarettákat csak exportra gyártják. A dohány a környékbeli ter­melőszövetkezetekből kerül tide. Osztályozzák, fermentál­ják, majd feldolgozzak. Az ízeken persze lehet vitatkoz­ni. Egyen azonban nem. A minőségen. A mi Kossuthunk- ban, Symphománkban szünte­lenül jelentkező fináncíáb- szárakat itt nem ismerik, il­letve nem hagyják a cigaret tákba töltendő dohányban. No és ha az ember meggyújt egy bolgár cigarettát, az a nélkül, hogy folyton szívni kellene, szépen végigég. A lágymányo­si, a pécsi, az egri és a sátor­aljaújhelyi dohánygyárak szakemberei tanulhatnának gyártástechnológiát bolgár kollégáiktól. — Mennyi ember dolgozik a gyárban? — Ezerötszáz. Az egy éve fölépített kor­szerű cigarettaüzemben auto­mata Skoda gépekkel töltik a cigarettát. Egy-egy gép per­cenként 1500 cigarettát tölt meg. A csomagolást is gép végzi. — A gyár ebben az évben 2 300 000 csomag cigarettát termel — mondotta Konsztan­tin Szjurov üzemvezető, — Ennek felét külföldre szál­lítjuk. De a gyár fejlődése még nem állt meg. Néhány év alatt kétszeresére akarjuk nö­velni a termelést. Sok sikert kívántunk ehhez a törekvéshez, és búcsúzóul a lépcsőházban elszívtunk egy Lajka cigarettát, vendéglá­tóink pedig el akartak szívni egy Fecskét, ha az végigégett, volna. Kerkay László—Tímár Ede Következik: LÁTOGATÁS A PETRICSI TERMELŐSZÖVETKEZET­BEN 308 Sötét számok A France Soir közli, hogy minden százezer francia kö­zül háromszáz ideggyógyinté­zetben van, harmincezer pe­dig idegkimerültségben szenved. A nyilvántartott idegbetegek száma évente át­lagban kétezerrel emelkedik. A rokkantsági nyugállo­mányba helyezett franciák 14 százalékánál lelki' meg­rázkódtatás az indok. flniibiotiküs fehérnemű A leningrádi textilipari in­tézetben »antibiotikus« tu­lajdonságokkal bíró műszá­lat dolgoztak ki. A műszál három változatban készül »Petilan«, »Biolan« és »-Jo- din« néven. Különleges sajá­tossága, hogy megöli a kü­lönféle baktériumokat és gombákat, A találmány lé­nyege, hogy maga az anyag rendelkezik biológiailag ha­tékony tulajdonságokkal, amelyeket a mosás nem csökkent, és idővel sem hal­ványulnak el. Félelem Dallas nyomán... A dél-koreai rendőrség fel­hívást bocsátott ki, amely szerint mindenki tartozik be­szolgáltatni távcsővel fölsze­relt fegyverét, mivel »az or­szág vadállománya amúgy sem indokolja ilyen lőfegy­verek használatát«. A dél- koreai hatóságok különleges intézkedéseket is hoztak az államfő, Park Csun Hi védel­mére. Daphne és a francia bürokrácia A görög mondavilágban, mint tudjuk, Daphnét, a szépséges nimfát Apolló ül­dözi szerelmével, és apja, Peneio&z, a folyami isten ba- bértává változtatja. A mai francia bürokrácia történeté­ben Daphne egy francia kis­lány, aki a múlt év tavaszán született Párizsban. A fiatal apa váratlan nehézségekkel találta szemben magát, ami­kor lányát erre a szép görög névre akarta keresztelni. Pá­rizs egyik elővárosában az anyakönyvvezetőségen kije­lentették, hogy a Daphne név Franciaországban nem elfo­gadott. Ez a kijelentés úsy felbőszítette a fiatal apát, hogy bíróság eié vitte az ügyet. Első fokon az anya- könywezetőségnek adtak igazat, de az apa nem nyu­godott bele, és ügyvédje ré­vén a legfőbb bíróságnál a francia törvénykönyv »anno XI, Germinal ll«-én, vagyis a francia forradalom hetedik hónapjában hozott törvényé­re hivatkozott, amely szerint minden francia állampolgár­nak jogában áll kedve sze­rint megválasztani gyerme­kei keresztnevét. A legfőbb államügyész hét hónap eltel­tével végül úgy d öntett, hogy a Daphne név Francia- országban is elfogadható. Az apát a győzelem megrészegí­tette: kijelentette, ha legkö­zelebb kisfia születik, Ganü- médesznek fogja . keresztei- tetni. Somogyi Nép'ap Az MSZMP Somogy megyei bizottsága és a Somogy megyei Tanáé* lapja.* Főszerkesztő: WIRTH LAJOS. Szerkesztőség: Kaposvár, Latinka Sándor u. 2. Telefon 15-10, 15-11. Kiadja a Somogyi Néplap Lapkiadó Vállalat. Kaposvár, Latinka S. u. 2. Telefon 15-16. Felelős kiadó: Szabó Gábor. Beküldött kéziratot, nem őrzőnk meg, és nem adunk vissza. Terjeszti: a Magyar Posta. Elő­fizethető a helvi postahivataloknál és postáskézbesítőknél. Előfizetési díj egy hónapra 12 Ft. Index: 25061 Készült a Somogy megyei Nyomda­ipari Vállalat kaposvári tizemében Kaposvár, Latin.ka Sándor utca ft.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents