Somogyi Néplap, 1963. november (20. évfolyam, 256-279. szám)

1963-11-09 / 262. szám

Szombat, 1963. november 9. 3 SOMOGYI NÉPTYF A városi tanács vb megtárgyalta Kaposvár élelmezés-egészségügyi helyzetét Mélyreható vita alakult ki a Kaposvári Városi Tanács Vég­rehajtó Bizottságában az egészségügyi osztálynak a vá­ros élelmezés-egészségügyi helyzetéiről készített jelentésé­ről. A jelentés részletesen fog­lalkozott a hús-, a kenyér- meg a tejeliátás egészségügyi vo­natkozásaival, a cukrászipar, a közétkeztetés és a vendéglátó­ipar helyzetével. A végrehajtó bizottsági ülé­sen részt vettek és felszólaltak az érintett vállalati igazgatók is. Az egészségügyi osztály je­lentése szerint Kaposvár élel­mezés-egészségügyi helyzete nem kielégítő. Baj van a fa­gyasztott hús tárolásával, emiatt a lakosság idegenkedik tőle. Az apró pékségek < higié­niája sem kielégítő, előfordul, hogy madzag, papírhulladék és fadarab található a kenyérben. Megfelelő hűtőberendezés hiá­nya amiatt a fogyasztókhoz ma­gas savfokú és össz-csíraszámú tej kerül — a nyolcvannégy alkalommal végzett tej- és tej­termékvizsgálat csak tizenhét esetben talált kifogástalan árut (!), Ugyancsak laborató­riumi vizsgálait bizonyította, hogy a termelő cukrászüzem készítményeinek 55,1 százaléka csak feltételesen vagy egyálta­lán nem fogyasztható (!)■ Kor­szerűtlenek az üzemi és ven­déglátóipari konyhák is. A jelentés ismertetése után a hozzászólók szenvedélyesen beszéltek arról, hogy hatásos intézkedésekre van szükség a rendkívül súlyos helyzet meg­szüntetésére. Pados József vb- elnőkhelyettes például kijelen­tette, hogy az egészséigügyi és a minőségi normákról szóló kormányrendelet megtartásáért némely helyen késhegyig menő harcot kell folytatni. Szőke István, a húsüzem igazgatója elmondotta, hogy a kaposvári hentesáruk tápértéke országos viszonylatban iá elismerten jó. Egyedül a fagyasztott húsokkal van baj. Szüksége lenne a vá­rosnak egy megfelelő hűtőte­remre, ahonnan az árut a meg­romlás veszélye nélkül bármi­kor elszállíthatnák a boltok­ba. — Érdemes lenne fölmérni — mondotta —, hogy mi költ­ségesebb: ha megromlik a hús, vagy ha építünk egy hűtőtér- met Juhász Árpád elmondotta, hogy a Sütőipari Vállalatnál nagyon laza a technológiai fe­gyelem, emiatt kerül a kapos­váriak asztalára égett vagy sületlen kenyér. A tejüzemről szólva megemlítette, hogy na­gyobb gondot kellene fordíta­ni a kannák tisztítására. Balogh Lajos, a Vendéglátó Vállalat igazgatója elmondotta, hogy a hibáié megszüntetésé­nek népgazdasági feltételei sokszor hiányoznak Legalább nyolc-tízmillió forintra lenne szükség, hegy a jelentésben fölvetett bajokat orvosolhas­sák. Kérte, hogy a vb nagyon erélyesen tárja a felsőbb szer­vek elé az ügyet, mert a város lakossága egyre sűrűbben rek­lamál. Beszélt arról is, hogy a ~ falusi tej begyűjtő helyiségek nagyon elhanyagoltak. — Ez az ügy nemcsak a vá­rosi tanács problémája — mon- , dotta felszólalásában dr. Be- rend Ernő —, más szervek tá­mogatására és hozzájárulására is szükség van, hogy a hibák megszűnjenek. A vezetők szem­léletén is változtatni kell. Ha­tározottabban foglaljanak ál­lást, hogy mit tudnak vállalni és mit nem. Kádas Pál, az Élelmászer- idskereskedelmi Vállalat igaz­gatója néhány példát sorolt fel arról, hogy mi hátráltatja mun­kájukat Elmondotta, hogy a Belkereskedelmi Minisztérium felajánlott a vállalatinak jó né­hány hűtőszekrényt és hűtővit­rint, de ezek a berendezések egy nagyon rosszul sikerült széria darabjai, és évenkénti értékcsökkenésük 11 százalék. Ha a vállalait átveszi őket, a dolgozók zsebe érzi meg, mert csökken a nyereségrészesedés. Ennek ellenére negyvenhat da­rabot igényeltek, és megpró­bálják üzembe helyezni, hogy részben enyhítsék a boltok hű­tési gondjait — Hajmeresztő ez a szemlé­let — bírálta a Belkereskedel­mi Miniszrtérium álláspontját dr. Halomvári György vb-tíit- kár. — Évekig hevernek a hű­tőszekrények, de nem lehet ve­lük mit kezdeni — mondotta, majd kitért arra, hogy a vb- ülés egy sor dolgot csak re­gisztrálni tend, de az alapvető problémák megoldására nincs lehetősége. A vitát dr. Szilágyi Lajos vb-elnök foglalta össze. Elmon­dotta: joggal vetődik fel az igény, hogv tenni kell valamit az élelmezés-egészségügyi helyzet javításáért Mindent egyszerre megcsinálni nem le­het, de bizonyos változtatások­ra milliók nélkül is van lehető­ség. Lelkiismeretesebb munká­ra van szükség mindenki ré­széről — . hangsúlyozta. Majd javasolta: a városi tárnics vb kérje föl a megyei tanács vb-t, hOigy az illetékes szakigazgatá­si szervek bevonásával dolgoz­zanak ki egy átfogó tervet Ka­posvár élelmezés-egészségügyi helyzetének javításáról. A vb a javaslatot tudomásul vette. P. Gy. KGST-tanácskozás Prágában Prág». (MTI). A KGST mezőgazdaság-gépesíté­si és villamosítási állandó munka­csoportja október 30-tól novem­ber 5-ig Prágában tartotta meg 16. ülésszakát. A tanácskozáson megvitatták a villanyáram felhasználásának le­hetőségeit a KGST-országok mező- gazdaságában. Az ülés részvevői megállapodtak az áramfogyasztás biztonságát érintő nemzetközi normák bizo­nyos kö\*etelményeinek kidolgozá­sában. indítványozták az alapve­tő villamos berendezések egysége­sítését. ami lehetővé teszi, hogy bármely tagállamban gyártott gép valamennyi KGST-országban hasz­nálható legyen. A munkacsoport véeül több ja­vaslatot fogadott el. Ezek a mező- gazdasági munkálatok elvégzését és az 1964. évi terv sikeres teljesíté­sét szolgálják. SZÁMADÁS A VETÉSRŐL — Majd nyitva tartom a sze­mem. Még egyszer köszönetét Fogalmam sem voft róla, hogy milyen a határ, egy kes­keny szorosnak képzeltem, A kenyérgabona vetéster- vét októberben teljesí­tette megyénk valamennyi já­rása. Az ötszázalékos rátartá­son felül is megtoldottak a te­rületet a közös gazdaságok, s mindezt úgy tették, hogy no­vemberre nem maradt vetni- való a megye egyik részén sem. Azóta megyészerte megtartot­ták az őszi határszemlét, a táblák térképen szereplő ada­tait azonosították a valósággal, jegyzőkönyvet készítettek a tényleges vetésterületről. Most még e végső jelentések össze­sítése van hátra, s ha ez elké­szül, megcsinálhatja a megye a gabonavetés összesítőjét. Nagy munkának, az ősz leg­fontosabb teendőjének gondját tették le termelőszövetkeze­teink, gépállomásaink, a mező- gazdaságot irányító szerveink. Énnek az országos horderejű feladatnak a sikeres megoldá­sa számos értékes tanulságot adott. A vetési időszak hasz­nosítható tapasztalataiból min­den bizonnyal gyakran fogunk majd meríteni. Országosan is, a megyében is, járásonként és szövetkezetenként is készül er­ről számvetés, és mindegyik­ben benne lesz a siker meg­annyi tényezője. Tapasztalato­kat összegező, tanulságokat ér­tékelő véleményeket máris is­merünk, és ezek alapján is, megfigyeléseink alapján is bátran mondhatjuk: jól vizs­gázott ebben az időszakban mezőgazdaságunk, parasztsá­gunk, traktorosgárdánk. Október végjéig elvetette me­gyénk a kenyérgabonát. A bú­zával és rozzsal bevetett terü­let most csaknem húszezer holddal nagyobb, mint amek­koráról ezen a nyáron arat­tunk. Földben van, idejében a földbe került a jövő évi ke­nyérnek való magija a terve­zett, sőt annál valamelyest na­gyobb területen is. Megnyug­vással tölti el ez a tudat a szö­vetkezeti parasztságot, az or­szág népét hiszen fontos gaz­dasági, néosazdasági kérdésről, a kenyerünkről van szó. Erről volt szó októberben is, szep­temberben is, sőt kőrábbán is — a vetés fáradságos munka­napjain, az éjszakába nyúló, éjszakánként is folytatódó nagy munka hónapjaiban és a tervszerű, gondos előkészületek idején. Ez a fölismerés szinte elsődlegesnek tekinthető a be­fejezés sikerének tényezői kö­zött Az kellett, hogy a veze­tés tárja nyíltan a parasztság elé az ország gabonagondjait, és világosan, egyértelműen [szabja meg a feladatokat Ezt ... , , ,... , , - „, , „Ja vezetés megtette. S a mező­A meg kévéssel előbb oly ko melle kuporodtam, s meg-f , , .. . , . békés kilátást nyújtó völgy mozdulni is képtelen voltam, éd^áasag dolgozol, irányítói nem látszott többé alattam. Egyszer csak, mintha megnyílt IP0™*0®“« megértették a helyze­ti. Kaposvári Baromfifeldolgozó Vállalatnál 1962-ben kezdték meg a nyúl feldolgozását. Erre a különleges technológiai módszerek­kel végzendő munkára az egyik olasz cég képviselője tanította be a munkásokat. Egy műszakban 32 0C0 nyulat dolgoznak fel. A lenyúzott bundát szárítás után egy budapesti kalapgyárnak szál­lítják. A legtöbb nyulat Olaszországba exportálják a Comavico- la-cé gnek. vehet mondtam, és iáléptem. Elkísért amelyen időről időre ellenőrző Sűrű, áthatolhatatlan köd töl- volna a föld. Földrengés, ez l tét is, saját kötelességükét is. egy darabig az úton, míg vé- körutat tart a határőrség, tötte be, és ami még félelme- volt az első gondolatom. De az- ^ most már az összegezés nem gül egy keskeny hegyi ösvény- Mindenesetre sötétben megyek tesebbé tette a dolgot, ez a köd tán megértettem, mi volt a dü-Jcsu^n egyetértő nyilatkozato- hez értem, amely a paznauni át, ahogy Kari tanácsolta. ijesztő sebességgel emelkedett horgas oka. Néhány méternyi-J «tereteket völgybe vezetett Könnyű szél kerekedett. Fel- Olyan volt, mintha egy felhő re tőlem fülsiketítő recsegéssel i™*» nem ««-eietíei ,, , hőcsíkok húzódtak a nap elé, indult volna meg. Megkétsze- egy lavina görgőit a völgy fe-) szamba, hanem tetteket ‘ és különös módon elhomályo- reztem erőfeszítésemet, hogy lé, és szétpoirlott egy szikla-.| /Céltudatos politikai felvi A hó és a hideg hasznomra sjtották. A völgykatlanra köny- az emelkedő sötétség elől el- akadályon. Mögötte valóságos^ lágosátó és szervező volt, mert ebben az évszakban nyű ködfátyol borult. Valami- menekülhessek, és sikerült is kőeső gurult le a lejtjőm. Ka-)munka előzte meg, készítette a parasztok a meleg szobában veJ jejjebb másztam, és hirte- tartanom a távolságot köztem romát a fejemre szorítottam, lelő tehát a vetésterv teljesíté­maradtak. De a hó egy másik Jen ^ kis csermely előtt áll- és e között a mosókonyhagőz de tudtam, milyen értelmetlen lsét. Hiszen nagy jelentőségű veszélyről árulkodott: némely tairli amely a patakba torkollt, között. Aztán egy új termesze- ez a védekezés a sziklatörme- ^politikai feladat az, hogy ter- helyen sízők nyoma volt vilá- Ez lenne a Fimber patak? Mi ti jelenség megsemmisítette lék ellen, amelyet az orkán melje meg a mezőgazdaság az gosan kivehető. A nyomok er- most a teendő? Egy pillanatig vesződségemet. nyugalmából kimozdított Úgy (orstóg kenyerét. A párt, a kor­déi csapásokról jöttek, és ilyen tanácstalanul töprengtem. A Először csak egypár szellő- fű®t, hogy á kőhullás egy (imány meghirdette a gabona- mélyedésekben ismét el is tűn- csermely olyan keskeny volt, kés volt, amely a lejtőt érte, örökkévalóságig tart, aztán el-(Programot megmagyarázta cél- tek. Ezt az utat nyilvánvaló- hogy nehézség nélkül átme- és a laza havat felkavarta. Né- a vihar hevessege is (JJat, jelentőseget, es megadta a an állandó ellenőrzés alatt tar- hettem rajta. pillantásom a hány perc múlva félelmetes tottók' hegycsúcsra esett, mely egy morajlás és üvöltés töltötte be . J^'13an\ sá^doloozái minderre nmi Egy óra telhetett él mikor hatalmas sziklacsoportban a levegőt Az alattam levő köd- ,ri!Ä, hogy elvetették a magam előtt hangokat eszlel- végződött. Közvetlenül a szikla tenger osszekavarodott, es a ’hif ,kenyérgabonát. Ebből a siker­tem. Leereszkedtem a lejtőn, előtt világosan kirajzolódtak tájék pillanatok alatt sistergő Iből, a vetés határidőre való de éppen most nem volt sehol egy fakereszt körvonalai. Ügy boszorkanyüstte vált. A vihar lo ij- . alkonv befejezéséből is megbizonyo­egy szikla, amely mögött el- tetszett., hogy a kis vízfolyás is magasba emelkedett. Az egesz mél feküd-Visodhatott bárki arról, hogy bújhattam volna. Nem maradt onnan jön. Semmi kétség, - a arcomba vágta a havat, az volt alattarn ^ sziklacsonort a) hazánkban megvan és erős a más hátra, mint hogy lekupo- határ előtt álltam. az érzésem, hogy jéggé derme- y. vezetők és a vezetettek akara rodjak, s ebben a helyzetben a hegy enyhén emelkedett, dák. A hófúváson át alig lát- natarjoesreszttel szinte kezzei-^^ elhatározási és cselekvési várakozzam. A hangok köze- és a méteres szikla tömbök, szőttek a sziklacsoport körvo- fogható közelségiben volt, Ami-(iegttsége. A párt, a kormány lébb jöttek, s már hallatszott amelyek keresztül-kasul bori- nalai. Ott, a sziklamélyedé- jyen hirtelen szabadjára en-|icejjai pontosan kifejezik a nép a havon lesikló sílécek nesze, tották, jó védelmet nyújtottak sekben védelmet találhatnék... természet minden ha- (érdekeit, s a nép e célok meg­a határörök elleni Lapulva, Utolsó erőmmel megpróbál- f™ (lvalósításáért minden erejét minden egyes sziklakövet ki- tam előremásznd. tatomért, olyan szeszélyesen meg (megfeszí tve dolgozik. Csakis használva másztam fölfelé a A vihar percről percre erő- is zabolázta néhány pillanat (ebből fakadhatott, táplálkozha­södött, és orkánná Visszatartottam a lélegzete­met. mikor fölöttem voltak. Továbbsáklottak. Két határőr volt, fehér, álcázó öltözetben. hegyen. Késő délután az út egy szé­A vihar percről percre ero- 1S zabolázta fajult, alatt. Csak a lavinától feldúlt ff'0*-*- 32 3 hallatlan nagy ígye­ilkezet és példás Ä hó jobban megnehezítette olyan'volt, mintha egy vul- hótakaró emlékeztetett körü-J^f^? “ helytállás, les, hosszan elnyúló völgykat- a mászást ezen a lejtőn, mint kán nyílt volna meg, amelyből lőttem a borzalmas szinjatokraA^naföldeken %OJtunR a m lanban végződött A paznauni vártam. Eltakarta a szamta- őseróvel törtek ki a fékevesz- “ völgy! Lenn a hóban világosan lan kis mélyedést, amelyekbe e!eme,k _ egy dantei fan­f elismerhető volt a kis patak, lábam bele-beiesüppedt, s Az a gondolat, hogy a határ amelyek lassanként kínszenve- közelében vagyok, sietésre déssé tették előrejutásomat. A ösztökélt. Jól tudtam követni íávolságbecslés is csalókának a vízfolyást a lejtőről, amelyen bizonyult a hegyekben. A ha- nagy sziklakövek hevertek. A tárkereszt egy óra múlva sem nap már nem állt magasan a látszott sokkal közelebbnek. , ... fehér hegycsúcsok fölött, egy Viszont most újabb veszede- tottam, hogy megóvjam a meg­jó óra múlva bealkomyodik. lemre lettem figyelmes, ezt fagyostól. Akkor kell végrehajtanom tér- mászás közbal észre sem vet- Most már egy tapodtat sem »Mii 1. tesa. tedtam előrejutod Egy nagy táziára valló inferno. Csakha­mar olyan sötét lett, hogy már a saját kezemet sem láthattam. A hó csípőimig ért. Megder­medt kezemet a számra szőri­Kiástam magam a hóból, ésf A mezőgazdasági nagyüzem, megdörzsöltem dermedt Iá-1 iheni okvetlenül szükséges terv- , . , .... .. , ., , (szerűség, előrelátás, céltudatos­baimat. A közeli ha tarkereszt ^ & is vi2sgá_ látványa vigasszal és remény-(zott ebben az időszakban. És seggel töltött eL A határőrök fiúi vizsgázott. A megyei veze- most bizonyára szállásukon ^ vannak. Még néhány minden küszködésen szék. (.Folytatjuk) perc, (tak a termelőszövetkezeti elnö- (kökkel, agronómusokkal, párt­tűi le-(titkárokkal és brigádvezetők- (kel az őszi vetés gondos előké­szítéséről. Nem érte felkészü- i letten ül a szövetkezetek irá­nyítóit a gabonavetés, s mire eljött ennek az ideje, kezükben volt a hosszú hetekre szóló, részletes ütemterv. Éneikül kapkodáshoz, fejetlenséghez, sok helyen kudarchoz vezethe­tett volna minden még olyan jó "szándék és igyekezet is. rT' snultak, nagyon sokat ía- 1 nultak ebben a kam­pányban a szövetkezeti elnö­kök, agronómusolt is. Egyikük- nek-másikuknak a saját két­kedését, bizonytalankodását, fenntartását kellett leküzde- nie: »Mondom, de magam sem vagyok egészein bizonyos abban, hogy határidőre elvégzünk«; »Kíváncsi vagyok rá, hogy el tudunk-e vetni október vé­géig, hiszen tavaly még az el­ső hó után is akartunk vetni-« stb. S most ezek az emberek már bizonyosak abban, ami van, ami tény. Önmaguk meg­győzése saját tapasztalataik alapján, önerejük lebecsülésé­nek helytelenségéről való meg­bizonyosodásuk — ez a lecke fölér bármilyen igen tartalmas üzemszervezési tanfolyammal. S ez a megtanult lecke hasz­nos útmutatás a további ten­nivalókhoz. Nemcsak a helyi vetési ütemterv vált konkréttá, ha­nem hatékonyabb lett az irá­nyítás is. A feladat megjelö­lését követte a nagyobb fele­lősség érvényesítése a végre­hajtás megszervezésében, a helyszíni segítésben és a mun­ka közben gyakorolandó ellen­őrzésben. Járási és megyei szerveink ebben az időszak­ban ezt a munkastílust tették általánossá. A megyei párt-vb és a megyei tanács végrehajtó bizottsága a vetés idejére egy- egy megyei vezetőt küldött két- két járásba. Ennek a megbí­zatásnak megfelelően dolgo­zott Tobak István, a megyei pártbizottság mezőgazdasági osztályvezetője a barcsi és a nagyatádi járásban, a megyei tanácstól Sási János elnökhe­lyettes a csurgói és a marca­li, Mohar László mezőgazdasá­gi osztályvezető a siófoki és a tabi és Molnár Imre főagro- nómus a kaposvári és a fonyó- di járásban. Sikerült idejében elvetni. A fő érdem a szövetkezeti tago­ké, akik a vetésben részt vet­tek; nagy elismerés illeti a szövetkezeti és gépállomási traktorosokat, akik valóban éjt nappallá téve szántották a föl­det, vetették a magot. Mindent egybevetve, az az idei vetés emlékezetes tanulsága, hogy ki-ki tegye meg a magáét, na­gyobb munkák idején dolgoz­zon nagyobb, erőfeszítéssel — akkor a siker nem marad, nem maradhat el. A kenyér népünk legfonto­sabb élelme. Nem termelt be­lőle az ország annyit, amennyi kellene, ezért behozatalra is szükség van az ellátáshoz. Az idei aratás gyengébb lett a vártnál, kevés gabonánk ter­mett. Ennek több oka volt. Egyrészt a mezőgazdaság nem teljesítette a múlt év őszén a vetéstervet; másrészt a terület kisebb-nagyobb hányadán rosszul előkészített talajba és késve került a mag; aztán a kedvezőtlen időjárás megsa­nyargatta a gyengén kelt ve­tést. A gabonatermelés új évad­jában e három közül két té­nyezőt kiiktattunk: elvetette megyénk is a búzát és a ro­zsot az előirányzott terület utolsó négyszögölén is, és az általános tapasztalatok szerint jó a vetés minősége. A gazda­gabb aratásért az emberek mindent megtettek, amit meg­tehettek, amit eddig meg kel­lett tenniük. így adhat szá­mot megyénk a gabona sorsá­ról. A második, a végleges számadásra majd 1964 nyarán, az aratás-cséplés befejeztével lesz mód. Bizakodva, jó remé­nyekkel tekinthetünk elébe. \ mi pedig a vetés főbb munkaszervezési ta­pasztalatait illeti, azokból már­is kell hasznosítanunk. Egy na­gyon fontos munkával végzett mezőgazdaságunk, de ezekben a hetekben még igen sok ten­nivaló pár a szövetkezeti pa­rasztokra és a gépállomási dol­gozókra. A betakarítással az idén megtermelt értéket kell megmenteni az időjárás vi­szontagságaitól, a mélyszántás­sal pedig a jövő tavasszal ve­tendő növények nagyobb hoza­mának az alapját kell lerakni. Nem kétséges, hogy mindezért is megteszik a magukét mező- gazdasági dolgozóink. Kutas József

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents