Somogyi Néplap, 1963. november (20. évfolyam, 256-279. szám)

1963-11-24 / 274. szám

Gárdonyi Géza: A mindentudó kalap T7 olt nagyapónak egy sima szőrű, magas tetejű, fe­jő kete kalapja. Sokszor meséltek róla. Azt mond­ták, hogy aki azt a kalapot a fejére teszi, min­dent tud. Lám, nagyapó is milyen okos; mindenhez ért; tud ol­vasni az újságból; szépen szóló fűzfasípot farag; malmot csinál a papirosból, sőt azt is meg tudja mondani, hogy hányat mutat az óra. És mindez a sok tudomány, tudjátok-e, hol van? A nagy fekete kalapban. Sokszor szerette volna a fejére tenni Pista ezt a min­dentudó kalapot, de sohasem adták oda. Azt mondták ne­ki, hogy még nem tud eléggé vigyázni a drága kalapra; majd ha nagyobb lesz! Pista csodálkozva nézte a nagy fekete kalapot. Néha megesett, hogy a saját fejére álmodta, és ilyenkor annyi mindent tudott, hogy maga is bámult rajta: házat, hajót épített könnyűszerrel. meg tudott számlálni egy zsák diót, sőt egyszer repülni is tudott a kalappal, mint a madarak. Egy délután a díványon aludt a nagyapó. Olyan mé­lyen aludt, hogy arra sem ébredt föl, mikor Pista kinyi­totta az ajtót. A mindentudó kalap a kis asztalon feketéllett, s egy széken ott voltak nagyapó felsőruhái is. Pistának szikrázott a szeme örömében. Lábujjhegyen osont a kisasztalhoz, és a fejére nyomta a mindentudó ka­lapot. A kalap nagy volt. Az egész feje beleszaladt. Legelő­ször is azt tapasztalta, hogy sötétség van a kalapban, és hogyha a kalap mindent tud is, azt az egyet nem tudja, hogyan kell Pista fülén megállni. Végre a tarkójára támasztotta a kalapot, és igy az arca szabad lett. — No, lássuk hát, mit tudok? — kérdezte Pista. Fölvett egy újságot, és olvasni próbált, de nem tudott arról egyebet olvasni, mint amit maga kigondolt. — Bizonyosan rossz az újság — szólt a gyerek —, nem jól van szerkesztve. Megpróbálta a kártyákat: tud-e belőlük magas tornyot építeni. Az sem sikerült. — Rosszak a kártyák — szólt bosszankodva —, nagy­apó sokszor mondta úgy kártyázás után. hogy rossz kártyák is vannak a világon. Próbáljunk hát repülni. Megfogta kezével a kalap szélét, s a két lábát emel­gette. Persze nem tudott repülni egy arasznyit sem. Pista ekkor gondolkodóba esett: hol lehet a hiba? — Most már látom én — úgymond —, hogy a kalap egymagában nem elég, bizonyosan a többi ruha is kell, hogy mindent tudjon az ember. Lassan, óvatosan magára vette a nagyapó kabátját, azután felhúzta a cipőjét, és hogy a siker teljes legyen, a görbe végű botot is a kezébe vette. — No, hát most legelőször is repüljünk, mint a ludak. Hogy bámul majd a nagyapó, ha fölötte fogok röpködni! Nekiszaladt a repülésnek, mint a ludak szoktak, de ekkor jött csak a váratlan helyzet. Ahogy felrepülhetett volna, megbotlott a nagy cipőkben, és úgy elvágódott, hogy még a tenyerét is odacsapta a padlóhoz. A kalap ropogva gurult le a szobában. A bot nagyot csattant a padlón, és a cipők is leestek a lábáról. Nagyapó felébredt. — Mit csinálsz. Pistike? — kérdezte a hason fekvő kis polgártól. — Mindent akarok tudni — felelte siró hangon. — Hogyan akarsz te mindent tudni? — Hát a mindentudó kalappal. — Jaj, kis barátom — szólt nevetve a nagyapó —, a kalap csak akkor mindentudó, amikor az én fejemen van. SS ^ * 4* - <*> " A AJ\ A A p, A A L" Ü V ö Megtanítlak benneteket két számki találó trükkre. Bámu­latba ejthetitek vele a társasá­got, mindenki csodálni fogja okosságotokat. Az első így van: Felkértek valakit, hogy gon­doljon egy számot, adjon hoz­zá mégegyszer annyit, azután adjon hozzá tizet. Az ered­ményt ossza el kettővel, s a Vésd jól az eszedbe! Mit ebédeltél tegnapelőtt? — ha hirtelen megkérdeznek, nem tudsz mindjárt válaszol­ni. Lehet, hogy hosszabb fej­törés után se jut eszedbe. Emlékezőtehetségünket ál­landóan gyakorolhatjuk, fej­leszthetjük, tanulással, ismét­léssel, gyakorlással, de játékos formában is. Csoportban játsz- hatja hat-nyolc gyerek az em­lékező versenyt, egy nagyobb társuk vezetésével. A verseny nem nyilvános, mindenki négyszemközt beszél a vezetővel, mert csak így kaphat minden részvevő azo­nos feladatot. A versenynek több pontja van, a vezető tetszése szerint adhat feladatokat. Pl.: 1. Mondd el az osztályotok­ban tanulók ülésrendjét. 2. Milyen plakátokat láttál az utóbbi időben? 3. Mondd el tanáraid név­sorát. 4. Sorold el a lakásotok kö­zelében levő nagyobb utca üz- leteit. Ezek a kérdések nemcsak az emlékezetet, hanem a jó meg­figyelést is próbára teszik. A következők már tisztán az em­lékezetet próbálják ki: A vezető számsorokat mond. Előbb három számot, aztán mindig eggyel többet, egészen tízig. A számsorokat előre le­írja magának, onnan olvassa nyugodt egyenletes hangon. A játékosnak meg kell ismétel­nie, amit a vezető mondott. Ha a versenyző nem tudja meg­ismételni, vagy tévesen mond­ja el, újra fel kell neki olvas­ni a számsort, egészen addig, míg hiba nélkül meg nem tud­ja azt ismételni. A vezető fel­írja magának, hogy hányszor kellett ismételni a számsoro­kat. A vezető mondhat a jzámsorhoz betűsort, vagy egy légysoros versszakot, amelyet a játékosok egész biztosan nem ismernek. A pontozásnál min­dig azt jegyezzük föl, hogy ki hányadik felolvasás után tud­ta hiba nélkül elmondani. Mikor minden részvevő el­végezte a kétszer négy menet­ből álló versenyt (anélkül, hogy egymás szereplését hal­lották volna), akkor rendez­zünk közös emlékező játékot. kapott háinyadosiból vonja ki a gondolt számot. Akkor ti mondjátok, hogy az eredmény öt. Ha társatok csodálkozva néz rátok, honnan találtátok ki, nyugodtan hivatkozhattok fejszámoló bűvészetetekre. De azért én megsúgom bizalma­san, ennél a játéknál bármi is a gondolt szám az eredmény minden esetben öt lesz! A másik forma: Mondd a barátodnak gondoljon egy számot és szorozza meg kettő­vel. Azután adjon hozzá ötöt. A kapott számot szorozza meg öttel és vonjon le belőle 25-öt. Most kérdezzétek meg az ősz- szeget, fejben gyorsan osszátok el tízzel, s az eredmény a gon­dolt szám lesz. (Például a gondolt szám há­rom: 2x3 = 6, 6-f-5=ll, 5x11 = 55, 55—25 = 30, 30:10 = 3.) SZABÓ LŐRINC: Falusi hangverseny Háp! Háp! Háp! Jönnek a kacsák! Hű, de éhes, hű, de szomjas ez a társaság! Bú! Bú! Bú! Boci szomorú! De hogy feszít tyúkjai közt a Kukurikú! Röf! Röf! Röf! Orra sárba döf: sonkalábán Kucu néni fürödni döcög. Gá! Gá! Gá! Szalad világgá Liba mama, ha a csacsi rábőg, hogy i-á! Rút! Rút! Rút! Föl is, le is út: mérges pulyka, te szereted csak a háborút. Búi Röf! Háp! Sípok, trombiták: víg zenével így köszönt e díszes társaság. ISKOLAI TAKARÉKBÉLYEG 1 2 3 4 5 6 7 8 9 aaaa ■aaa sa 10 aaaa ■aaa aaaa aaaa ll 12 ■SS" ■■■■ ■■■■ 13 14 aaaa ■aaa 15 ■SS" ■■■■ ■aaa 16 17 ■aaa ■aaa ■aaa ■aaa 18 19 ■aaa assaa ■aaa aaaa aaaa aaaa ■■■■ ■aaa 20 21 22 23 ■■■■ ■uaa »»aen ■aaa aaaa ■aaa ■■■■ ■aaa ■aaa aaaa aaaa ■aaa ■aaa ■aaa 1 aaaa aaaa 2 4 25 26 2i 28 29 ■■■■ ■■■■ ■ BHN ■«Hű ■aaa aaaa BBtSH uaai 30 ■aaa ■awa s»v?a«i aaaa ■ ■■■ Maca MURI anaa 31 Babits Mihály ~Az idén lenne nyolcvan esz­tendős. Rejtvényünkben egyik szép költeményéből vett rész­lettel emlékezünk rá. A »Ci­gány a siralomházban« című költeményében ezt mondja az első világháború utáni évek Magyarországáról: Vízszintes 1^ folyt. függ. 20. Vízszintes: r7. Szakszervezetek Országos Tanácsa. 18. Kígyómoz­gást végző. 19. Feri betűi más sor­rendben. 21. Meszet vízzel keverő. 23. UKE. 24. A katonai egység. 25. Római kettes. 27. Nagy mennyi­ségben zúdító. 29. Fegyverrel öl meg. 31. »Szó«-fajta, de a köny­vekben — itt mind a kettő meg­található. 32. A közepén Indul (!). 34. Gyorsan elmenö. 36. A vallásos ember legfontosabb feladata. 37. TEL. 38. Hárész. 40. »Buborékos viz«. 41. Ragadozómadár. 43. Ket­tősbe«!. 44. A pénz előtti kereske­delem formája. 46. Vissza! Azon a helyen. 47. Ezzel kezdődik az íz­lelés (!). 43. Disznóbeszéd. 50. Za­mat. 51. Fizikai fogalom. 53. A szép szavakat mondó. 56. Kis Mi­hály. 58. Labda a hálóban. 60. Be­cézett női név. 62 ..................... cim­b almos a cimbalmával cimbalmoz- ni minden este. 64. Névelők. 65. Megduzzadt a vízszint. 67. Vizét zúdít. 69. Borból készült öntet — névelővel. 71. OD. 72. Jut neki. 74. Város — oroszul, 77. A rengeteg alapvető törvény. 79. YB, Palkó búbánata Palkó szomorú, mert a ba­rátai egyenlő oldalú három­szög alakú sátrat csináltak, s neki ez nem sikerült. Vigasz­taljátok meg Palkót, _ nézzétek meg alaposan a két sátrat. Mit tapasztaltok? Igaza volt Pal­kónak, hogy szomorkodott? 1 2 3 4 5 R 6 7 8 9 10 11 12 13 1 14 15 16 4 m 17 Hl 18 Hl 19 20 21 22 m Hl ü 23 m 24 25 26 m 27 28 m 29 30 m 31 32 33 m 39 34 35 m 36 m 37 38 ja* 40 m 41 Ü 42 Hl 43 44 45 m 46 0§ 47 Hl 48 49 Hl 50 m 51 52 Hl 53 54 55 Hl 56 57 58 59 m 60 61 m 62 63 64 65 66 m 67 68 & Hl 69 70 m 71 m 72 73 * m 74 75 76 m 77 78 79 80 81 Hl 82 m 83 84 85 86 87 m 88 m 89 90 Hl 91 92 93 m 94 m 95 96 m 97 98 99 m 100 m 101 102 Hl 103 104 M 105 106 m Ü 107 108 109 110 » Hl in m 112 1 113 Ü 114 115 m 116 117 118 L°> m 119 Biztosan vásároltatok már I bélyeget az árusítássá» megbí- az iskolában ötven filléres, 1,1 zott tanártól. Miközben a gyűj- 2, 5, 10 és 20 forintos takarék-1 tőlapra ragasztottátok, s arról (ábrándoztatok, hogy vajon az éegy százalékos kamat mennyi­ével növeli majd év végéig ösz- fszegyűjtött pénzeteket, megné- (zegettétek, hogy mit ábrázol­tnak a bélyegek. Most majd ki­. „„ - fderül, tudjátok-e. Mai rejtvé­csaras terület. 82. Fordított hatar- l .. ’ ___/ , , . r ag. 83. Fedd. 85. város Csehszio- \nyun-kben ezt kapjatok jelaaü váltiában, a Vág mellett. (Mai ne-$tul. ve Zilina.) 86. Vagy — latinul. 88. Állóvíz. 89. Eltulajdonító. 91. Meg-J vízszintes: 1. Az ő képük látlia­tartása mindenkire kötelező. 92.} tó a húszforintos bélyegen. 9. Hi- Felszabadulás utáni ifjúsági szer-’bát követ el. 10. Személyes névmás vezet rövidítése. 94. Olasz folyó. 95. f— fordítva. 11. Lábát előre teszi. ÍZenemű része. 97. TÁKU. 93. Kilá- ^ 12. Kiejtett mássalhangzó. 13. Ha­tásba helyezni. 100. Számnév. 101. ’ tóanyag. 15. Fordítva az égitestek Lajos becézve. 103. a 92. sz. for- • tartózkodási helye. 16. Ezt találjá- dítottja. (Harmadik kockába kst-i tolt az ötvenlilléres bélyegen. 18. tősbetű.) 104. Hírközlő — ékezet- Népies nyomatékosító szó. 20. Ci- hibával. 105. Megyek. 107. ZU. 109. gány — cigányul. 22. A kétforintos 8L Mo- Igekötő. 110. Rangjelzés. 111. Elveit bélyegen ezeket láthatjuk (zárt be- védi. 112.' Szerencsejáték. 114. tűk: ÉP). 23. Mutatószó. 24. Taga- Avult holmi. 116. Sebet ejtene. 117. dószó. 25. Névelővel ezeket ábrá- Bugyolálná. 119. Fűrésszel ketté zolja a tízforintos bélyeg. 30. Mor- vág. I se-jel. 31. Ilyen gépeket nyomtattak Függőleges: % Kettősbetű. S. az ötforintos bélyegre (zárt betűk: OZO. 4. Hajókikötő. 5. Azon a he- .AMEE). lyen ne. 6. Közlekedési terület. 7. f Függőleges: 1. Ebben tároljuk a Magot hint. 8. Igefajta. 9. * folyadékot. A lányok így nevezik tő. 10. Két szó: Megvásárolható; a S2olcnyát (két szó). 2. Nyílás. 3. fegyvert, süt el. 11. Ritka férfinév. Részvénytársaság. 4. Kiejtve — 12. Férfinév. 13. Vissza: erdei ^ al- v Spany0i pénznem. 5. Vissza a hang lat. 14. Téli sportot űző. 15. A leg- { j€le 6 Gyilkol. 7. Könyörög. 8. fontosabb közlekedési terület. 16. > Ez€ket láthatjátok az egyforintos Ütöttem. 22. OTLS. 24. Női hang-, bélyegen. 13. Ilyen szerv az orr. szín. 26. Erre a helyre hint. 28. Shakespeare tragédiájának hő- Kártyalapokat ad. 30. Női név. 31.#se Júlia szerelme (fölösleges á-val Jég — Bécsben. 33. Az Üjpesti Dó-végén). 16. Szövetet készít. 17. zsa egyik elődje. 35. Görög betű. i Fordítva történelmi időszak. 19. A 36. Zenei érzéke. 39. Svéd apró-^kék unom másik neve. 21. Fordít- pénz. 41. Babfajta. 42. Libát etet. rVa szeszes ital névelővel. 26. Ar>ró 45. Becézett Erika. 47. Fordított vo- ^szemcséjű anyag. 27. RTÜ. 28. Tá- natlcozó névmás. 49. Gyermeke. 52. *Volság röviden. 29. Látcső fele (!). Gyilkoló. 54. Vissza: Rendjel — is­mert idegen szóval. 55. Európai nép. 57. Hozzájuk beszél. (Két szó). ‘ 59. Házikó. 61. Ruhadarab. 63. Tar­tozói. 66. Ének. 68. Ny .-afrikai füg­getlen köztársaság. 70. Indokolt. 73. Férfinév. 75. Sír. 76. Acélhuzal. 78. Kellő mennyiségben juttat. 80. Buzgóság. 84. Autómárka. 87. Sze­mélyedé. 88. Állóvíz. 89. Élne. 90. Zsírpotló. 93. Énekhármas. 94. A Ludolf-féle szám. 95. Nagyon meg­tép. 96. Igekötő. 99. Indulatszó. 100. Hét napon. 102. Nem ezeké. 105. Háziállatt. 106. A Balti tenger part­ján kikötőváros az NSZK-ban. 108. Üdítő ital. 111. A német állami vállalatok rövidítése. 112. Kopasz. 113. Porzó közepe (!). 115. MH. 116. Kettősbetű. 117. Varrószerszám. Apáti István «4 Ifjú Kordován Gyula Beküldendő a vízszintes 1.,- 16., 22., 25., 31. és a függőleges 8. Be­küldési határidő 1963. november 29-e, péntek délig. A szükséges so­rokat levelezőlapon küldjétek be, s feltűnően írjátok rá: »Gyermek keresztrejtvény-«. Múlt heti rejtvényünk helyes megfejtése: Háztartási rongyot; Papír; MÉH; Hulladékgyűjtés; ölöm. A nyertesek neveit Hírek című rovatunkban találjátok. Megfejtésül beküldendő a víz­szn-tes 1. és a függőleges 20. Be-1 küldési határidő 19C3. november ( 29-e, péntek délig. Kériük olva- j sóinkét, hogy a szükséges sorokat] levelezőlanon küldjék be, s feltű-" nőén írják rá: »Rejtvény«. Múlt heti reUvénvűnk helyes ( megfejtése: Király kérdésére, hogy t hova megy. ezt felelte — kritika. helyett mindjárt vK^a a börtönbe. “ A nyertesek neveit Hírek című 1 rovatunkban találják. Pótlórejfvény — arázs — kos — igó — du — át* la — ag — oghurt — brak Ha helyesen pótol iátok a hiány­zó betűket, akkor egv női nevet kantok. (Csokonai vidám eposzá­nak ez a címe.) Játék a magánhangzókkal Meg lehet-e érteni egy szö­veget, ha csak a magánhang­zókat mondom ki? Nem. A fo­lyamatos beszéd teljesen értel­metlen volna így. De ismerős neveket, címeket ki lehet ta­lálni csak magánhangzókból is. Mondjuk ki például ezeket a magánhangzókat úgy, hogy a pontok után kisebb, a függőle­ges vonalak után nagyobb szü­netet tartunk: -E.Ö.I/. Á.O./: .A.O./ .I.É. Mindenki kitalálhatja, hogy ez Petőfi Sándor: János vitéz. A hiányzó mássalhangzók he­lyére egy-egy pontot tettünk, a név és a cím közé kettőspon­tot. Ezt a játékot nem írásban kell játszani, hanem szóban. A kiejtéssel, hanglejtéssel ugyanis érzékeltetni tud­juk, hogy hol maradt ki egy vagy két mássalhangzó, hol kezdődik új szó a címben. A.A.../ ,A..O/:...A.A.I/.. ö. Arany János: Családi kör. A játék akkor sikerül, ha a részvevők ugyanazokat az író­kat és címeket ismerik, ha egyeznek olvasmányaik. Az általános iskolai olvasókönyv íróit és címeit lehet alapul venni. Egyik j átéli os kérdez. A hanglejtés akkor jó, ha magá­ban mondja a versrészletet, miközben hangosan, tehát megfelelő hangsúllyal és pon­tosan a megfelelő helyeken ej­ti ki a magánhangzókat. Ha a kérdésit senki sem találja ki, kétszer meg lehet ismételni. Aki kitalálja, az kérdezi a kö­vetkezőt. Ha senki sem jött rá, iákkor »szabad a gazda,«

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents