Somogyi Néplap, 1963. november (20. évfolyam, 256-279. szám)
1963-11-24 / 274. szám
SOMOGYI NÉPLAP 2 Vasárnap, 1963. november Zt, KÖZÖS NYILATKOZAT a Lengyel Népköztársaság párt- és kormányküldöttségének a Magyar Népköztársaságban tett látogatásáról (Folytatás az 1. oldalról.) harc és az emberek millióinak pusztulásával fenyegető nukleáris háború kirobbantásának megakadályozása. A nukleáris világkonfliktus elkerülésének reális lehetőségét biztosítja a Szovjetunió és a többi szocialista ország békepolitikája, állandóan növekvő gazdasági és katonai ereje, a szocialista tábor egysége és összeforrottsága, a munkásosztály s a béke és a haladás összes erőinek aktív harca a tőkésországokban, valamint a nemrég felszabadult országok cselekvő fellépése a háborús erők ellen vívott küzdelemben. A Magyar Népköztársaság és a Lengyel Népköztársaság a többi szocialista országgal együtt következetesen alkalmazza külpolitikájában a különböző társadalmi rendszerű államok békés egymás mellett élésének lenini elvét. A tárgyalásokon mindkét fél megállapította, hogy a moszkvai részleges atomcsendegyez- mény hozzájárul a nemzetközi feszültség enyhítéséhez, és kedvező feltételeket teremthet a felgyülemlett egyéb nemzetközi problémák megoldásához. A Magyar Népköztársaság és a Lengyel Népköztársaság teljes mértékben támogatja a Varsói Szerződés államai és a NATO-államok között kötendő megnemtámadási egyezményre és a két német állam területén létesítendő ellenőrző állomásokra vonatkozó szovjet javaslatokat, kapcsolatban a fegyverkezés korlátozásához vezető egyéb lépésekkel és más intézkedésekkel, amelyeknek megvalósítása, különösen Európában, hozzájárulna a feszültség enyhüléséhez, s megkönnyítené az előrehaladást az általános és teljes leszerelésről folytatott tárgyalásokon. A közép-európai atomfegyvermentes és korlátozott fegyverzeti övezet létesítésére vonatkozó lengyel tervezet megvalósítása, amely az egész világon széles körű támogatásra és megértésre talál, ugyancsak fontos lépést jelentene előre az európai biztonság megszilárdításának útján. A Szovjetuniónak, a Lengyel Népköztársaságnak, a Magyar Népköztársaságnak és a többi szocialista országnak az imperializmus háborús erői ellen, a tartós béke biztosításáért, a különböző politikai rendszerű államok békés egymás mellett éléséért évek óta folytatott lankadatlan küzdelme a dolgozó tömegek széles körű támogatását élvezi az egész világon. A szocialista országok javaslatai megértésre találnak számos el nem kötelezett ország kormányánál is. Az a meggyőződés, hogy valamennyi vitás kérdést békés eszközökkel, nem fegyverek segítségével, hanem tárgyalások útján kell rendezni, mindinkább utat tör a kapitalista országok egyre szélesebb társadalmi rétegeinek, valamint a nyugati államok uralkodó körei egy részének gondolkodásában is. Mindazonáltal a nemzetközi események alakulása azt mutatja, hogy az imperialista táboron belül továbbra is olyan befolyásos hidegháborús erők tevékenykednek, amelyek folytatják a fegyverkezési versenyre és a nemzetközi feszültség fenntartására irányuló erőfeszítéseiket. Ezeknek az erőknek a befolyására a nyugati hatalmak nem járulnak hozzá a szocialista országok által előterjesztett konstruktív javaslatok megvalósításához. Az Egyesült Államok, ellentétben a moszkvai egyezmény szellemével, makacsul olyan intézkedések foganatosítására törekszik, amelyek fokozzák a feszültséget, és növelik a háborús veszélyt. Ezek közé tartozik mindenekelőtt az ún. sokoldalú NATO-atomütőerő .létrehozásának terve. Ez azt jelentené, hogy atomfegyverhez jutnának az Atlanti Szövetség azon európai tagállamai, amelyek *eég nem rendelkeznek atomfegyverrel és ezen belül elsősorban a Bundeswehr neohitlerista vezérkari tisztjei. Mindkét fél határozottan ellenzi, hogy a nyugatnémet revansisták bármilyen formában is atomfegyverhez jussanak, mert ez nagy veszélyt jelentene Európa békéjére. A két fél megállapítja, hogy a Német Szövetségi Köztársaság kormánya továbbra is ellenszegül azoknak a törekvéseknek, amelyek a feszültség enyhítésére irányulnak, és makacsul elutasítja a német kérdés békés rendezését. A Magyar Népköztársaságnak és a Lengyel Népköztársaságnak a többi szocialista országgal együtt az a véleménye. hogy az európai népek, de a német nép békéjének és biztonságának érdekében is mielőbb fel kell számolni a második világháború maradványait, békeszerződést kell kötni mindkét német állammal, Nyugat-Berlint szabad várossá kell nyilvánítani, és el kell ismerni a jelenlegi európai határok, beleértve az Odra— Nysa—Luzycka határ véglegességét. Mindkét fél nagyra értékeli a Német Demokratikus Köztársaság — német földön az első munkás-paraszt állam — hozzájárulását a német probléma békés megoldásáért és az Európa biztonságának megőrzéséért vívott harchoz. A Magyar Népköztársaság és a Lengyel Népköztársaság állandóan erősíti a barátságot és az együttműködést a Német Demokratikus Köztársasággal. Mindkét fél baráti kapcsolatokat óhajt fenntartani az egész német néppel. A kapcsolatok normalizálásához a Német Szövetségi Köztársaságnak szakítania kell revansista politikájával, le kell mondania területi igényeiről, el kell ismernie a jelenlegi határokat, és meg kell tartania az államok békés egymás mellett élésének elvét. Mindkét fél határozottan követeli — az Egyesült Nemzetek Szervezete közgyűlése 1860. évi határozatának alapján —, hogy mielőbb számolják fel a korhadt gyarmati rendszert, és elítélik az imperialista hatalmak neokolonialista törekvéseit, melyekkel a függetlenné vált népekre új függőségi formákat akarnak rákényszeríteni. Mindkét ország népe és kormánya támogatja Ázsia, Afrika és Latin-Amerika népeinek harcát függetlenségükért, valamint kivívott szuverenitásuk védelmében." Elítélik a gyarmatokon tomboló brutális terrort és a Dél-afrikai Köztársaságban dúló szégyenletes fajüldözést, ellenzik az Egyesült Államok fegyveres beavatkozását Dél-Vietnamban. A tárgyaló felek kijelentik, hogy szolidárisak a függetlenségét és rendszerének szabad megválasztására vonatkozó jogát védelmező kubai néppel. Elítélik azokat az ismétlődő di- verziós próbálkozásokat, amelyeket az ellenforradalmi erők az Egyesült Államok hozzájárulásával és támogatásával intéznek Kuba ellen. A Magyar Népköztársaság és a Lengyel Népköztársaság támogatja az Egyesült Nemzetei! Szervezetének mint a nemzetek közötti békés együttműködést elősegítő szervezetnek megerősítésére irányuló törekvésekét Az Egyesült Nemzetek Szervezete teljes értékű működésének érdekében mindkét fél követeli, hogy a kínai nép jogai alapján adják meg a Kínai Népköztársaságnak az őt megillető helyet az Egyesült Nemzetek Szervezetében. A Magyar Népköztársaság és a Lengyel Népköztársaság hasznosnak tartja a kereskedelmi árucserét, a gazdasági, valamint műszaki-tudományos együttműködést a világ valamennyi országa között a kölcsönös előnyök és egyenlőség alapján. Mindkét fél helyesnek tartja a világkereskedelmi konferencia összehívását és a kereskedelmi világszervezet létrehozását, amely jelentős szerepet tölthetne- be a nemzetközi gazdasási együttműködés fejlesztésében, a különböző társadalmi, politikai és gazdasági rendszerű államok békés gazdasági versenyében követendő elvek kialakításában, valamint az újonnan felszabadult országok fejlődésének meggyorsításában, III. A Magyar Szocialista Munkáspárt és a Lengyel Egyesült Munkáspárt képviselőd sokoldalú eszmecserét folytattak a két testvérpárt kapcsolatairól és a nemzetközi kommunista mozgalom időszerű kérdéseiről. A két párt képviselői megelégedéssel hangsúlyozzák, hogy testvéri kapcsolataik állandóan erősödnek és fejlődnek, a tapasztalatok kölcsönös cseréje egyaránt jelentős mértékben gazdagítja a Magyar Szocialista Munkáspárt és a Lengyel Egyesült Munkáspárt tevékenységét. A két fél megelégedéssel állapította meg, hogy a szocialista közösség országainak, valamint a nemzetközi mumkás- és kommunista mozgalomnak ereje és jelentősége szakadatlanul növekszik, s ez döntő szerepet játszik a békéért, a nemzeti függetlenségért, a demokráciáért és a szocializmusért vívott küzdelem nemzetközi frontjának megszilárdulásában. A szocializmus és a haladás erőinek egyre növekvő fölénye az imperializmus és a reakció erőivel szemben alapvető biztosítékot jelenít a béke megőrzésére, és valóra váltja azt a lehetőséget, hogy az emberiséget megóvjuk a háborútól. Mindkét párt nyomatékosain rámutat, hogy a Szovjetunió Kommunista Pártjának gazdag eredményei rendkívül jelentősek az egész nemzetközi munkásmozgalom számára, és megállapítja, hogy az SZKP XX. és XXII. kongresszusának történelmi jelentőségű határozatai nagymértékben hozzájárulnak a nemzetközi munkásmozgalom harcának elméletéhez és gyakorlatához. A Magyar Szocialista Munkáspárt és a Lengyel Egyesült Munkáspárt következetesen megvalósítja az 1957. évi és az 1960. évi nyilatkozatokból mint a békéért, a társadalmi haladásért és a szocializmusért vívott harcban a nemzetközi munkásmozgalom stratégiáját és taktikáját meghatározó programdokumentumokból eredő feladatokat Ezen elvek alapján mindkét párt következetesen harcol a kommunista világmozgalom egységéért, erejének szüntelen gyarapításáért, mert ez a békéért és a szocializmusért vívott harc alapfeltétele. Mindkét párt abból indul ki, hogy a szocialista országok nagy közössége és a nemzetközi kommunista mozgalom egysége megköveteli a marxizmus—4e- ninizmus alkotó alkalmazását korunk követelményeihez és a következetes harcot annak eszmei tisztaságáért, a dogmatiz- mus és a reviziomizmus minden megnyilvánulása ellen. A Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottsága és a Lengyel Népköztársaság kormánya viszontlátogatásra meghívta a Magyar Népköztársaság párt- és kormányküldöttségét a Lengyel Népköztársaságba. A meghívást a magyar fél örömmel elfogadta. A felek kifejezésre juttatják azt a meggyőződésüket, hogy a lengyel párt- és kormányküldöttség baráti látogatása a Magyar Népköztársaságban és az ennek során folytatott megbeszélések és találkozások hoz-: zájárulnak a sokoldalú együttműködés további elmélyítéséhez, a két ország erőfeszítéseinek még szorosabb összehangolásához, a közös célokért folytatott harchoz, és ezzel szolgálják Magyarorsíág és Lengyelország érdekeit, a béke és a szocializmus nagy, közös ügyét. Kelt Budapesten, 1963. november 22-én. Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, a magyar forradalmi munkás-paraszt kormány elnöke Wladysiaw Gomulka, a Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, Józef Cyranldewicz, a Lengyel Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke .(MTI) Johnson Washingtonban Az új elnök életrajza Washington (MTI). Washingtonba érkezett Lyndon Johnson, az Amerikai Egyesült Államok új elnöke, aki útban Washington felé a repülőgépen tette le a hivatali esküt. Ugyanez a repülőgép szállította Kennedy holttestét. Johnson a főváros mellett fekvő Andrews légi támaszpont repülőterén rövid rádióbeszédet intézett az amerikai néphez. — Felmérhetetlen veszteség ért bennünket — mondotta, majd rámutatott, hogy a világ osztozik Kennedy feleségének és családjának fájdalmában. Befejezésül az amerikai nép segítségét kérte munkájához. Johnson a légi támaszpontról a Fehér Házba hajtatott, s azonnal tárgyalásra ült össze McCeorge Bundyval, az elnök különleges tanácsadójával, McNamara hadügyminiszterrel, valamint a republikánus és demokrata párt parlamenti csoportjának vezetőivel. Mindkét párt képviselői támogatásukról biztosították az új elnököt. Johnson a Fehér Házban folytatott tárgyalásai után szombaton hajnalban, magyar idő szerint 3.24 órakor hazament Hírügynökségi jelentések szerint szombaton — magyar Lyndon Johnson, az Amerikai Egyesült Államok új elnöke. idő szerint 15.30 órakor — Johnson tanácskozott Rusk külügyminiszterrel, 17.30 órakor pedig Eisenhower volt elnökkel. Rusk és az amerikai kormány öt minisztere repülőgépen éppen Japán felé tartott, hogy részt vegyen az amerikai—japán megbeszéléseken; amikor értesült a tragikus eseményről. Gépük az óceán fölött fordult vissza. • • * Lyndon Baines Johnson, az Amerikai Egyesült Államok 36. elnöke 1903. augusztus 27-én született a Texas állambeli Stoncwallban, Johnson City közelében, amelyet nagyapja alapított. A San Marcos-i tanítóképző elvégzése után 1930-tól 1932-ig a texasi Houstonban tanított. ' Érdeklődése azonban a politikához vonzotta, egy képviselő titkára lett, és közben jogot tanult a geor- getown-i egyetemen. 1937-ben demokrata párti képviselőnek választották. A második világháború alatt rövid katonai szolgálatot teljesített a csendes-óceáni amerikai flottánál, majd Roosevelt elnök különleges megbízatását teljesítette Ausztráliában és Ü j-Zélandban, 1949-ben Texas állam szenátora, 1953-ban pedig a demokrata többség vezetője a szenátusban. 1960-ban az Egyesült Államok alelnökévé választották. Lydon Johnson nős, két lánya van: Lynda és Lucy. A Kennedy ellen elkövetett merénylet visszhangja (Folytatás az 1. oldalról.) vétét fejezte ki az elnök családjánaik, és szombaton, reggel szentmisét mondott Ken- nedyért. A TASZSZ hírügynökség New York-i tudósítója a szovjet fővárosba küldött jelentésében többek között hangoztatta: Kennedy gyilkosait minden valószínűség szerint a szélsőjobboldali elemek között kell keresni. Ugyanezt a nézetet erősíti meg a Reuter hírügynökség is, amely az amerikai közvélemény reagálását ismerteti. Többen kifejezetten a szélső- jobboldali John Birch társaságot teszi felelőssé a gyilkosságért Az amerikai négerek vezetői szintén gyászolják az elhunyt elnököt Roy Willkins, a színes bőrűek haladásáért küzdő országos szövetség elnöke megállapította: »Nem kétséges, hogy a gyilkost az elnök eszményeinek gyűlölete késztette csele)f£detére.« »Minden amerikaival osztozunk a mérhetetlen gyászban John F. Kennedy elnök uzömyú meggyilkolásával kapcsolatban« — hangoztatta az Egyesült Államok Kommunista Párt jánaik nyilatkozata, amely megállapítja, hogy a gyilkosság aljas bűntény az amerikai demokrácia, az amerikai nép egysége, az ország alkotmányában és az emberi jogokról szóló nyilatkozatban lefektetett szabadságjogai ellen. A nyilatkozat megállapítja, hogy az elnök meggyilkolása fasisztabarát, szélsőjobboldali és fajvédő erők bűnös tevékenységének a következménye. Ezek az erők mindent elkövetnek, hogy aláaknázzák az ország demokratikus intézményeit, fenyegessék a nemzetközi békét, és visszafelé forgassák a történelem óráját A moszkvai lapok feltűnő helyen ismertetik az Egyesült Államok elnökének kegyetlen meggyilkolásáról szóló jelentéseket A Pravda első oldalán közli az elhunyt elnök képét. John Kennedy azt mondotta — állapítja meg a- lap —, hogy minden ország »•kölcsönösen és mélyen érdekelt az igazságos és valódi békében New York (TASZSZ). Dallas város rendőrsége Kennedy elnök meggyilkolásának vádjával letartóztatta a város egyik lakosát, Lee H. Oswaldot. Mint már jelentettük, a 24 éves fiatalembert — aki elkeseredett ellenállást tanúsított — az elnök ellen elkövetett merénylet színhelyétől körülbelül hat kilométerre, a Texas filmszínház helyiségében fogták el. Lee Oswaldot egy rendőr meggyilkolásával is vádolják. A csaknem %íz óra hosszat tartó szünet nélküli kihallgatás és a fegyverkezési hajsza megszüntetésében. Harcolt azért, hogy az Egyesült Államok kongresszusa ratifikálja a nukleáris kísérletek részleges betiltásáról szóló moszkvai egyezményt. Kennedynete a nemzetközi helyzet egészségesebbé tételére tett lépéseit éles támadásokkal fogadták az amerikai veszettek.-« Az Izvesztyija vasárnapi melléklete a következő első oldalas címmel jött ki: »Tragikus hír Texas bőt: Orvul meggyilkolták John Kenne- dyt, az Egyesült Államok elnökét.« Az elnök portréja csaknem egész oldalas terjedelemben látható a melléklet címoldalán.. A moszkvai sajtó kiváló amerikai államférfinak nevezi John Fitzgerard Kennedyt. után — amelyben rendőrök és a Szövetségi Nyomozó Iroda ügynökei vettek részt — hivatalos vádat emeltek Oswald ellen az elnök meggyilkolásáért. Azután Oswaldot bemutatták a tudósítóknak. Az AP hír- ügynökség tudósítóinak közleménye szerint Oswald makacsul tagadta, hogy köze lenne a gyilkossághoz. H. Wade, Dallas város ügyésze megtagadta a választ az újságíróknak arra a kérdésére, hogy a puskán, amellyel a fel- tételezések szerint megölték az elnököt, találtak-e bármiféle ujjlenyomatot. (MTI) Hivatalos vádat emellek Oswald ellen Kennedy elnök meggyilkolásáért Francia lepvélemények @ Ba Gaulle—Erhard találkádéról Fárizs (MTI). Léderer Frigyes, az MTI párizsi tudósítója írja: De Gaulle és Erhard eüső tanácskozásának legfőbb eredményét a francia megfigyelők abban látják, hogy a kancellárváltozás egyelőre nem élezte ki a Párizs és Bonn közötti ellentéteket. A francia elnök és a bonni kancellár is megmaradt nézetei mellett, de mindegyik kerülte a nyíit összetűzést. Erhard leszögezte, hogy nagy fontosságot tulajdonít a franda—nyugatnémet egyezménynek, amely támaszul szolgál Bonn hatalmi politikájához. De Gaulle pedig, engedékenynek mutatkozott és lényegében visszavonta ultimátumát, amely szerint ez év végéig rendezni kellett volna a mezőgazdasági közös piac kérdését. A katonapolitikai kérdésekben nem közeledett a két álláspont. Erhard világosan leszögezte: az NSZK legfőbb támaszát az Egyesült Államokban látja. »Mindez távolról sem egyeztethető össze De Gaulle elképzeléseivel — állapítja meg a L’Humanité — a tábornok arról álmodozott, hogy vezető lesz a Párizs—Bonn-tengelyben és kis- Európa szóvivőiéként léphet majd fel az Atlanti Szövetségben. A német imperializmus azonban Erhard meggyőződése szerint most már elég erős ahhoz, hogy nemcsak Párizs- zsal, 'hanem Londonnál és Washingtonnal szemben is önálló játékot folytasson«. »Ma már világos — írja a szocialista Populaire —, hogy Párizsban és Bonnban nem ugyanazon a nyelven beszélnek. Sokan vannak, akiket nem győznek meg a Párizs és Bonn nézetazonosságát hangoztató nyilatkozatok. Egy nap majd megtudjuk — folytatja a lap —, hogy Erhard párizsi tanácsiko- zfr' sokkal inkább az ellentétek számbavételét jelentette, mint a francia—német egység parádéját.
