Somogyi Néplap, 1963. november (20. évfolyam, 256-279. szám)

1963-11-23 / 273. szám

Szombat, 1963. november 23. 3 SOMOGNI NÉPLAP Nemcsak a törvénysértés A megyei másodfokú bíró­ság egy olyan IViásUgyben ítél­kezett a napokban, melynek megismeréséhez az előzmények­ről is szólnunk kell. Elsősor­ban arról a tanácstagi beszá­molóról, amely nemrég a Pe­tőfi utcai választókörzetben zajlott le. Ez a tanácstagi beszámoló különbözött a többitől. A kör­zet választói fölindultán fog­lalták el helyüket a Petőfi ut­cai iskola' padjaiban. Nem mintha Topolics Lajos tanács­tag munkájával elégedetlenek lettek volna. Jól ismerik őt, harminc éve lakik az utcában, s az utóbbi több mint tíz esz­tendő alatt — amióta tanács­tag — jól képviselte érdekei­ket. A körzetben azonban most olyasmi történt, ami a környék lakóinak elégedetlenségéit vál­totta ki. Egy tehergépkocsi állt meg a Petőfi utca 59. számú ház előtt, az ott lakó Vörös testvérek holmiját felpakolták iá, és a Hondvéd utca 27. szá­mú házba száliítottták. Rövi­den: tanácsi tiatározait alapján mint jogcím nélkül ott lakó­kat kiköltöztették őket, és in­góságaikat egy albérleti szo­bába vitték. De valóban jogtalanul lak­tak-e ott a Vörös testvérek? Ennek elbírálásával foglal­kozott már a városi és a me­gyei tanács is, sőt a járásbíró­ság is. Megállapították, hogy a Vörös testvérek jogtalanul lak­tak a Petőfi u. 59. sz. házban, k ezért hozták, illetve hagyták jóvá a kilakoltatásról szóló végzést. A Petőfi utca 59. szám alatti, személyi tulajdonban levő, de tanácsi rendelkezésű házrész bérlője, Vörös Sándor nem sokkal felesége halála után új­ból megnősült, elköltözött Ka­posvárról, 9 itt hagyta gyer­mekeit. Ketten közülük Pécsen járnak iskolába, ott laknak egy kollégiumban. Szünidőben azonban ide jönnek haza — hová is mehetnének, ha nem családjukhoz? Holmijukat a Kaposváron dolgozó és lakó legidősebb testvérük őrizgette a Petőfi utcai kis lakásban. Hiába kérték azonban, hiába fordultak egyik szervtől a .má­sikhoz, nem maradhatták a la­kásban. A városi és a megyei tanács, majd a járásbíróság is úgy határozott, hogy a lakás a tulajdonost, Zsoldos Lászlót és feleségét illeti meg. A Vörös testvéreket tehát kilakoltatták, s holmijukat Zsoldosak szülei­nek Honvéd utca 27. szám alat­ti lakására, szállították, ahol eddig Zsoldos László és felesé­ge lakott. Szüleik hozzájárulá­sával ezt a szobát »-ajánlották« fel a Vörös testvéreknek albér­letként. ' Érthetetlen a tanácsnak ez az elhamarkodott döntése. Miért nem várták meg a kila­koltatás elrendelésével az ügyészség óvását? A járásbí­rósági tárgyalás után ugyan­is a városi és a járási ügyész­ség óvást nyújtott be, mert megállapította: »A Vörös test­véreknek joguk volt a lakás­ban maradni szüleik jogán, s még mentesítést sem kellett volna kérniük. A kilakoltatást végzés pedig törvénytelen és méltánytálán volt...« A szep­tember 23-án kelt ügyészségi óvást a járásbíróságon szep­tember 25-én, tehát két hét­tel a kilakoltatás előtt iktat­ták. A megyei másodfokú bí­róság helyt adott az óvásnak, s a városi tanács kilakoltatásról szóló s az azt helybenhagyó járásbírósági határozatot tör­vénysértőnek minősítette és hatálytalanította. Az előzmények ismeretében megállapítható, hogy jogosan méltatlankodott az említett ta­nácstagi -beszámolóin rész vevő hatvan ember. Érthető, ha az­zal bízták meg Topolics Lajos tanácstagot, hogy járjon el új­ból a Vörös testvérek érdeké­ben. Ő teljesítette is választói megbízását. Nem rajta múlott, hogy kilakoltatták őket. De itt nemcsak róla, hanem a tanács tekintélyéről is szó van. Éppen ezért írtuk meg ezt az esetet, nemcsak a törvónysgrtés miatt. Azok, aifaik a tanács appará­tusában emberek sorsáról dön­tenek, körültekintő, alapos el­bírálás után határozzanak. Ha a kényes ügyekben egyoldalú vizsgálat után döntenek, ezzel nem erősítik, hanem gyengí­tik a tanács tekintélyét! Szalai László ulazoil Indiába ás Indonéziába Pénteken Vass Istvánnénak, az országgyűlés elnökének ve­zetésével öttagú parlamenti delegáció utazott indiai és in­donéziai látogatásra dr. Zakir Husszeinnek, az indiai parla­ment felsőháza elnökének, Hu- kam Szinghnek, az indiai par­lament alsóháza elnökének és Arudji Kartawinátánák, az in­donéz parlament elnökének meghívására. A delegáció tagjai: dr. Dab- róna ki Gyula, az élelmezésügyi miniszter első helyettese, Ben~ esik István, a Debreceni Ag­rártudományi Egyetem rekto­ra. dr. Petri Gábor, a Szegedi Orvostudományi Egyetem ta­nára, Nagy Miklós, a Váci Fi­nom Pamutíonó- és Cémázó- gyár főmérnöke, országgyűlé­si képviselők. (MTI) A baloldali erők előretörése a japán választásokon Tokió. Japánban csütörtökön tar­tották meg a parlamenti vá­lasztásokat. A választások vég­eredménye: a Liberális De­mokrata Párt 283, a Japán Szocialista Párt 144, a Japán Szocialista Demokrata Párt 23, a Japán Kommunista Párt 5, a függetlenek 12 mandátumot szereztek. Ikeda pártjának az előző képviselőházi ülésszakban 286, a Japán Szocialista Pártnak 137, a Japán Kommunista Pártnak 3 képviselője volt. (MTI) Szilárdnak látszik az új iraki kormány helyzete Bagdad Hírügynökségi jelentések szerint az új iraki kormány helyzete immár megszilár­dultnak látszik. A fővárosban és vidékién helyreállt a nyu­galom, az utcákon megjelen­tek az autóbuszok és a ke­rékpárosok, és számos üzletet ismét megnyitottak. A kormány további intézke­désekkel is igyekszik konszo­lidálni a helyzetet T Magyar—lengyel barátsági nagygyűlés a Sportcsarnokban (Folytatás a 2. oldalról.) cialista országok gazdasági fej lődésének gyors üteme egyre inkább az új társadalmi rend­szer javára fogja billentem a mérleg serpenyőjét. A tőkés­világ megoldhatatlan ellent mondásokkal küszködik, olyan ellentmondásokkal, amelyek belülről bontják meg a tőkés­országok társadalmát. A mun­kásosztály vezetésével egyre erősödik a harc a monopoltő' ke uralma ellen. Erősítik ezt a harcot az imperialista államok soraiban mutatkozó ellentmon­dások és az egyre feszültebb ellentétek, amelyek az impe­rialista hatalmak, valamint a gazdaságilag gyengén fejlett és gyarmati sorban levő országok óriási többsége között éleződ­nek ki. Az imperializmus a gyar­matok és a függő helyzetben levő országok, valamint saját munkásosztálya és parasztsá­ga kizsákmányolásából évszá­zadokon át felhalmozódott minden gazdasága ellenére te­hetetlenül áll az elnyomott emberek százmillióinak a sza­badság és az emberi méltóság iránti feltartóztathatatlan tö­rekvéseivel szemben. Ezek az embermilliők maguk akarják élvezni hazájuk kincseit, sa­ját munkájuk gyümölcsét és a modern civilizáció vívmá­nyait Az a feladatunk, hogy mindazt ami a szocializmust erőssé és életképessé teszi, valamint mindazt, ami a régi tőkés rendszer gyógyíthatatlan betegségének tünete helyes és előrelátó politikával arra hasz­náljuk fel, hogy a magunk ré­szére szerezzük meg a győ­zelmet a két rendszer törté­nelmi versengésében. Korunk központi kérdése a háború és a béke kérdése; a kommunista mozgalomnak és a szocialista rendszernek leg­főbb történelmi missziója pe­dig az, hogy az emberiséget megvédje az óriási néptöme­gek pusztulásával egyértelmű új világháborútól. Egész politikánkban abból a rnegalapöxott tételből indu­lunk ki, hogy a háború ma már nem a népek elkerülhe­tetlen végzete, gátat lehet ne­ki vetni, el lehet érni a teljes és általános leszerelést, és biz­tosítani lehet a tartós világ- békét. Ez pedig nemcsak lehe­tőség, hanem szükségszerű­ség, ha azt akarjuk, hogy az emberiség elkerülje a termo­nukleáris katasztrófát. A népek végső fokon nem­csak azért fogják a szocializ­must választani, mert arány­lag rövid időn belül be fogja bizonyítani gazdasági fölé-* nyét, azzal, hogy több anyagi & szellemi értéket termel a társadalom mindenegyes tag­ja számára, hanem azért is, mert olyan erőt képvisel, amely képes végleg véget vetni á háborúnak. Még hosszú út áll előttünk, amíg ez az igaz­ság általános lesz és diadal­maskodik. Pártjaink és kor­mányaink megtisztelő törté­nelmi kötelessége, hogy or­szágainkban mindent megte­gyünk aziért, hogy közelebb hozzuk e cél elérésének pilla­natát — fejezte be beszédét G-omulka elvtárs. Wladyslaw Gomulka beszé­dét a nagygyűlés részvevői hosszan tartó viharos tapssal fogadták. Gáspár Sándor zárszavában arra kérte a lengyel párt- és kormányküldöttség vezetőit és tagjait, hogy visszatérve hazá­jukba adják át Varsó dolgo­zóinak a budapesti dolgozók elvtársi üdvözletét, baráti jó­kívánságait. (Nagy taps.) A lelkes hangulatú barátsá­gi nagygyűlés az Internacioná- léval ért véget. (MTI) Aláírták a magyar és a lengyel part­es (mányi itiség közös nyilatkozatát Pénteken az Országház Munkácsy-termében Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizott­ságának első titkára, a forra­dalmi munkás-paraszt kor­mány elnöke a magyar, Whr- dyslaw Gomulka, a Lengyel Egyesült Munkáspárt Közpon­ti Bizottságának első titkára és Józef Cyrankiewicz, a Len­gyel Egyesült Munkáspárt Politikai Bizottságának tagja, a Lengyel Népköztársaság kormányának elnöke, a len­gyel párt- és kormánykül­döttség vezetői közös nyilat­kozatot írtak alá. Ezt követően Apró Antal, a lengyel—magyar gazdasági együttműködési bizottság ma­gyar, és Stefan Jedrychowski, a bizottság lengyel tagozatá­nak elnöke jegyzőkönyvet írt alá a lengyel—magyar gazda­sági együttműködés soron le­vő feladatairóL (MTI) Elutazott a lengyel párt- és kormányküldöttség Péntek este elutazott Ma­gyarországról a Lengyel Egye­sült Munkáspárt Központi Bi­zottságának és a Lengyel Nép- köztársaság kormányának Wladyslaw Gomulka és Jó­zef Cyrankiewicz vezette kül­döttsége, amely a Magyar Szo­cialista Munkáspárt Központi Bizottsága és a magyar for­radalmi munkás-paraszt kor­mány meghívására , baráti láto­gatást tett hazánkban. A lengyel párt- és kormány- küldöttséget Budapest dolgo- Jzói, a párt és a kormány ve- utazik*zet°i ünnepélyesen búcsúztat­ban ellépett a díszőrség előtt.’ Ezután Wladyslaw Gomulka* majd Kádár János búcsúbeszé­det mondott, ezt követően a lengyel part- és kormánykül­döttség tagjai búcsút vettek a megjelentektől. Kádár János, Kállai Gyula és Péter János külügyminisz­ter az IL—18-as különrepülő- gép feljárójáig kísérte a ven­dégeket s szívélyes búcsút vett tőlük. A repülőgép né­hány perc múlva a magasba emelkedett, s elindult Len­gyelország felé. * * * Varsó (MTI). Péntek este 20.50 órakor megérkezett Varsóba a Wla­dyslaw Gomulka és Józef Cy­rankiewicz által vezetett, Ma­gyarországon járt lengyel párt­ig; — Mit beszél? Jakutek a sebhelyes arcú? — Igen — mondta Kufrat meglepetten ön ismeri már a sebhelyest? — Seiser mesélt nékem er­ről a csibészrőL És ez az em­ber itt lakik a városban? — Álnéven. De el lehet-e majd fogni? ■— Holnap lakat alatt lesz! — biztosította az ügyvéd. — Csak az, amit Seiser beszélt el róla, elegendő, hogy pár évre le­csukják. Mi tud róla? , . . pillanatra maga elé meredt, Ha valóban _ azt _ msza, aztán halkam, mintha magának hogy le tudja tartoztatni, ak- beszélne, mesélni kezdett, kor az, amit én tudok róla, elég ahhoz, hogy akasztóiéra juttassa. De összeköttetései vannak. Negyvenöt elején egész egy­— Hagyja már abba azokat ségünket egy KZ őrszemélyze- az összeköttetéseket! — kiál- téül osztották be. Egyikünk ben lakom. Na, őszintén, örül, napokban Münchenbe hogy hazamehet? velem. Különleges megbízatást £ iák a Ferihegyi repülőtéren. — Igenis, Herr Umtersturm- várok a parancsnoktól. f a felsorakozott díszőrség pa führer. _ Érthetetlen volt számomra, francsnoka jelentést tett, majd — Igenis, Herr Untersturm- hogy a sebhelyes miért éppen {felcsendült a magyar és a führer! Ember, hát így feje- hozzám fordult. Féltem tőle, {lengyel himnusz. Wladyslaw zik ki az igazi örömet? Fel a bár alig ismertem. Szörnyű?Gomulka és Józef Cyrankie­fejjel! Nem vagyunk a gáz- dolgokat meséltek KZ-beli vi-{wicz Kádár János társaságé- és kormányküldöttség, kamrában! Mit gondol, mikor gélt dolgairól. A sebhelyes száz- lesznefc itt az amik? ötven százalékos nácinak szá­Vállamat vonogattam. mi tóit. A »sebhelyes« gúnyne­— Azt nehéz megmondani, vet a Lengyelország elleni há­Herr Untersturmführer. borúban kapott sebe után ad­— Nincs stratégiai képzett- ták neki. Tudott róla, és bizal- sége, mi? — Nevetett. — De masabb barátainak meg is en­— összeköttetéseket terem- komolyán, Kufrat, mit gondol, gedte, hogy így szólítsák, mert teni bizonyos emberekkel a mit csinálnak velünk ezek a ez a név a dicsőséges háború­zóméban. pusztai farkasok a lágerben, ha Ta emlékeztette. A »sebhelyes« — Vagyis kémkedés^ Egyál- itt lesznek az amik? Hát' fel- név bátorságot, kitüntetést, talán, hogy került össze a seb- akasztanak minket, mindany- hírnevet és dicsőséget jelentett helyessel? nyiunkat, kivétel nélkül, ma- számára. Nyilván így fogták fel — Hosszú történet ez, de ha gát is, Kufrat. Akkor aztán vé- barátai is. De a rendszer ellen­akarja... ge Berlin-Lichtenbergnek, ba- felei számára, akiiken két vagy {következő tartalmú jegyzéket — Hát persze hogy akarom rátám! három évig uralkodott, ez a { intézte az Egyesült Államok mondja csak el — Az ügyvéd ~ Tu<lom, Herr Untersturm- név a rémületet és borzalmat v moszkvai nagykövetségéhez: kivett egy poharat a szekrény- führer — mondtam meggyőző, jelentette. Ezt is tudta a seb-? A szovjet kormány megala­Lől és megtöltötte. _ Igyék dásseí, mert akkor valóban ezt helyes, és megelégedéssel vette,fpozottsághiányában visszauta­e lőbb egy konyakot. gondoltam, és valamiképpen tudomásul. {sítja az Egyesült Államok kor­Kufrat egy hajtásra eltün- hunrészesnek éreztem magam, Április vége felé, amikor ?mányának tiltakozását a Nyu- tette a pohár tartalmát. Egy „‘megkérdezésem nebcul ke- jj-jár hallatszott az ágyúdörgés!>gat-Berlin felé haladó ámen­-*”■—------ -,A -------J‘ rultem ide. a frontról, a sebhelyes másod-™»1 Va+'w,ai «tóoimrs.wior E s mit tenne, Kufrat gzor ^ hívatott. Délután volt. Szovjet Jegyzék a berlini autóúton történt incidenssel kapcsolatban Moszkva (TASZSZ). November 21-én a Szovjet­ig unió külügyminisztériuma a A eebihelyes civilruhát viselt. A SEBHELYES ABCŰ azért, hogy megússza? — kér­de?!^ alattomosan. Egy másik civiiruhás férfi volt Megfontoltan, aztan hate.ro- vele, akit nem ismertem. A seb- zo-tan i^trwilam: helyes úgy mutatta be, mint Tálán jo lenne, ha ideje- paj-tu Scharführert, ben civilbe öltöznénk... bruckból. Merész dolog volt ilyen gon­gépkocsioszlop feltartóztatása tett rá' dr. Pallroth bosszúsan, sem tartozott az SS-hez, de kimondani, de bizal- jlozzém a sebhely es — Hallhatta, mit mondott dr. mit tehettünk. Akkor az volt a Wemsr. Végül is nem Közép- jelszó: parancs — parancs. Afrikában vagyunk, hanem ci- Dachaunak egy kis fíóklá- viüzált országban, ahol a jog gere volt ez, Kaufbeurenben. más modora bátorított erre. Ugyanabban a pillanatban már ^jelentésemet. A sebhelyes rám nézett, sebhelyes, alias Jakutek, ebben a töboiban/ Áprilisban’ szot v v?, hívja ma- umiVAe 0*7 és a törvény uralkodik. Tehát a sebhelyes' korlátlan úr volt hV ----- „ 4..E1____1____ X ___n-T__ minőén * SiäSP^sr‘isSS: szappant, törülközőt, fogkefét, hálóruhát. Most Münchenbe gát, fenyegeti önt. Tovább. Orailsheimben voltait, és min­kai katonai november 4-i miatt. Mint a szovjet külügymi­nisztérium jegyzéke rámutat, a szovjet kormány szükséges- Inr.s- nek tártja hangsúlyozni, hogy rucitooi. \az amerikai gépkocsioszlopot — Ide hallgasson, Ku Erat — 4 kizárólag azért tartóztatták fel - ~ - a marienbomi szovjet átkelő­helyen, mert az amerikai ka­tonák megkísérelték a fennálló rendszabály megszegését. A jegyzék megemlíti: még 1945 nyarán leszögezték, hogy a három nagyhatalom Nyugat- Berlinben állomásozó helyőr­azonnal átöltözik. Az egyenru-. hampsúlvozva Hangsúlyozva utazunk_ Két-liárom nap múl-, va újra itt vagyunk. Senkinek egy szót sem, igazi titkos meg­— Tudja, hogy most itt hely­- - -------------N..4J. íiJOil- , . '-'is-,/ *'-*• U4W/V» f — Pár hete említette nékem, denki a háború gyors befejező- .en OiSfönloveihetnem. Isme- bízást kell végrehajtanunk. Le- iségeinek személyi állománya hogy éppen ez a Seiser ültíö- sére számított, a sebhelyes ma- a.,,ünr,eir. parancsai: »Min- lépni, azt a keservit, megér-iáital használt utak védelme zi őt és engem is, és hogy — gához hívatott. defettzmust halallal tette? * veaeune, — Na, Kufrat — köszöntött * ®Za“ Igent mondtam, és elsiettem, bizalmasan —, ugye, maga is 3 nangzuv ís ei.« civilbe öltözzem berlini’ Megkövültem álltam. Minden nogy clvliDe öltözzem. t ‘ , ,lm pillanatban azt gondoltam, ki- Húsz perccel később egy öreg Igenis, I err Un t ^ - húzza pisztolyát, és agyonlő. Mercedesben ültünk. A seb­fuhrer — mondtam —, Berlin- De nem történt semmi. A seb- helyes barátja, Parte Schar­Lichtenberg. helyes csak ezt mondta: — Ismerem, Kufrat, hissen — Menjen most, Kufrat. Le- <ssreg berlini vágyói, Steglitz- hetaéges, hogy a legközelebbi bocsásson, meg — összekötteté­sei révén Seisert lebuktatta. Aztán különböző megbízásai voltak számomra, és azt mond­ta: ha nem akarok részt venni benne, én is úgy járhatok, mint Seiser. — Milyen megbízások voltak ezek? führer vezette a kocsit, (Folytatjuk.) katonai ellenőrzése és közleke­dési rendje a szovjet csapatok hatáskörébe tartozik. A szovjet külügyminiszté­rium teljesen alaptalannak mi­nősíti az amerikai hatóságok­nak azt az igényét, hogy saját belátásuk szerint állapítsák meg az átkelőhelyen szolgála­tot teljesítő szovjet megbízot­tak hatáskörét és eljárásának módját. A jegyzék rámutat, hogy a francia és az angol gépkocsi­oszlopok áthaladásakor nem támadt semmilyen zavar vagy nehézség, mivel a francia és az angol gépkocsioszlopok pa­rancsnokai megtartották a sza­bályokat, lehetővé tették a sze­mélyzet ellenőrzését, és intéz­kedéseket tettek annak érde­kében, hogy az ellenőrzés aka­dálytalanul és gyorsan megtör­ténjék. Az Egyesült Államok katonái viszont ki ákartak búj­ni az ellenőrzés hasonló műve­lete alól. Az amerikai fél voltakép­pen szádékosan idéz elő ok nélküli incidenseket, s azután tiltakozik — jegyzi meg a Szovjetunió külügyminiszté­riuma. A jegyzék végezetül annak a reménynek ad hangot, hogy az Egyesült Államok kor­mánya olyan intézkedéseket tesz, amelyek véget vetnek az amerikai katonai személyzet sajnálatos cselekményeinek. Ugyanakkor a szovjet kor­mány fel akarja hívni a figyel­met arra, hogy a szovjet át­kelőhelyeken érvényben levő ellenőrzési rend megszegésé­ből eredhető esetleges, sajnála­tos következményekért minden felelősség az ■ amerikai felet terheli. (MTI)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents