Somogyi Néplap, 1963. október (20. évfolyam, 229-255. szám)

1963-10-17 / 243. szám

SOMOGYI NÉPLAP 2 Csütörtök, 1963. Oktober 17. Erhard az új nyugatnémet kancellár (Folytatás az 1. oldalról) kancellári esküt, kormá­nya listáját ma délelőtt terjeszti Lübke köztársa­sági elnök elé és a kor­mány tagjai délután te­szik le a parlamentben a hivatali esküt. A kor­mányprogramot pénteken ismerteti Erhard a parla­mentben. Bár az új kormánylistát hi­vatalosam még nem tették köz­zé, kiszivárgott értesülések szerint csak néhány poszton történik változás. Erhard utó­da a gazdasági mimisztérium élén Schmücker képviselő lesz, aki a CDU parlamenti frakciójának helyettes vezető­je volt eddig, s tavasszal a kancellár-utódlás körül vívott haircok idején a CDU-ban az úgynevezett »Erhard-brjgád« vezetője volt, s igen erőtelje­sen kardoskodott Erhard kan­cellársága mellett. Mende, az FDP ebwke ál­kancellár lesz és ő veszi át az össznémetügyi minisztérium vezetését. Ennek fejében Mischnik eddigi áttelepült- ügyi miniszter, aki az FDP tagja, kiválik a kormányból. Miután Barzel nem fogadta el Erhard ajánlatát és duzzogva visszautasította az áttelepült- ügyi tárcát, e mimisztérium ve­zetését Erhard Krüger CDU- képviselőre bízza. Krüger, aki az áttelepültek szövetségének (a különböző revansista szer­vezetek központi csúcsszervé­nek) elnöke, e minőségében sűrűn szerepel a revansista gyűlésékem. Erhard e gesztu­sával nyilván csillapítani akarta a CDU jobbszámyának Barzel távozása miatti duz- zogását — hangoztatják poli­tikai körökben —, de ugyan­akkor rámutatnak arra is, hogy Erhard külpolitikailag súlyos tehertételt vállalt Krü-' gemek, a revansista követelé­sek egyik vezérszónokának kormányába való felvételével. Ludwig Erhard életrajza Ludwig Erhard 1897. feb­ruár 4-én született a bajoror­szági Fürül városban. A frankfurti egyetem befejezése után, 1924-ben a jogi és társa­dalomtudományok doktora lett. 1930—1942-ig a nürnber­gi piackutató intézet élén állt, 1942-ben az iparkutató inté­zet vezetője lett. 1945 októbe­rétől 1946 decemberéig a ba­jorországi gazdasági minisz­ter tisztségét töltötte be. 1947-től . 1948-ig annak a pénz- és hitelügyi igazgató­ságnak volt a vezetője, amely a pénzreformot készítette elő Németország myugaiti meg­szállt övezetei részére. 1948- tól 1949-ig az egyesített an­gol'—amerikai övezet (Bizonia) gazdasági főigazgatóságának igazgatója volt. Az 1949. szep­temberében megalakult Aden- auer-kotrmány'ban a gazdasági miniszteri tárcát kapta, ame­lyet mostanáig 'betöltött. 1949- től a Kereszténydemokrata Unió képviselője. 1957. októ­ber 30-tól a Német Szövetségi Köztársaság alkancellárja. Ludwig Erhardot 1952 jú­liusában a nemzetközi újjá­építési és fejlesztési bank nyu­gatnémet igazgatójává nevez­ték ki. Tagja a gazdasági együttműködési és fejlesztési szervezet, az Európai Gazda­sági Közösség, valamint az Európai Szén- és Acétközös- ség vezető szerveinek. (MTI) Szovjet diplomáciai lépés Párizsban és Bonnban Moszkva (TASZSZ). A Szovjetunió párizsi és bon­ná nagykövete felkereste a francia, illetve a nyugatnémet külügyminisztériumot, és fel­világosítást kért egy francia— nyugatnémet egyezménnyel kapcsolatban. A szerződés — mint egy fráncia és nyugatné­met részről szeptember köze­pén egy időben kiadott közle­mény elárulta — a francia atomenergia-biztosság és a Sie­mens—Schuckert nyugatnémet cég között jött létre nagytelje­sítményű reaktorok jelentős sítésében váló együttműködés­ről. Ismeretes, hogy a nagy telje­sítményű reaktorok jelentős mennyiségben termelnek plu­tóniumot, amely nukleáris fegyvergyártáshoz szükséges. Ilyenformán a nyugati sajtó a szóbanfqrgó egyezményt úgy tekinti, hogy az az 1963. január 22-én kelt francia-—nyugatné­met szerződés alapján a két or­szág fokozódó katonai együtt­működését jelzi, s arra mutat, hogy a nyugatnémet revansvá- gyó militarista korok minden­áron hozzá akarnak férkőzni a nukleáris fegyverekhez. Ebben a vonatkozásban jellemző, hogy nyugatnémet részről fo­kozott érdeklődés mutatkozik az úgynevezett _ »európai nuk­leáris erők« megteremtésére irányuló francia elgondolás iránt. Az viszont világos, hogy minden cselekmény, amely le­hetővé teszi a nyugatnémet re- vansistáknak, hogy nukleáris fegyverhez jussanak, ellenke­zik az érvényben levő nemzet­közi egyezményekkel, s érinti a Szovjetunió és más európai ál­lamok biztonságának érdekeit. E megfontolások alapján ke­rült sor a szovjet diplomaták­nak a bevezetőben említett lé­pésére. (MTI) Budiaf, Alt Ahmed és szegy- kori algériai ideiglenes kor­mány több más tagja a föld- birtokosok és a neokolonialis- ták érdekeit képviselve a fő­ként berberek lakta kabiUal te­rületen az algériai arabok és berberek közötti nacionalista ellentéteket szítva, aknamun­kát kezdtek a központi kor­mány ellen. Hozzájuk csatla­kozott 1963. szeptember 29-én El Hadzs ezredes, a VII. (kabi- Iiai) katonai körzet parancsno­ka is. A szakadár vezetők és az elmozdított ezredes katonai lá­zadást robbantottak ki Kabilia hegyekkel borított, nehezen hozzáférhető területén. A kormány csapatai Kabilia központját, Tizi Ouzout szilár­dan kezükben tartva először el­szigetelték a fellázadt terüle­teket, majd fokozatosan felszá­molták a lázadás fészkeit. Utol­sónak október 11-én Michelet város, a lázadók főhadiszállása került a kormánycsapatok ke­zére. Ezzel a kabiliai katonai lázadást leverték. Ait Ahmed és El Hadzs ezredes néhány hí­ve és katonája kíséretében a kabiliai hegyekbe menekült. A lázadás kitörésével egy időben Marokkó az algériai központi kormány helyzetének gyengítésére ismét fölvetette a Szahara egy részére vonatkozó területi követeléseit, és annak ellenére, hogy az algériai kor­mány Tlemcenben határügyi tárgyalásokra küldöttséget irá­nyított, Marokkó csapatoka1 vont össze az algériai határon, majd október 14-én hajnalban fegyveres erővel tört be Algé­ria területére. KABILIAI LAZADAS emcen í) Az algériai-marokkó\ határtér^a/ásokjw^ej ■------országhatár------főútvonal 5 0 tOO kin a lázadás kitörésének területei Lord Demnmg a Profumo— Keeler ügy jelentésének el­készítéséhez 160 személyt hallgatott ki. A jegyzőköny­vet 100 évre titkosnak nyil­vánították és a napokban he­lyezték el az angol kincstár egyik trezorjában. Szerdán Minszkbetn ünnepé­lyesein megalakult a Szovjet— Magyar Baráti Társaság belo- russziai köztársasági tagozata. Az alakuló ülésen jelen volt Szipka József, hazánk moszk­vai nagykövete és a Kardos László Kossuth-díjas egyete­mi tanár vezetésével Minszk- ben tartózkodó magyar kül­döttség is. Mexikóból New Yorkba ér­kezett Jurij Gagarin és Va- lentyina Tyereskova. A re­pülőtéren Dobrinvin wa­shingtoni szovjet nagykövet, továbbá a szovjet ENSZ-misz- szió tagjai és az újságírók fo­gadták őket. Szerdán kezdte meg műkö­dését a világ leghosszabb — 6500 km hosszú — telefonve­zetéke. A vezeték közvetlenül köti össze Nagy-Britanniát és az Egyesült Államokat, de a vonalba ezenkívül még 12 or­szág bekapcsolódhat. Egyide­jűleg 128 beszélgetés bonyo­lítható le. Miről tárgyalnak az ENSZ-közgyülés bizottságaiban? New York (Reuter, AP, TASZSZ). Szerda délután az ENSZ- közgyűlés bizottságokban folytatta munkáját. A politi­kai bizottság a nap második felében az indiai küldöttség által javasolt napirendi pon­tot vitatta meg. Az indiai előterjesztés a nukleáris és termonukleáris fegyverkísérletek beszüntetésé­nek szükségességét hangsúlyoz­za. Pandit asszony, India küldöt­te utalt arra, hogy a napirendi pont által szorgalmazott célki­tűzés háromnegyed részét a Moszkvában aláírt atomszerző­dés révén már sikerült megva­lósítani. A küldött ugyanakkor sajnálkozását fejezd® ki amiatt, hogy Franciaország és a Kínai Népköztársaság nem irta alá a szerződést. Szudán képviselője kijelen­tette: Az ENSZ fordítson nagy figyelmet árra a szovjet javas­latra, hogy a jövő évben a leg­magasabb szinten hívják össze a leszerelési bizottság tagálla­mainak értekezletét. Mohamed Hosszan, az Egye­sült Arab Köztársaság küldöt­te (kifejezte azt a reményét, hogy a moszkvai megállapodás nyomán az atomihatalmak meg­állapodásra jutnak valameny­nyi atomkísérlet beszüntetésé­nek kérdésében. Stevenson, az Egyesült Álla­mok képviselője a moszkvai szerződést a második világhá­ború után a leszerelés irányá­ban tett legfontosabb lépésnek nevezte. Ezt a föld alatti nuk­leáris robbantások betiltásá­nak kell követnie — rriondot- ta. Ugyanakkor emlékeztetett arra, hogy kormánya továbbra is határozottan ellenez min­den olyan moratóriumot, ame­lyet nem vetnek szigorú ellen­őrzés alá. Stevenson ez alka­lommal is megismételte azt a kijelentést, hogy az Egyesült Államok csak akkor járulhat hozzá a föld alatti kísérletek betiltásához, ha helyszíni meg­figyeléseket végezhet A politikai bizottság ülésén ezután 17 ország határozati ja­vaslatot terjesztett elő. A ja­vaslat indítványozza, tiltsak meg, hogy tömegpusztító fegy­vereket jutassanak a világűr­be. A határozati javaslatot tá­mogatja a Szovjetunió és az Egyesült Államok is. Az ENSZ gazdasági és szo­ciális bizottságában a szónokok egyöntetűen arra a következ­tetésre jutottak, hogy változta­tásokat kell végrehajtani az iparosodott és gyengén fejlett országok gazdasági kapcsola­taiban. Arkagyev, a Szovjetunió kül­dötte felszólalásában a fejlődő országok előtt álló nehézségek­kel foglalkozott. Ezek közé tar­tozik — mondotta a szónok — az anyagi eszközök és az ipari felszerelések elégtelensége, a nyersanyagok árának csökken­tése, a kapitalista országokkal folytatott kereskedelem prob­lémája és a külföldi vállalatok túlsúlya egyes országok gaz­daságában. Arkagyev hangsú­lyozta, hogy. a Szovjetunió és a fejlődő országok között új típusú gazdasági kapcsolatok születtek. A Szovjetunió önzet­len gazdasági és technikai tá­mogatást nyújt több mint húsz országnak. A küldött megje­gyezte, hogy a szocialista or­szágok és a fejlődő államok ke­reskedelmi kapcsolatait sokkal gyorsabb ütemben lehetne nö­velni, ha bizonyos nyugati kö­rök nem gyakorolnának nyo­mást ezekre az államokra. Arkagyev hangsúlyozta, él- érkezett az ideje, hogy az ENSZ égisze alatt nemzetközi keres­kedelmi szervezetet teremtse­nek. A szervezetnek az lenne a feladata, hogy foglalkozzék a nemzetközi kereskedelem problémáival, és megvitassa az államok közötti kereskedelem normalizálásának és fejleszté­sének lehetőségeit. (MTI) I itáliai útijegyzetek (2) Macmillan kezébe futnak össze a hatalmi harc szálai London (MTI). Kedden és szerdán egymást érték a látogatók Macmillan kórházi betegágyánál, köztük a legesélyesebb jelöltek: Butler, Lord Hailsham, Maudling és Lord Home. Valamennyi hír- magyarázó egyetért abban, hogy Macrnillannek döntő sza­va lesz az utód kijelölésében, s bárki is" legyen az, lekötele­zettje lesz a hatalmi kulcspo­zíciókat kezében tartó Macmil­lan családnak. Ez egyébként érvényes a Churchill családra is, amely 1957-ben Butler és Macmillan párharcában az utóbbi javára billentette a mérleg nyelvét. Továbbra is lehetségesnek tartják azonban, hogy a rivaldafényben álló személyek mögött meghúzódó csoportok érdekharcából végül is Butler kerül ki győztesen, akit szoros pénzügyi és rokoni szálak fűznek a - City befolyá­sos köreihez. A 46 éves Maud­ling pénzügyminiszter ugyan­csak népszerűségnek örvend a pénzvilág »korszerűen« gondol­kodó üzletemberei körében. A Cityben hajlanak arra a nézetre, hogy a 60 éves Butler- nek kellene ügyvivő kormányt alakítania a hat-nyolc hónapon belül sorra kerülő általános választásokig, majd egy fiata­labb, dinamikus vezetőre bíz­ni a konzervatív párt korsze­rűsítését és konszolidálását. Ebben az összefüggésben el­képzelhetőnek tartják, hogy egy Butler—Maudling kompro­misszum vet véget a miniszter­elnök-válságnak. A közvélemény növekvő tü­relmetlenségének adnak han­got a »népszerű« tömeglapok, s szokatlanul éles szavakkal ostorozzák a kormánypárt »dicstelen, szégyenletes és ne­vetséges színjátékét«. A hat­milliós példányszámú Daily Mirror szerdán »A nagy tory komédia« cím alatt megbé- lyegzi a kormányt, amely »képtelen volt egy félszemű minisztert kiválasztani, aki ki­rály lehetne a vakok kabinet­jében«. A lap követeli, hogy »végre a szegény angol közvé­leménynek is adjanak beleszó­lást« az ügy eldöntésébe: A szórakoztató ren­dezvények is változtak benne az idők folyamán. Először vadállatokat eresztettek ösz- sze, majd embereket és vad­állatokat, végül a gladiátorok porondja lett, amikor ember ember ellen küzdött életre- halálra. Képzeletünkben meg­elevenedtek ezek a barbár já­tékok, s azok a képeslapok, melyek e viadalokat ábrázol­ják, borzongással töltöttek el bennünket. A Fórum Nehezebb feladat erről ír­ni, mint a Colosseumról. Le­nyűgöző a látvány a hatal­mas diadalívekkel, a pogány templomok romjaival, a húsz méter magas, faragott oszlo­pokra helyezett domborműves homlokzatokkal. Castor temp­lomának három hatalmas osz­lopa szédítően uralja a Fó­rumot. Severus diadalívétől nem tudunk elszakadni. de csodálatos Traianus Fóruma, diadalíve is a világhírű dom­borművekkel. A kövek az i. e. V. századot, majd Róma aranykorát — amely Augustus császár nevéhez fűződik — idézik. EMien az időben lesz Róma fényes nagyváros. Büsz­kén emlegethette uralma vé­gén Augustus, hogy téglavá­rost talált, és márványt ha­gyott hátra. Közben nem sej­tette, hogy egy új vallás szü­letik uralkodása alatt, mely diadalmaskodni fog Róma ré­gi istenein. A fórumokról még annyit, hogy ezek terek voltak. Gö­rög hatásra általában északi­déli, kelet—nyugati irányban építették a városokat, s ezek központja volt a fórum. Itt helyezték el a dicső harcok diadalíveit, emlékműveit, szob­rait, ekörül voltak a templo­mok. A domborművek, a szobrok, a diadalívek anyaga márvány, így joggal jegyezte meg ara idegenvezető, hogy nincs még egy nép, amely ennyi márványt használt vol­na fel dicsősége emlékének megörökítésére. A Pantheon, a bazilikák Rövidebb időt töltöttünk a templomokban. A Pantheon az egyetlen pogány templom Ró­mában, amelyet épségben hagytak, mikor lerombolták a pogány isteneket. Ezt átalakí­tották keresztény templommá. Itt van a királyok temetkezé­si helye, s itt van Raffaello sírja, rajta egy felirat: félt a haláltól, attól, hogy a termé­szet megbünteti, mert szebbet alkotott, mint a természet. A Fantheun stílusa a bazilikáké, a később épült templomoké. Idegenvezetőnk elmondta, hogy a bazilika görög erede­tű. Rómában a kereskedelem és a törvénykezés céljaira épültek a tágas négyszögű épületek, melyeknek belső ré­szét hajókra osztották az osz­lopsorok. A középső hajó ku­polás volt, teteje, mint a Pantheoné, nyitott, ott árad be a világosság. A keresz­tény templomok építésénél át­vették a stílust, de a négy- szögletes építkezés helyett ke­reszt alakú lett a vallás szim­bólumának megfelelően. A templomokban nagyon sok a művészi alkotás, az ereklye. A »leláncolt« Szent Péter-templomban van II. Gyula .pápa síremléke, ame­lyet Michelangelo alkotott. A művésznek ez az egyik leg­nagyobb műve. A központi alak, a Mózes-szobor szinte él, úgy tetszik, mintha lüktet­ne a vér az ereiben. Csodála­Befejeződött a vizsgálat a debreceni négyes tragédia ügyében A Hajdú-Bihar megyei Rend- -főkapitányság befejezte a zsgáiatot a Debreceni Köz- iztasági Hivatalban október -én lezajlott négyes tragédia íyében. A vizsgálat mególla- totta, hogy Galamb Sándor- ikx a vállalat volt műszaki setéjének hosszú évek óta ízeteltérései voltak a vállalat igazgatójával és több dolgozót j“ával. Október 11-én ismét vi­ta alakult ki az igazgató szo­bájában, ahol jelen volt a vál­lalat főkönyvelőnője és admi- nisztrátomője is. Galamb Sán­dor a vita során feltehetően pillanatnyi elmezavarában ha­tározta el magát a tragikus cselekedetre. (MTI)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents