Somogyi Néplap, 1963. október (20. évfolyam, 229-255. szám)

1963-10-09 / 236. szám

Szerda, 1963. október 9. SOMOGYI NÉPÉ**? Hogyan használják föl a ísz-ek a szociális-kulturális alapot? (Tudósítónktól.) Hét szövetkezetben vizsgáltai meg a Csurgói Járási Népi El- j lenőrzési Bizottság, hogyan gazdálkodnak a szociális-kul­turális alappal. Megállapítot­ták, hogy a szövetkezetek he­lyenként a kötelező 2 száza­léknál is többet tartalékolnak ilyen célokra. A hét tsz pél­dául 240 000 forintot irányo- ! zott elő és költött el. Azt is ! örömmel állapította meg a né­pi ellenőrzés, hogy a közös ! gazdaságok célszerűen használ- ! iák fel a szociális és kulturá- j lis alapban levő pénzt. A csak- , nem 139 000 formiból nyúlván- ‘ hétezret szociális, ötvenkétez- j rét pedig kulturális célokra( költöttek. Az iharosberényi j Üttörő és a ponrogi Napsugár | Tsz 21 000 forintot fordított j tagjai kirándulására, külföldi j utaztatására. A munkaképteleneket és az öregeket több mint 50 C00 fo­rinttal támogatták. Több he­lyen sportfelszerelést, ifjúsági könyveket, zenekari fölszere­lést, televíziót vásároltak, sőt néhol ösztöndíjakat is fizettek ebből a keretből. A népi ellenőrzés felhívta a figyelmet arra, hogy a jövőben még többet költsenek a tsz-ek a fiatalok kulturális igényei­nek kielégítésére. PAPRIKÁT MAGOLÓ DIÁKLÁNYOK SzőnyeoHiállítás nyílt a Latinka Művelődési Házban Szemet gyönyörködtető kiállí­tást rendezett a Somogy megyei Iparcikk-kiskeréskedejlmi V áUalat a Latinka Művelődési Házban, Ma­gyar, szovjet, lengyel és cseh sző­nyegek sokaságával várják a lá­togatókat. A kiállítás legszebb da­rabja egy 6 négyzetméteres szov­jet gyártmányú gépi perzsa, de nagy sikerük van a magyar össze­kötőknek és az NDK perzsasző­nyegeinek is. A modem lakásban nélkülözhetetlenek a térhatású, pasztellszínű szőnyegek, belőlük is jócskán akad a kiállításon. Már a megnyitó után igen sokan vettek a kiállított szőnyegekből. Meglepetést keltett, hogy a válla­lat ingyen hazaszállítja a megvá­sárolt árut. A kiállítás péntek estig tárt nyitva. Minden erőt a földekre! M' Negyven csinos diáldáiny és egy halom fényes-piros papri­ka: ez a kép tárult elénk a mi­nap az Öreglaki Állami Gaz­daság paprikatábláján. A han­gulat azonban nem volt papri­kás, de hogyan is lehetett vol­na az, amikor annyi lány ült együtt. Bár amit csináltak, né­ha könnyet csalt szemükbe, mégis vidám terefere, fel-fel­hangzó kacagás közepette vé­gezték munkájukat. Magoltak. ÍNo, nem leckét, hanem a gazdaság paprikáját magolták a Kaposvári Noszlopy Gáspár Közgazdasági Technikum II/'c osztályának tanulói. Késsel és kanállal — a magoláshoz szük­séges eszközökkel fölszerelve — fürgén bontották fel a pi­ros fűszernövényt és a reke­szek egymás után teltek meg szép piros paprikával. Kapo- nya István és Farkas József tanárak felügyeletével vala­mennyi lány nagy igyekezettel dolgozott. Erdélyi Józseftől, a gazdaság br i gád vezető jétől megtudtuk, hogy a paprikából exportál­nak, és lecsót készítenek. A lányok munkájáról nagyon el­ismerően beszélt: — Már voltak nálunk ebből az iskolából lányok és mond­hatom, minden dicséretet megérdemelnek. Tegnap pél­dául harmincötén összesen húsz mázsa paprikát magoltak ki. Ma még nagyobb teljesít­ményre számítunk — mondta a brigádvezető. * A lányok amellett, hogy munkájukkal sokat segítenek a gazdaságnak, széip keresetre is szert tesznek. Mázsánként 44 forintot fizet a gazdaság a kimagolt paprika után. Ért­hető tehát, hogy a lányok ke­ze fürgén mozgott ottjártimk- kor is, hiszen öt órára várták a teherautót, s addigra igye­keztek sok rekeszt megtölteni. H. F. Újabb földrengés Skopjéban Skopjéban keddre virradó éjjel 1.19 órakor erősebb földrengés riasztotta fel álmukból áz embe­reket. A július végi nagy föld­rengéskor megsérült, de azóta helyreállított házak- lakói nyom­ban elhagyták lakásaikat, és az utcára, valamint a parkokban levő sátortáborokba menekültek. A föld­rengés emberáldozatot nem kö­vetelt. (MTI) Csaknem félmilliós segélyben részesüliek a vakok az idén Somogybán és Baranyában A Vakok és Csökkentlátók Szövetségének kerületi helyi csoportja (Pécs, Somogy és Ba­ranya megye) Kaposváron tar­totta évi rendes tagigyűlését. A gyűlésen a kerületi és helyi csoport mintegy száz tagjá, va­lamint az érdekelt megyék szociálpolitikai csoportvezetői vettek részt. A kerületi és he­lyi csoport vezetőségének be­számolója ismertette a szövet­ség tevékenységét. A kerületi és helyi csoport területén élő 302 tag közül százkilencvenhárman részesül­tek rendszeres szociális se­gélyben. Ez évben csaknem félmillió forintot osztottak ki. A csoport a tagok ügyeinek intézésével, munkába helyezé­sével, tüzelőjük beszerzésével stb. is foglalkozik. Két fiatalt megtanítottak a vakok írására, ketten a Pécsi Jogtudományi Egyetemen tanulnak. Ez utób­biaknak a szövetség átadta a hangoskönyvtár marxista filo­zófia anyagának hangszalag­jait. Hatvannégy tagot üdül- tettek Balatonszéplakon. Két fiatalt gyógymasszőrként, egy tagot, kefekötő szakmunkás­ként, egyet pedig telefonkeze­lőként helyeztek el az idén. A hozzászólásokban több vak tsz-nyugdíjas kifogásolta, hogy a termelőszövetkezet nem ad nekik segélyt a szociális-kul­turális alapból. A kerületi és helyi csoport vezetősége elhatározta, hogy kapcsolatot teremt a nőtanács és a Vöröskereszt városi, illet­ve megyei szerveivel; Több mint ezeregyszázan tanulnak a megye mezőgazdasági üzemeiben JEDOSZ Somogy megyei tíz munkásakadémia indul . A MEDOSZ Somogy megyei bizottságának legutóbbi ülésén megvitatták a mezőgazdasági üzemekben folyó áliami fel­nőttoktatás, valamint a politi­kai iskolák és a munkásakadé­miák helyzetét. Megállapítot­ták, hogy negyvenévesnél fia­talabb dolgozóik mintegy 40 százalékának nincs meg az ál­talános iskolai végzettsége. Az utóbbi években 846 dolgozó vett részt az általános, közép­es felsőfokú szervezett iskolai oktatásban. Azóta 13 százalék­kal emelkedett a számuk: ösz- szesen 1121-en tanulnak me­gyénk mezőgazdasági üzemei­ben. Kevesen tanulnak az ál- gazx ziil Dara össze nyolcán, a Lábodi Álla­mi /gazdaságban pedig csak harmincnyolcán jelentkeztek felnőttoktatásra. Jó viszont a balatonújhelyi és az öreglaki gazdaságok eredménye: 22 kö­zül tizenöten, illetve 24 közül tizennégyen jelentkeztek az ál­talános iskolába. A gépállomá­sok közül a legjobb eredményt a marcali, a lengyeltóti és az iharosberényi érte el: az álta­lános iskolai végzettséggel nem rendelkező dolgozóik több mint fele részt vesz a felnőttokta­tásban. A MEDOSZ szervezésében tíz munkásakadémia indul az ősszel átlag 35 hallgatóval. A munkásakadémiák tematikáját az üzem fő termelési ágainak megfelelően választották ki. A balatonbogláriak a szőlészet­ről, a többi állami gazdaság dolgozói általános mezőgazda- sági témákról hallgatnak elő­adásokat. Az előadásokat min­denütt diavetítéssel és rövidfil- mekkel szemléltetik. A bizottsági ülésen határo­zatot hoztak a többi között ar­ról, hogy a szakmunkásképzés­ben ezután csak azok vehetnek részt, akik előbb elvégzik az általános iskolát. lami gazdaságok dolgozói kö- aránypusztán, itt mind­Hövéiiyvéűt'mi KGST-értekezlet kezdődőit Budapesten Kedden Budapesten, a Royal Szállóban megkezdődött a KGST növényvédelmi állandó munkacso­portjának 4. ülése. A tanácskozás fő témája: a tavaly indult nem­zetközi növény védöszer-vizsgálatok 1962. évi eredményeinek értékelé­se. A tanácskozás napirendjén egyéb fontos növényvédelmi kér­dések is szerepelnek, így a üo- hányperonoszpóra elleni védekezés újabb módszerei, a vetőburgonya- s'/állítások növényegészségügyi vizsgálata, valamint a betakarítás előtti utolsó vegyszeres kezelések egységes szabályozása. A növényvédelmi állandó mun­kacsoport 4. ülését szombaton fe­jezi be. (MTI) ' IDEJEBEN KÉSZÜLJÖN A TÉLRE! A földművesszövetkezeíek ruházati boltjai téli ruházati cikkekben nagy választékkal rendelkeznek AJÁNLATUNK: Férfi télikabátok 850,— Ft—1500,— Ft-ig Férfi gyapjú kalap 49,— Ft— 78,— Ft-ig Férfi bélelt sertésbőr-kesztyű 108,— Ft— 143,90 Ft-ig Férfipizsamák 130,— Ft— 350,— Ft-ig Flanelt alsónadrág, hosszá 85,— Ft Férfi magasszárú cipők 108,— Ft Fiú télikabátofe Fiú gyapjúpuloverok Kreppnylon bokafix zokaá Férfi — fiú flórzokni Fiú száras cipő Gyermek hócsizma 24—39 számig 350,— Ft— 800,— Ft-ig 70,— Ft— 160,— Ft-ig 30,— Ft— 40,— Ft-ig 16,— Ft— 30,— Ft-ig 75,— Ft— 130,— Ft-ig 118,50 Ft— 173,— Ft-ig Idejében, torlódás nélkül már most szerezze be a téli ruházati cikkeket! (4007) i\/j int az eddig betakarított kapások terméseredmé­nyeiből . látszik, ezekből a nö­vényekből jobb termésünk lesz a tavalyinál. Nyilvánva­lóan mindenki örül ennek, vi­szont a többlettenmés betaka­rítása többletmunkát is igé­nyel. Neun mindegy, hogy egy 'hold földről húsz mázsa csöves kukoricát kell elszállítani vagy negyvenet; kétszer annyi mun- j kát követel haíszáz kéve kuko- | ricaszár lehordása is, mint ha csak háromszáz kéve terem. Még jobban kiütköznek ezek a különbségek a cukorrépánál. E tekintetben a szállítási munka . sok helyein nem kétszerese, ha- i nem háromszorosa a tavalyi- ' nak. Mindezekhez vegyük hozzá, : hogy a munka feltételei a tél közeledtével nem javulnak, ha­nem rosszabbodnak. Rövidül­nek, hidegednek a napok, hosszabb esőzések jöhetnek, s ilyenkor már jóval kisebb a napi teljesítmény. A sáros, csatakos, deres növényzetből feleannyit lehet naponta beta­karítani, az átázott, lágy föl­dön a szállítóeszközre fele­annyit lehet rakni, mint szá­raz időben. Minden erőt tehát a földek­re, hogy ne essen kár őszi be- takairitású növényeinkben, és kerüljön idejében a földbe a kenyérgabona vetőmagja. Or­szágszerte az tapasztalható, hogy a munkalendület jóval nagyobb minden eddiginél. Termelőszövetkezeti gazdasá­gainkban szinte általános az anyagi érdekeltség valamilyen formája, alkalmazása, és eb­ben óriási szervező erő van. A in az anyagi érdekeltség egymaga kevés. Mellet­te nagy szükség van a munL k'ák jó megszervezésére, a kü­lönböző munkaszalcaszok meg­felelő összehangolására. Hogy ezek miképpen történjenek? Nincs rá általános érvényű re­cept. Az égjük gazdaságban a kéziért* íkevés, a másikban a szállítóeszköz, a harmadikban a talajművelő giép; a negye­dikben minden rendben volna, de külső okok fékezik a mun­ka lendületét: a cukorgyár nem veszi át olyan ütemben a termést, mint a tsz tagjai és vezetői szeretnék; elfogyott az üzemanyag, nem jutnak hozzá megfelelő gépalkatrészhez, és így tovább... Elsősorban ezeket a szűk »keresztmetszeteket« érdemes megvizsgálni. Bármilyen vo- -natkozásúak is ezek, az aka­dályra sok-sok megoldás kínál­kozik csaknem minden eset­ben. Ha például kevés a ké­zierő, növelni kell. Hogyan? Legalább húsz-harmincféle le­hetőség közt válogathatunk. Említsünk belőlük néhányat: először is azt, amivel gyatra technikai felkészültségük miatt a kisparaszti gazdaságot: igyekeztek segíteni magukon munkatorlódások esetén — ez az ősi módszer a munkaidő megnyújtása. Szocialista nagyüzemben, a sokkal jobb technikai felké­szültség mellett még ez a meg­nyújtott munkaidő is könnyeb­ben elviselhető, mint amikor hajnali három-négy órakor már indulni kellett a határba és gyalogosan, nem pedig au­tón, motorkerékpáron, vagy egyszerű kerékpáron, mert még az utóbbi is keveseknek volt, és nemritkán este tíz- tizenegy órakor lett vége a »nyújtott műszaknak«. Erre ma már nincs szükség, de a másik végletet, a túlzott ké­nyelmeskedést sem tarthatjuk helyénvalónak. Munkatorlódá­sok esetén bizony egy kicsit jobban »rá kell vernünk«, S majd kipihenjük ennek fára­dalmait a télen. Ha a munkaidő megnyújtása kevésnek bizonyul, gondoskod­junk új erők bevonásáról. Ha megteremtjük a kellő anyagi érdekeltséget, átmenetileg szí­vesen vállalkoznak egy kis többletmunkára szabad idejük» ben az állattenyésztők is, a reggeli etetés után a déli vagy' esti etetésig ki tudnak merni betakarítási munkát végezni. Bevonhatók a mezei munkák­ba a nem túl sürgős teendőket végző műhelymunkások is. Az is sok helyen szokásban van, hogy a gyerekes anyák és nyugdíjasok vagy egyéb olyan személyek számára, akik az egész napot nem tudják végig­dolgozni, a községihez közel biztosítsanak munkát. Azt vi­szont talán mondanunk sem kell, hogy ahol csak lehet, a kézierőt géppel helyettesítsük. C okát segítenek a helye­^ sen alkalmazott külön­féle rendszabályok is. Közülük helyszűke miatt csak egyet említünk. A termelőszövetke­zetek tagjai között akadnak olyanok, akik a számukra meg­művelés céljából kimért terü­leten letörik a kukoricát, se­gítenek behordásában is. De utána már feléje sem akar­nak nézni területüknek, a kü- koricaszárat levágatlamul hagyják, s az nemcsak hogy tönkremegy, hanem akadályoz­za a talajmunkákat is. Ennek ellensúlyozására sok helyen be­vezettek, hogy a termésből já­ró prémiumot csak a kukori­caszár, illetve más növények­nél a szárrészek levágása és összekúpolása után adják ki. Jó lenne, ha ezt mindenütt al­kalmaznák, hiszen a szorgal­mas, rendszerető parasztembe­rek között szinte ősi szokásnak számit az, hogy a betakarítás csak akkor tekinthető teljes­nek, ha a szárrészek is letarul­tak. Ahol a szállítóeszközök bi­zonyulnak kevésnek — és sok ilyen gazdaság található —, osszuk meg bátran a szállítási munkáltat. Háromszcrosára- négyszeresére növelhetjük a szállítóeszközök teljesítményét, ha például a kukoricaszárat nem hordjuk közvetlenül az öt-hat kilométerre lévő major­ba vagy még ennél is mesz- szebbre, hanem csali a tábla szélére. Majd a télen, amikor a szállítási csúcs megszűnt, rá­érnek elhordani. A lényeg az,, hogy a táblák minél hamarabb készen álljanak a talaj-előké­szítéshez és a vetéshez. Ugyan­ezt tehetjük a cukorrépával, a kenderrel éís másféle növé­nyekkel is, ha olyanok, hogy bírják az ideiglenes és szabad ég alatt történő raktározásit, vagy aránylag kevés fáradság­gal, például szaimázással, föl­deléssel stb. megóvhatjuk az esetleges faigydktól, az időjárás más viszontagságaitól. Éz ért­hető is. Ezért egy-egy tábla termésének feldolgozására esetleg csak decemberben ke­rül sor. Vétek lenne eddig várni a termés lehordásával és a talajmunikákkal. Tavaly is sok föld maradt iljren meddő várakozás miatt szántatlanul és vetetlenül. A szállítási mun­káknak ilyen megosztása per­sze többletmunkát, többlet­költséget kíván, de többszörö­sen visszatérül ez a jövő évi jó terméseredményekben. XT égül jegyezzük meg: ’ bármennyire sürget is az idő, kapkodni, idegeskedni és ebből eredően a munlcák minőségét gyengíteni nem sza­bad, mert ennek szintén nagy kárát láthatjuk. Sajnos, ilyen jelenségek máris vannak. Akad olyan tsz, ahol például a mun­kákat úgy akarják gyorsítani, hogy tervbe vették a kukori­caszár leszántását. Az így ke­letkező pentozánhatást viszont nem tudják ellensúlyozni, és szinte előre »bebiztosítják« a gyenge terméseredményt. Ilyen megoldásokra nincsen szükség. Az őszi munkákat gyorsító módszerek közül azo­kat válogassuk ki és alkalmaz­zuk, amelyekkel a jövő évi jó termés esélyeit is megnövel­hetjük. Teszkó Sándor VJ KÖNYVEK A Móra Kiadónál megjelent Beecher-Stowe klasszikus ifjúsági regénye, a Tamás bátya kunyhó­ja. Hetedik kiadásban Reich Ká­roly illusztrációival jelentette meg a kiadó Móricz Zsigmond Légy jó mindhalálig című regényét. Fekete István Bogáncs című állatregénye; az Ifjúsági Kiskönyvtár-sorozat új: kötete. A Magyar Szakszervezetek XX. Kongresszusa teljes jegyzőkönyve a Táncsics Kiadónál jelent meg. Szovjet hadtörténészeíc alkotó közösségének munkája a Zrínyi Kiadónál megjelent A második világháború 1939—1945 címútf nagy­szabású dokumentumgyűjtemény. A Magvető Kiadónál jelent meg Gergely Márta ifjúsági regénye, az U-ga.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents