Somogyi Néplap, 1963. október (20. évfolyam, 229-255. szám)

1963-10-08 / 235. szám

Az Ifjúsági Ház tehetségkutató szavalóversenye elé idők«... nagy humoristáinak (Holtai, Karinthy, Vér Andor, Molnár Ferenc sfcb) műveiből szatirikus, »Európa vigyázz!« címmel antifasiszta, »A balga­ság dicsérete« címmel pedig babonát és hiszékenységet os­torozó műsor bemutatása sze­repel. Érdeklődésre számíthat a »Zűrzavaros éjszaka avagy az érettségizők álma« különö­sem diákságunk körében. Mindehhez népes, jó képes­ségű előadógárda szükséges. E gárda toborzására október 13- án, vasárnap délelőtt tehetség- kutató szavalóversenyt rendez­nek, melyen 15—30 éves korig bárki részt vehet. A követel­mény egy szabadon választott mű bemutatása. A téhetségkutató szavaló­verseny utat nyit az irodalmi színpad új törekvéseinek Ka­posváron is. Kívánjuk, hogy sikeres út legyen ez. Wallinger Endre BRED A VÄRO: Fiatal, terebélyesedő ága mű­kedvelő művészetünknek az irodalmi színpad. A zsenge ág kipattanó rügyeiből nem egy termőt ígérő virágot ho­zott az utóbbi két évben So­mogybán is. Emlékezetes iro­dalmi estek, kulturális szemle­bemutatók, helikoni sikerek fűződnek a Munkácsy és a Táncsics Gimnáziumok, a köz­gazdasági technikum, az Ifjú­sági Ház irodalmi színpadi műsoraihoz, és sok pusztai te­lepülésen hangzottak fel a »Farasztsors — parasztgond« szemelvényei a Megyei Könyv­tár irodalmi színpadának elő­adásában. Egyre több a hall­gatója is, előadója is e fiatal művészeti ágnak. Mégis a számvetéskor őszintén be kell ismernünk, hogy irodalmi színpadaink fóruma még nem tómegfculturális jellegű. Kama­ra műfaj. Műsorai jobbára pó­dium-, illetve orattóriuntszerű összeállítások, s meglehetősen ritka még a színpadi műsorkí- sérlet. A lábodiaktól már hal­lottunk, több helyütt most ter­veznek ilyet a Népművelési Intézet műsorjavaslatai alap­ján. Miért jelentős éppen ez a fajta irodalmi színpad? A pó- diitmszerű és oratóriumszerű irodalmi színpad műsortípusa még nem kiforrott. A színpad- szerű műsorok által eleveneb­bé és közvetlenebbé válhat a kapcsolat előadó és hallgató, irodalom és olvasó között. Na­gyobb érdeklődést keltenek, népesebb tábort vonzanak a színpadra alkalmazott irodal­mi műsorok; hatásukra szűk­nek bizonyulnak a kisebb elő­adótermek, és — állandó kö­zönségre nélkülönzhetetlen ott­honra talál, éretté, felnőtté vá­lik a legifjabb művészeti ág. Ilyen színpadszerű műsorok előadására vállalkozik — mint hallottuk — színházunk új, fia­tal segédrendezőjének, Takács Lászlónak irányításával az If­júsági Ház irodalmi színpada. Új alapokon, új elképzelések­kel indulnak el az 1963—64. művelődési évben. Takács Lászó törekvései előző állo­máshelyén, Szegeden, rangot, sikert, népszerűséget biztosí­tottak az irodalmi színpadnak éppen a színpadszerű műsorok előadásával. Most hasonló cél vezeti a fiatal rendezőt. Ter­veik között »Azok a régi szép idők címmel »a régi szép Feri bácsi, a portás kinyitja a nehéz vaskaput. Csikorgó hangjára — mint jeladásra — kigördül az első autóbusz a 13. sz. AXÖV 1. sz. telepéről. A volánnál a mai nap egyik legkorábban kelő embere: Horváth Lajos. Az órámra né­zek: fél négy van. Koromsötét az utca. A Kossuth téren két részeg tántorog. Hangjuk messzire et- hallatszik a kihalt utcán. — Imre... te.:, te. „ — dadogja nehezen forgó nyelv­vel az egyik —, menj haza! A másik a fejét rázza, majd nehézkesen, kényelembe he­lyezi majgát a templom lépcső­jén. — Nem megyek, komám — morogja -—, majd ha elmegy dolgozni az asszony. Nem me­rek..; — csuklik el a hangja. Azután mégiscsak meggon­dolja maigát, és szesztestvére »szilárd« vállaina támaszkodva éltűnik a sarkon. Az Ady Endre utcán izzó szemű autóbusz jön fölfelé. A szentjakabi utasokért megy. A legtöbb kaposvári most for­dul a másik oldalára. Szívesen csinálná ezt Ángyán Magda kalauz is. De az ébresztőóra könyörtelen. A Múzeum parkban az egyik pad előtt egy pár álL A nő hevesen gesztikulál, hangját alig hallani. A beszédfoszlá- nyokból azonban kiderül, hogy »alkudoznak«. Társa jól öltözött férfi. Legyint, otthagy­ja a nőt, és elindul lefelé a Tanácsház utcán. Ám, az nem hagyja magát, utánaszalad, a karjába kapaszkodik. Eltűn­nek a sötétben. Múlik az idő, s már nem egyedül lépkedek az utcán. Itt- ott feltünedezik sietős léptek­kel egy-égy munkába induló. Egy fiatalember siet el mellet­tem; Szájában parázsló ciga­retta, arca álmos, szeme félig csukva, talán még föl sem ébredt egészen. Pirkad. Néhány motor meg teherkocsi suhan végig az úton. A szentjakabi busz meg­érkezik, tömve van munkába igyekvői utasokkal. A ruha­üzem, a textilművek várja a munkáskezeket. A Dózsa György utcán fá­radt, gyűrött arcú emberekkel találkozom. Kezükben bőrön­dök, csomagok. Megérkezett az »újságos« vonat. Felélénkül az állomás környéke. Egyre mozgalmasabb a vá­ros. Kinyitnak a tejboltok, megindulnák a járművek. Ab­lakok nyünak, a rádióból Vieo Torrumi hangját hallom. A cseri városrészről felszáll a köd. A házak ontják az embe­reket, tűsarkok kopognak az aszfalton, isméit megindul az élet Jó reggelt, Kaposvár! S. Rí. Qlihéz ő izi izátttás Az Erős Tsz elnöke — ne­vezzük Erős Jánosnak a Gyen­ge Tsz-t — patronálta. Sűrűn persze nem jelent meg a Gyen­ge Tsz-ben, de amikor betop­pantott, mindig fűszeresen, ízesen mondta el a magáét. A járásnál nemrég figyelmeztet­ték, hogy a Gyenge Tsz előre­láthatóan megint lemarad az őszi vetéssel, s ezért jó lenne, ha Erős jobban kezébe venné a dolgokat. Erős magabiztosan mosolygott, és másnap fölke­reste a gyengéket. Összehívatta az embereket, és nagyon szép beszédet mon­dott. Méltatta a búzatermelés világszínvonalát, a korszerű agrotechnika követelményeit és még sok minden mást. Az emberek megtapsolták, és Erős megnyugodva hazament. Pár nap múltán értesítette a járás, hogy a Gyenge Tsz-ben nyoma sincs a vetésnek. Erős megcsóválta fejét, föl­kereste a gyengék elnökét, s megkérte, hogy kerítsen elő egy olyan embert, aki szépen tud írni. Megérkezett az em­ber, s hozott magával egy me­szesvödröt. Megkapta a paran­csot, hogy minden ház, kerítés oldalára pingálja oda az aláb­bi szöveget: »Aki máma jól el­vet — Holnapra kacagva nevet.« A kínrím estére ott. díszelgett minden ház falán, de a vetés ettől »zm indult meg. Erős erre falugyűlést hívott össze. Drámai szavakkal mél­tatta a nemzetközi helyzet problémáit, majd arról is szólt, hogy vetni kéne. Pompás ha­sonlatokkal ecsetelte, hogy a jólét miként függ össze a ve­téssel. A hallgatóság könnye­zett. Sőt! Meg is éljenezték Erőst, de mégsem vetettek. Csigaként vánszorogtak a ter- ményszállító szekerek, vonta­tók, sehogyan sem akart meg­gyorsulni a betakarítás. Persze Erős nem esett két­ségbe. Kitalálta, hogy egy kul­túrműsor keretében kell a fi­gyelmet a vetés fontosságára irányítani. A műsor jeles mű­vészek részvételével lezajlott, de minden maradt a régiben. Ekkor igénybe vette a megyei sportrepülők egyik repülőgé­pét, röplapokat szóratott a fa­lura. A gyengék figyelmesen elolvasták a vetésről írottakat, de az ügyet még ez sem segí­tette. ■ Más kísérletbe fogott. Han- gosanbeszélőn járta körbe a határt, s a modern technika se­gítségével dörögte el mondó- káját. Ezzel párhuzamosan az iskolában megszervezte, hogy a gyerekek beszéljenek szüleik­kel, és kérjék segítségüket egy vetésről szóló dolgozat megírá­sához. Valamennyi hasznos, okos tanácsot kapott, s minden dolgozat jeles lett. Egy idő táj­ban a falu egyetlen kocsmájá­ban sört vagy frőccsöt már csalt úgy adtak, ha az illető felmutatta a munkaegység- könyvét, igazolva ezzel is, hogy mennyi munkaegységet szerzett a vetésnél. De sajnos, sem a hangosan beszélő autó, sem a dolgozat nem segített, a kocsmai rendelet után pedig minden gyenge átjárt a szom­széd faluba inni, ahol egyéb­ként lútűnően haladtak a ve­téssel. Mindezeket persze Erős je­lentésben írta meg a járásnak, keményen vádolva a gyengék vetéssel szemben tanúsított makacsságát. A járáson csak a fejüket csóválták: — Ejnye! Hát ezekre a gyengékre semmi sérti hat? A helyzeten aztán a véletlen segített. Erősnek el kellett utaznia egy értekezletre, ahol a patranálás eredményeit be­szélték meg. Maga helyett erre az időre a párttitkárt bízta meg a patronálássál. Az szépen át­ballagott a gyengékhez, egy délelőtt körülnézett, s még az­nap este falugyűlést hivott ösz- sze. Nem mondott ékes szava­kat, nagy hatású beszédet, csak ennyit: — Emberek! A téesz vezető­sége úgy határozott, hogy a kukorica, á cukorrépa és a burgonya betakarítása után minden prémiumot, amit meg­ígért, azonnal kioszt. Bár nem éljenezték meg, de másnap meggyorsult a betaka­rítás, és egy hét múlva teljes erőből megkezdődött a vetés is. Griff Sándor Három kép a boldogságról »•••»••••»«eoo*»»«« »»MCOOMOOtl«®« A boldogság mosolya. Ez volt a régi otthon. Nemzedékek éltek az apró kunyhóban. Tíz éven át, amióta vasúti munkás lett, itt tervezte esténként a bar­csi Kiss István, hogy emberhez méltó házat épít magának. Mun­katársai bátorították. Es a tervek — melyekért egy éve még ki­nevették a telep lakói — megszülettek... Már áll az új ház. Még néhány nap, és ide költözik a' család. Szép, háromablakos szoba. Parkettás. Az útra néz, ahol autók suhannak. Az előszoba is mnta tós. Ez már otthon... Teng#ú Uaíattd Rossz tapasztó- Feróm, a híres ar­r Richard Katz, az ismert német uta­zó és jó tollú író mesélte egyszer nagyapámnak, aki­nek kollégája volt az Ullstein kiadó- vállalatnál, hogy milyen nehéz do­log kitanulni a hajóutazás összes fortélyait. Noha hosszú világcsa­vargásain nagy gyakorlatra tett szert, és kipróbál­ta az összes szám­ba jöhető nációk hajójáratóit, nem talált olyan bár­kát vagy úszó pa­lotát, amelyen nyugodt álomra hajthatta volna a fejét. Hol a bár volt túl közel, és áthallatszott a dzsessz, hol egy vécé éjjeli forgal­ma zavarta a nyu­galmát, vagy a fe­délzeten sétáló sze­relmes párok csók­jai euppantak túl hangosan. Egyszer fülkéjének ajtaja fölött volt a jelző­csengő, máskor meg tigrist szállí­tottak a melbour- ne-i állatkertnek, és szó sem lehe­tett alvásról. V _____________ l átói fokozott elő­vigyázatosságra ösztönözték. Újabb útja előtt gondo­san tanulmányoz­ta a hajó tervraj­zát, mielőtt kivá­lasztotta kabinját. Megelégedetten tá­vozott az irodából, és bizakodva szállt hajóra. Ezúttal nem érhette meg­lepetés. De alig­hogy lepihent első este, hangosat ri­koltott egy papa­gáj. A második ri­koltásra kutyauga­tás válaszolt. Még föl sem ocsúdott, amikor közvetlen közelből disznórö- fögés hallatszott. Mintha kígyó csíp­te volna meg, úgy (ülit fél ágyában, és megnyomta a csengőt. — Disznóólban utazom vagy pos­tahajón? ... — tá­madt a belépő ste­ward ra. Az fölé­nyes nyugalommal nézett a feldúlt utasra, majd halk hangon közölte Katzcal, hogy a szomszédos fülké­ben utazik Miss tistamő, és a má­sodik ágyat kibé­relte idomított malacai számára. — Hogy képzeli ezt! — pattogott a felbőszült utazó. — Panaszt emelek a kapitánynál, ölesse le ezeket a dögöket. Friss hú­suk kellemesen élénkíti majd az étrendet! — Ez lehetetlen — felelte arcizom- rándulás nélkül a hajópincér. — A művésznő ezer fontra biztosította a számot. A steward nyu­galma teljesen ki­hozta sodrából a világjáró írót. — Vegye tudo­másul — ordítot­ta —, hogy följe­lentem a hajót a.;. Nem fejezhette be mondatát, mert kopogtak a falon, és megszólalt egy szemrehányó női hang: — Az isten sze­relmére, hagyja végre aludni sze­gény állataimat... Boldog Balázs J Ausztráliai szakemberek ; ; »Ecoscó«-nak nevezett új j műszert szerkesztettek. Az , új műszer segítségével íeie- ! víziós képernyőre vetítik ' a még meg nem született !; magzat képét. A műszernek az a legfontosabb tulaj don- ; sága, hogy nem röntgensu- < : gárrai, hanem hanghuliámok 5 ;> segítségével ad képet az 5 !; embrióról, tehát kizárja a | i, sugárzás okozta káros ha- ( tást. * * * ; i <; Halált hozó galambok í ; A New York A közegész- '■; ségügyi hatóságok megállapí- ;! tása szerint a New York-i ; i galambok két halálos kimé- ;j ; netelű megbetegedést okoz- lj I; tok. A kél haláleset agyvelő- \ \ \ gyulladás miatt következett \ be, ezt pedig olyan gomba­féle okozta, ami általában a > galambok piszkában tényé-1 : szik, és a szennyezett leve- 5 : gön át kerül az emberi szer- ? ! vezelbe. í * * * A világ legnagyobb csillagászati atlasza A perui Andok csúcsain j ; Nazca ősi város közelében j: ; megtalálták a világ legna- j ; gj’obb »képtárát«. Egy öt- : ; száz négyzetkilométernyi / óriási kopár fennsíkom ma­darak, pókok, növények és j! j; több fejű kígyók rajzai bo- ; rítanak. Ugyanitt található a : világ legnagyobb csillagásza- !; * ti atlasza. Matematikai pon- j; > tossággal megrajzolt vonalak ; | és mértani ábrák mutatják ’ | a Nap mozgását. Sok ábrát a ; j 5 homokra »rajzoltak« szóró- ! > san egymás mellé helyezett j kövekből kirakva: csak j: | repülőgépről, felvételek se- i gítségével tudták áttekinteni J egy letűnt civilizáció izgal- I | más alkotásait. * * * < t < í A 320 méteres hullámhosszon... 5 A portugál antifasiszta erők a következő hirdetést ; csempészték be a Lisszabon- !; ban megjelenő O Seculó cí- ; mű lap reklámjai és hirde- ' !; lései közé: »Minden szom- ! ; baton éjfél után a 320 ; ; méteres hullámhosszon hall- • gassa meg a rég várt mű- I ]' sort.« Amikor a rádióhallga­tók ezrei a megjelölt időben j ; kinyitották rádiójukat, a ha­zafias erők titkos adóját hall- , halták. • • * Túl esedékes volt.., A brazíliai Manaus varos j törvényhozó testületének , tagjai hosszasan tárgyalták j: ; az ülésterem mennyezetének ; | javítási költségeire vonatko- : ;j zó javaslatot. Az elhúzódó : viták eredménytelenek ma- j; ; radtak. Elhatározták, hogy j szünetet tartanak. Amikor ; az utolsó képviselő is el- j j hagyta az üléstermet, a | mennyezet leszakadt. 5 Somogyi Néplap Az MSZMP Somogy megyei Bizottsága és a Somogy megyei Tanács lapja. Főszerkesztő: WIRTH LAJOS. Szerkesztőség: Kaposvár, Latinka Sándor u. 2. Telefon 15-10, 15-11. Kiadja a Somogyi Néplap Lapkiadó Vállalat, Kaposvár, Latinka S. n. 2. Telefon 15-16. Felelős kiadó: Szabó Gábor. Beküldött kéziratot nem őrzünk meg, és nem adunk vissza. Terjeszti: a Magyar Posta. Elő­fizethető a helyi postahivataloknál és posfáskézbesítőknél. Előfizetési díj egy hónapra 12 Ft. Index: 25067. Készült a Somogy megyei Nyomda­ipari Vállalat kaposvári üzemében Kaposvár. Latinka Sándor utca 6.

Next

/
Thumbnails
Contents