Somogyi Néplap, 1963. október (20. évfolyam, 229-255. szám)

1963-10-27 / 252. szám

SOMOGYI NÉPLAP 2 Vasárnap, 1963. október 11 Az országgyűlés befejezte munkáját (Folytatás az 1. oldalról.) Egy perui és egy kolumbiai lapszerkesztő a német béke- szerződés megkötése és a ber­lini kérdés megoldása érde­kében tervezett lépésekről kért felvilágosítást. Hruscsov válaszában kifej­tette, hogy a bonni kormány­körök tovább folytatják az ország fokozott militarizálásá- ra irányuló politikájukat. Nyugat-Németország területe szinte katonai táborrá vált, ahol majdnem egymillió ka­tona van fegyverben. A bonni kormány mindent elkövet, hogy nukleáris fegyvert sze­rezzen hadserege számára. A nyugatnémet militaristák és revansisták továbbra is arról ábrándoznak, hogy a Német Demokratikus Köztársaságra is kiterjesztik rendszerüket. Hruscsov kifejezte remé­nyét, hogy a nyugatnémet la­kosság körében akadnak erők, amelyek meg tudják fékezni a A kapitalizmus bukásra van ítélve, a szocializmus pedig diadalmaskodik Hruscsov válaszai a külföldi újságírók kérdéseire írók harmadik világtalálkozó­Moszkva (TASZSZ). Hruscsov szovjet kormányfő pénteken a Kremlben beszél­getést folytatott a Szovjet Üj- ságírók Szövetségének vendé­geként Moszkvában tartózkodó több mint ötven afrikai, latin­amerikai, ázsiai és európai újságíróval, valamint az újság­A leszerelés megoldható feladat A moszkvai részleges atom- csendszerződés jelentőségére, a szovjet kormánynak a lesze­relési tárgyalások előmozdítá­sa érdekében teendő lépéseire vonatkozólag egy kameruni és egy nepáli lapszerkesztő, to­vábbá az NDK újságíró-kül­döttségének tagjai és Siklósi Norbert, a Magyar Űjságírók Szövetségének főtitkára részé­ről föltett kérdésekre vála­szolva Hruscsov kifejtette: — A moszkvai szerződés megkötése előmozdította a nemzetközi feszültség bizonyos fokú enyhülését. Mindamellett jó, ha helyesen értékeljük a nemzetközi egyezményt és nem túlozzuk el jelentőségét. A nukleáris fegyverkísérletek részleges eltiltása még nem leszerelés, még csak nem is befolyásolja a fegyverkezési hajszát — jelentette ki Hrus­csov —, mert a nukleáris fegyverkezési verseny az eddi­gi nukleáris kísérletek alapján sajnos tovább folyik. Ezenkí­vül a föld alatti nukleáris rob­bantások révén folytatódik a nukleárs fegyverek tökéletesí­tése. A fentiekre azért mutat­tam rá, hogy a moszkvai szer­ződés jelentőségének értékelé­se ne vezessen a leszerelésért, A német békeszerződés: kulcskérdés A békés együttélés helyes értelmezése ján részt vett küldöttségek Szovjetunióba érkezett tag­jaival. Hruscsov néhány probléma köré csoportosítva válaszolt az újságírók több mint ötven kér­désére. a háború megakadályozásáért síkraszálló erők morális és szellemi leszerelésére. Az álta­lános, teljes leszerelés kell ah­hoz, hogy megszüntessük a há­borút, mint az államok közöt­ti vitás kérdések megoldásá­nak eszközét. — A fő akadály az, hogy az imperialisták nem akarnak le­szerelni, félnek a leszerelés­től. Ezért a leszerelési tárgya­lásokon az imperialista hatal­mak képviselői kiagyalt kérdé­sekkel hozakodnak elő, olya­nokkal, amelyekről maguk is tudják, hogy megoldhatatla- nok. — Mindamellett a leszerelés megoldható feladat. Megoldá­sához mindazoknak fokozott erőfeszítéseire van szükség, akik e cél eléréséért küzdenek. A népeknek nyomást kell gya­korolniuk a leszerelést ellenző kormányokra — mondotta Hruscsov, majd megállapítot­ta: — Az utóbbi években mér­hetetlenül megnövekedett a népeknek a leszerelésért, a nukleáris háború ellen indított mozgalma. Nem kétséges, hogy mindazok, akiknek becses a béke ügye — köztük a haladó újságírók is — még jobban egyesítik erőfeszítéseiket. ben az országban 1944 napkö­zis csoportot tartottak számon, addig ma már 4459 ilyen cso­port működik. 1957-ben a nap­közikben 3712 volt az alkalma­zotti létszám, ma már csaknem nyolc és fél ezer. Számotte­vően emelkedtek a fenntartási költségek is: például 1959-ben erre a célra 210 millió forintot költötték, az idén pedig a nap­közis gyermekek ellátására, gondozására 478 millió forint jut — A gyors fejlődés ellenére sem vagyunk megelégedve az eredményekkel, és tudjuk, hogy az igények még nagyobbak. A további előrelépéshez azonban rendkívül jelentős összegek kellenek — mondta a minisz­ter. Államunk évente 2700 fo­rintot költ egy-egy napközi ott­honban levő gyermekre, ebből a szülők átlagosan évi 850 fo­rintot térítenek meg. Igaza van az interpelláló képviselő­nőnek; a napközi otthonok fel­szerelése ma még korántsem kielégítő. Ígérhetem, hogy az 1964. évi költségvetés összeállí­tásakor erre figyelemmel le­szünk, s megkeressük az útját- módját annak, hogyan teljesít­hetjük a jogos kérést. Ilku Pál elmondta azt is, hogy a lehetőségekhez mérten igyekeznek javítani a napközi otthonokban dolgozó pedagó­gusok munkakörülményeit. A többletmunkáit — ha egyelőre szerény keretek között is — anyagilag is elismerik. Czigler Elek Szabolcs-Szat- már megyei képviselő egyes mezőgazdasági gépek tartalék- alkatrész-ellátásával kapcsolat­ban tett fel kérdést a földmű­velésügyi miniszternek. Mint mondotta, nemcsak a külföldi, hanem egyes hazai gyártmányú gépekhez sem mindig lehet tar­talékalkatrészt kapni. Szóvá tette azt is, hogy gyakran né­hány forintos kisebb alkatré­szeket csupán a nagyobb érté­kű géprésszel egybeépítve áru­sítanak, s így a termelőszövet­kezet a többszörösét kényte­len kifizetni a valóban szüksé­ges összegnek. Losonczi Pál földművelés­ügyi miniszter elmondotta, hogy o mezőgazdaság gépesíté­sére az idén 3,2 milliárd forin­tot költenek. Elsősorban a ta­laj művelést, az aratást és a nehéz fizikai munkát igénylő kaszálást igyekeznek gépesíte­ni. Egyelőre többre nem futja, s így egyes mezőgazdasági munkákat még egy ideig a ha­gyományos eszközökkel kell elvégezni. A tartalékalkatrész- eüátást is igyekeznek javítani. Az idén például a tavalyinál 30 százalékkal több gépalkatrészt kap a mezőgazdaság, néhány esetben azonban még mindig nem lehet hozzájutni a szüksé­ges gépalkatrészhez. Ennek egyik oka, hogy a mezőgazda- sági gépek jelentős része kül­földről származik, s előfordul, hogy a pótalkatrészek késve ér­keznek meg. A hazai gyártmá­nyú gépek alkatrészeinek után­pótlását azonban meg kell és meg is lehet oldani. A Földmű­velésügyi Minisztérium első­sorban azzal igyekszik segíte­ni az alkatrész-ellátáson, hogy gépjavító vállalatai nagyobb mennyiségű alkatrészt gyárta­nák. Az idén például 300 mil­lió forint értékű alkatrészt ál­lítanak elő, majdnem három­szor annyit, mint 1961-ben. Szünet után az országgyűlés Vass Istváinné elnöklésével folytatta az interpellációs vi­tát Rameisl Ferencné Baranya megyei képviselő azzal a kér­déssel fordult a művelődésügyi miniszterhez: szerepel-e a Mű­velődésügyi Minisztérium kö­zeli vagy távlati tervében a gyógypedagógiai nevelésre és ápolásra szoruló gyermekek je­lenlegi súlyos elhelyezési prob­lémájának megoldása. Lesz-e lehetőség a férőhelyek bővíté­sére vagy új intézmények lét­rehozására? Ilku Pál művelődésügyi mi­niszter válaszában elmondotta, hogy a minisztérium terveiben szerepel a gyógypedagógiai ok­tatásra és nevelésre szoruló gyermekek elhelyezési gond­jainak megoldása. Az ilyen ok­tatást és nevelést igénylő gyer­mekek 50 százalékát bentlaká­sos intézetekben kívánják el­helyezni, a másik 50 százalék neveléséről és oktatásáról pe­dig bejárásom intézetekben kí­vánnak gondoskodni. Elmondotta a miniszter, hogy az utóbbi időben megsza­porodott az új létesítmények száma. 1964-ben befejezik a kőszegi gyógypedagógiai inté­zet rekonstrukcióját. Erre a munkára több mint 50 millió forintot költenek. Befejeződött a somogyvári gyógypedagógiai intézet építése. Ez évben kez­dődött meg Budapesten a na­gyothallók általános iskolájá­nak építése 23 millió forint költséggel. Építik már a debre­ceni gyengén látók általános iskoláját is. Erre 13 millió fo­rintot költenek. 1965-ben kez­dik meg Vácott a süketnéma kisegítő iskola építését mintegy 10 millió forint beruházási hi­tellel. A tervezőmunka már folyamatban van. Ezenkívül sok kisebb beruházást valósí­tottak meg ebben az esztendő­ben. A miniszter kijelentette, hogy az építkezéseknek ezt az ütemét a minisztérium — anyagi erőihez mérten — fo­kozni szeretné és így remélhe­tő, hogy ezt a problémát belát­ható időn belül megoldják. Gazsó Sándor Zala megyei képviselő a közlekedés- és postaügyi, valamint a nehéz­ipari miniszterhez interpellált a gépjárművek pótalkatrész- és gumiabroncs-ellátásának ja­vítása érdekében. Kossá István közlekedés- és postaügyi miniszter válasza: — Az alkatrész-ellátás nem­csak Zala megyében, hanem az ország más részein is problé­ma, és nemcsak a járműveknél, hanem — mint erről az ország- gyűlésen is több ízben szó volt — más gépeknél is. A legtöbb nehézség a külföldi gépkocsik­nál merül fel, de most akado­zik a hazai gyártmányú alkat­részek biztosítása is. Az ok olyan szervezési hibákban ke­resendő, amelyeknek megszün­tetésére már készülnek az in­tézkedések. A jelenleg még ér­vényben levő tervezési mód­szer szerint ugyanis az egész évi alkatrész-igényt az előző év első negyedében kell bejelen­teni, ennyivel előbb azonban az igényeket még nem lehet pontosan fölmérni. A legutóbbi hónapban már jelentősen csökkent a pótalkat­rész-hiány miatt álló gépkocsik száma, és a rendelések folya­matos teljesítésével további javulás várható. A Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium a harmadik öt­éves tervben megszervezi az országos autóalkatrész-ellátó hálózatot. Gazsó Sándor interpelláció­jának második részére dr. Lé- i'árdi Ferenc nehézipari mi­niszter válaszolt. Elmondotta, hogy a gumiab­roncsokból az országos gumi­ipari vállalat teljesítető esedé­kes tervét, s az előirányzott mennjdséget a kereskedelem rendelkezésére bocsátotta. Sőt az autóközlekedési vállalatok­nak már a harmadik negyedév­ben leszállított 1000 olyan gu­miköpeny, ami csak a negye­dik negyedévi tervben szere­pel. A miniszter bejelentette: tudomása szerint a Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium ke­retemelési kérelemmel fordult az Országos Tervhivatalhoz, ahol most foglalkoznak a prob­léma megoldásával. Dr. Lévárdi Ferenc a továb­biakban elmondotta: az orszá­gos gumiipari vállalat, ismerve az autóközlekedés nehéz hely­zetét, a vidéki útviszonyokhoz legalkalmasabb köpenyekkel elégíti ki az autóközlekedési vállalatok igényeit. Ezen túl­menően állandóan javítják a gumiabroncsok minőségét, így ezek élettartama is nő. A Ne­hézipari Minisztérium felké­szült a tehergépkocsikhoz szük­séges köpenyek gyártásának mennyiségi fejlesztésére, s jö­vőre 20—25 százalékkal tud többet előállítani. Ennek fel­tétele az import-nyersanyag biztosítása, aminek érdekében már megkezdődtek az előké­születek. Horváth Károlyné budapesti képviselő a 15 éves lakásépí­tési programmal kapcsolatban interpellált. A többi között elmondta: helyesnek tartaná, ha a lakásépítés távlati tervét ötéves és éves tervekre, sőt területileg is lebontanák. Dr. Ajtai Miklós, az Orszá­gos Tervhivatal elnöke hang­súlyozta, hogy a 15 éves la­kásépítési program reális, és végrehajtása — az idén fel­merült nehézségek ellenére is — bizonyosra vehető. Válasza további részében részletesen szólt a lakásépítés különböző problémáiról és bejelentette, hogy o kormányzat már 1964- ben gyorsítani kívánja a la­kásépítkezésekhez kapcsolódó, úgynevezett járulékos beruhá­zásokat, az új telepek ellátá­sát szolgáló létesítmények épí­tését is. A tervhivatal elnöke ezután arról beszélt, hogy a 15 éves lakásépítési programot egyelő­re nem tudják úgy felbontani, ahogy az interpelláló képvise­lő kérte, mert a távolabbi évek részletes tervadatai még nem állnak rendelkezésre. Trautmann Rezső építésügyi miniszter — ugyanerre az in­terpellációra reagálva — is­mertette, hogy milyen mód­szerekkel igyekeznek a lakás- építkezéseket gyorsítani. Az interpelláló képviselő a válaszokat nem fogadta el. Az országgyűlés egy ellensza­vazattal tudomásul vette az Országos Tervhivatal elnöké­nek és az építésügyi miniszter­nek a válaszait. Horváth Károlyné interpel­lációjában rámutatott, hogy a lakásrendelet egyes szakaszait a mai követelményeknek és helyzetnek megfelelően módo­sítani kellene. Trautmann Rezső építésügyi miniszter válaszában kifejtet­te, hogy a lakásrendeletet élet- beléptetése óta több ízben kor­rigálták. Indokolt azonban, hogy az előírásokat újabb egy­séges jogszabályba foglalják. Ezen már dolgoznak is a szak­emberek. A miniszter indítvá­nyozta, hogy a lakásügyi jog­szabályok iránt érdeklődő kép­viselők és az Építésügyi Mi­nisztérium vezetői részleteseb­ben is beszéljék meg az esetle­ges vitatott kérdéseket. Trautmann Rezső válaszát Horváth Károlyné és az or­szággyűlés egyhangúlag elfo­gadta. Az országgyűlés ezzel befe­jezte munkáját. Az ülésszakot az elnöklő Vass Istvánné zár­ta be. (MTI) Egy brazil lapszerkesztő a Varsói Szerződés és az atlanti paktum tagországai közötti megnemtámadási szerződés megkötésének kilátásairól ér­deklődött. Hruscsov válaszában hang­súlyozta, hogy a megnemtáma­dási szerződés megkötése nem okozna kárt egyik félnek sem, sőt ellenkezőleg: megnöveked­nék mindegyik fél biztonság- érzete. A megnemtámadási szerződés békepaktum lenne a nukleáris fegyverrel rendel­kező felek között. Argentin és bolgár újság­írók kérdései nyomán Hrus­csov kifejtette a szovjet kor­mány álláspontját az algériai —marokkói határviszályról. Kijelentette: — Ez a konfliktus teljes mértékben ellenkezik a két szomszédos arab ország népei­nek nemzeti érdekeivel, fenye­geti biztonságukat, elvonja kormányaik figyelmét a poli­tikai és gazdasági független­ség megszilárdításával kapcso­latos halaszthatatlan felada­tokról, és komoly kárt okoz az afrikai államok egységének és szolidaritásának. A szovjet kormány véleménye szerint minden vitás kérdést, köztük a határkérdéseket is az érde­kelt felek közvetlen, békés tár­gyalásai útján kell rendezni. Ugyanez vonatkozik Marokkó militaristákat és a revansvá- gyókat. — A Szovjetunió elsőrendű jelentőséget tulajdonít a né­met békerendezés problémájá­nak, a jelenlegi nemzetközi kapcsolatok kulcskérdésének tartja ezt a problémát. A szovjet kormány javasolja, hogy kössék meg a német bé­keszerződést, és ennek alapján rendezzék a nyugat-berlini helyzetet. Ez az indítvány an­nak a reális ténynek a figye­lembevételén alapszik, hogy két önálló szuverén német ál­lam létezik, és van egy külön politikai képlet: Nyugat-Ber- lin. — A szovjet kormány állan­dó erőfeszítéseket tesz a német békerendezéssel összefüggő kérdések megegyezésen alapu­ló megoldására. Ha a nyugati hatalmaknak valóban érdekűk a nemzetközi feszültség eny­hülése, akkor a valóságnak megfelelőbb álláspontra kell helyezkedniük e kérdések ke­zelését és megoldását illetően. és Algéria jelenlegi konfliktu­sára is. Kenyai és angolai újságírók kérdéseire válaszolva Hrus­csov kijelentette, hogy a szov­jet kormány és a szovjet nép mély rokonszenvvel kíséri Ke­nya, illetve Angola népének hősies, sok áldozattal járó har­cát a gyarmati elnyomás meg­szüntetéséért és független ál­lama megteremtéséért. Egy perui újságírónak a la­tin-amerikai nének szabadság- harcával kapcsolatos kérdésére válaszolva Hruscsov kijelen­tette: — A gyarmati elnyomás alatt élő népeknek vagy a monopoltőke uralma alatt ál­ló országok dolgozóinak felsza­badulásukért vívott harca és a különböző társadalmi rend­szerű államok békés együttélé­se teljesen különböző fogalom, a kettőt nem szabad összeke­verni. Egyesek téves megvilá­gításba helyezik és saját cél­jaikra akarják felhasználni a békés együttélés jelszavát. Úgy próbálják feltüntetni, mintha a békés együttélés azt jelen­tené. hogv a népek szüntessék be felszabadító harcukat le- igázóik, kizsákmányolóik el­len. — A békés együttélés fogal­ma a különböző társadalmi rendszerű államok «közötti vi­szonyt határozza meg. A kü­lönböző társadalmi rendszerű államok békés együttélése le­hetséges és szükséges. Ez azon­ban semmi esetre sem jelenti azt, hogy békés együttélésnek kell lenni az elnyomott népek és idegen ieigázóik között, vagy a dolgozók és kizsákmá­nyolóik között. Itt nem lehet megegyezés, megbékélés, mert minden népnek szent joga, hogy szabadságharcot vívjon idegen leigazolnak kiűzéséért, vagy a belső leigázók uralmá­nak megdöntéséért. — Mi szükségesnek tartjuk a különböző társadalmi és po­litikai rendszerű államok bé­kés együttélését, másfelől azonban támogatunk minden népet, amely függetlenségéért, felszabadulásáért harcol. Eb­ben nincs semmiféle ellent­mondás. Argentin újságírók kérdésé­re Hruscsov részletesen fog­lalkozott a szovjet—argentin kapcsolatok fejlődésének lehe­tőségeivel. Egy brazil újságíró­nak válaszolva pedig elmond­ta, hogy egész sor nemzetközi kérdésben Brazília és a Szov­jetunió álláspontja közel áll egymáshoz, vagy teljesen meg­egyezik. A kínai vezetők álláspontjáról Több kérdés érkezett a nem- zetközi kommunista mozga­lomban mutatkozó nézeteltéré­sekre, továbbá a Szovjetunió és a Kínai Népköztársaság vi­szonyára vonatkozólag. — Mindenki előtt ismeretes — mondotta Hruscsov —, hogy a nemzetközi kommunista mozgalomban súlyos nézetelté­rések jelentkeztek a Kínai Kommunista Párt és a többi testvérpárt között, s az utóbbi időben a Szovjetunió és a Kí­nai Népköztársaság kapcsola­tai nem alakultak normálisan. Nem a mi hibánkból alakul­tak így, de nagyon. sajnáljuk, hogy így történt. E kérdéseket illetően nyilvánosságra kerül­tek pártunk, a szovjet kor­mány, más marxista—leninista pártok dokumentumai, a Kínai Kommunista Párt. a Kínai Népköztársaság dokumentu­mai. Feltételezem, hogy az új­ságírók ismerik e dokumen­tumokat. — Az volt a véleményünk, és most is az, hogy a szocia­lista országokra, a kommunis­ta és munkáspártokra nézve a legésszerűbb volna, az ösz- szes szocialista országok egy­ségének, a nemzetközi kom­munista mozgalom egységének erősítését szolgálná, ha meg­szűnne a vita a kommunista pártok között. — Pártunk és a többi mar­xista—leninista párt szilárdan kitart azon az elvi álláspon­ton, amelyet az 1957-ben és 1960-ban kiadott nyilatkoza­tok, a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom e kollek­tive kidolgozott program-do­kumentumai fektettek le. A kínai vezetők szintén azt állít­ják, hogy e dokumentumok alapján állnak. — Ha ez így van, akkor nem volna-e jobb abbahagyni, hogy szemben álljunk egymás­sal? Még akkor is, ha vannak eltérések e nyilatkozatok egyes tételeinek felfogásában és értelmezésében, bízzuk az időre, döntse el az, melyik né­zet a leghelyesebb. Azt hisz- szük, ehhez nincs szükség hosszú időre, az élet majd megmutatja a marxista—leni­nista álláspont helyességét. — A kommunista mozga­lomban a szocialista országok között mutatkozó nézeteltéré­sek kenegetik a kommunizmus ellenségeinek, a béke ellensé­geinek háját. Ugyan miért sze­rezzük meg nekik ezt az élve­zetet és keserítsük el a béke és a szocializmus barátait? — Lenini pártunk mindent megtett és a jövőben is meg fog tenni a nézeteltérések meg­(Fcdytatás a 3. oldalon) Munkában a műszaki szolgálat. (MTI Foto — Vigoszvki Ferenc felvétele.)

Next

/
Thumbnails
Contents