Somogyi Néplap, 1963. október (20. évfolyam, 229-255. szám)
1963-10-27 / 252. szám
SOMOGYI NÉPLAP 2 Vasárnap, 1963. október 11 Az országgyűlés befejezte munkáját (Folytatás az 1. oldalról.) Egy perui és egy kolumbiai lapszerkesztő a német béke- szerződés megkötése és a berlini kérdés megoldása érdekében tervezett lépésekről kért felvilágosítást. Hruscsov válaszában kifejtette, hogy a bonni kormánykörök tovább folytatják az ország fokozott militarizálásá- ra irányuló politikájukat. Nyugat-Németország területe szinte katonai táborrá vált, ahol majdnem egymillió katona van fegyverben. A bonni kormány mindent elkövet, hogy nukleáris fegyvert szerezzen hadserege számára. A nyugatnémet militaristák és revansisták továbbra is arról ábrándoznak, hogy a Német Demokratikus Köztársaságra is kiterjesztik rendszerüket. Hruscsov kifejezte reményét, hogy a nyugatnémet lakosság körében akadnak erők, amelyek meg tudják fékezni a A kapitalizmus bukásra van ítélve, a szocializmus pedig diadalmaskodik Hruscsov válaszai a külföldi újságírók kérdéseire írók harmadik világtalálkozóMoszkva (TASZSZ). Hruscsov szovjet kormányfő pénteken a Kremlben beszélgetést folytatott a Szovjet Üj- ságírók Szövetségének vendégeként Moszkvában tartózkodó több mint ötven afrikai, latinamerikai, ázsiai és európai újságíróval, valamint az újságA leszerelés megoldható feladat A moszkvai részleges atom- csendszerződés jelentőségére, a szovjet kormánynak a leszerelési tárgyalások előmozdítása érdekében teendő lépéseire vonatkozólag egy kameruni és egy nepáli lapszerkesztő, továbbá az NDK újságíró-küldöttségének tagjai és Siklósi Norbert, a Magyar Űjságírók Szövetségének főtitkára részéről föltett kérdésekre válaszolva Hruscsov kifejtette: — A moszkvai szerződés megkötése előmozdította a nemzetközi feszültség bizonyos fokú enyhülését. Mindamellett jó, ha helyesen értékeljük a nemzetközi egyezményt és nem túlozzuk el jelentőségét. A nukleáris fegyverkísérletek részleges eltiltása még nem leszerelés, még csak nem is befolyásolja a fegyverkezési hajszát — jelentette ki Hruscsov —, mert a nukleáris fegyverkezési verseny az eddigi nukleáris kísérletek alapján sajnos tovább folyik. Ezenkívül a föld alatti nukleáris robbantások révén folytatódik a nukleárs fegyverek tökéletesítése. A fentiekre azért mutattam rá, hogy a moszkvai szerződés jelentőségének értékelése ne vezessen a leszerelésért, A német békeszerződés: kulcskérdés A békés együttélés helyes értelmezése ján részt vett küldöttségek Szovjetunióba érkezett tagjaival. Hruscsov néhány probléma köré csoportosítva válaszolt az újságírók több mint ötven kérdésére. a háború megakadályozásáért síkraszálló erők morális és szellemi leszerelésére. Az általános, teljes leszerelés kell ahhoz, hogy megszüntessük a háborút, mint az államok közötti vitás kérdések megoldásának eszközét. — A fő akadály az, hogy az imperialisták nem akarnak leszerelni, félnek a leszereléstől. Ezért a leszerelési tárgyalásokon az imperialista hatalmak képviselői kiagyalt kérdésekkel hozakodnak elő, olyanokkal, amelyekről maguk is tudják, hogy megoldhatatla- nok. — Mindamellett a leszerelés megoldható feladat. Megoldásához mindazoknak fokozott erőfeszítéseire van szükség, akik e cél eléréséért küzdenek. A népeknek nyomást kell gyakorolniuk a leszerelést ellenző kormányokra — mondotta Hruscsov, majd megállapította: — Az utóbbi években mérhetetlenül megnövekedett a népeknek a leszerelésért, a nukleáris háború ellen indított mozgalma. Nem kétséges, hogy mindazok, akiknek becses a béke ügye — köztük a haladó újságírók is — még jobban egyesítik erőfeszítéseiket. ben az országban 1944 napközis csoportot tartottak számon, addig ma már 4459 ilyen csoport működik. 1957-ben a napközikben 3712 volt az alkalmazotti létszám, ma már csaknem nyolc és fél ezer. Számottevően emelkedtek a fenntartási költségek is: például 1959-ben erre a célra 210 millió forintot költötték, az idén pedig a napközis gyermekek ellátására, gondozására 478 millió forint jut — A gyors fejlődés ellenére sem vagyunk megelégedve az eredményekkel, és tudjuk, hogy az igények még nagyobbak. A további előrelépéshez azonban rendkívül jelentős összegek kellenek — mondta a miniszter. Államunk évente 2700 forintot költ egy-egy napközi otthonban levő gyermekre, ebből a szülők átlagosan évi 850 forintot térítenek meg. Igaza van az interpelláló képviselőnőnek; a napközi otthonok felszerelése ma még korántsem kielégítő. Ígérhetem, hogy az 1964. évi költségvetés összeállításakor erre figyelemmel leszünk, s megkeressük az útját- módját annak, hogyan teljesíthetjük a jogos kérést. Ilku Pál elmondta azt is, hogy a lehetőségekhez mérten igyekeznek javítani a napközi otthonokban dolgozó pedagógusok munkakörülményeit. A többletmunkáit — ha egyelőre szerény keretek között is — anyagilag is elismerik. Czigler Elek Szabolcs-Szat- már megyei képviselő egyes mezőgazdasági gépek tartalék- alkatrész-ellátásával kapcsolatban tett fel kérdést a földművelésügyi miniszternek. Mint mondotta, nemcsak a külföldi, hanem egyes hazai gyártmányú gépekhez sem mindig lehet tartalékalkatrészt kapni. Szóvá tette azt is, hogy gyakran néhány forintos kisebb alkatrészeket csupán a nagyobb értékű géprésszel egybeépítve árusítanak, s így a termelőszövetkezet a többszörösét kénytelen kifizetni a valóban szükséges összegnek. Losonczi Pál földművelésügyi miniszter elmondotta, hogy o mezőgazdaság gépesítésére az idén 3,2 milliárd forintot költenek. Elsősorban a talaj művelést, az aratást és a nehéz fizikai munkát igénylő kaszálást igyekeznek gépesíteni. Egyelőre többre nem futja, s így egyes mezőgazdasági munkákat még egy ideig a hagyományos eszközökkel kell elvégezni. A tartalékalkatrész- eüátást is igyekeznek javítani. Az idén például a tavalyinál 30 százalékkal több gépalkatrészt kap a mezőgazdaság, néhány esetben azonban még mindig nem lehet hozzájutni a szükséges gépalkatrészhez. Ennek egyik oka, hogy a mezőgazda- sági gépek jelentős része külföldről származik, s előfordul, hogy a pótalkatrészek késve érkeznek meg. A hazai gyártmányú gépek alkatrészeinek utánpótlását azonban meg kell és meg is lehet oldani. A Földművelésügyi Minisztérium elsősorban azzal igyekszik segíteni az alkatrész-ellátáson, hogy gépjavító vállalatai nagyobb mennyiségű alkatrészt gyártanák. Az idén például 300 millió forint értékű alkatrészt állítanak elő, majdnem háromszor annyit, mint 1961-ben. Szünet után az országgyűlés Vass Istváinné elnöklésével folytatta az interpellációs vitát Rameisl Ferencné Baranya megyei képviselő azzal a kérdéssel fordult a művelődésügyi miniszterhez: szerepel-e a Művelődésügyi Minisztérium közeli vagy távlati tervében a gyógypedagógiai nevelésre és ápolásra szoruló gyermekek jelenlegi súlyos elhelyezési problémájának megoldása. Lesz-e lehetőség a férőhelyek bővítésére vagy új intézmények létrehozására? Ilku Pál művelődésügyi miniszter válaszában elmondotta, hogy a minisztérium terveiben szerepel a gyógypedagógiai oktatásra és nevelésre szoruló gyermekek elhelyezési gondjainak megoldása. Az ilyen oktatást és nevelést igénylő gyermekek 50 százalékát bentlakásos intézetekben kívánják elhelyezni, a másik 50 százalék neveléséről és oktatásáról pedig bejárásom intézetekben kívánnak gondoskodni. Elmondotta a miniszter, hogy az utóbbi időben megszaporodott az új létesítmények száma. 1964-ben befejezik a kőszegi gyógypedagógiai intézet rekonstrukcióját. Erre a munkára több mint 50 millió forintot költenek. Befejeződött a somogyvári gyógypedagógiai intézet építése. Ez évben kezdődött meg Budapesten a nagyothallók általános iskolájának építése 23 millió forint költséggel. Építik már a debreceni gyengén látók általános iskoláját is. Erre 13 millió forintot költenek. 1965-ben kezdik meg Vácott a süketnéma kisegítő iskola építését mintegy 10 millió forint beruházási hitellel. A tervezőmunka már folyamatban van. Ezenkívül sok kisebb beruházást valósítottak meg ebben az esztendőben. A miniszter kijelentette, hogy az építkezéseknek ezt az ütemét a minisztérium — anyagi erőihez mérten — fokozni szeretné és így remélhető, hogy ezt a problémát belátható időn belül megoldják. Gazsó Sándor Zala megyei képviselő a közlekedés- és postaügyi, valamint a nehézipari miniszterhez interpellált a gépjárművek pótalkatrész- és gumiabroncs-ellátásának javítása érdekében. Kossá István közlekedés- és postaügyi miniszter válasza: — Az alkatrész-ellátás nemcsak Zala megyében, hanem az ország más részein is probléma, és nemcsak a járműveknél, hanem — mint erről az ország- gyűlésen is több ízben szó volt — más gépeknél is. A legtöbb nehézség a külföldi gépkocsiknál merül fel, de most akadozik a hazai gyártmányú alkatrészek biztosítása is. Az ok olyan szervezési hibákban keresendő, amelyeknek megszüntetésére már készülnek az intézkedések. A jelenleg még érvényben levő tervezési módszer szerint ugyanis az egész évi alkatrész-igényt az előző év első negyedében kell bejelenteni, ennyivel előbb azonban az igényeket még nem lehet pontosan fölmérni. A legutóbbi hónapban már jelentősen csökkent a pótalkatrész-hiány miatt álló gépkocsik száma, és a rendelések folyamatos teljesítésével további javulás várható. A Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium a harmadik ötéves tervben megszervezi az országos autóalkatrész-ellátó hálózatot. Gazsó Sándor interpellációjának második részére dr. Lé- i'árdi Ferenc nehézipari miniszter válaszolt. Elmondotta, hogy a gumiabroncsokból az országos gumiipari vállalat teljesítető esedékes tervét, s az előirányzott mennjdséget a kereskedelem rendelkezésére bocsátotta. Sőt az autóközlekedési vállalatoknak már a harmadik negyedévben leszállított 1000 olyan gumiköpeny, ami csak a negyedik negyedévi tervben szerepel. A miniszter bejelentette: tudomása szerint a Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium keretemelési kérelemmel fordult az Országos Tervhivatalhoz, ahol most foglalkoznak a probléma megoldásával. Dr. Lévárdi Ferenc a továbbiakban elmondotta: az országos gumiipari vállalat, ismerve az autóközlekedés nehéz helyzetét, a vidéki útviszonyokhoz legalkalmasabb köpenyekkel elégíti ki az autóközlekedési vállalatok igényeit. Ezen túlmenően állandóan javítják a gumiabroncsok minőségét, így ezek élettartama is nő. A Nehézipari Minisztérium felkészült a tehergépkocsikhoz szükséges köpenyek gyártásának mennyiségi fejlesztésére, s jövőre 20—25 százalékkal tud többet előállítani. Ennek feltétele az import-nyersanyag biztosítása, aminek érdekében már megkezdődtek az előkészületek. Horváth Károlyné budapesti képviselő a 15 éves lakásépítési programmal kapcsolatban interpellált. A többi között elmondta: helyesnek tartaná, ha a lakásépítés távlati tervét ötéves és éves tervekre, sőt területileg is lebontanák. Dr. Ajtai Miklós, az Országos Tervhivatal elnöke hangsúlyozta, hogy a 15 éves lakásépítési program reális, és végrehajtása — az idén felmerült nehézségek ellenére is — bizonyosra vehető. Válasza további részében részletesen szólt a lakásépítés különböző problémáiról és bejelentette, hogy o kormányzat már 1964- ben gyorsítani kívánja a lakásépítkezésekhez kapcsolódó, úgynevezett járulékos beruházásokat, az új telepek ellátását szolgáló létesítmények építését is. A tervhivatal elnöke ezután arról beszélt, hogy a 15 éves lakásépítési programot egyelőre nem tudják úgy felbontani, ahogy az interpelláló képviselő kérte, mert a távolabbi évek részletes tervadatai még nem állnak rendelkezésre. Trautmann Rezső építésügyi miniszter — ugyanerre az interpellációra reagálva — ismertette, hogy milyen módszerekkel igyekeznek a lakás- építkezéseket gyorsítani. Az interpelláló képviselő a válaszokat nem fogadta el. Az országgyűlés egy ellenszavazattal tudomásul vette az Országos Tervhivatal elnökének és az építésügyi miniszternek a válaszait. Horváth Károlyné interpellációjában rámutatott, hogy a lakásrendelet egyes szakaszait a mai követelményeknek és helyzetnek megfelelően módosítani kellene. Trautmann Rezső építésügyi miniszter válaszában kifejtette, hogy a lakásrendeletet élet- beléptetése óta több ízben korrigálták. Indokolt azonban, hogy az előírásokat újabb egységes jogszabályba foglalják. Ezen már dolgoznak is a szakemberek. A miniszter indítványozta, hogy a lakásügyi jogszabályok iránt érdeklődő képviselők és az Építésügyi Minisztérium vezetői részletesebben is beszéljék meg az esetleges vitatott kérdéseket. Trautmann Rezső válaszát Horváth Károlyné és az országgyűlés egyhangúlag elfogadta. Az országgyűlés ezzel befejezte munkáját. Az ülésszakot az elnöklő Vass Istvánné zárta be. (MTI) Egy brazil lapszerkesztő a Varsói Szerződés és az atlanti paktum tagországai közötti megnemtámadási szerződés megkötésének kilátásairól érdeklődött. Hruscsov válaszában hangsúlyozta, hogy a megnemtámadási szerződés megkötése nem okozna kárt egyik félnek sem, sőt ellenkezőleg: megnövekednék mindegyik fél biztonság- érzete. A megnemtámadási szerződés békepaktum lenne a nukleáris fegyverrel rendelkező felek között. Argentin és bolgár újságírók kérdései nyomán Hruscsov kifejtette a szovjet kormány álláspontját az algériai —marokkói határviszályról. Kijelentette: — Ez a konfliktus teljes mértékben ellenkezik a két szomszédos arab ország népeinek nemzeti érdekeivel, fenyegeti biztonságukat, elvonja kormányaik figyelmét a politikai és gazdasági függetlenség megszilárdításával kapcsolatos halaszthatatlan feladatokról, és komoly kárt okoz az afrikai államok egységének és szolidaritásának. A szovjet kormány véleménye szerint minden vitás kérdést, köztük a határkérdéseket is az érdekelt felek közvetlen, békés tárgyalásai útján kell rendezni. Ugyanez vonatkozik Marokkó militaristákat és a revansvá- gyókat. — A Szovjetunió elsőrendű jelentőséget tulajdonít a német békerendezés problémájának, a jelenlegi nemzetközi kapcsolatok kulcskérdésének tartja ezt a problémát. A szovjet kormány javasolja, hogy kössék meg a német békeszerződést, és ennek alapján rendezzék a nyugat-berlini helyzetet. Ez az indítvány annak a reális ténynek a figyelembevételén alapszik, hogy két önálló szuverén német állam létezik, és van egy külön politikai képlet: Nyugat-Ber- lin. — A szovjet kormány állandó erőfeszítéseket tesz a német békerendezéssel összefüggő kérdések megegyezésen alapuló megoldására. Ha a nyugati hatalmaknak valóban érdekűk a nemzetközi feszültség enyhülése, akkor a valóságnak megfelelőbb álláspontra kell helyezkedniük e kérdések kezelését és megoldását illetően. és Algéria jelenlegi konfliktusára is. Kenyai és angolai újságírók kérdéseire válaszolva Hruscsov kijelentette, hogy a szovjet kormány és a szovjet nép mély rokonszenvvel kíséri Kenya, illetve Angola népének hősies, sok áldozattal járó harcát a gyarmati elnyomás megszüntetéséért és független állama megteremtéséért. Egy perui újságírónak a latin-amerikai nének szabadság- harcával kapcsolatos kérdésére válaszolva Hruscsov kijelentette: — A gyarmati elnyomás alatt élő népeknek vagy a monopoltőke uralma alatt álló országok dolgozóinak felszabadulásukért vívott harca és a különböző társadalmi rendszerű államok békés együttélése teljesen különböző fogalom, a kettőt nem szabad összekeverni. Egyesek téves megvilágításba helyezik és saját céljaikra akarják felhasználni a békés együttélés jelszavát. Úgy próbálják feltüntetni, mintha a békés együttélés azt jelentené. hogv a népek szüntessék be felszabadító harcukat le- igázóik, kizsákmányolóik ellen. — A békés együttélés fogalma a különböző társadalmi rendszerű államok «közötti viszonyt határozza meg. A különböző társadalmi rendszerű államok békés együttélése lehetséges és szükséges. Ez azonban semmi esetre sem jelenti azt, hogy békés együttélésnek kell lenni az elnyomott népek és idegen ieigázóik között, vagy a dolgozók és kizsákmányolóik között. Itt nem lehet megegyezés, megbékélés, mert minden népnek szent joga, hogy szabadságharcot vívjon idegen leigazolnak kiűzéséért, vagy a belső leigázók uralmának megdöntéséért. — Mi szükségesnek tartjuk a különböző társadalmi és politikai rendszerű államok békés együttélését, másfelől azonban támogatunk minden népet, amely függetlenségéért, felszabadulásáért harcol. Ebben nincs semmiféle ellentmondás. Argentin újságírók kérdésére Hruscsov részletesen foglalkozott a szovjet—argentin kapcsolatok fejlődésének lehetőségeivel. Egy brazil újságírónak válaszolva pedig elmondta, hogy egész sor nemzetközi kérdésben Brazília és a Szovjetunió álláspontja közel áll egymáshoz, vagy teljesen megegyezik. A kínai vezetők álláspontjáról Több kérdés érkezett a nem- zetközi kommunista mozgalomban mutatkozó nézeteltérésekre, továbbá a Szovjetunió és a Kínai Népköztársaság viszonyára vonatkozólag. — Mindenki előtt ismeretes — mondotta Hruscsov —, hogy a nemzetközi kommunista mozgalomban súlyos nézeteltérések jelentkeztek a Kínai Kommunista Párt és a többi testvérpárt között, s az utóbbi időben a Szovjetunió és a Kínai Népköztársaság kapcsolatai nem alakultak normálisan. Nem a mi hibánkból alakultak így, de nagyon. sajnáljuk, hogy így történt. E kérdéseket illetően nyilvánosságra kerültek pártunk, a szovjet kormány, más marxista—leninista pártok dokumentumai, a Kínai Kommunista Párt. a Kínai Népköztársaság dokumentumai. Feltételezem, hogy az újságírók ismerik e dokumentumokat. — Az volt a véleményünk, és most is az, hogy a szocialista országokra, a kommunista és munkáspártokra nézve a legésszerűbb volna, az ösz- szes szocialista országok egységének, a nemzetközi kommunista mozgalom egységének erősítését szolgálná, ha megszűnne a vita a kommunista pártok között. — Pártunk és a többi marxista—leninista párt szilárdan kitart azon az elvi állásponton, amelyet az 1957-ben és 1960-ban kiadott nyilatkozatok, a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom e kollektive kidolgozott program-dokumentumai fektettek le. A kínai vezetők szintén azt állítják, hogy e dokumentumok alapján állnak. — Ha ez így van, akkor nem volna-e jobb abbahagyni, hogy szemben álljunk egymással? Még akkor is, ha vannak eltérések e nyilatkozatok egyes tételeinek felfogásában és értelmezésében, bízzuk az időre, döntse el az, melyik nézet a leghelyesebb. Azt hisz- szük, ehhez nincs szükség hosszú időre, az élet majd megmutatja a marxista—leninista álláspont helyességét. — A kommunista mozgalomban a szocialista országok között mutatkozó nézeteltérések kenegetik a kommunizmus ellenségeinek, a béke ellenségeinek háját. Ugyan miért szerezzük meg nekik ezt az élvezetet és keserítsük el a béke és a szocializmus barátait? — Lenini pártunk mindent megtett és a jövőben is meg fog tenni a nézeteltérések meg(Fcdytatás a 3. oldalon) Munkában a műszaki szolgálat. (MTI Foto — Vigoszvki Ferenc felvétele.)