Somogyi Néplap, 1963. szeptember (20. évfolyam, 203-228. szám)

1963-09-06 / 208. szám

Péntek, 1963. szeptember 6. 3 SOMOGYI NÉPLAP ÚJ JELLEGGEL A szocialista világrendszer ** létrejöttével a szocialis­ta országok gazdasági együtt­működésében újabb és újabb szakaszok következtek, s mind egyik szakaszban nagy szerep jutott a nemzetközi kereskede­lemnek, E kereskedelem a nemzetkö­zi munkamegosztás alapján fej­lődik ki, s egyszersmind ki is fejezi a munkamegosztás fokát, jellegét, viszont maga is visz- szahat a baráti országok ter­melésének specializálódására és a további együttműködésre. Az első szakaszt a rövid le­járatú kétoldalú kereskedelmi megállapodások jellemezték. Az ötvenes évek elején tértek át a hosszú lejáratú szerződé­sekre, amelyekben kölcsönösen meghatározták a tervszerű gép-, nyersanyag- és egyéb szál­lításokat, ennek következtében az egyes országok hozzákezd­tek gazdasági struktúrájuk át­alakításához. Űj iparágakat fejlesztettek ki, hogy teljesít­hessék egymás iránt vállalt kereskedelmi kötelezettségei­ket; Magyarország például gép- és műszeriparát fejlesztette ki, az NDK a hengerelt áruk ter­meléséhez szükséges fölszerelé­sekre tért rá, Lengyelország a hajóépítésre, Csehszlovákia a nehézipari gépgyártásra, az erőművek gépegységeinek gyár­tására. Bulgária és Románia régebben behozatallal szerzett szerszámgépeket, ma mindket­tőnek saját, exportra is termelő szerszámgépipara van. A hosszú lejáratú kereske­delmi megállapodások egybe­esnek a KGST működésével, és ma már ezek kétoldalúságát felváltotta a többoldalúság. A szocialista világrendszer mai fejlődésfokán kiszélesedett a gazdasági és tudományos együttműködés, a nemzetközi szocialista munkamegosztás rendszere, a nemzetgazdasági tervek egybehangolása, és mindez új jelleget adott a nem­zetközi kereskedelemnek is. rT,úlnyomó részben terme- lőeszközök (gépek, föl­szerelés, fűtőanyag, nyers­anyag) kerülnek a nemzetközi forgalomba. Ez kifejezi az egyes országok iparának specializá­lódását. A szocialista országok már fejlett iparral rendelkez­nek, még azok is, amelyek az­előtt csupán agrárországnak számítottak; megnőtt árufor­galmuk foka elérte a termelés fejlődésfokát. Nemzetközi áru­forgalmuk 1965-ben 1,8-szere- se lesz az 1958. évinek. Bulgá­ria a negyedik ötéves tervben 1965-re 81 százalékkal emeli az 1960. évben élért külkereske­delmi forgalmat, az NDK 173 százalékkal az 1958. évihez mérten. Ilyen mértékben fej­lődik Magyarország, Csehszlo­vákia, Románia külkereskedel­me is. És a mennyiségi növe­kedéssel — a nemzetgazdasági tervek egybehangoltsága, va­lamint a munkamegosztás foly­tán — változik a kereskedelmi kapcsolatok struktúrája is. A Szovjetunió ilyen értelem­ben az 1961—65. években 450 millió rubel értékben szállít Romániának gépeket és gépso­rokat (teljes gyárberendezése­ket, szerszámgépeket, élelmi­szer- és textilipari, vegyipari, továbbá bányagépeket, szállító és útépítő fölszerelést, autókat, mezőgazdasági gépeket). Romá­nia ezért vegy- és kőolajipari fúróberendezéseket meg belvízi forgalomra szánt hajókat szál­lít a Szovjetuniónak. Lengyel- ország erőműberendezéseket, fúröberendezéseket, szerszám- és fémipari gépeket, traktoro­kat, autót kap a Szovjetunió­tól hajóért, teher-, tartály- és személyvagonokért, gyárberen­dezésekért. Magyarország vil- lanyerőmű-berendezéséket, vegy- és textilipari berendezé­seket. szerszámgépeket, közle­kedési eszközöket, optikai, elektrotechnikai és műszeral­katrészeket kap az NDK-tól, ahova Bulgária többek közt villanymotorokat, transzformá­torokat, villanymozdonyokat szállít. Ezek a szállítások min­denütt az illető iparág további fejlesztését, mégpedig elsősor­ban a műszaki színvonal eme­lését teszik lehetővé. Ehhez hozzájárul a nyersanyagok biz­tosítása. A nemzetközi áruforgalom ^ megnövekedéséhez és strukturális átalakulásához tervszerű méretekben erősíteni kell a kereskedelem szervezeti oldalát is, a kereskedelmi rendszert. Űj feladatok jelent­keznek a több oldalú kötele­zettségek megtervezése, szabá- ■ lyozása és elszámolása terén. Föl kell mérni állandóan tel­jes pontossággal az exportle­hetőségekben és importigé­nyekben mutatkozó változáso­kat. Ki kell dolgozni például a határidők teljesítésének köz­ponti ellenőrzésmódját. A KGST tagállamainak nem­zetközi kereskedelmi kapcso­latát perspektivikusan bezáró­lag 1980-ig tervezték meg. A terv széles távlatokat nyit az egyes országok ipara előtt. Fel­adatuk méltó korunk történel­mi jelentőségéhez: az új jel­legű nemzetközi kereskede­lemben kifejeződő nemzetközi munkamegosztás a szocializ­mus és kommunizmus anyagi­műszaki alapját teremti meg. A. Kujbisev, a KGST titkárságának munkatársa. Mindnyájan csodálkozva néztek rá. — Ilyen bombája még sen­kinek sincs — tette hozzá olyan elbizakodott hangon, mintha a «-Big Joe« saját ta­lálmánya lett volna. —> Aztán mi szükségünk van rá? — húzta fel Q’ieltch a szemöldökét csodálkozva. — Talán ahhoz, hogy a háború szélén táncolhassunk, nem elegendők a régi bombák? A tábornok leplezetlen fö­lénnyel nézett végig ezen az együgyű Queltchen, s olyan leereszkedő hangon válaszolt, ahogy á felnőtteknek naív kérdéseket feladó gyermekek­hez szokás beszélni: — Ahhoz, hogy ott táncol­hassunk, talán elegendő is. pe ahhoz, hogy átlépjük ezt a 'határt, éppen egy ilyen bomba szükséges. Maguk, fiatalem­berek, pokolian naiv népség! Hazard a fiatalemberek alatt nemcsak Eddy Old-ot, hanem Queltchet is értette, noha a rádiótechnikus leg­alább negyvenéves volt. __ Jóllehet katonai unifor­mist viselnek — folytatta Ha­zard tábornok tisztjeinek ki­oktatását —, halvány sejtelmük sincs arról, milyen pozitív er­kölcsi szerepük is van a há­borúknak. A háborúk szülik a bátor, kemény, hősi jelleme­ket. Háborúk nélkül az embe­ri társadalom rég besavanyo­dott volna, és békés, korlátolt, engedelmes csordává, a tanítók ás segédek, fogyasztási szövet­k ezetek és jótékony egyesüle­tek társadalmává változott vol­na. Engedjenek meg a közön­séges' kifejezésért, de én lekö­pöm a bolygónkat, amely istál­lóra hasonlít! Az ifjú Eddy Old leplezetlen elragadtatással hallgatta az atomtábomok patétikus beszé­dét. A megfontolt és sokszor csalódott Sam Queltch ellensé­ges érzelemmel fogadta. Me­dows professzor pedig, aki ké­telkedő természet volt, és csu­pán az objektív kísérleti ada­toknak hitt, hasztalan törte á fejét, hol is hallott, illetve ol­vasott már valami hasonlót. Ügy rémlett neki, hogy ezt a barbár bölcsességet valamelyik hazai filozófus állapította meg legalább negyed évszázaddal ezelőtt.;. Fárasztó lassúsággal telt az idő a Dixon tengernaggyal va­ló újabb beszélgetésig. De végre felhangzott Queltch rá­diótávírójának kopogása: hí­vójelét küldte az éterbe. A morsejelek lassú vinnyogással válaszoltak neki. »Omár« üzenete ez alkalom­mal kevésbé vigasztaló volt. Kiderült, hogy már két repülő­gép több tonna homokot szórt a sziklára, hogy gyengítse a hegyi kőzet radioaktív kisugár­zását, de a szélvihar pillanatok alatt széthordta a homokot az egész szigeten. A további kí­sérletezést valószínűleg értel­metlennek tartották. Persze a rádiógrammban erről nem tet­tek említést, de erre enélkül Több mint hétszázmillió forint az óvodások ellátására, gondozására A Művelődésügyi Miniszté­rium tájékoztatása szerint az óvodai felvételek szombaton befejeződtek. Az eddigi ta­pasztalatok azt mutatják, hogy mind többen kívánják gyermeküknek már kis korá­ban biztosítani a közösségi ne­velést. Államunk évről évre újabb beruházásokkal bővíti az óvodák hálózatát. A főváros és a vidék csaknem négyezer óvodájában az ősztől már több mint 185 000 kisgyerek­ről gondoskodnak. Ellátásuk­ra, gondozásukra egy év alatt 704 millió forintot költ az állam. Tovább növekedett az óvó­nők száma is, s az idén vég­zettekkel együtt már megha­ladja a 9500-at. Az óvodák vezetői az idén azt a célt tűzték maguk elé, hogy olyan gyerekeket »adja­nak át« az iskoláknak, akik kellően felkészültek az isko­lai életre. Érdekesség, hogy a (nagyobbacska gyerekeket, a »végzősöket« játékos formá­ban megismertetik a munka alapelemeivel is, s így előké­szítik őket az általános isko­lában — az idén már az al­só tagozaton is — bevezetett gyakorlati foglalkozásra. (MTI) A TAPSONYI TAKARMÁNYKEVERŐ ÜZEMBEN A Somogy megyei Malomipari és Terményforgalmi Vállalat tapsonyi takarmányke­verő üzeme 45 termelőszövetkezetet lát el takarmánytáppal. Naponta 320—340 mázsa tápot készítenek. 1. kép: Németh Ferenc üzemvezető az automata mázsánál a keve­rés arányát ellenőrzi. 2. kép: Péter József a kész tápot szállitásra készíti elő. Egy kötetlen beszélgetésről — A MEGYEI TANÁCS és az SZMT kötetlen beszélgetésre hívta meg a tanácsi iparvál­lalatok vezetőit. A tanácsko­záson megjelent Kutas János elvtárs, a megyei pártbizott­ság ipari osztályvezetője is. Szőke Pál elvtárs, az SZMT vezető titkárának megnyitó szavai után dr. László István elvtárs, a megyei tanács vb- elnökhelyettese tájékoztatta a vállalatvezetőket a helyi ipar tervteljesítéséről, majd az igazgatók szóltak gondjaikról, erőfeszítéseikről. Nem térhetünk ki vala­mennyi kérdésre, néhány gon­dolatot azonban fölvetnénk — kötetlenül — a tanácskozá­son hallott problémákról. László elvtárs tájékoztatójá­ban sok figyelemreméltó meg­állapítás volt. Elgondolkozta­tó, hogy a tanácsi vállalatok az első félévben csupán 97 százalékra teljesítették ter­vüket, azaz még annyit se termeitek, mint a múlt év azonos időszakában. Még szo­morúbb képet mutat az ered­ményterv alakulása. Még csaknem hatmillió forinttal adósak a vállalatok, s majd is könnyen rájöttek, hisz a kö­vetkező beszélgetés időpontját hajnali öt órában jelölték meg. Néhány percig azután, hogy Queltcih megfejtette a fenti közleményt, nyomasztó csend uralkodott az óvóhelyen. — Ügy látszik, a szélvihar itt születik a szigeten ... — szó­lalt meg végül Queltch. Hazard tábornok arca elko­morult, és kérdően pillantott Medowsra. — Könnyen lehetséges — fe­ledte szinte közömbös hangon a professzor. — Ennél határozot­tabb választ nehezen tudnék adni. A felrobbantott bombát annyira titkolták, hogy én sem­mi biztosat nem tudok róla. Az itteni hegyi kőzetek vegyi összetételéről pedig nemcsak hogy én nem tudok semmit, ha­nem úgy látszik, Dixon tenger­nagy törzskara sem. — Ezek szerint helyzetünk... — kezdte Queltch, de a tábor­nok ingerülten félbeszakította: — Kíméljen meg bennünket jóslataitól, Queltch^ A tábornoknak valami olyas­mit kellett volna mondania, ami kissé megmagyarázná a helyzetet, és fölélénkítené be­osztottjait, de ő maga is lassan kezdte elveszíteni magabiztos­ságát. Mégis úgy tett, mintha nem nyugtalanítaná az újabb komplikáció, s egyáltalán nem kételkedne semmiben. Órájára pillantott, intett Old hadnagy­nak, és igen élénk hangon meg­szólalt: — Nos, uraim, kérem, fárad­mindenütt —még ott is, ahol teljesítették a termelési ter­vet — elmaradtak néhány százezer forinttal az ered­ménytervtől. Mi az oka en­nek? A nagy tél, a profilvál­tozás, a szállítási nehézségek — mondjuk válaszként — szinte már önkéntelenül a jól ismert szöveget. KÉTSÉGTELEN, ENNEK IS NAGY RÉSZE VAN AB­BAN, hogy a vállalatok lema­radtak. De még nagyobb ré­sze van a szervezetlenségnek, a kapkodásnak, a lógásnak. Sajnos, néhol kezd divattá válni — s ezt a vállalatveze­tők is elismerik —, hogy sok munkás »pihenni« jár be az üzembe. Otthon dolgoznak, fu­siznak, s fáradalmaikat más­nap a gyárban akarják kipi­henni. A munkafegyelem la­zulásának a következménye elsősorban, hogy a vas- és fémipari, a sütőipari, a tata­rozó, az épületszerelő, az út­építő vállalatoknál csökkent az egy főre eső termelési ér­ték. Még azt se lehet monda­ni. hogy ezeknél a vállala­toknál (a sütőipar kivé­vel) lényeges profilváltozás, gyártmányeltolódás következ­janak asztalhoz! Ideje megva­csorázni! Eddy, ossza ki, kérem, az újabb élelmiszeradagokat. A »Big Joe« foglyai némán vették át a szánalmas adago­kat. Eddy Old szopogatni kezd­te kis csokoládédarabját, és na­gyot sóhajtott: — Ha legalább egy korty vi­zecske volna! Senki nem válaszolt neki, jóllehet mindnyájan szomja­sak voltak, a víz pedig a szom­szédos szakaszban volt, amely­től el voltak vágva. — És hogy állunk a szellőz­tetéssel, professzor úr? — kér­dezte Hazard tábornok, meg­szakítva a nyomasztó hallga­tást. — Nem szivároghatnak be hozzánk a levegővel együtt ra­dioaktív anyagok is? — Nem hiszem — felelte Me­dows, s egy pillantást vetett egyik mérőműszerére. — A töl- töttrészecske-számlálók egye­lőre nem mutatnak semmi ilyesmit. Ügy látszik, hogy a szűrő szellőztetőberendezés ki­fogástalanul működik. — Most pedig takarodó! — adta ki a parancsot a tábor-, nők. — Persze sem párnák,] sem epedás matracok nincse-i nek, de rendelkezésünkre áll] három asztal. Nyugodalmas jói éjszakát, uraim. < (Folytatjuk.) ! tében állott elő ez a helyzet Nem is a tárgyi nehézségek leküzdésében kell keresni el­sősorban a termelékenység növelésének módját, hanem a munkafegyelmet kell megszi­lárdítani. A munkát sokkal nagyobb előrelátással kell vé­gezni. Elemezni kell a félévi és a havi adatokat, mert csak így lehet a tüzet oda össz­pontosítani, ahol a legnagyobb szükség van rá. A gazdálko­dás javításával, a kiesés pót­lásával nem lehet várni egyet­len napot se, hisz már alig néhány hónap áll rendelke­zésre az év végéig. Örömmel hallottuk néhány vállalatve­zetőtől, hogy tudatában van ennek, s az év hátralevő ré­szében mindent megtesznek azért, hogy nyereséggel zár­janak. teljesítsék népgazdaság iránti kötelezettségüket, és jö­vőre ismét oszthassanak nye­reségrészesedést. A FIGYELMET azonban nemcsak a termelési és ered­ménytervek teljesítésére kell fordítani. A beszélgetésen fény derült arra, hogy sajnos, a beruházási és a felújítási tervekkel is elmaradtak a ta­nácsi vállalatok. Az évi ösz- ;szegnek csupán 14 százalékát [használták fel. Meglepő ez! : Különösen, ha figyelembe •vesszük, hogy amúgy se irá- ]nyoztak elő nagy összeget ér­ire a célra. A vállalatok csak •arra kaptak pénzt, amit fel- jtétlenül el kell végezniük a ] termelés növeléséért. Ezt a [kevés lehetőséget nem ki­használni bűn. : Kétségtelen, hogy a beruhá- •zás és a felújítás terén isvol- [tak és vannak olyan nehézsé­gek, amelyekről üzemeink ;inem tehetnek. Igaz az, amit ]az egyik hozzászóló mondott, [hogy tudniillik az év végére [kedvezőbb lesz a kép, egy- ] részt, mert addig még sok ]mindent el lehet végezni, [ másrészt, mert a gépeket in- [kább a második félévben tud- iják beszerezni. Ám ennek et­ilénére is kevés az említett 14 [százalék. Az egyik vállalatve- [zető javasolta, hogy annak a [vállalatnak a beruházási, il­letve felújítási pénzét, amely [objektív okok miatt az idén [nem költheti el ezt az össze- iget, adják oda, ahol még tud- ;mak vele mit kezdeni. Érde- [mes lenne megvalósítani ezt a [javaslatot. Ez a jövő évi ke- :ret elosztásában módosításo- ]kat vonna maga után: az az :üzem, amelyik az idén két vállalat pénzét használta fel, jövőre esetleg kevesebbet kap, de nem vész el a pénz, a ter­melés hasznát látja a korsze­rűsítésnek. A FELADATOK MEGVALÓ­SÍTÁSÁHOZ a jó szervezé­sen, az elemző, a rugalmas kötetlenül gazdálkodáson, a fegyelmezett és előrelátó munkán kívül egymás nagyobb megbecsülé­sére, megértésére, nyugodt légkörre is szükség van. Azaz igazgató, akit útón-útfélen szidalmaznak oktalanul, aki­nek hibáit felnagyítják, meg- myergelik, elveszti önbizalmát, kapkodóvá, türelmetlenné vá­lik. Kutas János elvtárs, a megyei pártbizottság ipari osztályának vezetője is elítél­te a vállalatvezetők alaptalan, igazságtalan háborgatását Szavait megnyugvással fogad­ták a beszélgetés részvevői. Az utóbbi időben ugyanis gyakran nem eléggé megala­pozottan bírálták az igazga­tókat, s ez kedvezőtlenül ha­tott az irányításra. Persze félreértés ne essék: amikor ezt hangsúlyozzuk, nem azt akarjuk mondani, hogy most már befellegzett a bírálatinak. Bírálni ezután is lehet, sőt kell, ha valaki rá­szolgál, de ezt megalapozot­tan, körültekintően kell tenni. Ügy bírálni azonban, ahogy az egyik tömegszervezeti funk­cionárius tette a közelmúlt­ban, nem szabad. Az illető elvtárs az egyik igazgatóról azt állította, hogy nem végez körültekintő munkát, és hi­bául rótt fel neki olyasmit, amihez a vállalatvezetőnek semmi köze sem volt. Ha a felügyeleti szervek nem elég éberek, az igazgatót lejárat­hatta, befeketíthette volna a bíráló. IGEN TANULSÁGOS VOLT ez a kötetlen beszélgetés. A vállalatvezetők előtt még vi­lágosabbá vált, hogy most a termelési és eredményterv tel­jesítése meg a jövő évi tervek alapos előkészítése a fő fel­adat. A beszélgetés vezetői pedig megismerkedtek több olyan problémával, amelyet a tanács segítségével a legrövi­debb időn belül meg kell ol­dani. Sz. N. A Somogy megyei Ma­lomipari és Terményfor­galmi Vállalat kaposvári kirendeltsége gépkocsi-rakodó­munkásokat Tesz föl. Jelentkezés: Kaposvár. November 7. u. 86. ____________________(71319)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents