Somogyi Néplap, 1963. szeptember (20. évfolyam, 203-228. szám)

1963-09-24 / 223. szám

Ifjú színházbarátok körében Harang- vagy csengőszóra »em futott volna össze népe­sebb boly, mint amikor a vá­ratlan vendégek megérkeztek a Latinka kollégiumba. De­hogy volt szükség bonyodal-' más bemutatkozásokra: Be­rek Katalint, a Nemzeti Szín­ház művészét azon nyomban gyűrűbe fogták a házigazdák, s emlékkönyvek, füzetek, pa­pírlapocskák kerültek elő. S a két vendég, a művésznő meg a színház fiatal rendező­je, Sándor János, csakhamar elfáradhatott az autogram- gyűjtők tüzes ostromától. Be­rek Katalint ismerik, látták, olvastak róla, a rádjó sem rossz közvetítő éppen, és mi­lyen jó, hogy személyesen is meg lehet ismerni! Persze, az alkalom sem éppen akármi­lyen. Ámuldozás, majdnem tapsban kitörő öröm a vá­lasz, amikor végre a legilleté- kesebbtől hallják, amit eddig már sokszor hallottak. Azt tudniillik, hogy Bereki Ka­talin ebben az évadban állan­dó vendége lesz a színháznak, és ő játssza a januárban be­mutatásra kerülő Móricz-da- rab, a Légy jó mindhalálig főszerepét. — Miért csak januárban, miért nem hamarabb? — Milyen érzés fiúszerepet játszani? Csapongó képzelet fogalmaz itt bonyolult magyarázatokra váró kérdéseket, amelyek naivan hangzanak, de nagy értékük, hogy őszinte lelkese­dés, érdeklődés sugallja őket. Tehát válaszolni kell. Miért januárban? Mert a Nemzeti Színház Shakespeare Makran­cos hölgyével kezdi az évadot, és ebben el kell játszania Be­rek Katalinnak bősz Kata sze­Legszivesebben el sem engednék már Berek Katalint a színház fiatal barátai . . , «epét. De kár, hogy mi, felnőttek néha csak meggondolások mö­gé rejtőzve tudunk érdeklőd­ni, bizonyságot adni arról, hogy valakit nagyon szere­tünk és tisztelünk. Itt zavar­ba ejtő nyíltsággal záporoznak a kérdések, szívet melenge­tőén hangzanak dl az ap­rócska vallomások, és de há­lásak ezért a látogatásért! Ha a kollégium rendje nem volna olyan kötött, itt lehet­nénk akár éjfélig. Akkor is akadna még megismemivaló. Akkor is »éhen« maradna a rajongó kíváncsiság. Most fölfedezik a fiatal rendezőt, aki látható zavarral Az arc és a mozdulat uuum- hatatlan egyszerűséggel kérde­zi: — Vájon mit hoz számom­ig az első vidéki vendégjáték? Ki gondolná erről a hosszúra nőtt, sápadt fiatalemberről, hogy csak nemrég fejezte be tanulmányait, és máris tekin­télyre tett szert színházi vilá­gunkban? küzd a zsivajgó lánykoszorú­ban. Neki is vallania kell. Hogy tavaly végzett, hogy ne­gyedéves főskolai hallgató ko­rában a Nemzeti Színház ösz­töndíjasa volt, s hogy Győr­ben rendezte a vizsgadarab­ját. A kevés szavú fiatalember helyett Berek Katalin mondja el, hogy Sándor Jánost »köl­csönkérte« a kaposvári szín­háztól a budapesti Thália Színház, és\ várható, hogy gyakran hívja majd vendég- rendezni a televízió, amelynek már sokszor dolgozott, ö ren­dezi a Légy jő mindhaláligot is, amit nagyon szeret. Ez a varázsszó. A lányok szívükbe fogadják a másik' vendéget is. Üjból nekitüze- sednek, csak győzzék a ven­dégek valahány kérdésre a vá­laszt. — Igazán? Még soha nem szerepelt a művésznő vidéken? Ez lesz az első itt Kaposvá­ron? Akkor ez csak jól sike­rülhet. És ugye eljön a kollégiumba máskor is? A Légy jó mindhalálig bemuta­tója után? Az nagyszerű lesz, akkor már nem lesz ilyen rapszodikus a beszélgetés. Nehéz dolog búcsút venni a ragaszkodó vendéglátóktól. — Melyik a legkedvesebb szerepe? — Miért nem játszik több filmben? — A rádiószerepre is úgy kell készülni, mint a színhá­zira? — Mit szeretne nagyon el­játszani? Szivet vallató csönd. Berek Katalin aztán válaszd: — Shaw Johannáját. Ahány szempár a művésznő kislányosan csillogó barna szemébe tűz, mind azt kíván­ja, váljon valóra ez a szerep­álom. A Nyilas Misi is ilyen. Lám, az sikerül.;. Végül elhangzik a búcsú­szó, ami rövid időre szól ugyan, mégis jó lenne siet­tetni az időt.. s László Ibolya Adenaueriában egymás után mentik föl a „gáz“-vitézeket A bűntettet nem ö tette, Ä bíróság felmentette, Szedte-vette, teremtette! Mégis furcsa ez, felette. Ilyent nem pipáltam még én: Mindenki bárány a végén; Patyolat, liliom, mirtusz, Nem is volt tán tömegirtusz. Abszolúte semmi se volt, Se konctábor, se gáz, se holt, Sok gaz dehogy szagolt oda: Ez is gazdasági csoda!itt Céltalanul... Fiatalok. Ä kaposvári stran­don ismertem meg őket. Már kora reggel megjelentek. Süt- tefcték amúgy is barnára égett testüket, majd az árnyékban heverésztek, néha-néha meg- fürödtek, de rendszerint unat­koztak ..: Az utolsó nyár.. ■ Magas, szőke, jóképű fiú. Egy üveg bort kér a büfénél, _s egy a fürdőmadrágja zsebéből előhúzott gyűrött százassal fi­zet. Beszédbe elegyedek vele. — Ügy látom, szülei jól el­látják zsebpénzzel. — Á! A fater legföljebb ve­lőst ad, de pénzt nem.. -. Egy ismerősöm segített ki. Majd ha keresek, visszaadom .;; — Miért nem dolgózik? Ügy tudom, két éve nem jár isko­lába. — Mit csinálják? Egyetem­re nem vettek föl, fizikai mun­kához meg nincs kedvem. — De akkor mi lesz magá­ból? — Nem tudom. A fater is mondta: ez az utolsó nyár. Agyonver, ha nem megyek va­lahová dolgozni az ősszel. Higgye el, nem nagy kedvvel teszem... Lemondóan legyint. Megisz- sza maradék borát, s megy vissza társaihoz. Kártya kerül elő, forintok cserélnek gazdái. Hogy ne teljen a nap tétlenül, üresen.;; „Majd férjhez megyek..." Hosszú, barna haja röpdcs körülötte, amint jókedvűen, gondtalanul kergeti a hatal­mas piros gumilabdát. Tartóz­kodó, nem szívesen válaszol. — Bátyámnál élek, ő tart el. — Céljai, tervei? — Tudja, nagyon nehéz .:. Annyi mindent megpróbáltam; a tanulás nem megy, fizikai munkát meg ..: Való ez egy fiatal lánynak?: — Ügy tudom, hegy dolgo­zott már. — Igen, a hűtőházban meg a Baromfifeldolgozó Vállalatnál, de tönkrement a kezem, nem bírja a munkát. — Hogyan látja jövőjét? — Javasoltam bátyámnak, váljon el a feleségétől, majd én vezetem a háztartását. De nem akar elválni, mert van egy gyerek... Hogy mi lesz? Férjhez megyek, és megoldó­dik minden.;. S kergeti gumilabdát. „Szóljon tovább a piros az érdekemben. Tizennyolc-húsz év körüli, egy kissé elhízott fiatalember. Jól szabott ruháján látni, szü­lei nem élnek rossz körülmé­nyek között — Igen, otthon mindennel ellátnak. Ha ruha kell, meg­veszik, kapok elegendő költő­pénzt is... — Meddig mehet ez így? Sóhajt, aztán legyintve vá­laszol: — Nem tudom, fogalmam sincs. — Igen, de hát ez nem le­het életcél... — Igaza van. Rossz’ tanuló voltam az iskolában. Nem me­hettem egyetemre, mert a fel­vételi vizsgán nem feleltem meg. Pedig már háromszor próbálkoztam. Segítsen, szól­jon valamit az érdekemben ;;. „Dolgozhatok még eleget..." Olyan fásultan, életuntán néz rám, .mintha már mögötte volna az egész élet. Pedig csak huszonegy éves. Beletúr rövid, divatosra nyírott dús hajába, s lassan, szavait elnyújtva ezt kérdezi: — Hát van értelme? Rohan­ni, kapkodni.; i Dolgozhatok még eleget.;; — Az egyetem? Miért hagy­ta ott? Legyint: — Orvos szerettem volna lenni, de a »közgazra« vettek föl. Tudja, mit kell ott tanul­ni, milyen nehéz, értelmetlen tantárgyakat? Eltanácsoltak, mert látták, hogy nem szíve­sen folytatom tanulmányai­mat ... — Mi lesz magáiból? — Szüleim jól keresnek... Egyedüli gyerek vagyok. Van egy gazdag nagybátyám kül­földön. Majd csak megélek va­lahogy ;:: • • * * Egy világ választja el őket a maga előtt jövőt, célt látó s azért dolgozó sok százezer fia­taltól. Persze nemcsak ők a hi­básak, hanem szüleik is, akik tűrik, hogy gyermekeik így, máról holnapra éljenek, lé­zengjenek. Szerencsére keve­sen vannak, a S zalai László Szépülő Kaposvár 700000 forintot biztosított a városi tanács a jövő évi portálfelújításokra Sokan szóvá tették az utób­bi időben, hogy Kaposváron nincs összhangban a sortata­rozás, a portálfelújítás és a necvnosítás. Példaként említet­ték meg a Május 1. utcai tej­bolt és üvegbolt esetét, mind­két üzletet ugyanis kétszer csinálták meg. A városi tanács építési és műszaki osztálya most a ta­nácsrendelet szellemében egy­séges irányelveket dolgozott ki, ho<™- a sortatarozással egy időben alakítsák ki az üzle­tek portálját, és készítsék el a neonfeliratokat — reklámo­kat. Az irányelvek lényege az, hogy a főútvonal némely sza­kaszain. — foghíj nélkül — minden házat és üzletet újjá­alakítanak. 1964-ben kerül sor a Május 1. utca 12. szám alat­ti bútorbolt, a kézimunkabolt és Burger bőröndös üzlethe­lyiségének teljes rekonstruk­ciójára, A Május 1. utca 14. számú házat ugyancsak tata­rozzák. Új képet kap a Do- rottya-ház és az Ady Endre utcában a jármű-műszaki bol­tot magába foglaló épület. Ezekre a munkákra a városi tanábs 700 000 forintot biztosí­tott az Ingatlankezelő Válla­latnak. Az épületek sortatarozásá­val egyidejűleg szükségessé válik néhány üzlet áthelyezé­se is. A húsbolt például nem maradhat a Dorottya-házban: az elképzelések szerint az OFOTÉRT mostani helyére költözne, az OFOTÉRT elfog­lalná a virágüzletnek a Mo­ziüzemi Vállalat irodáival bő­vülő helyiségeit, a virágüzlet viszont a húsbolt helyére menne. Ha a városi tanács igazga­tási osztálya kijelöli a Mozi­üzemi Vállalat új helyét, jö­vőre lebonyolítják ezt a cse­rét A város csinosításáról a ta­nács építési és műszaki osztá­lyának további elképzelései vannak. Sajnos, az utóbbi években több vállalat a ta­nácsrendelet ellenére sem végezte el az üzletek neoncsi- tását. Most kötelezik az Iparcikk-kiskereskedelmi Vállalatot, hogy 1964-ben neo- nosítsa a gyermekruházati, a háztartási meg a sport- és já­tékboltot. Neonosítani kell a Textilipari Ktsz és a Vasipari Ktsz Május 1. utca 3. szám alatt levő üzleteit is. P. Gy. Két halálos közlekedési baleset Szeptember 21-én Fonyódli- geten, a 7-es számú főútvona­lon Meszner István nyolcéves tanuló, budapesti lakos egy ál­ló vontató mögül a Griinvald József pécsi lake« vezette CF 59—17 rendszámú kocsi elé ugrott. Súlyos sérüléseket szen­vedett, és kórházba szállítás közben meghalt. Ugyancsak 21-én Drávaszen- tesen Bencsik István 26 éves traktorvezető a keskeny úton akart pótkocsis vontatójával megfordulni, de az árokba sza­ladt. A gép eldőlt, és maga alá temette Bencsik Istvánt. A sú­lyosan sérült férfi kórházba szállítás közben meghalt. Súlyos • közlekedési baleset történt vasárnap délelőtt 10 óra 10 perckor Kaposváron, a Május 1. és a Hársfa utca tor­kolatánál. Sersli János Cserén- fa, Fő utca 3. szám alatti lakos a cserénfai Május 1. Tsz von­tatójával nem adta meg az át­haladási elsőbbséget Kosa Zol­tánnak, s elütötte a KG 64—64 rendszámú motorkerékpárt. Kosa Zoltánt és Ipótutaskónt szállított édesanyját a mentők súlyos sérülésekkel szállították a kórházba. Kit lehet bírálni? Témát keresve nyitottam be az egyik megyei szerv osztályvezetőjéhez. Felvillan a vendéglátó arca, s így szól: »Tudod, lenne ám mit meg­írni, csak éppen nem politi­kus. A bumeráng visszaüt­het. A felügyeleti szervet bí­rálni ugyanis sohasem jó, pe­dig a hajam az égnek áll, ha a legutóbbi utasításra gondo­lok. Tengernyi bürokrácia! Legjobb lenne az egészet nyilvánosan elégetni. Ezt azonban nem lehet megírni.« így tehát dolgavégezetle- nül indultam kifelé. Már az ajtón kívül voltam, amikor az osztályvezető utánam szólt. — Elleniben idefigyelj, ha legközelebb Marcaliban jársz, akkor keresd föl az egyik ellenőrzési csoport ve­zetőjét. Nagyon sok érdeke­set tudna mondani néked az ottani bürokráciáról. És ami fontos, ők nem egy fok­kal följeolb, hanem két fok­kal lejjebb vannak, mint mi. — dz — Cipő a jégen A napi munkától elcsigá­zott ellenőr betésrt az ital­boltba, hogy fölfrissítse ma­gát egy üveg Húsivei. Mivel jól ismeri a járást, azonnal a jégszekrényhez lép, nyitja az ajtaját, s mór nyúl a hűsítő italért. Hirtelen megáll a ke­ze, szinte megdermed. A jégszekrényből ugyanis egy ormótlan férficipő nézett ve­le farkasszemet. Akit netán érdekel a cipő tartósításának módszere, forduljon bizaloimmal a fonói italbolt vezetőjéhez. A vilá­gán először ő tette jégre a cipőjét. — cl — Katonaság elől házasságba Amióta Kennedy elnök be­jelentette, hogy nős embere­ket nem hívnak be katoná­nak, megkétszereződött Ame­rikában a fiatalok házasság- kötése, Temetés — 335 év késéssel A svéd haditengerészet stock­holmi temetőjében szokatlan te­metés zajlott le. Katonai pom­pával eltemették a XVIL szá­zadi »Wasa« hadihajó 12 mat­rózát. A hajót két évvel ezelőtt a stockholmi temető hullámsír­jából emelték ki. A temetés pontosan 335 év­vel a szerencsétlenség után zaj­lott le. A »Wasa« svéd flottá­nak a harmincéves háború ide­jén épített 1400 tonnás büszke­sége 133 matrózzal és 300 ka­tonával a fedélzetén első útján — negyedórával az indulás után — elsüllyedt. A hajó személy­zetének legalább ötven tagja életét vesztette. A 12 matróz sírjára gránitból emeltek sírkövet, és azt egy XVIII. századbeli horgonnyal díszítették. A horgony egy má­sik hajóról származik, amely a szerencsétlenség színhelyének közelében süllyedt el. Somogyi Néplap Az MSZMP Somogy megyei Bizottsága és a Somogy megyei Tanács lapja. Főszerkesztő: % WIRTH LAJOS. Szerkesztőség: Kaposvár, Lenin u. 14. Telefon 15-10, 15-1!« Kiadja a Somogyi Néplap Lapkiadó Vállalat, Kaposvár, Latinka S. u. 2. Telefon 15-16. Felelős kiadó: Szabó Gábor. Beküldött kéziratot nem őrzünk meg, és nem adunk vissza. Terjeszti: a Magyar Posta. Elő­fizethető a helyi postahivataloknál és postáskézbesítőknél. Előfizetési díj egy hónapra 11 Ft. Index: 25067 Készült á Somogy megyei Nyomda­ipari Vállalat kaposvári üzemébe® Kaposvár, Latinka Sándor utca CL

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents