Somogyi Néplap, 1963. augusztus (20. évfolyam, 177-202. szám)
1963-08-14 / 188. szám
Sátortábor Szántódon Kétnapos balatoni kirándulásra vitte a dolgozókat a Nagyatádi Járási Tanács szakszervezeti bizottsága. A vidám társaság harminc sátrat vert föl Szántódon. Az első nap ■ tábor kialakításával és fürdéssel telt el. Este mindenki holtfáradtan keveredett le. »De jót alszunk most!» «- gondolta mindenki. Am nem így történt. Egy lány éjjel megbotlott, s leszakította a sátrakat tartó kötelet. Arra riadtunk fel, hogy összedűltek a sátrak. Hálóingben látott neki a társaság a tábor helyreállításának. De senki sem mérgelődött az eseten, annyira komikus volt. A kirándulás második napján hajókirándulásra mentünk. Tihanyban megnéztük a Balaton múltját, emlékeit kiállító múzeumot. Nem dolgozom a járási tanácson, mégis éIbiitek kirándulni, sátrat adtak. Köszönet illeti a szakszervezeti bizottságot a kedvességéért. Palaics János Nagyatád, Széchenyi tér 16. PÉTERHIDAI MOZAIK Javult az ellátás Kovács József a lap július 10-i számában megbírálta a kaposfői földművesszövetkeze- tet. A »Kaposfői őrjárat« című levél nyomán az fmsz vezetői megtették a szükséges intézkedéseket. A község lakói máris érzik, hogy javult az ellátás. Már a 2. számú szövetkezeti boltban is vásárolhatnak szódavizet. A húsüzletet ízlésesén kifestették. Ha a vevő bemegy a boltba, tisztaság fogadja. Noha akad még javítanivaló, örvendetes, hogy a szövetkezet vezetői igyekszenek megszüntetni az feltárt hibákat. Jó lenne, ha az fmsz a jövőben is mindent elkövetne a lakosság jobb ellátásáért. Horváth József Egy kicsit furcsa! t Hát éve járatom a megyei lapot, de még sohasem fordult elő olyan, mint július 31-én. Jött a pénzbeszedő a postáról. Százforintossal fizettem. Nem fogadta eL »Nem tudok visszaadni!-“ — mondta. Kértem, hogy akkor jöjjön el másnap. Erre nem volt hajlandó, inkább kihúzta az augusztusi újságmegrendelésemet. Egy kicsit furcsának tartom ezt. A posta sokkal nagyobb gondot fordíthatna a pénzbeszedők ellenőrzésére. Balogh Lajosné Kaposvár, Szent István u. 21. Két műszakiban csépeltek a termelőszövetkezet tagjai Pé- terhidám. Az első csoport hajnal 4-től délig, a másik déltö' este 9-ig dolgozott. Naponta átlag' 180 mázsa gabonát csépeltek el. Somogyvári István, Sánta Ferenc már hajnali három órakor ott volt a cséplőgépnél. Előkészítettek mindent, hogy 4-kor indulhasson a gép. Mind a két tsz-tag idős ember. A nők is kitettek magukért Elkészült a falu művelődési terve a pártszervezet, a tanács, a nőtanács és KISZ-szervezet elképzelései alapján. Gazdag és szép programot ad 1963/64. művelődési terv. Felöleli az iskolai és az iskolán kívüli oktatás, népművelés minden ágát A barcsi gyermek- és ifjúságvédelmi bizottság felhívást bocsátott ki. Minden községben kiragasztották. Sajnos a benne foglalták megtartását úgyszólván senki sem ellenőrzi, legfőképpen a szülők nem. Az italboltban gyerekeket is találni, egyik-másik tíz-tizen- két éves gyerek még este tízkor is az utcán cselleng. * • « Reggelenként munkába indulnak a halásszövetkezet tagjai. Bizony nem a legfiatalabbak űzik ezt a mesterséget. Mi lesz, ha teljesen kiöregednek? Van-e utánpótlás? Az egyik halász szerint nincs. Jó lenne, ha a Határőr Halásszövetkezet vezetősége gondoskodna róla, hogy az ősi halásziközség fiataljai megtanulják az öregektől a mesterség csínját-bínját. Márton György levelező Nem túlzás! \STRMD. »Többször kértük a Fonyódi Községi Tanácsot — írja Mikocsi János olvasónk több társa nevében —, hogy csináltassa meg a lejáratot a fonyódligeti parton. Sajnos, a tanács eddig nem tett semmit. Talán akkor szánja el ma- rtA,+ st m'ti'rtirsi hu. íjtiln.mi bajleset törtégát a munka elvégeztetesere, nik?« KBÖLGadácsi Ferenc és nyolc társa a Balatonboglári Állami Gazdaság lengyeltóti üzemegységéből írt szerkesztőségünknek. Elpanaszolták, hogy az április 17-én előfizetett szakszervezeti lapot még mindig nem kapják. Nyolc hónapra rendelték meg az újságot. Májüs 10-én nyolc forint helyett harmincnyolcat vontak le az újságra. Az ügyet jelentették a szakszervezeti bizottság elnökének. Az megnyugtatta őkét, hogy majd megkapják az újságot, azonban még a mai napig sem érkézett egy példány sem. » » * Bátori Lajosné békepusztai olvasónk kifogásolta, hogy kilenchónapos csecsemőjének nem ad tejet a Lábodi Állami Gazdaság. Szóvá tette még, hogy szomszédja kijárattal fordította kertjük felé a kaptárait. Az Állami Gazdaságok Megyei Igazgatósága közölte, hogy a panaszos férje kilépett a gazdaságból. A rendeletek szerint csak a gazdaság dolgozói kaphatnak tejet. A méhek hét éve vannak a szomszéd udvarán, eddig még sohasem volt baj velük. Bátoriék is csak azóta szóltak a méhek elhelyezése miatt, amióta haragos viszonyban vannak szomszédjukkal • * * Bertalan Imre (Kaposvár, Honvéd u. 28.) olvasónk gyógyszert kapott külföldről. A budapesti 70. sz. vámközvetítő postahivatal értesítette, hogy »a vámkezeléshez kiállított orvosi bizonyítvány nem esik bélyegilleték alá.« A városi tanács mégis 20 forintos illetékbélyeget kért. Darabos Sándor, a Budapesti Postaigazgatóság helyettes vezetője a következőket közölte: »A hatóságok által hivatalos célra ügyfeleiktől bekért igazolások a 6470—52/950. sz. PM rendelet 32. paragrafusának 4. bekezdése értelmében illeték- mentesek. A budapesti 70. sz. postahivatal által kért orvosi igazolások úgyszintén.« » * * Ifjú Mike József gigei olvasónk szóvá tette, hogy a helybeli termelőszövetkezet nem fizetett bérleti díjat istállójáért, pajtájáért és udvaráért. Bojtor József, a gigei Zöldmező Tsz elnöke közölte, hogy 1962-re kifizeti a tsz a pajtabérletet. Az istállóbér fejében megcsinálták Mike Józsefnek a kútgémet. 1963- tól rendesen fizeti a szövetkezet a bérleti díjat. A tsz új taligát is csináltat ifjú Mike Józsefnek a tönkretett helyett. • « • Majorovits László kaposvári olvasónk furcsállotta, hogy az új bisztróban nagyon kicsi virslit kapott. Három forint hatvanöt fillérbe került a négydekás virsli meg az egy deka mustár egy szelet kenyérrel. Szerinte jó lenne ellenőrizni, hogy mekkora virsliket árulnak. A TÜZÉP figyelmébe Ha kell, ha nem, sorban állunk. Mondhatom, hogy ez valami magyar szabadalom. Feleségem, hivatalának megbízásából sorban áll csaknem egy hete a TÜZÉP Ady Endre utcai irodája előtt. Szabadságon vagyok, egyszer én is elkísértem. Hajnali 4 órakor 96 ember állt az iroda előtt. Az emberek találgatták, vajon lesz-e barinkait tatai szén, mert a pécsi akna nem jó. Fél nyolckor mozgolódás támad elöl. Kiszól az ajtón egy férfihang: — Iszap-, barinkai szén, brikett nincs ... Pécsi akna kapható! Odasiettem. A férfi a közel állókat tájékoztatta, hogy hétezer mázsa szén érkezését jelezték, lesz szén bőségesen, nem kell félni. Miért nem írják ki a TÜZÉP-iroda ajtajára ezt, miért suttogva tájékoztatják a közönséget? Ajtay László Miért nem fizetik ki bérünket? Arokvágáson dolgoztunk április 26-tól május 6-ig Somogy- jádon. Teljesítménybérben vállaltuk hárman a munkát. Kötelezettségünket teljesítettük, bérünket azonban még a mai napig sem kaptuk meg. Többször kértük a fonyódi szakmémökséget, hogy rendezzék ügyünket. Gábos elvtárs megígérte, hogy kifizetik a pénzt. Nem fizették. Munkabérünket egyszer átutalták a tanács számlájára, azonban nem értesítették a tanács vezetőit, hogy mire. Hetekig a tanács számláján volt a pénz, majd visszautalták a KPM Közúti Igazgatóságának a számlájára. Az igazgatóság azóta is hallgat, pedig mi három hónap óta várjuk bérünket. Horváth Ferenc Somogyjád, Beregi út. 2. Cikkek, amelyekből sokat tanultak a népművelők Megvizsgáltuk: Ne csak a rendeletet neszek,•• Csöndes, szerény, látszatra nyugodt ember kereste föl szerkesztőségünket panaszügyben: Bagarus József kiskorpá- di olvasónk. Beszélni kezd, lassan kibontakozik a történet, egyre izgatottabban magyaráz. — 1955 márciusa óta dolgozom Kaposváron a MÁV-náL A megyeszékhelyen nem kaptam lakást. Kiskorpádon sikerült szereznem havi 75 forintos lakbérért. Lakás-helyreállítási hozzájárulást azonban nem fizettem, mivel nem tudtam róla, hogy ilyen is van. Nem is kérte tőlem senki 1963. július 3-ig... 1961-ben OTP-kölcsönnel házat építettem Kiskorpádon. Tizenöt évre szóló adómentességet kaptam. Először akkor lepődtem meg — mondja egyre idegesebben —, amikor felszólítottak, hogy a lakás-helyreállítási hozzájárulást fizessem ki. Nem éreztem magam hibásnak, nem fizettem. Letiltották a szóban forgó összeget a fizetésemből..: Újabb zaklatás következett. Megkaptam az adóívet. Legnagyobb meglepetésemre megterheltek 38 forinttal földhasználati, 45 forinttal házadó és 300 forinttal községfejlesztési hozzájárulás címén ... Kérem, én kis fizetésű ember vagyok, a feleségem csak alkalmi munkát vállal, két gyermekünk van, az OTP-kölcsöm/t is fizetnünk kell, bizony nagyon megnézzük, mire adjuk ki a forintot. Igazamat keresve elmentem a Kaposvári Járási Tanács Pénzügyi Osztályára. Értekezlet volt. Az egyik alkalmazott csak rövid felvilágosítást adott: az adópanaszokkal a községi tanácsihoz kell fordulni, mert első fokon ott tudnak intézkedni. Menjek eh oda. Nem mentem, mivel éppen rájuk van panaszom. Inkább eljöttem a szerkesztőségbe, kérem, vizsgálják meg panaszomat, s ha lehet, segítsenek, mert ami sok, az sok ..; Bányai Károllyal, a Kaposvári Járási Tanács Pénzügyi Osztályának vezetőjével és Rákóczi Jenő adócsoport-vezetővel vizsgáltuk meg olvasónk panaszát. Megállapítottuk, hogy a községi tanács jogosan fizettette meg Bagarus Józseffel a la- kás-helyneállítási hozzájárulást. Olvasónk azonban méltán mérgelődött a földhasználati, a házadó kivetése, a községfejlesztési hozzájárulás nagy ösz- szege miatt, A községi tanács dolgozói az 1961. évi adókivetéskor felvilágosíthatták volna Bagarusékat, hogy a tanácshoz adjanak be egy művelésiág-változási kérelmet, mivel a szántóföldön — erre vetették ki az adót — építették föl a házat. A ráépítés után a terület után nem kell adót fizetni, mivel nem haladja meg a 400 négyszögölet. Mivel az adómentesség az egész épületre szól, jogtalanul vetettek ki házadót Bagarusék- ra. A házra kapott adómentesség akkor is érvényes, ha a tervrajzban szereplő fürdőszobában bútorók vannak, s jelenleg nem rendeltetésének megfelelően használják. Baga- ruséknak még nem futotta pénzükből kádra és fürdőkályhára, ezért helyeztek el benne ideiglenesen egy asztalt meg egy fekvőhelyet. Ha a szóban forgó két adó nem szerepel olvasónk adóívén, kevesebb községfejlesztési hozzájárulást kell fizetniük. Bagarus József — tekintve, hogy tévesen vetették ki rá az adót — kérheti a községfejlesztési hozzájárulás mérséklését. Jogosságát a községi tanács végrehajtó bizottsága bírálja eL ». M. Több cikk jelent meg az utóbbi hetekben a megye művelődési életéről, feladatairól: »A kulturális tervezés időszakában«; »Délibábra nincs szükség! — A népművelés fő feladata a szakmai és az általános műveltség növelése «; »■Nagy ígéret — alig valami támogatás«; »Avatás előtt« stb. Minden község most készül az 1963/64. művelődési évre, az ilyen írások nagyon segítenek a népművelőknek. »A kulturális tervezés időszakában« című cikk írója szerint »nem könnyű ezekben a hetekben összegyűjteni az igényeket, fontolóra venni, mi és hogyan legyen«. Ez valóban fgy van, de miért nem tesszük meg előbb? Miért július végén, a legnagyobb dologidőben foglalkozunk ezzel? Ekkorra az emberek elfelejtik, hogy mi volt jó, és mi volt rossz a művelődési munkában. A nevelők táborban, szabadságon vannak. Véleményem szerint már áprilisban neki lehetne látni a tervezésnek. A munka zömét ekkorra mindenhol elvégzik, a gondolatok ilyenkor még szinte hemzsegnek a fejekben a gyakorlat alapján. Engedjék meg, hogy elmondjam saját példámat. Július 25- én értem haza az üdülésből. Másnap párttaggyűlés volt a községben. A megbeszélésnek tizenegy órakor volt vége, a művelődési terv megbeszélésére már nem futotta az időből. Ilyenkor nehezebb a tömegszervezetek vezetőivel tárgyalni. Amikor kerestem az egyiket, kiderült, hogy kirándulni van. Csak a járási terv áttanulmányozása, a község tavalyi elképzeléseinek ellenőrzése két napot vett igénybe. A »Délibábra nincs szükségJ« című cikk szinte megdöbbentett. Hát ezt sugározza Kaposvár? Noha a megyeszékhely művelődési életéről szól a cikk, a falvakban is hasznosítani lehetne a tapasztaltakat. Különösen a Népművelési Tanácsadóra vonatkozó részleteket. Több mint egy éve javasoltam a Népművelési Tanácsadónak, hogy szervezzék át a filmtár kölcsönzési rendszerét. Néhány évvel ezelőtt a községek hozzájárultak a megyei egészségügyi gépkocsi megvásárlásához. Javasoltam, hogy ennek mintájára a községek — lélekszámúknak megfelelően — járuljanak hozzá a fílmtár költségeihez. Ennek ellenében persze ingyen kapnák a filmeket az ismeretterjesztő előadásokhoz. Jól járnának a községek, jól járna a filmtár is. Kevesebbet kellene például adminisztrálnia. Mivel több pénzzel rendelkezne a filmtár, több kópiát szerezhetne be. Tavaly novemberben előre megrendeltük a filmeket az ismeretterjesztő előadásokhoz egész évre. Mégis többször megtörtént, hogy nem kaptuk meg a kért kópiát. Helyette egy értesítés jött, hogy máskor két héttel előbb igényeljük a filmet. Telefonon, újabb költséggel megint meg kellett rendelnünk. Elgondolkoztatott a »Nagy ígéret — alig valami támogatás« című cikk is. Érdemes megszívlelni egy-két megjegyzését. A központi bábműhely azonban nem a legjobb megoldás. Ismét azok járnának jól, akik közel ülnek a tűzhöz. Nem jutna a felszerelésből a távolabbi falvaknak. Nem lenne jobb, ha a működő bábcsoportokat közvetlen segítenék? Ha anyagot és pénzt kapnának a csoportok, fellendülne a bábmozgalom vidéken is. Nem érdemes azon vitatkozni, hogy a bábfejek és a díszletek készítésében milyen művészeti irányt kövessünk! Ha kapunk nyers bábfejet, anyagot, kontralemezt, lécet, deszkát, lesz báb, színpad, díszlet. Érthetetlen, hogy miért kell egy bábszínpad állítólag jó terveire mindmáig várni? A múlt évben a siófoki járás bábreferense lettem. A referenseknek mindig vasárnap tartottak értekezletet Kaposváron. A téli hónapokban nehéz Siófokról Kaposvárra utazni, vasárnap busz sincsen, bizony nem járhattam be. A járás egyik községébe jutottam csak el bábcsoportot ellenőrizni, szakmailag segíteni, annyi volt az egyéb elfoglaltságom. Két évvel ezelőtt a felnőtt bábcsoportunk részt vett a Latinka Sándor kulturális szemle körzeti és járási bemutatóján. A bíráló bizottság bábos tagja azt mondta: »Hogy lehet ilyen szamársággal idejönni!« A bábjátékra célzott. Az idei úttörőszemlén is részt vettünk. A bíráló bizottság tagja min« denröl beszélt, csak a bábsze- rűségról nem. Amikor megkérdeztem, hány éve foglalkozik a bábjátékkal azt válaszolta, hogy még nem bábozott, csak könyvekből ismeri ezt a művészeti ágat. Hogyan bírál egy bábcsoportot az, aki még nem fogott bábot a kezébe? A múlt évben javasoltam odahaza, hogy szervezzük meg a tsz-akadémiát. Nem egyeztek bele mondván, hogy Kötésén lesz szakmunkásképzés. Anra is hivatkoztak a javaslat elvetésekor, hogy nem lesz elég látogató. Az ismeretterjesztés rácáfolt erre. Átlag hetvenötén hallgattak meg egy-egy előadást. Ebből az a tanulság, hogy nem szabad elhanyagolni a legkisebb falvakat sem. Oda is kell vetítőgép, előadó! Az »Avatás előtt« című cikk a kadarkúti művelődési otthon ügyével foglalkozott. Nagyon elgondolkoztató, hogy a termelőszövetkezetek hogyan támogatják a község művelődési életét. Halász Pál Teleki VÖRÖS CSILLAG FILMSZÍNHÁZ PÁRIZSI KALAND. Francia film. 14 éven alul nem ajánlott. Előadások kezdete 5 és 7 órakor. (Augusztus 14-ig.) SZABAD IFJÚSÁG FILMSZÍNHÁZ DÉRYNÉ. Magyar film. Korhatár nélkül. Előadások kezdete 4, 6, 8 órakor. (Augusztus 14-ig.) DÓZSA KERTMOZI DOLLÁRÉ APA. BARTÓK KERTMOZI HÉT DADA. LATINKA SÁNDOR MŰVELŐDÉSI HÁZ Este 20 órakor MOPRESZ- SZO: Öt világrész virágos kertje.
