Somogyi Néplap, 1963. augusztus (20. évfolyam, 177-202. szám)

1963-08-11 / 186. szám

m . ^»sárnap, 1963. augusztus ti. 3 SOMOGYI NfiPLAP 'ACUS KIÁLTÁSÁRA \LÚVOLTÉS a VÁLÁS. COVETKEZO PERCBE “ Köveket hajítsatok­A KÖVEK A Ml &AJTÁRSAHVK­A KŐZÁPOR SZINTE A FÖLDBE SULYKOLJA A LÉGIONÁRIUSOKAT. Sajnálom. BAT!AT US, DE A VESZETT KUTYÁT. KI KELL IRTANI! AMINT A KEZEM­BEN LESZNEK. j NYOMBAN /i KERESZTRE js, feszTttetem m AZ EGÉSZ (f MOCSKOS. A . CSCfRHÉT! ALATT ELNYEL/ AZ ÉJSZAKA. /Vagy száz erté­WKES RABSZOLGÁMAT [MÉSZÁROLTAK LE A KA- \tona/d,centur/o. , / LEGALÁBB AZOKAT ' KELLENE ÉLVE ELFOG­NI. AKIK KITÉRTEK. KÜLÖNBEN TŐNKRE-A i MENT EMBER W VAGYOK.' J&Bl CS. HORVÁTH TIBOR — Z0RÄD ERNŐ: a capuai FEHEVflD (8) Előzmények: Az idő­számításunk előtti 74. esztendőben egy éjsza­ka nagy verekedés tá­mad a capuai gladiá­tor-laktanyában. Az őrség beavatkozik, er­re a verekedők dühe a katonák ellen forduL Spartacus, a gladiáto­rok egyike elhatároz­za, hogy értelmet ad az oktalan öldöklés­nek ... Ü Járási pártmunkás­megbeszélés Barcson A pártmunka időszerű kér­déseiről tanácskoztak pénte­ken a barcsi járás függetlení­tett pártmunkásai megyei ve­zetőkkel. A járási pártbizottsá­gon folytatott megbeszélésen részt vett és felszólalt Németh Ferenc elvtárs, a megyei párt- bizottság első titkára; Böhm József elvtárs, a megyei tanács vb-einöke; Dombóvári László elvtárs, az MB párt- és tömeg- szrvezeti osztályának vezetője; Kocsis László elvtárs, az MB agitációs és propagandaosztá­lyának vezetője; Tobak István elvtárs, az MB jnezőgazdasági osztályának helyettes vezető­je; Bíró Ferencné elvtárs, a gazdasági osztály helyettes ve­zetője. A járásiban folyó párt­munka, továbbá az ipar, a mezőgazdaság helyzetéről Manlik Béla elvtárs, a járási pártbizottság első titkára szá­molt be, majd felszólaltak a járási pártbizottság munkatár­sai is. Részt vett és felszólalt a tanácskozáson dr. Papp Fe­renc elvtárs, a járási tanács vb-elnöke is. Moszkva tovább épül A moszkvaiak 1963 második felében 66 000 lakást, 40 isko­lát, 11 kórházat, 15 poliklini- kát, 92 óvodát és bölcsödét, 7 vegytisztító üzemet és mosodát kapnak. Ezeket az adatokat a Vecsemyaja Moszkva közölte a szovjet főváros építkezési terveiről. Látogatásunk írta: Bőhm József, a megyei tanács vb-elnöke Jé aposvár város és So- xx mogy megye öttagú küldöttsége július 2—10-e kö­zött látogatást tett a szovjet­unióbeli Kalinyin városban és megyében. Jártunk a kalinyi- mi vagsongyárban, a műszál­kombinátban, meglátogattunk egy kolhozt, voltunk a karako- vói hőerőmű építkezésén, ta­lálkoztunk a kalinyini textil- kombinát és könyvkiadó kombinát dolgozóival, meglá­togattuk. a karakovói porce­lángyárat és az üzemekhez tartozó kommunális létesítmé­nyeket; voltunk üdülőhelye­ken, úttörőtáborban és egy gyermekvárosban, ahol túl­nyomórészt óvodás korú gyer­mekeket nevelnek. Látogatásunk legfőbb célja az volt, hogy erősítsük a két város, a két megye közötti kapcsolatot, és ezzel is hozzájá­ruljunk a magyar és a szovjet nép közötti barátság elmélyíté­séhez. A lehetőségekhez mér­ten tanulmányoztuk a különbö­ző színtű párt- és gazdasági ve­zetés tevékenységét, a kalinyini üzemek munkáját. Azon le­szünk, hogy tapasztalatainkat, ideihaza minél jobban haszno­sítsuk. Küldöttségünket mindenütt szívélyesen, testvéri szeretettel fogadták. Találkoztunk sok munkással és kolhozparaszttal, s ezek a találkozások jó alkal­mat nyújtottak a népeink kö­Megfelelcbb helyet műszaki osztálynak! Hossz körülmények között dolgoznak a transzvill mű­szaki osztályának mérnökei, technikusai. Az a helyiség, amelybe évekkel ezelőtt tették őket, nem irodának, hanem mű­helynek épült. Télen nagyon hideg, nyáron szinte elviselhe­tetlenül meleg, szűk, sőt élet- veszélyes is. A vakolatlan be­tonmennyezetről nemrégen le­zuhant törmelék csak azért nem okozott balesetet, mert ép­pen nem tartózkodtak benn. Az osztály dolgozói között már akad olyan, aki el akar menni a vállalattól, mert nem meg­felelő a munkahely. Az üzem vezetői már Ígérték, hogy rendbe hozatják a helyi­séget, ám szavuk ígéret ma­radt. Legutóbb azzal biztatták a mérnököket, technikusokat, hogy a nyár elején Ideiglenesen máshová költöztetik őket, s az­alatt felújítják a rossz állapot­ban levő Irodát. De lassan szep­tember lesz, s még mindig nem történt semmi. Arra hivatkoz­nak, hogy egyrészt kevés a he­lyiség, másrészt az építőipari vállalatok a téli lemaradás miatt az idén már nem tudnak átalakítást végezni. Ez talán menti az üzem veze­tőit, felelősségüket azonban nem csökkenti. A műszaki osz­tályt ugyanis már korábban megfelelő helyre kellett volna tenni, hisz munkájukhoz nyuga­lomra, fényre, kellemes hőmér­sékletre van szükség. A milli­méter pontosságot kívánó raj­zokat csak Így lehet hibátlanul elkészíteni, csak így végezhet­nek elmélyült munkát. Tudták ezt jól, mégsem Intézkedtek idejében. Különösen a szak- szervezeti bizottság tett keveset azért, hogy a műszakiak meg­felelő munkahelyet kapjanak. De nem az a cél, hogy most azt kutassuk, kit mennyiben terhel a felelősség, hanem az, hogy hogyan lehetne mihama­rabb jó munkafeltételekét te­remteni a műszaki osztálynak. Kétségtelen, hogy a problémát úgy lehetne leggyorsabban megoldani, ha a TRANSZVILL rég óhajtott vágyát teljesítenék, azaz megkapná a közelben le­vő munkásotthont. így nemcsak a műszakiaknak adhatnának megfelelő helyet, hanem egy jól fölszerelt konyhával, étkezdé­vel ellátott üzemi művelődési otthont is berendezhetnének. A munkásotthon ma már úgysem felel meg annak a feladatnak, amit korábban szántak neki, hogy tuVüilhk állandó munkás­mozgalmi kiállítás helye le­gyen. Ez a véleménye az SZMT vezető titkárának, Szőke Pál elvtársnak is. Nyilvánvaló te­hát, hogy az otthon jobb kl- használ-isa a városnak is elő­nyére válik. Remélhető, hogy a TRANSZ­VILL és a város vezetői hama­rosan megegyeznek ebben az ügyben, és akkor a múlté lesz a műszakiak jogos panasza is. Szegedi Nándor zött kialakult őszinte barátság elmélyítésére. Az üzemekben, a műhelyekben magyar nyelvű feliratok fogadtak, s az üze­mek párt-, gazdasági, Komszo- mol- és szakszervezeti vezetői, az üzemek dolgozói mindenütt a magyar nép iránti őszinte ba­rátságukról biztosítottak ben- nüket. Sok üzem és iskola kol­lektívája fejezte ki azt a kí­vánságát, hogy szeretnék még jobbá tenni a somogyiakkal ki­alakult jó kapcsolatot. Fogadtak bennünket a kali­nyini ipari megyei pártbizott­ság titkárai, a végrehajtó bi­zottság tagjai, a megyei tanács vezetői. IT üldöttségünk 'kalinyini látogatása alatt a szov­jet párt-, gazdasági és kulturá­lis életre vonatkozó néhány nagyon fontos tanulságra tett szert. Mindenekelőtt meglep­tek bennünket a kalinyini üze­mek hatalmas méretei. A meg­látogatott üzemekben — egy kivételével — mindenütt 10— 15 000 ember dolgozik. Voltunk olyan műhelyben is — pl. a ka­linyini textílkombinátban, ahol egyetlen csarnokban 3800 szö­vőgép termel. Ezekben a gyá­rakban igen magas a nőmun­kások száma. Megtaláltuk a nőket a nehéz fizikai erőt igénylő munkapadok mellett is. Az üzemek vezetői és a férfi dolgozók is elismeréssel nyilatkoztak a nők munkájá­ról. Az üzemek vezetői által felsorolt legjobb 'munkások között nagy számban nőket ta­láltunk, és sok nő fényképét láttuk a munkásokat dicsérő táblákon is. A meglátogatott üzemekben a párt-, gazdasági és tömeg­szervező munka magas szintű szervezettségével találkoztunk. A pártszervezetek nagy létszá­múak, az üzem munkáslétszá- mát alapul véve 15—20 száza­lékra tehető a párttagok szá­ma. Azt tapasztaltuk, hogy mindenütt a pártbizottság, a | pártszervezet irányítja az üzem ‘ párt-, KomszomoL és szak- szervezeti tevékenységét. A Komszomol-szervezeték tagjai­nak létszáma a pártszervezete­két általában 50—80 százalék­kal haladja meg. A szakszer­vezetnek voltaképpen tagja az üzem minden dolgozója. A nagy létszámú párt-, Komszo- mol- és szakszervezeteknek mindenütt függetlenített veze­tőik vannak. A pártbizottsá­gok és a pártszervezetek ha­tékony gazdasági ellenőrző tevékenységet folytatnak, és mindenütt sokoldalúan segítik a gazdasági vezetők munkáját. A párt-, a Komszomol-, a szak- szervezeti tevékenységre jel­lemző, hogy igen sokoldalúan szemléltetik a műhelyek, az üzem eredményeit, a tervtel­jesítéseket rendszeresen érté­kelik. A pártszervezetek szin­te minden üzemben harcot in­dítottak a .’kommunista mű­hely«, a ..kommunista üzem« cím elnyeréséért. E verseny sa­játos formája, hogy sok dol­gozó a »,k.ummunista munka élmunkása« cím elnyeréséért küzd. E cím elnyerésének fel­tételeit üzemenként állapítják meg. Azokban az üzemekben, amelyekben jártunk, a mun­kások 10—20 százaléka már el­nyerte a »kommunista munka élmunkása« címet. Az egyik üzem pártbizottsága azt a célt tűzte ki, hogy 1965 végéig a munkások túlnyomó többsége szerezze meg ezt a címet. A »kommunista munka élrnun- kása« cím odaítélésére a mű­helyek szakszervezeti taggyű­lése tesz javaslatot, s ezt az üzemi szakszervezeti bizottság hagyja jóvá. Különböző formái vannak a szocialista munkaverseny-nr.oz- nak. Több üzemben elterjedt az a mozgalom, amely jjrra mozgósít, hogy a hatnapi ter­vet a munkás vagy a műhely öt nap alatt, illetve a napi 7 órai tervet 6 óra alatt teljesít­se. A műszálkombinátban el­érték, hogy 36 gép helyett 48 ;épet kezelnek az emberek változatlan munkabérért. Az üzemek, a műhelyek párt- és gazdasági vezetése napról nap­ra számon tartja, hogy az üzem, a műhely, illetve a dol­gozók hol tartanak az éves, továbbá a 7 éves terv teljesí­tésében. Ennek nyilvántartása és értékelése rendszeres, napi feladat. A Szovjetunióban a 7 éves lem' határidő előtti teljesítése céljából elindult egy mozga­lom, hogy a 7 éves tervet 30 milliard rubellel teljesítsék túl, illetve ennyivel csökkent­sék a termelési költségeket. Meglepett bennünket, hogy pontosan tudják, kire mennyi feladat hárul e 30 milliárd ru­belből. Ehhez mérik az üzem, a műhely, a munkás eredmé­nyeit. Az üzemekben az anyagi ösztönzésnek több formájával találkoztunk. így pl. ha vala­melyik dolgozó újításira vállal­kozott, és annak eredménye­ként magasabb teljesítményt ért el, normáját 6 hónapig nem változtatják meg. Ha a dolgo­zó éves tervét túlteljesíti, a terv túlteljesítésével járó több­letértékből egyénileg is része­sül. Ha az üzemben a vártnál jobban emelkedik a munka termelékenység, az ebből adó­dó nyereség 25 százalékát közös alapba helyezik, 75 szá­zalékát pedig szétosztják a dolgozók között nyereségré­szesedésként. Tapasztaltuk, hogy a mun­kások és a vezetők túlnyomó többsége tanul; az általános műveltség emelése, a szak­munkásfokozat elnyerése, va­lamint a technikusi, mérnöki képzés megszervezése a cél. Eddig az összes dolgozóknak már 10—20 százaléka szerzett technikusi, illetve mérnöki ok­levelet. Az üzemek nemcsak saját maguknak nevelnek szakem­ber-utánpótlást, hanem más testvérüzemeknek is képeznek technikusokat, mérnököket. Gyakori, hogy a 10—15 000 embert foglalkoztató üzemek­ben több kihelyezett osztályuk van az egyetemeknek, főisko­láknak. T gén mély benyomást tett ránk az a nagyméretű építkezés, amellyel a Szovjet­unióban találkozik az ember. A Volga menti karakovói hő­erőmű építkezésén jelenleg 3000 ember dolgozik. Itt is, mint minden építkezésnél a Szovjetunióban, előregyártott vasbeton elemeket használnak. Az üzemek és a kolhozok saját erőből is építenek isko­lákat, bölcsődéket, napközi otthonokat, lakásokat, üdülő- helyéket, úttörőtáborokat és úgynevezett gyermekvároso­kat. A saját erős beruházáso­kat a munkások társadalmi munkával is segítik. Pl. ah­hoz, hogy valaki lakást kap­jon, általában 200 órai társa­dalmi munkát kell végeznie ugyanilyen építkezésen. Saját erős létesítmények főként üzemigazgatói alapból épül­nek. Az igazgatói alapot az éves termelési és termelé­kenységi tervek túlteljesítése alapján állapítják meg. Bármerre jártunk, azt ta­pasztaltuk, hogy a szovjet em­bereit büszkék eredményeikre, s azokat igen megbecsülik. En­nek az a legfőbb indoka, hogy amit létrehoznak, abban saját erőfeszítéseik is benne vannak. Pl. Kalinyin területén ebben az évben 21 gyermekintéz­mény épül, s ebből csak kettő készül központi beruházásból, 19 pedig saját erőből (igazga­tói alap és társadalmi mun­ka). A z ipari megyei pártbi­zottságon tett látogatá­saink alkalmával tájékoztatást kaptunk arról is, hogy a párt és a tanácsok tevékenysége ho­gyan alakult a tavalyi átszer­vezés óta. Mint ismeretes, az átszervezéssel a volt megyei pártbizottságot szétválasztot­ták ipari és mezőgazdasági pártbizottságra. Ugyanilyen változást hajtottak végre a me­gyei tanácsban is. A területi pártszervezetek és tanácsok irányítását a két pártbizottság, illetve a két tanács között osz­tották meg, mégpedig úgy, hogy a városok és az ipari üze­mek párt- és gazdasági irányí­tása az ipari megyei pártbi­zottsághoz, illetve tanácshoz, a falvak irányítása pedig a me­zőgazdasági megyei pártbizott­sághoz, illetve tanácshoz tar­tozik. A megyei pártbizottsá­gok és a megyei tanácsok kö­zött a területen történő irá­nyításra nézve helységek és üzemek megjelölésével terüleii elhatárolás van. A két megyei part bizottság illetve megyei tanács nincs egymásnak alárendelve, hanesv. ' mel lerendelten dolgoznak, munkakapcsolataik szorosak. Az ipari megyei tanács ja­nuár 1-án átadott mindem készterméket előállító üzeme! a népgazdasági tanácsoknak, csak a szolgáltatási tevékeny­séget folytató üzemek marad­tak közvetlen irányítása alatti A népgazdasági tanácsok az ipar, építőipar területén tevé­kenykednek, jóváhagyják at üzemek tervét, ellenőrzik vég­rehajtását, teljes jogú gazdasá­gi irányító és ellenőrző szer» vek. A népgazdasági tanácsok az ipari megyei pártbizottság­gal egyetértésben végzik tevé­kenységüket. Hatáskörük nincs közigazgatási határokhoz köt­ve A kolhozok és a szovhozok tevékenységét úgynevezett ter­melési tanácsok irányítják. Ezek a mezőgazdasági megyei pártbizottsággal tartanak szo­ros kapcsolatot, és tevékeny­ségüket a pártbizottság irányít­ja. A párt- és áUamellenőrzési bizottság megyei vezetője az ipari megyei pártbizottság tit­kára, ő egyúttal az ipari me­gyei tanács elnökhelyettese is- A párt- és népi ellenőrzési bi­zottság tagjait nem választják, hanem kinevezik. Tevékeny­ségük a gazdasági és kulturá­lis élet minden területére ki­terjed, a pártbizottságok és a pártszervezetek munkáját azonban nem ellenőrzik. IT üldöttségünk hazautazá­lV sa napján érkezett a Szovjetunióba a Kádár János elvtárs vezette magyar párt­ós kormányküldöttség. Alkal­munk volt tapasztalni, hogy a szovjet nép milyen nagy meg­becsüléssel, őszinte, igaz barát­sággal viseltetik a magyar nép vezetői, a magyar nép iránt. Azokban a napokban úgyszól­ván minden ember tudott a Szovjetunióban a magyai párt- és kormányküldöttség Iá togatásáról, s igen nagy szere tettel várták Kádár elvtársa ■és küldöttségünket. 525HSH5H5H5S5H5H5H5HSE5cl5H5H5H5H52SZS25aSH5a5ESHSa5Z5HSZ5HSB5Z5H5H5E5B52S?EH5SS?, Sa5ZS2S25'H5HSa5S5H5e5E5E5ESH5ÜS'HSH5H5H5E5'a5252FH5?5?5?5i1SaE25?SaS2Sa5'a5?-525H£r2SH5H5E5Z525H5E5H5H5?

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents