Somogyi Néplap, 1963. augusztus (20. évfolyam, 177-202. szám)
1963-08-08 / 183. szám
Szobor helyett... MSZMP MEGYEI BIZOTTSÁGA ES A MEGYEI TANACS LAPJA FILMSZÍNHÁZAINK műsorából Vörös Csillag •• Üzletemberek Üjszerű alkotással mutatkozik be a szovjet filmgyártás: O’Henry, a neves sza- úraíró novelláiból készítettek filmet. A rendező, Gaj- daj három novellát dolgoz feL Az első történet, a »-Két út-* egy amerikai pénzemberről szól, aki a legkegyetlenebb gengsztertörvények szerint «-dolgozik« az amerikai pénzvilágban. A »Rokonlelkek« hőse egy kis betörő, aki megértő társat talál abban az ugyancsak reumában szenvedő úrban, kinek a hálószobájába betört. A harmadik novellában gyermekrablök szerepelnek, akik tettük elkövetése után semmi áldozattól sem riadnak vissza, hogy megszabaduljanak az alattomos, gonosz kisfiútól. Szabad Ifjúság A döntés joga Az Önhittség, az önelégültség és a dicsekvés, a bátorság fitogtatása a legcsúnyább emberi tulajdonságok közé tartozik, és előbb-utóbb bajt okoz. A Jengyei filmdráma alkotói ezt a gondolatot hangsúlyozzák. A repülőezred háborús hősét, Pjotr Doront szinte istenként tisztelik az alakulatban. Véleménye szentírás. Egyedül öccse száll szembe ezzel a «-mí- tosz«-szaL Amikor géphiba miatt ki kell ugrania a gépből, utána — főleg Pjotr hatására — mindenki gyávának tartja. Egy gyakorlat alkalmával azonban sikerül méltó választ adnia a vádaskodóknak. UO MŰVELŐDÉSI HÁZ, ÚJ FELADATOK yX>OOCOOOOODOCXXXXX>OOCOOOOOOOOOOOOOOOOOC<X)OOOOOOOOOC<X>OOOOOOOOOOOOOOnak a gyűjtőívak. Rosszul mondom, a papírok csak dokumentálják, az épület már láttatja vétünk.;! Most zavarban vagyok, neveket említenék. De 3400 lakója van Kintinek, s az előbb is mondtam egy számot: 99 százalék. Ha a »nagyágyúkat« említem, Berkes Lászlót, id. Varya Lajost, ifj. Varga Lajost, Szirovalka Károlyt, Baksa Józsefet, Hencz Jánost, akik egykét, sőt háromezer forintokat áldoztak, jogosan teszem, de talán igazságtalanul. Mert a nyugdíjas Kiss Máté. János, a Megtekintettük a befejezés előtt álló művelődési házat Lá- bodon. A bejárat mögötti falon szembeötlő ábra hívta fél magára a figyelmet. Jó humorérzékkel és talán egy las ön- gúnnyal valaki egy óriási csigabigát pingált a nyers falra. »Mesterségünk címere?«, avagy az építkezés szimbóluma volna ez a szénrajz? Lehet, hogy mindkettő. Egy bizonyos: találó A lábodi művelődési ház is — tapsonyi és karádi »testvéreivel« együtt — lucaszék módjára készült. Még 1959-ben kezdték él »házi rezsiben«. Tavaly a Somogy megyei Építőipari Vállalat folytatta tovább a munkálatokat, illetve az épület belső szerelését. Azóta 1962. december 31-re, majd 1963. július 15-re módosították a befejezés határidejét. Legutóbb 1963. szeptember 30-ára tűzték ki az épület átadását. Értesülésünk szerint a vállalat elvégezte a szerelési és parkettá- zási munkákat, már csak a takarítás van hátra. Így augusztus 20-ra a művelődési ház elkészül. Az emberek azonban már nemigen hisznek ebben — és okkal. Hiszen a »feketeleves«, a műszaki átadás még hátravan. Mégis . . . Nincs megfelelő terem a faluban, ahol összejöjjenek a fiatalok? Segít az állami gazdaság. Szépen berendezett klub- helyisége egy időben népszerű szórakozóhelye volt a község lakosságának. Azóta a tsz is vásárolt tv-készüléket. A látogatók száma megoszlott, azonban a kapcsolat, a megértés ma is állandó és gyümölcsöző a község és az állami gazdaság között. Minden megbeszélés, tervezés ennék a kapcsolatnak a jegyében történik, s az 1962 —63. évi eredmények a község gazdasági, állami vezetőinek, a pedagógusoknak, a nőtanácsnak közös, jó szervező munkáját dicsérik. A komplex (műsorral, szemléltetéssel kísért) ismeretterjesztés hallgatósága csaknem százra tehető; nyolc éve működik, augusztusban Keszthelyre készül az énekkar; nyáron is szorgalmasan próbál a fúvószenekar (mindkettő az állami gazdaság támogatásával), hogy csak néhányat említsünk az eredményekből. Jó kezekben van a színjátszó csoport is. Számítva a művelődési ház mielőbbi avatására, két három- felvonásos színdarabot tanultak be. Azonban színpad híján a bemutatás elmaradt. Több tsz- vézető is tagja az énekkarnak, és szívesen segítenek a szervező munkában is. Mintegy öt- venen végzik a mezőgazdasági technikumot az állami gazdaságból és a faluból. Az általános iskola V—VIII. osztályaiban harmincegyen vizsgáztak sikeresen legutóbb. A nyáron is folyik a szervezés; az ősszel mintegy ötven hallgatóra számítanak a felnőttoktatásban. Voltak mezőgazdasági előadások is a faluban. S bár nehéz volt összetartani őket, az emberek érdeklődtek, meghallgatták ezeket az előadásokat. Űj ismeretek birtokába jutottak a hallgatók, azonban nem lettek mesterei szakmájuknak. Valahogy elsikkadt a fontos cél; szakmunkásokat nevelni. Pedig kertészekre, vegyszere- zőkre stb. lenne szükség Lá- bodon. Ilyen szakképzésre lehetőséget nyújt minden évben a bogiári egyhónapos tanfolyam is. De nem »adj uram isten« módon. Biztos alapokat, általános szakmai tájékozottságot — nem elég a rutin, a termelőmunka gyakorlati készsége! —, elméleti tudást igénylő erőpróba az egyhónapos, oklevelet adó tanfolyam! Szükséges hozzá a kétéves általános növénytermesztési vagy állat- tenyésztő szakmunkásképzés. Ilyet Lábodon is terveznek már az idén 25 hallgató részvételével. Reméljük, meg is valósítják ezt a tervüket. WaUinger Endre hetvenen felüli Majomi Miklós száz-száz forintja s a többieké éppen olyan nagy érték. Elég tehát, ha a nyilvántartások őrzik a neveket. Azt hiszem, sokkal többet mond ennél, hogy egy egész falu ösz- szefogása győzedelmeskedett. A legtöbben segédmunkát ajánlottak fel, volt, aki pénzben fizetett hozzájárulást, mert munkaviszonyban áll, nem tud kimaradni. Akadt, aki napszámost küldött maga helyett, de annyi bizonyos, hogy a nagyobb tömegmunkáknál ötve- nen, hatvanan dolgoztak egyszerre az épületen. S hogy még most is gondot jelentett a szervezés, több ezer ember mozgatása, irányítása? Azt hiszem, ezen senki sem vitatkozna ... Nézem a gyönyörű épületet. Utcára talán nem mutat meg mindent magiból, befelé épült. Négy nagy, világos tanterem, folyosók, szertárak, igazgatói és tanári szoba, fürdő villany- bojlerral és két káddal, óriási politechnikai terem és anyagraktár, s a »toldalékba« a törpe vízmű szolgáltat vizet. Azért mondom, hogy toldalék, mert így nevezik az új létesítményt. Ott épült ugyanis a régi iskola mellett, amivel egyszer majd üvegfolyosó köti össze. Mosolyogtam, mert inkább a régit nevezném toldaléknak, bár nem ez a fontos. Kulturált körülmények között gyermekek tanulnak itt nemsokára, azok gyermekei, akik ásták az alapot, hordták a téglát, s munkájukat, szívüket adták az új iskolához ... Dolgozik a tanács építőbrigádja, s az elnök Gárdonyba megy saját motorján parkettért, bejárja a fél országot, de egy percre sincs anyaghiány. És közben — szinte hihetetlen — öt kétszoba-összkomíortos pedagógusilakást építenek. Miből? Mennyibe kerül? Az elnök titokzatos, nem árulkodik. Csak annyit, hogy egyhez 60 000 forintot kap a járástól. S hogy mennyiből építik föl? Nem, ezt nem mondja meg, jó szervező. Hátha akkor kevesebbet adnak;.. Végigsétálok a falun. Három éve még sártenger volt. Két kilométer kövesút épült, óvoda, két tűzoltószertár, egészségház, tanácsadó; bővítették a villanyhálózatot, szabályozták a belvizeket, s egyik-másik munkánál 100—120 000 forint értékű társadalmi munkát adott a falu. Tehetnek-e emberek többet önmagukért, saját otthonukért, mint a kildtiek? Két éve szobrot ígértek az elnöknek. Élcelődés volt ez s bizalmatlanság. A »szobor« felépült. Minden elismerő szónál többet ér, s felemelőbb érzés tudni, hogy áldozatos munkánk teremtette Jalak között gyermekeink ismerkednek majd a tudománnyal.. $ J. B. Két éve szobrot ígértek a balatonkiliti elnöknek. Nem lehet azt mondani, hogy jó szándékú fogadkozás volt ez, inkább talán gúnyolódás, a bizalmatlanság kifejezője. Kombiban azzal vádolták Fe- rencz József tanácselnököt. 5 hogy eladósítja a községet, de Jakkor még az útépítésről volt Sszó. Most meg egyszer csak áriról kezdett beszélni, hogy is- <kolát építenek a faluban. Ki- Jnevettók. Szobrot ígértek... És «szeptemberben gyerekek népesítik be az új iskolát Csak el kellett kezdeni. Lelhet, hogy így túl egyszerűnek «látszik a dolog, hisz valójában «nem is ment olyan simán «minden. Azt sem lehetne mon- idani, hogy az elnök egymagábban csodát művelt. Nem, az «összefogás tette ezt. De hogy ^íiyen erős akaratú és kitűnő ) szervezőkészségű emberrel, 5mint az elnök, ritkán találkozom, az bizonyos... Sétálok az új falak között. 5és közben visszapergetjük az «eseményeket. Ellenállás ép- Open nem volt a faluban, de «bizalom sem. Amikor bete: Övezték az új iskolát, még jó- jformán pénz sem volt. Az elunok azonban már utazott Jaguárban megvett 110 000 téglát, «két vagon cementet, s még bo- skáig ért a hó, amikor kitűz- Jték az alapot. A terv már ké- en volt, társadalmi munkáiban készítette Szigetvári <György. JS aztán megindult a szervezés. «Nem először és nem utoljára. «A kilitiek sok mindent építet- «iek néhány év alatt; az embe- «rek látják, hogy hova tették a spénzt, hogyan változtatja a fa- «lut két kezük munkája. Nagy ^szavak? Lehet. Társadalmi munkát gyűjtő < bizottság alakult. S már az «ösaeíráshoz sok embert mozgósítottak. Most pontos kimúlta tások vannak arról, hogy a «falu lakóinak 99 százaléka sjoggal érzi magáénak az isko- 5lát: munkáját, pénzét rakta a «falakba. S ha jól összeszámoljuk, feleannyiból épül az új lé- jtesítmény, mint amennyi pénzt «fölemésztene szervezés nélkül, «állami iparral. 250 000 forintot kaptak a meggyétől, a községfejlesztésből )200 000 forintot fordítanak az «iskolára (300 forintot fizetnek «az emberek falujuk építéséire!!!), s 100 000 forint értékű s társadalmi munkáról árulkodA bátor traktoros Azt a traktorost keresem a Tabi Gépállomáson, aki a bá- bonymegyeri tsz árpatábláján eloltotta az égő kombájnt. A lakásán találom meg Torma Lajost. Napbarnított arcú, alacsony ember, kezét feketére marta az olaj. Hangja csöndesen, majdnem félénken cseng. Modora megfontolt emberre vall. — Zabot arattunk a tabi Egyetértésben — mondja —, aztán az eső kivert bennünket. Reggel talán már újra lehet kezdeni. — Ilyenkor mivel foglalkozik? — Itthon is akad munka, meg aztán a tanulás is sok időt elvesz. Torma Lajos ugyanis iskolába jár. A jövő tanévben érettségizik a Keszthelyi Mezőgazdasági Technikumban. Mindig tanulni akart. Az általános iskola után fölvették a kaposvári gimnáziumba, de mivel nem jutott neki hely a kollégiumban, abbahagyta a tanulást. Dolgozni ment. A Tabi Építőipari Vállalat segédmunkásaként bejárta az egész országot. Ismeri Miskolcot éppen úgy, mint a Kunság városait. Aztán Egerbe került az Epületbádogozó Vállalathoz. Itt tanulta meg, hogy egy rossz lépés csak, és az embert köny- nyen érheti baleset. Azt mondja, itt szokott rá a megfontolt, alapos munkára. — Meguntam az állandó vidékre járást, sohasem szerettem csavarogni. Elhatároztam, bog? Hazajövök. Elmentem a traktorosiskolára, ide a gépállomásra, aztán itt maradtam. A gépállomás főmezőgazdászától tudom, hogy az egyik legjobb munkaerő, szívesen végez mindent. A legnehezebb munkát is rá lehet bízni. Édesanyja szavait említem, aki azf mondta, félti a fiát, hogy egyszer felborul ezen a dimbes-dombos vidéken. — Nem kell attól félni, mindig tudom, hogy mit lehet csinálni. A tűzről kérdezem. Elgondolkodva mondja el a történetet. — A bábonymegyeri termelő- szövetkezet árpatábláján arattam egy SZK—3-as kombájnnal. Nagyon meleg volt. A rossz talaj miatt nehezen ment a gép fölfelé a domboldalon. Egyszer csak észrevettem, hogy a motor lángokban áll. Gyorsan kiálltam a tarlóra, és a két poroltókészülékkel oltani kezdtem a tüzet. . . Amikor kifogyott a poroltó, vödörrel vizet hoztam a közeli árokból. Ennyi volt az egész. — A kár? — Nem sok. Egy hajtószíj égett el meg az elektromos vezeték. A gépállomás szakemberei szerint a tüzet az elavult villamos berendezés okozta. Az elektromos szikra átütött a szigetelésen. Ha a traktoros nem leleményes, könnyen eléghetett volna az egész kombájn meg a lábon álló árpa is, de így csak egy napig állt a gép. Imre SO/ZOJK. Hatásköri vita A Fogaskerekeket Csipkéző Vállalatnál mindaddig nem volt alkatrészhiány, amíg a tőle távol levő alkatrészüzemtől kapta az alkatrészt. Ám tüstént megjöttek a bajok, amikor egy épülettömbbe kerültek. Elkezdődött a nagy vita: vajon kinek a kötelessége rendeltetési helyére szállítani az alkatrészt. Nagy gond ez, hiszen a mostani távolság a két üzem között nem kevesebb, mint nyolcezer-három- százegy milliméter. Narnár- most. A gazdaságossági számítások szerint járműre rakni és az indulás után öt másodperc múlva ismét megkezdeni a lerakást kész ráfizetés. Ugyanis speditőrre rakodnak. A hosszan húzódó tárgyalásokon végül is kisütötték, hogy a kézi szállítás lenni a legegyszerűbb és a legolcsóbb. Igen ám, de ki mondja ezt meg: aki gyártja, vagy aki felhasználja? Vagy talán egy harmadik szerv? De az sem lenne ugyebár rossz megoldás, ha ismét távolabbi helyre telepítenék az alkatrészüzemet. A hegy ment Mohamedhez, vagy fordítva? — hy — »-* • A tej nem véd az ólommérgezéstől A tej ugyan valóban egyike a legértékesebb és legegészségesebb táplálékoknak, de nem nyújt kielégítő védelmet bizonyos- ipari mér- geződésekkel szemben. A tudósak legújabb megállapítása szerint a tej mint védőétél nem elegendő olyan ipari üzemekben, ahol a munkások ólommal, higannyal, benzollal vagy hasonló mérgező anyagokkal dolgoznak. Figyelmeztetik a munkásvédelmi szervezeteket, hogy a védőétel fogyasztása mellett feltétlenül tartsák meg az összes biztonsági előírásokat is. Az ólommórgezésnek kitett munkásoknak elsősorban arra kell ügyelniük, hogy táplálkozásuk ne legyen túl zsíros, ás ne fogyasszanak a megengedettnél nagyobb mennyiségű alkoholt. * * . fiz elektronika „ellenőrzi“ Szent Pál leveleit Dr. Mac Gregory, a glasgo- wi egyetem bibliakritika tanára a legkorszerűbb eszközöket is felhasználja kutatásaihoz. Mercury típusú elektronikus számítógépének föltette a következő kérdést: »Szent Pál 14 levele közül melyiket lehet hitelesnek tekinteni?« Mercury, miután »megemésztette« a csaknem 250 000 ógörög szót és mondatot, a következőképpen válaszolt: Négy levél valóban Pál apostoltól származik, a többi nem hiteles. Számítását elektronikus sebességgel végezte: pillanatok alatt »áttanulmányozta« a levelek szókészletét, stílusát, nyelvezett tisztaságát stb. Végeredményben a rómaiakhoz írott első két levelet, valamint a galátákhoz és a korintho- sziakhoz intézett levelet találta hitelesnek. Somogyi Néplap Az MSZMP Somogy megyei Bizottsága és a Somogy megyei Tanács lapja. Főszerkesztő: WIRTH LAJOS. Szerkesztőség: Kaposvár, Lenin u. Iá. Telefon 15-10, 15-11« Kiadja a Som-agyi Néplap Lapkiadó Vállalat, Kaposvár, Kossuth tér 1. Telefon 15-16. Felelős kiadó: Szabó Gábor. Beküldött kéziratot nem örzünk meg, és nem adunk vissza. Terjeszti: a Magyar Posta. Előfizethető a helyi postahivataloknál és postáskézbesítőknél. Előfizetési díj egy hónapra 11 Ft. Index: 25067. Készült a Somogy megyei Nyomdaipari Vállalat kaposvári üzemében Kaposvár, Latinka Sándor utca S»
