Somogyi Néplap, 1963. augusztus (20. évfolyam, 177-202. szám)

1963-08-04 / 180. szám

AZ MSZMP MEGYEI BIZOTTSÁGA ES A MEGYEI TANACS LAPJA Internacional Camp-iiie ELMOSTA AZ ESŐ Nagy érdeklődés előzte meg az idén is a balatonföldvári campingben megrendezett nemzetközi tábortüzet ízléses kis meghívót adtak minden sátoriakénak. A meghívó öt nyelven hívta a tábor lakóit az augusztus elseji esemény­re. Nyolc órakor már kíván­csiak tömege gyülekezett az üdülőtelepről is. Nyüzsgőtt a Ids Bábel, az utakról, a sáto­rokból özönlött a közönség. A színpad előtt rakták össze a iát, s hosszú vita folyt, hogy a műsor előtt vagy után gyújtsák-e meg a tüzet". Vé­gül is a szereplő együttes dön­tött, s negyed kilenckor ma­gasba csaptak a lángnyelvek. Németek, lengyelek, csehek, magyarok, angolok, nyugatné­metek és ki tudná, még hány nemzet képviselői csoportosul­tak a színpad előtt A hangu­latos esti fényben több mint kétezren állták, körül a szi­porkázó fahasábokat. Akkor még senki sem gondolt arra, hogy műsoron kívül égi tűzi­játék köved hamarosan a tá­bortüzet Kilenc órakor kigyűltak a reflektorok, s három nyelven bejelentették, hogy a nemze­tek nagydíjával kitüntetett Budapest Táncegyüttes meg­kezdi műsorát. Valóban, csak megkezdte. Üveges tánc és csárdás, népdalok és párna- tánc, zenekari szám és férfi­tánc, s a reflektorók fényét egyre jobban eltompitotta a cikázó villám. Megzendült az ég is, s bár az együttes tag­jai hősiesen táncoltak tovább, a közönség már menekült a vihar szelével. Még néhány perc, felcsattan a taps, s fu­tott, ki merre látott A né­hány kezdő számot is nagy szeretettel, hálásan fogadta a közönség. Sajnáljuk és sajnál­hattuk, hogy a hagyományos tábortüzet elmosta az eső ..; (Jávori) Jó lenne ezzel az együttessel máskor is találkozni...” Alig egy hónap óta járja a megyét és a Balaton-partot a Dél-dunántúli Honvéd Mű­vészegyüttes, s máris nagy sikereket aratott. Emlékköny­vük bejegyzései sikeres sze­replésekről, jó műsorról ta­núskodnak. Néhány kiragadott sor a sok bejegyzés közül: »Tehetséges fiúk vannak a honvédségi kultúrcsopcrtban. Elhozták a múlt és a jelen legszebb műsorszámait a falu dolgozóinak■« — rája a hetesi iskolaigazgató. »■Minden dicséretet megérde­melnek; az egész előadásban a szív és a zene magas szár­nyalása nyilvánul meg. Na­gyon szépen köszönjük a fiúk­nak ezt a szép estét« — így nyilatkozik dr. Filarszki Nán- domé Zalaegerszegről. »Az együttes műsora na­gyon megnyerte tetszésünket. Odahaza ismerőseinknek is el­mondjuk. Szeretnénk ezzel a kedves kis együttessel máskor is találkozni. Sok sikert kí­vánnak a messzi Iránból érke­zett üdülők:« — olvasom Mo­hamed Hoszinyin sorait. A kaposvári közönségnek az ifjúsági találkozón rmitatko­Könyvpavilon (Szlovák ( • ajza) r — Ö, a szeren­csétlen! — mond­ja egy ember, s a másik válaszol: — Borzalom! — Megrázkó­dom, ha ránézek. Igazán nem tehe­tek róla, de vi- szolygok az ilyes­mitől. Most kép­zelje el. Ott áll az a siók. szép mar­ItopastsOH ég szerelmére ké­rem, selejtezzük ki . .; — Kutya baja sincs neki. — De hibás. Ronda... — Hibás a fe­nét Egyszer csak hullani kezdett a szőre, és nem le­hetett megakadá­lyozni. ha. tarkák, bvbá_ — Hátha fer­natosak. És közöt­tőz... tűk ez az egy. A — Értsék meg. kopasz.. . semmi baja. Jól — Mit, kopasz? eszik, jól tejei, Meztelen! Érti? mit akarnak még Meztelen . tőle? — Bizony, bi­zony .;: meztelen tehén. Micsoda szégyen! — Doktor úr, az — Olyan csúnya szegény. — Ez nőknél vá- lóok. De egy te­hénnél? — Tessék mon­iani, az ilyen meztelen tehenet hogyan vakarják? — Sehogy. Csak le kell törölni egy ronggyal. — De hiszen ak­kor érdemes volna ilyet tenyésztem! Mégis, ha lehet, selejtezze ki, dok­tor úr! Nem tar dóm nézni.. Vágj* legalább ad­jon neki valami hajnövesztőt... ■— Mit gondol ernlber?! Ha én tudnék olyat, én talán kopaszon járkálnék???- Jb zott be az együttes. Alexand­rov Baráti hadseregek dala és Milan Dobriden című kórus­műve után Rozsgyensztvensz- kij Rekviem című dialógusa aratta a legnagyobb sikert. Jó lenne ezzel a kitűnő együttessel — amely a hon­védség ezüst- és aranyérmes művészeiből tevődik össze — többször is találkozni. Repülővel az útfestve ? Tóth néninek, a Fő utca 57. lakójának legalább olyan örö­met jelentett öt évvel ezelőtt a nyimi bekötő út építése, mint azoknak, akik rombolás nélkül úsztak meg a dolgot. Aztán el­keseredett, mert még csak nem is ígérték, hogy megmentik házát a pusztulástól. A látvány érdekes, érdemes megnézni. A ház egy dombol­dalon van, s a léc kiskapu lóg vagy két méter magasságban a kövesút felett. Az útépítők lemetszették a domboldalt, s arra nem gondoltak, hogy né­hány év múlva a ház megy ki majd az utcára egy kicsit kö­rülnézni. Bejáratot sem csinál­tak akkor Tóthéknak, ők ma­guk vágattak utat a telek má­sik végében. A legnagyobb baj azonban az, hogy a lemetszett partot «elfelejtették-« kirakni kővel, s azóta fogy, mossa az eső. Akkor még két méterre volt a ház a part szélétől, most csak másfélre. A tanács- titkár szerint csak azért nem kövezték ki a partot, mert ke­veset terveztek az útépítésre, nem futotta. De azóta is fut­hatnak fűhöz, fához, a KPM Közúti Igazgatóságához is pa­naszukkal. Rég volt, ki törődik már vele? Ajánlottam volna, hogy Tóth néniék repülővel közlekedje­nek, de azt kérdezte, honnét. Lassan ház sem lesz, s az előtte levő villany oszlopot is veszélyezteti a part omlása. Ér­demes volna körülnézni egy ki­csit ott, ahol a part szakad... is áé „SZABAD AZ ÚTLEVELET?" >1 Kétszeresére emelkedett a tavalyihoz viszonyítva a gyé­kényest határállomás személyforgalma. Naponta csaknem ötvenen utaznak át a baráti Jugoszláviába rokonlátoga­tásra, kirándulásra vagy hivatalos útra. A határon egy gyors útlevélvizsgálat következik, s máris zöldet jelez a szemafor: indulhat a gyorsvonat Rijekába. Édesipari kiállítás nyílt Siófokon Pénteken délelőtt ünnepé­lyesen megnyitották az első édesipari kiállítást Siófokon. Az üdülési idény kellős köze­pén igen nagy gondot okozott a Somogy megyei FŰSZÉRT- nek és a Somogy megyei Élel­miszer-kiskereskedelmi Válla­latnak, hogy hol rendezze meg színvonalasnak ígérkező áru­bemutatóját. Végül is a közsé­gi pártbizottság ajánlotta fel nagytermét az üdülőhely köz­pontjában. Már a megnyitás előtt 10—15 perccel özönlött az érdeklődő közönség. A kiál­lítás látogatói elé igen szép látvány tárult, ahogy beléptek a terembe. Az addigi árube­mutatóktól eltérően érdekessé­ge ennek a kiállításnak, hogy az édesipari gyárak trösztösí- tése következtében most_ már nem gyáranként csoportosítva mutatja be a magyar édesipar termékeit. A szakember ugyan találhat kifogást az árubemutatón, megállapíthatja, hogy az édes­ipar csaknem 800 féle termé­kének mindössze a fele talál­hatott helyet a kicsi, szűk te­remben. A kiállítás — objek­tív okokból — zsúfolt, levegőt­len. A látogató azonban, aki nem a szakember szemével néz, ízlésesen rendezett kiállí­táson szemlélheti meg a ma­gyar édességipar termékeit. Vonzó környezetben különö­sen táblás áruit kínálja a ke­reskedelem. Óriási választék­ban vonultatták fel a cukor­kákat; bonbonok, ízléses aján­dékdobozok sorakoznak a pol­cokon, s a csokoládéfélék, nou- gátáruk gazdag választéka várja a látogatót. Minőségi kekszek, teasütemények, mé­zesáruk és kakaőfélék láthatók minden minőségben és csoma­golásban. A kiállítás színhelyén édes­ségvásárt is létesítettek a ren­dezők; a látogatók a helyszí­nen beszerezhetik az ízlésük­nek legjobban megfelelő árut A kiállítás és édességvásár három napig tart nyiva. Di­cséri hazánk édességiparát, a tervező Rónai Lajost, a kiállí­tás rendezőit: Parragi Lajost, Várfalvi Sándort, Vajtól Fe­rencet. ,»Kedves Igazgató Elv- torozotton —, aztán odafordult runk rá se ilyet, se olyat mon- I társi Kérem, hogy mérnökét a jövevényekhez. doni. Döntsék el majd önök, tnépgazdasági érdekből engedje — Hál jó, kérem, csak m- ' fát vállalatunkhoz.-« gyek... Minden igazgató tudja az Az idegenek egy pillanatra iilyen levelek olvasásakor, hogy meghökkentek. fa legtöbbször nem népgazda- f sáp* érdekről, hanem arról-a hogy milyen. A látogatók közt zavar tá­madt. Aztán elnézést kértek a zavarásért. Most megy az első autóbusz, hazautaznák, mert csak éjszaka megy a következő mondták. Sietve elbú- Többé nem is jelent- \keztek Kancsaliért. ,, JSESasaSESZSaSESHSHSESaSESaSESacsaíc éjs. van szó, hogy elcsábítottakfű Ia járat — szakemberét. Valamivel többrO ipn n |p |w It (F* !F IRfc Vgcsúztak. nluSenCbJ%f^EuÁT^ ÍLLIEINISZIcIK „ neici, ennyi az egesz. Ellene KJ fn Kancsali pedig fél év múl­amig nem lesz cleg sfMfcem°errj5g525^52SESHSESE5E5E5252SH5H£iíi'a belátta, hogy annak idején - semmit sem lehet termi. jogosan emlegették a mamá­tartják sok helyütt. _ . tetszik 3®*» éppoly kitűnően dolgo­zott, mint azelőtt. Okos Benő, amikor Kancsalit az egyik ter­Ám Okos Benő igazgató öt- Hogy..., hogy etgyártó vállalatánál azt mondani? Hogy csak vigyük? mondják, hogy elejét lehetne ónak nem gördítenek venni a szakembercsábításnak, akadályt az utcába. Hogy állításuk nem megálapo- . Nem, kerem, csak vigyek, zatlan, azt nemsokára be is vigyék nyugodtan — mondta Az autóstop alkonya Egyre több az autó a ba­latoni műúton, és egyre ke­vesebb olyan autós van, aki vállalja a kockázatot, s ma­ga mellé ülteti a beton ti­tánját. »Stopos« azonban még van bőségesen. A gépkocsivezető — idő­sebb ember — a tizedik je­lentkező után már nem áll­hatja meg szó nélkül, fékez, és udvariasan kiszól az ab­lakon: — Hová mész, öcskós? — Pestre. — Akkor miért állsz itt, miért nem indulsz? Így so­hasem érsz oda; — BB0 0B0 S B 0 000 tÜ O @ A SS®«* — Ezt a liftet alighanem § felhőkarcolóhoz építették. A figaró — fogalom Siófokon a sorompó tövé­ben van egy trafik. A néni szinte kéj elegve mondja, hogy »csak ez van, kérem<<, amikor valamilyen jobb pengéért esedezem. Kiesi dobozt tesz elém, benne ötéves terv, Spartacus, — Figaro nincs? — Á, az megszűnt. Foga­lom. De lesz helyette! Rosz- szabb és drágább ... Indulni akarok, utánam szól: — Ha vesz két Tervet, adok egy Figarót — Van? — Csak a régi, jó ve­vőimnek(s a pult alá nyúl). Akkor láttam először. — i ­... Kisfia született egy író­nak. Egyik barátja megkér­dezi: — Mi a neve a kicsiké­nek? — Mi volna? — feleli hetykén a papa. — Ami az apjának. — Értem — mondja a ba­rát —, szóval még neki sincs neve ... bizonyították. Történt ugyanis, hogy egy nap váratlanul beállítottak egy másik vállalat vezetői. Óvatosan tudtára adták Okos Benőnek és Ravaszdi főköny­velőnek, hogy szeretnék elvin­ni vállalatukhoz Kancsali mérnököt. — Semmi kétség — hívta félre Okos Benő Ravaszdit —, Kancsali más vállalat felé ka­csingat, mert a múltkor emle­gették a mamáját, aki annyira elkényezteti fiacskáját, hogy még a túrós rétest és a pala­csintát is az üzembe hordja neki. Viszont erre az emberre szükségünk van. Jól dolgozik, Maradnia kell — mondta ha­Ravaszdi, és odaszólt Juciké­nak, a titkárnőnek, hogy ké­szítse elő Kancsati mérnök munkakönyvét. Az idegenek gyanakodni kezdték. Itt valami nincs rend­ben — súgták egymásnak. — Ha ez ilyen gyorsan megy, ak­kor valami baj lehet. — .-.Ne, ne, kérem, Juci­ba — szóltak a titkárnőnek. — Egyelőre várjanak azzal a mu-rtkákönyvvel, hiszen, hogy úgy mondjuk, mi inkább még csak olyan érdeklődő körúton vagyunk. Nem szeretnénk el­hamarkodni a dolgot. Inkább azt kérdeznénk, hogy milyen ember ez a Kancsati. — Hát, kérem, van vele gond. Mi egyébként nem aka­melési tanácskozáson kitüntet­ték, félrehwta Ravaszdit. — Látod — mondta —, ez a Kancsali már a második ki­tüntetést kapja, s milyen jől érzi magát nálunk. A vezetése alatt álló üzemrész megdup­lázta a termelést. Ha elmegy, fél év kellett volna neki, hogy megismerje új munkáját. A költözés ötezer forintjába ke­rült volna. Nem beszélve ar­ról, hogy mi is megsínylettük volna távozását, s aligha tel- teljesítjük a tervet. — Hát igen — mondta Ra­vaszdi. — S milyen jó, hogy erre nem került sor. Azt hi­szem, hogy a népgazdaságnak ez inkább érdeke. — De Kancsatinak is — mondta Okos Benő. Somogyi Néplap Az MSZMP Somogy megyei Bizottsága és a Somogy megyed Tanács lapja. Főszerkesztő: WIRTH LAJOS. Szerkesztőség: Kaposvár* Lenin u. 14. Telefon 15-10, 15-14, Kiadja a Somogyi Néplap Lapkiadó Vállalat, Kaposvár, Kossuth tér 1. Telefon 15-16. Felelős kiadó: Szabó Gábor. Beküldött kéziratot nem örzünk meg, és nem adunk vissza. Terjeszti: a Magyar Posta. Elő­fizethető a helyi postahivataloknál és postáskézbesitőknél. Előfizetési díj egy hónapra 11 Ft. Index: 25067. Készült a Somogy megyei Nyomda­ipari Vállalat kaposvári üzemében Kaposvár, Latinka Sándor utca t

Next

/
Thumbnails
Contents