Somogyi Néplap, 1963. augusztus (20. évfolyam, 177-202. szám)

1963-08-04 / 180. szám

Vasárnap, 1963. augusztus 4. 3 SOMOGYI NÉPLAP A kongresszusi határozatok szellemében A városi pártbizottság határozata nyomán Továbbtanulás Van benne valami jelképes, hogy Pandur Ferencnek, a Barcsi Fűrészüzem szakszerve- bizottságd titkárának abban a nagy irattartóban vannak az üzemi munkáról szóló följegy­zései, amelyet a szakszerveze­tek XX. kongresszusán kapott, és amelyben a kongresszus ha­tározatát őrzik. — Tevékenységünk a kong­resszus jegyében zajlik, s az üzemi munka a határozatokat követi — mondja. A kerek arcú, pirospozsgás ember részt vett a munkáskül­döttek nagy tanácskozásán, fi­gyelte a beszámolót és a hoz­zászólásokat, jegyzetelt, és már ott gondolkodott azon, hogy mit tud majd felhasznál­ni otthon, az üzemben. ’— Célunk a termelés segíté­se, a szocialista brigódmozga- lom fejlesztése, a szakmun­kásképzés. Talán brosúraszerű­nek hangzik ez, de nyugodtan mondhatom, hogy nálunk tet­tek vannak a szavak mögött. A fűrészüzemben tizenkét bri­gád küzd a szocialista címért. Három brigád már el is nyerte ezt a címet. A munkában, a közösségi életben példamuta­tónk. Koszter Józsefné brigád­ja társadalmi munkával rend­ben tartja az üzem parkját (noha némelyek kinevetik őket szorgalmukért, mégis megcsinálják). Csór János szo­cialista brigádja ugyancsak itt segédkezik. Negyvennégyen végezték el az idén az üzem szakmunkásképző iskoláját, a munkásakadémián is sokan ta­nulnak. És a tervteljesités? — Másfél millió forintos le­maradása van az üzemnek. Magától értetődik, hogy mi­előbb pótolni szeretnénk a ki­esést. Sőt néhány igen fontos termék — parketta, parketta­léc, donga — termelési tervét túl is akarjuk teljesíteni. A műszaki feltételek adottak, anyag is van, most már dolgo­zóinktól függ, hogy tovább folytatihatják-e az építkezése­ken a munkát. A parketta­üzem egyik részlegét éppen ezért átszerveztük, most há­rom műszak van, így naponta 150—200 négyzetméterrel több parkettát készíthetünk, mint eddigi ■— Mindez nem látszik kizá­rólagosan szakszervezeti munkának. — De különválasztani sem tehet. És éppen ez a jó. Mi nyíltan beszélünk a dolgozók­kal, bármiről van is szó. A munkások gyakori panasza nyomán fölvetettük a szombat délutáni műszak kérdését. A nagyrészt nőkből álló gárda eddig késő éjszaka ért haza. Javaslatunkra a vállalat veze­tősége intézkedett, és a mun­kások korábban befejezik a műszakot. Mondanom sem kell, hogy ez a gyors válasz tekin­télyt szerzett szakszervezeti bi­zottságunknak. A szakszerve­zet nemcsak az úgynevezett kényesebb ügyekkel foglalko­zik, hanem az apró-cseprő dol­gokat is elintézi — kezdve a fürdő lábrácsozatának kicseré­lésétől a hetven gyerek bala­toni üdüléséig. Senki sem tart­ja számon, hogy ezt is a szak- szervezeti bizottság intézte el. Természetesnek tartják. Ezért nehéz néha a mi munkánk. — Küzdeni kell a munkafe­gyelem megsértése ellen is. — Igen. Például a Kővári József-féle igazolatlanul mu­lasztók sok gondot és bosszú­ságot okoznak. Főleg fizetés utáni napokon gyakori a távol- maradás. Az első félévben hu­szonkilencen nem jelentek meg — igazolatlanul — az üzemben. Ha a figyelmeztetés nem használ, erélyesebb intéz­kedésekhez folyamodunk. Ala­csonyabb munkakörbe helyez­zük őket, A szakszervezet az üzem szinte valamennyi ta­nácskozásán szóvá teszi a bal­eset elleni védekezést. Noha a múlt év első feléhez viszo­nyítva tizenöttel csökkent a balesetek száma, nem va­A KISZ-tagságra való föl­készítés elengedhetetlen köve­telménye az úttörőcsapatok és az alapszervezetek egészséges kapcsolata. Megyénkben a múlt tanévben 184 úttörőcsa­patnak volt testvér KISZ- szervezete. A testvér KlSZ-szervezetek- kel rendelkező csapatoknál meghonosodóban van, hogy együttműködési tervet készí­tenek, közösen vesznek részt kulturális és sportrendezvé­nyeken, a társadalmi munká­ban, az ünnepségek előkészíté­sében és lebonyolításában. Ez az együttműködés elősegíti, hogy a KISZ-tagjelöltek meg­ismerkedjenek a mozgalom munkájával, céljaival. A KISZ-tagságra való felké­szülés gerince az Ifjúság a szó­rta) izmusért-próba. A tavalyi tapasztalatok azt bizonyítják, hogy az úttörőcsapatok igyek­szenek a lehetőségeket kihasz­nálni. Legeredményesebben a társadalmi munkából veszik ki részüket. A múlt tanévben az általános iskolák VIII. osztá­lyosai mintegy 22 mázsa pa­pírt, 1156 mázsa vasat és 250 mázsa rongyot gyűjtöttek ösz- sze. Az úttörőcsapatok munkáját nagymértékben segíti a KISZ- alapszervezetektől delegált if­júsági vezetők tábora is. Hiba, hogy — bár a KISZ- tagságra való fölkészítés már a tanév elején megkezdődik — a fiatalok avatása sok helyütt gyünk megelégedve. Továbbra is súlyos bajokat okoz a fi­gyelmetlenség, a szabályok fel­rúgása. És emiatt hadakozunk állandóan némelyeknek talán már a bosszúságára is. Pandúr Ferenc a Barcsi Szakmaközi Bizottság elnöke is. Sok feladatot ad neki az it­teni munka is. — Nemrég tájékoztattam a bizottságot a kongresszus meg­szabta hatáskörről, a mind na­gyobb társadalmi feladatokról. Most szervezünk a bizottság tagjaiból egy társadalmi el­lenőrző csoportot a kereskede­lem munkájának figyelemmel tartására és segítésére. Ter­vezzük a szakszervezeti bizal­miak politikai oktatásának megszervezését is. A bizottság többek között jelentős segítsé­get nyújtott az új lakatosáru- üzem építéséhez. Biztosítottuk a munkaerőt, nem kellett le­állni az építkezéssel. Bizottsá­gunk feladata egyre növek­szik, tekintélyünk is. Szeret­nénk, ha a fiatalok az eddigi­nél jóval nagyobb számban kapcsolódnának bele a mun­kába a szakszervezeti mozga­lom nagy hagyományainak szellemében. Polesz György kampányszerű. Voltak olyan alapszervezetek, ahol egy tag­gyűlésen hetven úttörőt vet­tek föl. Mindjobban tért hó­dít azonban az a gyakorlat, hogy az úttörőket őrsönként veszik föl KISZ-tagnak. Hiba, hogy néhány alapszer­vezetben a fiatal KISZ-tagokat nem bízzák meg feladatokkal. Az úttörőcsapatokban majd minden pajtásnak volt vala­milyen megbízatása, ezért vár­ják a tennivalókat a KISZ- alapszervezetekben is. Helyes módszerek kialakítá­sával arra kell törekedni, hogy az új KISZ-tagok fölvé­telével ne csak a létszám, ha­nem a nevelőmunka színvona­la is emelkedjen. K. I. Mibe került egyetlen néger diák a mississippi egyetemen ? Washingtonban közölték, hogy a szövetségi kormányzat­nak csaknem 8 millió dollár költségébe került, hogy a mis­sissippi egyetemen uralkodó fajgyűlölettel szemben M- kényszerítse James Meredith néger hallgató fölvételét és azt, hogy az egyetemet folyamato­san látogathassa. Tavaly októ­berben nagy létszámú csapato­kat kellett légi úton Mississip­pibe szállítani, és egészen mos­tanáig nagy részük az egyetem területén állomásozott A vezetés színvonalának emelése céljából növel­ni kell az állami oktatásban és a Marxizmus—leninizmus Esti Egyetemen részt vevő mű­szakiak, valamint az ösztön­díjasok számát. Elsősorban a termelőmunkában és a veze­tésben helytálló dolgozókat kell iskolára küldeni, támoga­tásban részesíteni — határoz­ta el a múlt év októberében a városi pártbizottság. A Mórtókutáni és Vegyesru­házati Vállalat, valamint a TRANSZVILL pártszervezete többször is foglalkozott a to­vábbtanulással, s tegyük hoz­zá, eredményesen. Ám még a TRANSZVILL-nál sem állít­ják — ahol pedig 210-en (a dolgozók 30 százaléka) tanul­nak —, hogy most már minden rendben van. Különösen nagy erőfeszítéseket kell tennie to­vábbra is a Mértékutáni és Vegyesruházati Vállalatnak, amelynek — a vezetők sze­rint — mintegy két évre van szüksége ahhoz, hogy elegendő olyan szakembere legyen, aki megfelelő iskolai végzettséggel rendelkezik. TV/Í indkét üzemben gondot ^ fordítanak a városi pártbizottság ama határozatá­nak végrehajtására, hogy ta­nuljanak a vezetők, s hogy kellő számú műszaki szakem­bert biztosítsanak. A Mérték­utáni és Vegyesruházati Vál­lalatnál beiratkozott az isko­láiba az igazgató, a párttitkár, a részlegvezető és a pártveze­tőség három tagja is. A TRANSZVILL-nál ügyelnek arra, hogy a vezető beosz- tásúaknak meglegyen a mun­kakörükhöz megfelelő végzett­ségük. Nincs olyan műszaki, aki el ne végezte volna a szükséges iskolát, vagy ne ta­nulna. Talán még az ideoló­giai képzésben van kívánniva­ló. A jelenlegi háromnál jó­val többen beiratkozhatnának az esti egyetemre. A TRANSZVILL-nál meg a Mértékutáni és Vegyesruháza­ti Vállalatnál belátták, hogy maguknak kell kinevelniük a szakemberek zömét. Nem vár­hatják, hogy Budapestről küld­jenek mérnököket, technikuso­kat. Ez ugyanis sok akadályba ütközik, és gyakran nagy ál­dozatot (lakást stb.) kíván a megyétől. Fölmérték, hogy mennyi szakemberre van szük­ségük, s hogy milyen ütemben kell a dolgozóknak tovább ta­nulniuk. A Mértékutáni és Vegyesruházati Vállalatnál meghatározták, hogy melyik üzemrészből hány munkást emelnek ki csoport-, illetve részlegvezetőnek, hogy két év múlva meglegyen a 17 vezető beosztású szakember. Nemrég az egyik üzemrészben hét fi­zikai dolgozót bíztak meg fe­lelősségteljes irányító mun­kával, s megbeszélték velük, hogy tovább kell tanulniuk. A TRANSZVILL-nál tíz em­bert állítottak olyan munka­körbe, amelyhez technikusi képesítés kell. Ezek a mun­kásak már végzik is a tech­nikumot. Persze a kiválasztás nem könnyű. A TRANSZVILL-nál kedvezőbb a helyzet. Ugyanis annyian tanulnak itt, hogy a vizsgák idején már-már nem lehet pótolni őket. Most te­hát sokkal inkább van lehe­tőségük a mérlegelésre, mint korábban. Ám a pártbizott­ságnak azt a határozatát, hogy a termelésben és a vezetésben helytálló dolgozók tanulását kell támogatni, a Mértékutáni és Vegyesruházati Vállalatnál is — ahol az igény jóval na­gyobb, mint amennyi jelent­kező van — megtartják. A rátermett, élenjáró. embereket javasolják iskolára A z ösztöndíjas szakemfoer- képzési'« vonatkozó pártbizottsági határozat vég­Sok mimikája van még az idén megyénk építőiparának. A számára kedvező időjárás ellenére sajnos, keveset sike­rült pótolnia a téli lemaradás­ból Ezt hallottuk a minap a megyei tanácson, amikor Böhm József elvtárs, a megyei ta­nács vb-elnöke, Kutas János elvtárs, a megyei pártbizottság ipari osztályának vezetője, és dr. László István elvtárs, a megye tanács vb-elnökhelyet- tese beszámoltatta az építőipa­ri vállalatok vezetőit a végzett muníkáról. Különösen az ÉM Somogy megyei Építőipari Vállalat ma­radt le. Második negyedévi tervét teljesítette • ugyan, de sajnos, semmit sem pótolt az első negyedévi 17 millió forin­tos kiesésből. Leginkább azok az építkezések késnek, ame­lyeknek terveit nem készítet­ték el idejében, vagy időköz- bn átdolgozták őket, illetve a munkálatok helyét nem bizto­sították. Ennek következtében nagyfokú bizonytalanság ala­kult ki, s értékes hetek estek ki a munkából Ez történt pél­dául a Kaposvári Felsőfokú Gépipari Technikum, a Szántó Imre utcai lakás, a szálloda, a torvaji iskola építkezésénél. Le kell vonni a tanulságot, és a jövő évben készülő létesít­mények terveinek egy részét szeptemberig át kell adni az építőipari vállalatnak, hogy idejében felkészülhessen. Most már nem volna célsze­rű azon vitatkozni, hogy az rehajtása azonban nehezen megy. A Mértékutáni és Ve­gyesruházati Vállalatnál pél­dául még egy ösztöndíjas sincs. A TRANSZVILL-nál négy van, de jóval több kelle­ne, és lenne is, akiket egye­temre küldjenek. Csakhogy nincs elég pénzük rá — mond­ják. Az ösztöndíjasok költsé­geit ugyanis a nyereségből kell fedezni. Ha a nyereség nem elég nagy — s valljuk meg, sok minden befolyásol­ja, hogy mekkora —, veszély­be kerülhetnek az ösztöndíja­sok. Ezért óvatosak, tartózko­dóak az üzemek vezetői. Ta­lán több ösztöndíjas szakem­bert képezhetnénk, ha módot adnának arra, hogy a költsé­gek fedezésére más forrásból vegyenek pénzt a vállalatok, amikor nincs vagy nem elég nagy a nyereségük. Szegedi Nándor építtető vagy a kivitelező k5- vette-e el a hibát, mert ez újabb időveszteséggel járna, hanem közös erővel el kell hárítani az akadályokat, és teljes erővel tovább dolgozni — ez volt a pártbizottság, a ta­nács és a vállalatok képvise­lőinek álláspontja. Csak így várható, hogy az állami és a tanácsi építőipari vállalatok — az utóbbiak állnak jobban — pótolják a lemaradást. Külö­nösen fontos, hogy kihasznál­ják a vasárnapi műszakban rejlő lehetőségeket; igénybe vegyék az Épületszerelő Válla­latnak a lapunk pénteki szá­mában közölt kedvező ajánla­tát a szakipari munkák elvég­zésére; biztosítsák a szükséges anyagot és embert, és ebben segítsenek a termelőszövetke­zetek is. A szabad kapacitással pedig ne sokáig várjanak, ha­nem főként a tsz-istállók és a lakások építésére használják fel. Építe-ni, építeni és újra csak építeni, felhasználni minden eszközt a szervezésben rejlő le­hetőségeket — ez a legfonto­sabb tennivaló az év hátralevő részében. Nincs olyan nehéz feladat, amelyet ne lehetne el­végezni a munkások erőfeszí­tésével, a vezetők okos irányí­tás ávaL Sz. N. Mielőtt a tagkönyvet kitöltik... Cselekedni kell! Építők a megyei tanácson 5E5H5H5ESH5H5HSHSHSH52SH5H5HSHSS5S5aSE5iHSHSHSjBSE5H5H5HS2SH5HSH5ESÍH5H5E5S5E5H5E5E5HSa5H5ESHSi2SH5S5H5HSESH5E5E52SH5ESHSH5aSH52SH5HSE5H5H5H5S5H5H5H5H5H5S5HSE5ESHStlSHScl5a5HSHSE5,asaSE CS. HORVÁTH TIBOR — ZÓRÁD ERNŐ: A CAPUAI FENEVAD (2) Előzmények: Az idő­számításunk előtti 15. esztendőben egy római gálya halad Itália partjai felé. A haj­csárok vadul ütlegelik a gályarabokat, hogy gyorsabb evezésre ösz­tökéljék őket. Mnogo, a fekete óriás várat­lan dührohamában megöli az egyik fel­ügyelőt. £t-oae> més tűzön sütött a nap. szellő sem rf hajcsárok a fel­járóhoz HÚZÓDNAK. LESIK, MIKOR KELL EL­MENEKÜLNIÜK* NEHOGY JF VESSZENEK. A RABOK­KAL együtt. a , . HAJÓFENEKEM. Mit forralsz. Mmogoí , BOLOND VAGY! innen mér nem SZÖKÖTT MEG SENKI. f Hagyd! NINCS VESZTENI VALÓJA. Mnogo csak erre vart. mar NEM BÉKLYÓZZA LÁNC AZ CVEZtíSPADHOZ. PA'RDUC­VIHAR. AHOGY JÖ, A GA'LYA BESIKL/K 7 TT. GYORSAN TOVA IS VONL/L THUROI KIKÖTŐJÉBE.

Next

/
Thumbnails
Contents