Somogyi Néplap, 1963. augusztus (20. évfolyam, 177-202. szám)
1963-08-29 / 200. szám
1ZOTTSAGA ES A MEGYEI TANÁCS LAPJA KARINTHY FRIQYES ÜZENETE san használja fel a módéra lélektan eredményeit hősei jellemzésére. (Gondoljunk például a Has-műtétre.) De amikor azzal az igénnyel lép föl, hogy a kor általános kérdéseihez szóljon hozzá, kiderül, hogy pioilgári humanizmusa, értelerhtisztelete és természettudományos műveltsége sem elég ahhoz, hogy azt a rendkívül bonyolult komplexumot, melyet az imperializmus és a proletó.rforradalmak kora jelentett, egyenlő értékű módon visszatükrözze. TI iba volna hát nemmeg- látni, hogy Karinthy műve elmaradt a világbíró tervei és saját briliáns képességed mögött. Nem kisebb hiba volna azonban nem méltányolni Karinthy harcát az ostobaság, az embertelenség', az előítéletók és a babonák ellen. Az utóbbi években új és új kiadásokban megjelent írásait lapozgatva egy rendkívül érdekes, összetett művész arcéle bontakozik ki a mai magyar olvasó előtt, egy író, aki talán nem hitt kellő hittel a társadalmi és erkölcsi fejlődésben, de aki az emberi kéz és az emberi elme csodáit tartotta az egyedüli — tiszteim és óvni való — csodáiknak. »Holnap reggel« című drámája felszegnek, szánandónak, egy szeszélyes nő játékszerének mutatja meg Ember Sándort, a repülőt. Azt is lehetne mondani, hogy Karinthy — sok-sók személyes csalódásának és keservének hatása alatt — szánté tetszelegve ábrázolja ügyefogyottnak azt az embert, aki modern Ikarusz- ként legyőzi a nehézkedés őserejét. De a drámában mégis ott fényeskedik: legyőztek egy természeti törvényt, utat nyitottak új törvények számára. A megszelídített terané- 99-^ szét" —Karinthy Frigyes számos írásában találkozhatunk ezzel a kifejezéssel. Ez a huszonöt éve eltávozott, nem keveset tévedő, sokat vergődő, de új törvényekre vágyó nagy magyar író érdekeset mondó, elszórakoztató és elgondolkoztató útitársunk a megszelídített természet — és az alkotásra felszabadított emberi természet — korában is. Antal Gábor BÁLVÁNY Hősiesség vagy gyávaság? Néha elég egy pillanat ahhoz, hogy a látszat később mást mutasson, mint ami a valóság. A filmbeli Baksa Jozső a megpróbáltatás óráiban nem állja ki az emberség próbáját. Egy Jjányaom- láskor bizonyosodik ez be, és az első botlást követi a többi: hősnek hazudja magát, elfogadja a hamis nimbuszt, a szeretett lány vonzalmát, és amire a legkevésbé szolgált rá: Balázsnak, a hajdani barátnak, gyávasága egyetlen tanújának a hallgatását. Baksa mind mélyebbre süllyed önmaga előtt. A Mamcszrov Frigyes rendezte film főszereplői Kiss Gábor, Madaras József és Töröcsik Mari. ^regényeiben, hanem irodalmi ^paródiáiban és könnyedebb 5 hangvételű (krokijaiban is vi- jlágnézeti tudatosság, »tréfát 5nem ismerő humor-« volt. j Az »Így írtok ti« — irodalmi paródiáinak ez az élete végéig gazdagított gyűjteménye — az értelem, a ráció szemszögéből gúnyolja ki (rendkívül művészi beleérzés- QSel) az öncélú irodalmiasko- Odást, a modorosságokat, a szé- 0pen szóló halandzsát. Racio- Cjnalista korlátái okozták, hogy 0— például — a CapUlária, ez Ca nagyon finom és okos meg- Clátásokban gazdag szatirikus- q utópisztikus regény a társa- G dalira együttélés alapjait olyan í biológiai és lélektani ténye- í zőkre szűkíti, amelyekből ki- ( emelkedtek a gazdasági vi- C szonylatok. Észre kell vermi <_ legkiválóbb elbeszéléseiben — C. például a »Krisztus és a Bo.ro- (-■ í>ás«-ban vagy az »Esik a Chó«-ban — is bizonyos lélek- j«; tani egyoldalúságot. Amikor CKarinhy furcsa, torz lelkű, r, - .tórz ^groteszk figurákról ír, pompá2000°00cxxxxxxxxxxxx300000000000cxxxxxx)0000000000000000cxxx30cxxxxxxxx________; ____________________ T Jírtig idéztük mondását: »Humorban nem ismerek tréfát.« De gondoltunk-e arra, hogy Karinhy Frigyes — a maga tömör és szellemes módján — nemcsak a humo- sros, szatirikus és travesztikus jműfajok rangját, becsületét < védelmezte ezzel, hanem arra )is gondolt, amit József Attila (szebben — és általánosító erőivel — így fejezett ki: 'Dol- <gozni csak pontosan, szépen — Jahogy a csillag megy az égen úgy érdemes.-« Karinthy 5 életműve — szó esett erről }több igen jelentős kritikai ) dolgozatban — befejezetlen, ? töredezett, nem tudta megal- 5 kötni azt az »-új enciklopé- 5diá«-t, amelyre pedig lázadó, ) koraérett kamaszkora óta vá- Jgyott. De — ahogy maiga írja »ha sokszor dadogva is, de )minden mellékmondatommal i valamit mondani akartam, va- 1 Tárni fontosat. Szavam üzenet jakart lenni.« 1 lévülhetetlen érdeme Karinthynak, hogy tu- 5datosította a szatirikus látás- 2mód világnézeti jelentőségét. )Bár világnézete korlátozott 5 volt — megrettent a forradal- 5máktól, nem ismerte föl, hogy 5 azok a (boldog, békés és igaz- sságos jövendő számára végez- ?nek magvető munkát —, nemcsak szatirikus novelláiban és E1 FILMSZÍNHÁZAINK MŰSORÁBÓL Szabad-'ff»*- Köszönöm, doktor bácsi! Egy kisfiú kerékpározás közben rosszul lesz. Édesanyja egy neves szivspecia- Qstához viszi, s az sürgős műtétet javasok Az anyuka nem akar ebbe beleegyezni a fiúcska édesapja nélkül, aki egy távoli építkezésen dolgozik. Inkább visszatér otthonába, és igyekszik távol tartani a fiúcskát pajtásaitól. Eldugja a kisfiú kerékpárját, de hasztalan. Az anyuka megdöbben. Rájön, hogy az orvosnak volt igaza. Kell a gyereknek a játék, a gyermekkor, s ehhez szükséges a műtét. Az anyuka nyugtalan, a kisfiú nyugodt. —. S „Ea sokat 1 akadékoskodik.. Az ablakdeszkán eddig szótlanul üldögélő menedzser vetett véget a két szemben álló fél egymást méregetésének. Velőkig ható szemtelenséggel fordult Andersonhoz: — Csodálkozom, mennyire etfogult a rendőrség, Sir, Mi jogosítja fel, hogy ezt a tragikus eseményt botránnyá dagassza? Miért akarja azt bizonyítani, hogy ezt az embert Miss Turner ágyában szúrták le? Melyik botránylap fizeti magát, a Confidental? Andersonnak össze kellett szednie magát, hogy uralkodjon idegein. A legszívesebben öklével vágott volna arcába ennek a csinosan öltözött majomnak, de mérsékelnie kellett magát, mert tudta, milyen hatalom áll a filmipar mögött. — Nekem semmi anyagi hasznom sincs a bizonyításból —- válaszolta tartózkodóan. — Ugyan! Maga egy fiatal-:, korú kislány kétségbeesett védekezését ropogós dollárokra akarja felváltani! Mi más is lehetne magának a célja? — Idefigyeljen, fiatalember! Én nem vagyok riporter, hanem rendőrtiszt. Az a feladatom, hogy megállapítsam, mi történt itt, és semmi több..; — Azt már hallotta a lány szájából. — Egy kívülről megtanult és hibátlanul felmondott lecke meghallgatása nem jelenti azt, hogy a tényeket megállapítottam, Sir. A körülmények ellentmondanak ennek az állítólagos vallomásnak. Ha Stom- panatot az ágyban álmában szúrták le, akkor nem lehet szó veszekedésről közte és Miss Turner között. Ebben az esetben Cherly nem hallhatta anyja segélykérő kiáltását. Olyan nehéz ezt felfogni? Sokkal támadóbban, mintsem eredetileg szándékában állt, rohanta jje Anderson a menedzsert. / Glenn Rose levegő után kapkodott. — Tehát maga azt állítja, hogy Miss Turner aljasul meggyilkolta Stompanatot? Izgatottan fordult az ügyvédhez: — Mr. Giesler, ön is hallotta ..; A menedzser hisztérikus magatartása már az ügyvédnek is sok volt. Egyetlen pillantással hallgatásra bírta társát, és a sheriffhez fordult: — Mr. Anderson, megállapította, hogy Stompanatot az ágyban szúrták le? — Még nem, de..: — Tehát csak találgat? — Igen, de .;: — Épp az előbb jelentette ki, hogy az ön feladata a tények megállapítása, s nem a sejtések közlése. Anderson mérgesen ajkába harapott. — Mindez csak játék a szavakkal, Sir. — Éppen ezért a leghatározottabban tiltakozom, hogy tovább folytassa a nyomozást. Azonnal érintkezésbe lépek a rendőr-főkapitánysággal Dos Angelesben: Giesler ezzel otthagyta a sheriffet, és a szomszédos szobából felhívta Anderson fölöt- tesét, Dos Angeles rendőrfőnökét a magánlakásán. Öt perccel később Giesler a telefonhoz hívta a sheriffet. Az fölöttesétől utasítást kapott, hogy azonnal fejezze be a nyomozást, és az ügyet adja át a Dos Angeles-i rendőrség illetékes tisztjének, Taylor hadnagynak. Andersonnak és helyettesének dolgavégezetlenül kellett elhagynia a villát. Csak a reggeli órákban érkezett meg a nyomozócsoport Dos Angelesből. Gieslemek az egész éjszaka rendelkezésére állott, hogy minden olyan nyomot eltüntessen, ami arra vallott volna, hogy nem Cherly követte el önvédelemből az emberölést: | Gengszter f ügyvédi talárban Ki ez a Jeremiás Giesler, akinek hatalmában áll, hogy vezető rendőrtisztviselőket úgy kommandírozzon, mintha az ő saját ■ irodai alkalmazottjai volnának? Szakmáját kiválóan érti, s a törvény paragrafusai között úgy tud zsonglőrködni, mint a legügyesebb bűvész. De hozzá hasonló ügyvéd százszámra található Amerikában. Viszont Giesler nemcsak többet tud, mint kartásai, hanem sokkal többet is tud elérni. 35 éves ügyvédi pályafutásának jelszava: »Giesler minden szennyest tisztára mos.« Először adócsalók védelmét vállalta eL így ismerkedett meg a kisebb kapacitású üzletemberekkel, majd egyre inkább szorosabb kapcsolatba került a fmánctőke hiénáival. Giesler nagy sikerrel védte őket a bíróság előtt,.s így tudta meg, hogy melyik szenátort melyik acélgyáros pénzeli, vagy a rendőrfőnököt a választáskor melyik gengszterbanda segítette hivatalába. Azok a gengszterek, akik a 20—30-as években alkoholcsempészés, kábítószerrel való üzérkedés vagy gyilkosság miatt kerültek a bíróság elé, s Giesler mentett meg a villamosszéktől, n?ár régóta társaságképesek. Ä filmipar, a hajógyárak, az újságkonszemek részvénycsomagjainak döntő többsége az ő kezükbe vándorolt. A tőzsdén senki sem érdeklődött, hogy honnan van pénze annak, aki részvényeket akar vásárolni. Giesler évről évre, perről perre nagyobb betekintést nyert ezekbe az üzletekbe, s értette, hogyan használja fel tudását. Néhány héttel a Dana Tur- ner-botrány kirobbanása előtt Giesler menltette meg a villamosszéktől az egyik legnagyobb filmvállalat, a Paramount Company vezérigazgatóját, Walter Wanqert. Wanger hátulról agyonlőtte hatodik felesége reklámfőnökét, amikor mindkettőjüket félreérthetetlen helyzetben hálószobájában tetten érte: Giesler akkor nem érkezett oly pontosan a színhelyre. A nyomokait nem tudta olyan ügyesen eltüntetni. Wanger, a világszerte ismert producer a rendőrség kezébe került, és gyilkosság vádjával bíróság elé állították. Ügy láitszott, hogy sorsa meg van pecsételve. Giesler csak a per során vette át védelmét, amikor az eredeti védő lemondott megbízatásáról, mert nem látott semmi reményt arra, hogy védencét fölmentsék. Wanger beismerte a gyilkosságot. Az államügyész halálbüntetést követelt. Giesler bejelentése, hogy védence az emberölést önvédelemből követte el, nagy derültséget keltett a tárgyalóteremben. De valamennyien elhallgattak, amikor az ügyvéd beterjesztette a bizonyítékokat. A meggyilkoll; tíz évvel azelőtt egy fogadási csalásból élő banda tagja volt, s többször is belekeveredett gyilkossági ügyekbe Bár nem tudták rábizonyítani, hogy bárkit is meggyilkolt, de mindenki úgy ismerte, minit az egyik leghír- hedtebb revolverest, aki ugyan néha pizsama nélkül került ágyba, de revolverét akkor sem tette le. Bizonyíték: két- kötetnyi perirait. Giesler tíz évvel korábban a meggyilkolt védője volt. Most, hogy meghall, nem kötötte az ügyvédi hallgatás. Az ügyvéd a következőképpen érvelt: ■— Hölgyeim és uraim, tisztelt esküdtszék! Ezzel a veszélyes gengszterrel került szembe megbízóm, aki tudta, hogy ebből a kilátástalan helyzetből nincs kiút. Számítania kellett rá, hogy ellenfele ismételten fegyverhez nyúl. Ezt előzte meg. Nehogy őt lőjék agyon, ő tüzelt először, önvédelemből, hogy életét mentse. (Folytatjuk.) SOKOIC A hiszékenység netovábbja A római Colosseum az egyik; legimpozánsabb és legvonzóbb építmény. Valaha a római gladiátorok viaskodásaitól visszhangoztak falai. Alá Párizstún jár, annak feltétlen meg kell néznie az Eiffel-tornyot, a Rómába érkezett turista nem mehet el anélkül, hogy körül ne járná a Colosseumot. Hihetetlennek tetszik talán, de gyakran megtörtént, hogy valaki meg akarta venni a Colosseumot, s egynéhányszor már »gazdát« is cserélt. Persze a teljes értéket sohasem fizették ki érte, ám az agyafúrt szélhámosok egypár millió lírát már ki-kicsaltak »előlegként« a hiszékeny gazdagoktól. így járt az idén is egy nagyravágyó amerikai milliomos. Nemrégiben két elegáns úr mint Róma város tanácstagjai fölkeresték az amerikai milliomost. A következő mesét mondták el neki' A Colosseum nagy veszélyben forog, mert feltört a +alfej- víz. Rendbehozatalára rengeteg pénz kellene, ezért a tanács úgy határozott, hogy jelentéktelen, úgyszólván jelképes összegért bérbe adja vagy eladja a Colosseumot annak, aki hajlandó megmenteni a veszélytől. A bérlőnek 30 évig joga van használni azzal a kikötéssel, hogy nem szabad lebontania. A gazdag amerikai természetesen tűzbe jött, mivel a turisták belépődíjat fizetnek, ha meg akarják nézni az ókornak ezt az építészeti remekművét. Gyorsan tervet készített, hogy egy mesés éttermet nyit teraszokkal, amelyekről gyönyörű kilátás nyílik az olasz fővárosra. A két úriembernek kétmillió lírát fizetett »előlegként«. Miután afc uraknak nyomuk veszett, az amerikai néhány nap múlva elment a tanácsba érdeklődni utánuk. A tanácstagok falrengető kacagásban törtek ki, amikor meghallották, miről van szó. Eddig még minden évben sikerült »eladni« a Colosseumot. Először 1944-ben vette meg egy amerikai altiszt: minden megtakarított pénzét beleölte a nagy üzletbe. * * * Igazi nagy művésznő A milánói Scala egyik öreg színpadi munkása, aki az elmúlt évtizedben szinte minden nemzetközi operai nagyságot közvetlen közelről látott, Maria Cállasról a következő szakértői véleményt adta: »Valóban nagy művésznő: amikor fölmegy a függöny, énekel, és amint lemegy, kiabál.« Orgonasípok papírból A lüdenscheidi Heinz Tes- ke (Vesztfáliai papírból készített orgonasípokat. A szerkesztő állítása szerint a pa- pírorgona hangja kitűnő, s hamarosan játszani is lehet rajta. * * * 25 másodperces fogság San Franciscóban egy bíró 25 másodperces fogságra ítélte azt a férjet, aki a feleségének címzett levelet felbontotta. Az elítélt mindjárt a tárgyalóteremben letöltötte büntetését, amit a bíró stop- perral mért. Bár a fogoly büntetésének: egész ideje alatt nagyszerűen viselkedett, a bíróság a büntetésből egyetlen másodpercet sem engedett eL Somogyi Néplap Az MSZMP Somogy megyei Bizottsága és a Somogy megyei Tanács lapja. Főszerkesztős WIRTH LAJOS. Szerkesztőség: Kaposvár* Lenin u. 14. Telefon 15-10, 15-11* Kiadja a Somogyi Néplap Lapkiadó Vállalat, Kaposvár* Kossuth tér 1. Telefon 15-16. Felelős kiadó: Szabó Gábor. Beküldött kéziratot nem őrzünlD meg, és nem adunk vissza. Terjeszti: a Magyar Posta. Előfizethető a helyi postahivataloknál és postáskézbesítőknél. Előfizetési díj egy hónapra 11 Ft* Index: 25067. Készült a Somogy megyei Nyomdaipari Vállalat kaposvári üzemébe* Kaposvár, Latinka Sándor utca fc Szentirmai László
