Somogyi Néplap, 1963. augusztus (20. évfolyam, 177-202. szám)

1963-08-30 / 201. szám

VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! iRA: 50 FILLER AZ MSZMP MEGYEI BIZOTTSÁGA ES A MEGYEI TANACS LAPJA XX. ÉVFOLYAM 201. SZÁM ★ PÉNTEK, 1963. AUGUSZTUS 30. Mai számunk tartalmából? Hruscsov Szlovéniában (3. o.) OTTHONUNK (5. o.) A népgazdaság érdekében (6. o.) A mezőgazdasági szakemberek segítsék a termelés gyorsabb ütemű fejlesztését Tanácskoztak megyénk termelőszövetkezeti agronómusai Tegnap a megyei pártbizottság és a megyei tanács végrehajtó bizottsága egész napos ta­nácskozást tartott a termelőszövetkezeti agro­nómusok részvételével. A szakszervezetek La- tinka Sándor Művelődési Házában megren­dezett tanácskozáson részt vettek termelőszö­vetkezeti brigádvezetők is, ott voltak a járási pártbizottságok első titkárai, illetve mezőgaz­dasági főelőadói, a járási tanácsok elnökei, illetve elnökhelyettesei, a járási tanácsok me­zőgazdasági osztályvezetői, főagronómusai; részt vettek a tanácskozáson a gépállomások és a termeltető vállalatok vezetőd, szakembe­rei is. Az elnökségben foglalt helyet Németh Ká­roly, az MSZMP Központi Bizottságának tit­kára; Bajcsy Ede, a Földművelésügyi Minisz­térium Növénytermesztési Főigazgatóságának helyettes vezetője; Németh Ferenc, a megyei pártbizottság első titkaira; dr. Nagy Lajos, a megyei pártbizottság titkára^ Böhm József, a megyei tanács vb-elnöke; dr. Takács István, a Kaposvári Járási Pártbizottság első titkára; Sasi János, a megyei tanács vb-elnökhelyette- se; Mohar László, a megyei tanács mezőgaz­dasági osztályvezetője; Molnár Imre megyei főagronómus; Horváth János, a MÉSZÖV el­nöke; Valter Imre, a ráksi Új Élet Tsz Kos- suth-díjas elnöke; Varga Károly, a Megyei Termelőszövetkezeti Beruházási Iroda veze­tője; dr. Guba Sándor, a Kaposvári Mezőgaz­dasági Technikum igazgatója; Horváth János, a Barcsi Járási Pártbizottság mezőgazdasági főelőadója; Ezeres Béla kapospulai, Keller László balatonszentgyörgyi és Orsovszki Zol­tán kiskorpád! agronómus. A tanácskozást Böhm József elvtárs, a me­gyei tanács vb-elnöke nyitotta meg A ter­melőszövetkezeti agronómusok helye, szerepe a falu gazdasági, társadalmi és politikai életé­ben és a mezőgazdasági termelés időszerű fel­adatai címmel Németh Ferenc elvtárs, a me­gyei pártbizottság első titkára mondott be­szédet. Az alábbiakban részletesen ismertet­jük az előadást. Németh Ferenc elv társ előadói beszéde — Kedves Elvtársak! A megyei pártbizottság és a megyei tanács végrehajtó bi­zottsága nagyon fontosnak és időszerűnek tartotta a mai ér­tekezlet összehívását. Munka­társaink több járásban, szö­vetkezetbe tanulmányozták a szakemberek munkáját. Az így szerzett kollektív tapasztalato­kat összegeztük, és most a ta­nácskozás elé tárjuk. Beszé­lünk a termelőszövetkezeti brigádvezetők, a járási szak- irányításon dolgozó szakembe­rek munkájáról, elsősorban azonban a szövetkezeti agronó­musok eddigi tevékenységének tapasztalatait elemezzük. Mód nyílik most arra, hogy végzett munkájuk és feladataik alap­ján beszéljünk a szövetkezeti agronómusokkal helyzetükről, szerepükről, a falu gazdasági, társadalmi és politikai életé­ben elfoglalt helyükről —mon­dotta bevezetőben Németh Fe­renc elvtárs, majd így folytat­ta; — Már elöljáróban megem­lítem, hogy agronómusaink túl­nyomó többsége nagyon érté­kes, hasznos és eredményes munkát végez a tsz-ekben. Nem egy van közöttük, aki évek óta távol él családjától, és csak vasárnaponként vagy kéthe­tenként járhat haza. Elismerés és köszönet jár áldozatos mun­kájukért. Külön elismeréssel és köszönettel adózunk azok­nak a szakembereknek, akik gyenge szövetkezetekben vál­lalták el a szakmai irányítást. Kérjük őket, hogy tudásuk legjavával dolgozzanak tovább­ra is, becsülettel álljanak helyt nehéz posztjukon, segítsék megerősíteni a gyenge szövet­kezeteket. A többi agronómus- tól is azt kérjük, hogy a le­hető leghatékonyabban segít­sék a mezőgazdasági termelés növelését, a fejlődés meggyor­sítását. Tanácskozásunk részvevői gazdag gyakorlati tapasztala­tokkal rendelkeznek. Ezért azt, amiről ma beszélünk, nem az­zal a szándékkal mondjuk el, mintha ki akarnánk oktatni őket a termelés és a munka szervezésének, irányításának kérdéseire. Ellenkezőleg, arra kérjük mindnyájukat, használ­ják föl ezt a fórumot munka közben szerzett tapasztalataik átadására, kicserélésére, és mondják el, hogy hogyan le­hetne jobban kibontakoztatni a szaktudást és az alkotókepes- eéget Ezek előrebocsátása után Németh élvtárs ismertette szö­vetkezeti mozgalmunk jelenle­gi helyzetét; visszapillantást vetett arra az útra, amelyet szövetkezetein!; 1959 óta meg­tettek. Megállapította, hogy tsz-eink többsége néhány év alatt kialakította gazdasági, szervezeti rendjét, biztatóan fejlődik, és folyamatosan erő­södik; ezt a termelés eredmé­nyei hitelesen bizonyítják. Em­lékeztetett a megalakulás idő­szakára, amikor az egyéni gaz­dákból lett szövetkezeti veze­tők és tagok számára újszerű, addig ismeretlen feladatot je­lentett a közös munka meg­szervezése, megindítása, majd pedig a közös állattenyésztés kialakítása. E feladatok meg­oldása — mondotta — nem nél­külözhette a nagyüzemi gazda­ság irányításában jártas szak­emberek jelenlétét, munkáját. A megyei vezetés nevében er­ről a helyről is elismerésemet fejezem M, és köszönetét mon­dok azoknak az agronómusok- nak, akik odaálltak a szövet­kezetek bölcsőjéhez, részt vál­laltak a szocialista nagyüzemi termelés megszervezésének bo­nyolult munkájából, és azóta is parasztságunk, egész népünk javára gyümölcsoztetik szaktu­dósukat. A tsz-ekben jelenleg 281-en dolgoznak agronómusi beosz­tásban. Megyénk 244 közös gazdasága közül mintegy har­mincnak nin'-' mezőgazdásza. Márpedig r való, hogy minden sző, _tnek nagy szüksége van arra, hogy agro- nómust alkalmazzon. Az agro­nómus a szocialista mezőgaz­dasági nagyüzem termelésének szervezője, irányítója. Nagy szerepe ven abban, hogy a szö­vetkezetben érvényesüljön a nagyüzemi szervezettség, a cél- tudatosság. Elsősorban neki kell biztosítania, hogy alkal­mazzák a mezőgazdasági tu­domány és technika vívmá­nyait Németh elvtárs a továbbiak­ban a mezőgazdasági szakem­berek munkáját, tevékenységét történelmileg vizsgálta. A mezőgazdaság szocialista átszervezése teremtette meg a szakemberek létbiztonságát Mint tudjuk, nem a kispar- i sek tudtak maradni a felszaba- cellás gazdaság', hanem a nagy- | <julás előtti embertelen világ­üzem a mezőgazdasági szakem­ber létfeltétele. Ezer vagy több ezer holdas nagyüzem szinte meg sem lehet képzett mezőgazdász nélkül. Fölismer­ték ezt már a múltban a föld- birtokosok is. Tudták nagyon jól, hogy itt nem akármiről, hanem jövedelmükről van szó. A régi uradalmakban a tulaj­donosok, a bérlők elvárták az intézőtől, a gazdatiszttől, hogy produkáljon. Amelyik szakem­ber nem tudott jövedelmezően gazdálkodni, annak hamarosan kitellett a becsülete, annak minden további nélkül kiad­ták az útját. Az intéző, a gazdatiszt tár­sadalmilag és politikailag is fontos szerepet töltött be. Szol­gálta az uralkodó osztályt, s nemegyszer ütközőpont volt a földesúr és a cselédség között. A felszabadulás után a nagybirtokok szétosztása új helyzetet teremtett a volt ura­dalmi szakemberek életében is. Egy részükkel szemben — nem ok nélkül — ellenszenv és fenntartás alakult ki. Általá- Németh Fcrent. nosítani természetesen nem le- hetett és nem lehet, hiszen vol- elvtars besze~ ítak közöttük, akik embersége- dét tartja. ban is. ök az 1945-ös nagy tör­ténelmi fordulat idején is meg­találták helyüket, és haladék­talanul, őszintén felajánlották szolgálataikat a kialakuló de­mokratikus rendszernek, a ha­talomra jutott népnek. Azok­ról van szó, akik nem húzód­tak háttérbe, hanem már a fel- szabadulás napjaiban eldön­tötték: a föld, a nép mellett maradnak. Közülük többen bát­ran vállalkoztak arra, hogy segítenek szétosztani a földet, és volt, aki a földosztás élére állt. Így tett például tanácsko­zásunk egyik részvevője, Baj­csy Ede is. Ismerik őt nem­csak a taszáriak, hanem má­sok is, hiszen évekig megyei főagronómusként dolgozott, most meg már hosszú idő óta az országos szakirányításban visel jelentős tisztséget: ő a Földművelésügyi Minisztérium Növénytermesztési Főigazga­tóságának helyettes vezetője. Mezőgazdaságunk szakirányí­tásában ugyancsak a felszaba­dulás óta folyamatosan részt vesz a szintén jelenlevő Mol­nár Imre, aki jelenlegi beosz­tásában, megyei főagronómusi tisztségében már csaknem egy évtized óta dolgozik; A felszabadulás utáni évek­ben a tégi szakembereknek csak egy része tudott és akart, illetve volt hajlandó felké­szültségének megfelelő állást vállalni. Sokan értetlenül áll­tak a nagy változás előtt, és várakoztak, hogy vajon mire is fordulnak a dolgok. A régi szakemberek többségének élet- körülményei átmenetileg ren­dezetlenek voltak. Ezen a téren kezdeti változást az állami gazdaságok megjelenése ho­zott. Ebben az időszakban ala­kultak meg az első termelőszö­vetkezetek is. A többnyire ki­sebb területű tsz-ek azonban még nem tartottak igényt szak­ember munkájára. A gyakori változás és az átmenet állapo­tában volt akkor a szövetkezeti mozgalom. Az 1950-es évek ele­jén ezért a szakember sem a jelenét, sem a jövőjét nem lát­hatta biztosítottnak a termelő- szövetkezetben. Az agronómusok létbizony­talanságának a mezőgazdaság szocialista átszervezése vetett véget. Ahogy 1959—60-ban tö­megesen létrejöttek a termelő- szövetkezetek, szinte máról holnapra helyet, munkát ta­lált valamennyi mezőgazdász, aki hajlandó volt vállalni ter­melőszövetkezetben a szakirá­nyítást. Akkor még sokan la­tolgatták, hogy vajon a párt általános politikája, kivált pe­dig agrárpolitikája egyértelmű és következetes marad-e. Ma már az agronómusok is mind­annyian tapasztalatból tudhat­ják, hogy a mezőgazdaság szo­cialista átszervezése végleges, a mezőgazdaság a szocialista úton fejlődik tovább. Az ag­ronómus tehát berendezkedhet a termelőszövetkezetben hosszú távra. A termelőszövetkezet nemcsak a mát, hanem a jövőt illetően is biztonságos létalap­ja a szakembernek. Határozottan állíthatjuk; hogy a hivatásának élő mező­gazdászt a mi rendszerünk emelte végül is méltó helyére, a mi rendszerünk adta meg a lehetőséget arra, hogy jó mun­kájával, a néphez való hűségé­vel, becsületességével megfele­lő társadalmi rangot szerezzen magának. A hivatását igazán szerető szakembert az a boldog tudat töltheti el, hogy ma szaktudásával nem egy földes­urat vagy egy szűkebb kizsák­mányoló csoportot szolgál, ha­nem a mezőgazdálkodásban szerzett ismereteit egy egész falu, a szövetkezeti parasztság, a dolgozó nép javára haszno­síthatja. A jól dolgozó agronónmst szereti, tiszteli, becsüli a fala Az utóbbi néhány esztendő nagy vizsgatételt jelentett a szakemberek számára. Döntő többségük sikerrel oldotta meg feladatát a szövetkezet gazda­ságának kialakításában, a nagy­üzemi termelés megindításá­ban, a termelés eddigi fejlesz­tésében. Ezek a szakemberek becsülettel helytálltak, ered­ményes munkájukkal tekintélyt szereztek maguknak. Köztisz­teletnek és megbecsülésnek ör­vend például Kapospulán Eze­res Béla, aki gépállomásról ment haza falujába. Elismerik, nagyra értékelik a gölleiek Szabó Zoltán agronómus mun­káját, aki a MESZÖV-től ment hozzájuk. Akkor, a kezdet kez­detén vele tartott Rada Ernő is. Rada elvtárs aztán a múlt év elején még nehezebb fel­adatra vállalkozott: elment Berzencére agronómusnak. Rosta Ferenc, aki a homoki gazdálkodásban több évtizedes gazdag tapasztalatokat szerzett, a szövetkezet megalakulásakor Homokszentgyörgyön vállalt munkát, és ott dolgozott nyug­díjazásáig. A '•áksi Űj Élet országra szó­ló eredményeiben nagy része van Kisbóli Tibor főagronó- musnak is, aki hosszabb idő óta irányítja a szövetkezet szak­mai munkáját. Peresa József Somogy babodon, Lőczi János Belegben, Nagy István Darány- ban, Tóth Sándor Kéthelyen, Szabó Zoltán Kaposfüreden, Vörös István Somogyváron, Ke­rekes Ferenc Somogyszilban szerzett elismerést a szakmá­nak. Kijut az elismerésből Fáth Ferencnek is, aki Rinya- besenyőn tölt be agronómusi beosztást: homokon gazdálko­dó szövetkezetük nagy hoza­mú búzából nem kevesebb, mint 15 mázsát termelt hol­danként. Vessük össze ezt á hozamot Siófok 3, vagy Ádándl 3 és fél—4 mázsás holdanként! búzatermésével. A toponáriak nagy elismerés­sel nyilatkoznak Fekecs Ist­ván tevékenységéről. Agronó­mus létére a zárszámadás óta több mint fél éven keresz­tül — az elnöki teendőket is ellátta. Bodor János munkáját nem egy, hanem két szövetke­zet tagsága dicséri: a múlt év eleje óta Vízváron és Bélavá- ron is dolgozik kettős agronó- musként. A hivatás szeretetéről tanús­kodik Császár István háesi ag­ronómus cselekedete. Ennek a szövetkezetnek eddig minden évben volt egy-egy agronómu- sa. ö viszont most letelepedett a községben. Ez annak bizonyí­téka, hogy nem hónapokig vagy ®í!y-két évig, hanem hossza bo időn át itt szándékozik dol­gozni. Az agronómusnak nemcsak a tudását, szakmai tevékenységét, hanem emberi magatartását is figyelemmel kísérik a szövet­kezeti gazdák. Azt tisztelik, be­csülik, aki figyelembe veszi termelési és állattenyésztési tapasztalataikat, kéri és elfo­gadja javaslataikat, és ad a véleményükre. Joggal várják el tőle azt is, hogy ne paran­csolgatva, u tasítgatva. hanem velük szót értve irányítson, velük megegyezve intézkedjen. Örömmel állapíthatjuk meg, hogy megyénk termelőszövet­kezeti agronómusainak zöme így dolgozik. Munkájuk ará­nyában nemcsak kellő erkölcsi, hanem anyagi megbecsülésben is részesülnek. Nagyon fontos tehát az, hogy az agronómus az emberekkel való foglalkozásból, a szövetke­zeti gazdák meggyőzéséből reá jutó feladatokat is legjobb tu­dása szerint végezze eL Köz­gyűlésen, vezetőségi ülésen, brigádértekezleten, csoportos vagy egyéni beszélgetéseken egyaránt Ismertesse szakmai elgondolásait, és igyekezzen megszerezni hozzájuk a veze­tőség és tagság egyetértését, támogatását. Példák sokasága bizonyítja, hogy érdemes ezek­kel a kérdésekkel így törődni, mert ez a munka előbb-utóbb meghozza eredményét. Magyar- atádon például Teicher Károly agronómus éveken keresztül több kérdésben •vitában volt a tagsággal. Végül is szót tudott érteni velük a nagy hozamú búza termesztésében is, a szö­vetkezet gépesítésében is, az itatásos borjúnevelés beveze­tésében is. Azóta a tagság meg- oizonyosodott arról, hogy iga­za volt az agronómusnak, ér­demes volt adni a szavára. A szakembernek gyakran harcolnia kell szakmai elgon- iolásai elfogadtatásáért, meg- alósításáért. Várdán Oros ndor agronómust közgyűlé- - jn is támadják, pedig haszno* (Folytatás a 2. oldalon)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents