Somogyi Néplap, 1963. augusztus (20. évfolyam, 177-202. szám)

1963-08-19 / 193. szám

Hétfő 1963. augusztus 19. 3 SOMOGYI MßPLAP Az ügyészség figyelmébe 1 Súlyos pénzügyi szabálytalanságok a 13. sz. AKÖV-nél Több jelzés érkezett a 13. sz. Autóközlekedési Vállalattól, hogy a gépkocsivezetők nem kapják meg a munkájukért járó teljes bért, az elszámolás — főleg a vidékre helyezett gépkocsivezetők esetében — túlságosan szubjektív módom, történik. Borovszky Vilmossal, a Szak- szervezetek Megyei Tanácsa közgazdasági bizottságának ve­zetőjével kezdtük meg a vizs­gálatot. A tapasztaltak szinte száz százalékig a bejelentések helytállóságát bizonyították. El nem számolt munkaórák A vizsgálat megkezdésekor szúrópróbaszerűen megnéztük néhány vidékre helyezett gép­kocsivezető menetlevelét és a hivatalosan elszámolt órákat. Megdöbbentő adatokat láttunk. A Fonyódon dolgozó Geréz- dS Kálmán menetleveléből ki­derült, hogy júliusban kere­ken 300 órát töltött munkában, ezzel szemben Móricz Jenő ve­zénylő — érthetetlenül — csak 228 órát ismert el, ennyit szá­moltak él. A vállalati bérsza­bályzat szerint 200 forint túl­óradíjjal károsították meg Ge- tézdi Kálmánt. Bálint Istvánnak 296 és fél óra helyett csak 210 órát isi­mért el a vezénylő. Bálint me­netlevelének megvizsgálása közben előkerült Móricz Jenő aláírásával^ egy jelentő lap is. Ezen szabályellenesen 24 és fél órát jóváírt a gépkocsive­zetőnek, néha az július 21-én szabadnapos volt. Bálint 420 forinttal kapott kevesebbet, mint amennyi megjárt volna neki. Polgáréi Lajos 340 és fél órát dolgozott, de csak 266 és fél órát számoltak el. 325,70 fo­rinttal károsították meg. Furcsa módszer A menetleveleken — kevés kivételtől eltekintve Móricz Jenő aláírása szerepéi. A vi­dékre helyezett gépkocsiveze­tők osztott munkaidőben dol­goznak, s teljesen az ő becsü­ltökre van bízva, hogyan szá­molják el a fuvarokat. Móricz azonban nem bízik bennük, és saját belátása szerint ismeri el a munkában eltöltött időt. Így Idegenforgalmi Hivatala és a Siófoki Községi Tanács a két­napos megnyitóra igen gaz­dag sport- és kultúrműsort ál­lított össze. A szabadtéri szín­adódik élő az a furcsa helyzet, hogy a menetlevélen igazolt 10 óra helyett 4, 13 óra helyett 8, sőt 15 óra helyett semmi sincs elszámolva. Külön érdekessé­ge a dolognak, hogy míg a hó­nap elején rendszerint lecsí­pett a gépkocsivezetők idejé­ből, a hó vége félé már jóvá­hagyta a menetlevélre beírt időket. Ennek is megvan a ma­gyarázata: máskülönben nem jött volna ki a hivatalosan munkában töltendő 210 óra. Móricz Jenő állítólag a be­vétel alapján adja meg a tet­szése szerinti órát. Erre azon­ban semmiféle szabály vagy utasítás nincs, de nem is le­het, hiszen törvénytelen vol­na. Nem a gépkocsivezetőn múlik, ha egész nap csak 20— 30 forint értékű fuvarja van. Sipos János gépkocsivezetőnek — néha négy napot töltött Ve­sén mentésre várva — még az elszámolható napi minimu­mot sem adta meg Móricz Je­nő. Ellenőrzés nélkül Amikor a vizsgálat tapaszta­latairól beszámoltunk Hoff­mann Sándor igazgatónak, a következőket válaszolta: — Korábban is volt panasz, de akkor azt mondtuk Móricz- nak, hogy annyit kell elszámol­ni, amennyit a gépkocsivezető ledolgozik. — Ellenőrizték ezt? — Nem jött újabb panasz, gondoltuk, hogy nincs már baj ... Lehet, hogy most is­mét lábra kapott ez a mód­szer . . ; — És a jelentőlapról mi a vé­leménye? — Helytelenül csinálta ezt az elszámolást... Néhány perc múlva viszont egészen más hangnemiben be­szél: — Fegyelmit is adhatnánk Polgáridnak, mert 340 órája van. Szigorúan megtiltottuk, hogy 300 áránál többet dol­gozzanak . Vagyis az okirat-hamisítás csak ’♦helytelen-«, a gépkocsive­zető viszont azonnal fegyelmit érdemelne! Amikor a szakszervezeti bi­zottság néha-néha szóvá tette a szabálytalanságokat, Móricz ezt »ellenforradalmi hangnak« padom a vidám nyári est mű­sorát megelőzően Tari János, a Somogy megyei Tanács Műve­lődésügyi Osztályának vezetője mond ünnepi beszédet. nevezte. Sokan megjegyezték, hogy nem csoda, ha ilyen kö­rülmények között nem kap gépkocsivezetőt az AKÖV. Gyócsy Gyula szfo-titkár már-már eljutott oda, hogy nem szól semmiért, mert ellen­ségeskedésnek vélik a dolgo­zókért való kiállását. Pedig nem lehet és nem szabad hall­gatni, amikor törvénytelensé­gekről van szó. Meddig lehet menni? Az AKÖV vezetői — Hoff­mann és Késmárki elvtársak — elmondták, hogy a vidéken dolgozó taxisofőrök elszámolta­tása országos gond. Abban azonban egyetértettek, hogy az ilyesfajta munkaidő-csökkenté­si önkényeskedések károsak. Most tanácskoznak arról, hogy a vidéki taxisokat új módszer­rel számoltatják el. Úgyneve­zett gebines rendszert vezetnek be. Ez azt jelenti, hogy a be­vétel egy bizonyos százaléka a gépkocsivezetőt illeti. Addig is megígérték, hogy azonnal megszüntetik az elszámolások körüli szabálytalanságokat. De vajon elegendő lesz-e a figyelmeztetés? Mi csak három gépkocsivezető menetlevelét vizsgáltuk át, mert javasolták, hogy fölösleges az időt húzni a többiek megnézésével. Ugyanis ott is hasonló törvénytelensé­gek bukkannának elő. Éppen ezért olyan intézkedés­re van szükség, ami elejét ve­szi a 13. sz. AKÖV-nél a dol­gozók megkárosításának. Polesz György Kölcsönzés titokban A fonyódi strandon sok mindent lehet kölcsönözni: kerékpárt, csónakot, gumi­matracot stb., cső* éppen fürdőruhát nem. — Tavaly volt, de az idén nem kölcsönzünk — mondja a strand egyik dolgozója —, tessék talán venni egyet. Vagy menjen a kabinos né­nihez ... Ezt csak titokban mondom, nála lehet kapni ... Így is történt. Hivatalosan nem, de »titokban« hozzá­juthatott a fürödni akaró vendég a tisztának ugyan nem nevezhető, de használ­ható fürdőruhához. Még az az előnye is megvolt, hogy a kölcsöndíjat nem határozták meg. Tetszés szerint adha­tott érte bármilyen összeget. Igaz, a bevétel nem a tanács, hanem a kabinokat és a mel­lékhelyiségeket kezelő néni- kék keresetét növeli. Nem lehetne ezen változ­tatni? Ma kezdődnek Siófokon a Balatoni Hetek A Somogy megyei Tanács Szaporábban is mehetne a silózás a tabi járásban Az értékes téli takarmány, a silókukorica 'betakarítása megyeszerte megkezdődött. Az esőzések miatt sok he­lyütt későbben fogtak hozzá, vagy megszakí­tották a meg­kezdett silózást, számolva azzal, hogy bőséges csapadék erősí­ti a növényt, és ezáltal többet takaríthatnak be. A tahi járás­ban is dolgoz­nak silókom­bájnok, de ke­vesebb, mint amennyi dol­gozhatna- Er­ről panaszko­Somogydöröcskén példás rendben folyik a silókukorica betakarítása. dott Gadanecz György, a járá­si pártbizottság titkára és jó néhány termelőszövetkezeti vezető a közelmúltban egy ér­tekezleten. Érdemes idézni né­hány véleményt. Az andocsiak szerint: "Egy szállítógép sem áll rendelkezésre. Nem ígéret kell a silózáshoz, hanem gép.« A tengődiek: »Az egyik siló­kombájn kezelője kijelentette, hogy amiért gépállás idejére nem számoltuk el munkáját, másnap már el sem jön.« So­rolhatnánk még több elma­rasztaló megjegyzést is. Nagyon hasznos lett volna, ha ezen az értekezleten ott vannak a járás mindkét gépál­lomásának, a tahinak meg a karádimak a vezetői is. Nem ártott volna végighallgatniuk a termelőszövetkezeti vezetők jogos panaszait. Mert hogy jo­gos sérelmeket tártak föl, ar­ról Tengődön és másutt is meggyőződhettünk. A silókukorica betakarítását még augusztus első felében el­kezdtek a tengődiek. Ügy ter­vezték, hogy egy hét alatt vé­geznek a 90 holddal. Hogy a terv nem vált valóra, annak nemcsak az eső az oka. Vonta­tottan indult a silózás. A Tabi Gépállomás két silókombájnja dolgozik itt. A tsz kombájnja kihasználatlanul áll, mert a gépállomás csak saját adózó­ja elé ad vonógépet Ottjár­Ez aztán a tervszerűség! Sertéstelep építését határoz­ták el még a tervkészítés ide­jén a kéthelyi és a somogy- szentpáli termelőszövetkezet­ben. A tervet jóváhagyták, az építéshez szükséges hitelt is engedélyezték. Am a sertéstelephez tégla kell. A téglát a termelőszövet­kezetnek kell beszereznie. Mit tesz ilyenkor az okos tsz-elnök meg a főkönyvelő? Fogadni mernék, hogy szinte kivétel nélkül valamennyien ekként gondolkodnak: a tégla haza­szállítása pénzbe kerül, sok időbe telik, s hogy minél keve­sebb pénzt emésszen föl a fu­var, hát a legközelebb eső tég­lagyártól szereznek építőanya­got. Ezt diktálja a logika, a józan ész és jól felfogott állami ér­dek meg a termelőszövetkezet iránti jó viszony. Csakhogy tsz tervez, tégla­gyár végez, így néha bukfencet hány a logika, kudarcot szen­ved a helyes, józan elképzelés. Történt pedig az alábbi eset. A kéthelyiek és a somogyszent- páliak úgy határoztak, hogy a hozzájuk legközelebb eső tég­lagyártól, vagyis a kéthelyitől vásárolják meg a szükséges 150 000 téglát. Ott azonban ezt mondták nekik: — Hohó, barátaim, nem megy ám az olyan egyszerűen, ahogy maguk azt elgondolták! Tervsze­rűség is van a világon. Menje­nek maguk csak Marcaliba, ott megkapják a téglát! Hogy a szentpáliaknak fordulónként 12, a kéthelyeiknek meg 14 ki­lométer potyautat, fölösleges pénzkiadást okoznak? Ugyan, ki törődik ezzel!? Fő a tervsze­rűség! Mivelhogy a téglagyárak kaposvári központjában erre hivatkoztak mondván, Pesten döntik el, melyik téglagyárból hová kerüljön a tégi aj A Marcali Járási Pártbizott­ságon dolgozó elvtársiak azon­ban másként vélekednek a nép- gazdasági és a szövetkezeti ér­dekről. Az a véleményük, hogy senkinek sincs jogában fölösle­ges kiadásba verni a termelő- szövetkezeteket. Mert igaz is: nem minden tervszerűség, amit némelyek annak neveznek. J. tünkkor a tsz-tagok is, a gépál­lomás vontatóvezetői is zúgó lódtak, mert a silózás ugyan jól ment, de nem akadt, aki traktorral tömörítetté volna a silót. Igaz, hogy állt egy DT, de vezetője, Papp Sándor az­nap »elfelejtett« megjelenni a munkahelyén. Márpedig a la­za silót nem lehet tárolni. A gépállomás igazgatójának nem szabad elnézőnek lennie a fe­lelőtlen gépkezelővel szemben? Persze nem mindenütt a gépállomásra panaszkodnak. Miklósiban például a zicsiek és a nágocsdak miatt késik a silózás. A három tsz ugyanis közösen alakított egy silózó-' brgiádot, a miklósiak szerint azonban nem egyenlő arány- ■* ban végzik a munkát, az ő si­lókukoricájukat később vág­ták, mint a másik két tsz-ét. A somogydöröcskeiek nem panaszkodnak senkire, a No­vember 7. Tsz-ben zökkenő- mentesen folyik a silózás. Sa­ját silókombájnjuktól két von­tató — az egyik a gépállomásé — hordja a takarmányt. A szövetkezet DT-jével nappal Szarka Dénes a felszíni siló- prizmát tiporja, Meilichel Vin­ce pedig este ül a gépre, és egész éjjel szánt. Eddig mint­egy ezer köbméter silót készí­tettek. Cseh Istvánné munka­csapatának tagjai naponta váltják egymást. Az idejében, jó minőségben betakarított ta­karmány az ő szorgalmukat is dicséri. Jó ütemben, szakszerű irá­nyítással silóznak a döröcs- keiefc, példát mutatva a járás többi tsz-ének. És minél töb­ben követik példájukat, an­nál szaporábban megy majd a silózás. Heraesz Ferenc 525HSHSE5H5H5H5HSH5H5HSSSHSH5H5H5E5HE25H5H5S5H5HSH5HSiHSESH5HSESHSHS2SHSH5HSH5HS?.E5ESH5H5HSHSHSE5HS'5HSH5H5H5HSHSH5HSHSHSH5H5HSHSH5HSH5H5í5H5H5HSHSHSH5i2SH5H5É5H5HSHSHEHSHSH52SaÉHSH CS. HORVÁTH TIBOR — ZÓRÁD ERNŐ: A CAPUAI FENEVAD (15) f Előzmények: Az idő­számításunk előtti 74. esztendőben Spartacus vezetésével fellázad­nak, és a Monte Ve- zuviusra vonulnak a capuai gladiátorok. Egy éjszaka római ka­tonaság szállja meg a hegyről lefelé vezető egyetlen járható út torkolatát. Mnogót, a fekete óriást a légio­náriusok elfogják, és kínvallatásnak vetik alá. Aznap éjszaka. j \Cl audios praetort egyszer csak ^7.. és HASONLÓ SORSRA JUTNAK KATONÁI /S. A RABSZOLGA-HARCOSOK NEM KÍMÉLIK KÍNZÓIKAT. Szitkozódva roh, KI A SA'TRÁBŐL.Di NEM JUT MESSZIRE*. ISZONYÚ HANGORKÁN RIASZTJA -FEL ÁLMÁBÓL. ( Igen. Mnogo, A RABSZOLGÁK , GYŐZNI FOGNAK! ELSOPR/K. MEGSEMMISÍTIK\A RABSZOLGATARTOK V___URALMAT/ . Győztünk. Mnogo, MIÉNK A TÁBOR.' VÉGEZTÜNK HAT CONORS ' VA'LOGATOTT _ RÓMA! LÉGIONÁRIUSSAL1 Győztünk,. Spartacus: Menjetek. bbS — a ■HARCOLJATOK TOVÁBB.... SEMMISÍTSÉTEK MEG." Rómát...!, . A RABSZOLGASÁGOT...! NEKEM BEFELLEGZETT. DE... DE MOST MAR AZT SE BA'nom... Mit sza'm/t egy EMBER...? HELYETTEM __ tízezrek... Állnak-AfßStea. MAJD...

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents