Somogyi Néplap, 1963. július (20. évfolyam, 152-176. szám)

1963-07-17 / 165. szám

Szerda, 1963. július 17. 3 SOMOGYI NÉPLAP A potonyi KISZ-esek A potonyi Petőfi Tsz KISZ- szervezetében — bár 25 tagja közül mindössze 8 dolgozik a szövetkezetben, a többiek másutt találtak munkát — élénk a mozgalmi élet. Egy szervezet jó munkájának alap­vető feltétele, hogy a titkár rátermett legyen, tudja vezet­ni a fiatalokat. Marsi Mag­dolna, a potonyi KISZ-titkár megfelel ezeknek a követel­ményeknek. ő az egyik legré­gibb alapszervezeti vezető a barcsi járásban. Négy éve vá­lasztották meg. Elégedettek vele a fiatalok. — Furcsa érzés arról hal­lani, hogy egyik-másik falu­ban nem megy rendjén az if­júsági élet, a fiatalok elha­nyagolják a szervezetet — mondja Marsi Magdolna. — Mi az ilyet nem ismerjük. Olyan az alapszervezetünk, mint egy család. Teljes szám­ban együtt vagyunk a taggyű­léseken, a társadalmi munká­ban, a Mubdélutánokon. Helytállnak a termelésben. Pavlekovics József, Kustra Pál és Gorenácz Pál tehené­szek például negyvenöt jószá­got gondoznak. Ugyanolyan jól ellátják feladatukat, mint az idősebb gondozók. Előfordult, hogy amikor végeztek az is­tállónál, zsákolni mentek. Meg is becsüli őket a szövet­kezet. Szépen keresnek. Gore­nácz Pál például tavaly szép családi házat épített a két ke­ze munkájából. — Mi a jó vezetés titka? — faggatom a titkárt. — A tagok támogatása — válaszolja, és' elmond néhány példát. Egymást is nevelik, serkentik a fiatalok. Már hetek óta nagy lázban Javult, de még mindig nem kielégítő a Balaton-part ellátása (Tudósítónktól.) A Siófoki Járási Népi El­lenőrzési Bizottság az Állami Kereskedelmi Felügyelőséggel az utóbbi hetekben megvizs­gálta a Balátom-part boltjai­nak és vendéglátóhelyeinek ellátását. Megállapították, hogy bár jelentős javulás ta­pasztalható, még mindig sok a panasz. Bala tanszabadiban a forgal­mat csaknem teljesen pavilo­nok bonyolítják le. A hőség ezekben a bódékban gyakran eléri a 40 fokot. Nincs megfe­lelő raktárhelyiségük. Bala- tonföldváron a camping üdü­lővendégei csak egy nagyon zsúfolt pavilonban szerezhetik be az élelmiszert. Siófokon a vendéglátóhely — a hét végi csúcsforgalomtól eltekintve — elegendőnek bizonyul, viszont évek óta megoldatlan a közét­keztetés. Ez különösein a ki­helyezett dolgozókat — postá­sokat, vasutasokat, bolti el­adókat stb. — érinti súlyosan Nem lehet egyetérteni azzal, hogy az Éttermi és Büfé Vál­lalat a jelentős költséggel át­alakított szántódi révcsárdát csak délután 4-kor nyitja. Sok ebédigénylő van helyben, nem beszélve a bel- és kül­földi kirándulókról, az autó­buszon érkező turistákról. Még mindig nem kielégítő a gyümölcsellátás. Hiánycikk a jó minőségű gyümölcs. A szikvíz-, a gyümölcslé- és a sörellátás a korábbi évekhes képest romlott. A fonyódi Bambi-üzem nem tudja a szükségleteket kielégíteni más megyékből kell segítséget kérni. Az sincs rendjén, hogy a siófoki szódaüzem minden csütörtökön szabadnapot tart, hiszen még az állandó üze­meltetéskor is vannak zökke­nők az ellátásban. Sok a panasz a siófoki ke­nyérgyár készítményeire. A táborokba, a gyermeküdülők­be gyakran savanyú, élvezhe­tetlen kenyér érkezik. Az üzem szakemberei arra hi­vatkoznak, hogy sok malom­ból kapják a lisztet, nem tud­ják kialakítani a megfelelő technológiát. Ez nem indok! A NEB megtárgyalta a vizs­gálat megállapításait, s hatá­rozati javaslatokat terjesztett elő a helyzet javítására. vannak a KISZ-esek. Négyna­pos kirándulást terveznek au­gusztus elején Budapestre. El­mennek mind a huszonötén. — Mindenki azt hajtogatja, hogy »nem költjük el a fize­tésünket, majd Pesten vásá­rolunk-« — magyarázza Ko­vács Mária. — Az útiköltségre nincs gond — közli Szilovics Mari­ka, az egyik legfiatalabb KISZ-tag. — Tavaly vállal­tunk kukoricát, 5100 faríntól kaptunk érte. A titkár most készíti a má­sodik félévi munkatervet, s a napokban küldi el a járási KlSZ-bizottságnak. A terv gazdag programot ígér, töb­béit között szellemi öttusa, Ki mit ttud?, politikai okta­tás, filmszeminárium lesz. — Egy emberként szurkol az alapszervezet, hogy az if­jú tehenészek és ifjú trakto­rosok idei versenyében siker­rel járjanak a potonyiak — mondja a titkár. — Tavaly sajnos, egyik ágban sem ér­tünk él helyezést. Ez azonban nem vette él kedvünket. Ahogy eddig látom, van rá remény, hogy. jobban végzünk, mint tavaly. Traktorosaink — Gorenácz József és Szilovics György — jól dolgoznak, egyi­kük 750, másikuk 800 normál­holdat téliesített ebben az évben. Sokat remélünk tehe­nészeinktől is. Mindként verseny részered­ményeit jegyzi Marsi Magdol­na. Sokszor élő kell vennie a füzetet, mert gyakran ér­deklődnek a tagok. Reméljük, hogy a versenj értékelésekor hallani fogjuk a potonyi fiatalok nevét s. m; MAI TEKINTÉLYEK IX áram ember, három életút. Nem azonos pontról in- ±-L dúltak, különböző utakon jutottak el oda, ahol most vannak. Tekintélyek. Tekintélyüket, rangjukat nem előkelő származásukkal, vagyonukkal, hanem becsületes munkájuk­kal vívták ki. Legfőbb életelvük: odaadással, becsülettel szolgálni a közösséget. Helytállni akkor is, ha leküzdhetet- lennek látszó nehézségekkel kerülnek szembe, s akkor sem csüggedni, ha okuk van rá. A sikerek, az eredmények leg­főbb eredője: bíznak társaikban, bíznak az emberekben, ren­díthetetlenül hisznek abban, hogy velük szót értve, összefog­va minden nehézség legyűrhető. Az elnök Régebben jól álló középpa­raszt volt. Ki tűnő, álla ttenyész­tő, jó gazdaember hírében ál­lott. Tekintélynek számított már akkor is Taranyban. Nem­csak vagyoni helyzete, hanem lelküJete, felfogása is a szegény emberek pártjára húzta. A fel- szabadulás után ott tevékeny­kedett azok között, akik szét­hasogatták az uradalmi táblá­kat. Szeretett politizálni. Aztán egyszer, az ötvenes évek elején bántó sérelem ér­te. Rá akarták sütni, hogy a rendszer ellensége. A 14 és fél hold szántán kívül volt egy hold direkttermő szőlője és egy hold kertje is. Ezeket felszo­rozták, s ennek alapján kulák- listára írták a nevét. Kinevez­ték kizsákmányolónak, noha mást sem csinált életében, mint látástól vakulásig dolgo­zott. Nem nyugodott bele az igaz­ságtalanságba. Fellebbezett, végül is győzött a falu igazság­érzete: törölték a kuláklisíá- ról. Rég elfelejtette már sérel­mét; ha néha-néha szóba ke­rül, már csak mosolyog rajta. A tanulságot azért sosem fe­lejti: vigyázni kell az emberek igazságérzetére. Még egy éve sincs, hogy a szövetkezet tagsága elnöknek választotta. A szó szoros értel­mében válságos helyzetben szakadt rá akkor a vezetés gondja. Milliós deficit a gazda­ságban, s bizalmatlanság, csüg- gedés a szívekben. Még most is fülébe csengenek az akkori főagronómus pöffeszkedő, a ta- ranyiakat durván lekezelő sza­vai: »Maguk nem tudnak gaz­dálkodni.« S az emberek megelégelték a gúnyolódást, és útilaput kötöt­tek a teljes sikertelenséget fel­mutató vezetők talpa alá. Ak­kor került az elnöki tisztség­be Horváth Imre brigádvezető. Az elnök és a tagok bebizonyí­tották, hogy igenis tudnak eredményt elérni, ha a jó ve­zetés megértéssel, emberséggel, szorgalommal párosul. »New igaz, hogy nem akarnak dol­gozni az emberek, csak látni, tudni akarják, hogy van értel­me munkájuknak« — vallja Horváth Imre, s érthetően a szövetkezet előmozdítása egyik fontos segítőjének tartja a he­lyes anyagi ösztönzést, az elő­legosztást és azt, hogy a párt­tagok és pártonkívüliek egyet­értésben, egymást támogatva dolgozzanak a közös ügyért, a falu szocialista alapokon nyug­vó békéjének, egységének ki­alakításáért. A főkönyvelő Mérlegelik a hízómarhákat a horvátkút! Szorgalom Tsz- ben. Havonként átlag 35—40 ki­logrammot gya­rapodnak az ál­latok. A tsz idáig 15 hízó­marhát adott le az Allatforgalmi Vállalatnak. Az idén még hu­szonnyolcat ad­nak át. Középtermetű, kedves fiatal­ember. Az elnök szavai sze­rint »valódi főnyeremény a falunak«. Udvariasságát, min­den iránt való érdeklődését di­csérték mások is. Bár nem tar­tozna szorosan a munkakörébe, mégis hetenként többször is kinn látják a határban, hogy saját szemével is meggyőződ­jön a munkák menetéről, a várható termésről. Az irodai iratok között nagy a rend, he­lyén van minden. Bármit kér­dez az ember, pillanatokon be­lül okmányokkal1 bizonyít. Tiz évig volt beosztott köny­velő a nagyatádi erdészetnél, mielőtt ide jött. Küldetése le­járt, de nem ment éL Üjabb öt esztendőre szerződött a szövet­kezettel. Hol busszal, hol mo­torral, úgy jár ki Nagyatádról munkahelyére és haza. Felesé­ge és két gyereke várja otthon. Naponta tizenkét órát dolgo­zik a nyolc helyett. — Szervezéssel is kell foglal­koznia a tsz főkönyvelőjének, segítenie kell az elnöknek, a főagranómusnak, ügyes-bajos dolgokkal is törődnie kell. Sok­szor fölidegesíti magát az em­ber, elkedvetlenedik, de aztán megérti, hogy nem szabad ezt tenni. (Az egyik párttag mon­dotta róla nagy elismeréssel: »Áldott jó ember, még senki nem látta őt mérgesen »vesze­kedni«.) Hogy mekkora fejlődésen ment át nem egészen egy év alatt a falu, azt a számok nyel­vén leginkább Németh József főkönyvelő tudja a leghitele­sebben tolmácsolni. A múlt évben 2 125 000 fo­rint deficit keletkezett a Má­jus 1. Tsz-ben. Hogy a tagság így is 17 forint körüli osztalé­kot kaphatott munkaegységei­re, az annak volt köszönhető, hogy az állam másfél millió fo­rintot teljesen ingyen, több mint 500 000 forintot pedig hi­telenként nyújtott a szövetke­zetnek. Ez évben már megáll saját lábán a taranyi szövetkezet; Visszafizetik a banknak a fél­milliós hitelt, s a jelek szerint biztosítani fogják a tervezett 19 forintos osztalékot is. Meg­teszik az első lépéseket, hogy véglegesen és biztosan kievio- kéljenek a kátyúból. Minden reményük megvan rá; A brigádvezetö korty vizet. Ettől kissé lehig­gadt. — A lakása előtt vettem át a figyelőszolgálatot. Hét óra le­hetett, amikor lejött. Civilben volt. Kísértem, amíg be nem tért egy. kocsmába. Egyszer sem fordult hátra, tehát nem láthatott. Ügy gondoltam, hogy utána mehetek .;. — Helyesen tette .: -. No és nem figyelte magukat senki? — Ügy láttam, hogy most nem — válaszolta a főhadnagy. — Egészen biztos? — Azt hiszem — — Mert ha a múltkori pasas­hoz hasonlóan magán volt va­laki, a drót már lement..: — Tudja, százados elvtárs, hogy itt Miskolcon ilyenkor már nemigen járnak az utcán... Ma egyébként is televíziós nap van... — Halljuk tovább. -. , — A kocsmában úgy helyez­kedtem el, hogy ő ne vehessen észre ... Először töményét ivott, aztán bort ... Odacsalo­gatott néhány vendéget, és együtt ittak. Több ezer forint hevert előtte az asztalon, min­den üvegért egy egy százassal fizetett. — Az istenit! — tört ki az egyik rendőrtisztből. — Egyre inkább lerészeged- tek... Aztán valamin összeszó­lalkoztak, ha jól értettem, va­lami meccsen. Majd a szakasz- vezető felugrott, fölemelt egy barosüveget, s fejbe csapta az egyik asztaltársát..; — Fegyelmezett kis ügy­nök.;. — mondta a százados. — Sajnos, ezzel a mi dolgun­kat is elrontotta. — Amikor aztán bejött a két rendőr, ón nem avatkozhat­tam közbe, mert ezzel <-e- konspiráltam volna..: Az őr­sön meghagytam, hogy nagyon vigyázzanak a szakaszvezető­re. ; . — Most mit csináljunk? Az őrnagy elvtársat mindenkép­pen értesíteni kell. Kiszólók Istvánfinak, hogy azonnal hív­ja telefonhoz Pálost — mondta Kazán, s már indult is. Pálos őrnagy mit sem sejt­ve éppen jóízűen vacsorázott, amikor a portás telefonhoz hív­ta. Zsörtölődött, mint az öreg- urak, akik nem szeretik, ha félbe kell szakítaniuk az étke­zést. Botjára támaszkodva kicso­szogott ... Miért hívatját? Meg­hagyta, hogy csak okvetlenül sürgős dologban keressék tele­fonon. Egyre jobban alakul minden, szépen halad az ügy felgöngyölítése.;. — Halló! Itt Pálos beszél!..; Nem értem, kérem, tessék han­gosabban beszélni! Ja, te vagy az, Pityuka?... Te szent is­ten! Csak nincs valami komo­lyabb baja? ... Nahát egy in­fluenza, az semmi.., Nyáron könnyen kihevraá a* ember... Csak ezért hívtál?.:; Ugyan­olyan rekedt a hangom, mint amikor eljöttem... Hogy vagy­tok? Mindenki jól van? A Manci néni rövidesen felgyó­gyul? No, de megyek, mert ép­pen vacsorázom..; Szervusz, Pityuka, csókolok mindenkit! — mondta az őrnagy elváltoz­tatott, rekedtes hangján, aztán letette a kagylót. — Az unoka­öcsém volt.;. Nagyon ragasz­kodik hozzám... — magyaráz­ta a portásnak. Pálos visszament az étterem­be, s ugyanolyan komótosan evett, mint előbb, de gondola­tai egészen másutt jártak. Mi történhetett? Istvánfi nem te­lefonálna, ha nem volna vala­mi nagy baj. És ez a betegség képletesen csakugyan bajt je­lent ... Esti séta ürügyén gyor­san el kell mennie Istvánfi- hoz... A terem már csaknem üres volt, tíz óra felé járt. Ö lekéste a vacsorát, mert figyelt valamit. Azt füllentete, hogy elaludt, ezért kéri ilyen ké­sőn .;; Liszkainak is éppen ilyenkor kell kint csavarognia valahol — morgott magában. Pedig most nagyon jól szem­mel kell tartani Sípost... Pálos vacsora után szép las­san kisétált a teraszra, aztán lement az ösvényre. Nem vár­hatott egy percet sem, ezért nem is kereste meg a főhadna­gyot . ;: Amikor a fák már eltakarták a Palota-szálló ablakait, neki­iramodott. mint egy versenyfu­tó. Átugrálta a gyökereket, a szikladarabkákat, s húsz perc múlva már a falu szélén járt. Itt megint le kellett lassítania lépteit, nehogy felhívja magá­ra a figyelmet. Már várták. — Kazán százados van a vo­nalban — mondta Istvánfi, s ő is ugyanúgy vigyázzba vágta magát, mint a szobában tar­A szegény emberek legszegé­nyebb fajtájához tartozott. Fes- tetich herceg egykori uradal­mában cselédeskedett a felsza­badulásig illetve amíg be nem vitték katonának. Budán szov­jet fogságba esett, s nyomban belépett az alakuló új magyar nemzeti hadseregbe. Részt vett i a német fasiszták elleni harc­ban, s megsebesült. Felgyógyu­lása után hazatérhetett közsé- . i gébé. Itthon már béke honolt. A fasizmus eilend tevékeny­ségéért különleges elbírálás­ban részesült: 20 hold földet mértek ki neki az urasági bir­tokból. Ekkor még csak felesé­gével élt kettesben. Azóta négy gyermekük született. Fia, a 15 éves István is a szövetkezet­ben dolgozik. Itt is marad. Kö­veti apja hivatását, aid im­már veteránnak számít a szö­vetkezeti mozgalomban: 1952 óta megszakítás nélkül tagja a tsz-mek. 1950 óta párttag. Volt tózkodó másik két nyomozó. Pálos átvette Istvánfi keze-j már tsz-elnök és párttitkár is. bői a kagylót. | Huszonkét kommunista van a — Halljam, rm van?;;; Net ... ... ...... , . jelentsen! Mondja!... t “«ban, közülük heten Az őrnagy végighallgatta Ka­zán százados beszámolóját a szakaszvezető letartóztatásá­nak körülményeiről, aztán ő szólalt meg: — Ezt jól megcsinálták! Vár­jon egy kicsit... Gondolko­dom ... Készüljenek fel. Bizto­sítsák a Palota-szálló körülvé- telét.;: Illetve... Várjának csak.;; Mégse... Adjon uta­sítást Bondor századosnak, hogy még fokozottabban fi­gyeljék a rádiójelzéseket.;. Várjunk inkább egy-két na­pot ... Hátha jobban tisztázód­nak a frontok.;; A szakasz­vezetőt pedig azonnal ki kell engedni és állandóan a nyomá­ban lenni ... Várják újabb pa­rancsaimat! A viszontlátásra! tFolytatjukJ a szö­vetkezetben dolgoznak. Hor­váth Vendelt a legönzetlenebb, legszorgalmasabb kommunis­taként tartják számon. A szövetkezetről alkotott vé­leménye: »örül az ember, ha szétnéz a határban, olyan szép tiszta minden.-« Horváth elvtárs majdnem az elnökkel egy időben lett bri­gádvezető. Munkájával elége­dett a vezetőség. Ö az embe­rekre hárítja a dicséretet. Va­lóiban csodálatraméltó teljesít­ményt nyújtanak ezek az em­berek. A 820 hold föld megmű­veléséhez a 11 kocsison kívül 9 gyalogos férfi és 50 nő mun­kájára támaszkodhatnak, A férfiak átlagos életkora 56, a | nőké 50 év kőiül van. »Piros ♦ kendős asszony csak három J van közöttük« — mondja je- í lesve, hogy a többiek mind idősebbek. A munkában azért állhatatosak és kitartóak. Ti­zenötféle növényt termeszte­nek; bár sokat könnyített raj­tuk a vegyszer, még így is ma­rad kapálni-, hajladoznivaló jócskán. Hogy egyebet ne em­lítsek, 25 hold kertészeti nö­vény gondozását osztották ki rájuk, s amint hírlik, minde­nük tiszta, a kapásokban csak lófogattal és kézi kapával dol­goztak A brigádban ott dolgo­zik a brigád vezető felesége is, aki szintén párttag, s aki ed­dig még minden évben 200 egységnél többet teljesített, pe­dig otthon el kell látnia a csa­ládot is. A közösséggel, a közösségért élni, dolgozni, a legszebb do­log.., * , * Három ember, három életút. Nem azonos pontról indultak, különböző utakon jutottak él oda, ahol most vannak. Tekin­télyüket nem előkelő szárma­zásukkal, vagyonukkal, hanem becsületes munkájukká], vív­ták ki. Legfőbb életelvük: oda­adással, becsülettel szolgálni a közösséget.., Bárki követheti őket. A pá­lya szabad. Varga József Az Országos Filharmónia balatoni hangversenyei Az Országos Filharmónia rende­zésében több balatoni üdülőhelyen hangversenyeket tartanak. A kon­certeken föllép Bacher Mihály zongoraművész, Szendrey-Karper László gitárművész, Ágai Karola énekesnő, Ungar Imre zongoramű­vész. A műsort Lelkes Agnes, Gál György Sándor, illetve Rajnai Má­ria ismerteti. A koncerteken köz­reműködik a Budapesti Fúvósötös is. E hónapban Siófokon 28-án* Földváron 23-án és 30-án, Boglá­ron 24-én, Lellén 24-én és 25-én* Berényben pedig 19-én lesz hang­verseny. (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents