Somogyi Néplap, 1963. július (20. évfolyam, 152-176. szám)

1963-07-16 / 164. szám

Redd, 1963. július 16. 5 SOMOGYI MÉPLAP J lOTStííD üílís mm_j lí FILLÉRES KUKO A tartásdíj Mint ismeretes, a kukorica- góré építése elég költséges do­log. Előfordul, hogy egy ilyen építmény 38—40 000 forint költséget is fölemészt. Ahol pe­dig nem gondoskodnak a ku­korica megfelelő tárolásáról, ott az időjárás, az eső, a hó kárt tesz a terményben. Mikita István, a Rozmaring Mezőgazdasági és Kertészeti Termelőszövetkezet dolgozója újításával, az újfajta kukorica­kassal felbecsülhetetlen szolgá­latot tett termelőszövetkeze­teinknek. Természetesen ez az újítás csak akkor hozhatja meg a kívánt eredményt, ha minden termelőszövetkezetben s mindenhol, ahol szükséges, elterjesztik. A Mikita István kidolgozta tengerikas elkészí­téséhez szükséges anyag mind­egyik tsz-ben rendelkezésre áll. Így ez az újítás termelőszö­vetkezetben vagy állami gaz­daságban házilag is megvaló­sítható. Milyen anyagokra van szük­ség az újfajta tengerikas épí­téséhez? A kas palástjának ki­alakításához elsősorban úgy­nevezett dróthálóból készült szőnyegkerítés-anyag kell, de ennek hiányában a palástot erős fűzfavesszőből, lécmara­dékból, vagy vastagabb nád- anyagból, sőt napraforgószár­ból is el lehet készíteni. Drót­háló felhasználása esetéin a dróthálót a drótszőnyeg hen­gerpalástjába fant dróttal, az úgynevezett András-kereszt ki­alakításával, valamint lécváz­zal lehet merevíteni. A mere­vítő léceket a hengerpaláston kívül körkörösen haladó drót­szálakkal fogják össze. Az így elkészült hengeres testet ge­rendákra fektetett kukorica- szárból képezett szőnyegre he­lyezik. Ez a kukoricaszár-sző- nyeg azt a célt szolgálja, hogy a tárolt tengerit megóvja az alulról jövő nedvességtől. A felállított hengerpalástot felül­ről is letakarják egy tengeri­szárból készített kúpos süveg­gel. A Rozmaring Tsz-ben két méter átmérőjű, hét mé­ter magas lcukoricakasokal készítettek, Természetszerűleg a követelményeknek megfele­lően ezek a méretek megvál­toztathatók. Ahol megfelelő mennyiségű rúd faanyag áll a rendelkezésre, ott esetleg há­rom méter átmérőjű, két mé­ter magas tengerikasokat is le­het építeni. A Rozmaring Tsz- ben kivitelezett tengerikasban harmincöt-negyven mázsa ku­koricát tárolnak. Az ismertetett tengerikasnak — minden más kukoricagóré- val szemben — felbecsülhetet­len előnye az is, hogy bárhol a kukorioaföldeken felállítható. A temgerikasinak ez a ’mozgé­konysága« lehetővé teszi, hogy a kukoricát nem szükséges esős időben a helyenként jár­hatatlan útviszonyok között szállítani, hanem kint .hagyha­tó a földeken az ott fölépített, illetve összeállított tengerika­sokban. A kasoknak további előnyük az, hogy amikor ki­ürültek, akkor szétszedhetők, és az anyaguk felhasználható egyéb célokra. (Pél árú a drót­háló kerítésnek stb.) Még nem említettük, hogy miként töltik és ürítik a Miki- ta-féle tengerikast. A töltést egyszerűen úgy végzik, hogy a kukoricát felülő" beszórják a kasba. Az ürítést talán még külön újításnak is tekimt’oet- néniR. Ugyanis ott, ahol a hen­gerpalástot összefogják, egy vastagabb drótszál van az egy­másba hajló hengerpalást drót­szemei közé húzva. Amikor az összeerősített hengerpalástot megbontják, akkor az összefű­ző drótszálat egyszerűen kihúz­zák, és máris ömlik a kukori- cakasból kifelé a csöves tenge­ri. Nem érdektelen a Mikita-fé- le tengerikas-újítás születésé­nek néhány előzményére is ki­térni. A Rozmaring Tsz veze­tői az elsők között figyeltek föl arra a megmozdulásra, amelyet az újítómozgalom lelkes hívei kezdeményeztek. A mozgalom barátai ugyanis abból indultak ki, hogy az ipari dolgozók újí­tómozgalmához hasonlóan meg kell indítani a termelőszövet­kezetek szervezett újítómozgal­mát is. Könnyű elképzelni, hogy mit jelent ez a megmoz­dulás. Hazánkban jelenleg csaknem négyezer termelőszö­vetkezet mintegy 1 200 000 tag­gal dolgozik. Az újító gondo­latnak a termelőszövetkezetek tagsága között való elhintése meghozza a maga gyümölcsét Mikita István is ennek a kez­deményezésnek a hatására dol­gozta ki tengerikas-újítását. Mikita jelenleg 50 éves, hat elemit végzett. De az első si­keres újítás után úgy rájött az alkotás ízére, hogy máris hoz­zákezdett a következő újítás* kidolgozásához. Erről most csak annyit említünk, hogy egy automatikus sertésetető ládáról van szó, amelynek üzembe ál­lítása nagymértékben meg fog­ja könnyíteni a sertésgondozók munkáját. A Rozmaring Tsz vezetősége és újítói nemcsak az újítások kidolgozásával akarnak példát mutatni, hanem azzal is, hogy bármelyik termelőszövetkezet­nek szívesen a segítségére siet­nek akár a tengerikasok építé­sénél, akár bármilyen más ná­luk már meghonosodott újítás bevezetésénél. Azt mondják, hogy a termelőszövetkezetek között kibontakozó tapasztalat- csere egyaránt segíti a" tsz-ek és az ország boldogulását. Tokár Péter A gyermektartásdij fizeté- I séért indított perek „agy szá­ma azt mula.ja, hogy sajnos, a szülők egy része, elsősorban az apáik még nem állnak azon az erkölcsi fokon, hogy át­érezzék: a gyermek Iránti kö­telezettség mindennél előbbre való. Nagyon sokan vannak, akik különböző űrügyekkel igyekeznek kibújni kötelezett­ségük teljesítése alól, ha pe­dig ez nem sikerül, lehetőleg minél kevesebbe* akarnak fi­séin s minden alkalmat meg­ragadnak, hegy mentesüljenek alóla. A kibújás, illetve a védeke­zés legáltalánosabb formája ! amikor a perbe vont férfi az- | zal védekezik: nem én va­gyok az apa. Egy ilyen perben ! a bíróság a következőket mondotta ki: — Gyermektartásdíj-perbnn r.em lehet arra hivatkozni, hogy a gyermek nem tőle származik. Ez a védekezés — a Legfelsőbb Bíróság polgári kollégiumának döntése értel­mében — csak külön perben érvényesíthető, amelyet az apaság vélelmének megdönté­se iránt kell indítani. Ezt azonban a gyermek születésé­től számított egy éven belül, illetve — jelen esetben — az elismerő nyilatkozat megtéte­létől számított egyévi határ­idő alatt kell folyamatba ten­ni Amíg az apaság védelmét jogerős bírói ítélet meg nem dönti, tartásdíjat kell fizetni. Bonyolultabb volt az az eset, amikor az derült ki, hogy jogilag fennálló házas­ságban élő asszony indított gyermektartási pert egy férfi ellen arra hivatkozva, hogy a gyermek együttélésükből szár­mazott. Ugyanis az asszony férje a háború alatt eltűnt, nem nyilvánították holtnak, a házasságot sem bontották fel, sőt az egyéves gyermek az eltűnt férj nevét viselte. Ebben az ügyben a bíróság a következő álláspontra helyez­kedett: — A családjogi törvény ér­telmében, ha nincs olyan sze­mély, aki apánaki tekintendő, a gyermeket az köteles eltar­tani, aki az anyával a fogan­tatás ideje alatt érintkezett. A. perbe vont férfi tartási kö­telezettsége csak ezen az alapon állapítható meg. Há­zassági kötelékben élő nő azonban más férfi ellen gyer­mektartásdíj iránti pert csak a férj apaságának megdöntése után indíthat. Amíg ez a vé­lelem megdöntve nincs, addig a más férfi elleni tartási ke­reset idő előtti, illetve bírói úton nem érvényesíthető. Ezért a pert meg kellett szün­tetni. A bíróság kioktatásul még azt is leszögezte, hogy az apa­ság vélelmének megdöntésére irányuló pert — gondnok út­ján — csak a gyermek in­díthatja meg, az anyának sa­ját személyében perlési joga nines'* még! rnlinlt a gyermek törvényes képviselőjének sem. Az elvált szülők megegyeztek: a gyermek az anyánál marad, ennek fejében az anya a gyer- mektairtásdíj fizetéséért indí­tott perben lemondott arról, hogy az apa hathónapi tartás­díjtartozását megfizesse. Tör­vényességi óvásra az ügy a Legfelsőbb Bíróság elé került, s az az apát a következő in­dokolással kötelezte a hátra­lék megfizetésére: — A tartásdíj a gyermeket illeti, és erről ellenérték nél­kül lemondani nem lehet. A tartásdíj a gyermeknek a per megindítását megelőző hat hónapra akkor is jár, ha a jogosultat a követelés érvé­nyesítésében mulasztás terhe­li. A lemondás mind a múlt­ra, mind a jövőre vonatkozóan semmis. A tartáséi] összege általá­ban az apa ju-veuÁmenek 2C százaléka, de lehet több is. Egy perben kiderült, hogy a gyermek súlyos beteg, egész életéiben gondozásra, eltartásra szarul, neveltetése többe ke­rül, mint más gyermeké, ezer. a bíróság a tartásdíjat az apa jövodelének 30 százalékában szabta meg. Az apa jövedelmét nem mindig könnyű megállapítani. Egy ügyben azt kellett tisz­tázni, hogy az apának két és fél hci'd szántóból, valamint 1400 négyszögöl gyümölcsösből és szőlőből mennyi a jövedel­me. — Számos perben elhangzott szakértői vélemény szerint — hangzott sz ítélet — a háztáji cazdaságolonál egy katasztrális hold jövedelme mintegy 3000— 3500 forint. Tekintve, hogy ebben az esetben a föld mi­nősége jó, és a gyümölcsös, valamint a szőlő jövedelme ál­talában tekintélyes — figye­lembe véve azonban, hogy az apa nem dolgozik állandóan a gazdaságban —, a bíróság az ingatlanok évi jövedelmét 9600 forintra értékelte. Nem fogadható el az a védekezése, hogy az ingatlanokból nincs jövedelme, sőt ráfizet. A be­csatolt igazolás szerint mint tsz-ta.gnak a múlt évben 834 forint tsz-fejlesztési hozzájá­rulást kellett fizetnie. Tekint­ve, hogy ezt a hozzájárulást a tagok tényleges jövedelmének csak Ins hányadában állapít­ják meg, nyilvánvaló, hogy az apa jövedelme ennek az ösz- szegnek többszöröse. Hasonlóképpen nem könnyű eset az iparos jövedelmét meg­állapítani. Megtörtént, hogy egy műszerész mindenképpen azt akarta bebizonyítani: ha­vonta mindössze ezer forintot keres. A bíróság arra az ál­láspontra helyezkedett, hogy mint szakmunkás legalább ha­vi 1500 forintot keresne, te­hát ha e2t a jövedelmet nem érné el, állásba menne. Ezért az 1500 forint után állapítot­ták meg a tartásdíjat. Egy ács viszont azt állította, hogy a tsz-ben, ahol dolgozik, csak alkalmi munka adódik, s így mindössze havi 500 forintot keres. A bíróság kiderítette, hogy azelőtt mindig kétezer fo­rint körül volt a jövedelme. Keresete azóta csökkent — szögezte le a bíróság —, ami­óta csak alkalmi munkát vál­lal, holott módja volna az építőiparban megfelelő állási kapni. A falun nagy lendület­tel folyik a ház- és egyéb építkezés, valószínűtlen, hogy csak havi 500 forintot tudna keresni. Nem hihető az az ál­lítása sem, hogy a tsz-ek meg­erősítése érdekében ragaszko­dik jelenlegi munkahelyéhez, hanem inkább azért, hogy a gyermektartásdíj megállapítá­sához szükséges keresete mi­nél alacsonyabb legyen. Ha munkáját megfelelően haszno­sítja, a hétezer forintot most is megkeresheti, ezért a bíróság ezt az összeget vette alapul. Egy másik apa is kilépett 1600 forintos állásából, hogy csak alkalmi munkából éljen. A bíróság szigorúan megrótta: — Az Alkotmány értelmé­ben a munkához való jog egyben erre irányuló kötele­zettséget is jelent. Mindenki köteles munkaerejét képessé­gének megfelelően kihasznál­ni, de fokozottabb a kötelessé­ge annak, akinek gyermeke el­tartásáról kell gondoskodnia. Az apának megvan a lehetősé­ge, hogy ismét havi 1600 fo­rintot jelentő állásba kerül­jön, ezért ennek az összegnek a figyelembevételével állavi- totta meg gyermektartási kö­telezettségét. Nagyon gyakori, hogy a tar­táséi j leszállítását kérik. Így egy apa arra hivatkozott: új­ból megházasodott, mostoha­gyermekét és feleségének szü­leit is tartja. — Mindezek a terhek csorbí-hatják a törvényes gyer­mek tartási igényét — man-« dotta ki a bíróság. — A vér szerinti gyermek tartási jogo­sultsága megelőzi a mostoha- gyermekét, akiről csal-r az ő tartási igényének kielégítése Után lehet gondoskodni. Egyébként feleségének szü­leit senki sem köteles eltar­tani. Itt jegyezzük meg, hogy a mostohagyermeket is csak akkor ha a háztartásában éL — Betegeskedem, kérem a ta.rtásdíj leszállítását — írta keresetében egy szőrösszívű apa. A tárgyilagosság kedvéért meg kell mondanunk, hogy ha ritkán is, de előfordul, ami­kor a gyermek az apánál van, az anya igyekszik kibúj,ni a fizetési kötelezett-ég alól. Eg? ilyen perben az anya arra hi­vatkozott, hogy nincs keresete, a háztartást vezeti, tehát nem tud fizetni. A bíróság ezzel az indoklással állapította meg fi­zetési kötelezettségét: — Otthon a háztartásban végzett munkája értélcet kép­visel, s ebből gyermeke meg­élhetéséhez hozzájárulhat. En­nek értéke 800 forintra tehe­tő, de ennyit megkeres aki cor is, ha otthoni munkát vállal. A tartáshoz tehát hozzájárul­hat, annál is inkább, mert en­nek érdekében ereje megfeszí­tésével is köteles dolgozni. Hajdú Endre VÖRÖS CSILLAG FILMSZÍNHÁZ ÉJFÉLI MISE. 10 éven alul nem ajánlott. Izgalmas cseh­szlovák film Bara Margit ven­dégszereplésével. Előadások kezdete 5 és 7 órakor. (Július 17-ig.) SZABAD IFJTÜSAG FILMSZÍNHÁZ CANDIDE, AVAGY A XX. SZÁZAD OPTIMIZMUSA. 14 éven alul nem ajánlott. Szé­lesvásznú, magyarul beszélő film. Előadások kezdete 4, 6, 8 órakor. (Július 17-ig.) DÓZSA KERTMOZI MÜNCHAUZEN BÁRÓ Előadás kezdete este 8 óra­kor. (Július 17-ig.) BARTÓK KERTMOZI HALÁLHAJÓ. Előadás kezdete este 8 óra­kor. (Július 17-ig.) LATINRA SÁNDOR MŰVELŐDÉSI HÁZ Este 19 árától TÁNC. Balatoni műsor: KESZTHELY Koldusdiák. A Csiky Gergely Színház vendégjátéka. BALATONLELLE Július 17-én szerdán: Denevér. A Győri Kisfaludy Színház ven­dégjátéka. SIÓFOK Július 18-án, csütörtökön Dene­vér. A Győri Kisfaludy Színház vendégjátéka. FILMSZÍNHÁZAK műsora Július 16-án: BALATONBOGLÄR Szélesvásznú terem: Az arany- ember. Magyar film. BALATONFÖLDVAR Szélesvásznú fedett kert: Csak ketten játszhatják. Csak 18 éven felülieknek. Angol film. BALATONFENYVES Liliomfi. Magyar film. BALATONLELLE Park mozi: A szórakozott pro­fesszor. Amerikai film. BA LATONSZARSZO Szélesvásznú terem: Valahol Európában. Magyar film. BALA TONSZEMES Szélesvásznú kert: Huszár kis­asszony. Szovjet film. FONYÓD Szélesvásznú fedett kert: Az aranyember. Magyar film. Szélesvásznú terem: Ejféli mise. Csehszlovák film. SIÓFOK Szélesvásznú kert: Robinson család. Amerikai film. Szélesvásznú terem: Üt a kikötő­be. Szovjet film. ZAMARDI kert: Robinson Komoly mellékkeresetet biztosít az ökörfarkkóró­virág gyűjtése Az ökörfarkkóró, más néven királygyertya tetszetős növény, mely szikár réteken, legelőkön, homokos talajokon, akácos er­dőkben, vasúti töltések mentén, cserjés helyeken sokszor töme­gesen terem. Gyűjtendők a szöszös ökör­farkkóró és nagy virágú rokon­fajaik kinyílt, kifejlődött sár­ga színű pártája csésze nélkül, melyet a gyógyászat céljára használnak fel. Az ökörfarkkóró virágja júli­ustól szeptemberig gyűjthető. A virágot legcélszerűbb a har­mat felszállása után, de mégis a kora reggeli órákban gyűj­teni. Tekintve, hogy a virág­nak csak a sárga színű pártá­ja használható gyógyászati cél­ra, így gyengéden, kézzel meg­fogva kell a csészéből kihúzni. A begyűjtött pártákat leg­célszerűbb kosárba helyezve gyűjteni, azért, hogy ne nyom­juk össze, majd igyekezzünk a nyers árut mielőbb az átvevő­helyre vinni. A nyers ökörfark­kóró-virágot kg-ként 5,— Ft-ért lehet értékesíteni a helyi föld­művesszövetkezetnél. Ha hely­ben átvevőhely nem volna, ak­kor is gyűjtjük le a község te­rületén található ökörfarkkóró virágját, és szárítsuk meg, mert így is korlátlanul értéke­síthető. A virág szárítását ponyvára kiterítve +űző napon végezzük, de lehet a virágokat szárítani borús időben is konyhában, tűzhely fölött felerősített tep­sin. A szárítás alatt főzni nem szabad, mórt a feláramló gőz a száradó virágok színét erő­sen lerontja. A megszáradt vi­rág nedvszívó hatású, ezért ajánlatos elszállításig légmen­tesen lezárható uborkásüvegbe vagy bádogedénybe helyezni. A száraz ökörfarkkóró-virág akkor jó minőségű, ha egyönte­tű élénksárga színű, és ujjunk között könnyen széjjelmorzsol­ható. Az ilyen minőségű áru kg-ként 40,— Ft-ért értékesít­hető. A megszárított virágot — he­lyi átvevőhely híján — postán expressz csomagként a HER­BARIA központi üzemének cí­mére (Budapest, Duna-parti tpu., IX., Soroksári út 17.) is föl lehet adni. Az említett átvételi árak mellett — megfelelő lelőhely fel­kutatása esetén — az ökörfark­kóró-virág gyűjtésével napi 80—100 Ft kereset is elérhető, tehát érdemes gyűjtésével fog­lalkozni. (3758) Az ÉM Somogy megyei Állami Építőipari Vállalat a 2. bz. fő-építésvezetőséghez Siófokra és kornyékére építészmérnöki ▼agy építőipari techniknsi végzettséggel építésvezetőt keres. Jelentkezés írásban vagy személyesen a válla­lat központjában: KAPOSVÁR, MÁJUS 1. U. 57., SZEMÉLYZETI OSZTÁLY. Útiköltséget fölvétel esetén térítünk. (51727) Szélesvásznú nem ; család.

Next

/
Thumbnails
Contents