Somogyi Néplap, 1963. július (20. évfolyam, 152-176. szám)
1963-07-16 / 164. szám
Somogyi Néplap MSZMP MEGYEI BIZOTTSÁGA ES A MEGYÉI TANACS LAPJAA budai vár: Balta köz Tatarozzák, felújítják az iskolákat a csurgói járásban (Tudósítónktól.) Jó ütemben haladnak az iskolák felújításával a csurgói járásban. A berzenoei iskolát hamarosan átadják a Somogy megyei Tatarozó Vállalat munkásad. Félmilliós költséggel födémet és ablakokat cseréltek. Elkészült a csurgói diákotthon új étterme. Az emeletes épület földszintjén kapott helyet a korszerű konyha, az emeleten helyezték el a szép, világos, tágas ebédlőt és a szolgálati lakásokat. Mindez több mint egymillió forintba került. Befejezték a Csurgói II. számú Általános Iskola teljes felújítását. Hamarosan megkezdődik az In- ke-darvaspusztai Általános Iskola korszerűsítését. Sajnos, nincs... A zok a vásárlók, akik Nagyatád legnagyobb üzletében, a 408-as önkiszolgáló élelmiszerboltban hideg sört. üdítő italt vagy friss hentesárut kérnek, ezt a választ kapják: — Sajnos, nincs. — Két hete hogy nem tudnak adni a vásárlóknak se hideg italt, se friss hentesárut. Június 27-én elromlott az üzlet hűtőszekrénye és mirelit hűtőpultja. A Finommechanikai Vállalat szerelői igen hamar elvitték a rossz alkatrészeket, de a többszöri sürgetés ellenére sem javították meg őket. Egy másik üzletből átvittek ugyan a 408-asba egy jégszekrényt, de akár ott is hagyhatták volna: nincs jég, anélkül pedig mit sem ér. Tartani kellene a vállalat központjában egy-két olyan hűtőszekrényt, amit azoknak az üzleteknek adhatnának ideiglenesen, ahol elromlott a hűtőszekrény vagy a hűtőpult. De más megoldás is kínálkozik. Igaz, az Élelmiszer-kiskereskedelmi Vállalatnak nincs Nagyatádon jégverme, s igy üzletét nem tudja ellátni jéggel, a földműves- szövetkezet azonban kisegíthetné őket, ha kérnék tőlük ezt. Hiába olvassák a vásárlók az ÉKV nagyatádi 408-as boltjának bejáratánál azt, hogy »Kiváló vállalat«. Egy csapásra megváltozik a véleményük, ha bemennek az üzletbe, s kapják a meleg italokat, az olvadozó vajat, s hiába kérnek friss hentesárut. Sz. T„ ooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooo Vagy alusznak, vagy nem hallják... (Tudósítónktól.) Júniusban szóvá tettük a ibalatonlellei villasor autó- buszforgalmának rendkívüli veszélyeit. Akkor a 13. sz. AKÖV igazgatója közölte, hogy fölöttes szervéhez fordult az útvonal ügyében, s megemlítette, hogy már a közlekedésrendészeti hatóság is kérte a járat kihelyezését az országú tra. Sajnos, semmi sem történt. Itt a fő szezon, igen veszélyes a közlekedés a leltei villasoron. Sürgősen intézkedni kellene! MIT HA NI Bemondta Billy Moore, a világhírű néger dzsesszszerzo A Keit im Bűd egyik riportere, Karlheinz Brechsel beszélgetett az NDK-ban tartózkodó világhírű néger származású dzsesszszerzövel, Billy Moore-váL *=■ ön az Egyesült Államokban főleg fehér zenekaroknak dolgozott. Benny Goodman, Glenn Miller, Tony Pastor, Buddy Rich, Tommi Dorsey, Charlie Barnet és Les Brown volt az ön főnöke. Teljes elismerésüket élvezte mint néger? — A munka elismerése nem egyenlő az ember elismerésé- veL Nem tudok senkit sem, aki nem állítaná, hogy Louis Amstrong a világ legjobb trombitása. Viszont százakat ismerek, köztük neves muzsikusokat, akik a néger Amst- ronggal nem ülnének le egy asztalihoz. Még Duke Ellington zenekarával is megtörténik, hogy bár hangversenyén a hallgatók ezrei tombolnak, viszont a város egyetlen szállodájában sem kap szobát. — Volt önnek is ilyen élményben része? — Még ma is több olyan fehér zenekar található, amelynek vezetője nem hajlandó négerekkel dolgozni. Vagy ha aláírják is a szerződést, a legjelentéktelenebb ok elegendő arra, hogy felmondjanak neki. Nekem Les Brownnal volt egy kellemetlen összezördülésem. Számára csak egy alternatíva létezett: ő fehér, tehát csak neki lehet igaza. Kénytelen voltam visszavonulni. Egyszer Charly Bamet zenekarával Kaliforniában adtam hangversenyt. Amikor fehér kollégáim több órás autóbuszát után fáradtan dőltek szállodai ágyukra, én nyakamba vettem a várost, és szállodáról szállodára jártam. Gyakran csak a várótermekben vagy parkok padján találtam nyugalmat. A legtöbb hely, ahova fehér zenésztársaim bejutottak, zárva maradt előttem. Sokszor még a színházak öltözőibe sem engedtek be. Az éttermekről nem is akarok beszélni. Kénytelen voltam a szerződést felmondani és visz- szatémi New Yorkba, — Többször is hallottuk, hogy az északi államokban a faji megkülönböztetés ma már alig játszik szerepet. — A törvény és a valóság két különböző dolog. Hivatalosan megszüntették a faji elkülönítést az iskolai oktatásban, viszont mindenki a számára illetékes körzet állami iskolájába köteles beiratkozni. A néger gyermekek csak a gettók iskoláit látogathatják. Ne higgye, hogy ezek a gettók a fehérek nélkül léteznek. Minden jelentősebb áruház, vállalkozás vagy szálloda fehér üzletember tulajdona. A négereik rá vannak utalva a gettókra, ezért a fehérek az itteni árakat hihetetlenül felsrófolják. Egy másodosztályú szálloda a Harlemben többe kerül, mint egy első osztályú szoba New York bármely részén. — Hogyan ítéli meg a déli államokban kirobbant összetűzéseket? — Mindez a korábbi helyzet következménye. Gyökerei visszanyúlnak a rabszolgafelszabadítás korszakába. Újszerű a faji egyenjogúságért harcolók szilárd egysége és a fiatalok nagy száma. Az utóbbi években a megkülönböztetés ellen harcolók megszaporodtak, és ma már nagy reményeket fűzünk a jövő sikeredhez. ■— Mikor jött Európába? — 1960 óta dolgozom a Német Demokratikus Köztársaságban. A berlini és a lipcsei rádió tónczenekara számára komponálok és hangszerelek. Ezenkívül a stúdió dzsessz- zenekarában fogok dolgozni. Nagyon jól érzem magam az NDK-ban, és örülök, hogy itt igazi otthonra találtam. (Szentirmai) 'onnlt egy idült alkoholista Földényi Gyula, Kaposvár, Dimitrov utca 105. szám alatti lakos évtizedek óta idült alkoholista. Az ötvenéves férfi több ízben volt már elvonókúrán, s állt bűncselekmények miatt a bíróság előtt. Ez év május 25-ig az Építőipari Vállalatnál dolgozott. Akkor önkényesen otthagyta munkahelyét, s mivel nem volt pénze italra, elhatározta, hogy lop. Este a Kék egér Italbolt elől elvitte A. Gy. kerékpárját, s a Fészek Borozónál ^250 forintért el akarta adni. A gép Otulajdonosa közben oda érkezett, gés megakadályozta a vásárt. Föl- Odényi — félve a felelősségre vo- Qnástól — kereket oldott. “ Három nap múlva az fiDOSZ kisvendéglője körül őgyelgett, onnét P. L. női kerékpárját vitte el, majd ismerőséhez, S. I.-néhoz ment. ötven forintot kért tőle kölcsön, a kerékpárt otthagyta zálogban. A pénzt italra költötte. A bűncselekmény elkövetése után Földényi Gyula néhány napig bujkált, majd önként jelentkezett az igazságügyi szerveknél. A bíróság bűnösnek mondta ki Föl- dényit, s kétrendbeli lopás miatt jogerősen tízhónapi szabadságvesztésre ítélte. (Szlovák Fiij-i) A fogyasztók egészségének veszélyeztetése miatt betiltották az igali cukrászüzem működését (Tudósítónktól.) A KÖJÁL azon munkálkodik, hogy mindenkivel megtartassa az egészségügyi intézkedéseket. Az utóbbi hetekben az igali földművesszövet- kezet cukrászüzemében súlyos hibát tártak fel. Féldául ugyanabban a piszkos, rendetlen helyiségben készítették a cukrászsüteményeket, a fagylaltot, ahol az edényeket mosogatták, tárolták, és az árut raktározták. A legalapvetőbb egészségügyi követelményeké! sem tartották meg. Különösen gondatlanul bántak a fagylalttal, pedig az jó táptalaja a baktériumoknak, kórokozóknak. A fagylaltot piszkos jéggel hűtötték, benne szennyezett jégdarabokat és szalma- szálakat találtak. Gondatlanságról!, hanyagságról árulkodott a fagylaltostégely is. A KÖJÁL a fogyasztók egészségének veszélyeztetése miatt a legszigorúbb intézkedésre kényszerült: betiltotta az üzem működését, és vezetőjét meg a szövetkezet igazgatóságának elnökét 500—50C forint pénzbírsággal sújtotta. é1 sak ezt a menetet bír- jam még...« Ez a harmadik, az utolsó. Tudta, érezte, hogy most kell mindent beleadnia, ha győzni akar, hiszen az első kettő meglehetősen kiegyensúlyozott küzdelem volt. Ügyesen hajolt el egy balegyenes elől, s a következő pillanatban jobb horga máris az ellenfél álián csattant. Az megingott, s ez a pillanat elegendő volt ahhoz, hogy az ő balegyenese találjon telibe. Ellenfele a földre rogyott. Szánalmas látványt nyújtott így térdére és karjára támaszkodva. Kapkodó lélegzettel, fújtató tüdővel sietett a zöld sarokba, s szája szögletén bujkáló enyhe, de kissé torz mosollyal figyelte fél szemével a tombo- ^ ló arénát, amely már percek óta követelte: »üsd ki ._ Üsd ki!...«, másik szemével pedig a mérkőzésvezető bírót nézte, aki ütemesen számolt ellenfelére: »öt-hat-hét-nyólc-ki Ebben a pillanatban gyengéd női kéz fonódott meztelen vállára, s a fürge ujjak fülével játszadoztak, — Alszol még, Jocó? Mély, tompa, kábult álomból ébredt. Tekintete rátévedt a szekrény tetején levő órára, amely ebben a pillanatban kongatta a tizediket. »Álom volt tehát« — gondolta magában, s újra behunyta a szemét. Klári békén hagyta. Pongyolát kapott magára, s a konyhába sietett, hogy reggelit készítsen. Jocó ezalatt végiggondolta az előző este minden részletét. Hazafelé indult a gyárból, hogy korán pihenőre térjen, hiszen a következő mérkőzése nem lesz könnyű. Ütközően belebotlott két barátjába. Pista és Imre egy korty italra hívta meg őt. Eleinte szabadott, ám amikor Pista a születésnapját említette, döntött. Velük megy, hiszen az a korty ital, amelyet a jó barát egészségére hajt föl, igazán nem árthat meg az erős szervezetének. Így mentek el hármasban az egyik közeli italboltba, majd később az egyik éjszakai szórakozóhelyre. Jó hangulatuk kerekedett. S még a konyak is ízesebb- nek, zamatosabbnak tetszett, mint a külvárosi vendéglőben. A hét órára tervezett távozásból nem lett semmi, mert amikor a szomszédos asztalnál egyedül ülő nőt fölkérte egy táncra, már bizony tízre járt. menő — Kiéri ■— nyújtotta kezét a nő. — Jocó. — A bokszoló? — Ismer? ■— O, igen, már többször láttam magát filmen, olvastam is a mérkőzéseiről. Az első tánc alatt jóformán csak a lány beszélt, a fiú igennel vagy nemmel válaszolhatott. A másodiknál Klári megkérdezte: — Egyedül él? — Nem, a szüleimmel lakom — válaszolta Jocó. Es most ö kérdezett: — És maga? — Egyedül... Amióta elváltam a férjemtől, egyedül. A következő tánc végén búcsúzni akart mondván, hogy holnap mérkőzése lesz, s pihennie kell. — Kár, hogy elmegy — mondta a nő, és sokat sejte- tően nézett a fiú izemébe. És Jocó maradt. Pista és Imre, a két jó barát megértő volt. Tapintatosan távoztak. Klári pedig átült Jocó asztalához. Sűrűn koccantak a poharak, s egyre inkább belemelegedtek a táncba. Zéróra után taxit fogadtak.-— Hová? — kérdezte Jocó. — Bízza rám, jó? — felelte Klári. És hamiskás mosollyal hozzátette: — Vagy ellene van? Klári csinos volt és vonzó. Jocó belegyezően bólintott. Az asszony lakása éppoly gondozott volt, mint ő maga. • * • Ds most vasárnap reg- -*-/ gél van. Tíz óra húsz perc. »Menni kellene« — gondolta Jocó. Gyors öltözködés, s mire Klári be- w hozta a reggelit, Jocó már nyakkendőjét kötötte. — Elmégy, Jocókám? — Igen... Tudod, este mérkőzésem van. Elővette irattárcáját, s egy első sorba szóló jegyet tett Klári kezébe. í — Kösz... Ott leszek. s Ugye, győzöl? Válasz nélküli magabiztos mosoly ült Jocó keskeny szájának csücskében. * * * Gong... menetben némi fölényben volt. A másodikban adott is, de kapott is. Érezte, hogy ez a menet bizony nem az övé. Csak mi ez a furcsa, eddig soha nejn érzett ólmos fáradság a kezében és a lábában? — Szorítóból, következik a harmadik menet! Felállt és azonnal támadott. Ellenfele ügyesen hátrált, s csak közbe-közpe szürkéit. Egy pillanatra védtelenül hagyta az arcát. »Most/« — villant át Jocó agyán a gondolat. Jobb ökle mint a pöröly vágódott előre, de elsuhant ellenfele feje mellett. De mi ez? Tompa ütést érzett az álián. Elsötétült előtte minden, többé nem tudott semmiről. Ügy rémlett neki, mintha csak távolról, elmosódva hallaná a szekrény tetején levő óra tompa, de könyörtelen bimmbamját: »Nyolc-kilenc-tíz!« JT ézfogás .., Az első Zcntai Ferenc SS sorion Piaci pillanat — Mennyiért adja a gyümölcsöt? — Három ötven! — De hiszen ott arrább három forintért árulták! — Akkor miért nem vett ott? — Mert már nincs. — Ja, kérem, amikor nincs, akkor nálam is három forint! A mosófazék tizenhét aktája A szocialista jogszolgáltatás a lakosság legapróbb ügyeiben is bármikor kész igazságot tenni. A peres követelések értékét illetően semmiféle megkötöttség nincs, még a virtuskodók fülemüleperei elől sem zárkóznak el bíróságaink. Pedig a régi perlekedő szellem gyakran életre kel, és sokszor nevetségesen jelentéktelen ügyekkel ostromolják az igazságszolgáltatást. A Fővárosi Bíróság két tárgyalást is tartott egy pety- tyes labda ügyében. A labda átrepült a szomszédba, és mire érte mentek, már csak kipukkadt roncsait találták. A szomszéd bosszújának vagy az éppen ott tartózkodó házőrző kutya fogainak martaléka lett-e a tönkrement játékszer? A kérdést neves szakértőik oldották meg, és a kutya tulajdonosát kártérítésre kötelezték. A Fővárosi Bíróságihoz fordult B. L.-né is, mert a tisztítóból pecsétesen kapta visz- saa kabátját. Az ügy tisztázására csak hónapok múlva kerülhetett sor, mert az első tárgyalásra a panaszos elfelejtette elvinni a kabátot. A második tárgyaláson azonban már kénytelen volt elállni követelésétől, mert a folt időközben elhalványodott, majdnem láthatatlanná vált. Egy Ml évvel ezelőtt kezdődött polgári per egy mosófazék körül zajlott a II— XII. kerületi bíróságon. E híressé vált fazekat tulajdonosa megfoltoztatta, a folt minőségével azonban nem volt megelégedve, és beperelte a bádogost. Az üggyel négy bíró, két népi ülnök, két jegyzőkönyvvezető foglalkozott, összesen 17 aktát készítettek, a postás pedig 11 értesítést kézbesített a per elindítójának. A panaszos a bíróságon sikertelenül próbálkozott, mert a szakértők nem találtak semmi kivetnivalót a fazék foltjának minőségébein. E sikertelenségbe azonban nem törődött bele, és néhány hónap múlva már a feltebbvi- teli bíróság asztalára került a mosófazék. A szakbírók itt még alaposabban megvizsgálták a bádogos munkáját, de a folt még a sok hónapos használat után is kitűnően tartotta magát, s így a keresetet elutasították. A panaszos végül kényeién volt tudomásul venni az ítéletet, csupán amiatt panaszkodott, hogy alaki okok miatt a szükségesnél eggyel több iratot kellett beadnia a per folyamán. Somogyi Néplap Az MSZMP Somogy megyei Sizottsága és a Somogy megyei Tanác? lapja. Főszerkesztő: WIRTH LAJOS. Szerkesztőség: Kaposvár, Lenin u. 14. Telefon 15-10, 15-11* * Kiadja a Somogyi Néplap Lapkiadó Vállalat. Kaposvár, Kossuth tér l. Telefon 15-16. Felelős kiadó: Szabó Gábor. Beküldött kéziratot nem örzünle meg, és nem adunk vissza. Terjeszti: a Magyar Posta. Előfizethető a helyi postahivataloknál és postáskézbesítőknél. Előfizetési díj egy hónapra 11 Ft* Index: 25067. Készült a Somogy megyei Nyomdaipari Vállalat kaposvári üzemében Kaposvár, Latinka Sándor utca §,
