Somogyi Néplap, 1963. július (20. évfolyam, 152-176. szám)

1963-07-03 / 153. szám

VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! Mai számunk tartafmabőf: Ara 50 FILLÉR SomogyiMéplap MSZMP M EGYE I BIZOTTS ÁGA ÉS A MEGYE I T A N ÁCS L A P J A XX. ÉVFOLYAM 153. SZÁM. SZERDA, 1963. JÚLIUS 3. Balatoni műsorkalauz (4. o.) Olvasóink írják 15. o.) Példát mutatnali a munkásőr gépkocsivezetők (6. o.) Németh Ferenc elvtárs beszéde a termelőszövetkezeti vezetők megyei tanácskozásán A részvevők egy csoportja. években, megindult egészséges fejlődés 1962-ben tovább foly­tatódott, méltán tekinthetjük tehát a múlt esztendőt szövet­kezeti mozgalmunk gazdasági, politikai, szervezeti erősödése jelentős évének. Ez korántsem jelenti azt, hogy különösebb probléma és gond nélkül élünk — folytatta a megyei pártbizottság első titkára. — További nagy fel­adatok várnak ránk. Ezek megoldásához abban a tudat ban foghatunk hozzá hogy szö­vetkezeteink túlnyomó többsé­ge túljutott a megalapozás kez­deti, legnehezebb szakaszán. Németh elvtárs a továbbiak­ban megemlítette: a termelés­ben, kivált a növénytermesz­tésben elért eredmények lehe­tővé tették a tsz-ekben nem­csak a közös gazdasági alap erősítését, hanem a tagok jö­vedelmének növekedését is. Most fordult elő először, hogy megyei szinten a tagok terve­zett részesedése megvalósult, iUetve tényleges jövedelmük több lett az előirányzottnál: a tervezett 27,01 forinttal szem­ben 30,67 forintot ért a mun­kaegység. Termelőszövetkezeti mozgal­munk csak a kezdetén tart a nagyüzemi lehetőségek kihasz­nálásának. Még a legjobb szö­vetkezetekben is van mód ar­ra, hogy többet és olcsóbban termeljenek. A közepesekről szólva hangsúlyozta, hogy cél­juknak tekinthetik a jók utol­érését. Egy részük már tavaly megerősödött, közülük viszont 24 a gyenge kategóriába ke­rült. Ami az utóbbiakat illeti, példájuk arra figyelmeztet, hogy a szövetkezetek erősítését nem egyévi, hanem több esz­tendeig tartó, céltudatos mun­kának kell tekintenünk. Első­ként a múlt év gazdálkodásá­nak elemzése mutatott rá erre a jelenségre, illetve hívta fel a figyelmet erre a feladatra. Dolgozzon szorgalmasan a gyenge tsz-ek tagsága A gyengékről részletesebben kívánok szólni. 1961-ben 91 volt, a tavalyi gazdálkodás alapján 53 a gyenge tsz-ek szá­ma. Mi az oka gyengeségük­nek? Milyen tapasztalatokat szereztünk tavaly a gyengék megerősitélBében? Megérdem- lik-e a megkülönböztetett bá­násmódot? Szükséges-e, he­lyes-e, hogy az állam százez­rekkel, némelyiket milliókkal támogatja? Olyan vitatott kér­dések ezek, amelyek nemcsak az érdekéit tsz-eket foglalkoz­tatják, < hanem a jó és a köze­pes szövetkezetek tagjait, sőt a városi munkásokat, szinte a társadalom valamennyi réte­gét is. Gyengének azért gyenge egy szövetkezet, mert nagyon ke­veset termel. Ebből követke­zően kevés árut adhat el, te­hát kevés a jövedelme. Akad olyan gyenge szövetkezet, amely tavaly még 5000 forin­tot sem tudott atfrid egy-egy tagjának, holott az egy tagra jutó részesedés megyei átlaga meghaladta a 9300 forintot. A termelés alacsony színvonalát alapvetően két ok idézheti elő. Az egyik kategóriába azok tar­Németh Ferenc elvtárs beszédét mondja. toznak, amelyeknél mostohák a közgazdasági viszonyok, a termelési adottságok és körül­mények. Ezek megszilárdítása hosszabb időt vesz igénybe, és nagyobb anyagi beruházást igényel. A gyenge szövetkezetek má­sodik csoportjába azok tartoz­nak, amelyeknek adottságai jobb eredmények elérését ten­nék lehetővé, de leginkább a vezetés tehetetlensége, alkal­matlansága miatt a tagság nem vesz részt erejéhez mér­ten a közös munkában. Ezek­ben a tsz-ekben, szinte min- (Folytatás a 2. oldalon) Hruscsov elvtárs nagygyűlésem találkozott a berliniekkel Berlin (MTI). Pinczési Pál, az MTI tudó­sítója jelenti: Zsúfolásig megtelt kedden délután a berlini hatalmas Werner Seelenbinder Halle: a Német Demokratikus Köztár­saság fővárosának népe igen nagy. számban jött el ide, hogy meghallgassa a nagygyűlés szónokainak, N. Sz. Hruscsov- nak és Walter Ulbrichtnah beszédét Igen sokan he sem fértek a sportcsarnokba, és az épület előtti téren mikrofonon ke­resztül követték a gyűlés lefo­lyásét. Benn a sportcsarnokban az elnöki emelvény mögött Marx, Engels és Lenin képe mellett a következő szövegű felírás volt olvasható: »örök barát­ság és együttműködés az NDK & a Szovjetunió között«. A jelenlevők hatalmas taps­sal, »D rúzsba!«, »Freund­schaft!« kiáltásokkal köszön­tötték N. Sz. Hruscsovot, Zsivkovot, Fajont, Reimannt, Ulbrichtot, valamint a Német Szocialista Egységpárt Politi­kai Bizottságának, az NDK Áll am tanácséinak és Miniszter­tanácsának tagjait, akik 16.05 órakor foglalták el helyüket az elnökségben. Paul Wemer, a Német Szo­cialista Egységpárt . Politikai Bizottságának tagja, a nagy- berlini pártszervezet első tit­kára nyitotta meg a gyűlést és a hallgatóság óriási tapsvi­hara közepette átadta a szót N. Sz. Hruscsovnak. Hruscsov elvtárs beszéde Hruscsov bevezetőben az SZKP Központi Bizottsága, a Legfelső Tanács Elnöksége, a szovjet kormány, a szovjet nép és a magia nevében szív­ből jó egészséget, munkájához :j pedig sok sikert kivámt Wal- j tér Ulbrichtnak, a német kom- ; munistálknak, az NDK dolgo- i zóinak hasonló jókívánságait j tolmácsolta a szocializmus építéséhez. — Őszintén örülünk — mondotta —, hogy az önök köztársaságában jól mennek a dolgok, és sikeresen megkezd­ték az általánosan kibontako­zó szocialista építés program­jának végrehajtását. Hruscsov elismeréssel szólt az NDK gazdasági eredmé­nyeiről, majd a következőket hangoztatta: — A szocialista országok si­keres fejlődése folytán jelen­leg megvannak a lehetőségeink ahhoz, hogy alaposabban ösz­szeihangoljuk gazdasági ter­veinket. így a szocialista or­szágokkal megvalósuló együtt­működés nemcsak hogy teljes mértékben pótolni fogja a Német Demokratikus Köztár­saság és Nyugat-Németország felbomlott gazdasági kapcsola­tait, hanem az NDK gazdasá­ga ráadásul még kiapadhatat­lan erőforrásokhoz és lehető­ségekhez is jut a nyersanyag- ellátás terén és ipari tekintet­ben újabb nagy sikerek eléré­séhez. A szocialista országok gazdasági együttműködésének elmélyítése közös előrehaladá­sunkat meggyorsító, hathatós tényező. — Ebből kiindulva — je­lentette ki a szovjet kormány­fő —, féltételezhetőleg nincs messze az az idő, amikor a Német Demokratikus Köztár­saság kezdi túlszárnyalni majd Nyugat-Németarszágot minden főbb gazdasági muta­tó tekintetében. Ez nem té­vedés. Ismétlem: a Német Demokratikus Köztársaság tényleg meg fogja előzni Nyu- gat-Németországöt. S már kö­zeledik ez az idő. Az önök köztársaságának dolgozói ez­zel erőteljesen előrelehdítik majd a szocialista közösség harcát, nagy mértékben meg­könnyítik közösségünk számá­ra, hogy legyőzze a kapitalista világot a gazdasági verseny­ben. Figyelmeztettük és fi­gyelmeztetjük ellenségeinket: akárhogy erőlködnek is, végül a szocialista országok mögött fognak kullogni! — A háború vége óta folytatta Hruscsov — 18 év telt el. A háború okozta sebek azonban sok év múlva is em­lékeztetni fognak. A sebek valamennyire már begyógyul­tak; a fájdalom, amit a hábo­rú okozott az embereknek, már kissé elcsitult. A szovjet és a német népnek, Európa minden népének, a világ né­peinek mindent meg kell ten­niük, hogy a sebek örökre a múlté legyenek, és a fájdal- lom örökre eltűnjék. A történelem tele van olyan példákkal, hogy a háborús ve­reséget szenvedő államok minden erejükkel egyetlen célra törekedtek: revansot akartak, vissza akarták sze­rezni amit elvesztettek, smég idegen javakat is akartak hoz­zászerezni. így keletkezett a háborús összetűzések végtelen láncolata. De a történelem azt tanítja, hogy a revanspolitika nem ad semmit a népeknek, újabb szenvedésen és nélkülö­zésen kívül. — A Szovjetunió — hangoz­tatta Hruscsov — testvéri kap­csolatokat tart fenn a Német Demokratikus Köztársasággal, diplomáciai viszonyban van a (Folytatás a 3. oldalon.) A megyei pártbizottság és a megyei tanács végrehajtó bizottsága tegnap egész napos tanácskozást tartott Kaposvá­ron, a Latinka Sándor Művelődési Ház színháztermében a termelőszövetkezetek elnökeinek és párttitkárainak részvéte­lével. Megjelent a tanácskozáson Királyi Ernő földművelés- ügyi miniszterhelyettes, Kopátsi József, a Központi Bizott­ság mezőgazdasági osztályának munkatársa; részt vettek Né­meth Ferenc, a megyed pártbizottság első titkára, Böhm Jó­zsef, a megyei tanács vb-elnöke, dr. Nagy hajós, a megyei pártbizottság titkára, Illés Dezső, a megyei pártbizottság mezőgazdasági osztályának vezetője, dr. Takács István, a Ka­posvári Járási Pártbizottság első titkára és Valter Imre, a ráksi Űj Élet és a somogyszili Petőfi Tsz Kossuth-dijas el­nöke, a megyei pért-vb tagjai; az elnökségben foglalt helyet Mohär László, a megyei tanács mezőgazdasági osztályvezető­je, Deák János, a Gépállomások Megyei Igazgatóságának ve­zetője, Skiba Miklós, a megyei felvásárlási osatály vezetője, Székely Ferenc, a Malomipari és Terményforgalmi Vállalat igazgatóhelyettese, Balassa Béla, a Fonyód! Járási Pártbi­zottság mezőgazdasági főelőadója, Karpov Ferenc, a Kapos­vári Járási Tanács vb-elnökhelyettese, Molnár ImFe, a Mar­cali Járási Tanács mezőgazdasági osztályvezetője, Csöndör Lajos, a Kaposvári Gépállomás igazgatója, Berki József, a homőkszentgyörgyi Zöldmező Tsz elnöke, Baksa János, a lá- bodi Lenin és a kuntelepi Dózsa Tsz elnöke, Daru Jánosné, a komiósdi Terv Tsz párttitkára és Kolumbán Gergely, a ba- latonendrédi Zöldmező Tsz párttitkára. Részt vettek a tanácskozáson a gépállomások igazgatói, a felvásárló vállalatok vezetői, a járási pártbizottságok me­zőgazdasági főelőadói, a járási tanácsok elnökhelyettesei és mezőgazdasági osztályvezetői. A tanácskozást Bőhm József eivtárs, a megyei tanács vb- elnöke nyitotta meg, majd Németh Ferenc eivtárs, a megyei pártbizottság első titkára mondott beszédet. Az alábbiakban ismertetjük Németh elvtárs beszédének első részét. A múlt esztendő szövetkezeti mozgalmunk további erősödésének éve volt Kedves Elvtársak! Több, mint egy esztendő telt el azóta, hogy tanácskoztunk a megye termelőszövetkezetei­nek elnökeivel és párttátkárad- val. Időszerűvé vált, hogy is­mét alkalmat teremtsünk ilyen széles körű megbeszélésre. A mezőgazdasági termelés növe­lésében, a falun folyó társa­dalmi átalakulásban, a szövet­kezeti parasztság politikai, kulturális nevelésében fontos szerepe van a helyi vezetésnek. A tsz-elnökök és párttitkárok ennek a harcnak az élvonalá­ban küzdenek, ott dolgoznak, ahol pártunk agrárpolitikájá­nak irányelvei a gyakorlatban valósággá válnak. Ügy van rendjén, hogy az el­nökök, párttitkárok ne csak egyszerűen végrehajtsák a fel­sőbb szervek határozatait, ha­nem gazdag gyakorlati tapasz­talataik és helyszíni ismere­teik birtokában nagy hozzáér­téssel tanácsot is adjanak a to­vábbi célok megjelöléséhez, a termelés és a gazdálkodás so­ron következő feladatainak meghatározásához, a munka legcélszerűbb módszereinek ki­alakításához. Ezért tartottuk fontosnak, hogy megvitassuk az elvtársakkal a termelőszövet­kezeti mozgalom időszerű kér­déseit. Értékeljük együtt a végzett munkát, határozzuk meg közösen további felada­tainkat, egyeztessük össze né­zeteinket, és az így kialakított egységes szemléletet tekintsük együttműködésünk kötelező érvényű vezérfonalának — mondotta bevezetőben Németh elvtárs, majd rátért a tsz-ek múlt évi gazdálkodásának, je­lenlegi helyzetének elemzésé­re. Hangsúlyozta, hogy tsz-moz- galmunkat az eredmények jel­lemzik. Számokkal, adatokkal bizonyította, hogy a korábbi Értékeljük együtt a mezőgazdaság helyzetét, határozzak oieg közösen a termelés fejlesztésének feladatai! 0001000201000200000802020000010202020200000053530202235300010102015301

Next

/
Thumbnails
Contents