Somogyi Néplap, 1963. július (20. évfolyam, 152-176. szám)

1963-07-09 / 158. szám

Kedd, 1963. július 9. s SOMOGYI \EPLAP Tovább fejlődik Kaposvár vendéglátóipara (Tudósítónktól.) A megyei tanács kereskedel­mi osztályának és a Somogy megyei Vendéglátó Vállalatnak az irányítói egyebek között azon dolgoznak, hogy tovább fejlesszék a vendéglátóipart Kaposváron. Az idén korszerű­sítették a Három Huszár és a Dorottya vendéglőket, rövide­sen új szórakozóhelyet nyitnak a színházzal szemben. Valószí­nűleg az ősszel megkezdik a szabadság parki vendéglő át­alakítását. Nagyobbftiák a téli vendéglői részt, s fagylaltozó- pavilont állítanak fel a mosta­ni korszerűtlen fagylaltozó­rész helyett. Jövőre megkezdik egy cukrászüzem építését. A megyei tanács kereskedelmi osztálya azt javasolta, hogy az üzemet a Cserben állítsák fel. Az északnyugati városrész új települése kisvendéglőt és esz­presszót fog kapni. A Korona Szálló átalakítása másfél év óta folyik, a tervek szerint 1965-ben adják át rendeltetésé­nek. A volt élelmiszeráruház helyén bisztrót nyitnak. A mostani piac helyén nemsoká­ra autóbuszmegálló építését kezdik meg. Itt is lesz büfé és falatozó, a jelenleginél jóval korszerűbb. Szálloda tesz a „BcdUauj." áceáhfáió&ét A lengyel hajózás büszkesé­ge, a Báthory István erdélyi fejedelemről és lengyel király­ról elnevezett »Batory« több mint negyed évszázada szeli a habokat. Huszonöt év a hajók között matuzsálemi kornak számít. Bár még kifogástalanul látja el feladatát, hamarosan kivonják a forgalomból. Sorsa fölött most folynak a viták. Nagy tábora van annak az elgondolásnak, hogy miként a németek tették a 17 000 ton­nás »St. Luis«, a hollandok az »Arose Sun« esetében, szállo­dává alakítsák át, Gdanskban betonba ágyazva szolgálná a turisták kényelmét, fedélzetén pedig hajómúzeumot rendezné­nek be. Hírek szerint a közeljövőben ugyancsak »nyugalomba vonu­ló« óriás gőzös, a »Queen Ma­ry« — melynek acéltestéért 3 millió dollárt kínáltak — ugyancsak nem kerül acélol­vasztóba, hanem az egyik an­gol tengerparti fürdőhelyen szállodaként éli tovább meg­változott életét. ÉS TARTÁS cíeeccactó KÖSSÖN SZERZŐDÉST azÁLLATFORGALMÍ vállalattal Kizárólag saját tenyésztésű állatra kötött kis súlyú nevelési és növendék-, marha-hizlalási szerződésre takarmányt is bizto­sít az Állatforgalmi Vállalat az alábbiak szerint: Az 1963. évi kis súlyú növendékmarha- nevelési akcióban, ha a termelő az állat fölnevelését 200 kg-os sú­lyig vállalja, a szerződés megkötésekor I q abraktakarmány, ha a termelő az állat fölnevelését 300 kg-os sú­lyig vállalja, a szerződés megkötésekor 1 q abraktakarmány, a szerződés megkötésétől számított három hónap múlva újabb 1 q abraktakarmány, az 1963. évi bika-tinó- és üszőhizlalási akcióban, ha a termelő az állat felhizlalását bika-tinó ese­tében legalább 430 kg súlyra, üsző esetében, ha a hizlalást legalább 380 kg súlyra vállalja, a szerződés megkötésekor 1 q abraktakarmány, a szerződés megkötésétől számított hat hónap múlva újabb 2 q abraktakarmány beváltására jogosító utalványt kap. Fenti feltételeken kívül felhívjuk a figyelmet arra, hogy takarmányjuttatásban csak a legföljebb 120 kg-os súlyban lekötésre kerülő állatok részesíthetők. A kiadásra kerülő takarmányutalványokat 1963. július I.,illetve az ezt követő ~ időpontban váltják be. CD ŰdcJlIuüijULiu lJ Ä POLÄRIS-RÄKETÄ és amerikai stratégák tévedése AZ EGYESÜLT ÁLLAMOK KORMÁNYA nemrég'elhatá­rozta az angliai, olaszországi és törökországi rakétatámász- pontok feladását. Ezeken a tá­maszpontokon köztudomásúlag közép-hatósugarú Thor- és Ju- piter-rakétákat tárollak. Nyil­vánvaló, hogy az amerikai kor­mány döntését nemcsak kato­nai-politikai, hanem technikai meggondolások is befolyásol­ták. Ezek az amerikai rakéták ugyanis rendkívül megbízhatat­lanok. Több ízben megtörtént, hogy már a kilövőállványon felrobbantak, vagy repülő- közben eltértek az eredetileg megadott röppálya irányától. De a támaszpontok feladását az is indokolja, hogy elhelyezé­sük ma már senki előtt nem titok, ebből pedig az követke­zik, hogy egy konfliktus ese­tén ezeket a támaszpontokat megsemmisítő csapás érné. Közrejátszhatott az amerikai kormány döntésében az a tény is, hogy az angolok, az olaszok és a törökök mind erélyeseb­ben követelik az omzáguk te­rületén létesített NATO-tá maszpontok felszámolását, mert nem akarják, hogy ezek­kel a támaszpontokkal együtt maguk is egy nukleáris meg­torlás célpontjaivá váljanak. Az Egyesült Államok kato­nai vezetése már évek óta fog­lalkozott az új támadóeszközök tervezését célzó intézkedések kidolgozásával. Az elgondolás az volt, hogy ezeket az új tá­madóeszközöket állítják majd a szárazföldi rakétatámaszpon- tek helyére. A fő figyelmet a Polaris elnevezésű teljesen új, szilárd üzemanyaggal működő ballisztikus rakéta és a hordo­zására alkalmas speciális atom- tengeralattjárók megtervezésé­re és építésére fordították. öt év alatt több mint 2 mil­liárd 700 millió dollárt fordí­tott az Egyesült Államok a Pola- rls-rakéta megtervezésére és kipróbálására. 1960-ban a Po­laris első változata felkerüli az amerikai hadsereg fegyver­zetének listái áira, s ma már kilenc amerikai atom-tenger­alattjáró fölszereléséhez tartozik. E tengeralattjárók mindegyikén 16—16 atom-rob- banótültettel ellátott Polárist helyeztek el. Amint elkészültek a rakéta­hordozó atom-tengeralattjárók, az amerikai stratégák nyom­ban az óceánok térségeire ve­zényelték őket. A Polarisokkal fölszerelt tengeralattjárók jár­ják a semleges vizeket, s fel­tűnnek az agresszív tömbök­höz tartozó országok felségvi­zein. Ezek a rakétahordozó tengeralattjárók sokszor köröz­tek már Kanada körül, voltak az Eszaki-sairk vidékén, majd az Atlanti-óceánon át úszó tá­maszpontjukkal együtt Angliá­ba hajóztak, s otthonosan be­rendezkedtek. A tengeralattjá­rók belekóstoltak a norvég vi­zekbe is, majd nemrégiben át­települtek a Földközi-tenger térségébe, amelyet az ameri­kaiak most, úgy látszik, nukle­áris támaszponttá akarnak ki­építeni. A nyugati sajtó jelenté­sekből kiviláglik, hogy az atom-tengeralattjárók fö’dközi- tengeri támaszpontjai a spa­nyolországi Rota mellett Szicí­liában, Nápolyban és Kréta szigetén vannak. Az atlanti­óceáni és sarkvidéki körzetek­ben működő tengeralattjárók számára megtartják a skóciai Holy-Loch támaszpontot. A PENTAGON a közelmúlt­ban egy újabb bűnös tervet dolgozott ki, ennek értelmében fokozzák a NATO nukleáris- rakéta-fölfegyverzését. Ez a terv némely részleteiben már- már a kalózkodás fogalmái súrolja. Az Egyesült Államok katonai vezetői ugyanis a ten­geralattjárók mellett felszíni hajókat, sőt kereskedelmi ha­jókat is fel akarnak szerelni Polaris-rakétákkal. Az első lépés az lenne, hogy az atlanti tömb országainak 25 felszíni hajóját egyenként 25 Polaris- rakétával fegyverzik föl. Noha még ma is vitatják, hogy mi legyen az imperialis­ták atomfegyverkezési együtt­működésének formája, a sok­oldalú avagy a multiracioná­lis atomütőerő, az olasz kor­mány máris hozzájárult ahhoz, hogy a NATO nukleáris erői­nek rendelkezésére bocsátja a Garibaldi cirkálót, amelyen Polaris-rakéták kilövésére al­kalmas berendezés van, vala­mint két másik hajót. Mint a New York Times jelenti, tíz Polaris-raké fákkal fölfegyver­zett felszíni hajó fölött a nyu­gatnémet revanisták rendel­keznek majd. A lap mindjárt és vezérlőszerkezetük szorul módosításra. AZ AMERIKAIAK most az atom-tengeralattjárók, köztük a Polárist, számító búvárhajók mólymarülésével kísérleteznek. Fnnek során a világ nemrégi­ben értesülhetett a Tresher tengeralattjáró legénységének tragikus pusztulásáról. Pilla­natnyilag senki sem tudná megjósolni, hogy milyen tra­gikus következményekkel jár­hatnak a Polarisokkal folyta­tott tenger alatti kísérletek. Az amerikai stratégák ab­beli törekvésükben, hogy bő­vítsék az a tóm ki ub taglétszá­mát, növelik a világkatasztró­fa kitörésének veszélyét. Erő- politikájuk együk legfőbb esz­közéül éppen a Poiarls-raké- tát választották. Céljuk az* hogy Poleris-rakétákkal föl­szerelt tengeralattjárókká' és felszíni hajókkal népesítsék be a tengereket. Ezak azonban, amint Hruscsov rr' ’ má­meg is magyarázza, hogy az amerikai elgondolásnak az a veleje, hogy »Nyugat-Német- országot mielőbb bekapcsolják a Nyugat atamvérkermgésé- be.« A Polaris-rakétán napjaink­ban is dolgoznak még a szak­emberek. Az amerikaiak eb­ben a rakétatípusban látják a legtöbb fantáziát, ezért egyre újabb és újabb változatait kí­sérletezik ki, miközben a ame­rikai sajtó lelkesen méltatja az akciókat. A lelkesedésre azonban egyelőre kevés az ok: tavaly decemberben például hat ízben lőttek fel kísérleti Polaris A—3. típusú rakétát, azonban mind a hat alkalom­mal sikertelenül. Ami pedig a már lajstromba vett, tehát a tengeralattjárókon elhelyezeti Polaris-rakétákat illeti, ezek­ről az angol sajtó azt írja, hogy még egyáltalán nem tö­kéletesek, különösen a cé!zó­niszterelnök a Giomo című olasz lap igazgatójának adott interjújában rámutatott, halá­los veszélynek teszik ki azo­kat az országokat, amelyeknek kikötőiben az amerikai szövet­séges atom-tengeralattjárókat küld egyebek között azért is* hogy ezzel elterelje önmagáról a nukleáris rakétamegtorlást. Ivaai Zsoltyikov, ezredes az APN kommentátora I/’éget ért a munka. Hor- r váth István épp a maltert tolta talicskájában a félig kész épülethez, amikor meghallotta a munkaidő be­fejezését jelentő kiáltást. Megállt, és izmos kezéből a földre engedte a talicskát. Bement a kabátjáért, és el­indult az állomásra. Ugyan­is vidékről jár be dolgozni. Amikor a telepről kilépett, és a talicskára esett tekinte­te, arra gondolt, vissza kel­lene mennie, el kellene tol­nia a maltert a falig, hogy a kőművesek felhasználhassák, hisz van még egy órája a vonat indulásáig. A malter reggelre megköt, és a váltó­társ bosszankodni fog miat­ta, negyedórába telik, míg ki­tisztítja a munkaeszközt. Am a következő pillanatban el­hallgattatta lelkiismeretét, l szinte úgy osont el a telep­ről... A vonat hirtelen megállt. ^ Horváth István kiné­zett, és azonnal megállapí­totta, hogy még csupán fél­úton vannak. Vajon mi tör­tént, miért várakoznak a nyílt pályán? De hát majd csak elindulunk — nyugtat­ta meg magát. Negyedóra múlva, hogy a vonat még mindig nem ment, elvesztet­te türelmét. Kilépett a kocsi lépcsőjére, és megkérdezte a kalauzt, hogy mi történt. Az a mozdonyvezetőhöz utasítot­ta. Horváth elörement a- mozdonyhoz. A vezető és a &t£Lei fűtő együtt üldögéltek, és a ruhájukat porolták. —... Kérem szépen — kezdte Horváth —, azt sze­retném megtudni, hogy miért nem megyünk tovább. — Azért — felelte a moz­donyvezető — mert lejárt a munkaidőnk — és a fűtőre nézett. — Csajágröcsögénél volt egy kis műszaki baleset, és csak fél órával később in­dulhattunk Kaposvárról. Idő­közben véget ért a munka­idő, így hát sajnos ... A mozdonyvezető a vállát rándította, elővette a szalon­nát, s komótosan falatozni kezdett. Horváth egyszerre vörösebb lett, mint a szalon­na paprikája. — De kérem — mondta felháborodva —, hogy képze­lik ezt, hogy tehetnek ilyet?! Ez még nem fordult elő, ami­óta vonat jár a földön. No, jó újítsanak, bánom is én, de értsék meg, hogy én nem tölthetem itt a nyílt pályán az éjszakát! Nekem haza kell mennem. Végre akadt egy vevő a házamra, s az ma jön el tárgyalni velem. Ha ezt el- ugrasztom... A bátyámat tíz éve nem láttam. Külföl­dön él. Hazajött, ma átuta­zóban meglátogat, de csak ma tudok vele találkozni, mert a hajnalival tovább­megy. Az istenért, kérem magukat, adjanak ennek a mozdonynak gőzt! A pufók mozdonyvezető tekerte a fejét, s tele szájjal kiáltotta: — Nem, lejárt a munka­idő! ... — Kérem szépen, hát ne tekintsenek engem — kezdte újra Horváth —, nézzék az utasokat! Tudtommal tíz perc múlva jön egy tehervo­nat utánunk. Belénk fog ro­hanni, itt minden második ember meghal. A mozdonyvezető fejcsóvá- lással jelezte ismét, hogy hajthatatlan. — ...És a népgazdaság ér­deke! Arra maguk nem gon­dolnak? Hány millió forint kár lesz itt az összütközés miatt? — üvöltőét most már Horváth. — Maguk előtt nincs becsülete a társadalmi tulajdonnak ? Micsoda disz- nóság! Vegyék tudomásul, hogy az ilyen embereket a társadalom elvtéli. Fölké- redzkedek az első autóra, és elmegyek az igazgatósághoz panaszra. Ezt nem fogom tűm'. Tj'ölébredt. A két szem­ben levő utas lefogta a kezét. — Kellemetlen álma lehe­tett — mondta egy asszony. Horváth kinézett a vonat­ablakon. Almos szeme hirte­len tágra nyílt. Az állomáson — ahol álltak — a raktár­épület közelében egy malter­ral tele talicska vesztegelt. Látszott rajta, hogy lejárt a munkaidő, és félúton ott­hagyták ... Szegedi Nándor ipmkom VÖRÖS CSILLAG FILMSZÍNHÁZ FEL A FEJJEL. W éven alul nem ajánlott. Nagysikerű magyar film felújítása. Fősze­repben Latabár Kálmán. Júli­us 10-ig. Előadások kezdete: 5, 7 óra­kor. SZABAD IFJÜSAG FILMSZÍNHÁZ MI KETTEN MEG A LO. Szélesvásznú francia film. Jú­lius 10-ig. Előadások kezdete: 4, 6, 8 órakor. LATINRA SÁNDOR MŰVELŐDÉSI HÁZ 19 órától a kerthelyiségben TÁNC. Balatoni filmszínházak műsora: Július 9-én: BALATONBOGLÁR Terem: Ez is szerelem. Angol film. 18 éven alul nem ajánlott. BALATONFÖLDVAR Fedett kert: Mr. Hobbs szabad­ságra megy. Amerikai film. BALATONFENYVES Francia kandalló mellett. NT>K- fllm. BALATONLELLE Psrk: Ordasok között. Szovjet fűm. BALATONSZARSZÖ Nagy manőver. Angol film. BALATONSZEMES Kert: Nagy manőver. Angol film. FONYÓD Fedett kert: Huszárkisasszony. Szovjet film. Terem, szélesvásznú: Valahol Európában. Magyar film. SIÖFOK Kert: Ordasok között.. Szovjet film. Terem, szélesvásznú: Mandrin kapitány. Francia film. ZAMÁRDI Kert, szélesvásznú: Ordasok k#» zött. Szovjet film.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents