Somogyi Néplap, 1963. július (20. évfolyam, 152-176. szám)

1963-07-09 / 158. szám

A 2 M SÍZ M P MEGVER BIZOTTSÁGA ES A MEGYÉI TANACS lAPfA - f '

FIATALOK A LEJTŐIN *

Egyik napon különös ügyet kaptam. Az iratborítékon ez állt: »Emberölés bűntettének kísérlete.« Belelapozok. Két húszéves fiatalember a vádlott. Mellékletként színes képek: a két fiú különböző pózokban. Mestelen felsőtestükön furcsa tetoválásolt. Az egyik lapockáján »Oké boy« felirat. A másik mellén az elektromos berendezésekről ismert halálfej s a hátán modem frizurás női fej.

Az a benyomásom, hogy a tetoválások ugyanabból az »üzemből«származtak, serösen kifejezik alkotóik gondolkodását és művészi érzékét. Nem csalódom: közelebbi vizsgálat után megállapítom, hogy mindketten ugyanannál a »mesternél« tetovál tatták magukat az aszódi javító-nevelő intézetben, ahol a sors először összehozta őket

Polgár Jóska és Varrt Tibi különböző családi környezetből indult, de a bűnözés utján találkoztak, s — mint az alábbi történet bizonyítja — nem is engedték el egymás kezét

S most lássuk, hogyan Jutottak el idáig. Mint kicsi gyermekek, Jóska és Tibi látszólag semmiben sem különböztek a többi élénk gyermektől, hiszen a gyereknek jó, ha futkározik, hancúrozik, szabadjára engedik. A parkok játszóterein egyforma kis csikóik voltak valamennyien. A Jóskáik, a Tibik, a Petik, a Gyurkáik és a Lacik ma már becsületesen dolgozó fiatalembereit, egyetemi hallgatók, némelyikük talán már családalapításra is gondol. Nos, hogyan lett Polgár Jóska és Varró Tibi más, mint a többi? Hogyan történhetett, hogy ők nem követték a játszótársaik példáját, és az élet fonákját mutatták meg: azt, am'lyennek egy fiatalembernek lennie nem szabad. Hogyan jutottak el a bűn útjára, ahonnan nem volt visszatérés?

Vajon igaza ven mégis annak a burzsoá felfogásnak, hogy vannak »született bűnözők«, s hiába tesz akármit a szülő, az iákola, a társadalom, némely embereket mégsem lehet a bűntől visszatarts r \ örömüket, boldogságukat, életük értelmét a mocsárban tr1 alják meg? Vajon igaz ez? N-m ... De azért a dolog mégsem olyan egyszerű. S nem könnyű válaszolni ezekre a kérdésekre.

Kövessük hát Jóska és Tibi életútját, s talán közelebb jutunk a kérdés megoldása .oz... • • •

Kezdjük mindjárt a váj én:

a bíróság Jóskát és Tibit emberölés bűntettének kíséi iete miatt kétévi szabadságvesztésre ítélte.

S most forgassuk visszafelé a Elmet Igyekszem ismét emlékezetembe idézni a nemrégiben lefolyt tárgyalás részleteit, a két fiú élettörténetét, és kiemel™ azokat a tényezőket, amelyek Jóska és Tibi egyéniségének kialakítására döntő hatással voltak.

Honnan is indultak? Családi környezetük különösen foglalkoztatott A tárgyalás hevében és izgalmában a sok ellentétes részletkérdést vizsgálva igyekeztem érzékelni a két család életét körülvevő légkört Ügy éreztem — s ezt számos más tárgyalás adatai is bizonyították —, hegy a családi környezet ennek a kőt fiúnak a magatartását, az emberekhez, a társadalomhoz való viszonyát, alkalmazkodását is erősen befolyásolta. A szülők ebben az ügyben nem ültök a vádlottak padján, mégis azóta is sokat foglalkoztat a gondolat, terheli-e valamilyen felelősség a szülőket is abban, hogy gyermekük idejutott.

Nézzük előbb Jóska családját.

Mintha most is ott állna előttem Jóska apja; szigorú tekintetű. halk szavú, erélyt és tekintélyt sugárzó férfi. Vállalati igazgató. Amint a zsúfolt tárgyalóteremben fojtott hangon beszél, látszik, hegy minden szavát megfontolja. Szenvedély nélkül tesz vallomást a fiáról. Hanglejtése, kifejezés- módja egy kissé a vállalati ér» tekezietek bejdegződött stílusára emlékeztet. Mintha nem is az apa, hanem az igazgató beszélne most. Fia magatartását eléggé előnytelenül mondja el, de mint apa mégis igyekszik a sötét színeket tompítani.

Felkapom a fejemet, amikor ezeket mondja:

— Tisztelt bíróság, a végén belefáradtam ezekbe a dolgokba. Pedig én mondént megadtam a fiamnak.i.

Azóta is sokat gondolkoztam rajta: vajon lehetséges-e, hogy egy apa belefáradjon egy fiatalkorú fiú viselt dolgaiba, s hagyja folyni az eseményeket úgy, ahogyan a fia akarja, vagy ahogyan a fiút haszontalan barátai irányítják? Vajon igaz az, Hogy az apa mindent megadott a fiának? Nemcsak anyagiakban, hanem erkölcsi ffevelésben, emberszeretetben, fegyelmezettségben, alkalmazkodásban, tapintatban és a munka szeretetében?

Igyekszem felsorakoztatni az apá oldalán álló tényeket, s megkísérlem elemezni, vajon igaza van-e az apának.

Kétségtelen, hogy Jóska családjában anyagi problémák nem voltak. Az apa a szakmájában elismert szaktekintély. Jóska és három testvére az átlagosnál kedvezőbb életkörülmények között élt születésének pillanatától kezdve. Jóskának zsebpénzgomdjai nem voltak, mert a szigorú apa által szőkébbre méretezett zsebpénzt az

engedékeny anya titokban

rendszeresen kiegészítette.

— Kérem, a mi családunkban rosszat nem láthatott — mondja az apa a tárgyaláson, és szavai meggyőzően hangzanak.

Valóban igaz: a nyomozás és

a tárgyalás adatai szerint a szülők ellen a legcsekélyebb erkölcsi kifogás nem emelhető, nem voltak meHékútjaik, egymást kölcsönösen becsülték, bár kétségtelen, hogy a zárkózott férj kisebb intelligenciájú féleségével, aki nem tartott vele lépést a fejlődésben, nem osztotta meg mindennapi gondjait, hivatali problémáit nem beszélte eL

Eddig tehát mintha semmiféle hiba nem mutatkoznék a szülők magatartásában. De nézzük meg az érem másik oldalát, s hallgassuk meg az anyát is.

— A férjem nagyon elfoglalt ember volt — vallja az anya a tárgyaláson. — Előfordult, hogy napokig nem beszélt a gyerekekkel. Amikor hazajött, a gyermekek már legtöbbször aludtak. így a gyermekekkel való foglalkozás gondja rám szakadt. A többi hárommal nem volt különösebb baj, de Jóskával annál több. Csak olyankor, amikor már valami nagy bajt csinált Jóska, vette elő az apja. Időnként meg is verte. Lassanként észrevettem, hogy nem bírok vele. Emlékszem, harmadik általánosba járt, amikor egyszer rossz fát tett a tűzre. Azzal büntettem, hogy néhány órára kiültettem a vécére, hadd gondolkozzék bűnén. Ettől kezdve mindig így büntettem, ha rosszat művelt.

(FolytatjukJ

Szekeres Károly

A kereskedelmi állandó bizottság megvizsgálta...

(Tudósítónktól.)

A Kaposvári Városi Tanács Kereskedelmi Állandó Bizottsága minden hónapban összeül, hogy megtárgyalja a város kereskedelmének helyzetét. Sok életrevaló kezdeményezés dicséri az áldandó bizottságot. A Dimitrov és a Beloiannisz utca sarkán levő tej boltban sokáig nem lehetett cukrot, lisztet kapni. Az áb javaslatára az Élelmiszer-kiskereskedelmi Vállalat hozzájárult, hogy élelmiszert is árusítson a bolt. Szóvá tettek, hogy a Vöröshadsereg úti zoldségesbódé korszerűtlen, télen és esőben a vevő nyakába hull a hó és az eső. Javasolták a végrehajtó bizottságnak, hogy a templom és az óvoda közé építéssé« egy zöldségesüzletet A vb a javaslatot elfogadta, és intézkedett, hogy még ebben az évben kezdjék meg az új bolt építését

Az egyik állandó bizottsági tag, Csima János kifogásolta a Zöldfa Vendéglő környékének rendezetlenségét. Kovács Fe- rencné arra hívta fel a figyelmet, hogy az Aranyfácán Vendéglő kerthelyisége szemetes, rendezetlen. Hozassa rendbe a Somogy megye* Vendéglátó Vállalat — javasolta. Az áb legutóbbi ülésén Németh Ferenc szót emelt a Tejipari Vállalat által szállított tejföl nagy savtartalma miatt Kérték a minőségvizsgáló intézetet és a vállalatot, hogy sürgősen ellenőrizzék a tejföl minőségét.

A múlt héten megnövekedett a kereslet a tejföl iránt (a zöldbab- és tökfőzelékhez, uborkasalátához). Az üzletekben hamar elfogyott a poharas és a kimért tejföl, mert nem gondoskodtak elegendőről. Az áb megbírálta emiatt a kereskedelmet. Azóta már intézkedtek. hogy több tejföl kerüljön a boltokba. Sürgette az áb, hogy a MÉK állítson fel bódét a Vöröshadsereg úti sorompó környékén, mert ott nincs ál lami zöldségesbolt.

Az állandó bizottság most a zöldség- és gyümölcsboltok vizsgálatát végzi, amellett törődik a szakemberképzéssel is. Fekete László, a városi tanács kereskedelmi csoportjának vezetője találóan jellemezte a kereskedelmi áb tagjait: »Olyan emberek ők. akiket nyugtalanít, ha valami nem jól megy.« S ezek a »nyugtalanemberek sokat tesznek azért, hogy a vásárlók megelégedésére dolgozzon a kereskedelem.

Háromezer mozgóárus

i ne emlékezne az egykori paraszti élet egyik leg- nagyobb ismerőjének, Móricz Zsigmondnak a Tragédia című írására? A cibereleveshez, a zsírtalan darás mácsikhoz, az avas szalonnához és a poshadt vízhez szokott szerencsétlen sommás arató megfulladt a zsíros káposztától. Alig negyed évszázada ennek. Akkor így élt, így aratott a falusi ember. Vízen és zsírtalan darás mácsikon.

Ma ismét arat az ország. A magáén, önmagának. És hol van már a tarlók végéről az egészségtelen vizeslajt, s hol van a cibereleves? Egy közlemény írja a mai aratókról való gondoskodásról:

Az idén a műit évinél mintegy ezerrel több, összesen háromezer mozgóárus járja a határt. Köztük nem egy földművesszövetkezeti dolgozó akad, aki napi műszakja után vállalja a határjárást, hogy hűsítő italokat, cigarettát, édességet, napolajat stb. vigyen az aratóknak, illetve fölvegye az újabb árurendeléseket. A különböző ízű szénsavas hűsítő italokból csupán Győr megyében 150 000 palackkal adnak el hetenként. A nagy fogyasztás azt is maga után vonja, hogy az ország vidéki szikvízgyárai, hüsiüzemei, ha kell, éjszaka is dolgoznak. Somogybán naponta 50 000 adag üdítő hatású gyümölcsfagylaltot szállítanak a gabonaföldekre. S így van ez Zalában, Szabolcsiban, Bácsban és Baranyában is. Apróságnak tetszhet mindez a nyár ezernyi gondja közepette... De akik naphosszat a forró mezőkön dolgoznák, tudják értékelni.

Ä. L.

így jobban jönnek ki

A detroiti főposta hirdetést közölt az egyik helyi újságban: 60 munkahelyet kívánt betölteni. A hirdetés megjelenését követő nap reggelén nem kevesebb, mint

20 000 jelentkező rohamozta meg a postahivatalt. A

munkakeresők kétharmada 20 éven aluli fiatal volt.

Százezernyi, iskoláját befejező amerikai fiatal nem tud állást találni. Nem sokreményt feladtak, dential ins. C.

hogy valaha is- 1963-ra azt jósol- mét munkát talál- ta, hogy a gazda- janak. Ezek az ún. sági fejlődés nem szociális törvé- fog lépést tartani nyenkívüliek az a munkaerő növe- ipari városok nyo- kedésével, és kü- momegyedeiben Ionosén azokat

tanyáznak, nincs nem tudják elhe- semmiféle képcsí- lyezni. akiket a

tésük sem, s nincs vállalatok a beve- ia lehetőségük, zetett új technikai hogy szakmunka- eljárások miatt sok legyenek. Kü- bocsátanak! el. Ionosén a képesí- Az amerikai

tés nélküli mun- gazdasági élet egy kasokat sújtja helyben topogása nagymértékben a több millió amerikainak súlyos elhelyezkedési gondot okoz. A Prudential szerint 1963-ban az árak további 1,5 százatömeges munka- nélküliség.

Az USA-ban szokás, hogy a biztosítóintézetek ka! ezelőtt a nagy- és a bankok ügy- lékkai fognak nö- vállalkozók lap- feleik számára vekedni, ugyangazdasági infor- akkor az ipar nem mációkat állíta- tudja elhelyezni nak össze. A Pru- az évi munkaerő- dential Insurance szaporulatot, Company infor- amely szintén 1,5 része teljesen új mációi különösen százalék évente, réteget alkotott, elismertek az

Ezek már minden USA-ban. A Pru- (Szentirmai)

ja, a Business Week arról számolt be, hogy a milliónyi munkanélkülinek egy

» « a a u ■

SOteOK

— Annyian jönnek ide a pesti rádiótól riportot csinálni, hogy jobbnak láttuk, ha saját leadóállomást építünk.. a

(Szegő Gizi rajza)

Húszezer jelentkező hatvan munkahelyre

Szomjas növények

Kiszámították, hogy egyetlen napraforgószár 200—250 liter vizet »iszik«. Ha az a vízmennyiség, amelyet egy hektár búza »fogyaszt«, elborítaná a területet anélkül, hogy a föld magába szívná, 30—40 cm magasan állna a víz a földeken. Egy kg búzának a megéléséhez legalább 1200 liter vízre van szükség.

* * *

Hogy el ne mulasszunk valamit...

Két fiatal angol mérnök, Snorman Rutherford és Michael Turner bemutatta találmányát, a televízióműso- rolcat házilag rögzítő berendezést. A készülék külsőleg normális magnetofonhoz hasonlít, és minden televízió vevőkészülékhez hozzákapcsolható. Rögzíti a vetített műsort, s az bármilior »visz- szaforgatható-«, vagyis a tv képernyőjén hanggal együtt lejátszható.

0 0*

Angol

közvéleménykutatás

A New Society című angol folyóirat közvéleménykutatást rendezett az értelmiségiek körében. Az eredmény: 3000 megkérdezett közül a 70 százalék úgy véli,, hogy Anglia nem nagyhatalom többé, 56 százalék pedig ezt egyáltalán nem sajnálja.

Zabracsek olvasta az újságban, hogy egy francia feltaláló szerkesztett egy tökéletes hátvakarót.

— Látod, látod — mondta nejének —, milyen óriást fejlődött a technika! Az én ifjúságomban ez nem volt, az ember kénytelen volt megnősülni.

Szellemi

párbaj

A múlt hét szerdáján — meséli Cicvarek úr — egyik barátom meghívott vacsorára, és vacsora előtt a család kedvencével, a hároméves Gabikával szórakoztam. Gabika éppen »felvágott« ilyen- tériképpen:

— Én tudok ám bukfencet

vetni, de te nem.

— Ezzel szemben nekem van bajuszom, neked pedig nincs — válaszoltam.

— De nekem van biciklim, és neked nincs.

Nem hagytam magam, és így válaszoltam:

— Én olyan nagy vagyok, mint apukád és anyukád, te pedig pici vagy.

Gabika erősen gondolkodott, hogy mivel vághatna vissza. Egyszerre diadalmasan felkiáltott:

— De én reggel bemászhatok anyu ágyába, és te nem!. .,

Somogyi Néplap

Az MSZMP Somogy megyei 3izottsága és a Somogy megyei Tanács» lapja.

Főszerkesztő:

WIRTH LAJOS.

Szerkesztőség: Kaposvár, Lenin u. 14. Telefon 15-10, 15-11«

Kiadja a Somogyi Néplap Lapkiadó Vállalat, Kaposvár, Kossuth tér L Telefon 15-16.

Felelős kiadó: Szabó Gábor.

j Beküldött kéziratot nem őrzüntc meg, és nem adunk vissza.

| Terjeszti: a Magyar Posta. Elö- | fizethető a helyi postahivataloknál és postáskézbesitőknél. Előfizetési díj egy hónapra 11 Ffc Index: 25067.

Gyűjtik • :i »y. o.s-vi //tir-yi iuriaról elnevezett vései falusi ifjúsági szövetkezet tagjai. A hórom holdról két mázsa gyógynövényt szednek le. 18—20 000 forintot kapnak érte« A pénz egy részét országjáró kirándulásra fordítják*

Készült a Somogy megyei Nyomdaipari Vállalat kaposvári üzemében Kaposvár. Latinka Sándor utca 8»