Somogyi Néplap, 1963. július (20. évfolyam, 152-176. szám)

1963-07-07 / 157. szám

SOMOGYI NÉPLAP Vasárnap, 1963. június 7. Életbe lépett egy szerződés.., A francia—nyugatnémet szerződés, vagy ahogyan ne­vezni szokták: a De Gaulle—Adenauer-paktum ér­ivénybe lépett. A francia tábornok-elnök másfél napos bonni látogatásáról szóló kommentárok, amelyek szerintünk túlsá­gosan. is csak a két nyugati állam ellentéteit hangsúlyozták, többé-kevésbé elfeledkeztek De Gaulle Rajnán túli utazásá­nak erről az eseményéről. Pedig az »i«-re most tették föl a pontot. A Bundestag és a francia parlament szavazása után az újabb francia—nyugatnémet találkozó adott alkalmat a szerződés életbe léptetésére. Ez év januárjának végén, amikor a nagyhatalmi álmokat szövögető De Gaulle és a hidegháború nyugatnémet bajnoka Párizsban aláírta a hírhedt szerződést, a haladó világ nyug­talansággal vegyes tiltakozással fogadta a vészjósló alku megkötésének hírét. De Gaulle és Adenauer paktumának ve­szélyességét alig csökkenti az, hogy a két szerződő fél között sok a súrlódási felület, sok a politikai, gazdasági vagy kato­nai érdekellentét. A most véglegesen tető alá hozott szerző­dés megannyi alkalmat ad a világbékére veszedelmes, ag­resszív tervek valóra váltására... 1IA indamellett nyilvánvaló, hogy a francia és a nyugat- német monopoltőke érdeked nem egy ponton össze­ütköznek, s így végső soron kétessé válhat a Párizs—Bonn tengely szilárdsága, időállósága. A gazdasági ellentétek a leg­élesebbek, s ezek mellett kisebb jelentőségű a sokat emlege­tett politikai probléma, amely egyes nyugati hírmagyarázók szerint úgy vetődik fel: Bonn Washington és Párizs közül kénytelen választani. A nyugatnémet nagyipar nagyobb részé­nek szűk az Európai Közös Piac; a francia monopóliumok in­kább megelégszenek a hat országra korlátozódó felvevő terü­lettel; Párizs hallani sem akar az angolok csatlakozásáról; Bonnban nem zárkóznak el ez elől. Az amerikai tőke jobban behatolt Nyugat-Németországba, mint Franciaországba, Bonn­ban szívesen is látják, Párizsban kevésbé. Az amerikai tőke befolyása megzavarja a tervezett francia—nyugatnémet fegy­verkezést is: Párizs hiába házalt a maga »Mystere« vadász- bombázóival, a nyugatnémet hadsereg az amerikai - Star­fighter «-t választotta, mert a Lockheed-gyár Nyugat-Német- országban is kész beruházni tőkéjét... Vízbe esett a francia —nyugatnémet közös páncélos előállításának terve is — ha­sonló okokból. Ami viszont a legfontosabb fegyverkezési ágat, az atomfegyverkezést illeti, teljes a titkolózás, de aligha csalódunk, há azt állítjuk: a Saint-Louis-i kutatóintézetben a Bundeswehr tábornokai régi álmának megvalósításán dol­goznak! p ölitfkai-katonai ellentét mutatkozik a NATO és az-*• amerikaiak különböző tervei (-multilaterális-, ■multinacionális-« atomhaderő, vízfelszíni atomhaderő stb.) dolgában is. Ezek lényege az, hogy a NATO-szövetségesek vállaljanak nagyobb anyagi áldozatot, s tehermentesítsék az Egyesült Államokat. Bonn kész fizetni, Párizs azonban egyet­len frankot sem adna, hiszen az ország minden anyagi erő­forrására szüksége van a De Gaulle-féle költséges »atom- ambíciók« kielégítéséhezi Az érdekek szembenállásának sorából nem hagyhatjuk ki a mezőgazdaság problémáit sem: a francia termésfölösle­get Nyugat-Németország nem hajlandó átvenni, ahelyett ten­gerentúlról vásárol bőrt és búzát, húst és vajat, hiszen cseré­be így iparcikkeit adhatja. Éppen ez az ellentét mutatkozik a legkevésbé kiküszöbölhetőnek Francia- és Nyugat-Németor- szág között M indez nem változtat azon a tényen, hogy a párizsi paktum érvénybe lépett. Kötni fogja még Adenauer utódját is — már ha egyáltalán a 87 éves kancellár az ősszel valóban visszavonul. De Gaulle pedig mindent el fog követni, hogy Erhardot ígéretekkel és zsarolással megnyerje a Párizs —Bonn tengely további fenntartása ügyének. Addig pedig a már érvénybe lépett szerződés szerint a Bundeswehr egy­ségei francia földön masírozhatnak, a két ország ifjúságát egyazon elvek szerint nevelhetik, s valahol a rakétakísérleti telepeken francia és nyugatnémet -szakértők« összehajolhat­nak vészhozó tervrajzoik fölött. P. E, s%íi§t karfoMr vásár 1963. július 8—13-ig 3000 kartonruha között válogathat 110 Ft-tól 160 Ft-ig A vásár idején megvásárolt karton- ruhát díjmentesen kivasaljuk l A vásárt a 120. számú áruházban, Ady Endre u. 2. és 136. számú szakboltunkban, Május I. utca 21. tartjuk. QF Somogy megyei Iparcikk-kiskereskedelmi Vállalat <51613 Krumpliháború Franciaországban Pf§i Újabb feszültség Szíriában A Cotes du Nord-i primőrtermelők három órán át 50 traktorral torlaszolták el a trieux-i közúti hidat tiltakozásul a burgonya alacsony termelői ára ellen. (MTI Külföldi Képszolgálat) \ Miért sietett el Kennedy Rómából? London (MTI). Az angol sajtó folytatja kö­nyörtelen leleplezéseit Kenne­dy római látogatásénak kudar­cáról Az Evening Standérd római tudósítója úgy értesült, hogy Kennedy azért rövidítette meg római tartózkodását, mert mélységesen felháborította az jeges fogadtatás, amelyben Róma részesítette. Bosszanko- dásának kevésbé személyes okai is voltak. Az Egyesült Ál­lamok római nagykövete sze­rencsés volt, mert történetesen távolt volt Kennedy római lá­togatása idején, a felháborodás vihara ugyanis javarészt az ő fejére zúdult volna. Az ame­rikaiak — főként a nagykövet lelkes jelentése alapján — az úgynevezett balra tarts politi­kát támogatták, amely arra irányult, hogy lehetővé tegye az uralmon levő keresztényde­mokrata pártnak a baloldali szocialisták kormányba édes­getését, hogy lemondjanak a kommunistákkal való szövet­ségről, s ezáltal gyengüljön a kommunista párt. Az egész világ tudja, hogy nem ez történt. A kommunis­ták nemcsak, hogy nem gyen­gültek, hanem egymillióval :öbb szavazatot nyertek, mint az előző választásokon. A szo­cialistákat annyira megbabo­názta a kommunisták sikere, hogy semmi szín alatt sem hajlandók olyan kormányhoz csatlakozni, amely nem élvezi a kommunisták támogatását. E kilátás következtében megin­dult a tőke kiáramlása Olasz­országból; állítólag napi 83 millió líra hagyja el az orszá­got. Az a komoly aggodalom terjedt el, hogy Olaszország nemsokára Tito-féle állammá válik, és Tito-típusú semleges­ség mellett köti le magát. Beirut (UPI). A UPI amerikai hírügynök­ség beiruti újságokra és jól­értesült körökre hivatkozva je­lenti, hogy Szíriában újabb politikai válság van kibontakozóban. A Szíriái kor­mány megbízható gyalogsági és harckocsiegységeket helye­zett él Damaszkusz körül a stratégiai fontosságú pontokon, hogy megakadádölyozza Nasz- szer-barát politikusok és ka­tonatisztek államcsínyét. A Libanonból származó je­lentések szerint a Nasszer-ba- rát Hariri hadügyminiszter és vezérkari főnök követelte, hogy a kormány távolítsa el helyé­ről Luai Atasszit, a Nemzeti Forradalmi Tanács elnökét és Hafiz belügyminisztert, a Baath Párt két kimagasló sze­mélyiségét Mint ismeretes, a napokban a Baath Párt részéről kísérle­tek történtek az Egyiptom, Szí­ria és Irak államszövetségből álló új Egyesült Arab Köztár­saság feltétlen hívének számí­tó Hariri hadügyminiszter le­váltására. A Baath Párt befo­lyása alatt álló kormány nyil­ván Hariri ellenakciójának megakadályozására tette meg biztonsági intézkedéseit. (MTI) Óvintézkedések a görög királyi pár londoni látogatása előtt London Rácz Dezső Károly, az MTI londoni tudósítója ír­ja: Szánté mozgósításhoz hason­ló haditerv készült a görög királyi pár bevonulásának biz. tosítására a londoni hivatalos látogatások során. Az érinten­dő útvonalon, a Victoria pá­lyaudvar és a Buckingham- palota között rendőrség és ka­tonaság áll majd sűrű sorfalat. A londoni görög nagykövet ki­jelentette sajtóértekezletén: »Teljesen meg vagyunk elé­gedve az angol hatóságok „A Zebus nevű szellem ellopta a pénzt" Accra (MTI). Ako Adjei, Ghana tavaly ősszel leváltott és letartózta­tott külügyminisztere ügyében egyik accrai bíróság megkezd­te a per tárgyalását. Swanzy, Ghana főügyésze ismertette a kerületi bírósággal, hogy Ako Adjedt fondorlatos csalással vádolják. A főügyész kiemelte vádirata bevezetőjében, hogy a közelmúlt bombamerényletei csupán azért voltak lehetsége­sek, mert az összesküvők nagy összegű pénzt kaptak külföld­ről robbanóanyag vásárlására és orgyilkosok fölbérelésére. Ako Adjei letartóztatásához nem utolsósorban az vezetett, hogy feltűnően nagy összegeket kapott külföldről. A főügyész elmondotta, hogy 1960 február­jában Ako Adjei akkori kül­ügyminiszter 25 000 font köl­csönt kért a ghanai állami ke­reskedelmi banktól titkos álla­mi célokra, amelyeket nem volt hajlandó közölni. A köl­csönt csupán egy hónapra kérte, de az esedékességkor nem fizette vissza. A. főügyész ismertette Ako Adjei rendőrségi nyilatkozatát. A volt külügyminiszter ebben kijelentette: egy Zebus nevű szellem megígérte neki, hogy ha kivisz egy rétre egy fa alá 25 000 fontot, egy héten belül megkétszerezi. De — mondotta a volt külügyminiszter — a szellem nem tartotta meg sza­vát, és ellopta a pénzt. A fő­ügyész természetesen elutasí­totta a vádlott védekezését (többek között azzal az érvvel, hogy a jelzett időpontban nem mehetett ki a rétre, mert ép­pen Tito elnök társaságában volt). Ako Adjei perének tárgya­lása a legfelső bíróságon au­gusztus 5-én folytatódik. messzemenő biztonsági intéz* kedéseivel.« A nagykövet említést tett aprói is, hogy Frederika ki­rályné legutóbbi látogatása alkalmából egy görög politi­kai fogoly félesége a nyilvá­nosság előtt követelte férje szabadon bocsátását. Ha Betty Ambatielosz »nem csapott vol­na olyan nagy lármát«, férjét talán szabadon bocsátották vol­na a börtönből — mondotta. Az egyik jelenlevő újságíró meg­kérdezte: — Talán azt várják, hogy a feleség némán tűri, ha a férjét ártatlanul börtönben tartják 16 éve? A nagykövet erre dühösen kijelentette, hogy a görög kormány »nem enged­het kommunista nyomásnak.« A Daily Mail írja ezzel kap­csolatban: Betty Ambatielosz előadta, hogy egy ismeretlen egyén kísérletet tett, hogy megzsa­rolja. Azt mondta neki: Ha nem okoz bajt a királyi pár látogatása alatt, esetleg javul­hat férjének esélye a kiszaba­dulásra. Betty Ambatielosz hozzáfűzte: nem hagyja magát akadályozni férje kiszabadítá­sáért folytatott küzelmében. (MTI) U Thant Genfben Genf (MTI). U Thant, az ENSZ főtitkára szombaton repülőgépen Géni­be érkezett. Előzőleg, mint is­meretes, hazánkban és Szófi­ában tett látogatást. Genfben részt vesz az ENSZ gazdasági és szociális tanácsának folyó ülésszakán, majd Rómába, Há­gába és Bécsbe utazik. Pintér László—Szabó István: fillifi (41) re. Az autóbusz a Tanácsház té­ren állt meg. Sípos leszállt, néhány pilla­natig tájékozódott. Nem is­merte a várost, csak térkép­ről. A térkép viszont mindig egészen más tájékozódási ké­pességet követel, mint a való­ság. Térképen az utcák össze­zsugorodnak, csak a fontosabb középületeket jelzik, míg a valóságban egy-egy jellegzete­sebb ház, park, forgalmasabb utca szerint tájékozódik az ember. Az autóbusz végállo­mása támpontot adhatott vol­na, de neki a Nagyáruházai kellett megkeresnie. Sehogy sem tudott eligazodni, ezért az­tán megállított egy fiatal nőt, hogy mutassa meg neki az utat. — Az első utcán balra le­megy, aztán a második utcán jobbra, s kijut a Széchenyi ut­cára. Ott a Nagyáruház. Sipos megköszönte a felvilá­gosítást, és sietős léptékkel át­ment a picék on. Útközben többször hátranézett, megfi­gyelte a túloldalt is, hogy nem követi-e valaki. De csalt néhá- nyan jöttek-mentek, akikben Sipos nem gyanított nyomozó­kat. Átment a Sötét kapu alatt. Gyorsan kiért a Széchenyi utcára. Itt már könnyen meg­találta a Nagyáruházát. A for­galom is nagyobb volt erre. Sokasával jöttek-mehtek az emberek, s az úttest közepén ugyanolyan sárga villamos csilingelt, mint Budapesten. De neki most nem volt ideje körülnézni, szemügyre venni az embereket, a kirakatokat. A Nagyáruházban már vár­ták. Belépett a széles üvegajtón, s elvegyült a vásárlók között. A játékosztályt kereste. A tájé­koztató szerint a második eme­letre kellett mennie. Felsietett a lépcsőn. Hangos gyerekkacaj fogadta. A játék- osztályon ugyanis két rúgóslá­bú hintalovat állítottak fel, és fél Miskolc gyermektársadal­ma ide járt szórakozni. Jönni kellett a szülőknek, ha akar­tak, ha nem, a gyerekek kikö­vetelték tőlük. Most is zsúfolt volt a világos, nagyablakos, négyszög alakú emeleti rész, s persze, csakúgy, mint máskor, a legtöbben most is a hintalo­vak körül tolongtak. A felnőt­tek a háttérben, a gyerekek elől. Éppen egy három-négy év körüli kislány lovagolt, a töb­biek pedig nevettek, amint a ló ugyanolyan ügető ugrások­kal mozgott, mint egy igazi. Sipos átfurakodott a gyere­kek és szülők tömegén, aztán kotorászni kezdett a pulton, mintha válogatna. Meglátott egy kis játékautót, felemelte, s megpörgette a kerekét, mint­ha azt vizsgálná, vajon műkö­dik-e. A következő pillanatban egy katona lépett oda hozzá. Sza­kaszvezetői rangjelzés volt a hajtókáján, s kezében egy szatyrot "szorongatott. — Bocsánat! Nem az ön zse­béből esett ki? — szólította meg Sípost, s az orra elé tóit egy fél fényképet. — Dehogynem! — válaszolta Sipos, és a zsebébe nyúlt. — Itt a másik fele... Családi ereklye, csak elszakadt — mu­tatta fel Sipos a hiányzó dara­bot. — Nagyon hálás vagyok önnek, igazán nagyon hálás . .. — Kövessen — súgta oda a szakaszvezető. Az eladó éppen ebben a pil­lanatban lépett Síposhoz — Mit tetszik parancsolni? — kérdezte. — Köszönöm, csak ezt az au­tót nézegettem... A kisfiam­nak ... De nagyon drága. — Van olcsóbb is ... — Köszönöm szépen, majd máskor... — mondta Sipos, aztán elment a pulttól, és sze­mével megkereste az ajtó felé tartó szakaszvezetöt. A lépcső alján már utolérte, s egészen kis távolságot ha­gyott csak, úgy lépkedett mö­götte. Sipos arra gondolt, vajon miiyen úton juthatott el ehhez a szakaszvezetőhöz a fénykép másik fele? ... Régen tartoga­tott ismertető jel volt ez, évek­kel ezelőtt került a hálózathoz, s nyilván a B. 26-os őrizte mos­tanáig. A szakaszvezetőre nagy sze­rep vár a Fecske-akció lebo­nyolításában. Síposnak tőle kell megkapnia a másolatokról, készített kulcsokat, aztán az ő segítségével kell majd hoz­zájutnia a hajtóanyagmin+/’- hoz... Az ám, s mi lesz a rr ’ sik feladattal, a sugárvédő gyógyszerrel? Repül az idő, s tulajdonképpen még csak a kezdet kezdetén van.... Pedig a gyógyszerek végett fel kell utaznia Budapestre, s a háló­zat segítségével ugyan, de mégiscsak neki kell megszerez­nie a leírásokat, a kutatási anyagot. Mindegy, pillanatnyi­lag a legfontosabb a hajtó­anyagminta ... Egyelőre jus­son ennék a birtokába, aztán majd elválik, hogy jut-e ideje másra... (Folytatjuk^)

Next

/
Thumbnails
Contents