Somogyi Néplap, 1963. július (20. évfolyam, 152-176. szám)
1963-07-31 / 176. szám
Szerda, 1963. július 31. 3 SOMOGYI NÉPLAP Gyarapodik a takarékbetét a tabi járásban (Tudósítónktól.) Mind többen helyezik el megtakarított pénzüket az Országos Takarékpénztár fiókjaiban. A betétek összege a január elseji 14 millióról június 30-ig tizenhét és fél millió forintra, a betétkönyvek száma pedig 4602-ről 4934-re emelkedett a tabi járásban. Főleg tartós fogyasztási cikkek — bútor, lakberendezési tárgyak, gépkocsi, televízió stb. —, továbbá lakás vásárlására, illetve építésére spórolnak. A járásban hat KST működik 385 taggal. Egyre népszerűbbé válik az OTP kölcsönakciója is. Amíg pl. tavaly egész évben 15, az idei év első felében viszont már 31 család kapott lakásépítési kölcsönt 45—50 000 forint összegben. Háromszázan kértek áruvásárlási hitelt. Mitől csorbul a tekintetv? Tizenkét falusi bank betétállománya haladja már meg az egymillió forintot megyénk huszonkét takarékszövetkezete közül. Böhönyén, Igáiban és Szulokon már több mint kétmillió, Nagybajomban pedig több mint hárommillió forint a betétállomány. Hat család és vagy félszáz ember nevében hívtak ki bennünket a kaposvári Május 1. utca 23.-ba. Hat család és a Házi ipari Szövetkeze t itteni üzemében dolgozó mintegy 50 ember panaszkodik, hogy nincs egy gyűszűre való vizük sem. Hiába nyitják meg a lakók a csapot reggel, este, éjszaka vagy napközben, víz egy csepp sem csurran. Sohasem. Mily nagy jótétemény, ha az utca túlsó oldalán levő házakból át-áthozhatnak egy vödörre, de még egy korsóra való vizet is. S így megy ez már hónapok óta. Szerintük ez nincs összefüggésben a kánikula okozta vízhiánnyal. Ha emiatt volna kevés a vizük, megértenék, s egy árva szót sem szólnának miatta, tűrnék, amint mások is tűrnek — mondják. De az ő helyzetük különleges. A lakók — Kőváriék, Kecskemétiek), Talliánék, Heilék, Nyáriék és Sziklai Béla — sejtik a baj ókát: valahol csőrepedés lehet, s elfolyik a víz a talajba. Nagyon régen rakA CESROSLOVENSKE AEROLiNIE NEGYVEN ÉVE 1923. október 29-én Prágában, a kbleii repülőtérről ünnepélyes külsőségek között emelkedett magasba a »Brandenburg-« elnevezésű, kétfedelű, az első világháború kiselejtezett katonai megfigyelő repülőgépe, az »Aero—14.«, hogy •megnyissa az 1923. július 28-án megalakult Ceskoslovenske Státni Aeroline rendszeres járatait az első belföldi, Praha— Bratislava vonalon. A 12 métert alig valamivel meghaladó szárnyfesztávolságú repülőgépet az első csehszlovák polgári repülő, Kaiéi I>rabenec vezette. A pilóta közvetlenül a 230 lóerős berregő motor fölött, nyitott ülésben ült, és mögötte az utasfülkébe szíjazva, ugyancsak szélben és füstben egy utas helyezkedett el. A CSA 1957-ben áUitotta be rendszeres forgalmába a Prága—Moszkva járaton a nagy kapacitású, hőlégsugárhaj- tású, szovjet gyártmányú TU—104-es repülőgépet. A repülőgépparkot az új Iljusin—14-es gépekkel, továbbá a kis négyüléses L—200 Moravával, ezzel az aerotaxi-szerü repülőgéppel korszerűsítették. A CSA végül beállította forgalmába az 1L—18-as szovjet turbó légcsavaros gépeket, melyeket négy 4015 lóerős motor hajt, 650 km-es utazósebességgel haladnak, s kabinjukban 80 utas foglal helyet. A tengerentúli járatokon (pl. Kubába) a Bristol Britannia közlekedik. Ezzel a gépparkkal a CSA állandóan növelhette külföldi és kontinens közötti járatainak számát. Forgalmi vonalainak hossza 1962-ben csaknem elérte a 100 000 km-t, és hálózata négy világrészre: Európára, Ázsiára, Afrikára és Amerikára terjed ki, A CSA belföldi légihálózata a legsűrűbbek egyihe Európában. Hossza 3300 km, és 12 repülőteret fog össze rendszeres járataival. A nem menetrendszerű aerotaxi-forgalomnak a járási városokban és ipari központokban csaknem 100 kisebb repülőtér áll rendelkezésére, a földműves szolgálatnak (a CSA Agrolet Vállalat) pedig 18 kiindulási repülőtér. így fejlődött 40 év alatt a CSA belföldi és külföldi forgalma. Az idén, a jubileumi évben a CSA terve az. hogy 1965-ig a külföldi forgalmat a jelenleginek hétszeresére, a hazai forgalmat négy és félszeresére növeli. hatták le a csöveket, s az enyészet is kárt okozhatott bennük. Megértik, hogy a vízvezeték kicserélése sok pénzbe kerülne, s egy nap alatt nem is lehetne megszüntetni a hibát. Hogy mégis türelmetlenek, annak az az oka, hogy szerintük az Ingatlankezelő Vállalat hónapok óta nem tesz semmit a hiba kijavításáért, «ígérgetnek és leráznak 'bennünket«. Valóban így volna? Talán úgy gondolkodnak az Ingatlankezelő Vállalatnál, hogy kellemesebb nem tudomásul venni a bajokat, mert akkor nincs felelősségre vonás sem? Ezt az eljárást valóban nem szabadna megérteni, főként pedig elfogadni. Korántsem úgy áll azonban a dolog az IKV-nál, ahogy a Május 1. utca 23. lakói gondolják. Utánajártunk a panasznak, s meggyőződtünk róla, hogy nem hanyagság és nem szívtelenség akadályozza a vízhiány meszüntetését. Jó1 ismerik a Május 1. utca 23. gondjait — többet is felsoroltak, mint amennyiről a lakók beszámoltak. Ebből látszik, hogy igenis érdekli őket a panasz, törődnek a lakókkal, s azt is tudják, hogy a hibás csővezetéket nekik kell kijavítaniuk. Elmondották, hogy a bajt csak úgy orvosolhatják. ha kicserélik az egész vezetéket. Ez azonban nem megy olyan könnyen, mint ahogy némelyek szeretnék. Az udvari házak egy része ugyanis magánkézben van, s a csővezeték kicseréléséhez, a tehervállaláshoz szükség va~ a magántulajdonos beleegyezésére. (Mert az IKV műszaki ellenőre mégsem fizetheti meg a csöveket, pedig ha enélkül fognak munkához, bizony felelősségre vonják, s bevasalják rajta a pénzt.) Egy tanácsi rendelkezés hs köti az Ingatlankezelőt. A Május 1. utca 23. ugyanis lebontásra van ítélve, itt fog húzódni az utcát az Ezredév utcával összekötő utca, s így — érthetően — csak olyan javításokat végezhetnek a lakásokban, amelyek életveszélytől mentik az embereket. Késedelmeskedéssel, mulasztással nem lehet vádolni az IKV-t. Egy tanulságot viszont el kell fogadniuk: ne ígérgessenek, s ne szégyenkezzenek megmondani az embereknek az igazságot. Attól nem lesz kisebb a tekintélyük, de ha ígérnek, és nem teljesítenek valamit, attól igen.. 4 I, Varga József Pintér István—Szabó Lászlóz wmfflm m — De hát Kovács igazgató... Az őrnagy elvtáns is azt mondta eleinte, hogy őrá gyanakszik ... — Magának még mindig az éjszakai villogás jár az eszében, amit a toronyban láttunk? Meg a toronyszoba, ugye? — Az is. És a különös viselkedése ... A képek... — Én is csak később jöttem rá, hogy Kovács a televíziós antennát igazította a toronyban, mert Besztercebányát akarták fogni. — Mi volt azzal a toronyszobával? — kérdezte az ezredes, aki eddig is nagy figyelemmel hallgatta Pálos minden szavát. — Az üdülő igazgatója berendezett magának a toronyban egy fesfószobát... Az az érzésem, hogy túlzott belső kételyei vannak ennek az embernek, bár amint elnézegettem a képeit, nem is olyan rosszak... Szégyell te őket mások előtt, ezért húzódott a toronyba. Tény, hogy nagyszerű kilátás nyílik onnan..; Mi észrevettük, s meglestük. Gyanúnkat csak fokozta, hogy olyan lapozva jött le a szobából, mint egy besurranó tolvaj. Pedig egyszerűen csak nem akarta leleplezni magát a vendégek előtt, hogy hol dolgozik. De egy másik dologgal is félrevezetett..; Kiderült, hogy Kovács igazgató hajnalonként egy mészkő- barlangba jár fürdeni, amelynek egyik üregében forró, a másikban hideg víz van. Szauná- zik. Ezt később magam is ellenőriztem ... Mire ismét felmentek, Sár ott ült a két öreg is, Ferenci néni és Ferenczi bácsi. Feren- czá százados hozta fei őket a fővárosba, de minthogy két órára szólt az idézés, kicsit körülnéztek a városban... Kissé ijedten pislogtak a sok emberre, akik egymás után léptek a szobába. Pálos igen bartáságosan köszöntötte őket. Ferenczi bácsi mélyen az őrnagy szemébe nézett, aztán csodálkozó hangon felkiáltott: — Nézzenek oda! Hiszen mi már találkoztunk... — Persze, Ferenczi bácsi! Ügy emlékszem magára, mintha ma lett volna. Csak azóta én is megöregedtem egy kicsit.;. — Látom, látom, .js Maga is beleőszült az időbe. — Meg egy kicsit a munkába. — De régen volt is az... Sokszor gondoltam magára: Már voltam úgy, hogy felkutatom, mert fúrt a kíváncsiság, mi történt abban a dologban .; : — Eddig, sajnos, nem sok. Illetve — De hát üljenek le, foglaljanak! helyet. Nem parancsolnak valami hűsítő italt? Ebéd után biztosan jólesik .:; Meg ez a meleg;.. — Ne fárassza magát, köszönjük — szólalt meg Ferenczi néni. Miután mindenki helyet foglalt, Pálos elmondta * bonHAJNALI HA LÁSZAT Sötét van, még három óra sincs. Népes csoport tart Si- mongát, illetve a Bételekben levő 14-es halastóhoz. A hosz- szú úton csöndesen tréfálkoznak. Többen elmerülnek a sokszor látott, mégis mindig megcsodált táj szemlélésében. Álmosság, fáradtság nem látszik senkin. Megszokták már a korai fölkelést. A legfiata- labbjuk is évek óta dolgozik az Alsó-somogyi Halgazdaságnál. Nyáron, nagy melegben mindig ilyenkor kezdik a munkát... Ök sem szenvednek annyira, és a halnak sem árt meg a meleg. Pirkad, mire a tó melletti kunyhóhoz érnek. Előkerül a hatalmas háló; munkához illő ruhát, gumicsizmát húznak. A vizet már az előző napokban annyira leeresztették, hogy a hal a tó közepén szorul össze Feladatát mindenki ismeri. Olyan tapasztalt emberek vannak itt, mint Szolnoki Lajos főhalász. 18 éve dolgozik Sdmongáton, és úgy ismeri a környék minden tavát, mint a tenyerét. Kisujjában vannak a Pőr József halászmester a szákkal. A válogatást irányítja Szolnoki Lajos főhalászmester. mesterség fogásai. Tudja, hogyan lehet az értékes halat a legkisebb veszteséggel átszállítani a telelőkbe, onnan pedig a vasúti kocsikba. Már a tóban gázolnak a halászok. A süppedókes iszapban óvatosan lépkednek. Bár vigyázva húzzák a hálót, az eddig nyugodtan pihenő hal megriad, menekülni szeretne. Nincs hová, a hálót nem kerülhetik el. Már feljött a nap, sugarai vérvörösre festik a nádast, a riadt halak felzavarják a vizet. Meggyorsul a munka, igyekezni kell, mert hamar meleg lesz, és a veiőfényes tavon nehéz lesz dolgozni. védszázados szüleinek és Évának, hogy mi történt. Nem hallgatott el semmit, úgy ismertette az ügyet, olyan részletességgel, ahogy az ügyészek szokták, amikor a vádiratot felolvassák a bírósági tárgyalóteremben. A lány tágrame- redt szemmel figyelte az őrnagyot, aztán felzokogott. A szülők álmélkodva hallgatták, hogy ilyesmi létezik, de amikor kislányuk is szereplője lett a történetnek, Ferenczi néni is elsírta magát, ö nem így gondolta lánya első szerelmet, s ami most Évának nagyon fájt, az neki, az anyának ezerszer fájdalmasabban hasított a szívébe. Ezt is tudnia kell a halásznak: Béres Ernő tanuló hálót javít. Minden gördülékenyei, megy. A hálóval kiemelt halat osztályozzák, minősége szerint válogatják, úgy rakják a teleltetökbe, mert kényesek a vevők: az osztrákok, az óla« szók, a csehek, a németek. Magasan fenn jár a nap, rekkenő a meleg, mire végeznek a lehalászással. Néhány ember a tavat járja. Jókora ágakkal csapkodják a vizet, zavarják fel a hálóból esetleg kimaradt halat. A többiek is találnak elfoglaltságot. A Pé- celi Mezőgazdasági Iskoláróa. hazajött Marcsinké József halat válogat. Öt figyeli a három halásztanuló: Béres Ernő, Király József, Puska László« Most fejezték be a kétéves Békési Halászati Szakiskola első évfolyamát. Béres Ernő kiválóan végzett. Ügyes, szorgalmas fiú. Látja, hogy szakadt a háló, nekiáll javítani. Pór József halászmester — a legrégibb halász — észreveszi, hogy a teleltetőben levő egyik jókora hal tótog. Szakkal kiemeli, megnézi, látja, hogy nincs különösebb baja, csak több vízre van szüksége. A teleltetőbe vezető árok nyílásánál beletartja a friss vízbe, egy-két perc, és a hal elvegyül társai között. Bognár András, Hubert János, ifj. Pór József a szerszámokat javítgatja. Tisztogatják sáros ruhájukat, csizmájukat, hazafelé készülnek pihenni. Hajnalban négy órakor Ismét itt a tónál, Illetve a teleltetóknél találkoznak. Vagonokba rakják s Budapestre szállítják a most kifogott halat. Szalai László _— De tulajdonképpen másért hívattam Ferenczi bácsikat — folytatta Pálos. — Be fog jönni ide ennek a bűnügynek az egyik főszereplője. Nagyon kérem Ferenczi bácsi, jól nézze meg. Az őrnagy intett, hogy hozzák be a B. 26-ost. Ismét bekísérték a kémet, és levették csuklójáról a bilincset — Nyugodtan menjen oda hozzá, Ferenczi bácsi. Nézze meg jól — szólt Pálos. A kis, hajlott hátú öregember felállt, és odalépett a külföldi vadászhoz. (Folytatjuk) íA vége következik) Az egészségügyi helyzetről tárgyalt a Nagyatádi Járási Tanács (Tudósítónktól.) A Nagyatádi Járási Tanács : legutóbbi ülésén Hamvas János vb-elnökhelyettes előterjesztése alapján a járás egészségügyi és kommunális helyzetéről tárgyaltak. 11 körzeti : orvos, ezenkívül egy gyermek- : gyógyász, egy fogász, iskolafo- : gász és röntgenszakorvos is I van a járásban. Az első félévben Nagyatádon. Csökölyben, Kisbajomban, Rinyabesenyőn, Rinyaszentkirályon és Bakházán végeztek emyőfénykép- szűrést; Mikológiái szűrővizsgálaton vett részt a 35 éven felüli nők 90 százaléka. , Mivel Nagyatád két jelentősebb üzemében kétezer munkás dolgozik, kívánatos lenne egy üzemorvosi állás szervezése. A bölcsödében nagy a zsúfoltság, és kevés a gondozó. Fölvetette a beszámoló, hogy a közegészségügyi felügyelő észrevételeit nem követik a gazdasági vezetők intézkedései. Sok a hiányosság az élelmezés-egészségügy területén is. Az üzletek, a konyhák raktározási gondokkal küzdenek. A tanácsülés a beszámoló és a vita alapján megfelelő határozatot hbzott a fogyatékosságok megszüntetéséről.
