Somogyi Néplap, 1963. július (20. évfolyam, 152-176. szám)

1963-07-30 / 175. szám

Kedd, 1963. július 30. 5 I SOMOGYI NÉPLAP KI FEDEZTE FÖL AMERIKÁT? Nicholas Linn megelőzte Kolumbuszt Iskolában úgy tanítják, hogy Amerikát 1492-ben Kolumbusz, a gjénuai hajós fedezte föl, amikor az Atlanti-óceánom ke­resztül akart eljutni Indiába. Csakhogy már több mint száz évvel őelőtte, 1360-ban az an­gol partoktól útnak indult egy hajó, amelynek kapitánya .Ni­cholas Linn oxfordi teológiai tanár volt. Anglia fölött épp hogy csak elvonult a »fekete halál«, a himlő, III. Eduard ki­rály szigorú törvényt hozott, amely a nincsteleneket rákény- szerítette, hogy akár ínséges fi­zetségért is munkába álljanak. A Franciaországgal vívott száz­éves háborúban a béke rövid lélegzetvételnyi szünetet ho­zott. Ez volt hát a kor, amely­ben Liren útnak indult expedí­ciójával — mint hitte — az Eszaki-sank felé. Linn utazását még a XIV. században latinul papírra ve­tették egy hosszú nevű munká­ban, amelynek ez volt a címe: »Egy szerencsés fölfedezés, amelyet önkéntesen végeztek el az 54. foktól egészen a sark­vidékig.« Ez a mű nem maradt fenn, de későbbi korok szerzői­nek könyvében több részletet megtalálhatunk belőle. Vajon hogyan született a föltételezés, hogy Linn Amerika felfedező­je? A szovjet földrajzi társaság tagja, Szamuil Varsavszkij vá­laszolt erre a kérdésre. Var­savszkij, aki a Nagy Honvédő Háborút követően az Északi­sark Intézetben az északi hajó­út kihasználásának lehetőségeit vizsgálta, tanulmányozta a Linn útjával kapcsolatos föl- jegyzéseket és adatokat, majd tapasztalatairól három ízben is beszámolt a földrajzi társaság­nak. Az oxfordi hajós tengeri út­vonalát ma már lehetetlenség pontosan rekonstruálni. Maga Linn azt állította, hogy a vi­lág »legészakibb szigeteit« is meglátogatta. írásaiban azon­ban megtalálhatók az akkori idők szerzőire jellemző, szinte hagyományszámba menő túl­zások. Ezért némely történé­szek magát az »Egy szerencsés fölfedezést« is puszta kitalálás­nak tartották. Varsavszkij ez­zel szemben bebizonyította, hogy az oxfordi hajós 132 év­vel Kolumbusz előtt megjárta az észak-amerikai vizeket. Vessünk egy pillantást a térképre — ajánlja Varsavsz­kij. — Kolumbusz a legszéle­sebb pontján szelte át az óce­ánt. Több mint egy hónapig hajózott San Salvador szige­téig. Ám már ősidőktől fogva ismertek egy másik, rövidebb északi útvonalat. Gondoljunk csak a középkori Észak-Euró- pa lakóira, a normannokra, akik már a VIII—IX. században behajózták az összes akkoriban ismert tengereket. A normannok Izlandon tele­pedtek meg, és eljutottak Grönland déli és nyugati part­jaira is. A tudósok ma már el­ismerik, hogy a normannok megijárták Amerika északkeleti partvidékét is. Linn ugyanezeken a tengere­ken hajózott. Az a föltevés, hogy az angol partoktól kelet­nek indult volna, elesik. Né­melyek szerint a Linn útjáról készült följegyzésben említett vidék a norvég partvidékhez hasonlít a leírásban. Linn azonban többször is megemlíti, hogy hajója habkő szigetek mellett haladt el. Ilyen vulká­ni eredeti szigetek viszont csak Izland és Grönland között es­hettek útjába. Linn saját állításaival szem­ben nem a földrajzi Északi­sark felé, hanem a mágneses sarok térsége felé hajózott — mondja Varsavszkij. És ez a szovjet kutató téziseinek egyik alapvető mozzanata. Szerinte tehát Linn északnak tartva Grönland felé haladt, amelyet korábban az északi irány fő meghatározójának tartottak. Grönland fekvése azonban az akkori földrajztudósok elkép­zelése szerint egészen más volt, mint a mi fogalmaink szerint. Még egy 1508-ból kelt atlaszon is jól látható, hogy Grönland 90 fokkal él van fordítva raj­ta nyugat felé, és nem az Észa­ki-sark, hanem a mágneses sarok felé néz. Maga a mágne­ses sarok egy ovális mentén változtatja meg elhelyezkedé­sét a földfelszínen. A mágne­ses sarok napjainkban a Kana­da északi partvidéke fölött hú­zódó szigetcsoporton van, míg Liren idejében, legalábbis Var­savszkij szerint, magán az amerikai kontinensen helyez­kedett el. A két pont közötti távolság ugyan nem számotte­vő, ám a mágneses sarok mégis jelentős utat tett meg, hiszen egy ellipszis mentén mozgott. A tengerészek tudják, hogy az északi szélességi fokokon nem használhatják az irány­tűt. Amundsen például azt ír­ta a kanadai szigetcsoportról, hogy az »itteni vizekben sok a vas, és az iránytű ettől megbo­londul«. Nem csoda tehát, hogy Linn matrózainak képze­letét is foglalkoztatta a titok­zatos mágnesesség, amely mö­gött egy mágnes hegyet sejtet­tek. Linn útjának egyik célja nyilvánvalóan az volt, hogy magát a mágnesességet és ter­mészetét vegye szemügyre kö­zelebbről. Á hajós ugyanis ki­váló matematikus és csillagász volt, aki sok évre előre csilla­gászati naptárat is szerkesz­tett. S mindehhez még hozzá­tehetjük, hogy a Labrador-fél- szigeten talált vas szintén hoz­zájárulhatott ahhoz, hogy Linn iránytűje »megbolonduljon.« Linn két szigetet ír le rész­letesebben. Közülük az egyik minden bizonnyal Grönland. Föl jegy zéseiben gyakran sze­repel a hegy szó, s ez magától értetődik, hiszen az északi szi­getek mind hegyesek. Ami pe­dig az erdős vidékekre vonat­kozó utalásait illeti, ezek való­színűleg Űj-Fundland vagy Labradorra vonatkoztak. Grönlandon és Izlandon ugyan­is nem voltak erdők. Eszméletlen férfi az országúton Sok közlekedési baleset történt a múlt hét végén Radnóti László, a Csurgói Nap­sugár Ktsz elnöke bejelentette a rendőrségen, hogy amint Babócsá- ról Háromfa felé haladt gépkocsi­jával, az egyik éles kanyarban egy férfit látott a földön feküdni ke­rékpárja mellett. Az eszméletlen embert orvoshoz szállította. A rend­őrségi vizsgálat megállapította, hogy a férfi Csere János Nagy­atád, Táncsics utca 13. szám alatti lakos. Amikor eszméletre tért, el­mondotta, hogy egy piros Csepel motorkerékpár hajtott neki, majd baleset utón továbbrobogott Há- romfa felé. A motoroson állítólag bőr- vagy műbőrkabát volt. Az ügyben a rendőrség folytatja a nyomozást. A hét vége egyébként bővelke­dett közlekedési balesetekben. Fő­leg a Balaton-parton történt sok szerencsétlenség. Siófokon Frank Rebske. az NDK állampolgára motorkerékpárjával szabálytalanul kanyarodott, és ősz- szeütközött a Magyar László buda­pesti lakos vezette személygépko­csival. Ugyancsak Siófokon Pusz­tai László Siófok, Herman Ottó utca 7. szám alatti lakos Panni robogójával figyelmetlen vezetés miatt felborult. Kórházba szállítot­ták. Zamárdiban Nagy Imre budapes­ti lakos személygépkocsijával el­ütötte a kerékpárral szabálytalanul kanyarodó Mebár László budapes­ti lakost. Mehár súlyosan megsé­rült; A 7-es főútvonalon, az ordacsehi elágazásnál dr. Tódor János Ka­posvár, Kossuth Lajos utca 69. szám alatti lakos személygépkocsi­jával beleütközött Fürst Lajos ki- világítatlan kétlovas fogatába. Há­romezer forint anyagi kár keletke­zett. Szántód-révnél Kiss Csaba buda­pesti lakos motorkerékpárjával se­bességkorlátozás túllépése miatt elütötte az út szélén haladó Kiss István szántódpusztai lakost. Kiss Csaba könnyű, Kiss István súlyos sérüléseket szenvedett. Balogh Zoltán budapesti lakos kerékpárjával nem adta meg az át­haladási elsőbbséget a motorkerék­páron haladó Kovács Imre Balaton- szemes, Dózsa György utca 25. szám alatti lakosnak, összütköztek. Személyi sérülés nem történt. Az iskola formálja az embert A szovjet pedagógia gyakorlatából P gy fiú elvégezte az isko­-®-1 lát. Most 16—17 éves. Feltárul előtte az életbe vezető kapu. Tanulóból sorsának gaz­dájává válik. Elmehet dolgoz­ni, hiszen az iskola szakmát adott a kezébe. Beiratkozhat valamelyik főiskolára, hiszen az állam ellátja ösztöndíjjal és diákszállással. Elutazhat a szűzföldekre, a nagyszabású szibériai építkezésekre, részt vehet geológiai expedíciókban, hogy alaposabban megismer­hesse hazáját és önmagát... Az iskola a tettvágytól hevü- lő és lelkesedéstől égő fiúknak és leányoknak bizonyos fokú udást ad. Megbízható erkölcsi fs esztétikai útravalóval látja el őket. Ez az erkölcsi fölkészí­tés van olyan fontos, ha nem fontosabb, mint azok a tantár­gyak, amelyeknek az osztály­zatai ott sorakoznak az érett­ségi bizonyítványban. A szovjet pedagógiai tudo­mány alapja az iskola és az élet szoros kapcsolata. A vilá­gon, az országban, a városban, a lakótelepen vagy a faluban végbemenő mindennapi nagy és kis események, a felnőttek öröme és bánata élénk vissz­hangra lel az iskolában. A szovjet pedagógusok arra tö­rekednek, hogy ne térjenek ki ama kérdések elől, amelyeket az élet tesz föl a gyerekeknek, és a tanárok igyekeznek félre­érthetetlen magyarázatot adni rájuk. T elenleg a Szovjetunióban “ széles körű vita folyik a modern művészet fejlődésé­nek útjairól. Hogyan reagált erre az iskola? Moszkva Lenin- grád-kerületében például a tanárok kezdeményezésiére az INDUL A K A R AVÁN Mindezen túlmenően a Liren följegyzéseiben található tér-1 képészeti vázlatok között sze­repel egy tenger térképe is, amely rendkívül emlékeztet a Hudson-öbölre. Az a tény, hogy a hajós többször is szól a forgók és »csatornák« jelenlé­téről, ugyancsak a szűk Hud- son-öblöt idézi, ahol két, egy­mással ellentétes irányban mozgó áramlat találkozik. Varsavszkij nem állítja, hogy éppen Linm-nek kell tu­lajdonítani Kolumbusz érde­mét. Annyit azonban határo­zottan leszögez, hogy a hajó­sok már nagyon-nagyon régen jártak Európa és Amerika kö­zött ezen az északi útvonalon, így a normannok is, akik fáért hajóztak az amerikai par­tokra. German Drjubin Nem... Nem egy kerékpárverseny népes mezőnyét in­dítják. Barcson a Dél-Magyarországi Fűrészek munká­sai térnek haza munkaidő után. Színház a Balaionon! Látogassa a Veszprémi Petőfi Satinhá» előadását ! VÍZISZINPADON július 31-én 3 KESZTHELYEN Z SHAKESPEARE i SZENTIVÁNÉJI ÁLOM című vígjátéka a Budapesti MÁV Szimfonikusok közreműködésével. (3786) .vwu-innnru-mnnnrinnrnrri----------------—-------------------------------------------------------------------------------------------------------------------­u tóbbi hónapokban minden is­kolában rendszeres időközön­ként találkozókat rendeztek a gyermekek és képzőművészek, írók, költők, színészek, rende­zők között. A tanulók kérdése­ket tettek föl, és vitatkoztak vendégeikkel. A szovjet peda­gógusok szerint értelmetlen do­log tizenöt éves gyermekek; előtt egyszerűen kijelenteni, hogy a művészeti absztrak- cionizmus rossz, a realizmus pedig jó, hogy még a legjobb dzsesszmuzsika is felületes és sekélyes, a klasszikus zene vi­szont fenséges. Hadd győződje­nek meg erről a fiatalok ma­guktól! Az iskolaévek folyamán a pedagógusok sok munkát szen­telnek annak, hogy a gyerme­keket munkaszeretetre, az em­beri munka gyümölcseinek a megbecsülésére neveljék. A gyerekek a tanév elejétől kezd­ve törődnek »gazdaságukkal«, rendbe hozzák a kertet (kert csaknem minden iskola mellett van), ápolják a növényeket, célszerűen elhelyezik a terme­lési oktatásra szolgáló munka- padokat. A z erős ne bántsa a gyen­gét, az idősebb a fiata­labbat. Ezt az igazságot kivétel nélkül minden iskolás saját ta­pasztalatából ismeri meg. Az V., VI., VII., osztályok tanulói »patronálják« a kisebbeket: versekre tanítják őket, felol­vasnak nekik, elsimítják az esetleges konfliktusokat, vagy meglátogatják őket az órák közti szünetekben. A felső Osz­tályosok rendszerint a taná­rok első számú segítői az V., VI. és VII. osztályban, ott ta­nulóköröket vezetnek, kirándu­lásokat szerveznék. Az öregek iránti tisztelet... Nem elég megtanítani a gyer­meket arra, hogy az utcán ki­kerülje az öregeket. Minden szovjet iskolában vannak ti- murista csapatok (ez az elneve­zés Arkagyij Gajdar »Timur és csapata« című gyermekregénye főhősének nevéből származik). A timuristák segítenek az egyedülálló, beteg vagy idősebb embereknek. Faluhelyen pél­dául megkapálják a földjüket, dolgoznak a konyhakertjükben, vizet hordanak, leszedik a ter­mést, főznek, takarítanak. Iskola és szülők... A legki­sebbek, az első osztályosok a tanárok tollbamondása alapján ünnepek alkalmával üdvözletét írnak a szülőknek, kézimunka­órán ajándékokat fabrikálnak nekik, terítőcskéket hímeznek, dobozokat készítenek lombfű­résszel. Ugyanakkor az iskola gondosan ügyel arra is, hogy a gyermekek jól és nyugodtan él­jenek a családban. A z iskola egyik legfonto- ^ sabb feladata, hogy az ismeretek iránti tudatos érdek­lődésre nevelje a gyerekeket, segítsen nekik eligazodni az iskolai tudnivalók útvesztőjé­ben. A szovjet gyermekek nagyon szeretik az olimpdádokat. Min­den évben megrendezik a ha­gyományos országos, területi, városi, kerületi olimpiádokat fi­zikából, számtanból, vegytan­ból, földrajzból és idegen nyel­vekből. Ezekre készülve a gyer­mekek számtalan könyvet ol­vasnak el, nehéz példákat ol­danak meg. A verseny játék­jellege, egész légköre elősegíti az olimpiádok sikerét. A tanulók érdeklődését fej­lesztik, általános látókörét bő­vítik a kötelező tanulmányi ki­rándulások is. Moszkvában pél­dául az ötödikesek díjtalanul, az Iskola költségén az egész tanév folyamán előadásokat hallgatnak a Puskin Szépmű­vészeti Múzeumban az ókori Egyiptom, Szíria, Mezepotámia, Görögország történetéről; a Történeti Múzeumban pedig a Szovjetunió történetéről. A Tretyakov Képtár minden év­ben előadássorozatot rendez is­kolások részére az orosz képző­művészeiről. Az utolsó években a tanulók már nem mint kirándulók ke­resik föl a gyárakat, hanem mint a munkáskollektíva teljes jogú tagjai, mint tanulók és se­gítőtársak. A 444. számú moszk­vai iskola egyelőre az egyetlen olyan tanintézet az országban, amely az elektronikus számító­gépeken végzendő munkára programozó matematikusokat képez ki. Akik ezt az iskolát el­végezték, egyetemi oklevéllel rendelkező matematikusok munkáját végzik. A felsőbb osztályok tanulói, miután több évig különleges , matematikai tananyaggal foglalkoztak, már gyárak és intézetek feladatait teljesítik. Misa Kulagin 11. osz­tályos tanuló a Golyóscsapágy- gyár feladatán dolgozva egy­idejűleg olyan problémát ol­dott meg, amely rendkívüli mértékben fölkeltette a gyár gépszerkesztőinek az érdeklő­dését. Ez a magyarázata an­nak, hogy az iskola mellett most épül az ország első isko­lai számítóközpontja. Ennék az iskolának a sikeré­hez nagymértékben hozzájárul az az odaadó munka, amelyet Szemjon Svarszburd, a mate­matikai tudományok kandidá­tusa, a köztársaság érdemes ta­nára végez. \| ilyen legyen a szovjet pe­■*-*■*• dagógus? — ezt a taná­rok által a tanulóknak föltett kérdést vitatták meg részlete­sen a Don menti Rosztovban egy iskolai nyilvános vitában. Helyesen felelt erre egy kis­lány: »Számomra a tanár — szent ember. Rossz pedagógus­nak lenni nagyobb bűn a lo­pásnál is, mível a tolvaj hol­mikat és pénzt lop, a rossz ta­nár viszont egy életre szegény- nyé teszi az értelmet, a lelket, a szívet.« E szavak magukban foglal­ják azt az elimerést, amely minden ember életében kijár a pedagógus fontos szerepének. A szovjet iskolák tanárai igye­keznek minden, erejüket és tu­dásukat annak szentelni, hogy a mai nemzedéket hozzá méltó új generáció váltsa fel. Galina Bashirova VÖRÖS CSILLAG FILMSZÍNHÁZ EGY SZÉLHÁMOS VAL­LOMÁSAI. Nyugatnémet film. Előadások kezdete: 5, 7 és este 9 órakor is. (Július 31-ig.) SZABAD IFJÜSAG filmszínház 14 A BlRÖ. Olasz film. éven alul nem ajánlott. Előadások kezdete 4, 6, 8 órakor. (Július 31-ig.) Dózsa kertmozi HORGÁSZ A FÁCBAN. BARTÓK KERTMOZI EGY KATONA MEG EGY FÉL. LATINBA SÁNDOR MŰVELŐDÉSI HÁZ Este 19 órától a kerthelyi­ségben tánc. Balatoni színházak és filmszínházak műsora: SIÓFOK Július 30-án este 9 órakor: Kol­dusdiák. A Csiky Gergely Színház vendégjátéka. Július 30-án: BALATONBOGLÄR Csodálatos vagy, Júlia. Osztrák film. Csak 18 éven felülieknek. BALATONFÖLDVAR Fedett kert: Üzletemberek. Szov­jet film. BALATONFENYVES Gombháború. Francia film. BALATONLELLE Park: Ordasok között. Szovjet film. Mandrin kapitány. Francia film. BALATONSZARSZÖ Terem: film. Üzletemberek. Szovjet BALA TONSZEMES Séta a nárciszok körüL FONYÖD film. Angol Fedett kert: Csodálatos vagy, Jú­lia. Osztrák film. Csak 18 éven. fe­lülieknek. Terem: Cartouche. Francia film. SIÓFOK Terem: Carmen Jones. Amerikai film. ZAMARDI Az éjszaka. Olasz film.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents