Somogyi Néplap, 1963. július (20. évfolyam, 152-176. szám)
1963-07-30 / 175. szám
Van már elég üdítő ital, de... f: AZ MSZMP MEGYEI BIZOTTSÁGA ES A MEGYEI TANACS LAPJ A Ijuz, tzeiwedéltj, niíínészet JEGYZETEK A MÁTÉSZALKAI CIGÁNYEGYÜTTES MARCALI VENDÉGSZEREPLÉSÉRŐL Harmincöt ember. Csikykés Horváthok. Két család, két dinasztia. Beleszületnek a muzsikába, a táncba. Csiky Júlia, az együttes művészeti vezetője, valamennyi szám koetrográfusa (nyolc évig az Operaház tagja volt), kosz- tümtarvezője; a dallamok és a hagyományok gyűjtője egy gyönyörű, kék szemű, kreol lányra mutat: »A keresztlányom: hétéves korában kezdett táncolni .;A vezető prímás a feleségével és hat gyermekével tagja az együttesnek. Náluk a dal, a tánc könnyedén születik, ahogyan a forrásvíz felbuzog. Egy magas férfit láttam mankóval: ő a nagybőgős. Hosszú kórházi kezelését dalokban örökítette meg. Két éve a Nyírségben egy szép cigányasszony házasságtörést követett el. Súlyos a büntetés, ítél a rokonság: hosszú haját kopaszra borotválják. Másnap már éneklik a telepen a balladát: »Jaj, Fáni, mit tettél...« Köznapi tragédia dalban, táncban. Az életük: napi nyolcórai munka (mindnyájan a körzeti földművesszövetkezet dolgozói: felvásárlók, adminisztrátorok, eladók); próbák, szereplő körutak. Sok föllel pés, kevés pihenés, nagy hivatásszeretet. Ezt csak hivatásból lehet csinálni. Huszonkét műsorszám jobbára táncokból Visszapergetve csak olyan nehéz, kiemelni, választaná közülük, mint közvetlen® az élmény után. A számok a múltban megvetett cigányság életének pillanatait idézik. ősi szokások ősi hagyaték fejlett ízléssel finom ujjakkal csokorba köt- ve. Ezt a nagy tarka csokrot nyújtja át az együttes igen mértéktartó, magas művészi igényű, remekké formált produkcióban estéről estére Tartalmi és formai egységben va”® muzsika és a tánc, mő- -uttuk érzelmek áradnak. 08 keserűség, visszafo- s°rr ^megő érzékiség és ki- temperamentum a Kendotanc és a Vidám ci- ganylaTiyok emésztő tűz és lé- lekbe markoló szenvedély loWürf- 3 ^aTC a le9énvért és a Cwanvbosszú felvillanó képeiben. Általában feltűnően bonyolult, érdekesen pergő ritmusképletek tolmácsolása jellemzi a kompozíciókat, és mindenütt kiemelkedik a’ szólisták rendkívül fejlett improvizációs készségé. ( Vetélkedő, Cigányverbunk, Gyöngy_ ajándékozás, Hazatérés a táborba stb.) Ezt tükrözték a 9—12—14 éves gyermekek szólótáncai (a Három cigány kislányban, valamint ifj. Horváth Lajos és Horváth András variációs rögtönzésedben) is. Különös szépséggel hullámzott a lírai hangvételű Kártyavetők, a Gyöngyajándékozás, a Vidám cigánylányok élménye a színpadon és a hálás néző- tábor között. Említést érdemel, mert valósággal külön életet kap a táncokban a lányok harmonikus csuklómozgása. Balettelemekből táplálkozó tánccal csupán a Szerelmes cigánypár (Csiky Júlia és Csiky Lajos) spanyol tangójában találkoztunk. A befejező tánckép, Csiky Júlia Cigánykiaravánja minden képzeletet felülmúlt. A vándoréi gánység életét szemléltető kompozíció lassú kezdő tétele: vágyódás az »örök letelepedés« után. A rezignált hangulatú, az önön sorsukon • kesergő cigányokat »Ángyélun.k« (Csiky Lajosné) pacsirtahangja deríti vidámra. Háromnegyedes ütemű szatmári román dallam oldja tovább a hangulatot, táncra perdülnek a karcsú derekú, csupa tűz lányok. Fokozatosan gyorsuló dallamok ibizser- getik a legények talpát is. Hetvenkedő virtussal szólóznak középen a többiek biztatására s főleg a kacsingató lányszemek vérpezsdítő sugaraiban. A tánc egyre vadabb, egyre gyorsabb. Belekapcsolódik a karaván ifja—véne, még a rajkósereg Is. Szédület- tes prestóig fokozódik a zárótétel, és mire a befejező »Még az éjjel Mátészalkán megállunk ...« sorokat dalolják,. messze űzi a komor bánatot az életöröm. Csiky Bertalan és Csiky Ea- josné nagyszerű tolmácsolásában mély líraisággal csendültek föl a szebbnél szebb cigánydalok. Sajátos keltemével, népi hangvételével hat ez a muzsika. A magasba szökő inverciózus dallamokat jellegzetes, a »jcdlersingen«-nel rokon apró váltások, szabad variációs, erősen szinkópázott dallamismétlések — ahogy ők mondják —, pengetések teszik olyan megragadóan szép- pé, színessé. Mind a szólóirészeknél (Szat- mármegyei cigánydalok, Er-i kel: Palotás, Farkas: Mátrai verbunk és jriss), mind a kíséreteknél feltűnően kulturált harmonizálásban, szép dinamikai árnyalással hallottuk játszani az együttes hattagú zenekarát Horváth Lajos vezető prímással az éten. Nyíltszíni tapssal, kirobbanó sikerrel nyugtázta Marcaliban a zsúfolt művelődési ház közönsége a mátészalkai cigányegyüttes műsorát és méltán. Amikor az illetékesektől érdeklődtünk, hogy a megyeszékhelyen miért nem láthatjuk mindezt, a »nem mertük lehozni őket...« restelkedő választ kaptuk. — Méltán restelkedhetnek! E jegyzetek gondolatai szegényesek visszaadni a huszonkét műsorszám értékeit. Az együttest látni kell! Már csak azért is, hogy sokan elhihes- sék: lehet a műkedvelő művészet is magas színvonalú. S Kaposváron tudnak lelkesedni az effajta produkciókért. Wallinger Endre PRÓBAÚTON ' > : ■ A Ganz-MAVAG négy kocsiból álló, helyi forgalomra tervezett motorvonatot szállít a Szovjetunióba. A két motorkocsiba összesen 1500 lóerős Diesel-motorokat szereltek, a szerelvény maximális sebessége óránként 126 kilométer. Ez az első olyan exportvonat, amelybe az úgynevezett Hidroganz rendszerű hidromechani- kus sebességváltót építették be. Ezzel egyszerűbben és simábban, zökkenőmentesen lehet indítani és gyorsítani. Beépített automatikus vezérlőberendezéssel működik. A képen: A motorvonat pró- b au ton. (MTI Fotó — Járat Rudolf felvétele) Munkában az új palackozógép. Egy műszakban 18—20 000 üveg üdítő italt palackoz a fonyódi bambiüzem nemrég munkába állított töltőgépe. Ez a mennyiség már elegendőnek bizonyul a déli Bala- ton-part üdülőhelyeinek ellátására. Pedig még csak az egyik modern, gyors palacko- zó'gép működik. A másik egyelőire* -kihasználatlanul áll, mert a kereskedelem nem kér több üdítő italt. Az üzemben már raktárra is tudnak dolgozni, nem érheti őket többé meglepetés a legnagyobb kánikulában sem. Pillanatnyilag ötféle ízű üdítő italt készít az üzem. Újdonság, hogy már félliteres palackokba is töltenek citrom- és narancsízű szörpöt. Van tehát üdítő ital. Most csak a kereskedelemtől függ, hogy ellátja-e az üzleteket, pavilonokat megfelelő meny- nyiségű áruval. Megkezdődött a mákgubó felvásárlása (Tudósítónktól.) A Tiszavasvári Alkaloida Vegyészeti Gyár dolgozza^ fel az összegyűjtött, felvásárolt mákgubót, s fontos gyógyszeralapanyagokat készít belőle. Fontos tehát, hogy minden szem mákgubót felvásároljanak. A termelőszövetkezetek 20 mázsánál nagyobb tételek után mázsánként 200 forintot kapnak a vagonba rakott mákgubóért. A kis tételben átadott gubóért 110 forintot fizet a Herbaria. Az utóbbi években az úttörőcsapatok segítették a mákgubó felvásárlását, összeszedték a házaknál található gu- bót is, amelyet a termelők kidobtak volna a szemétre. A Herbaria az idén is megjutalmazza a legjobb eredményt elérő úttörőcsapatokat. Megyénkből az idén több mint 700 holdon termesztenek mákot, s mintegy 16—17 vagon mákgubó felvásárlására van lehetőség. Egyéni érdek is, hogy az ipar minden szem mákgubót megkapjon. Elveszettnek vélt Kossuth-levél került elő Értékes anyaggal gyarapodott a nagykanizsai Thuiry György Múzeum dokumentumgyűjteménye. Szomjas KáNagy ígéret — alig valami támogatás A szokásos nyári továbbképző tanfolyamon, amelyen községeink művészeticsoport-veze- től vettek részt, ismét jelen voltak a bábcsoportvezetők is. Sok szakmai tudással, bátorítással gyarapodva vehettek búcsút oktatóiktól és egymástól. A tanfolyam haszna akkor válik mérhetővé, amikor a régebbi bábcsoportok az ősszel munkához látnak, újak szerveződnek, és kezdik el működésüket. Igen, ezt mondjuk most, és ezt mondhattuk a tavalyi nyári továbbképzés után is. De az a tény, hogy az idei kulturális szemléről hiányzott a műkedvelő bábművészet, arra figyelmeztet, hogy koránt sincs minden rendjén ezzel a művészeti ággal. A megyei tanács művelődés- ügyi osztályának és a Népművelési Tanácsadónak volt egy olyan terve, hogy a műkedvelő bábcsoportok munkájának segítésére központi bábműhelyt létesít. Ennek az lesz a feladata, hogy elkészítse 5—10, majd mind több bábdarab figuráit, esetleg díszleteit. De már nem sokkal később a »nincs pénz« varázsszavára kútba esett az ígéret megvalósítása. A következmény: ahelyett, hogy növekedne, csökken a nem óvodai kereteit között dolgot» műkedvelő bábegyütteseink, száma. Mert bábdarabok szövegkönyvéhez még csak hozzájutnak a csoportok. Kölcsönzési díj fejében kiválaszthatják legközelebbi műsorukat, elkezdhetik a próbákat is — mint például az ördögmalom című bábjátékkal a csurgói művelődési ház együttese tette. A felkészülés időszakában még könnyű, mert olyan bábokkal próbálnak, amilyenek éppen vannak. De bajba jutnak — akár a csurgóiak —, amikor jelzik, hogy ekkorra és ekkorra kell a választott bábdarab garnitúrája. A csurgóiak nem kapták meg, amit kölcsön- és kölcsönzési díj ellenében kértek. A csoport kedvszegetten szétrebbent. Nem tudom, milyen hangzatos ígéretekkel lehet majd elfeledtetni velük, hogy tervezett bemutatójuk elmaradt, hogy hiába dolgoztak. Nem most hangzott el a központi bábműhely felállításának ígérete. Miért nem valósulhatott meg ez a terv? A Népművelési Tanácsadó bábszakreferense azt mondja, azért, mert olyan tanácsot kapott, hogy hivatalos teendőinek ellátásán felül végezze el a bábkészítés munkáját. Nem túlzás ez?! művészeti szakág előadójától kívánják meg, hogy az elvi, szakmai segítségen, az ellenőrzésen túl a tárgyi feltételeket is biztosítsa a csoportoknak? Ha szabályt kovácsolhatnánk ebből a meggondolatlan tanácsból, akkor a színjátszó- csoport-vezetőknek például maguknak kellene megírniuk a darabokat, a tánccsoport-veze- tőknek megvarrniuk a ruhákat, megcsinálniuk a tóncoscsizmá- kat. Mindezt persze a csoporttal való foglalkozáson, a betanításon felül. Még járási művelődési házaink sem rendelkeznek olyan anyagi adottságokkal, hogy házilag készíthessék el a bábokat. Hát még a sokkal szűkösebb anyagi helyzetben levő községi művelődési házak! Nézzünk már utána, mi gátolja a központi bábműhely létrehozását! Mi az oka annak hogy alig kap valami támogatást a bábművészeti ág? &... ha csakugyan olyan tehetetlenek vagyunk, hogy nem telik erőnkből a bábművészet hatékony támogatására, akkor szégyenkezzünk. Tehetetlenségünk igazán szégyellni való! László Ibolya rolyré, a pátrói evangélikus lelkész felesége a múzeumnak ajándékozta Kossuth Lajosnak Turiniban 1892. október I5-én keltezett levelét, amelynek létezéséről tudtak ugyan, de hollétét nem ismerték sem a múzeumok, sem a levéltárak. Az elveszettnek vélt levél a szabadságharc országos múzeumának felállítása tárgyában íratott. Kossuth annak idején gróf Kreith Bélár hoz írta ezt a levelet. Azt javasolja benne, hogy a szabadságharc múzeumát Pesten, az ország fővárosában állítsák fel, illetve rendezzék be. Kreith gróf Kossuth fiának, Kossuth Ferencnek a kezéhez juttatta a levelet, s az 1904- ben a »Kossuth iratai« című műben meg is jelent Az eredeti levél azonban időközben eltűnt, s csak a húszas években került elő ismét Kompa Mihály porrogszentkirályi kovácsmester találta meg. Sokáig a fia őrizte, majd özvegye átadta Ládler Béla helybeli evangélikus esperesnek, s az ő közvetítésével jutott ed a Zala megyei Pátróra, onnét pedig a nagykanizsai múzeumba. (MTI) Földrengés Az osztrák—jugoszláv határ közelében levő Tolmezzo térségében hétfőn reggel nagy morajlással kísért földrengést észleltek. Az emberek pánikszerűen az utcákra menekültek. A földlökések szerencsére sem emberéletben, sem anyagiakba» nem okoztak kárt» (MTI) Ürgelyuk Egyik falubeli ismerősöm mutatott egy festményt, találjam ki, mit ábrázol. Ám hiába tépelődtem, sehogy sem tudtam nyitjára jönni a titoknak. Ismerősöm imigyen adta magyarázatát a műnek: — A kép címe: Ürgelik a XIX. században. Az kis kör az ürge háza. Azért nem látni rajta egy teremtett lelket sem., mert a parasztok elmentek vízért, az ürge pedig a lukban van. — vj — • * » BOT A társaság töpreng, a föltett kérdés ugyanis nem egyszerű. A mozikban táblák tiltják, hogy a nézőtérre botot, esernyőt vigyenek be. Nomármost a kérdés a következő: Vonatkozik-e ez a szabály a vakokra is? Ök bevi he tik-e a fehér botot? A válasz száz közül 95 esetben határozott igen. r>e hát minek menjen moziba az, aki nem lát?... * * * Alkalmazkodás a divathoz Céltalan ijesztegetés Több azonos tartalmú hivatalos felszólítást kapott a közelmúltban a somogyvá- mosi tsz elnöke a Fonyódi Járási Tanács Mezőgazdasági Osztályától dr. Bosznay G. előadói jelzéssel: »Felhívom, hogy fegyelmi felelősség terhe mellett... azonnal tegyen jelentést.« Az egészben az a különös, hogy a járási tanácsnak egyáltalán nincs jogában fegyelmi elé állítani a tsz-elnököt, tökintve, hogy ő nem a járás alkalmazottja, hanem a szövetkezeti tagság választottja. Akkor meg mire való a céltalan ijesztgetésféle? • » * Az új autótulajdonos a gépkocsijáról lelkendezik a barátjának. Hogy milyen szép, milyen gyors, milyen simán Indul. — Nincs róla fényképed? — kérdezi a barátja. — Minek? Az elsó karambol alkalmával úgyis lefényképezik ... Bikini a divat — Milyen új fürdőruhaanyagot vettél, drágám? — Pettyeset Felül kettő, alul négy petty az egész. * * ♦ Barátnők minhalálig — Szervusz, Csöpi! Szervusz, Lilikém! Nahát, abból a vörös orrú, szeplős, kóc- hajú csúnyácskából milyen szőke szépséggé vedlettéi. Nem csoda, hogy rád sem ismertem. — Én rögtön rád ismertem a kosztümödről, amelyért mi, barátnők, tíz évvel ezelőtt any- nyira irigyeltünk ... Somogyi Néplap Az MSZMP Somogy megyei Bizottsága és a Somogy megyei Tanács lapja. Főszerkesztő: WIRTH LAJOS. Szerkesztőség: Kaposvár, Lenin u. 14. Telefon 15-10, 15-11. Kiadja a Somogyi Néplap Lapkiadó Vállalat, Kaposvár, Kossuth tér L Telefon 15-16. Felelős kiadó: Szabó Gábor. Beküldött kéziratot nem őrzünk meg, és nem adunk vissza. Terjeszti: a Magyar Posta. Előfizethető a helyi postahivataloknál és postáskézbesitőknéL Előfizetési díj egy hónapra 11 Ft. Index: 25067. Készült a Somogy megyei Nyomdaipari Vállalat kaposvári üzemében Kaposvár, Katinka Sándor utca 9.
